Kezdőlap Címkék Brexit-megállapodás

Címke: Brexit-megállapodás

Brexit: az első lépés

A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.

A múlt heti választás nyomán kialakult 80 fős többséget is meghaladó 124-es fölénnyel a brit alsóház péntek délután jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás általános alapelveit. Ez

lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.

Az alsóház megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a kilépési megállapodást, amely ezután kerülhet a felsőház elé.

A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,

mert az egyezség ratifikálását tartalmazó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Ez a megállapodás az utódja annak, amit Theresa May előző miniszterelnök kötött bő egy éve az EU-val, amit azonban az alsóház háromszor elvetett.

Ha a Lordok Háza módosításokat fűz az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet. Boris Johnson miniszterelnök ígérete az, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Johnson az alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

A neheze azonban ezután következhet. Az érvényes egyezmény alapján

2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.

Addig, tehát 11 hónapig olyan átmeneti időszak kezdődhet, amelyben lényegében e jelenlegi tagsági viszony érvényes.

Minden eddigi tapasztalat szerint azonban

ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.

Ez az álláspontja az EU-nak is. A megkötött Brexit-megállapodásban van erre megoldás: az átmenet meghosszabítható két alkalommal egy-egy évre. Első alkalommal jövő június végéig kellene megegyezni erről.

Johnson azonban

törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,

vagyis mához egy évre komplett szabadkereskedelmi egyezménynek kellene rendelkezésre állnia. Ellenkező esetben a megállapodás nélküli Brexit jönne létre, amelyben az EU szempontjából Nagy-Britannia úgynevezett harmadik féllé válna. Vagyis vámok terhelnék a kétoldalú kereskedelmet, ami a briteknek fájna jobban, mert az ő külkereskedelmük nagyjából 70 százaléka megy a közösségbe.

Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!