A szexvideóval tőrbe csalt Wittinghoff Tamás elsöprő győzelmet aratott Budaörsön. Több, mint 70 százaléknyian szavaztak rá.
Ismét Wittinghoff Tamás (BUDAÖRS FEJLŐDÉSÉÉRT EGYESÜLET) lett Budaörs polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.
A jelöltek sorrendje:
1. Wittinghoff Tamás – 71,65 százalék (9734 szavazat)
2. Dr. Czuczor Gergely (FIDESZ-KDNP) – 28,35 százalék (3851 szavazat)
„Budaörs város polgármestereként határozottan elutasítom a kormányzati média hazug sejtetését, miszerint Budaörs Város Önkormányzatának vagy a Polgármesteri Hivatalnak bármiféle köze lenne választási csalás előkészületeihez.” – írja közleményében Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester a „kormányhű TV2 országos televízió 2018. január 19-én este sugárzott Tények c. Hírműsorának” egy riportjára reagálva, amely egy olyan, a budaörsi kormányablaknál történt eseményről számol be, amely felveti a bevezetőben említett bűncselekmények alapos gyanúját. Wittinghoff feljelentést tett.
FELJELENTÉST TETT BUDAÖRS POLGÁRMESTEREFeljelentést tett a budaörsi polgármester választási csalás előkészületének gyan…
Közzétette: Szeretlek Budaörs – 2018. január 22.
A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. A főügyészség szóvivője, Gyugyi Csilla elmondta: az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásai esetén követett protokollnak megfelelően, a Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az OLAF jelentése három – 2009 és 2014 között kibocsátott – KEOP-pályázat vizsgálatáról szól. (MTI)
Letették az olimpiai esküt a phjongcshangi téli olimpiai és paralimpiai játékokon résztvevő magyar sportolók. A magyar csapatot szinte biztosan ugyanúgy 16 fő alkotja majd, mint négy éve Szocsiban, bár a sízők kvótája ezen a héten válik majd hivatalossá. (MTI)
Olvasta a kormány lapjában, hogy Budaörs önkormányzata a mai ülésén „migránsvédő” szervezethez akar csatlakozni?
Komikus, amit művelnek, egyenesen kabaré! Ezen valójában csak nevetni lehet, illetve, lassan már csak sírni. A hírben állítottnak ugyanis köze sincs a valósághoz. Mi valóban csatlakozni fogunk az Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen nevű szervezethez, de ennek semmi köze a migrációhoz. A menekültproblémát a Fidesz saját választási győzelme érdekében sulykolja.
Ennek épp ellenkezőjét állítja a Fidesz helyi szervezetének elnöke Nagy Sándor András, aki a kormányzati médiában próbálja fúrni az önök csatlakozását. Lehet, hogy sikerrel jár?
Kizárt, hiszen az illető a budaörsi közéletben nem tényező, még csak a képviselő testületnek sem tagja. Amit mondott, az pedig nem igaz, úgy is mondhatnám, hogy közönséges hazugság! Az ECCAR szervezetét, amelyhez csatlakozunk, azt az UNESCO hozta létre 2004-ben, akkor menekültválságról még csak szó sem lehetett. Korábban ehhez olyan települések társultak, amelyek a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció ellen akartak fellépni. Budaörs pedig történelme okán is résztvevője lehet egy ilyen szervezetnek, hiszen 1946-ig szinte kizárólag németajkú lakói voltak, tehát egy sváb településről van szó, ahonnan a kollektív bűnösség elve mentén, rasszista alapon üldöztek el állampolgárokat.
De tudjuk azt is, hogy származása alapján a második világháborúban több százezer honfitársunkat pusztították el ugyanilyen alapon. Ezek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a település tagja legyen a szervezetnek.
Nagy Sándor András egyébként azzal támadta a döntést, mert szerinte a budaörsiek elveivel ellentétes az, amit az említett szervezet képvisel. Ön ezt nem érzékeli?
Ezzel Nagy Sándor András egyenesen azt állítja, hogy a budaörsiek rasszisták, amit a leghatározottabban visszautasítok. Lehet, hogy a Fidesz helyi vezetője rasszista, de a többség egészen biztosan nem az. Nem is értem, hogy veszi magának a bátorságot, hogy harmincezer budaörsi nevében beszéljen; az persze nyilvánvaló, hogy hülyének nézi az embereket, s igyekszik felkorbácsolni az indulatokat, ahogy a Fidesz uszító kampánya is ezt a célt követi. Én pedig úgy érzékelem, hogy a többség jobban szeret békében élni, egy olyan országban, ahol nincsenek előítéletek, nincs gyűlölködés.
Van még egy csúsztatás Nagy Sándor András nyilatkozatában, ugyanis azt mondja, hogy a szervezet, amelyhez csatlakozni akarnak, kidolgozott egy 10 pontos akciótervet a migránsok integrálására.
Ez nem csúsztatás, hanem kategorikus hazugság! Az említett tíz pont mindegyike a ma már bárhol előforduló rasszizmus ellen igyekszik fellépni, szükségesnek tartva egyúttal a diszkrimináció áldozatainak társadalmi támogatását. Igyekszik útmutatást is adni arról, hogy az oktatáson keresztül miként lehet az előítéleteket leküzdeni, vagy integrálni a lemaradó csoportokat. De az alaptétel mind a tíz pont esetében a rasszizmus elleni harc. A pontok egyike sem említi sem a menekült kérdést, sem a migrációt.
Egyébként önkormányzatunk nemrég vehette át az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárától azt az elismerést, amelyet a budaörsi Tanodában futó, Közös többszörös című programért kaptunk. A korábban gyenge tanulmányi eredményeket elérő cigány és nem cigány fiatalok felzárkóztatása; a bukás megakadályozása, a tehetséggondozás a cél. Máris érződik, hogy városunkban az oktatási intézmények nagyon jól együttműködnek a diákok érdekében. Eközben az előítéletesség is lassan eltűnik. Erre kéne koncentrálni az országos politikában is.
Belenéztem az idézett tíz pontba, ahol szó van még tisztességes lakáshoz jutás lehetőségéről, a kulturális sokszínűség előmozdításáról…
Létfontosságú lenne a gyűlölet bűncselekmény elleni harc, illetve a konfliktuskezelés gyakorlása. Mindebből egy tisztességes társadalomban az államnak és a kormánynak is komoly szerepet kellene vállalni. De miután az emberek mindenekelőtt falvakban, városokban élnek, ezért jött létre ez a településszintű szervezet, amelyhez egy diszkriminációmentes élet érdekében kívánunk csatlakozni.
Mondja, a Fidesz helyi szervezete mennyire támogatta önt akkor, amikor beperelte az államot azért, mert az szolidaritási adó formájában meglehetősen nagy összeget, 2.1 milliárdot elvontak Budaörstől?
Semennyire. Hallgattak. Amikor a helyiek érdekében bírósághoz fordultunk, akkor három fideszes önkormányzati képviselő meg sem szavazta a javaslatot. Ugyanúgy, mint amikor az autópálya fizetőssé tételét elhatározta a kormány, nem támogatták a tiltakozást. Legfeljebb négyszemközt mormogtak valami olyasmit, hogy ők sem értenek egyet a budaörsieket sújtó intézkedésekkel, de nem apelláltak ellene. Valószínű féltek. Illetve pártdirektívák alapján működnek.
Ezt a pert megnyerték, első fordulóban 700 milliót visszaszereztek az államtól. A pénzt iskolafejlesztésre tudják fordítani?
Sajnos ezt a pénzt csak az első fokú bíróság döntése alapján kaptuk volna meg, a másodfok ugyanis homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott. Azt elismerte ugyan a bíróság, hogy perelhetjük az államot – az államot képviselő ügyvédek még ezt is vitatták – az általa okozott kár megtérítésért, de úgy értékelte a másodfok, hogy a jogsértést csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ezt mi természetesen vitatjuk.
De pontosan kiszámítható, hogy mekkora kárt okozott az állam Budaörsnek azzal, hogy túladóztatta az önkormányzatot?
Az eddig okozott kár 1 milliárd 300 millió, ennyi pénzt törvénytelenül vonnak el tőlünk. Nem kapunk egy fillér állami támogatást sem, de saját bevételeinkből tekintélyes summát elvonnak. Ezt tiltja az önkormányzati törvény, az alaptörvény, és az Önkormányzatok Európai Chartája is.
Akkor gondolom, hogy folytatódik a per. Mikor?
Természetesen, a Kúriához kell fordulnunk a másodfokú ítélet ellen. Ugyanis a másodfokú bíróság olyan abszurd, életszerűtlen döntést hozott, amely patthelyzetet eredményez, ráadásul – jogászaink szerint – jogsértő is. A taláros testületet sürgetni ugyanis aligha lehet, nekünk viszont fizetni kell a város számláit. Vagyis a kártérítési per nem lehet függvénye az AB döntésének, a jogsértés e nélkül is megállapítható lenne
Ezt a bíró nem tudta?
Közéleti szereplőként nem kommentálnám a döntését, bár meggyőződésem, hogy meglepő ítéletét szebb időkben a jogi karokon tanítani fogják. De nem pozitív példaként.
Akkor elbúcsúzhatnak a pénzüktől?
Azért van olyan fórum, amely a javunkra dönthet. Panaszunkkal szeptember közepén fordultak a jogászaink az Európai Tanács regionális hatóságok kongresszusához, amelynek főtitkára Andreas Kiefer arról értesített bennünket, hogy Strasbourgban megvizsgálták a panaszunkat, s februárban döntenek is az ügyben. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Unió intézményei menedéket jelenthetnek a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
Az persze kérdés, hogy mennyire kötelező az uniós döntés a magyar kormányra nézve?
Nyilvánvaló, ha egy európai fórum megállapítja, hogy egy magyar kormányzati döntés sérti az Önkormányzatok Európai Chartáját – amelyhez csatlakozott Magyarország is –, akkor abból következően sérül az önkormányzati-, illetve az alaptörvény is, hisz azok az egyezmény szerint védik az önkormányzati vagyont. Kimondják, hogy az önkormányzati vagyon felett kizárólag az önkormányzatok rendelkeznek, ide sorolódik a saját bevétel is. Ha ezt a Kúria döntése előtt be tudjuk csatolni a peranyaghoz, annak komoly súlya lehet.
„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.
Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.
Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. november 10.
De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.
Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között. Ami azonban itt történt, az a legócskább „komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.
Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…
Közzétette: Wittinghoff Tamás – 2017. november 10.
„A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”
A magánkézben lévő harckocsikat az egyik kereskedelmi televízióban mutatta be tulajdonosuk, még október 11-én. Másnap a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a műsorban látottak alapján helyszíni szemlét tartottak a telephelyeken, ahová a Magyar Honvédség szakértőit is megukkal vitték a nyomozók. A szakemberek megállapították, hogy a tankokat nem a törvényi előírásoknak megfelelően hatástalanították, ezért a harci járműveket lefoglalták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint a 37 éves férfi két telephelyén több olyan harci járművet is találtak, amelyekről a helyszíni szemlén a honvédségi szakemberek megállapították, hogy nem a törvényeknek megfelelően hatástalanították őket.
A tankok egyébként mozgásképesek, de lőni nem lehet velük.
A nyomozók lefoglalták a kifogásolt tankokat, de nem szállították el őket a tulajdonos telephelyeiről. A férfi kifogásolta az eljárást, mivel így – bár ott maradtak tankjai – nem nyúlhat hozzájuk. A rendőrség a héten az ügyészségre küldte a férfi kifogásával kapcsolatos iratokat.
A Független Hírügynökség kérdésére a BRFK sajtóosztályán azt válaszolták, hogy egyelőre nem mondhatják meg, pontosan hány darab és milyen harci járművet foglaltak le.
A hivatalos megfogalmazás szerint visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással- és kettős felhasználású termékkel bűntett gyanúja miatt indult eljárás az ügyben.
A MÖSZ Budaörsön szervez aznap konferenciát a belügyminisztérium képviselőinek és a polgármesterek részvételével. A téma az állam és önkormányzatok feladatmegosztása, önkormányzatok jelene és jövője lesz. Erről Gémesi György elmondta, hogy nem tudni, van-e mit ünnepelni az első magyar önkormányzati választások évfordulóján, hiszen szinte minden feladat kikerült az önkormányzatokból. Ehhez elsősorban a közoktatás teljes államosítása járult hozzá. Hasonló a helyzet az egészségvédelem területén is.
A MÖSZ elnöke szerint maga az önkormányzatiság, mint az autonómia egyik formája kiürült,
a járások és a kormányhivatalok vették át a szerepüket.
Ezekben pedig nem választott képviselők döntenek, hanem kinevezettek. Ennek ellenére, Gémesi úgy véli, hogy a budaörsi összejövetelen megpróbálnak válaszokat keresni olyan kérdésekre, mint például a polgármesterek szerepe a településfejlesztés lehetőségeiben, amiről Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere fog beszélni.
Az Új Kezdet elnökét megkérdeztük a párt álláspontjáról az ellenzéki összefogással kapcsolatban. Gémesi György megismételte, hogy az Új Kezdet az LMP-vel szorosan együttműködve fog részt venni a jövő évi választásokon.
Készül a közös választási program
és elfogadják Szél Bernadettet miniszterelnök jelöltként.
