Kezdőlap Címkék Berlini fal

Címke: berlini fal

Egy emlék Berlinből – 1962-ből

Fotó: Wikipedia

1962 nyarán történt: szüleimmel Svédországból tartottunk Magyarországra gépkocsival. Az út hossza miatt meg kellett szállnunk: s tettük ezt Kelet-Berlinben, mégpedig a Fal közelében működő szállodában. A két városrészt kettészelő Fal még nem volt teljes, helyenként még csak szögesdrótok helyettesítették,  de az átjárás mégis szinte lehetetlen volt. A kelet-német határőrség-katonaság minden áron – értsd ez alatt életek árán is – megakadályozott bárminemű szökési kísérletet.

Kisgyerekkoromból kevés emlékem van, még kevesebb nagyon éles – ez a berlini megálló az: szüleim olyan keményen sulykolták nővérembe és belém a tiltást, hogy máig bennem él: „nem szabad a szállodából a fal felé kanyarodni!”. Mondtak olyasmiket is, hogy nagyon veszélyes lenne, ha arra bóklásznánk, mert ott „sok a katona”.

Nem értettem – nem értettük, de a hangsúlyból és a szokatlan szigorból tudtuk: komolyan kell venni a figyelmeztetést.

S eljött az éjszaka… Amely nem telt nyugodtan: fegyverropogásra ébredtünk. Soha életemben nem hallottam addig lövéseket, de tudtam, hogy félni kell.

… 1961 augusztus 13-a közel három évtizedre meghatározóan tragikus nap volt a német város életében: akkor kezdték el kiépíteni a várost kettéválasztó szögesdrótót, a későbbi betonból kiépített fal elődjét.

És immár 28 éve, két hónapja és 37 napja Fal nélkül él Berlin. Habár nem kerek az évforduló, mégis emlékezetes, mivel ez azt jelenti, hogy mától hosszabb ideje szabad az átjárás közvetlenül a német város keleti és nyugati része között, közvetetten pedig a kontinens két fele között, mint amilyen hosszú ideig tiltott volt.

Tíz éve történt – 18 évvel ezelőtt dőlt le a berlini fal

0

2007. november 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy 1989 november 9-én nyíltak meg a belnémet határok és „repedt meg” a berlini fal. A 18 évvel ezelőtti történelmi események nyitották meg az utat a német újraegyesítés és a volt szocialista országok többségének demokratizálódása felé.

Pénteken ünnepli Németország az NDK-t az NSZK-tól elválasztó határok megnyitásának és a berlini fal ledőlésének 18. évfordulóját. A Német Demokratikus Köztársaság csak röviddel élte túl az NDK alapításának négyévtizedes jubileumát. Berlint és egész Európát több, mint 28 esztendeig osztotta ketté a fal. A belnémet határokon ez idő alatt több mint ezer embert lőttek le a keletnémet határőrök.

November 9-e már többször játszott sorsdöntő szerepet Németország történetében.

Az első világháború után, 1918-ban ezen a napon kiáltották ki a köztársaságot. 1923-ban szintén ekkor volt a müncheni, Hitler vezette náci sörpuccs. 1938 november 9-én volt Németországszerte a tragikus „kristályéjszaka”, midőn a nemzetiszocialisták sok száz zsinagógát és zsidók által fenntartott üzletet borítottak lángba.

Pénteken szerte az NSZK-ban megemlékezéseket tartanak az 1938-as és 1989-es események kapcsán. A nemrégiben készült felmérések szerint a németek négyötöde örül a berlini fal ledőlésének, az újraegyesítésnek.

Tíz éve történt – Tízezer NDK-s kémkedett a nyugatnémet hírszerzésnek

0

2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.

A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.

A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.

A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.

A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket

– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.

A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.

A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.

Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.

A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.

A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,

1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,

aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.

A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK