Kezdőlap Címkék Biztonság

Címke: biztonság

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Tudás

Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy tudás sokrétű. Van ugyebár a tudás mellett még a nem tudás, a féltudás meg a rosszul tudás is. A múltkor már irkáltam erről, és ott megemlítettem azt, hogy a legnagyobb bajokat Hawking szerint az utóbbi szokta okozni, ha illúzióval párosul, azaz az ember ugyan rosszul tudja, de az az illúziója, hogy jól.

Sir Francis Bacon jegyezte le, hogy scientia potentia est, azaz a tudás hatalom, és ebben nagyon igaza van. Ha valamit tudok, akkor evvel a tudással számomra jó irányba fordíthatom a dolgokat, hogy azok a magam, a szeretteim, sőt akár az elveim számára kedvezőbbek legyenek, mint ahogy eredetileg lettek volna. Probléma akkor szokott lenni, ha az én elveim az emberiség morális vagy egyéb elveivel nem vágnak egybe, mert akkor a magam számára a tudás ugyan hasznos, de az emberiség számára nem, és ebből akár hátrányom is származhat, ha a többiek a velük ellenséges viselkedésemet látván begorombulnak. Akár több hátrány is, mint amennyi előnyt eredetileg nyertem vele.

A hatalom, amit a tudásunk által magunknak biztosíthatunk, bárki ellen bevethető. Így például ha egy zsenge gyermek valamely pedofil bűnöző erőszakos közeledését látva pontosan tudja azt, hogy egyrészt ez micsoda, másrészt, hogy ezt vele nem teheti meg (még ha kiszolgáltatott is neki, mert az igazgatója, a gyámja vagy egyszerűen csak felnőtt), akkor hatásosan képes megakadályozni, leleplezni és ellehetetleníteni János bácsi további ténykedését, mert tudja, hogy ezt azonnal jelentenie kell, és azt is tudja, hol. Ma a gyermeket sajnos úgy „védik”, hogy törvénybe foglalják: a szexualitást illetően 18 éves koráig ne tudjon, és ne is tudhasson meg róla semmit, még az ún. „normál” változatról se (megjegyzendő, hogy mindegyik változat normális, legfeljebb nem többségi). Ebből következően, ha jön a pedofil bűnöző, a gyermeknek fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, nem tudja, hogy ennek nem kell így lennie, és azt sem, hogy nem ő a hibás, ha rossz neki. Teljesen olyan, mintha a gyerek előtt titokban tartanák a gravitációt, mert akkor sosem esik el. Persze előbb-utóbb találkozik vele (sokkal előbb, mint hinnénk), de akkor se! Tanulja meg a saját kárán a büdös kölök! Ahogy a szülei is.

A gyermekek ilyetén felvilágosítási igényéről persze hatalmas a csönd, mert aki ezt fel merné vetni, azt „Megrontás, megrontás!” kiáltások közepette elevenen falja fel a nép. Érdekesség, hogy a törvény által parancsolt gyermeki tudatlanságban tartás miatt bekövetkező magas pedofil bűnözői látenciát meg az aránylag sok leányanya terhességet azok leginkább tragikus következményeivel együtt simán elfogadják. Azt a nagy többség mintegy az élet természetes velejárójának tekinti.

A tudás a választók feletti hatalom kiterjesztésére is használható, amennyiben a népszerűséget ez által fokozni lehet. Ismeretes, hogy Putyin háborúja miatt 2022 őszén a tőzsdei földgáz ár másfél hétre a tizenkétszeresére nőtt. Na, ki is számolták gyorsan fideszék, hogy ez mit jelent rezsicsökkentésben, és bár ez már másfél éve volt, és azóta a tőzsdei ár réges-rég visszatért a normál szintre (ráadásul nálunk sohasem volt ennyi), a miniszterelnök úr még nemrég is azzal etette a jónépet, hogy ő minden háztartást havonta 181 000 forinttal támogat. A hülyítésünkhöz… illetve hatalom kiterjesztéshez persze az is kell, hogy a jónép ne tudja a részleteket, ezért a miniszterelnök úr gondosan nem árulta el, hogy egyrészt a rezsit nem ám az ő pénzéből, hanem a mi adónkból „támogatja” (minél több vizet, gázt, villanyt fogyaszt valaki, annál több támogatást kap az adózóktól), másrészt, hogy az immár másfél éve hangoztatott összeg régóta és messze nem igaz. Még Szijjártó sem tudott az oroszokkal olyan rossz üzletet kötni földgázszállítási téren (pedig ért ám hozzá, lásd lélegeztetőgépek), hogy a mondott összegnek akár a töredéke is igaz legyen. Ha ugyanis így lenne, az évi 8700 milliárddal növelné a költségvetési kiadást, ami legfeljebb egy éven belül az ország gazdasági összeomlását okozná, de ez, bár a 2023-as hiány kétségbeejtően magas (kb. 2500 milliárd), azóta sem történt meg, így aztán a miniszterelnöki szöveg csak egy primitív humbug. Ha valaki kap egy villanyszámlát azon narancssárgával kiemelt szöveggel, hogy a fogyasztásának ára 5000 forint, de ha nem lenne rezsitámogatás, akkor 40 000 forintra rúgna, ezért a megtakarítása Orbán miniszterelnök úr jóvoltából 35 000 forint, akkor tudnia kell, hogy ez színtiszta átverés. Van ugyan támogatás, de az jóval kevesebb, és amúgy is az ő pénzéből kapja önmagától, mert ha nem lenne ilyen támogatás, kevesebbet kellene adóznia a népnek.

Itt van aztán a migráció. Gyakorlatilag bunkósbotként forgatja a FIDESZ, mutatva, hogy mennyire igyekszik, és majdnem akkora elánnal véd minket a vérszomjas migránsoktól, mint gyermekeinket a tudás okozta erkölcsi fertő miatti elkárhozástól (utóbbit azért jobban). Hálásak is vagyunk neki módfelett. A migráció már régóta kérdés Európa szerte, és az EU folyamatosan próbálgatja megoldani a Mutti szarvashibájából összejött zűrzavaros helyzetet. A sok pont között már vagy tíz éve mindig szerepel, hogy tehermentesíteni kell azokat az államokat, akikhez a legtöbb migráns érkezik. A tehermentesítés úgy történne, hogy valamilyen kvótarendszer szerint meghatározzák, melyik országban mennyi migráns lehet, és amelyekhez sok érkezik, azok a kvóta szerint adnak át belőle azokhoz, amelyekhez kevés érkezik. Ezt Magyarországnak (korábban a lengyelekkel, ma már egyedül) sokáig sikerült blokkolnia, de a múlt év decemberében a javaslat érvénybe lépett, mert elég volt a minősített többség. Itthoni fegyverként viszont (kihasználva a nép tudáshiányát) továbbra is használatos:

A miniszterelnök szerint Brüsszel azt akarja, hogy osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amiben évek óta szenvednek a rossz döntéseik miatt. – Az unió úgy döntött, hogy nekünk is fel kellene építenünk egy migránsgettót. Egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni – jegyezte meg. Orbán Viktor kiemelte, hogy a migrációval szemben egyetlen módszer, a magyar megoldás vált be. Mint mondta, hazánkban nincsenek migránsok, és nem is lesznek.

Ahogyan az egyértelmű (sajnos nem mindenki számára), akár akarja Brüsszel, akár nem, már ma is, kvóta nélkül is, sőt 2004. óta „osztozunk abban a biztonsági kockázatban”, amelyben a többiek is osztoznak velünk, hiszen a schengeni nyitott határok miatt bármelyik másutt beengedett, és az EU területére engedélyt kapó migráns vagy akárki bármikor idejöhet. Egyetlen szerencsénk, hogy ebbe a lepusztulófélben lévő országba, ahol nincs segély, nincs dzsámi, és még utálják is őket, egyetlen épeszű migráns sem akar jönni.

Fordítva a helyzet ugyanez. A kvóta nem arra szolgál, hogy idetelepítsenek migránsokat, hiszen a nyitott határok révén bármikor elmehet, és el is fog menni, ugyanis minden hozzánk akár legálisan, akár illegálisan bejutó migráns csak addig marad, amíg bármilyen közlekedési eszközzel el nem éri az osztrák vagy a szlovák határt, és úgy eltűnik innen, mintha sohasem lett volna itt (panaszkodnak is az osztrákok meg a szlovákok, és néha lezárják a határokat). A kvóta arra kell, hogy vegyünk át arányosan terhet, például a migránsokkal elárasztott olaszoktól, ugyanis a migráns vizsgálatok pénzbe és fáradságba kerülnek, ráadásul, amíg a döntés meg nem születik (kiutasítás vagy engedély), el is kell őket tartani. Hogy addig ne mehessenek sehova, arra szolgál a nálunk rémséges fenyegetést jelentő „migránsgettó”.

Ebből következően két eset lehetséges: vagy fogalma sincs a derék miniszterelnöknek, hogyan működik az Unió, vagy ezekkel a fenyegető szövegekkel és annak állandó hangoztatásával, hogy ez a védelmünket szolgálja, át akar verni minket. Ahogy ismerem, mindkét eset könnyen lehetséges. Mint tudjuk, Soros azt írta, minden migráns oda menjen, ahova egyrészt ő szeretne menni, másrész ahol szívesen látják, mert ez a befogadás sine qua non-ja. Ezt Orbán, miközben a Soros tervvel ijesztget (ami nincs, csak javaslat van) gondosan elhallgatja előlünk, hiszen ha megtudnánk, hogy Soros pont ugyanazt akarja, mint Orbán, azaz hogy ide ne jöjjön egy darab migráns se (persze magától se jönne), egész más szemmel néznénk az ördög jellegét elvesztő Sorosra, meg a róla hazudozó miniszterelnök úrra is.

Nem kéne azt tenni, hogy folyamatos magyarázatokkal felvilágosítva a jónépet, az így nyert tudás révén hatalmat adunk neki, hogy végre leváltsa Orbánt? Jelenleg ugyanis a féltudásával és becsapva semmiféle hatalma sincs felette, ezért állandóan rászavaz.

Vagy tovább folyik az ódzkodás?

Trump búcsút int a NATO-nak

0

“A NATO szart sem ér!” – mindig is ez volt a véleménye Donald Trumpnak az észak-atlanti szerződésről, de elnöksége idején mindig volt valaki, aki lebeszélje a kilépésről – írja Anne Appelbaum az Atlantic című folyóiratban.

Az amerikai szakértő, aki a lengyel külügyminiszter neje, úgy véli, hogy amennyiben Trump visszakerül a Fehér Házba, akkor Európa elveszítheti az USA védelmét akár úgy, hogy formálisan is kilép a NATO-ból, akár úgy, hogy nem alkalmazza az ötödik cikkelyt, mely az USA-t is arra kötelezi, hogy siessen a megtámadott tagállam segítségére.

Washingtonban a kongresszus úgy határozott, hogy az elnök nem dönthet egyedül a kilépésről, de azt nem írhatja elő Trumpnak, hogy alkalmazza az ötödik cikkelyt vagyis harcba küldje az amerikai hadsereget.

Trump ezért is mondhatta vígan a választási kampánya során:

“az oroszokat arra buzdítom majd, hogy fenyegessék támadással azokat a NATO tagállamokat, melyek nem tesznek eleget a biztonságuk érdekében.”

Putyin minden bizonnyal örömmel hallgatja Trump nyilatkozatait, nem véletlen, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Tucker Carlson az első nyugati riporter, Trump kedvenc partnere, akinek hosszú interjút adott. Tucker Carlson, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel is készített interjút, alkalmat adott Putyinnak, hogy kifejthesse álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök megerősítette: el akarja foglalni egész Ukrajnát! Felszólította a Nyugatot, hogy fejezze be Ukrajna támogatását!

Mennyire forrón eszik a kását?

Trump úgy tesz mintha az USA-nak már nem lenne szüksége Európára, mintha az amerikaiak nem azért szálltak volna partra 1944-ben Normandiában, hogy megakadályozzák: Sztálin tankjai elérjék az Atlanti óceánt! Azóta persze Európa leértékelődött, régi világhatalmi szerepéből semmi sem maradt, de egy egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig Európa, Oroszország és Kína részvételével elfogadhatatlan az USA világhatalmi érdekei szempontjából. Washington szempontjából épp ez a jelentősége az ukrajnai háborúnak. Az amerikaiak a céljukat már elérték: Európa és Oroszország kapcsolatai hosszú távra súlyosan károsodtak. Zelenszkij, a már mehet, Trump köthet alkut a feje fölött Putyinnal. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy Oroszország nem fenyegeti Európát, mert ahhoz túlságosan is gyenge, még Ukrajnával sem bír el.

Abban minden stratégiai szakértő egyetért Washingtonban, hogy egy kontinentális birodalom, melynek része Európa, Oroszország és Kína súlyos fenyegetést jelentene az Egyesült Államok világhatalmára. Ezért is repült a 100 éves Kissinger Pekingbe. Washingtonban azt is mindenki tudja, hogy Kína a fő ellenfél: az USA már elérte, hogy húsz év után nem Peking a legfőbb szállítója. Erre akarja rávenni az Európai Uniót is. Kínából hazatérve erre válaszolta Macron francia elnök:

”nem akarunk az USA vazallusai lenni!”

Csakhogy az ukrajnai háborúval Európa már az lett: az olcsó orosz földgáz helyett megjött a drágább amerikai, az európai cégek pedig kitelepülnek az Egyesült Államokba, ahol olcsóbb az energia, kevésbé szigorú a környezetvédelem és nagyobb az állami támogatás.

“Németország arra építette stratégiáját évtizedekig, hogy Oroszországból jön az olcsó energia, Kína piaca korlátlanul bővül és az USA garantálja Európa biztonságát. Mind a három előfeltétel megszűnt. Új modellt kell találunk!” – foglalta össze a helyzetet a Kiel-i Világgazdasági Intézet igazgatója. Új modell egyelőre nincs, az Európai Unió zászlóshajója, Németország tavaly nulla növekedést produkált, és az előrejelzések szerint idén sem lesz jobb a helyzet.

Oroszország elégedetlen a vilniusi csúcstalálkozó eredményeivel, és garanciákat akar a biztonságára

A múlt héten Vilniusban tartották a NATO-csúcstalálkozót, amelynek résztvevői számos Ukrajna számára fontos döntést hoztak. A NATO-csúcs eredményei „jók”, de Ukrajnának és szövetségeseinek még sokat kell dolgoznia, hogy mindkét fél teljes elégedettségére záruljon egy NATO csúcstalálkozó.

Elfogadták Ukrajna többéves támogatási programját, döntöttek az NATO-Ukrajna Tanács létrehozásáról, és megállapodtak abban, hogy megszüntetik a Tagsági Akcióterv végrehajtásának követelményét. Ez utóbbi jelentős könnyítés Ukrajna valamikori belépésének gyorsítására. Ukrajna biztonsági garanciákat kapott a „Hetektől”. A dokumentum a „Közös Nyilatkozat Ukrajna támogatásáról” címet viseli és Biden elnök szerint ez a dokumentum garantálja Ukrajna biztonságát a jövőben. A brit kormány pedig történelmi lépésnek nevezte a javasolt garanciákat a háború jelenlegi szakaszának vége felé. A Nyilatkozat bármely ország aláírására nyitva áll. Július 17-ig ismert, hogy további 10 ország csatlakozott hozzá.

A dokumentum mindenekelőtt felvázolja a „hét” tagállam azon kötelezettségeit, hogy továbbra is „segítségnyújtást adnak a biztonság növelésére a modern katonai felszerelések területén szárazföldön, levegőben és tengeren, kiemelten a légvédelem és a nagy hatótávolságú tüzérség területén.” Ezen túlmenően a támogatás kiterjed nagy hatótávolságú lőfegyverek, páncélozott járművek és egyéb kulcsfontosságú eszközök – például harci repülőgépek -, valamint az euro-atlanti partnerekkel való fokozott interoperabilitás (együttműködési képesség) elősegítésére.”

Ukrajna vállalja, hogy folytatja a demokratikus reformokat, beleértve a bűnüldöző szervek reformját, az igazságszolgáltatási rendszert, a korrupció elleni küzdelmet, a vállalatirányítást és a gazdasági reformokat, valamint a biztonsági és a közszféra reformját. 

Ukrajna vállalja a védelmi reformok előmozdítását is, különös tekintettel „a fegyveres erők feletti demokratikus polgári ellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán védelmi intézmények és ipar hatékonyságának és átláthatóságának növelésére.”

Szintén a NATO-csúcs eredményeit követően Ukrajna nemzetközi partnerei bejelentették egy új katonai segélycsomag nyújtását több mint 1,5 milliárd euró értékben. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint Németország nyújtja a legnagyobb segélycsomagot, 700 millió euró értékben. Tartalmaz 25 Leopard 1A5 harckocsit, 40 Marder 1A3 páncélozott járművet, 2 Patriot légvédelmi rendszert, 5 Bergepanzer 2 javító páncélozott járművet, lőszert. Számos más ország is bejelentett katonai segélycsomagokat. Például Ausztrália Bushmaster páncélozott személyszállítókat fog szállítani; Franciaország – nagy hatótávolságú SCALP rakéták (a brit Storm Sadow rakéták francia analógja hosszabb hatótávolsággal); Norvégia – NASAMS kilövők és irányító központok, valamint Black Hornet felderítő drónok; Nagy-Britannia – páncélozott járművek és harckocsik lövedékei; Kanada – páncélozott járművek és 410 millió dollár, Hollandia pedig hozzájárul a légvédelem és a tüzérség erősítéséhez. Emellett 11 partnerország (Dánia, Hollandia, Belgium, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország és Nagy-Britannia) memorandumot írt alá Ukrajnával, amely meghatározza az ukrán pilóták F-16-os vadászgépen való képzésének feltételeit.

Zelenszkij elnök akként nyilatkozott, hogy

a csúcstalálkozó „jó” volt, „tökéletesnek” akkor nevezhetné, ha Ukrajnát meghívták volna a Szövetségbe.

Ettől függetlenül biztos benne, hogy Ukrajna meghívást kap a NATO-ba, „amint a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik.”  Azt viszont határozottan tagadta az ukrán elnök, hogy a Kremllel folytatott esetleges tárgyalások kapcsán bármiféle kompromisszumot kötnének Ukrajna jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban:

„Soha nem cserélünk státuszt egyik területünkre sem. Még akkor sem, ha egy faluról van szó, amelyben egy nagypapa él „.

Egy friss szociológiai felmérés eredményei szerint az ukránok abszolút többsége – 89%-a – szeretné Ukrajnát a NATO tagjaként látni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón az eddigi legerősebb döntéseket fogadták el „annak teljes tudatában, hogy Moszkva tiltakozni fog.”

Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy Ukrajna azonnali felvételének megtagadása a NATO-ba teljesen logikus lépés, hiszen „azonnal háborúba sodorná az USA-t Oroszországgal”.

Oroszország valószínűleg nagyon ideges a NATO új védelmi terveivel kapcsolatos döntése miatt, amely szerint 300 000 katonát telepítenek magas készültségben a két fő fenyegetés – Oroszország és a terrorizmus – leküzdésére.

Oroszországgal ellentétben azonban a NATO egy védelmi szövetség, amelynek nem célja agresszív fellépés.

Az orosz reakciók

Oroszország élesen reagál a vilniusi NATO-csúcs eredményeire. A NATO-bővítés veszélye, különösen Ukrajna szövetségi csatlakozása volt az egyik ok amelyre válaszként Oroszország bejelentette az úgynevezett „speciális művelet” megkezdését.

Az orosz fél ugyanakkor a vilniusi csúcs eseményeit kommentálva propaganda-narratívákkal próbálta hitelteleníteni a Szövetséget. Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője azt mondta, hogy a finn és a svéd állam nemzeti érdekeit állítólag feláldozták annak érdekében, hogy össze kell fogni a Nyugatot az Oroszország elleni harcban azzal, hogy Ukrajnát újabb neonáci eszközzé alakítják – jelentsen ez akármit is.

Az orosz külügyminisztérium a hidegháborús tervekhez való végleges visszatéréssel és provokatív terjeszkedési politikával vádolta a NATO-t. A külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova megjegyezte, hogy a NATO hibrid háborút vív Oroszországgal, amelynek eszköze a „kijevi rezsim”, és azt is hangsúlyozta, hogy a NATO maga nem érdekelt az ellenségeskedés megszüntetésében.

Vlagyimir Putyin orosz diktátor diplomatikusabban nyilatkozott. Azt mondta, nem ellenzi a NATO és a G7 által Ukrajna számára kinyilvánított biztonsági garanciák megvitatását, azzal a feltétellel, hogy az Orosz Föderáció biztonsága is biztosított. Putyin pozitívan emlegette az isztambuli megállapodásokat Ukrajna biztonsági garanciáiról, de nem hajlandó egyetérteni Ukrajna euro-atlanti irányvonalával. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna biztonsági garanciái a NATO-tagság formájában elérhetetlenné teszik a Kreml imperialista álmait. Ukrajna NATO-tagként viszont fenyegetést jelent Oroszország számára, amihez egyértelmű és határozott válaszra lesz szükség.

Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijvel folytatott találkozón kijelentette, hogy „nagyon várja” azt a napot, amikor Ukrajna hivatalosan is NATO-tagságát ünnepli.

Önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár adókedvezmény: mekkora összeg igényelhető?

0

Amikor megtakarításaink az időskori anyagi biztonságunk megteremtését, vagy épp az egészségügyi kiadásokat célozzák, akkor az önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár adókedvezménye egy kardinális kérdésnek tekinthető.

Ma Magyarországon megannyi lehetőség közül választhatunk, amikor befektetésről van szó, ám bizonyos esetekben pontosan ez az óriási kínálat nehezíti meg igazán a dolgunkat. Ugyanakkor döntésünk során rengeteget nyom a latban, hogy milyen költségekkel kell kalkulálnunk hosszú távon, emellett pedig az sem mindegy, jár-e állami támogatás a választott konstrukcióra és amennyiben igen, akkor milyen mértékben és feltételekkel. Ezeket az információkat aránylag könnyedén elérhetjük, ám a helyzet jócskán bonyolódik, ha például többféle megtakarítási formát használnánk párhuzamosan. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, miszerint az igényelhető jóváírások az egyes megoldások esetében ütik egymást.

A Grantis az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetéseknél felhívja a figyelmet arra, hogy ezeknek

az adókedvezményét összevontan kell kezelni.

Ezen kívül azonban még jó néhány tényezőre nagy hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabban kihasználhassuk az állami támogatásban rejlő potenciált. Tudniillik ezeknél a konstrukcióknál ennek a kérdésnek óriási szerepe van.

Önkéntes nyugdíjpénztár – a gondtalan időskor eszköze

Hazánkban ma három olyan nyugdíjcélú öngondoskodási forma érhető el, amire állami adó-visszatérítés vehető igénybe. Ezt a közös pontot leszámítva ugyanakkor ezek a módozatok alapjaikban különböznek. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a megtakarítás mellett kockázatviselési szolgáltatásra is szükségünk van-e, vagy épp mennyire sarkalatos, miszerint pénzünkhöz idő előtt is hozzáférjünk. Emellett az is kardinális kérdés, mekkora kockázatot szeretnénk vállalni, illetve kívánunk-e aktívan foglalkozni befektetéseinkkel. Ez a szempontrendszer segít meghatározni, hogy a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla, avagy az önkéntes nyugdíjpénztár a megfelelő számunkra. Gyakorta előfordul az is, hogy ezek kombinációjával érhető el a legjobb eredmény. Amennyiben olyan időskori öngondoskodási formát keresünk, ami alacsony költségekkel jár, nem igényel pénzügyi ismereteket és aminél idővel rugalmasan hozzáférhetünk a hozamhoz, akkor az önkéntes nyugdíjpénztár egy remek megoldást jelenthet. Ha pedig ehhez hozzávesszük, hogy évente 150 ezer forint szja-jóváírást is kaphatunk a befizetésink után, akkor egy csapásra világossá válik, mint is olyan népszerű ez a konstrukció. Ugyanakkor

körültekintően kell megtervezni a nyugdíjcélú eszközeinket, tudniillik vannak olyan korlátozások, amiket feltétlenül figyelembe kell venni a sikerhez.

Így érdemes számolni az adó-visszatérítés mértékével

Nyugdíjcélú megtakarítások esetében a banki szolgáltatásoknál évi 100 ezer, a biztosítóknál elérhető megoldásoknál 130 ezer, míg az önkéntes nyugdíjpénztár vonatkozásában 150 ezer forintban van maximalizálva az adókedvezmény mértéke. Ugyanakkor összesen csak 280 ezer forintig vehetjük igénybe ezt a lehetőséget, ehhez pedig 1 millió 400 ezer forintos befizetésre van szükség, megfelelően elosztva. A kalkulációt tovább nehezíti, hogy az önsegélyező-, illetve egészségpénztárak esetében is élhetünk az szja-jóváírással. Ezek a konstrukciók azonban nem az időskori anyagi biztonság megteremtését szolgálják, hanem egyéb, specifikus kiadásokra alkalmazhatók. Az egészségpénztár befizetések után járó adókedvezménye mértéke évente legfeljebb 150 000 forint lehet. Az összeg nem véletlen, ugyanis ezen a kereten osztozik az önkéntes nyugdíjpénztár számlával, azaz ha mindkettővel rendelkezünk, akkor ennyiben van maximalizálva összesen az igényelhető támogatás mértéke. Emiatt aztán érdemes nagyon alaposan megtervezni, melyik forma és milyen arányban élvezzen prioritást. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha a céljainkhoz igazítjuk a választott megtakarítási eszközt.

Önkéntes nyugdíjpénztár és egészségpénztár adókedvezmény – így kalkuláljunk

Annak érdekében, hogy maximálisan kihasználhassuk a jóváírásban rejlő lehetőségeket, sarkalatos egy személyre szabott megtakarítási tervet készítenünk. Ez egy igen komplex feladat, ami kellő tapasztalat hiányában komoly kihívást jelenthet. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy az egészségpénztár mellé választunk inkább egy eltérő nyugdíjcélú öngondoskodási formát, vagy az előbbi helyett alkalmazunk például egy teljes körű biztosítást, ami fedezi a magánorvosi ellátásaink nagy részét. Ráadásul számtalan egyéb megoldás is elérhető, köztük olyanok is, amelyekre talán nem is gondolnánk. Ezért aztán már a tervezés fázisában érdemes kikérni egy független pénzügyi tanácsadó segítségét. Az évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember ugyanis nem csupán az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészségpénztár adókedvezményének dilemmájára ad majd megnyugtató választ, de intelmeivel egy olyan megtakarítási portfóliót állíthatunk össze, ami minden szempontból kifogástalan lesz.

A biztonság miatt drága lesz a párizsi olimpia

Macron francia elnök az olimpia szervező bizottságával és szakértőivel tanácskozott arról, hogy milyen is legyen a párizsi olimpia, melyet viszonylag kedvező gazdasági helyzetben pályáztak meg, de valószínűleg nehéz pénzügyi feltételek között kell megvalósítani.

Az infláció nagyon megnöveli a 2024-es olimpia költségeit, amelyek a biztonsági előírások miatt már így is méregdrágák voltak.8,3 milliárd euró lesz a számla – írja a Bloomberg finoman érzékeltetve, hogy a valóságban ez jóval magasabb is lehet.

2018-ban még csak 6,8 milliárd euróval számoltak, de ma már a 8,3 milliárd euró sem biztos, hogy elég lesz.

Miért a nagy drágulás?

Mindenekelőtt a biztonság kerül egyre több euróba már csak azért is, mert naponta 11 ezer rendőrt kell az olimpiai helyszíneken tartani. Rajtuk kívül még 25 ezer biztonsági őr is kell. Miért ilyen sok? Párizsban sőt külföldön is sokan emlékeznek arra, hogy májusban az európai futball döntő (Real Madrid-Liverpool Bajnokok Ligája) szervezése kínos kudarcot vallott. Órákat kellett várakozni és kaotikus jelenetek alakultak ki. Ezért a francia belügyminiszternek elnézést kellett kérnie.

Az olimpiai szervező bizottság új szponzorokat keres

A francia állam 1,7 milliárd euróval járul hozzá a párizsi olimpiához. Macron elnök nemigen tudja növelni a támogatást, mert nagyon feszes a francia költségvetés és az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

A szervezők nem akarják lényegesen megemelni a belépő jegyek árait. Az infláció viszont Franciaországban is galoppozik: 6,5% volt június végén.

“Ritkán hoznak össze becsületes költségvetést az olimpiai szervezés elején”

– mondta egy sportszakértő a Bloombergnek. Jean Pascal Gayant arra emlékeztetett, hogy az olimpiák költségvetése rendszeresen túllépi a kezdeti összegeket – olykor nem is kicsivel. Szerinte 10 milliárd euró lehet a végösszeg. A korábbi olimpiák még drágábbak voltak: London 15 milliárd dollár, Rio de Janeiro 13,2 milliárd dollár. Tokióban egy évvel később rendeztek olimpiát a Covid világjárvány miatt. A költségek: 13 milliárd dollár – írja a francia közszolgálati RFI.

A látvány minden

Macron elnök el akarja kápráztatni a világot, ezért a Szajna parton tartják  a látványos nyitó ünnepséget, melynek során a küldöttségek hajón vonulhatnak el a közönség előtt. Körülbelül 600 ezer nézőre számítanak a folyó két partján, így érthető, hogy a biztonságért felelős főnökök feje már most is fő hiszen még nagyon sokan emlékeznek a párizsi iszlamista merénylet sorozatra amikor nyolc helyszínen intéztek támadást a terroristák védtelen civilek ellen. Az olimpia kiváló célpont lehet bármilyen terrorista szervezetnek. Annál is inkább, mert 9,7 millió nézőt várnak a szervezők a párizsi olimpiára. Biztonságuk és a mozgásuk megszervezése kolosszális feladat. Két év van hátra a párizsi olimpiáig, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy komoly erőfeszítéseket kell még tenni ahhoz, hogy ne váljon rémálommá – hangsúlyozza a közszolgálati RFI.

Mindegyik jó, ha megvéd

Amikor az emberek influenzaoltásra mennek, általában nem tudják, melyik cég készítette az oltást. Manapság nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri a Covid-19 oltások márkanevét. Valójában preferálják is, hogy melyikkel szeretnék magukat beoltatni.

A még be nem oltottak számára van néhány jó és néhány rossz hír. Rossz hír, hogy nem választhatnak. Az oltási folyamat nem annyira egyéni aktus, mint kollektív stratégia a teljes lakosság – különösen annak legkiszolgáltatottabb tagjainak – védelmére.

A jelenleg rendelkezésre álló oltások közül – nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb, mint a másik. Legalábbis ebben a pillanatban nem.

„A legjobb bevizsgált oltóanyag az, amelyikkel leghamarabb beoltanak”

A szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében, hogy mindenki a lehető leghamarabb fogadja el az általa megjelölt oltást.

Először is fontos meghatározni, hogy mit értünk „jobb” alatt. Az egyadagos oltás jobb lenne, mint a kétadagos kezelés. A szájon át bevehető vakcina jobb lenne, mint az, akinek fecskendőre van szüksége. A szobahőmérsékleten tartható adagok jobbak lennének, mint az ultrahideg körülmények között. A bármilyen típusú fertőzést megakadályozó vakcina jobb lenne, mint az, amely csak a tüneteket akadályozza meg, de mégis célszerűbb olyan vakcinát alkalmazni, amely kiküszöböli a súlyos betegség és halál lehetőségét, mint egy olyan oltóanyag, amely csak nagyon hatékony a Covid enyhe formái ellen.  A minden korosztályon tesztelt vakcina előnyösebb lenne, mint az, amelyet csak bizonyos csoportokkal próbáltak ki, bár ez utóbbiak számára ugyanolyan jó lehet.

Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amely a legtöbb pontszámot kapná ezekben a kategóriákban.

Talán egyszer egy vakcina sokkal jobbnak bizonyul, mint az összes többi. És talán mindenkinek elegendő adag lesz. De ma nem ez a helyzet. Ezért a szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében az, hogy mindenki regisztráljon és a lehető leghamarabb vegye fel mindkét oltását.

Nincs elegendő adat annak megállapításához, hogy a rendelkezésre álló  oltóanyagok közül hatékonyságában lényegesen különbözik egymástól.

Nincs is véglegesnek tekinthető tanulmány. Az AstraZeneca vakcina egy hónappal az adatok elküldése után az Európai Gyógyszerügynökségnek az oltóanyag hatékonysága 59% -ról 70% -ra nőtt. De még az ábrákat sem olyan könnyű értelmezni.

„Ha jobban megnézzük a konfidencia intervallumokat, akkor azt látjuk, hogy a hatékonyság valóban nagyon hasonló az összes oltás esetében”

– mondják a szakértők.

Más szavakkal, a statisztikai különbségek miatt, ha a klinikai vizsgálatokat újra elvégeznék, ezek a hatékonysági arányok könnyen megegyezhetnek az összes rendelkezésre álló vakcina között.

Némelyik jobb, mint másik

Tehát lehetséges, hogy egyes oltások valóban jobbak, mint mások?

„Igen, természetesen,  de még mindig nem tudhatjuk biztosan, mert nincs elég adat.

fontos az, hogy minden jóváhagyott vakcina biztonságos és nagyon hatékonyan működjön”

– mondja a londoni King’s College fertőző betegségek osztályának kutatója.

„A helyzet az, hogy az emberek megszokták, hogy a legjobbat vegyék: például egy fél hüvelyk nagyobb képernyővel rendelkező mobiltelefont vagy egy kicsit hosszabb ideig tartó akkumulátort akarnak” – teszi hozzá. – De az oltásokkal ez nem így működik, többek között azért, mert nincs mindenki számára elegendő. Emellett bebizonyosodott, hogy az összes jóváhagyott gyógyszer biztonságos és hatékony a betegség súlyos formáinak és a halálesetek megelőzésében, ami valójában a legfontosabb.”

Gulyás bizalmat épít

Azt halljuk, olvassuk a nemzetközi médiában, hogy előbb az AstraZeneca, majd a Janssen vakcinák felhasználását függesztik fel, vagy éppen a gyártó vonja azt vissza, mert néhány esetben az oltást követően vérrögök jelentkeztek a beoltottaknál.

Arról is értesülünk, hogy a Sinopharm vakcinával beoltottaknak egyes országokban (Szerbia, Egyesült Arab Emirátusok) harmadik oltást is adnak, mert kétszeri oltás után nem mutatkozik elegendő antitest-termelés, és egy vezető kínai tisztségviselő is elismeri egy konferencián, hogy „lehetne magasabb” a kínai vakcina hatásfoka.

Muszáj hosszabban idézni, hogy miképpen kezeli a problémát szokásos csütörtöki tájékoztatóján Gulyás Gergely miniszter:

„Kilencvenkilenc százaléka védett azoknak, akik eddig az oltást megkapták, és az egy százalék is, ha megbetegszik, a kockázatok lényegesen csekélyebbek. Azt is elmondhatjuk, hogy az oltóanyagok között nincs lényegi különbség a hatékonyságban. […] Ebben a helyzetben a világ egyik legnagyobb üzlete a vakcinaszerzés és a vakcináknak az értékesítése, ezért elsősorban üzleti érdekek állnak a mögött, amikor az egyik vagy másik vakcináról megpróbálják elterjeszteni, hogy kevésbé hatékony. Magyarországon mi minden vakcinával oltunk, ami biztonságos, megvizsgált és elérhető, és azt tudjuk mondani, hogy érdemi különbség a hatékonyságban nincsen. Mindegyik vakcina hatásos és védelmet biztosít a betegséggel és különösen a súlyos megbetegedéssel szemben, tehát a járvány legyőzésének nincs és nem is lesz más eszköze, mint az oltás.

[…]Azt, amit a baloldal felelőtlenségéről mondtam, azt természetesen általánosságban is fontosnak tartom, és szeretném hangsúlyozni, a sajtónak is van felelőssége.

Tehát azt tudom mondani, hogy néhány újságírónak talán fel sem tűnik, hogy esetleg piszkos üzleti érdekek kiszolgálójává válik akkor, amikor az egyik vakcina ellen próbál írni, vagy pedig ezzel kapcsolatosan vagy bármelyik vakcinával kapcsolatosan bizonytalanságot próbál kelteni.

Azt tudom mondani, hogy a magyar egészségügyi hatóságok pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit, miért és hogyan engedélyeznek. Csak átvizsgált, megbízható és hatékony oltóanyagokat engedélyeztünk. Ráadásul azt is figyelemmel kísérjük, hogy az oltást követően bármilyen mellékhatás fellép-e, és azt tudjuk mondani, hogy ilyen nem volt.

Magyarországon valamennyi oltóanyag, ami rendelkezésre áll, megbízható, és védelmet jelent.

A Sinopharm és az AstraZeneca semmivel nem rosszabb, sőt, bizonyos adatokban lényegesen jobb eredményeket is mutat, mint például a Pfizer. Tehát mindenkit arra szeretnék kérni, hogy közös felelősséget viselünk azért, hogy a nyilvánosság a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjon, és az,

amit néhány vakcinával kapcsolatosan Európában és világszerte is tesznek, az önmagában nem indok arra, hogy Magyarország a saját hatóságaiban, a saját orvosaiban, a saját virológusaiban és a saját egészségügyi intézményeiben ne bízzon meg. Ők sokkal jobban teljesítenek, mint ahogy az Európai Bizottság, az európai intézmények teljesítettek, akik több bajt okoztak és több gondot, mint amennyi hasznot hoztak.

Örülünk neki, hogy ha az Európai Unió is szerez be vakcinákat, de látjuk, hogy most például félmillió vakcinát vagyunk kénytelenek pótolni, mert a korábbi, Európai Unió által megkötött szerződés értelmében nem fog érkezni hozzánk vakcina.”

Miért is kényszerül Gulyás erre? Tudjuk, az Orbán-rendszer most mindent egy lapra tett fel. Ha már az oltási időszakot megelőző védekezésben végig elmulasztották a megfelelő tesztelést és a fertőzés fékezését, a második hullámban késve korlátozták az emberek közötti találkozásokat, és ezért már a télen felgyorsult a járvány terjedése és megnövekedett a halálozások száma, a harmadik hullám megfékezését kizárólag az oltásoktól várják.

Orbán meghirdette, hogy korlátozásokkal nem lehet legyőzni a vírust, csak oltásokkal, és büszkék arra, hogy az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott oltóanyagok mellett a hatóság által nem vizsgált orosz és kínai oltóanyagot is beszereztek és alkalmaznak.

A Szputnyik vizsgálatát a magyar gyógyszerhatósággal végeztették el, a kínai esetében azonban kormányrendelettel kötelezték a magyar hatóságot annak engedélyezésére arra hivatkozva, hogy azzal másutt már beoltottak egymillió embert, és ezek közül egyik az EU-tagságra jelentkezett Szerbia.

Másutt, ahol már alkalmazták, harmadik oltást is adnak be, mert két oltás után nem tűnik elég hatásosnak. A sokfelől érkező hírek bizony a Fidesz választási kampánystratégiájának aduászát, az orosz és kínai vakcinával felgyorsított járvánnyal szembeni fellépést teszik kérdésessé, és ezért utasít el Gulyás minden kételyt.

A demokratikus világban, ha kételyek merülnek fel akár az AstraZenecával, akár a Janssennel szemben, felfüggesztik azok alkalmazását, újabb vizsgálatokat végeznek, és a kormánytól független szakhatóságok mérlegelik, hogy alkalmazzák-e azokat tovább, illetve a népesség mely csoportjaira alkalmazzák, amelyekkel kapcsolatban nem látnak kockázatot. Ott úgy gondolják, hogy így lehet megőrizni az oltások iránti bizalmat.

Úgy tűnik, jól gondolják. Az Orbán-rendszer vezetői másképpen gondolkodnak: el kell hallgattatni a kétségeket, a kormánynak tévedhetetlennek kell mutatkoznia, így kell megakadályozni a bizalomvesztést, az oltási kampány pedig nem lassulhat le.

Az lenne a korrekt eljárás, ha az állam mindenkinek, akit a Sinopharmmal oltottak be, felkínálna egy antigén-tesztet, amely megmutatja, hogy nála eredményes volt-e az oltás. Az ellenzéknek ezt kellene követelnie.

Mindenesetre mesteri kampányfogás, hogy a kilátásba helyezett lazítást az oltások számához kötik, fittyet hányva a fertőzöttség alakulására az országban.

Olyan mutatót, mint a vírus terjedését mérő R-érték, még csak nem is közölnek (nem tudni, hogy egyáltalán mérik-e),

a százezer lakosra eső új fertőzések száma, amely nálunk többszöröse annak az értéknek, amely mellett Németországban vagy Ausztriában korlátozásokat léptetnek életbe, szóba sem kerül.

Az újságírók – nemcsak a kormánypártiak – szemlátomást elfogadták az oltások számához kötést, és ők sem kérdeznek rá a fertőzések alakulására. Két hónapja figyelmeztettem, hogy az oltás lesz a Fidesz választási kampányfegyvere, és lám, működik. Hiába látszanak igazolódni az európai hatóság által nem jóváhagyott vakcinákkal kapcsolatban előadott ellenzéki aggályok, melyektől a legtöbb ellenzéki politikus visszakozott (csak a DK tart ki mellette), ebben a politikai csatában is a Fidesz áll nyerésre.

Egyre nagyobb a biztonságos vakcina iránti igény

A fejlesztés gyorsasága aggodalomra ad okot a biztonság esetleges kompromisszumai miatt – jegyzik meg a szakértők -, márpedig a széles körű elfogadáshoz elengedhetetlen a közbizalom.

Az orvosszakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy az átláthatóság abszolút prioritássá váljon annak ellenére, hogy a Covid-19 vakcina a történelem leggyorsabb kifejlesztett vakcina  lehet.

Hatalmas a politikai nyomás egy olyan vakcina mielőbbi gyártására, amely világszerte már közel egymillió ember halálát okozta. Ugyanakkor félelmet kelt a lakosság körében, még akkor is, ha a szabályozók és az egészségügyi tisztviselők szerte a világon többször is hangoztatták, hogy a biztonság nem kerül veszélybe.

A Pfizer, a Moderna és az AstroZeneca információkat közölt az általában bizalmasan kezelt protokollokról is.

A közvélemény iránti bizalom fokozása átláthatóságot igényel – állítják a tudósok és az orvosi szakértők. A gyógyszergyárakat arra ösztönzik, hogy adjanak ki több információt klinikai vizsgálataikról, és kerüljék a hagyományos szabályozási folyamat sarkalatos pontjait.

„A klinikai vizsgálatok, az ártárgyalások, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások átláthatósága kiemelten fontos az oltásokhoz való méltányos és tisztességes hozzáférés biztosítása érdekében”

– írta a múlt héten a Lancet Covid-19 Bizottság, a brit orvosi folyóirat által támogatott tanácsadó csoport.

Csütörtökön két amerikai oltóanyag-fejlesztő, a Pfizer és a Moderna közzétette a klinikai vizsgálati protokollok részleteit, amelyeket a jelöltjeik értékeléséhez használni fognak – a vizsgálatok során általában bizalmasan kezelt információkat. Az AstraZeneca brit gyógyszercég azóta követte a példáját.

„Ez határozottan példátlan lépés”

– mondta John Donnelly, az amerikai Vaccinology Consulting igazgatója.

„Normális körülmények között, ha olyan cégek versenyeznének, akik ugyanazon javallat alapján készítenek oltást, semmiképpen sem tennék ezt meg”

– mondta, megjegyezve a vállalatok óriási ellenőrzését.

Közzétették a módszertani elemzések és kritikák, beleértve azokat az átmeneti szakaszokat is, amelyekben az eredményekhez a teljes klinikai vizsgálat vége előtt hozzáférhetők. Szakértők szerint ezek a pontok akkor lehetnek lényegesek, amikor a vállalatok engedélyt kérnek oltóanyagukhoz gyártásához, már ha megfelelnek az előírt hatékonysági kritériumoknak.

Az ilyen információk kritikus jelentőségűek az Egyesült Államokban, ahol a Fehér Ház szerint a vakcinát már októberben, a novemberi elnökválasztás előtt jóváhagyhatják, ami aggodalmat kelt a szabályozási folyamatba történő politikai beavatkozás miatt.

Ha a protokollok nyitva állnak a tudományos közösség számára, ez segít abban, hogy a vállalatok betartsák az általuk meghatározott szabványokat

– mondta Thomas Lumley biostatisztikus.

„Ha megbízhatunk bennük, fontos, hogy tudjuk, hogy tudunk, és ha nem, akkor fontos, hogy tudjuk, hogy nem tudunk” – mondta Lumley, az új-zélandi Aucklandi Egyetem biostatisztikai osztályának elnöke.

Hasonló hangulat alakult ki az AstraZeneca vakcinajelöltjének a hónap elején végzett globális kísérleteinek szüneteltetése körül, amelyet egy brit résztvevő megmagyarázhatatlan betegségét követő biztonsági felülvizsgálat váltott ki.

A tesztelések azóta Nagy-Britanniában, Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában folytatódtak, de az Egyesült Államokban hétfőtől kezdve még felülvizsgálat alatt álltak. További információ azonban nem történt, miután egy független brit bizottság azt közölte az ottani szabályozókkal, hogy biztonságos a vizsgálat folytatása.

„Ez nem fog sikerülni” – írta Ashish Jha, a Rhode Island-i Providence-i Brown Egyetem közegészségügyi iskolájának dékánja a Time magazin vezércikkében pénteken. „Sokkal nagyobb átláthatóságra van szükségünk ebben a folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan oltást fogadjunk el, amelyet az adatok bizonyítottak, hogy biztonságosak és hatékonyak.”

Az egészségügyi szakemberek az átláthatóság érdekében törekednek arra, hogy az a kilenc oltóanyag amely bekerült a 3. fázisú vizsgálatokba, különösen vonatkozik azokra a vakcinákra amelyeket már a klinikai vizsgálatokon kívül is alkalmaznak.

Ide tartoznak azok a jelöltek Kínában, ahol a hazai vállalatok által kifejlesztett oltások már megkapták a használati engedélyt a magas kockázatú veszélyeztetettek számára, mint például az egészségügyi dolgozók.

Kínai fejlesztésű kísérleti vakcinák a múlt héten hasonló sürgősségi engedélyt kaptak az Egyesült Arab Emírségekben, amely a 3. fázisú kísérleteket végzi.

Oroszországé Sputnik V vakcina megdöbbentette a nemzetközi közösséget, miután csak 76 embernél végezték el a korai klinikai vizsgálatokat,mégis engedélyezték használatát.

Európai, amerikai és japán kutatók egy csoportja pénteken aggodalmát fejezte ki amiatt, ami szerintük hiányosak az orosz vakcina korai klinikai kísérleteiről közzétett adatok. Felhívták a hatóságokat a „részletes publikáció és a tényleges adatok rendelkezésre bocsátását”. A klinikai tanulmányt és a kutatók levelét a The Lancet című folyóiratban publikálták .

Míg az átláthatóság a vakcina fejlesztésének alapelve volt, hogy a különböző régiók és joghatóságok valószínűleg sokféle megközelítést alkalmaznak.

A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca lépései a protokolljaik kiadása érdekében megfelelő precedenst teremthetnek más vállalatok számára – nemcsak a protokollokról, hanem azokról az adatokról is, amelyek a teljes adatsor tartalmazzák a 3. fázisból tesztelésekről – mondta Quinn, hozzátéve, segíthet a bizalom kialakításában.

„Biztonságos és hatékony vakcinával kell rendelkezni a közbizalomban eléréséhez” – mondta.

„A legfontosabb összetevő a bizalom.”

A Felhő számítástechnika alapjai

A Felhő, vagy hosszabb kifejezéssel „felhőalapú számítástechnika” az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment át. Ma már ott tartunk, hogy nem csak a szakmabeliek beszélnek Felhőről, de azok az átlagos felhasználók is, akiknek az IT tudása kimerül abban, hogyan telepítsenek egy alkalmazást az app-boltból.

A Felhő számítástechnika fejlődése számokban

Nagyon úgy néz ki, hogy a Felhő eddigi fejlődése szinte még semmi: 2019-re a globális ipari cloud computing a becslések szerint körülbelül 320,14 milliárd dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1992 milliárd dollárt.

Emellett a kis- és középvállalatok világszerte integrálni kezdte a felhőalapú számítástechnikát az informatikai stratégiájába, követve a legnagyobb cégek példáját, mint amilyen az Instagram, az Etsy, a Netflix, a Xerox, az Apple és az Amazon.

Ráadásul a Felhő a civil szférában is hódít, hiszen egyre több kutatóintézmény, egyetem kezdi használni. A következőkben ezért bemutatjuk, miért is annyira jelentős a felhőalapú számítástechnika és miért érdemes a magyar cégeknek is minél hamarabb integrálniuk a saját rendszerükbe.

Mi az a felhő alapú számítástechnika?

A felhőalapú számítástechnika, vagy röviden Felhő az angol Cloud Computing tükörfordítása. Emellett találó a név, mert nem fogható meg kézzel úgy, mint a hagyományos szerverek vagy számítógépek.

Az igény szerint alakított számítástechnikai szolgáltatások – beleértve a tárolást, a szervereket, a hálózatépítést, az elemzést, az intelligenciát, az adatbázisokat és a kiszolgálókat – interneten (azaz a „Felhőn”) keresztül történő elérését és használatát jelenti.

Másként megfogalmazva, a Felhő olyan szolgáltatáscsomag, ami egy egységes felületen keresztül, a ténylegesen kiszolgáló számítógépektől távolról érhető el. Aki például egy alkalmazást telepít az okostelefonjára, máris Felhőt használ.

Miért gazdaságos megoldás a Felhő?

Egyszerűen mondva, a felhőalapú számítástechnika megtakarítja a vállalatok számára a saját adatközpontok és a szükséges számítástechnikai infrastruktúra beszerzését, üzemeltetését, beleértve a szakemberek bérköltségét is, mivel a Felhő szolgáltatók hozzáférést biztosítanak minden szükséges rendszerhez és szoftverhez, méghozzá sokkal kedvezőbb áron.

A felhő számítástechnika összehasonlítható a házbérléssel. Tény, hogy egy megvásárolt ház saját ingatlannak minősül, ám nem mindenki tudja teljesen kihasználni, ráadásul még kevesebbeknek áll rendelkezésre a szükséges összeg.

Ezért ahelyett, hogy előre hatalmas összeget fektetne egy cég a saját IT rendszerbe, a Servergardennél is bérelhető Felhő lehetővé teszi a vállalatok, intézmények, alapítványok, stb. számára, hogy csak az általuk felhasznált szolgáltatásokért fizessenek, és ezzel jelentős erőforrásokat takarítanak meg.

A felhő alapú számítástechnika típusai

Akár a természetben, az IT világában is különböző típusú Felhők vannak, amelyek az egyes felhasználók igényeihez igazodnak. Egyszerűen fogalmazva: nem minden felhőalapú számítástechnika válik be mindenki számára.

A felhőalapú számítástechnikát elsősorban a felhő elérésének módja alapján osztályozzák, és három fő típus ismert:

  1. nyilvános felhő,
  2. magán felhő és
  3. hibrid felhő.

A nyilvános felhőt egy harmadik fél felhő-szolgáltatója irányítja, amely szolgáltatásait az interneten keresztül nyújtja.

A privát felhőket kizárólag üzleti vállalkozások vagy szervezetek használják és különleges hozzáférési engedély szükséges hozzájuk, míg a hibrid felhő hídként szolgál a közösségi szféra és a céges világ között. Itt az adatok és az alkalmazások szabadon mozognak mindkét felhő között.

A felhőalapú számítástechnika előnyei

Röviden szólva három fő előnnyel bír a felhő:

  1. költséghatékonyság,
  2. biztonság,
  3. fokozott termelékenység.

A felhőalapú számítástechnika jelentős elmozdulás a hagyományos informatikai módszertől. Segít kiküszöbölni az üzleti vállalkozások esetében az egyéni adatközpontok felállításának szükségességét, valamint a speciális informatikai szakemberek, a jelentősen megnövekedett áramfogyasztás és a fizikai szerverek beszerzésének költségei sem lépnek fel – mindezt ráadásul úgy, hogy a legszélesebb körű szolgáltatások válnak elérhetővé.

A Felhő biztonságos és hatékony

A vállalkozások adatainak, infrastruktúrájának és alkalmazásainak a potenciális fenyegetésektől való védelme érdekében a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások robusztusabb szabályozást, technológiákat és vezérlőelemeket kínálnak, amelyek elősegítik az adatbiztonságot.

Másként megfogalmazva, a Felhő szolgáltatók világszínvonalú védelmet kínálnak a legjobb szakemberekkel, úgy, hogy ez általában már benne van a szolgáltatás árában.

Ahogy az üzleti vállalkozások megszabadulnak mindattól a költségektől, amik a saját, hasonló kaliberű számítástechnikai infrastruktúra fenntartásával járnak, az erőforrásaikat a saját termelékenységük növelésére tudják fordítani.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK