Kezdőlap Címkék Bíróságok

Címke: bíróságok

Kövér László, a bíróságok és a hatalom bolsevik egysége

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – mondta Kövér László. Ez erősen hajaz a lenini-sztálini felfogásra, a hatalom egységének elvére, amely tagadja a hatalom megosztásának az orbáni alaptörvényben is előírt modelljét.

Az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben bírók előtt tartotta szükségesnek új (?) modell iránti igényt bejelenteni szerdán.

Döntsenek: ki mellé állnak?

Az állami hírügynökség tudósítása szerint arról beszélt, hogy

„…mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik”.

Továbbá: nincs veszélyesebb döntés egy államra nézve, mint egy megmásíthatatlan rossz ítélet, nincs veszélyesebb ellensége egy társadalomnak, mint egy alkalmatlan bíró: ez a felelősség teszi a bírói hivatást magasztossá.

Szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot,

1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust sikerült lezárni, és a 21. századra újjáépülhetett a magyar állam – mondta Kövér. És mindjárt ki is fejtette, hogy jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet. Szerinte az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az alaptörvény szerint a „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket.

És morális zsinórmértéket is kifeszített, amennyiben „korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”

Nos, nézzük, hányadán állunk ezekkel a kitételekkel, milyen mintákat követnek, és melyek azok a „kifacamított államelméletek”.

A hatalomkoncentráció megakadályozásának elve

Az alkotmányjogász, egykori igazságügyminiszter, Petrétei József egy korábbi dolgozatában idézi az orbáni alaptörvényt, amely szerint az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Mivel a hatalommegosztás az állam önmérséklésének legfontosabb eszköze, ezért a hatalommegosztás elvének alapvetően szintén az alkotmányellenes hatalomkoncentrációt – a kizárólagos hatalom kialakulását – szükséges megakadályoznia, és a hatalom ellenőrizhetőségét – a hatalommal való visszaéléssel szemben –, a polgárok szabadságát kell biztosítania.

A demokratikus jogállamban ugyanis nem lehet korlátlan és korlátozhatatlan hatalom

– sorolja Petrétei az alkotmányos előírás értelmét.

Ebből következően az államhatalmi ágak klasszikus hármasát figyelembe véve – az Országgyűlés törvényhozó hatalomként, a kormány a végrehajtó hatalom általános – de nem kizárólagos – szerveként, a bíróságok pedig bírói igazságszolgáltató hatalomként jelölhetők meg.

Ebben a felfogásban a bírói-igazságszolgáltató hatalom sajátossága az, hogy a másik két, politikai jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges, vagyis az alkotmányos biztosítékoknak alapvetően arra kell vonatkozniuk, hogy a bíróságok és a másik két hatalmi ág között ne jöjjön létre olyan politikailag meghatározott függés, mint a parlament és a kormány között.

Ez világos beszéd, és éppenséggel nem új. Alig kétszáz éves. Az angol John Locke és a francia Charles de Montesquieu, e két nagy gondolkodó fektette le a hatalommegosztás elvét. Ebben elválik egymástól a törvényhozói, a végrehajtó (kormányzati) és a bírói ág. A ma oly gyakran idézett fékek és ellensúlyok rendszere is ezen alapszik.

Ahogyan Petrétei kifejti, a bíróságok és a bírák függetlensége garancia arra, hogy tevékenységük mércéje kizárólag a jog legyen.

A bírák csak a jognak – mint a jogállam központi zsinórmértékének – vannak alárendelve.

Ha ugyanis egyazon testület vagy személy gyakorolja mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, attól lehet tartani, hogy a testület vagy személy zsarnoki törvényeket hoz és zsarnoki módon hajtja azokat végre. Nincsen szabadság akkor sem, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozástól és a végrehajtástól – ezt már egy másik munkában fejti ki egy sor alkotmányjogász, köztük Kukorelli István egykori alkotmánybíró.

A hatalomkoncentráció elve

Ennek a felfogásnak radikális ellentéte a bolsevik államfelfogás, amely a hatalom egységét hirdette. Ahogyan Kukorelliék írják, ezen elv az államhatalom egészét úgy fogja fel, mint amelyet az uralkodó osztály a saját érdekében, uralma biztosítására használ fel. Ehhez nincs szükség a hatalom megosztására, éppen ellenkezőleg:

a hatalom egysége és oszthatatlansága az osztályérdekek érvényesülésének alapvető biztosítéka.

Egyesíteni kell tehát a hatalmakat, mégpedig a törvényhozás keretei között.

Erre a különbségre hívja fel a figyelmet Polt Péter éveken át hű fegyverhordozója, a főügyész-helyettesből alkotmánybíróvá emelkedett Varga Zs. András is. Mint hat éve egyetemi jegyzetben írta, a hatalommegosztással szemben született a kétféle szocializmus válasza, amelyek a hatalom egységére épültek. A fasizmus, illetve nemzetiszocializmus a korporációk útján koncentrált hatalom gyakorlását rendelte alá a központi akaratnak. A bolsevik szocializmus pedig a munkás önigazgatás tévedhetetlensége folytán deklarálta is szembenállását a hatalommegosztás gondolatával.

Az államszocialista gyakorlatban a bíróságok deklaráltan ugyan függetlenek, de mindig az uralkodó osztály (a párt) érdekeit kell védeniük, népi ülnöki rendszerben működnek, ezeket és a hivatásos bírákat is a párt nevezte ki. (Rövidesen a legkényesebb – az állammal szembeni – ügyekben, például közadat-igénylések, választási eljárási perek lefolytatására az igazságügyminiszter, tehát az elvileg független végrehajtó hatalom által kinevezett közigazgatási bíróság fog eljárni egy új törvény értelmében.)

A hatalomegyesítő teóriának a centralizált és hierarchizált állami intézményi rendszer felel meg, amelyben tehát

a különböző állami szervek egymásnak alá vannak rendelve, s nem egymás ellensúlyaiként működnek

– értékelik a különbséget Kukorelliék.

Amoralitás és eredendő erkölcsiség akkor és most

És ha már lendületben vagyunk, nézzünk néhány olyan jellegzetességet ebben a témában, amelyek esetében legfeljebb jelzők elhagyásával-kicserélésével ráismerhetünk néhány napjainkbéli megnyilatkozásra. Az államszocialista rendszert leíró fenti értekezésben olvasható, hogy a pártállami bürokrácia összetartó erői: a pártállami ideológia, a meggyőződés, hit, a hatalom megtartásának szándéka, a presztízs és privilégiumok, valamint a pártfegyelem, illetve szükség esetén a kényszer.

Kukorelliék tankönyvének leírásában pedig a „kizsákmányoló osztályok államhatalma” eredendően amorális; a másik oldalról „a proletariátus, a munkásosztály hatalomgyakorlása” ab ovo a legmagasabb szintű erkölcsiséget képviseli. Sok egyéb következményen túl ez azt jelentette, hogy

a szocialista hatalomelmélet fő figyelmét nem a hatalomgyakorlás demokratikus biztosítékaira fordítja,

minthogy ezt eleve adottnak – vagy hiányzónak – tekinti az államhatalom osztálymeghatározottsága következtében. Szemben az elsősorban liberális államelméletekkel, amelyek szinte kizárólag azokra az eljárásokra, biztosítékokra összpontosítják figyelmüket, amelyek a demokratikus hatalomgyakorlás szolgálatában állnak.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kovács Zoltán elmagyarázta, hogy az európai bürokraták büntetik azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet a migráció kérdésében. Stefka István leleplezi a bírókat: a rendszerváltás után továbbra is a régi nómenklatúra elvtársai irányították a bíróságokat. A kormánypárti lapokból megtudhatjuk, hogy egy magyargyűlölő stylistot szerződtetett Márki-Zay.

Az európai bürokraták bevándorláspárti álláspontot képviselnek

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az európai bürokraták – akárhogy tagadják – bevándorláspárti álláspontot képviselnek, és ha a tagállamok jelentős része nem is ért velük egyet, mindent megtesznek, hogy álláspontjuk érvényesüljön.

Kovács Zoltán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, meg is büntetik azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet. Például megvonják a fejlesztési támogatásokat és 270 ezer eurós büntetést szabnak ki rájuk – tette hozzá.

Közölte, az Európai Bizottság és egyes képviselőinek reakciója arról árulkodik, hogy Magyarország a tájékoztatási kampányban olyan témákat érintett, amelyek valósak.

Szerinte nem igaz, hogy az Európai Bizottság csak a tagállamokkal hoz döntést, ugyanis nem minden döntéshez van szüksége az Európai Tanács jóváhagyására és az egyes tagállamok egyetértésére. A bizottság ezeket a kiskapukat kihasználja, és befolyásolja a migráció alakulását – fogalmazott az államtitkár.

Kovács Zoltán kitért arra is: az európai bürokraták a migránskártyákra eddig több mint 110 millió eurót fordítottak, idén januárban pedig hatvanezer embernek utaltak pénzt. (MTI: Kovács Zoltán: az európai bürokraták bevándorláspárti álláspontot képviselnek)

Stefka István leleplezi a bírókat

A rendszerváltás utáni huszonkilencedik évben van egy testület, amit alig legyintett meg a változás szele.
Ez a testület a magyar bíróság, amelynek egy része továbbra is magában hordozza az egykori pártállam legrosszabb jellemzőit. Mindenkinél mindent jobban tud, tévedhetetlen, tekintélyelvű, nem lehet kritizálni, pártatlannak mondja magát, de nem az, nem lehet felülbírálni, a bíróság függetlenségének álarca mögött valójában meghatározó vezetői balliberálisok, részt vesznek a Soros-féle érzékenyítő továbbképzéseken és jelentős erőt képeznek a nép többsége által megválasztott, nemzeti gondolkodású kormánnyal szemben. (PestiSrácok: Átpolitizált bírók)

Magyargyűlölő stylist dolgozik Márki-Zaynak

Egy igazi ce­le­bet, az RTL-es Celeb va­gyok, ments ki innen bot­rány­hő­sét szer­ződ­tette a hód­me­ző­vá­sár­he­lyi pol­gár­mes­ter. A pro­vo­ka­tőr di­záj­ner, aki sze­rint a ma­gyar nép úgy, ahogy van, buta, azon­nal több­féle nyak­ken­dőt, öt­ven­féle dísz­zseb­ken­dőt ter­ve­zett a pu­ri­tán­sá­gá­ról el­hí­re­sült Márki-Zay­nak. Az uno­ka­test­vére még zok­nit is ka­pott!

Herczeg Zoltánt, unalmas és kekeckedő karakterét már a legelső adásban villámgyorsan kiszavazták a nézők. Nem győzött siránkozni emiatt, maradt volna még a dzsungelben.

Egy interjúban például kijelentette, hogy a magyar nép úgy, ahogy van, buta. Ilyeneket mondott: “A nép nem akar nevelődni, jó neki bután. A nép borzalmasan korlátolt.” (Ripost, 888: Márki-Zayt népszerűsíti a magyargyűlölő stylist)

Nyílt háború a bírósági szervezetben

Az elmúlt egy évben a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása törvénytelen volt: ezt mondta ki a az Országos Bírói Tanács a kormány meghosszabbított kezének tartott Handó Tünde bírósági hivatali elnök ténykedéséről. Közben a kormány arra készül, hogy közvetlen irányítása alá vonja a bíróságokat. Az OBT-n belüli történéseknek már nemzetközi visszhangjuk van.

A jelek szerint nyílt háborúskodásig fajult az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde közti vita. Szerdai ülésén az OBT megállapította: a 2017 elejétől ez év februárjáig terjedő időben Handó törvénytelenül járt el bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában – ez derül ki az OBT-ülés jegyzőkönyvéből.

Az ülést Handó megpróbálta megakadályozni, arra hivatkozva, hogy az OBT összesen hét tagjának lemondásával a testület működésképtelen. Ezt a Kúria elnöke, Darák Péter vitatta, az OBT pedig elvetette Handó javaslatát.

Az OBH a bírósági szervezet adminisztratív vezető hivatala, az OBT joga pedig ellenőrizni az OBH és elnöke munkáját. Erre január végéig nem került sor, akkor azonban a 15 tagú testületbe új tagokat választottak, s több olyan bíró került be soraiba, akik azt megelőzően személyesen is szembe kerültek Handóval; akadt, aki pert is indított vele szemben; egyúttal kiszavaztak olyanokat, akik Handó embereinek minősültek.

Handóról köztudomású, hogy

személyes baráti kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz, illetve feleségéhez, Lévai Anikóhoz,

Handó férje pedig Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, a hatályos alaptörvény megfogalmazója.

Az OBT újjáalakulása meglehetősen viharos volt, a testület ugyanis azzal az igénnyel lépett fel új összetételében, hogy el kívánja végezni az OBH és elnöke feletti ellenőrzési feladatát.

Az OBT jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy szinte

még meg se száradt a tinta az új összetételű OBT tagjainak január végi kinevezésén,

február 5-én és 8-án a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete kérdéseket tett fel az OBT-nek Handó már idézett pályázati értékelési gyakorlatáról.

A megállapítások lényege az tehát, hogy az OBH elnöke törvénytelenül járt el: nem indokolta meg pályázatok érvénytelenné nyilvánítását, más esetben az indoklásban foglaltak nem felelnek meg a törvényi előírásnak; nem átláthatóak vezetői pályázatok elbírálásának folyamata – sorolja hosszasan az OBT verdiktje.

Egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy

Handó valótlan indokkal rendelt ki törvényszéki bírót ítélőtáblára.

Az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődés elősegítése helyett valójában vezetői feladatra küldött bírókat. Magyarra lefordítva: nem írt ki pályázatot vezetői posztokra, hanem adminisztratív intézkedéssel saját hatáskörben helyezett át bírókat máshová munkavégzésre.

Ezzel pedig megkerüli a törvényes bírói és bírósági vezetői kinevezés rendjét. Fleck Zoltán jogszociológus a Független Hírügynökségnek korábban már elmondta: Handó sorra helyezte el saját embereit az alsó szintű bíróságokra. Szerinte

a januári „lázadás” az OBT-ben részben ezzel magyarázható.

Az OBT mindezek mellett a 2015 és 2017 közti – korábbi összetételében elfogadott – összes etikai állásfoglalását hatályon kívül helyezte, mert szerinte ilyen eljárásokra a törvény nem jogosítja fel.

Ugyancsak eltörölte azt a korábbi ajánlását az OBT, amely a bírói álláspályázatok elbírálásával, a pályázati rangsor kialakításakor adható pontszámokkal kapcsolatos miniszteri rendeletről szól. Az indok ugyanaz: ajánlásra nincs joga az OBT-nek.

Egyáltalán nem mellékes szála volt az OBT ülésének, hogy – amint azt az elején már említettük – öt tagja és két póttagja jelentette be lemondását, akik pótlásáról az OBT elnöke intézkedett. Négy tag és egy póttag már a közelmúltban bejelentette távozását, Fleck Zoltán akkor ezt úgy értékelte, hogy ezek a bírók talán most szembesültek az OBH feletti ellenőrzési tevékenységük esetleges személyi következményeivel.

Az akkori lemondások indoka – szakmai-vezetői feladatok, illetve családi ok – mindenesetre nehezen volt elhihető.

Az ülésen a tanácskozási joggal résztvevő Kúria-elnök, Darák Péter szállt szembe Handó Tündével. Szerinte ugyanis a póttagok megválasztásával az OBT működőképes, és a testület is ezt az álláspontot fogadta el.

Darák már a január végi újjáalakuló OBT-ülésen is jelentős szerepet töltött be. Lapbeszámoló szerint egyértelműen arra ösztönözte a testület tagjait, hogy lássák el törvényi feladatukat, az OBH ellenőrzését.

A most ugyancsak jelen lévő ügyvédi kamarai elnök, Bánáti János aggodalmát fejezte ki a nagy számú lemondás miatt. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata osztja az aggódást, és levélben biztosította támogatásáról az OBT-t.

Az eseménysor nyilván nem független attól, hogy a kormány jó ideje próbálja meg szorosabb ellenőrzés alá vonni a bíróságokat, például annak érdekében, hogy a politikailag fontos, nagy horderejű ügyekben ne szülessenek számára kudarcot jelentő felmentő ítéletek. Eddig azonban kétharmados parlamenti többség híján erre nem volt módja. Most azonban már készen van a koncepció, amely szerint az OBH-t beáldozva-megszüntetve bevinnék a teljes igazgatást az igazságügyi tárcába; Handó a kormánynál is begyűjtött rossz pontokat, amikor szembeszegült a közigazgatásból érkező (tehát gyakorlatlan) bírói pályázatok pontozási arányainak megváltoztatásával.

Most pedig a HVG ír arról, hogy lényegében készen áll az ismételt benyújtásra a közigazgatási különbíróságokról szóló tervezet, amely kényes ügyeket (például választási fellebbezések, közbeszerzések, közérdekű adatok kiadása) bírálna el jól kiválasztott bírákkal.

Ugyancsak készen áll a terv arra, hogy nyugdíjba küldik az összes olyan bírót, aki már 1990-ben űzte ezt a hivatást.

Egy napja ez az ügy (ha a kormány végigviszi a bíróságokat megtörni óhajtott változásokat) óriási nemzetközi, uniós dimenzióba kerülhet. Az Európai Parlamentben szerdán ismertették az EU 2021 utáni költségvetésének főbb tételeit. Ekkor hangzott el hivatalosan is, hogy a támogatásokat jogállami feltételekhez akarják kötni. Ennek fő területe az igazságszolgáltatás, azon belül is a bíróságok függetlensége lenne.

A jogállami elvek tiszteletben tartásához köthetik az uniós támogatásokat

0

Az Európai Bizottság dolgozik egy olyan javaslaton, amely szerint az uniós támogatásokat csak akkor fizetik ki egy országnak, ha ott tiszteletben tartják a jogállami normákat. Erről Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos beszélt Berlinben.

Günther Oettinger
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Bruxinfo által idézett beszéd szerint Oettinger nem beszélt részletesen a javaslatról, de megerősítette, hogy a bizottság politikai feltételekhez kötheti 2020 után az uniós kifizetéseket. Többek között

a bíróságok kormányoktól való függetlensége lenne az egyik ilyen feltétel.

Mint mondta, nem a lengyelekkel való vitára való reagálásról van szó, hanem arról, hogy sok vita merülhet fel az uniós források felhasználása során, amelyek elbírálása során a bíróságoknak fontos szerep juthat. Szerinte az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy visszaszerezze a szabálytalanul elköltött vagy elcsalt pénzeket, amihez szükség van a független bíróságokra.

Bár Oettinger elsősorban a lengyeleket említette, az utóbbi időben több elemző is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány is készülhet a bíróságok függetlenségének csökkentésére, akár felszámolására.

Bréking nyúz, február 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros György és Juhász Péter uralja ma a kormánymédia alternatív valóságát.

Döbbenetes leleplezés Völner Pál államtitkártól a Magyar Időkben

„Az igazságszolgáltatás munkáját nem próbálhatják meg befolyásolni, eltéríteni magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek – mondta a miniszterhelyettes.

Úgy folytatta: az utóbbi időben többször is előfordult, hogy idegen szempontokat képviselő szereplők kísérletet tettek arra, hogy ilyen vagy olyan módon beavatkozzanak a magyar ítélkezésbe, átalakítsák a joggyakorlatot, elszakítsák az ítéleteket a hazai jogi hagyományoktól, megfontolásoktól.

– A beavatkozók valójában a modern kor talárt öltő zsoldosai, többüket Soros György amerikai milliárdoshoz lehet kötni – mondta Völner Pál, majd leszögezte: az ilyen résztvevők magyarországi működését minden körülmények között meg kell akadályozni.”

Az Origónál sajátosan értelmezték Soros György brexitről írt cikkét, de maguk is megzavarodtak kicsit

„52 százalék szavazott az EU-s tagság ellen, ez 17 410 742 szavazatot jelentett.

48 százalék szavazott az EU-ban maradás mellett, ami 16 141 241 szavazatot jelentett.

Magyarán egy nagy legitimációjú döntés született, ahol a kilépéspártiak diadalmaskodtak. A nép döntött, a politikai elitnek pedig nem maradt más hátra, mint hogy a népszavazás eredményének megfelelően cselekedjen.

Igen ám, de itt van a magát a demokrácia első számú védelmezőjének tekintő Soros György, aki mit tesz ebben a helyzetben?

Olyanokat ír a Mail on Sundayben, amit egy közepes területű, közép-afrikai ország diktátora is megirigyelhetne:

„A résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt csak az unióból való kilépésre” – utalva arra, hogy milyen kevéssel győztek a kilépéspártiak.”

A Ripost nem engedi el Juhász Péter válását

„Az Együtt párt­el­nöke, a hír­hed­ten ag­resszív po­li­ti­kus ele­inte min­dent ta­gadni pró­bált, de aztán az előke­rült bi­zo­nyí­té­kok ha­tá­sára meg­tört és rész­le­ges be­is­merő val­lo­mást tett. (…)

A politikus nem csak egykori élettársával volt erőszakos, de a nő jogi képviselőivel is. Az asszony új párját pedig rendszeresen fenyegette. Közvetetten a gyerekeit is folyamatos lelki nyomás alatt tartotta. Az iratok szerint a gyerekeket Juhász Péter többször meg is próbálta elrabolni.”

A Pesti Srácok állítólag olvasói fotók alapján „oknyomozott” Juhász Péterről

„Miközben az Együtt párt elnöke, Juhász Péter válásának brutális körülményein hüledezik a sajtó, a PestiSrácok.hu egyik olvasója fotókat küldött szerkesztőségünkbe, amin az látszik, hogy nem csak az Igazmondó Alapítvány Saabját, hanem egy hétszemélyes, új rendszámú Lancia-t is használ a politikus. Olvasónk arról is tájékoztatott, hogy Juhász az I. kerületi Aladár utca egyik villaépületében bérel lakást, potom négyszázezer forintért. Körbejártuk, vajon megteheti-e ezt az az ember, akinek saját elmondása szerint alig van bevétele, könyöradományokból él, rezsijére, a telefonszámlájára, sőt, még borotvára sincs pénze. Az Együtt elnöke igazi hungarikum, mert talán az egyetlen hazai – saját meghatározása szerint – jogvédő, akiről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fokozottan veszélyes a társadalomra. Juhásznak – akinek ugyancsak hivatalos papírja van arról, hogy szolgálatokat tesz a  gyilkosságokért elítélt hírhedt maffiózónak, Portik Tamásnak – csak a kormánypárti politikusokról jut eszébe a korrupció, miközben az általa gründolt, de alaposan lepapírozott alapítványának a létezése dokumentumain kívül semmi nyoma nincs, financiális helyzete azonban egyre jobb. Az átlátható, korrupciómentes közéletért harcoló társaságnak sem nyilvános telefonszáma, sem honlapja, de még elérhető e-mail címe sincs. Az alapítványhoz közel álló forrásaink a PestiSrácok.hu-nak azt mondták, nem véletlen, hogy sorra  cserélődnek le a kuratóriumi elnökök.”

Fantasztikus lehetőség a 888-on

„Az elmúlt hetekben, hónapokban több olvasónk is azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy leközölnénk-e az írását a 888.hu oldalán.

Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon, létrehoztuk a 889 című rovatot, hogy Te is megmutathasd magadat, ha ilyesfajta kedvet érzel.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK