Kezdőlap Címkék Belgium

Címke: Belgium

49. a listán

A magyar labdarúgó válogatott egy helyet javítva, a 49. a FIFA legfrissebb világranglistáján. Az élen továbbra is Németország áll, megelőzve Brazíliát, valamint a továbbra is dobogós Belgiumot.

A dolog pikantériája, hogy a magyar labdarúgó válogatottnak George Leekens személyében, belga szövetségi kapitánya van. Az egykori kiváló labdarúgó edzőként már kevesebb sikert mondhat magáénak: edzősége 33 éve alatt 18 klubban, és öt válogatottnál dolgozott, ráadásul magyarországi bemutatkozása – igaz, nem tétmérkőzéseken –kifejezetten gyászosra sikerült. (Vereség Kazahsztántól és Skóciától.)

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke és a Georges Leekens, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. MTI Fotó: Illyés Tibor

Talán magyarországi pozícióját kívánta erősíteni, amikor éppen egy hónappal ezelőtt, 2018. májusában meglehetősen érdekesen nyilatkozott a magyar futballról, s benne Orbán Viktor szerepéről.

A Belgiumból ideiglenesen hazánkba migrált edző a következőt mondta: „Orbán Viktor sokat tud a fociról is, én kedvelem. Szereti a sportot.”

Leekens tréner ezt követően még rátett egy lapáttal, mert mindehhez hozzátette: „Magyarországon hamarosan átadják majd az új 70 ezres nemzeti stadiont. Hol vagyunk mi, belgák ezen a téren? 20 éve csak ünneplünk, de nem csinálunk semmit. Úgyhogy jobb, ha szerények maradunk a kritikáknál.”

Leekenst annyira elragadta a hév, hogy azt elfelejtette megemlíteni, hogy miközben Belgium a harmadik a világranglistán, addig Magyarország – a nyilatkozat időpontjában – az ötvenedik helyen állt.

Azóta ez változott: hazánk legjobbjai, mint írtuk, ma már a 49. Szegény belgák, 20 éve egyre csak ünnepelnek…

A terrorista nem válaszol a bíróság kérdéseire

0

Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik.  Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.

A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd

Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.

Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.

Mint a népmesében: országok, akik elutasították a független Katalóniát, meg nem is

0

Habár a világ nagy része elítélte a Katalán Köztársaság pénteki kikiáltását, nem mindenki volt ennyire elutasító a katalán vezetés lépését illetően: a szeparatista csoportok, politikusok és autonóm terület üdvözölték a lépést, miközben néhány ország is eléggé érdekesen nyilvánult meg az üggyel kapcsolatban. 

A világ 193 országa közül egy sem fogadta el a független Katalóniát vagy ismerte el önálló állanként. Az Európai Unió tagállamainak (többsége) egyértelműen elutasította a katalán parlament “egyoldalú aktusát, vagyis Katalán Köztársaság október 27-i kiállítását”. (Magyarország pedig Spanyolország belügyének tekintette az esetet). Csakhogy néhány állam – nemcsak Európában – nem egyértelműen áll hozzá a kérdéshez és néha egész furcsa nyilatkozatokat tesznek ez ügyben, és a Független Hírügynökség összegyűjtötte ezeket az országokat és megnyilvánulásokat.

Belgium 

Korántsem véletlen, hogy Carles Puigdemont Belgiumba menekült, miután a spanyol kormány aktiválta a spanyol alkotmánynak a katalán területetek autonómiáját megszüntető 155. cikkelyét, ami gyakorlatban azt jelentette, hogy Madrid menesztette a teljes katalán vezetést, átvette az irányítást a helyi rendőrség felett és már néhány függetlenségpárti katalán vezető ellen eljárás indítottak . A nyugat-európai országban ugyanis Theo Francken, a flamand származású menekültügyi és migrációs államtitkár egy televíziós interjúban

belga politikai menedékjogot ajánlott Carles Puigdemontnak és a többi katalán vezetőnek”

Ezzel együtt Geert Bourgeois, a flamand ügyek vezető miniszter szintén támogatását fejezte ki a katalánok önrendelkezési jogát illetően, bár hozzátette, hogy a Katalán Köztársaság elismerése elsősorban a belga föderális kormány döntési joga. A belga kormány többi tagja rövid időn belül elítélte ezek a megnyilvánulásokat:  Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy Francken megjegyzése csak “olaj volt a tűzre”, miközben Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt “bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott. Ennek ellenére a belga miniszterelnök nem utasította el egyértelműen Katalónia függetlenségét, csupán arról beszélt, hogy “békés megoldást kell találni az ügyre, egy olyat, amely a hazai és a nemzetközi rendszerrel összefüggésben van.”

Szlovénia

Nem Belgium volt az egyetlen az Európai Unióban, amely másképp fogalmazta meg a hivatalos álláspontját a “katalán-kérdést” illetően. Szlovéniában a múlt héten eléggé árnyaltan fogalmazott az ország első elnöke, Milan Kučan is. Az interjújában elutasította azt a közvélekedést, hogy bármiféle hasonlóság lenne Katalónia és Szlovénia függetlenségi harca között, hiszen Spanyolországot nem lehet az egykori Jugoszláviához hasonlítani, ahol „szlovénoknak morális kötelességük volt fellázadni”.

Ugyanakkor elismerte, hogy “minden népnek meg van a lehetősége arra, hogy békés és demokratikus keretek között megszerezze az önrendelkezéshez való jogot”, és a katalánok sem kivételek ez alól. Sőt, ezzel együtt felszólította a szlovén kormányt, hogy tartsa tiszteletben ezt az alapelvet, még akkor is, ha „ezzel valakit esetleg feldühítenének”. A volt elnök nem volt egyedül a véleményével : Jan Skoberne, a Szociáldemokrata Párt helyettes vezetője még október közepén azt írta ki a Twiterre, hogy “Szlovénia az elsők között fogja elismerni a független Katalóniát”. Sőt, reagálva a kommentekre hozzátette azt is, hogy a katalánok önrendelkezési jogát

A spanyol kormány terrorja csak megerősítette

A múlt hét pénteki katalán proklamáció után a szlovén kormány szintén kétértelműen fogalmazott: a belgákhoz hasonlóan nem foglalt állást Spanyolország területi integritása mellett és nem utasította el egyértelműen Katalán Köztársaság megalakulását. Lényegében elismerték “minden nemzet univerzális és elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez”, természetesen betartva a helyi törvényeket, a demokratikus standardokat és a nemzetközi előírásokat.

Finnország 

Habár Finnország hivatalosan nem ismerte el az önálló Katalóniát, mégis néhány nemzetközi néhány hírügynökség és lap azt pedzegeti, hogy a következő napokban fordulat állhat be ezen a téren. Elsősorban Mikko Kärnä lapföldi képviselőre és az országot vezető liberális-konzervatív Centrum párt tagjára hivatkoznak, aki már a kezdettől fogva kiemelt támogatója a katalán önállamiságnak, gratulált a katalánoknak és a közösségi oldalán lévő profilképét pedig az Ibériai-félszigeten lévő régió “színeibe öltöztette”. Csakhogy a politikus nem elégedett meg ennyivel, mivel bejelentette, hogy a finn parlamentben indítványozta Katalónia elismerését, és ha elfogadják, akkor ezen a téren Helsinki hajlandó lesz szembemenni az Európai Unióval is.

Argentína 

Ugyan nem európai ország, de mindképp figyelemreméltó Argentína hozzáállása is. Akárcsak a Skandináv-félsziget országában, a latin-amerikai államban egy képviselő szintén azt indítványozta, hogy hivatalosan ismerjék el a Katalán Köztársaságot. A Baloldali és Munkásfront (Frente de Izquierda y de los Trabajadores) egyik képviselője, Juan Carlos Giordano javaslata nemcsak azt tartalmazta, hogy Argentína álljon ki a katalánok mellett, hanem széleskörűen ítéljék el és jegyzékben tiltakozzanak a spanyol kormány “durva és erőszakos intervenciója ellen”.

Bár ez eddig nem történt meg, mégis figyelemre méltó az, hogy az argentin kormány nem utasította el, de el sem ismerte a Katalónia függetlenségét, lényegében nyitva hagyva az egész kérdést.  Buenos Aires reakciójának hátterében leginkább az áll, hogy hiába jelentették be tavaly az argentin-spanyol politikai és gazdasági kapcsolatok “újraindítását“, azóta sem történt előrelépés és nem rendeződött a két ország viszonya. Továbbá Argentínában 175 000-en beszélnek katalánul és itt van az egyik legnagyobb, legerősebb és legnagyobb befolyással rendelkező diaszpóra is, ezért nem alaptalan feltételezés, hogy miattuk volt ennyire közömbös az argentin kormány a “spanyol állam területi integritását illetően”.

Gambia 

Az összefoglaló végére pedig mindenképp meg kell említeni Gambia esetét: ez a nyugat-afrikai ország mégsem ismerte el Katalán Köztársaságot, miközben korábban elterjedt a hír, hogy Banjul volt az első, amely megtette ezt a lépést. Csakhogy kiderült, hogy ismeretlen tettesek Gambia külügyminisztériumának nevében egy hamis Twitter-fiókat nyitottak és ezen keresztül közölték a “gambiai kormány hivatalos kiállását a katalán állam mellett”. A gambiai kormány nem sokkal később egy közleményben tudatta, hogy ilyesmiről szó sincs, valaki szándékosan akarta  befeketíteni „Banjul és Madrid közötti jó viszonyt, amelynek alapja az egymás szuverenitásának tiszteletben tartása”.

Belgium elismerte: már júniusban tudott a szennyezett tojásokról

0

Egy hónapot késtek a nyilvánosságra hozatallal: egy holland farmról Fipronil mérgező rovarirtószerrel fertőzött tojások kerültek Európa-szerte forgalomba. A Nébih szerint Magyarország nem érintett a „holland tojásügyben”.

Az illetékes holland élelmiszerbiztonsági hivatal szóvivője szerint azért tartották vissza az információt, mert eddig tartott annak kivizsgálása, hogy megalapozottak-e a feltételezések.

Vizsgálatok kimutatták, hogy fipronil károsíthatja a vesét, a májat és a pajzsmirigyet.

Belgiumban, Németországban és Hollandiában a szupermarketek már eltávolították a potenciálisan szennyezett tojásokat.

A német mezőgazdasági miniszter Christian Schmidt aggodalmát fejezte ki a történtek miatt és az ügyben hétfőn tárgyalni fog belga partnerével,

Egy másik német forrás szerint akár 10 millió szennyezett tojást is eladhattak Németországban.

Hollandia Európa legnagyobb tojásexportőre: a világ évi 10 milliárd darab tojástermelésének 65%-át adja.

Mintegy 180 holland baromfitelep ideiglenesen zárva van a vizsgálatok miatt.

A Nébih tájékoztatása szerint Magyarországon a tojás mintegy 35 százaléka származik külföldről. Hollandiából idén mintegy 6500 tonna – étkezési, illetve ipari – tojás érkezett.

A Nébih közleményben ismertette, hogy

rendkívül nagy mennyiséget kellene rövid idő alatt elfogyasztani a tojásokból ahhoz, hogy jelentkezzenek a mérgezésre utaló akut tünetek, vagyis átmeneti idegrendszeri problémák.

Mivel a Fipronil zsírban oldódó hatóanyag, a következmények – így például májkárosodás – inkább később jelentkezhetnek, ha nagyobb mennyiség halmozódik fel a szervezetben.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára augusztus 4-től a hónap végéig elrendelte a Magyarországra érkező tojástermékek célellenőrzését. Az Aldi Magyarország tájékoztatása szerint üzleteiben csak magyarországi forrásból származó tojás kapható. (Az üzletlánc még pénteken bejelentette, hogy kivonja a forgalomból az összes tojását Németországban és már a hét eleje óta nem vesz tojást a holland telepekről.)

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK