Kezdőlap Címkék Blinken

Címke: Blinken

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

ki
-
0
Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.

Kutuzov legendás név

Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.

Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.

Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak  majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.

Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.

A háború 61. napja 2022. április 25. – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

FüHü
-
0
A háború 61. napja 2022. április 25. – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

 

20:05 – Az Orosz Föderáció újabb rakétacsapást akart indítani Ukrajna déli részén, de a délelőtt kilőtt két rakéta közül az egyik nem érte el a célt, a másikat a levegőben hatástalanították a légvédelmi alakulatok.

19:00 – Április 25-én este az orosz katonaság elfoglalta Herson városi tanácsát. Ukrajna zászlaját eltávolították az épületről.

18:15 – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 165 millió dollár értékű varsói lőszer és más, nem szabványos lőszer eladását Ukrajnának, hogy megvédje Ukrajnát Oroszországtól.

17:30 – Az Egyesült Királyság kis számú Stormer páncélozott szállítójárművet ad át Ukrajnának, amelyek Starstreak légvédelmi rakétavetőkkel vannak felszerelve, hogy fokozzák az ország légvédelmét. A brit sajtó korábban arról számolt be, hogy várhatóan 13 tonnás csúcstechnológiás kilövőket raknak a C-17-es szállítórepülőgépekre, és néhány napon belül hadba küldik.

16:15 – A Pentagon kibővíti az ukrán hadsereg képzését, különös tekintettel a nyugati katonai segély részeként számukra átadott új fegyverek használatára – áll az USA külügyminisztériumának közleményében.

15:05 – Harkiv térségében az ukrán légvédelem lelőtt egy SZU-34-es vadászgépet.

14:30 – A CDU/CSU Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója határozati javaslatot terjesztett elő Ukrajna nehézfegyverekkel való támogatására – számolt be erről a Bild német lap.

13:55 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország nem hagyott fel azzal a tervével, hogy vegyi fegyvert vet be ukrán védők és az Azovstali üzemben rekedt civilek ellen.

12:25 – a  Die Welt című német lapnak Josep Borrell uniós külügyminiszter nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagállamai nem értenek egyet az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó teljes embargóról vagy vámemelésről. Borrell elmondta, hogy a kérdést a következő, május végén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és korábban nem várható döntés az ügyben.

11:40 – Április 25-én a reggeli órákban rakéta robbant a krasznéi pályaudvar vontatási alállomásán. Az ukrán  Sürgősségi Szolgálat szerkezeti egységei a helyszínen dolgoznak, a tüzet még oltják.

10:15 – Megnyílt az ablak az Európába tartó közel-keleti olaj előtt, miután az európai vásárlók lemondtak az orosz olajról Ukrajna orosz inváziója után. A CSSSA, a TotalEnergies hajózási részlege bérelte a SUezmax Moscow Spirit tartályhajót, hogy május 1-3-án 1 millió hordó Murban kőolajat szállítson Jebel Danna kikötőjéből az Egyesült Királyságba. A francia TotalEnergies május elején bérelt egy tankhajót olajszállításra az Egyesült Arab Emírségekből Európába. Két év óta ez az első szállítás.

09:00 – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatása után kijelentette, hogy egy szuverén független Ukrajna sokkal tovább tart, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

07:45 – Az Egyesült Államok nem döntött szankciókról Vlagyimir Putyin orosz elnök de facto felesége, Alina Kabajeva ellen, mert attól tart, hogy ez tovább fokozza a feszültséget Oroszországgal. 

07:00 –  A brit hírszerzés szerint Oroszország álnépszavazást kíván tartani Herszonban, ami kulcsfontosságú a oroszok számára, hogy igazolják megszállását.

06:00 – A luhanszki régióban vasárnap az oroszok hét házat romboltak le, és harmadszor csaptak le az olajfinomítóra.

05:15 – Az Interfax hírügynökségre hivatkozva jelentették, hogy tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Brjanszkban, és a lakosok szerint a tüzet megelőzően robbanások hallatszottak.

04:25 – A harkovi régióban a megszállók Oroszországba vitték az egyik gyárat, koncentrációs tábort és kínzókamrát állítottak fel a helyén. Az embereket kínzásoknak vetik alá, együttműködésre kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette az Ukrinfo.

03:30 – A déli védelmi határokon az ukrán katonaság meghiúsította az ellenséges szabotázs és felderítő csoportok Nikolaev területe felé történő előrenyomulását – állítják az ukrán hírügynökségek.

03:00 – Az Zelenszkij szerint nyolc ember vesztette életét orosz rakétacsapásokban  Odessza városában. Eközben a civilek Mariupolból való evakuálására tett kísérlet kudarcot vallott.

23:55 – A mariupoli Azovstal korábbi berendezéscsere vezetője átadta a megszálló orosz csaptoknak azokat az állásokat, ahol az ukrán védők elbújhatnak az üzemben.

pravda.ua

Az áruló pontosan megmutatja a térképen, hogy hol vannak azok az területek, ahol a legkönnyebb elbújni, és ahol az ukránok elbújhatnak, és várják az orosz megszállók meglehetősen erős csapásait. 

 

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Kenderessy Milán
-
0
USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Benkő hadügyminiszter ukrán kollégájának: ne akarjatok Magyarország sorsára jutni!

Polonius
-
0
Benkő hadügyminiszter ukrán kollégájának: ne akarjatok Magyarország sorsára jutni!

December 21-én járt Ukrajna hadügyminisztere Magyarországon, ahol Benkő Tibor tábornok felidézte a magyar 56 emlékeit.

A magyar forradalom sok biztatást kapott Nyugatról, de „azután senki sem jött, senki sem tartotta azt elég fontosnak. Akkor azt mondtam az ukrán honvédelmi miniszternek, hogy legyen ez intő példa a számotokra is” – idézte fel a Hetekben a megbeszélést a magyar hadügyminiszter. Aki katonaként természetesen tisztában van azzal, hogy a Nyugat nem kockáztathatja a nukleáris konfliktust Oroszországgal.

Érdekes módon a magyar hadügyminiszter ma arra emlékezik vissza, hogy a 2014-es fordulat után Magyarország támogatta Ukrajnát. Megpróbálta például bevonni a visegrádi együttműködésbe az új nyugatbarát kijevi kormányzatot. Katonai együttműködés volt Ukrajna és Magyarország között. Magyarország finanszírozta Ukrajna kiber biztonsági központját. Mindezt nyilván a NATO buzdítására tette. Orbán Viktor kormánya a NATO-t szinte sohasem bírálta miközben szabadságharcot folytatott Brüsszellel szemben.

Lengyelország aktívan támogatta Ukrajna NATO tagságát, melyet a magyar kormány ellenzett.

A magyar vezetés régóta számított az orosz akcióra

Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es fordulat után arról beszélt egy parancsnoki értekezleten a belügyminisztériumban, hogy Oroszország előbb vagy utóbb ráteszi a kezét Ukrajnára.

Benkő Tibor hadügyminiszter most úgy emlékezik, hogy már a Krím félsziget orosz annektálásakor 2014-ben bebizonyosodott, hogy ” Oroszországnak vannak tervei és szándékai, amelyekre oda kell figyelni.” Benkő Tibor tábornok hozzátette :

„a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre”.

Ehhez képest nem egészen világos, hogy miért működhetett minden különösebb ellenőrzés nélkül az orosz katonai hírszerzés Magyarországon? Miért kapott egy orosz „kémbank” lehetőséget a budapesti letelepülésre- egészen különleges feltételekkel. Például azzal, hogy az orosz bank munkatársait diplomáciai jogok illetik meg Magyarországon vagyis legálisan kémkedhetnek!

A moszkvai Pravda szerint Magyarország baráti állam

Egyedül az Európai Unió tagállamai közül Magyarország került ebbe a kategóriába, melyet állítólag maga Putyin elnök határozott meg. Orbán Viktor február elején öt órán keresztül tárgyalt Putyinnal. Bár nem a biztonságpolitika volt a fő téma, de szóba került az ukrán válság is.

Moszkva rendkívül pozitívan értékeli azt, hogy Magyarország nem engedélyezi fegyverek szállítását Ukrajnába. Ehhez képest Lengyelország vadászgépeket akar szállítani Ukrajnának – Blinken USA külügyminiszter jóváhagyásával. Románia pedig megengedte ukrán vadászgépeknek, hogy leszálljanak  román repülőtereken. Emiatt a moszkvai hadügyminisztérium szóvivője megfenyegette Romániát mondván, hogy az ilyen akció azt jelentheti, hogy Romániát is harcban álló országnak tekintik.

NATO egység Moszkvával szemben

Kenderessy Milán
-
0
NATO egység Moszkvával szemben

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

„Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy „egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: „a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy „nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával „még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: „elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: „el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak „a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja „felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a „magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Szijjártó és az amerikai diplomácia

Polonius
-
0
Szijjártó és az amerikai diplomácia

Blinken amerikai külügyminiszter az USA-orosz kapcsolatokról és az Ukrajnával kapcsolatos washingtoni álláspontról tájékoztatta a bukaresti kilenceket. Ez azokat a NATO tagállamokat jelenti, amelyek régebben a szovjet blokkhoz tartoztak. A románok és a lengyelek kezdeményezték ezt a csoportosulást mint az Egyesült Államok igazán fontos szövetségesei ebben a térségben.

Biden és Putyin évvégi tárgyalásáról tájékoztatta Blinken külügyminiszter az érdekelt kilenceket. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter annyit mondott, hogy „Magyarországnak jobb, ha az USA és Oroszország tárgyal egymással, mert a szembenállásra mindig ráfizettünk.”

Washington és Moszkva az érintett államok feje fölött intézte a rendszerváltást 1989-90-ben. Putyin úgy érzi, hogy az amerikaiak akkor átverték Gorbacsovot. Megígérték neki, hogy az egykori szocialista államok nem lesznek a NATO tagjai, és ennek ellenére itt van ez a kilenc tagú blokk, amelyben a balti államok is benne vannak noha ők korábban a Szovjetunió tagállamai voltak. Putyin most „Oroszország jogos biztonsági érdekeire” hivatkozva arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy csökkentse katonai jelenlétét ebben a kilenc NATO tagállamban, és főként semmiképp se vegye fel Ukrajnát és Grúziát az észak-atlanti szövetségbe. Zelenszkij ukrán elnök viszont szinte naponta ismétli meg ezt a kérést az állandó orosz fenyegetésre hivatkozva.

Ukrajna és a magyar diplomácia

Jelenleg formailag Magyarország blokkolja Ukrajna NATO tagságát mondván a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség érdekeit. Putyin, akivel Orbán Viktor hamarosan ismét találkozni fog, minden bizonnyal hálás ezért. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is kaphatta meg nemrégiben a Barátság Érdemrendet Moszkvában. Mit mondott most Ukrajnáról a magyar diplomácia vezetője?

Egyrészt közölte amerikai kollégájával, hogy Magyarország hamarosan újraindítja a földgáz tranzitot Ukrajna irányába, hogy ezzel is segítse az ottani energia gondok megoldását. Másrészt pedig kifogásolt egy új ukrán törvényt, mely megakadályozza, hogy a kisebbségekhez tartozó vezetők szerepet játszanak az ukrán közigazgatásban. A törvény nyilvánvalóan nem a kárpátaljai magyarok ellen irányul elsősorban hanem a nagyszámú orosz kisebbség vezetőit akarja kizárni az ukrán közigazgatásból. Kijev nyilván attól tart, hogy az orosz kisebbség vezetői sokkal inkább lojálisak Putyinhoz mint Kijevhez. Ez különben a kárpátaljai magyar vezetők esetében is felmerülhet hiszen majdnem minden ukrajnai magyar kettős állampolgár. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „ha ez a jogszabály életbe lép, akkor súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit Ukrajna támogatásának tekintetében.”

Az EU és Ukrajna

A Normandia formula résztvevői csütörtökön tárgyalnak egymással Ukrajnáról. A Normandia formula Németországot és Franciaországot jelenti az Európai Unió részéről, rajtuk kívül pedig Oroszországot és Ukrajnát. Merkel kancellár ennek keretében érte el azt, hogy viszonylagos nyugalom alakult ki Ukrajnában és Ukrajna körül.

Az Európai Unió két vezető állama most is meg akarja mutatni, hogy az Európa jövője szempontjából fontos ukrán kérdés rendezése nem csupán Washington és Moszkva ügye. Minthogy a tárgyalások párhuzamosan folynak, ezért minden bizonnyal megnő az esélye annak, hogy elkerüljék a katonai szembenállást a NATO és Oroszország között.

Az pedig, hogy magában Ukrajnában manapság alacsonyabb az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben, nem érdekel senkit. Pontosabban magukat Ukrajna lakóit érdekli hiszen tömegesen távoznak szülőföldjükről…

Szijjártó konyec?

Polonius
-
0
Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

Polonius
-
1
Az USA és Magyarország – Orbán államtitkár Washingtonban

„Egy esetben van probléma, akkor, ha a liberálisok irányítják Amerikát. Ők ugyanis azt gondolják, hogy mindenhol a világban liberálisoknak kellene irányítaniuk az országokat”
– mondta a miniszterelnökség stratégiai államtitkára Washingtonban.

Orbán Balázs könyvének angol fordítását mutatta be az amerikai közvéleménynek. A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye, angol fordításban The Hungarian Way of Strategy, Orbán Viktor nézeteit népszerűsíti.

A könyvhöz Tucker Carlson is írt ajánlást. A Fox News sztár riporterét Orbán Viktor nyáron látta vendégül Magyarországon.

„Nincs semmi gond” a magyar-amerikai kapcsolatokban

Ezt is hangsúlyozta az államtitkár, aki nyilvánvalóan kincstári optimizmusról tett tanúbizonyságot hiszen Orbán Viktort a hírek szerint nem hivták meg Washingtonba arra a demokrácia csúcsra, ahol Biden az USA szövetségeseivel találkozik majd decemberben.

Maga Biden is bírálta Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, de a nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan már egyenesen arról beszélt, hogy a korrupciós ügyeket fegyverként használva lehet megbuktatni a hasonló rezsimeket.

Blinken külügyminiszter édesapja korábban Budapesten volt nagykövet, és szponzorálta a CEU könyvtárát. Az Orbán kormány kipaterolta a CEU-t, amely Bécsbe költözött.

Trump elnök idejében ez nem okozott különösebb zavart hiszen Soros György a demokrata párt egyik fő szponzora. Most viszont a hatalomra került demokraták egyáltalán nem érzik úgy, hogy „semmi gond sincs az USA és Magyarország kapcsolatában”.

A Márki-Zay jelenség

Az ellenzék miniszterelnök jelöltjét épp akkor hívta meg Washingtonba a State Department amikor Orbán Viktor Trump elnöknél vendégeskedett. Korábban öt évig Márki-Zay Péter az Egyesült Államokban és Kanadában élt.

Magyarországon a kormánypárti sajtó egy része azzal gyanúsítja őt, hogy a CIA embere.

Nemrég a magyar külügy államtitkára Washingtonban azzal vádolta meg az USA-t, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe amikor támogatja a Szabad Európa rádiót, amely bírálja a magyar kormányt.

Ebből látszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nagyon is tisztában van azzal, hogy Washingtonban igencsak örülnének, ha elbukná a következő választást. Minthogy Brüsszelben hasonló a várakozás, ezért a magyar miniszterelnöknek ezúttal ellenszélben kell hajóznia. Pedig 1990-ben, az első demokratikus választáson ő is számíthatott az USA támogatására. Bush, akkori amerikai elnöknek ő mutathatta meg Budapestet a liberális Fidesz képviseletében. Nemcsak a republikánus Bush lelkesedett Orbán Viktorért, de a demokrata Bill Clinton is, aki 1998-ban őt támogatta a választási kampányban.

Azóta alaposan megváltoztak az idők. Orbán Viktor nem véletlenül támogatta Donald Trumpot a legutóbbi választáson. Tisztában volt azzal, hogy a Biden adminisztrációtól nem sok jót remélhet.

Orbán amerikai barátja: a Fidesz tart a választástól

Kenderessy Milán
-
0
Orbán amerikai barátja: a Fidesz tart a választástól

Rod Dreher hónapokat töltött Magyarországon, ahol Orbán Gáspár még egy Ákos koncertre is elvitte. Az amerikai szerző Szent Benedek válaszútján című könyvét Orbán Viktor kedvenc nyári olvasmányai között említette meg.

„A Fidesz vezetői őszintén tartanak a közelgő választásoktól. Ez is bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem autokrata – ahogy nyugati bírálói tartják. Az autokraták ugyanis nem félnek a választásoktól” – nyilatkozta Rod Dreher a New Yorkernek.

A nyilatkozatból kiderül, hogy többször is találkozhatott a magyar miniszterelnökkel. Aki minden bizonnyal az eucharisztikus kongresszus miatt érdeklődött Szent Benedek válaszútja iránt. De miről is szól a könyv? Barát József, a 168 óra munkatársa elolvasta és némiképp meglepődött.

Ferenc pápa elszánt bírálójáról van szó

Rod Dreher a nyugdíjba vonult pápa, a német XVI-ik Benedek híve, de nála sokkal radikálisabb. A német pápa vallásilag konzervatív, de nem javasol nagy változásokat hanem épp ellenkezőleg: a hagyományos katolikus keretek megőrzését tekinti fontosnak. Rod Dreher szerint erre már nincs lehetőség, ezért a kisebbségben maradt hívőknek ki kell vonulniuk a hitetlen társadalomból!

„Nyugaton kialvóban van a kereszténység fénye”

– hangsúlyozta Benedek pápa.

Dreher szerint a kereszténység és a szexuális forradalom, amely a hatvanas években kezdődött, kizárják egymást. 2015-ben a Legfelső Bíróság kimondta az Egyesült Államokban, hogy a melegeknek joguk van a házasságra. „Ezzel meghalt a keresztény erkölcs” – állitja Orbán Viktor amerikai barátja.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy Svájcban népszavazáson nagy többséggel döntöttek a melegházasság engedélyezése mellett holott az alpesi állam ugyancsak konzervatív. Mindmáig innen toborozzák a Vatikán svájci gárdistáit.

Orbán barátja viszont úgy gondolja, hogy Szent Benedek útját kell követni: kivonulni az „erkölcstelen” társadalomból.

Addig is amíg ez megtörténik a családoknak korlátozniuk kell a gyerekek okostelefon használatát hiszen a szerző szerint „amint pornográfiával találkoznak a gyermekkor végetér.”

Rod Dreher az internetet is bírálja bár maga is ott terjeszti eszméit. Szerinte a világháló liturgikus média, amely „azt sugallja, hogy a világnak olyan jelentése van, amit mi rendelünk hozzá.”

Orbán és Dreher először Rómában találkoztak mindketten részt vettek egy konferencián, ahol a keresztény és nemzeti konzervativizmusról volt szó. Jellemző, hogy Giorgia Meloni, az olasz szélsőjobboldali vezér ott vált Orbán kedvenc partnerévé Salvini mellett vagy inkább helyett.

Rod Dreher, aki egyébként korábban Trump elszánt híve volt, mára  kiábrándult elnökéből, négy hónapos magyarországi meghívást kapott. Ő készítette elő Tucker Carlson magyarországi látogatását. Természetesen mindketten el voltak ragadtatva a nemzeti együttműködés rendszerétől.

Mit vár amerikai támogatóitól Orbán?

A magyar miniszterelnöknek nincs szüksége ideológiára, de politikai támogatásra annál inkább.

Ehhez pedig olyan technológia kell, amelyet az USA-ban már szinte tökélyre fejlesztettek ki. Emlékeztessünk csak Orbán korábbi amerikai tanácsadójára, aki a kisebbségek elleni kampányokat ajánlotta a magyar miniszterelnök figyelmébe (Soros majd most a melegek). Az időközben elhunyt tanácsadó maga meleg volt és zsidó, de pontosan kiszámolta, hogy a kisebbségek elleni kampányok jelentik a mozgósítás legalkalmasabb eszközét a választások idején.

Csakhogy Trump veszített Bidennel szemben. Bidentől meglehetősen tart a magyar miniszterelnök. Blinken külügyminiszter pedig Soros György baráti köréhez tartozik. Édesapja Budapesten volt nagykövet és a CEU támogatói közé tartozott. Orbán tart tőlük, és ezért gátlástalanul a legkétségesebb módszerekhez folyamodik.

Love to hate – kit szeretnek leginkább gyűlölni az emberek?  – ez a mozgatója ezeknek a kereszténynek végképp nem nevezhető kampányoknak. Ezért is van oly kedvezőtlen véleménye Ferenc pápának Orbán Viktorról.

A katolikus egyházfő nemrég római lakásán kereste fel Bruck Edith magyar holokauszt túlélőt, aki elmondta neki:

Orbán Magyarországára nem kíván hazatérni.

A bérből és fizetésből élő Orbán család milliárdos birtoka

Kenderessy Milán
-
1
A bérből és fizetésből élő Orbán család milliárdos birtoka

A magyar miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy neki mint bérből és fizetésből élőnek gondot jelentett a világjárvány okozta gazdasági válság.

Annyira azért nem viselte meg az Orbán családot a világválság, hogy ne újítaná fel milliárdokból József Nádor egykori hatvanpusztai birtokát.

A Habsburg főherceg uradalmával kapcsolatban minden szigorúan titkos, ahogy azt a nyíltságot és őszinteséget prédikáló miniszterelnöktől már megszokhattuk.

A HVG azonban videót is készített a birtokról, melynek felújítása a választásokig minden bizonnyal befejeződik. Biztos ami biztos…

Putyin palotája

Navalnij, az orosz ellenzék leleplezésre szakosodott vezére, szervezete révén videót tett közzé arról, hogy Putyin elnök milyen palota komplexumot hozott létre – szerény államfői fizetéséből. Szakértők legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik Putyin elnök vagyonát. Ezzel ő lenne a leggazdagabb orosz. Navalnij videóját több mint 100 millió orosz látta, és alaposan elgondolkodhatott azon, hogy mire is jut pénz manapság Oroszországban.

Navalnij ezt követően börtönbe került, és Putyin elnök mosolyogva közölte: nem garantálhatja, hogy élve ki is kerül onnan!

Magnyitszkij törvény

Az USA-ban szankciókkal sújtják azokat a külföldi vezetőket és oligarchákat, akiknek a tevékenysége ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. Putyin elnök még nem jutott erre a sorsra, de sok bizalmi embere már igen. Az USA-ban a törvényt Magnyitszkij orosz ügyvédről nevezte el a sajtó. A szerencsétlen ügyvéd addig firtatta Putyin embereinek korrupciós ügyeit amíg börtönbe nem került, ahol tisztázatlan körülmények között meghalt.

Vajon milyen most Orbánnak és embereinek megítélése Washingtonban?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrégiben a Spiegelnek nyilatkozva erősítette meg, hogy nagyon is odafigyelnek ezekre a szempontokra, és természetesen nemcsak Oroszországban.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt arra, hogy az autokrata vezetőket a legkönnyebben a korrupciós ügyekkel lehet megfogni, mert ezzel a módszerrel végzetes csapást mérhetnek a népszerűségükre is.

Oroszországban a kémelhárítás azzal vádolta Navalnijt, hogy a nevezetes videót Putyin palotájáról olyan drónok készítették, melyeket külföldi titkosszolgálatoktól kapott. Meg is nevezték a német és az amerikai hírszerzést.

Az Orbán család hatvanpusztai birtokainak kapcsán még nem tartunk itt. Magyarországon az ügyészség nyilvánvalóan nem siet feltenni a kérdést, hogy miből is telik minderre a bérből és fizetésből élő miniszterelnöknek? New Yorkban a nemzetközi korrupciót vizsgáló ügyészség viszont felteheti ezt kérdést. Éppúgy tudakozódhat az ügyészség Mészáros Lőrinc villámgyors meggazdagodása után is. Márpedig ha Orbán Viktor alteregója a célkeresztbe kerül, akkor a miniszterelnök is csak úgy alhat ezután, hogy az egyik szeme állandóan nyitva van

1...45675. oldal a 7-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség