Kezdőlap Címkék Békekonferencia

Címke: békekonferencia

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

0

Arról nyilatkozott  Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, hogy Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet. Az orosz diplomácia vezetője elismerően beszélt  a kínai békejavaslatról. Putyin nemrég Pekingben járt, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.

Putyin orosz elnök kész a tűzszünetre Ukrajnában a jelenlegi frontvonalon- közölte a Reuters hírügynökség.

Június 15-én és 16-án nemzetközi békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint száz állam részvételével, de Oroszország nem kapott meghívót. Volodimir Zelenszkij elnök viszont személyesen hívta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is

Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint

a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint: ”a színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy

“nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?” Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé. A pénzügyminisztérium indokolta meg a szankciókat:

”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette:

Nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Béketárgyalás Ukrajnáról Oroszország nélkül?

0

Svájcban június 15-én és 16-án békekonferenciát rendeznek, melynek célja az ukrajnai háború lezárása. A tanácskozáson Oroszország, melyet meg sem hívtak, nem vesz részt.

Putyin elnök csapatai 2022 február 24-én támadták meg Ukrajnát, melyet egy háromnapos villámháborúval teljesen meg akartak változtatni: oroszbarát rendszert akartak Zelenszkij kormányzata helyére. A villámháborút – amerikai segítséggel – sikerült kivédeni, azóta elkeseredett harcok folynak a két fél között. Kezdetben megindultak a béketárgyalások Isztambulban Oroszország és Ukrajna között, de ezek kurtán furcsán véget értek. Gerhard Schröder egykori német kancellár szerint a Nyugat megfenyegette Ukrajnát: ha kiegyezik Oroszországgal, akkor nem számíthat sem NATO sem EU tagságra, és búcsút inthet a pénzügyi támogatásnak is. Gerhard Schröder egykori német kancellárt évek óta Putyin pénzeli.

Zelenszkij elnök álláspontja az, hogy az oroszokkal csakis azt követően lehet tárgyalni, hogy minden katonájukat kivonták Ukrajna területéről. Katonai szakértők csekély esélyt látnak arra, hogy Ukrajna – a NATO segítségével – képes lenne kiszorítani az orosz csapatokat az ország teljes területéről. A 100 éves korában tavaly meghalt Kissinger szerint:

“Putyin nemcsak a hatalmát, de az életét is elveszíthetné, ha kivonná csapatait Ukrajnából.”

Biden amerikai elnök egyszer nyíltan kimondta: “Az USA célja az ukrajnai háborúval nem más mint Putyin megbuktatása.” Ezt a kijelentést aztán az USA elnöke visszavonta, de egyáltalán nem kizárt, hogy tulajdonképp elárulta az igazi szándékait.

Mit érhet el a svájci békekonferencia?

“Oroszország nélkül nem lehetséges a békefolyamat Ukrajnában” – hangsúlyozta a nyilvánvaló tényt a svájci külügyminiszter. Másképp látja ezt Lengyelország és Németország:

“Putyin elnökkel az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”

– jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter miután találkozott Annalena Baerbockkal, a német diplomácia vezetőjével. Ha ezt a kritériumot komolyan vennénk, akkor nem lehetne diplomáciai tanácskozást tartani hiszen a világpolitikában egyáltalán nem Putyin az egyetlen ilyen szereplő. Obama elnök például hivatásos hazudozónak nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az USA akkori elnöke pechére elfelejtette kikapcsolni a mikrofont. Utána bocsánatot kért, de nyilvánvaló volt, hogy komolyan gondolja: Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke hivatásos hazudozó. Az ifjabb Bush elnök nyilvánvaló hazugság alapján támadta meg Irakot 2003- ban, mégsem mondta senki, hogy az Egyesült Államokkal nem lehet tárgyalni. Hasonlóképp Trump elnök is szinte naponta követett el diplomáciai bakikat, mégsem jutott senkinek sem eszébe, hogy ne tárgyaljon vele.

Sikorski álláspontja diplomáciai nonszensz, de jelenleg a NATO is ezen az alapon utasítja el a tárgyalást Putyinnal. Zelenszkij elnök persze tisztában van a realitásokkal:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el.”

Hol az amerikai béketerv?

Blinken külügyminiszter amikor még bízott Ukrajna katonai győzelmében, akkor arról beszélt, hogy mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak fel kellene vennie tagjai közé a függetlenségét védelmező országot, mely a Nyugathoz kíván tartozni. Csakhogy Putyin valószínűleg azért indította meg a háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát, és ez azóta is vörös posztó az oroszok szemében. Washingtonban állítólag már felmérték, hogy Ukrajna katonai győzelme nem túlságosan valószínű, ezért kompromisszumos javaslatot készítenek elő a svájci békekonferenciára. Eszerint Ukrajna csak az Európai Uniónak lenne a tagja – az oroszok ezt nem ellenzik, de a NATO-nak nem. Viszont az USA olyan nukleáris rakétákat helyezne el Lengyelországban, melyek közelről fenyegetnék Oroszországot, ha nem is oly közelről mint Ukrajnából.

A terv Varsóban nem vált ki osztatlan lelkesedést, mert Lengyelországban még sokan emlékeznek Kuklinski ezredes ügyére: a vezérkari tiszt a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államokba szökött, és magával vitte azt a térképet, melyen rajta volt, hogy hol vannak a szovjet nukleáris rakéták lengyel földön. Kuklinski ezredes nyugati nyilatkozataiban arra hívta fel a figyelmet: hazafias indokból cselekedett, mert úgy látta: egy nukleáris háború esetében Lengyelország megsemmisült volna!

Magyarországon nem volt Kuklinski ezredes, de a helyzet hasonló kockázatot jelentett hiszen nálunk is voltak szovjet nukleáris rakéták!

Kínai békegalamb?

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben arra figyelmeztette a kínaiakat: súlyos következményekkel járna, ha komolyan támogatnák Oroszország háborúját Ukrajnában. Peking újra letette a nagy esküt mondván, hogy számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Egy kínai Oroszország szakértő megírta a londoni Economistban: “Kína nem szövetkezik senkivel harmadik állam ellen!”

Vagyis Peking megtagadta az orosz szövetséget annak érdekében, hogy modus vivendit találjon az Egyesült Államokkal. A kínaiak közölték: részt vesznek a svájci békekonferencián. Washingtonban és Brüsszelben abban bíznak, hogy Hszi Csin-ping elnök rá tudja venni Putyint: hagyjon fel a megnyerhetlen háborúval. Elsőként az USA távozó vezérkari főnöke mondta ki a nagy ukrán offenzíva kudarca után, hogy patthelyzet alakult ki a fronton: ”most már a diplomatákon a sor.”

Ferenc pápa már fehér zászlót emlegetett mondván a béke megér egy tárgyalást.

Zelenszkij elnök megsértődött. Lecserélte a vezérkari főnököt, az amerikai elnök aláírta a 61 milliárd dolláros újabb támogatást, de az új katonai vezető is csak arról tudott beszámolni, hogy

“a fronton nehéz a helyzet.”

Macron elnök emiatt már azt javasolta: a NATO tagállamok küldjenek katonákat Ukrajnába. Lengyelország és a balti államok ezt támogatják, de Németország és az USA nem. Putyin hangsúlyozta: “ez közelebb vihet egy világháborúhoz.”

A svájci békekonferencián a tervek szerint 160 állam vesz részt. Oroszország az egyetlen nagy hiányzó. Képes lesz-e a svájci békekonferencia olyan békejavaslatot letenni az asztalra, melyet az oroszok elfogadnak? Megindulhatnak-e a béketárgyalások? Minden szem Kínára szegeződik: a kínaiaknak már volt két javaslatuk, de Nyugaton egyiket sem vették komolyan mondván Peking Moszkva szövetségese. Miután Ukrajna katonai győzelmének lehetősége elillant, Kína felértékelődött hiszen csak Hszi Csin-ping elnök tud igazán nyomást gyakorolni Putyinra. Svájcban mindenki számára elfogadható kompromisszumot kell találniuk a résztvevőknek vagy tovább folytatódik a megnyerhetetlen háború, amely mérhetetlen szenvedést okoz Ukrajnának, és komoly gazdasági problémákat Oroszországnak és az Európai Unió tagállamainak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK