Kezdőlap Címkék Bankok

Címke: bankok

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

A koronavírus több kisvállalkozást ölhet meg mint embert

A gazdasági károk egyelőre kiszámíthatatlan nagyságú válságot okoznak. Erre a meglehetősen nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet a párizsi Les Echos.

A gazdasági portál elsősorban amiatt aggódik, hogyha megszűnnek azok a rendezvények, ahol 1000-nél több ember vesz részt, akkor nagyon sok kisvállalkozó egész egyszerűen elveszíti egzisztenciális alapjait! Ugyanez a helyzet a vendéglátásban is. Persze a Les Echos arra is utal, hogy a kisvállalkozók elsősorban azért vannak és lesznek még inkább nehéz helyzetben, mert nem tudják hitelekkel áthidalni a nehéz időszakot. Sok kis cég az egyik napról a másikra él, és a vírusjárvány, mely hónapokig eltarthat padlóra viszi őket.

A figyelmeztetés a Rajnán túlról érkezett

Angela Merkel kancellár a maga tényszerű modorában azt tudatta, hogy a vírusválság hónapokig elhúzódhat és a korona vírus megfertőzheti a lakosság 60-70%-át! A francia közvélemény számára ez ébresztőnek bizonyult.

Macron elnök csütörtökön fordult az ország népéhez, hogy elmondja: hogyan kívánja Franciaország elkerülni az olasz katasztrófát.

A francia kormány ezt megelőzően részletes csomagot tett le az asztalra, amely elsősorban a kis és közép vállalkozók megnyugtatására szolgál.

Eszerint az állam haladékot ad egyes adók befizetésére. Egyéni kérések alapján szó lehet arról is, hogy a szóban forgó kis vagy közepes vállalkozásnak elengedik az adóját – részben vagy egészben.

Mit tesznek a bankok?

Az állam nyomást gyakorolt a bankokra, hogy azok álljanak készen a kis és középvállalkozók hiteleinek az átütemezésére.

Franciaországban vis majornak nyilvánították a koronavírus járványt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam nem számít fel késedelmi pótlékot akkor, ha a vállalkozó nem teljesíti a kivitelezést vagy szállítást a megígért határidőre.

Trump a kisvállalkozók támogatására szólította fel a nagybankokat

Az USA elnöke kezdetben megpróbálta elviccelni a koronavírus válságot, de látva a tőzsdei összeomlást, gyorsan akcióba lépett, és vészhelyzetet hirdetett. A Fehér Házban fogadta olyan pénzügyi óriások  vezéreit mint a Goldman Sachs, a Citibank, Bank of America, JP Morgan etc.

A Reuters szerint a bankárok megígérték Trumpnak, hogy a kisvállalkozók problémáit megértően kezelik. Közölték: a korona vírus járvány nem okozott eddig pénzügyi válságot! A bankoknak bőven van pénzük, és ezt hajlandóak is az amerikai kisvállalkozók támogatására fordítani a nehéz időkben. Trumpnak az újraválasztás miatt létfontosságú a gazdasági krízis elkerülése. A bankok ezért is ígértek meg mindent az elnöknek. Csak hát ettől még a kisvállalkozók csődbe mehetnek, ha Olaszország mintájára az USA is leáll …

Többszázezer tüntető Katalónia kiválása ellen Barcelonában

0

A válság kezdete óta nem volt még ilyen jelentős tüntetés Katalónia fővárosában, ahol meglehetősen kaotikus a helyzet. Josep Borrell, az európai parlament ex-elnöke arra hívta fel a honfitársait, hogy mindenki menjen el szavazni december 21-én.

Az El Mundo felmérése szerint a függetlenség ellenfelei, ha csekély mértékben is, de többségben vannak Katalóniában.

Jelenleg az állás 43-42 a függetlenség ellenfelei javára.

Időközben Carles Puigdemont polgári engedetlenségre szólította fel a katalánokat azt követően, hogy a központi kormány felfüggesztette Katalónia autonómiáját és választásokat írt ki december 21-re.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő abban bízik, hogy Katalónia polgárainak a többsége belátja: a függetlenség kikiáltásával a leggazdagabb spanyol tartomány többet veszítene mint amennyit nyerne. Az Európai Unió ugyanis újra megerősítette, hogy a független Katalónia nem maradhatna része az integrációnak.

Jelenleg külföldön senki sem ismeri el Katalónia egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A nagyhatalmak fővárosaiban üdvözlik a spanyol miniszterelnöknek azt a döntését, hogy rendezzenek tartományi választást Katalóniában.

A tartományban jelenleg meglehetősen zavaros a helyzet:

sok bank és vállalkozás arra készül, hogy miközben tovább folytatja működését Katalóniában, a székhelyét áthelyezi valamelyik másik spanyol tartományba. Katalónia rendőrfőnöke lemondott, miután Madridban távozásra szólították fel.

Ferenc pápa felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa helyre egységét. Bár név szerint nem említette Katalóniát, de a jelenlegi helyzetben a célzás nyilvánvaló. Attól tart, hogy Katalónia kiválása lavinát indíthat el az Európai Unióban, hiszen Olaszország két leggazdagabb tartománya nemrég arról döntött, hogy nagyobb autonómiát kér a központi kormánytól.

Adathalászok támadnak banki ügyfeleket

Feltételezhetően szervezett adathalászat zajlik bankok ügyfelei ellen, megpróbálván bizalmas adatokhoz jutni – közölte kedden az MNB. A pénzintézetek nem kérnek érzékeny információkat, se e-mailben, se SMS-ben nem szoktak adatokat egyeztetni. A bűnözők biztonsági rések betömésére hivatkoznak, de eddig nem érte kár az ügyfeleket.

Három nagy kereskedelmi bank jelenlegi vagy korábbi ügyfeleitől kíséreltek meg bizalmas adatokat megszerezni az elmúlt hetekben: e-mailben vagy SMS-ben keresték meg őket adathalászok, és adategyeztetést kértek. Arra hivatkoztak, hogy biztonsági rést találtak, és az ügyfelek bizalmas adatait, netbanki azonosítóikat, jelszavaikat és bankszámla-számukat próbálták megszerezni – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az „adategyeztetés” az ismert módon történne: a bank honlapjához nagyon hasonló weboldalra navigálják az ügyfelet, a bűnözők ezeken kérik el a bizalmas adatokat. Az oldalak szövegeit – szemben egyes korábbi adathalász támadásokkal – ezúttal hibátlan magyarsággal írták, nem fordítóprogrammal készültek.

Az adatok begyűjtésén túl a támadók az ügyfeleket a bank nevével kezdődő „biztonsági” alkalmazás letöltésére is utasítják,

valójában azonban az ügyfelek SMS-kódjainak eltérítése érdekében.

A támadás a jelenlegi információk alapján csak bizonyos operációs rendszerű mobiltelefonokat érint. Ügyfélkár eddig nem történt, s az érintett hitelintézetek a lehető leghamarabb tájékoztatták és tájékoztatják – például honlapjaikon – ügyfeleiket a támadásról, illetve további intézkedéseket is megtesznek.

Az MNB feltételezi, hogy célzott támadássorozat zajlik egyes magyarországi bankoknál számlát vezető fogyasztók ellen. Nem zárható ki az sem, hogy a következő napokban az adathalászok újabb akciókat indítanak további hitelintézetek ügyfeleinél.

A jegybank megismétli a figyelmeztetést, hogy a bankok soha nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben, vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail mellékleteket pedig nem szabad megnyitni. A hiteles tájékoztatás, információkérés érdekében az ügyfélnek érdemes minél hamarabb kapcsolatba lépni számlavezető intézményével. Szintén haladéktalanul fel kell venni a kapcsolatot a bankkal akkor is, ha valaki óvatlanul mégis megadta adatait az elkövető bűnözői körnek.

Tíz évvel a pénzügyi válság kitörése után

Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.

A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.

Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.

Néhány lépés

A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:

az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.

A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.

Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.

A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása

Eredmények

A határozott fellépés megtette hatását:

az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő

– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.

Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:

„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”

Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy

a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.

Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”

A magyar évtized

Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).

A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.

És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.

Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.

A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:

Forrás: KSH

Miként következő ábrák is.

Innen indultunk:

Forrás: KSH

Ide érkeztünk:

Forrás: KSH
Forrás: KSH

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK