Blinken Archives » Oldal 6 a 7-ből » Független Hírügynökség

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Polonius

-

2021-05-13

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

FüHü

-

2021-05-06

0

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

Putyin az imperialista

Polonius

-

2021-05-04

0

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Lengyelország és mind az öt balti állam támogatásukról biztosították az USA új külpolitikáját, mely egyertelműen Oroszország megállítását célozza a térségben. Erről Blinken külügyminiszter nemrég Londonban beszélt a G7 külügyminiszterek értekezletén.

A G7 államok hamarosan csúcstalálkozót rendeznek Nagy Britanniában, ahol Biden elnök minden bizonnyal megerősíti ezt az irányvonalat.

Orbán dilemmája

A magyar miniszterelnök maradt az egyetlen olyan uniós vezető, aki kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely orosz vakcinát használ. Szijjártó Péter külügyminiszter beoltását a Szputnyik reklám kampányában is felhasználta.

Nemrég Orbán Viktor a visegrádi csúcson minden olyan mondatot kihúzott a közös zárónyilatkozatból, mely komolyan bírálta Putyin elnököt.

Vajon meddig nézi el ezt neki Washington és Brüsszel? És a lengyel szövetséges? Megér-e Putyin ennyit? – ez a magyar miniszterelnök igazi dilemmája. Kína mindenképp megéri, mert dinamikus világhatalom, melynek pénze és technológiája is van, de Oroszország?

„Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Polonius

-

2021-05-03

0

„Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást.

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Polonius

-

2021-04-29

0

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Tony Blinken külügyminiszter utalt rá, hogy sürgetik a magyar miniszterelnököt annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a sajtószabadság. Az USA külügyminisztere a sajtószabadság világnapján kerekasztal beszélgetésen vett részt, és azon elsősorban Kína és Oroszország növekvő közép-európai befolyásának tulajdonította a sajtószabadság érzékelhető korlátozását a térség államaiban – köztük legfőképp Magyarországon.

A nemzeti együttműködés rendszere már jóval azelőtt megkezdte a magyar sajtó megrendszabályozását mielőtt az Orbán kormány diplomáciája nyitott volna Peking illetve Moszkva felé.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtó szervezet 16 ponttal lejjebb értékelte a magyar sajtószabadságot mint egy évvel korábban.

A nemzetközi közvéleményt is megrázta az Index és a Klubrádió ügye, amely a hatalom brutális beavatkozását mutatta a média szerepének korlátozására.

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Miközben Magyarország éllovas a világon a Covid halálozásokat tekintve addig a központi irányítás alatt álló sajtó az oltási kampány sikereit hangsúlyozza.

A kórházak katonai irányítás alatt állnak, ennek következtében a független sajtónak semmilyen lehetősége sincsen arra, hogy reális képet mutasson a járvány helyzetről.

Moszkva és Peking hatása

A vakcinák ügyében jól megfigyelhető, hogy a magyar kormány sokat merít az orosz és a kínai propagandából. A kormánypárti magyar média erőteljesen bírálja az Európa Unió vakcina beszerzési politikáját. Brüsszelben nemrég jelentést tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy az EU megállapította: Moszkva és Peking összehangolt kampányt folytat saját vakcinái érdekében. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország használ orosz és kínai vakcinát. Nemrég a magyar hatóságok táblázatot tettek közzé arról, hogy a kínai és az orosz vakcinák kevesebb problémát okoznak mint a BioNtech/Pfizer oltóanyag.

Karikó Katalin, a BioNtech egyik vezetője szakmai alapon bírálta a hatalom által közzétett vakcina táblázatot.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Polonius

-

2021-03-27

0

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Kenderessy Milán

-

2021-03-26

0

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

EU-USA forum Kínáról

FüHü

-

2021-03-25

0

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Ezen megbeszélnek minden diplomácia, gazdasági és kulturális problémát. Megpróbálják egyeztetni Washington és Brüsszel álláspontját Kína világhatalmi terveivel kapcsolatban. Ezeket az egyeztető fórumokat még Trump elnöksége idején találták ki amikor az amerikai diplomáciai cikkcakkban haladt. Trump elnöksége elején jó kapcsolatot ápolt Hszi Csinping elnökkel, akit vendégül látott Floridában. Válaszként Trumpot Pekingben a Tiltott városban vendégelték meg. Ez kivételes diplomáciai kegy Kínában. Később, a választási kampány közeledtével, Trump Kína ellen fordult, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene. Ezeket Biden – a kínaiak kérése ellenére – nem vonta vissza.

Európai párbeszéd Bidennel

Az EU tagállamainak vezetői kétnapos virtuális csúcstalálkozót tartanak, melybe csütörtökön bekapcsolódik Biden elnök is Washingtonból. A fő téma a Covid járvány, de szóba kerülhet Kína is.

Joe Biden kapcsolata Hszi Csinping elnökkel különben kiváló. Még alelnök korukban találkoztak Washingtonban, ahol Joe Biden figyelmeztetette Hszi Csinpinget: ne vegye biztosra, hogy ő lesz az elnök! A CIA és a brit hírszerzés ugyanis arról értesült, hogy Csungking kommunista vezére, a Politbüro tagja, Po Hszilaj szeretne az első számú vezető lenni Pekingben. Hszi Csinping köszönte szépen az információt. Hazatérve az első dolga volt, hogy vetélytársát eltegye az útból. Korrupciós vizsgálat indult. Ennek kapcsán kiderült, hogy Po Hszilaj neje megmérgezte a brit hírszerzés tisztjét. Az asszonyt ezért halálra ítélték, de végül letöltendő életfogytiglanra enyhítették a büntetését. Magát Po Hszilajt életfogytiglanra ítélték, de idén állítólag már kiszabadult, és szerényen éldegél Pekingben.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Polonius

-

2021-03-20

0

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

„Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

„Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking „népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Kenderessy Milán

-

2021-02-23

0

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő. Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

Címke: Blinken

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Putyin-Zelenszkij paktum

Stratégiai szembenállás?

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Kína fontosabb mint Oroszország

Orbán dörzsölheti a markát

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Orbán dilemmája

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást.

Orbán és a kínai kapcsolat

Vakcina együttműködés

2022

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Moszkva és Peking hatása

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Amerikai figyelmeztetés

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Európai párbeszéd Bidennel

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Az amerikai kapcsolat

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA