Kezdőlap Címkék Blinken

Címke: Blinken

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Kínai provokáció a külügyminiszteri látogatás előtt

Az Egyesült Államok egy kínai megfigyelő kémballon észlelt, amely az Egyesült Államok északnyugati része felett lebeg – közölte csütörtökön a Pentagon, s amelyről a New York Times számol be. 

Egy nevét nem vállaló tisztviselő elmondta, hogy bár nem ez az első alkalom, hogy Kína kémlufit küldött az Egyesült Államokba, ez a jelek szerint hosszabb ideig marad az ország felett. Biden elnök egyelőre úgy döntött, hogy nem löveti le a kémballont, miután a Pentagon tisztviselői azt javasolták, hogy ezzel azt kockáztatnák, hogy törmelékek csapódjanak földre, rosszabbik esetben akár lakott területre is.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatala összefügghet Kína Blinken pekingi látogatásával – hat év óta először megy amerikai külügyminiszter  Pekingbe –, melynek programjában szerepel egy megbeszélés is Hszi Csin-ping elnökkel. A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Pentagon illetékesei elmondták, hogy az alaszkai Alemut szigetek fölött Kanada északnyugati részén haladt át, mielőtt megérkezett szerdán Montana fölé. A kanadai nemzetvédelmi minisztérium csütörtök késő délutáni rövid közleményében közölte, hogy a nagy magasságban lévő térfigyelő kémballon mozgását „aktívan nyomon követi”.

Úgy tűnik, hogy a felfedezés nyilvánosságra hozatalára vonatkozó döntés Kína figyelmét felkelti, hiszen Blinken a látogatás során várhatóan találkozik Hszi Csin-ping elnökkel is.

A kémballon hirtelen felbukkanása minden bizonnyal növeli az amúgy is fokozódó feszültséget a két hatalom között.

A Biden adminisztráció magas rangú tisztviselői több csatornán is sürgősen felhívták kínai kollégáikat, és jelezték a probléma súlyosságát – mondta a vezető védelmi tisztviselő a Pentagonban tartott eligazításon.

Csütörtökön a védelmi minisztérium közölte, hogy az amerikai hadsereg kiterjeszti jelenlétét a Fülöp-szigeteken, katonai elemzők szerint a kínai fegyveres erők korlátozására és az Egyesült Államok Tajvan védelmére való képességének megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként.

A Biden-adminisztráció agresszív lépésekkel próbálja kordában tartani Kína technológiai képességét katonai ambícióinak előmozdítására. Az ukrajnai orosz invázió – és az amerikai tisztviselők szerint Kína megengedő álláspontja ezzel szemben – szintén feszültté tette a kapcsolatokat. De messze a legsúlyosabb probléma a két hatalom között Tajvan.

Blinken ugyanakkor kényesen ügyel arra, hogy nyitva tartsa a kommunikációs csatornákat Kínával, és elkerülje a kapcsolatok további megromlását.

A törvényhozók gyorsan felszólították a Biden-adminisztrációt, hogy határozottan lépjen fel minden fenyegetés ellen.

„Kína pimasz semmibevétele az Egyesült Államok szuverenitásával olyan destabilizáló lépés, amellyel foglalkozni kell, és Biden elnök nem hallgathat” – mondta Kevin McCarthy, a kaliforniai republikánus házelnök Twitter-bejegyzésében .

A kémballon egyszerűen egy „provokatív” lépés, mert azon a területen „nem sok minden van ott” – állítják a szakértők .

Biden tárgyalásokat akar Ukrajnáról

Az amerikai elnök azért szállít fegyvereket Ukrajnának, hogy Putyin rádöbbenjen: nem nyerheti meg a háborút – írja a New  York-i Bloomberg, amely közel áll a Fehér Házhoz.

Korábban az amerikai sajtó kiszivárogtatta a Blinken tervet, amely cordon sanitaire-t vonna Oroszország köré éppúgy mint a bolsevik forradalom után. Ez a védő övezet Finnországtól Bulgáriáig tart. Egy szembeötlő kivétellel, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor Putyin barát álláspontja nem simul bele az amerikai elképzelésbe. Orbán önálló hatalmi tényező szeretne lenni, közép hatalomnak álmodja Magyarországot. Ezt a szerepet azonban a NATO Lengyelországnak és Romániának szánja ebben a térségben.

Ukrajna csúcsra járatja a korrupció elleni kampányt miután Kijevbe várják az Európai Unió vezetőit élükön Ursula von der Leyennel.

Zelenszkij elnök kabinetfőnökének helyettese már lemondott korrupció miatt, most pedig az elnök szponzora, Ihor Kolomijszkij került a célkeresztbe. Házkutatást tartottak a dollármilliárdos oligarcha otthonában Dnyipro városában Ukrajna délkeleti részén. Ez finom figyelmeztetés  Zelenszkij elnöknek: senki sem áll a törvények fölött. Bidennek ugyanis nemcsak Putyint kell meggyőznie arról, hogy le kell ülnie a tárgyaló asztalhoz hanem Zelenszkijt is, aki korábban kijelentette: nem hajlandó szóba állni Putyinnal.

A háború lassan egy éve tart, eredmény sehol, a veszteség óriási emberéletekben és anyagiakban egyaránt. Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe érkezik, ahol a kínai vezetőkkel megvitatják az ukrajnai háború ügyét is. Talán ez a tárgyalás is közelebb visz a békéhez hiszen a kínaiak Oroszország legfontosabb partnerei. Kínának viszont százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország a maga kudarcba fulladt háborújával Ukrajnában.

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Mit akar az USA Ukrajnában?

Az Egyesült Államok külügyminisztere felvázolta az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború befejezéséről. Eszerint az USA mindenképp el akarja kerülni a harmadik világháborút, de nem kíván Ukrajna feje fölött dönteni.

Washington elképzelései szerint Ukrajna továbbra sem lenne a NATO tagja, de az USA és más NATO tagállamok annyira felfegyvereznék, hogy képes legyen magát megvédeni egy orosz agresszióval szemben.

Blinken igen pozitívan értékelte, hogy Németország Leopard tankokat szállít Ukrajnának. Az Egyesült Államok mindenképp egybe szeretné tartani a koalíciót Ukrajna mellett.

Mi legyen Ukrajnával?

Amerikai elképzelés szerint az Európai Unió tagjává válhatna Ukrajna, de a NATO nem vállalhat garanciát a határainak megvédésére. Oroszországnak a Krímet kivéve ki kellene vonni a csapatait Ukrajnából. A Krímet semmiképp sem tudja felszabadítani az ukrán hadsereg, az tehát Oroszország része marad, de demilitarizálni kellene nehogy onnan támadás érje Ukrajnát.

Moszkvából nézve az amerikai javaslat nonszensz, mert a Fekete tengeri flotta főhadiszállása Szevasztopolban van a Krímben. Putyin különben sem adhatna fel mindent Ukrajnában arcának és hatalmának elvesztése nélkül. Ezért Kissinger, a százéves ex külügyminiszter azt javasolja, hogy mindenképp tárgyaljanak Putyinnal, aki több mint 15 ezer atomfegyverrel rendelkezik. Blinken nem tart attól, hogy Putyin ezeket be is akarná vetni hiszen szerinte a NATO katonai fölénye olyan nagy, hogy a válaszcsapás végzetes lenne Oroszországnak.

Kérdés persze, hogy Blinken külügyminiszternek valóban ez az egyetlen elképzelése-e az ukrajnai háború megoldására?

Az ukrán vezetés egyre terjedő korrupciós botrányának időzítése azt mutatja, hogy Washington elszánta magát arra, hogy előbb vagy utóbb rendezze az ukrajnai háborút. Blinken Pekingbe készül, ahol sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra. Kína komoly ellenfél, Oroszország nem az. A washingtoni hidegháborús diplomácia tesztje lesz Blinken pekingi utazása. Ha az USA és Kína közeledni kezd egymáshoz, akkor át kell értékelnie egész hidegháborús diplomáciai stratégiáját az Egyesült Államoknak. Ha megmarad a jelenlegi hidegháborús stratégia, akkor végtelenül elhúzódhat a háború Ukrajnában, és a NATO közelebb kerülhet a harmadik világháborúhoz, melyet Biden és Blinken állítólag el kíván kerülni.

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott. 

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás  a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!