A ritka neurológiai betegségtől szenvedő quebeci sztár már decemberben bejelentette, hogy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.
Ritka neurológiai betegségben szenvedő díva „folytatja a kezelést”, de az énekesnő már decemberben bejelentette, hogy lemondja vagy elhalasztja a 2023 februárja és júliusa között tervezett európai koncerteket.
„Nagyon sajnálom, hogy ismét csalódást okoztam. Nagyon keményen dolgozom, hogy visszanyerjem az erőmet, de a túrák megerőltetőek és nehézkesek lehetnek (…). Bár megszakad a szívem, jobb most mindent lemondani, amíg valóban készen nem állok arra, hogy visszatérjek a színpadra” – mondta a sajtóközleményben az 55 éves sztár. Celine Dion hozzáteszi, hogy „méltánytalan lenne [a nézőkkel] szemben , ha ismét elhalasztják a koncerteket” .
Merev személy szindróma
Celine Dion utolsó koncertje 2020 márciusában volt Newarkban (USA). A Courage World Tour világkörüli turnéját megszakította a Covid-19 világjárvány. Ez a turné soha nem folytatódhatott, az énekes akkor azt magyarázta, hogy izomgörcsöktől szenved.
Celine Dion merev személy szindrómában (SPR) szenved, egy olyan állapot, amelynek pontos oka nem ismert, de valószínűleg autoimmun eredetű. Ez a szindróma millió emberből körülbelül egyet érint, súlyos fájdalmat és mozgási nehézségeket okoz, meggátolva bizonyos fizikai tevékenységeket.
„A Céline-t kísérő orvosi csapat nyomon követi a betegség és kezelésének alakulását ” – mondták a körülötte lévők. Kevés információ kering a mindennapi életéről és pontos egészségi állapotáról, teret engedve a találgatásoknak.
Celine Dion a világ egyik legnépszerűbb előadója, többek között a My Heart Will Go On című daláról híres, amely a Titanic című film filmzenéjéhez készült 1997-es dal. Áprilisban kiadott egy albumot, a Love Again című filmzenét, amely öt korábban kiadatlan számot és régebbi slágereket tartalmaz.
Az Origóból megtudhatjuk, hogy a migránsok azért is veszélyesek, mert veszélyes betegségeket terjesztenek. Az is kiderült, hogy Soros György élete havi 20 dollárt ért, hiszen ekkora havi járadékot fizetett megmentőjének. Arra viszont sokat költ, hogy növelje befolyását a Balkánon.
A migránsok betegségeket terjesztenek
Majomhimlő, vérmétely, elfeledett betegségek. Svájci tudósok szerint óriási veszély az illegális bevándorlás.
A közép-amerikai migránskaraván tagjainak legalább az egyharmada súlyos betegségeket hordoz. Mindez pedig világosan bizonyítja, hogy milyen súlyos következményei lehetnek a bevándorlók érkezésének az Egyesült Államokba és Európába. Az elmúlt években rengeteg olyan eset derült ki, hogy fertőző betegségeket hoztak a fejlett világba az illegális bevándorlók. Ha a Soros-féle migránspaktum zöld utat kap, akkor még több hasonló fertőzés történhet. (Origo: Nagyon súlyos fertőzéseket hurcolhatnak be a migránsok)
Soros élete havi 20 dollárt ért
Multimilliárdosként is maroknyi életjáradékkal szúrta ki megmentője szemét Soros György. A későbbi tőzsdespekulánst egy magyar minisztériumi hivatalnok bújtatta a Gestapo elől, de a saját és családja életét kockáztató ember nevét nem ismerhette meg a világ, nem szerepel a Világ Igazai között, hiszen Soros nem hozta a nyilvánosság tudomására. A történetet a PestiSrácok.hu-n vezetett blogján írta meg másfél éve Stefka István, ez alapján kereste meg őt a brit Daily Mail, amely országokon átívelő oknyomozásba kezdett, majd bírálattal nem fukarkodó riportban közölte a történetet.
A nemzetközi közvélemény elől tehát 74 éven át rejtve volt, hogy Soros György miként vészelte át a holokauszt utolsó, legveszélyesebb hónapjait és maga Soros sem verte nagydobra a bátor megmentői nevét. A Daily Mail riportere riportere találkozott Stefkával, aki a húsipari gépeket gyártó, majd a kommunisták elől disszidálni kényszerülő édesapjától, illetve Prohászka Miklóstól és feleségétől hallott az esetről. A későbbi multimilliárdost bujtató, mélyen katolikus család ugyanis a Kútvölgyi úton, Stefkáék régi sváb házának a közvetlen szomszédságában lakott, ott rejtették el a kis Sorost.
Az újságírók elérték a katolikus hivatalnok Svédországban élő lányát, aki megerősítve elmesélte nekik, hogy az apja miként mentette meg a zsidó fiút, és egyetlen fillért sem fogadott el ezért. Soros havi 20 dolláros járadékot folyósított annak, aki megmentette az életét, és az összeg Soros gazdagodása és az évtizedek inflációja mellett sem emelkedett soha. Lehet, hogy ő maga is rájött a kisstílűségére, mert amikor az erős dohányos Prohászka megbetegedett tüdőrákban, akkor támogatta a kórházi ellátását. (PestiSrácok.hu: Húsz dollárt érő élet – Stefka István a Daily Mailben tárta fel, hogy Soros György mennyire volt hálás a megmentőjének)
Macedónia már Soros kezében van
Miközben az Európai Unióban összecsapnak a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes erők, a Soros-birodalom igyekszik terjeszkedni és növelni befolyását a Balkánon. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy az elmúlt években Alexander Soros ellátogatott többek között Szerbiába, Albániába, Koszovóba és Macedóniába is.
A Soros szervezetek az egész világon azon igyekeznek, hogy az őket bíráló, a migránsok ellen fellépő, a saját hazájukat megvédni vágyó ellenfeleiket támadják. Ez nem volt másképp Nikola Gruevszki esetében sem, a volt macedón kormányfő helyzete odáig fajult, hogy élete veszélynek volt kitéve a saját hazájában.
A hazai és külföldi balliberális elit azt igyekszik megetetni a közvéleménnyel, hogy a Nikola Gruevszkivel szembeni eljárás tiszta és törvényes volt, és szó sincs arról, hogy az erősen bevándorlás-ellenes miniszterelnököt azért kellett „kivonni a forgalomból” Macedóniában, mivel teljesen szembement a balkáni országban jelentős teret nyert spekuláns, Soros György érdekeivel – írja az Origo.
Azonban most Alexander Soros leleplezte a birodalom törekvéseit. Ugyanis a kis „trónörökös” idén májusban Macedóniában járt, ahol Gruevszki utódjával, Zorán Zaevvel találkozott, aki természetesen szívélyesen fogadta. Aki követi az ifjabb Soros Instragam-tevékenységét, láthatja, hogy jó,baráti viszonyt ápol az albán miniszterelnökkel is Alex. Erre utal, hogy láthatóan nemcsak hivatalos úton járt már a balkáni országban, hanem lazítani is. (Lokál: A Soros-hálózat most a Balkánra vetette ki hálóját)
A BBC idézte a Lancet című orvosi hetilapban megjelent tanulmányt, amelynek keretében 195 országban vizsgálták meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. 15-95 évesek adatait elemezték, összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak.
A szerzők azt elismerték, hogy
a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki alkohollal kapcsolatos betegség, többek között rák. Akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, azok közül ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent, akik napi kettőt, azok közül 63-an, ez 7 százalékos növekedés. A napi öt alkoholos italt ivók között 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.
„Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban
az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek.
Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel – mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének munkatársa.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert elemezték 694 forrás adatait, amelyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, amelyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak.
Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti, napi négy egységet meghaladó mennyiséggel,
A nők között Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak között a tizedik helyen áll.
Ennek a listának az élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc egységnyi italnál többet fogyasztanak. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van.
A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatba hozható az alkohollal.
Először adott élő tévéinterjút betegsége óta Kulka János. Azt mondta, jól van, de stroke-ja után még sokszor keresnie kell a szavakat, és azért is vállalta az interjút, hogy felhívja a betegségre, az afáziára a figyelmet.
Kulka János 2016 áprilisában kapott stroke-ot. Életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani, jobb karja lebénult, megszólalni sem tudott. Ezután sokáig kerülte a nyilvánosságot. A múlt héten aztán interjút adott az RTL Klub Fókusz című műsorának, most pedig élő tévéadásban is megszólalt, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, logopédusával, Varga Saroltával együtt.
Többek között arról beszélt, hogy beteg, de jól van, sokat sétál a kutyájával, hetente jár a logopédusához. Lassan fejlődik, de nyugodt, viszont egyfolytában azon gondolkodik, mi, hogyan és miért történt vele.
„Idegen vagyok, érted? Színész”
– mondta.
Beszélt arról is, hogy betegsége előtt gőgös volt, és ezért most már szégyelli magát.
A logopédusa azt mondta, Kulka János méltósággal viseli, ami történt vele. Megerősítette, hogy
a színész intellektusa megmaradt,
ugyanakkor betegsége miatt néha keresnie kell a szavakat. Kulka János is beszélt az afáziáról (agysérülés következtében bekövetkező beszédzavar), mint mondta, az interjút is azért vállalta, hogy felhívja erre a betegségre a figyelmet.
Úgy fogalmazott: ez egy börtön. Logopédusa szerint a betegnek az az egyik legnehezebb, hogy ismerőseik a beszédzavar miatt sokszor úgy tekintenek rájuk, mintha mentálisan is sérültek volna, pedig ez nem igaz: „ugyanaz az ember bent a fejében”.
Stroke-ja után Kulka János első szerepét Ujj Mészáros Károly X – A rendszerből törölve című filmjében játszotta. Beszélt a forgatásról is, dicsérte a főszereplőt, Balsai Mónit, és azt mondta, nagyon élvezte az öt napig tartó munkát.
Azok a rákos betegek, akik úgynevezett kiegészítő terápiákhoz folyamodnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak el a hagyományos kezelésektől és teszik kockára a túlélési esélyeiket – ez derült ki egy átfogó amerikai tanulmányból.
A tudósok 1290 amerikai beteg adatainak elemzésével azt találták, hogy akik kiegészítő terápiákat – többek között speciális diétát, vitaminkúrát, akupunktúrát, jógát – használnak gyakrabban utasítják el az életmentő műtétet vagy kemoterápiát.
A JAMA Oncology című szaklap friss számában megjelent, a BBC által idézett tanulmány készítői 258 olyan beteg adatait vizsgálták, akik legalább egy hagyományos kezelés mellett kiegészítő terápiákat is igénybe vettek. Az adatokat összevetették 1032 olyan betegével, aki csak hagyományos kezelésben részesült.
Azt találták, hogy a kiegészítő kezeléseket kapó betegek kisebb aránya éri meg a terápia kezdetétől számított ötödik évet, mint a csak hagyományos módon kezelt betegek (86,6 százalékkal szemben 82,2).
Több mint kétszer akkora volt annak az esélye, hogy a kezelés elejétől számított kilenc évben meghalnak az alternatív terápiákat igénybe vevők,
mivel elutasították vagy halogatták a hagyományos kezeléseket.
A kiegészítő terápiákat használók és az azok nélkül gyógyulók adatait összehasonlítva kiderült, hogy az első csoport 34 százaléka utasította el a kemoterápiát a második csoport 3,2 százalékához képest, a sugárterápiát elutasítók aránya 53 százalék volt az első csoportban, 2,3 százalék a másodikban, a műtétet 7 százalék nem vette igénybe az első csoportból, 0,1 százalék a másodikból.
Az alternatív terápiákat nagyobb valószínűséggel vették igénybe nők, fiatalabbak, gazdagabbak és egészségesebbek.
Noha
a túlélés kisebb esélye a kutatók szerint azzal függött össze, hogy a kiegészítő kezeléseket használók elutasították vagy halogatták a hagyományos eljárásokat,
Skyler Johnson, a Yale Egyetem Orvostudományi karának munkatársa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, az is lehetséges, hogy egyes alternatív terápiák hatnak a hagyományos kezelések eredményességére.
Arról nem voltak adatai a kutatóknak, milyen kiegészítő kezeléseket vettek igénybe a vizsgálat alanyai, de valószínűnek tartják, hogy inkább vitaminkeverékekről és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkről volt szó, mint masszázsról vagy jógáról.
„Ugyan sok beteg hisz abban, hogy ezek a tudományos bizonyítékok nélküli kiegészítő kezelések javítják a túlélési esélyeket, azonban ezt semmi nem támasztja alá” – mondta Johnson.
Semmelweis Ignácot sokan a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakjának tartják. Ma 200 éve született, korát megelőzve tett felfedezést a fertőzések terjedéséről, de kortársai nem ismerték el, sokan ellene fordultak. Elmegyógyintézetben halt meg, mindössze 47 évesen: vérmérgezést kapott, miután ápolói brutálisan összeverték.
1818. július elsején, a tabáni Palota utcában (ma Apród utca) született meg a német származású Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyereke, Ignác. Szülőháza helyén található ma az Orvostörténeti Múzeum.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint apjának jól menő fűszerboltja volt, így fiát taníthatta is: Ignác előbb a székesfehérvári ciszterci, majd a budai katolikus gimnáziumba járt. Egyetemre is mehetett: elvégezte Pesten a kétéves bölcsészeti képzést, majd 19 évesen a bécsi jogi karon folytatta, de már az első évben átiratkozott az orvosira. A második és a harmadik évet Pesten, a többit újra Bécsben végezte el. 1844-ben kapott diplomát, nem sokkal később megkapta szülészmesteri oklevelét és sebészdoktorrá is avatták. Rögtön állást is kapott a bécsi közkórházban, a szülészeti klinikán.
Már itt felfigyelt arra, hogy a klinikán, ahol az orvostanhallgatók képzése is folyt, jóval többen halnak meg gyermekágyi lázban, mint a másik klinikán, ahol a bábákat tanították. Az Encyclopaedia Britannica szerint a szülő nők körében
a halálozási arány elérte a 25-30 százalékot.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható életrajza szerint 1847-ben éppen Velencében volt, amikor boncolás közben szerzett vérmérgezésben meghalt egyik kollégája. Elkezdte vizsgálni az esetet és a kórbonctani leletek alapján rájött, hogy barátja betegsége azonos volt azzal, amit addig gyermekágyi láz néven ismertek.
Rájött, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőzés következménye, amelyet bomlott szerves anyag okoz, és az orvos keze, a műszerek, vagy akár az ágynemű segítségével jut el a beteghez. Vagyis
a gyermekágyi lázas fertőzések egy részét az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után vizsgálták a terhes nőket.
Azt is felfedezte, hogy ha a boncolás után az orvos klóros vízzel mos kezet, az megszünteti a hullaszagot – arra a következtésre jutott ebből, hogy ezzel a fertőző szerves anyagokat is semlegesíteni lehet. Fontos kiemelni, hogy ekkoriban nem ismerték még a baktériumokat, ehhez Louis Pasteur kutatásai kellettek az 1860-as, 70-es években.
Forrás: Wikimedia Commons
Mielőtt a klórmésszel történő kézmosást ajánlotta, több vegyszert is kipróbált, de ezt tartotta a legmegfelelőbbnek.
Nem csak az orvosokat és a medikusokat kötelezte a fertőtlenítésre, de még az ápolókat is.
Mindenkinek negyedórán keresztül, körömkefével, klórmésszel kellett kezet mosni, mielőtt belépett a szülészetre, vagy bizonyos betegeket megvizsgált.
Ez sok kollégájának nem tetszett, és őket még az sem győzte meg a hatékonyságról, hogy gyorsan csökkent a gyermekágyi lázban meghaltak száma a klinikán.
Semmelweis Ignác 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, a nemzeti gárda tagja lett, de munkáját is folytatta közben. Ugyanakkor hiába tartott módszeréről és eredményeiről előadásokat, a többi orvos nem nagyon hitt neki.
Pedig nem ő volt az első, aki hasonló nézeteket vallott. A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint egy skót orvos, Alexander Gordon már 1795-ben azt írta:
„kínos beismerést kell tennem, sokszor én magam közvetítettem a fertőzést az asszonyok között.”
1843-ban pedig az amerikai Oliver Wendell Holmes publikálta egy bostoni folyóiratban, hogy tapasztalata szerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.
Nekik sem hittek. Akkoriban ugyanis a gyermekágyi lázat jellemzően olyan okokkal magyarázták, mint hogy a föld kigőzölgése, a lányanyák bűntudata vagy épp az időjárás okozza. Semmelweis viszont, úttörő módon, állatkísérletekkel is igazolta felfedezéseit, ráadásul segítségül hívta a statisztikát is.
Semmelweis rendelete 1861-ből. Forrás: Semmelweis Egyetem
Közben lejárt Bécsben a szerződése, egy ideig nem is volt munkája, végül 1851-ben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti főorvosa lett. Itt is bevezette a kötelező kézmosást, emellett
ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához,
az ágyneműcseréhez és a szellőztetéshez is. Ezután drasztikusan csökkent a fertőzések száma, hat év alatt sikerült egy százalék alá visszaszorítani a halálozások arányát.
Nemcsak ilyen irányú kutatásai voltak jelentősek. Ő volt az első, aki Magyarországon petefészek-műtétet végzett, és úttörő volt a császármetszések terén is.
Közben magánpraxist is indított, 1855-ben a pesti egyetem tanárává nevezték ki, két évvel később pedig megnősült. Weidenhofer Máriával öt gyerekük született, de csak három élte meg a felnőttkort.
Közben folyamatosan publikált: először 1858-ban, az Orvosi Hetilapban jelent meg cikke, majd 1860-ban Bécsben kiadatta A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című, német nyelvű könyvét, két évvel később pedig 100 oldalas, szenvedélyes nyílt levelet írt a szülészorvosoknak. Tanai ennek ellenére sem igazán találtak követőkre (bár néhányan megfogadták tanácsait), sőt,
az orvosok nagy része egyre inkább ellene fordult
– köszönhetően annak is, hogy a levelében több neves professzort egyszerűen gyilkosnak nevezett.
Ekkor már erős bűntudata is volt. A Múlt-kor történelmi portál szerint egyszer így emlékezett vissza: „Gyilkoltam – jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam – meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s
az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket.”
Forrás: Wikimedia Commons
Hangulata egyre romlott, 1865-ben aztán kollégái egyre inkább az elmezavar jeleit vették észre rajta, ennek okát a kétezres években sikerült kideríteni: úgynevezett hűdéses elmezavara (paralysis progressiva) volt, amelyhez egy agysorvadást okozó fertőzés vezetett. Ezt még fiatalkorában szedte össze, amikor megsérült a keze, miközben egy gyermekágyi lázban meghalt, szifiliszes nőt boncolt. Vagyis tulajdonképp egy
olyan fertőzést kapott, amelynek megelőzésén egész életében dolgozott.
Július 31-én bevitték a döblingi elmegyógyintézetbe – ugyanoda, ahol öt évvel korábban Széchenyi István öngyilkos lett. Itt viszont augusztus 13-án meghalt. Hogy miért, arról évtizedekig viták voltak. Korábban az volt a legelterjedtebb nézet, hogy betegsége következtében halt meg, a hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint vérmérgezést kapott.
Néhány évvel ezelőtt Kiss-Stefán Mónika Semmelweis arca címmel dokumentumfilmet forgatott, és az ehhez folytatott kutatásai közben sok új dolog kiderült. Például az, hogy Semmelweis nem is tudott arról, hogy elmegyógyintézetbe kerül, valószínűleg elbódították, majd már ott ébredt fel. Ettől agresszív lett, mire
az ápolók brutálisan összeverték, majd ágyhoz kötözték
– a dokumentumfilm szerint az így szerzett sérülések fertőződtek el, és ezért kapott vérmérgezést.
Forrás: Wikimedia Commons
Előbb Schmelzben temették el, felesége 1891-ben hozatta haza földi maradványait, a kerepesi temetőben kapott díszes sírhelyet, majd 1963-ban innen is kiemelték, hogy új sírba kerüljön szülőházának udvarán. Ekkor derült ki egyébként, miután Bartucz Lajos antropológus professzor megvizsgálta a koporsót, hogy csontjai között két kisgyerek maradványai is voltak – egyhónaposan meghalt fiáé és négyhónaposan meghalt lányáé.
Kultusza csak jóval halála után kezdett kialakulni, főleg miután a már említett Pasteur és Joseph Lister kutatásai igazolták az ő eredményeit is. 1906-ben utcát neveztek el róla Pesten, és szobrot is állítottak neki. Egy róla készült 1938-as amerikai rövidfilm, a Hogy élhessenek az anyák Oscar-díjat kapott.
1969-ben a budapesti Orvosi Egyetem az ő nevét vette fel, 1991-ben ezt megtette egykori munkahelye, a bécsi női klinika is. Sőt, még egy kisbolygót is elneveztek róla.
Egy új kutatás szerint herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében.
A Neuron című szaklapban közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban meghaltak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség.
A tanulmány vezető szerzője, Benjamin Readhead, az Arizonai Állami Egyetem kutatója azt mondta: elég régi az az elmélet, mely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe.
Readhead és kutatócsoportja
eredetileg nem vírusokat keresett,
hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni.
A tanulmányban, amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el, a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen meghaltak szövetei. Azonosították, hogy a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciák közül melyek az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.
Korábban volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.
A kutatók szerint
nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban,
ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.
Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. „Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra.
A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között
vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását” – mondta Readhead.
A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.
Ezért nemcsak Magyarország számára bír jelentőséggel az április 8-i magyar országgyűlési képviselőválasztás – állapította meg Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Christian Kern, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke, miután Bécsben megbeszélést folytatott.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón – amelyet az SPÖ Facebook-oldalán közvetítettek – azt mondta, a választásnak nemcsak magyarországi belpolitikai, történelmi jelentősége van, hanem Európa jövőjét is meghatározhatja.
„Az orbánizmus” egy betegség Európában”, egyre több tagállamot fertőz meg, már Ausztriában is fel lehet fedezni bizonyos jeleit – hangoztatta. Hozzátette: ez a folyamat egész Európára káros és ezért fontos, hogy jó kapcsolat legyen a magyar és az osztrák baloldali pártok között.
Christian Kern volt osztrák kancellár azt mondta, egyetértettek abban, hogy a jogállam, a demokrácia, az európai szolidaritás olyan értékek, amelyekről nem lehet vitatkozni.
Lesújtó megállapításokat tett közzé az Európai Bizottság a magyar egészségügyről A várható élettartam öt évvel az uniós átlag alatt van, a férfiak átlagosan csaknem hét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, és a legalacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
A Demokratikus Koalíció alelnöke, Niedermüller Péter által ismertetett jelentés szerint
a halálozások mintegy háromnegyede szív- és érrendszeri illetve rákbetegség következménye.
A megelőzhető (pl. tüdőrák) és a kezelhető rákbetegségek (pl. mellrák, méhnyakrák és vastagbélrák) miatti magyarországi halálozási arányszám az EU-ban a legmagasabbak közé tartozik.
A magyar egészségügyi rendszer súlyosan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó egészségügyi kiadás a legalacsonyabbak között van az EU-n belül, és csupán az uniós átlag felét teszi ki. Ráadásul ennek csak kétharmada közkiadás (az EU-ban ez az arány 80 százalék), amiből logikusan következik, hogy
az alacsony jövedelműek gyakran nem jutnak hozzá a megfelelő ellátáshoz.
A rendszer erősen kórházközpontú, miközben egyre nagyobbak az alapellátás hiányosságai.
Az új irányelvek szerint már 130/80-tól. Mindkét értéket tízzel vitték lejjebb.
Illusztráció MTI Fotó: Beliczay László
A döntést amerikai szakmai szervezetek hozták meg, 14 év után változtattak az értékeken, írja a Washington Post. A csoportot vezető Robert M. Carey azt mondta: a vizsgálatok során arra jöttek rá, hogy
a korábban még normálisnak tartott értékek már kockázatosak,
és megnövelik a szívbetegségek, sőt, a halál esélyét.
A jelentésben azt írják, ez nem jelenti azt, hogy sokkal több embernek kellene gyógyszert szednie. Inkább abban bíznak, hogy jóval több embernél fedezik fel korai szakaszában a betegséget, amikor még életmód-változással is kezelni lehet: az étrend átalakításával, fogyással, több testmozgással, kevesebb alkohol fogyasztásával, a stressz kerülésével.
Illusztráció MTI Fotó: Földi Imre
Szerintük leginkább az orvosok feladata lenne, hogy felhívják erre a betegek figyelmét.
A magas vérnyomás az egyik vezető halálozási ok a világban,
többek között szív- és érrendszeri betegségekhez, stroke-hoz, vesebetegségekhez vezet. Befolyásolja a genetika, az életkor, az étrend, a mozgás, a stressz, de bizonyos betegségek is, például a cukorbetegség.
Magyarországon a betegségek ötöde-negyede a magas vérnyomásra vezethető vissza.
A statisztikák szerint több mint hárommillió magyarnak magas a vérnyomása – az új irányelv szerint ez a szám jelentősen nőhet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
