– Szép ez a város, Viktor.
– Örülök, hogy tetszik, Vlagyimir.
– És mondd csak Viktor galambocskám, emberek is laknak Budapesten?
– Hogyne laknának, Vlagyimir. Majdnem kétmillióan.
– Egyet sem láttam közülük, Viktor.
– Kiürítettük a környező utcákat, Vlagyimir. Még a csatornafedeleket is lehegesztettük.
– A csatornafedeleket? Már mér’?
– A biztonság kedvéért, Vlagyimir.
– Ti ennyire nem bíztok bennem, Viktor? Azt hiszitek, hogy kárt teszek az emberekben és ellopom a csatornafedeleket?
Tegyük gyorsan hozzá, hogy Prága és Varsó is az élvonalban van és hogy mindez a nyugat-európai egyetemisták pénztárcáját tekinti mércének.
De egy-másfél euró egy korsó sör Budapesten, míg ugyanez Párizsban 6 euró. Az ezüstérmes az olcsósági listán Prága, aztán Porto, Varsó és Lisszabon következik. Vagyis az EU keleti és déli városai.
A kontraszt a gazdag északnyugati rész az EU-ban. Itt London és Párizs viszi el a pálmát.
És akkor még nem beszéltünk a tandíjról. A kontinensen az egyetemek jórésze állami támogatást élvez és ennek következtében kigazdálkodható a tandíj. Londonban viszont méregdrága az oktatás: évi tízezer eurót is elkérhetnek. Párizsban már jobb a helyzet: igaz, hogy a megélhetés méregdrága, de a tandíj jóval szerényebb hiszen az állam Franciaországban mélyen a zsebébe nyúl.
Mindez persze csak a megélhetési szempont.
A hierarchia itt is könyörtelen. A sanghaji lista élvonalában szereplő egyetemek diplomái sokkal többet érnek, mint a többiek. Márpedig Kelet- vagy Dél-Európa alig van jelen a sanghaji listán, míg Északnyugat-Európa szép számban képviselteti magát.
De Anglia vagy Svájc méregdrága, míg Budapest vagy Lisszabon olcsó, vagyis a piacon mindenki megtalálja magának azt, ami neki a legjobb ár-minőség arányt jelenti. Akinek a pénztárcája lapos, de a fiatalos vállakozó szelleme töretlen, annak bízvást lehet ajánlani Budapestet vagy Prágát esetleg Lisszabont – ahogy azt a Le Figaro teszi.
A megoldás már ki van próbálva: 2013 óta működik a Csengcsou – Hamburg vonal, mely a kínai árukat Honan tartomány fővárosából Németországba viszi. Mindez része az Új Selyemút programnak, melyet a kínai államfő hirdetett meg idén tavasszal Pekingben. A kínai fővárosban Putyin elnök mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghallgathatta Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros elképzelését. Marco Polo annak idején a selyemúton érkezett a Mennyei Birodalomba, ahol a császár tanácsadója lett.
Az Új Selyemút program a feltörekvő Kína gigászi nyitása a világra.
Ennek kulcs kérdése az infrastruktúra, melynek fejlesztését a kínaiak gőzerővel folytatják mind hazájukban mind pedig külföldön. Kína gyorsvasút hálózata már ma is a legnagyobb a világon pedig csak jóval Európa után láttak hozzá ehhez. Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Annak legfontosabb állama Németország, ahol a kínaiak az első helyre kerültek a külkereskedelemben megelőzve Franciaországot! A kínaiak hosszú távon gondolkodnak. Nemcsak árukkal akarják elárasztani az Európai Uniót, de stratégiai szövetségre is törekszenek vele kihasználva azt, hogy Trump Amerikája végképp önző módon viselkedik. Hszi Csinping elnök idén először részt vett Davosban a világgazdasági fórumon, és ott állást foglalt a szabad kereskedelem mellett. A kínaiak mindig a kölcsönös előnyöket hangsúlyozzák.
Most, hogy megindult a teherforgalom Kína kellős közepéből Magyarországon át Münchenbe, máris arra utalnak, hogy a németek milyen árukat szállíthatnak hozzájuk. A China Daily kiemeli, hogy Bajorország Németországon belül az autóipar egyik legfőbb bázisa: BMW, Porsche stb. Szeptember ötödikén indul az ellenvonat Münchenből Csengcsouba- valószínűleg főként autókkal a fedélzetén. A China Daily nemrég arról is beszámolt, hogy végre
Ez is része az Új Selyemút programnak. Ha elkészül, akkor jelentősen lerövidíti a Budapest-Belgrád vasúti vonalat, és talán akkor nem kell majd 15-16 nap amíg elér egy teher szállítmány Kína kellős közepéből Münchenbe.
Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?
A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.
Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.
Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.
Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …
„Melbourne minden lakója rendkívül büszke lehet ma” – mondta a rekordra utalva Robert Doyle polgármester, aki szerint sikerük még vonzóbbá teszi a várost, különösen a külföldi diákok számára.
A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary.
Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.
A 140 várost vizsgáló tanulmányhoz mellékelt lista végén továbbra is Damaszkusz áll, amely a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.
A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.
Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat „elviselhetetlen”, a 100-as „ideális” életkörülményeket jelöl.
A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett,
Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.
Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, 22 embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.
Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját.
Hivatalosan még nem jelentették be, de sajtóértesülés szerint megszületett a megállapodás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetőivel, ennek értelmében Los Angeles rendezi a 2028-as olimpiát.
A NOB július 11-én döntött arról, hogy szeptember 13-án a 2024-es mellett a 2028-as nyári játékok rendezőjét is bejelenti. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy a három fél – a két város és a NOB – megegyezzen, s ezt a megállapodást hagyhatja majd jóvá Limában a NOB tagsága.
A NOB történetében másodszor fordulhat elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentenek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.
A francia főváros 1900-ban és 1924-ben volt házigazda, viszont sikertelenül kandidált az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra.
Los Angeles 1932-ben és 1984-ben rendezett eddig ötkarikás játékokat.
Az Egyesült Államokban legutóbb – Atlantában – 1996-ban volt nyári olimpia, New York és Chicago viszont eredménytelenül pályázott a 2012-es és a 2016-os rendezésre.
A 2024-es játékokra Boston, Hamburg, Róma és Budapest is jelentkezett, de mind a négy város visszalépett a pályázattól.
Budapest rendezheti a 2024-es rövid pályás úszó világbajnokságot – így döntött a FINA hétfőn a magyar fővárosban. Ezzel már további négy úszó világverseny házigazdája lesz Budapest a következő években. E döntés eredményeképpen nem kell lemondania Gyárfás Tamásnak a FINA alelnöki posztjáról.
A FINA a magyarországi vizes vb idején, hétfőn döntött úgy, hogy a rövid pályás, vagyis a 25 méteres medencés vb-nek 2022-ben az oroszországi Kazany, két évvel később pedig a magyar főváros lehet a házigazdája. Ezzel a döntéssel Budapest további vizes világeseménynek adhat otthont: jövőre a junior szinkronúszó vb-t, 2019-ben a junior úszó vb-t, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a magyar fővárosban.
Gyárfás Tamás, a FINA alelnöke a múlt héten nyilatkozta azt, hogy ha nem Budapest nevét húzzák elő valamelyik borítékból, akkor lemond posztjáról.
Netnajahu ellen is folyik vizsgálat, mert a gyanú szerint, ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kedvezményeket kaptak a kormánytól.
Izrael legnagyobb telekommunikációs cége információkat kapott a kormánytól, melyeket aztán részvény manipulációkra használt fel. Ez az ügyészség gyanúja, és már őrizetbe vették a Bezeq nevű telekommunikációs cég fő tulajdonosát, vezérigazgatóját és a kommunikációs minisztérium főosztályvezetőjét.
Ez utóbbit, Slomo Filbert még attól is eltiltották, hogy számítógépet használjon a rendőrség engedélye nélkül. A kínos az egész ügyben az- írja a Haaretz című izraeli lap- hogy a vizsgált időszakban Netanjahu kormányfő irányította a kommunikációs minisztériumot is. Az érintettek pedig a bizalmi emberei voltak. Nagyon nem hiányzott ez a vizsgálat Netanjahu miniszterelnöknek, akinek több kínos korrupciós ügyére derített fényt az izraeli sajtó.
Például arra, hogy megállapodott a Yedioth Ahronot című újság tulajdonosával, hogy ha a lap felhagy Netanjahu bírálatával, akkor a kormányfő rákényszeríti fő piaci vetélytársát az újság példányszámának csökkentésére. Ezen kívül vizsgálat folyik Netanjahu ellen amiatt is, hogy ő és neje drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kaptak valamit a kormánytól.
Egy negyedik ügyben még nincs vizsgálat, de mindenképp lesz – ezt jósolja Izrael egykori hadügyminisztere. Moshe Ya’alon a CNN hírtelevíziónak mondta el a véleményét a német tengeralattjáró üzlettel kapcsolatban. 2015- ben amikor erről döntöttek, akkor a hadügyminiszter álláspontja az volt: Izraelnek nem kellenek a német tengeralattjárók. Netanjahu miniszterelnök felülbírálta miniszterét. A tengeralattjárókat megvették. Aztán kiderült: túlárazták őket. Már megvoltak az első letartóztatások Izraelben. A volt hadügyminiszter szerint a kormányfő a fő felelős. Őt is ki kell vizsgálni! Netanjahu természetesen cáfol, de nem épp erős pozícióból indul európai körútjára.
Párizsban az a gond, hogy a merényletek idején felszólította a Franciaországban élő zsidókat: vándoroljanak ki Izraelbe! Ezt nagyon rossz néven vette a francia kormány, mely sietett közölni: képes megvédeni Európa legnagyobb zsidó közösségét.
A másik kínos európai helyszín Budapest, ahol 30 éve nem járt izraeli miniszterelnök. Netanjahu a Soros ügyben súlyosan kompromittálta Izraelt, mert az antiszemiták oldalára állt- írta vezércikkében a Haaretz. A szélsőséges nacionalisták mindig megtalálják a közös hangot az antiszemitákkal- fűzte hozzá az ellenzéki lap. Izraelben a baloldal azt kérte Netanjahutól: addig ne látogasson el Magyarországra amíg a magyar miniszterelnök nem vonja vissza Horthy Miklós pozitív értékelésével kapcsolatos szavait. Netanjahu ehelyett Izrael nagykövetét utasította: vonja vissza azt a kijelentését, hogy a Soros György elleni kampány antiszemita lenne. Izraelben lex Sorost készít elő a Likud egyik fiatal radikális képviselője.
Vagyis vannak közös pontok Izrael miniszterelnöke és Orbán Viktor között a jövő keddi csúcstalálkozón.
