Kezdőlap Címkék Béren kívüli juttatások

Címke: béren kívüli juttatások

Az ingázók szenvedhetik meg a cafeteria beszántását

A legnépszerűbb cafeteriafajták szinte mind megszűnnek jövőre, holott a mikrocégeken kívül majd’ minden vállalkozás ad béren kívüli juttatást. Az ingázókat alkalmazó, munkaerőgonddal küzdő vállalatok és alkalmazottaik lehetnek a legnagyobb vesztesek.

Minden ésszerű javaslatot figyelmen kívül hagyva a kormány úgy döntött nyáron, hogy 2019-től egy kivételével nem ad lehetőséget a kedvezményes vagy ingyenes béren kívüli juttatásokra, attól kezdve teljes összegben fog adózni a cafeteria. Jelenleg a 20 főnél nagyobb cégek 88 százaléka ad valamilyen támogatást ebben a formában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felméréséből. A 250-nél több embert alkalmazók és a külföldi tulajdonú cégek szinte mindegyike nyújt efféle szolgáltatást.

A legnépszerűbb az utazási támogatás és az Erzsébet-utalvány, ezeket követi a Szép-kártya és az iskolakezdési támogatás. Ezek közül

csak a Szép-kártya maradhat meg

a kormány és a parlament döntése nyomán. (Akik el se jutnak nyaralni, azok számára szinte hasznavehetetlen ez a lehetőség.)

Az idén alkalmazott cafeteria-elemek megoszlását mutatja az ábra.

Az úgynevezett egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó ágazatokban a legbőkezűbbek a tulajdonosok: 92 százalékuk kínál cafeteriát, de a feldolgozó-, az építőiparban és a kereskedelemben is 80 százalék feletti az arány. A mikrocégek után a 20 főnél nagyobb vállalkozások körében is minimum 74 százalék, a 250-nél nagyobbaknál 95 százalék. A legalább részben külföldi tulajdonú vállalkozások esetében is elsöprő, 94 százalék a cafeteriások részesedése, de a tisztán hazai kézben lévőknél is 84 százalék.

Vagyis a GVI felmérése megerősíti azt a korábbi tapasztalatot, hogy a cafeteria ma már nem egyszerűen kényelmi juttatás vagy gesztus a munkáltatók részéről, hanem komoly része a fizetés mellett a cég arculatának. Sőt,

a munkaerő-toborzás során egyre hangsúlyosabbá vált

a kínált béren kívüli juttatások lehetősége. Ennek lesz vége. Legalábbis részben, mert sok vállalkozás legfeljebb csökkentett összegben lesz képes a teljes adóval sújtott szolgáltatást kínálni dolgozóinak.

Különösen a területileg is súlyos munkaerőgondok kiéleződése nyomán vált fontos eszközzé a cafeteria.

Az utazási támogatás első helye a rangsorban erre mutat.

A GVI megállapította, hogy a megkérdezett vállalkozások kétharmadánál dolgoznak olyanok, akiknek lakóhelye más településen van. Ezek körében 85 százalék a helyben lakás vagy az utazás támogatásának aránya.

A cafeteria fontosságára utal az is, hogy a cégek kétharmada idén nem változtatott a felkínált kereten, 30 százalékuk meg is emelte az összeget, és csupán 5 százalék csökkentette. A legnagyobb méretűek és a külföldi vállalkozások az átlagot meghaladó arányban növelték a keretet.

Káoszos megnyilatkozások a cafeteriáról

Lehetséges, hogy néhány ponton módosul a cafeteriára vonatkozó kormányzati javaslat, de a jelek szerint a munkavállalók jelentős részének előnyös juttatások mégis megszűnnek. A pénzügyminiszter szerint változatlanul a koncentrált gazdaságpolitikai ösztönzés a cél. Orbán viszont mást mondott.

A kormány megfontolja a gazdaságpolitikáját jelentős mértékben támogató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait a béren kívüli juttatások (cafeteria) átalakítása során – derült ki a Nemzeti Versenyképességi Tanács mai ülése után az mfor.hu beszámolójából.

Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy egyetértenek a kormány intézkedésével. Szerinte meg kell szüntetni a „többes pénzrendszer” használatát. Ezzel arra utalt, hogy a készpénzes fizetések mellett kiépült az utalványokra alapozott fizetési rendszer is.

Az MKIK két ponton hozzányúlna a cafeteriához. Szerintük érthetetlen,

miért kisebb a nyújtható keret az államigazgatásban,

mint a versenyszférában, illetve úgy vélik, ideje volna növelni az éves összeget, amit a cafeteria részeként igénybe vehetnek az alkalmazottak.

Hozzátette, a gazdálkodó szervezetek közül inkább a nagyobbak biztosítanak ilyen juttatást dolgozóiknak, a vállalkozások, vállalatok harmada – elsősorban a kisebbek – nem kínálnak béren kívüli juttatást.

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, nem zárkóznak el a kamarai javaslatok megvizsgálása elől, mint ahogy a parlamenti vita során lesz alkalom figyelembe venni az érintett felek, vagyis a munkaadók és munkavállalók észrevételeit is.

Ugyanakkor leszögezte, a kormány a német, osztrák mintát követve elkötelezett a béren kívüli juttatási rendszer átalakítása mellett, hogy a felhasznált összeget célzottan,

a gazdaságpolitikai célokat támogatva használják fel.

A miniszter szavaiból az derült ki, hogy a kormány az idegenforgalom fellendítését ilyen célnak tekinti, ugyanis a juttatások közül megmaradó SZÉP-kártya felhasználása korlátozott, kifejezetten a turisztikai célú költéseket lehet ebből biztosítani.

Nagy felzúdulást váltott ki a munkavállalói érdekképviseletek körében a kormány azon törvényjavaslata, amely a SZÉP-kártyán kívül

a béren felüli közteher-mentes vagy kedvezményes adójú juttatásokat megszüntetné.

Ilyenek például a lakáscélú támogatás, az utazási hozzájárulás, a kiegészítő biztosítás, a kulturális utalvány, sportrendezvény belépője, a diákhitel törlesztéséhez adható hozzájárulás, a százezer forintig fizethető készpénzes juttatás, és az iskolakezdési támogatás.

Ezzel olyan pluszpénztől esnének el az alkalmazottak, amelyek mára szervesen beépültek százezernyi cég javadalmazási rendszerébe. A Cafeteria Trend gyorsfelmérése azt hozta ki eredményül, hogy a cégek jelentős része egyáltalán nem adna ezután cafeteriát, vagy „nettósítaná”, vagyis ugyanazt a keretet adná oda a fizetéshez csapva, ami azonban így a közterhek miatt elvesztené értékének majdnem felét.

Átlagosan 25-30 százalékos jövedelemcsökkenés is lehetséges.

Sok munkáltató is kellemetlen helyzetbe kerülhet, mert az úgynevezett mobilitási hozzájárulást a kényszerűségből távolról utaztatott dolgozók lakhatására fordította.

Ezzel együtt meglehetős az ellentmondás a hivatalos megnyilatkozásokban. Hétfőn a parlamentben Orbán Viktor azt mondta egy képviselői kérdésre, hogy a cafeteriát

senki nem veszi el az emberektől,

nem jut kevesebb pénz erre a célra.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!