Kezdőlap Címkék Balog

Címke: Balog

Politikai (H)arcképcsarnok – A ceremóniamester

Balog Zoltán, aki nemrég még miniszter volt, most pedig romaügy miniszterelnöki biztos, olyan, mintha állandóan mosolyogna. Lehet, hogy ez így is van, mert valóban kedélyes ember, de nem kizárt, hogy csupán szerencsés arcberendezésének köszönhető, hogy állandóan vidámnak látszik.

 

Ami biztos: Orbán Viktor évértékelő beszédein ő a ceremóniamester. Ha ő nem lenne, Orbán sem mondana évértékelőket, hiszen Balog Zoltán az, aki Magyar Polgári Együttműködés Egyesület nevében felkéri a miniszterelnököt, hogy értékelje a mögöttünk álló évet. Orbán pedig belemegy a játékba: úgy tesz, mint aki megtiszteltetésnek veszi, hogy meghívták, s mintha enélkül nem is lehetne ott.

Hogy a meghívottak listájának összeállításához van-e köze Balognak, nem tudjuk. Tény, hogy Orbán évértékelőjén sikk meghívottnak lenni. Ez az a hely, ahol mindenki ott van, aki számít, és mindenki ott van, akire számítanak.

Ennek megfelelően a megjelentek nemcsak a kameráknak mosolyognak – az öröm a legtöbb esetben valóban őszinte. Balog is örül, hogy házigazdaként köszöntheti a neves vendéget, szót adhat neki, és utána gratulálhat, hogy megint mennyire jól átlátja a helyzetet.

Balog a rendszerváltás környékén került kapcsolatba a Fidesszel, ahol 1991-től a frakció egyházpolitikai tanácsadója, lett. 1996-tól a fővárosi Hold utcai gyülekezet lelkésze lett. Ekkoriban tért meg Orbán Viktor és Kövér László is, egy ideig pedig Balog volt a lelkészük. Az egykor harciasan ateista Fideszes képviselők 1998-ban már a Balog-féle istentiszteletről mentek át esküt tenni az Országgyűlésbe.

A karrier meredeken emelkedett fölfelé: Balog a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója lett, majd egy rövid ideig Mádl Ferenc államfő társadalompolitikai hivatalát vezette. 2009-től Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

Isten, haza, Orbán

Ragaszkodása Orbán Viktorhoz valójában rajongás – ha fogadást kellene kötnünk, hogy Orbánt, vagy istent választaná, nem lenne könnyű, melyik opcióra tegyünk nagyobb tétet. Amit leírtunk, nem túlzás, a Hold utcai gyülekezet egyik tagja néhány évvel ezelőtt ezt mondta róla: „Zoltán valóban azt hiszi, hogy Orbán Viktor istentől kapott feladatot teljesít, és kormányfőként tényleg felvirágoztatja a magyar nemzetet. Úgy hisz Orbánban, ahogy istenben. Kétség és elbizonytalanodás nélkül követi.”

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A 168 Óra portréjában egy régi barát pedig így nyilatkozik „Zoltánnak mindig szüksége volt egy olyan mentorra, akit feltétel nélkül követhet, akinek teljesen átadhatja magát, akivel olyan mély és bonyolult lelki kapcsolatban áll, hogy szinte teljesen feloldhatja a másikban a saját személyiségét. Ez a személy egy politikus, Orbán Viktor.”

Már a 2018-as választás előtt voltak olyan hírek, hogy Balog Zoltán megválik a miniszterségtől, s az Emberi erőforrások minisztériumának vezetése helyett más feladatot kap. Mint elmondta, hat éven át vezette az Emmi nevű megaminisztériumot, s mindent beletett, amit tudott. Hogy ez a „minden” mire volt elég, arról megoszlanak a vélemények, legyen elég annyi, hogy Balog minisztériuma alá tartozott az oktatás és az egészségügy is.

Állítólag ő akart változtatni a minisztérium működésén, ám terveit Orbán Viktor nem fogadta el. Viszont felajánlotta neki, hogy legyen romaügyi miniszterelnöki biztos. Balog elvállalta, s ezzel a kormánynak számos kellemetlenséget okozó Farkas Flórián ezzel egy polccal lejjebb került.

A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszterelnöki utasítás szerint Balog Zoltán tevékenysége három területet érint: 1. koordinálja a magyarországi romákkal kapcsolatos társadalmi egyeztetést irányító tevékenységet, 2. ellátja a roma felzárkózás kormányzati koordinációját, 3. részt vesz a roma kultúra értékeinek megőrzését és terjesztését, oktatását szolgáló tevékenységekkel, fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában.

Orbán választása azért is érdekes, mert Balog Zoltánnak az elmúlt években több, a romákkal kapcsolatos – mondjuk így: érdekes – megnyilvánulása is volt. (Ezekről a Best of Balog fejezetben lesz szó.) Igaz, ezek a rosszul sikerólt mondatok vélhetően végig nem gondolt elszólások voltak, de azért valahol jelzik az Emberi erőforrások volt miniszterének gondolkodását.

Best of Balog

Az újságírókkal általában nem volt annyira barátságtalan, mint a fideszes politikusok legtöbbje, ám a már említett lojalitása ezt is felülírta. Az akkor épp ellenzékiként működő HírTV munkatársával kissé cirkalmasan, de meglehetősen egyértelműen osztotta meg a véleményét:: „Én sajnos a Hír TV-nek el kell kerüljem a nyilatkozást, mert az önök tulajdonosa úgy viselkedik az én kedves barátommal és főnökömmel, hogy ez nem teszi lehetővé, hogy önöknek nyilatkozzak.”

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Egy évvel ezelőtt, 2017-ben Tusnádfürdőn azt közölte az egybegyűltekkel, hogy „a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.”

De nem volt piskóta az sem, amikor a roma holokausztról azt találta mondani, hogy Magyarországról nem vittek el romákat, csak a szomszédos Ausztriából.

2015 őszén a mindennapos iskolai éneklés bevezetésének ötletével jött elő, utóbb munkacsoport is alakult „az iskolai énektanítás megújítására, az iskolai éneklés megerősítésére”.

Itt mondta Balog Zoltán azt az igen eredeti gondolatot, hogy az a jó, „ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a várandós édesanya, és akár az édesapa is csatlakozik hozzá.”

Volt, hogy csak viccelődni próbált, ám ezek a próbálkozásai nem mindig sikerültek. Így volt ez akkor is, amikor egy meglehetősen menőnek számító, nem a kétkezi emberek zsebéhez méretezett árú belvárosi étteremben a mentősöket köszöntötte. Beszédét egy rosszul elsült, poénnak szánt mondattal kezdte: ő azt hitte, „minden nap itt reggeliznek a mentősök”.

2013-ban az keltett visszatetszést, hogy 40 hátrányos helyzetű gyermeket a Hiltonban látott vendégül egy adventi vacsorán.

Az elfeledett bűncselekmény

0

Ezzel a címmel idézi fel a Spiegel, hogy éppen 10 éve kezdődött a brutális romagyilkosság-sorozat, amely hat halottat és 55 sebesültet követelt. A tudósító azt tapasztalta Budapesten és Kislétán, hogy a szélsőjobbos radikális bűntett túlélőinek szenvedése ma már szinte senkit sem érdekel.

Az egyik utolsó célpont, Balogh Tímea akkor 13 éves volt, az édesanyját mellette lőtték agyon a tettesek, mialatt ők ketten éjszaka gyanútlanul aludtak. Ő maga súlyosan megsebesült, a karja félig lebénult a rasszista támadás következtében, amelynek egyetlen mozgatórugója volt: a romákkal szembeni gyűlölet.

A 2. világháború után ez volt az egyik legsúlyosabb faji alapú bűntett Magyarországon, amit a hatóságok hanyagsága is elősegített. Az utolsó emberölést valószínűleg meg lehetett volna akadályozni, ha a titkosszolgálat és a rendőrség jobban együttműködik.

Ám a történtek alig hagytak nyomot a mai közbeszédben.

Emlékünnepségeket csak ritkán tartanak, nem sokan törődnek a túlélőkkel, illetve a hátramaradt rokonokkal, miközben azok szinte kivétel nélkül hatalmas nyomorban élnek.

Tímea 18 éves korában átszámítva 20 ezer eurót kapott, abból a tetthelytől nem messze vett egy lepusztult házat és némi bútort. Nagy nehezen levizsgázott szakácsként, de sosem tudott elhelyezkedni. Az élete tönkrement, pszichológus soha nem foglalkozott vele, noha depresszió gyötri. Most öt hónapos terhes, de a lakáskörülmények folytán lehet, hogy gyereket elveszik tőle, hiszen még működő tűzhely sincs az épületben.

Gulyás József volt liberális képviselő, aki magánadományokat gyűjt az áldozatok javára, azt mondja, hogy a bűncselekmény nem rázta meg a társadalmat, az már nem számít közügynek.

A túlélők és a rokonok sorsa gyakorlatilag meg van pecsételve.

Balog Zoltán azon kevés magyar politikus közé tartozik, aki időről időre felhívta a figyelmet az életben maradt áldozatok nehézségeire. Ő kezdeményezte a kártérítést és sokáig személyesen is foglalkozott néhány áldozat sorsával. Most önkritikusan azt mondja, hogy a politika túl gyorsan napirendre tért a történtek fölött. A kormány ugyan minden évben megemlékezik, de a legfelső szinten elmaradtak az olyan gesztusok, mint hogy meghívjanak egy-két áldozatot a miniszterelnökhöz vagy az államfőhöz.

A korábbi miniszter azt is sajnálatosnak tartja, hogy nemigen kerültek nyilvánosságra a nyomozás során elkövetett mellékfogások. Így az, hogy az egyik tettes a katonai elhárítás informátora volt, tartótisztjei azonban nem adták tovább, amit a gyilkosságsorozatról mondott. Ezért azonban nem vontak felelősségre senkit. Balog ugyanakkor vitatja, hogy a hatalom szándékosan gátolta volna a bűncselekmények feltárását. Az egyszeri kártérítést a politikus elhibázottnak nevezi, szerinte inkább valamiféle hosszabb távra szóló megoldást kellett volna találni, de

a javaslatával nem jutott sokra a kormányban.

Esélyt nem lát arra, hogy ez változzon, mert az ügyet ad acta tették.

Spiegel/Szelestey Lajos

Kötcsei pillanatok

Amint az szabad szemmel is jól kivehető, az elmélyült gondolkodás és a vidám lazítás könnyedén megfért egymással ezen a június eleji vasárnap délután. A hangulat jó volt, az idő kellemes, a hölgyek szépek és a Németh Szilárd által készített pincepörkölt is bizonyára jól sikerült.

Az egyik képen még az is látszik, hogy a miniszterelnök ötezer forintot dobott az üldözött keresztények megsegítésére felállított adománygömbbe. (A fotók Orbán Viktor Facebook oldaláról valók.)

Nagyobb képért kattintson a fotóra!

Mivel lopta be magát Gulyás Gergely Balog Zoltán szívébe?

Most, hogy Gulyás Gergely kiemelten fontos és rendkívül felelősségteljes pozícióba emelkedett, több kormányhű sajtóorgánum szóba hozta Balog Zoltán tavaly keletkezett panegyricusát Gulyás Gergelyről. Az akkori EMMI-miniszter emelkedett hangvételű, veretes szavakkal konferálta föl Gulyás Gergelyt, prófétai látomásban vizionálva a káprázatos politikai karrier előtt álló Gulyás személyiségét: “Akkor lopta be magát a szívembe – így Balog Zoltán –, amikor egy baráti társasággal borozgattunk és nótáztunk, református nótákat énekeltünk sorra. Gergő minden éneket pontosan ismert, és nemcsak az első, hanem a második, a harmadik, a negyedik strófa szövegét is. Engem is leénekelt a porondról, noha nekem ez a „szakmám” – így emlékszik vissza Balog Zoltán a találkozásukra, amikor komolyabban felfigyelt rá.

Az EMMI-t vezető miniszter – aki református lelkész is -, számára akkor derült ki, hogy “Gergő nem pusztán egy trendi fiatalember”, hanem a kulturális, hitbéli beállítottsága is predesztinálja későbbi pozícióira, tisztségeire, feladataira.

Hát így! No, mármost én rögtön elképzeltem a „trendi” fiatalembert”, meg Balogot és az egész kompániát, amint borozgatnak, nótázgatnak, előttük az Egri leányka, a Durbints sógor, a Juhfark vagy az Otello (na jó, az azért mégsem, migráncs-zamata van annak!), doszt iszogatnak, s közben danolásszák a szakrális rendeltetésű gyülekezeti énekeket, zsoltárokat, dicséreteket. Szinte hallom előzubogni Balog vagy Gulyás szájából például azt, hogy „Bűneimet töröld el. Bűnünket megbocsátod”; vagy azt, hogy „Ne csak hasznomat keressem”; vagy azt, hogy „Jól tudod, Istenem, mily gyarló vagyok, Különb-különb bűnre mily könnyen hajlok!”; vagy azt, hogy „Amint vagyok, sok bűn alatt”; vagy azt, hogy „Köt még a földi jó, a bűn, a földi örvény”, vagy azt, hogy „Bűnöm sírjában szinte megholtam”; vagy azt, hogy „A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon”; vagy azt, hogy „A bűn szolgája gyáva rab”; vagy azt, hogy „Ha bűnünk szerint kezdünk mi fizetni”; vagy azt, hogy „Ne légyen bennünk ördögnek országa, Ne bírjon minket a bűnnek soksága” és így tovább.

Mindenesetre Balog ex-miniszter, református lelkész pontosan rávilágított arra, mitől lesz 2018-ban Magyarországon valaki remek politikus, jó miniszter: borozgatás közben református dalokat énekel, ismeri azok második, harmadik, mi több, a negyedik strófáját is, s hitbéli beállítottsága predesztinálja őt minden későbbi pozícióra, tisztségre, feladatra.

A keresztyéni Fidesz-giccses mézeskalács szív cukormáza lecuppant a rögös anyaföldre, s megtermékenyítette azt, hogy megannyi konyhai falvédő felirat bújjon elő onnan.

Tekintettel arra, hogy már jó ideje szeretnék valamilyen miniszteri pozíciót betölteni a mostani kormányban, jelezni kívánom, hogy meglehetősen sok zsidó dalt ismerek, azoknak több strófáját is tudom (Hevenu Shalom Alechem, Hava Nagila, Lecha Dodi és így tovább), s miután még a Hatikvát is bármikor eléneklem, ugye számíthatok akár a miniszterelnöki posztra is?

Szerző: Gábor György, Facebook.

Egy 7, 1 hét, egy hét – Elzúgtak forradalmaink, a többséget elverte a jég

Forradalom volt a mi “uccánkba”, Balog Zoltán Távolodó, Orbán még három ciklusra tervez. Heti összefoglaló, 3.0.

Esik eső karikára, Bélára és Marikára

Már hétfőn lezárta a rendőrség a Kossuth teret és környékét, az alsó rakpartot, és minden olyan helyet, ahol érdemes lett volna tüntetni az új országgyűlés megalakulásakor. Persze, még így is voltak demonstrációk, a Jobbik például kordont bontott (volna), de a kormány jól átvágta őket, kordon helyett rendőrsorfal várta a képviselőket, őket még a legnagyobb ellenzéki párt sem tudta lebontani.

Jó lehetett ezekben az órákban garázdának vagy éppen besurranó tolvajnak lenni, merthogy minden épkézláb rendőr a Kossuth tér környékén strázsált, aki akart, gyorshajthatott, vagy átléphette a záróvonalat, nem volt, aki ezzel foglalkozzon, mert az állomány jelentős hányada a tüntetők megfékezésére és a parlament megvédésére volt kivezényelve.

Végül aztán csak megalakult a parlament, a képviselők (mínusz Hadházy Ákos, aki majd később) letették az esküt, a DK-sok megjegyzést fűztek az eskü szövegéhez, a szocik a Szabadság kövénél frakcióztak, vagyis a kutya is jóllakott és a kecskére bízott káposzta is az éhes disznó makkjával álmodott.

Valójában nem változott semmi, azt pedig különösen jó volt látni, hogy Kövér László semmit sem vesztett a varázsából, ugyanaz a bajusz és hanghordozás, sőt, ha lehet, még annál is jobban hadar, mint fénykorában. És az is nagyon előremutató volt, amikor a házelnök saját munkásságát méltatta. Talán, ha közelebbről mutatja a kamera, még egy-két legördülő könnycsepp is látszott volna, amikor elérzékenyülve azt mondta magáról, hogy ő kiszámítható és az is marad.

Magas labda volt ez, volt, aki le is csapta azzal, hogy mennyivel jobb lenne, ha Kövér nem ki-, hanem beszámítható lenne!

Orbán 2030-ig marad

Nem okozott különösebb meglepetést, hogy csütörtökön Orbán Viktort negyedszer is miniszterelnökké választották. Egy kicsit izgultunk emiatt, nehogy közbejöjjön valami, de azután minden úgy lett, ahogyan előre el volt tervezve.  Az viszont még a parlament Fideszes frakciójának a tagjait is meglepte, amikor a régi-új miniszterelnök bejelentette: 2030-ig kíván hivatalban maradni, mert addigra Magyarország az Európai Unió első öt országa között lesz. Félreértések elkerülése végett: nem a korrupció és az elvándorlás, hanem a versenyképesség és az élhetőség tekintetében.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Ez azért valamelyest meglepő volt, sokan azt hittük, hogy már most nagyon irigylésre méltó ország vagyunk, ezért annyira frusztáltak a többi népek, mert irigyek a sikereinkre és másolnák a módszereinket, ha tudnák, hogyan kell.

A büszke Balog esete a nagypéntekkel

A legbüszkébb arra vagyok, hogy húszévnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy nagypéntek munkaszüneti nap lett”. Balog Zoltántól jött ez a gondolat, az emberi erőforrások hivatalából távozó minisztere csütörtök este Budapesten, a Hold utcai református templomban a Protestáns tavasz rendezvénysorozat keretében beszélt a vallási toleranciáról. Aki esetleg nem értette, hogy miért olyan nagy dolog ez, hogy dicsekedni kelljen vele, annak a kedvéért, Balog még hozzátette: „Ezzel a húszévi közdelemmel az ünnep üzenete közelebb kerülhet az emberekhez.”

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Szép gondolat ez egy olyan minisztertől, akinek az lett volna a dolga, hogy rövidüljenek a kórházi várólisták, mérséklődjék az orvosok és az ápolók elvándorlása, valamint hogy a nemzetközi szinten kudarcot vallott poroszos oktatás helyett versenyképes tudást adjanak a diákoknak. Ezen kellett volna munkálkodnia a távozó miniszternek és munkatársainak – nem mellesleg ebbe a munkába még a nagypénteki munkaszünet is belefért volna.

Mely utóbbi amúgy tényleg jó dolog – köztudott, hogy legjobbjaink évszázadokon át küzdöttek azért, nehogy a migráns hordák, Soros György vezényletével keresztbe feküdjenek a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Kár, hogy – főnökével ellentétben – Balog miniszter nem 2030-ig tervez, pedig kitartó munkával, a rá jellemző szorgalommal és hozzáértéssel még legalább három másik ünnepet munkaszüneti nappá varázsolhatott volna.

A hadsereg felkészült a migránsok támadására

Még nem tudni, hogy milyen konkrétumokkal járnak Orbán Viktor negyedik kormányában a személyi változások, de az irány sejthető. Kásler Miklós, aki Balog Zoltánt váltja az Emmi élén, már letette a névjegyét. Unortodox nézetei az ősrobbanásról, az abortuszról, valamint a tízparancsolatról – hogyha ez utóbbit betartanák az emberek, akkor a halálos betegségek 75 százaléka megszűnne -, egy nemzeti-spiritiszta alapon álló, minden más országénál korszerűbb és hatékonyabb egészségügy és oktatás körvonalait vetítik előre.

Ma derült ki, hogy a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásában valóságos cégtemető működött, olyan vállalkozások bérelték a lakást, amelyek aztán százmilliós adótartozásokat maguk mögött hagyva felszívódtak.

Amúgy, ha valaki nem tudná, hogy honnan ismerős neki ez a szisztéma, segítünk: a módszert a kilencvenes évek közepén, akkor még a Fidesznek dolgozva, Simicska Lajos „szabadalmaztatta” és Kaya Ibrahim, valamint Joszip Tot Németországban dolgozó horvát vendágmunkások ellopott útlevele révén vált ismertté.

Benkő Tibor, a Simicskó István örökébe lépő leendő honvédelmi miniszter is nyilatkozott. Igaz, nem most, hanem még vezérezredesként februárban. A Faktornak adott interjúban arról beszélt, hogy olyan hadseregre van szükség, amely a migránsok támadása esetén képes megvédeni az országot.

Ott folytatják tehát a derék urak – és a kedves hölgy – ahol elődeik abba sem hagyták. Várható, hogy Kásler úr áldásos tevékenysége folytán az egészségügy helyzete rohamosan javul, az oktatás terén visszaszerezzük régi dicsőségünket, a Bártfai-Mager Andrea rózsadombi lakásán történtek pedig a nemzeti vagyon kreatív felhasználásának új csapásait jelölik ki.

Reméljük, hogy Benkő Tibor vezérletével a magyar honvédség sikeresen veri vissza a Migráciából érkező seregeket. Ha szabadna egy civilnek belekotyognia az egyenruhások dolgába: nem ártana már most hadat üzenni Migráciának, de talán még ennél is jobb lenne megelőző csapásként, hadüzenet nélkül megtámadnánk őket.

Orbán kormányváltó csomagja?

A miniszterelnök közeli munkatársai úgy tudják, Orbán Viktor babonás. Noha meglehetősen nagy eséllyel számolhatott a választás megnyerésével, előre nem szokott „kormányt alakítani” , ezért még a Fidesz legbelső köreiben is csak találgatnak a negyedik Orbán kormány változásairól.  

2014-ben április 6-án tartották a szavazást, ezt követően május 10-én választotta Orbánt ismételten miniszterelnökké a parlament, de csak június 6-án reggel 9 órakor nevezte ki a harmadik kormány minisztereit a köztársasági elnök. Úgy tűnt, Orbán nem készült „kész listával” a kormányalakításra, és nem is hagyta siettetni magát.

Némileg hasonló a helyzet ma is. Már a választások előtt felröppentek bizonyos hírek a kormányzati struktúra átalakításáról és az ezzel járó személycserékről, de konkrétumokról – nevét vállalva – senki nem hajlandó beszélni. Már csak azért sem, mert

a miniszterelnök személyi döntései kiszámíthatatlanok,

mindössze három-négy embert enged közel magához, ők pedig ilyen szempontból megközelíthetetlenek.

A legtöbb szóbeszéd Lázár János személyét illeti.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban már maga is tett olyan megjegyzéseket, hogy „elfáradt”, és fontolóra veszi a kivonulását a napi adok-kapok csatákból. Az is a „váltás” mellett szól, hogy Orbán makacsul ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy egy-egy poszton nem szívesen engedi a munkatársait „túlerősödni”, és a hódmezővásárhelyi fiatalember már-már elérkezett erre a határra. Azt hírelte magáról, hogy egy új kormányzati ciklusban „kizárólag választó kerülete dolgaival szeretne foglalkozni”, de ha érdemei elismerése mellett mégis „más feladatot” bízna rá, sem az új pozícióról, sem a következő „főminiszter” személyéről nincsenek megbízható információk.

A legbiztosabb váltásnak Pintér Sándor cseréje látszik.

Most 70 évesen már kétszeresen nyugállományú, a 2002-es kormányváltáskor vállalkozó lett, jól jövedelmező őrző-védő és tanácsadó céget kellett átadnia a családjának, 2010-ben ismét visszahívták a kormányzatba, rendőr-vezérezredesként gyakorlatilag elérte a ranglétrának azt a csúcsát, ahonnan már nincsen feljebb. Egyes információk szerint még két évet vállalt a miniszteri poszton, de ennek ellentmondani látszanak akik az egészségi állapotára hivatkozva beszélnek a távozásáról. Utódjaként dr. Bakondi Györgyöt tartják esélyesként, a miniszterelnök benne tökéletesen megbízik.

Lázár János esetleges cseréjének alighanem

Rogán Antal örülhet a legjobban.

A kormány jelenlegi propaganda minisztere várhatóan megerősödve kerülhet ki a választások utáni személycserékből, de egy újabb, konkrét beosztásáról még szóbeszédek sem keringenek.

Bennfentes körökben nem tanácsolják

Seszták Miklósnak sem, hogy tartós tejet vegyen

az irodájába. 2017-ben a fejlesztési minisztert tartották ugyan Magyarország 13. legbefolyásosabb emberének, ennek ellenére esetleges leváltásáról már egy éve suttognak, sokan a kisvárdai minisztert teszik első helyre a lecserélésre esélyesek listáján. Többen állították, hogy Seszták már leginkább saját hálózatának és kisvárdai beruházásainak fejlesztésével foglalkozik, idejének, energiájának csak kisebb hányadát fordítja a miniszteri munkára. Volt, aki egyenesen azt állította, tudomása szerint a miniszter már a gazdasági életben keresi magának a méltó pozíciót.  

A 2018 után

a kimaradók listájára került Fazekas Sándor is,

aki 2010 óta tölti be a földművelésügyi miniszteri posztot. Nemrégen az is nyilvánosságra került, hogy Fazekas egy fideszes választási győzelem esetén nem marad az agrártárca élén. Róla már 2014 körül is többször elterjedt, hogy csak napjai vannak hátra a kormányban. Akkor bőven lett volna ok a lecserélésére, hiszen a tárcánál egymást érték a botrányok – a letartóztatott volt agrárattasé Kiss Szilárd ügyében, a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt. és a Kun-Mediátor botrányai miatt is címlapokra került . Orbán Viktor azonban – hűen  nézeteihez – a botrányba keveredő politikusait akkor sem meneszti, ha az nyilvánvalóan elvárható volna.  Informátorunk úgy tudja, Fazekas maga kérte, hogy nyolc év után hadd fejezze be a kormányzati szereplést, és listás képviselőként folytathassa a parlamentben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter

is szerepel azok között, akik állítólag a kispadra kerülhetnek a közeli hetekben. A tekintélyes jogtudós pályája során már minden volt, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, ezt a tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, majd 2014-ben Orbán Viktor meghívta a kormányba. Következő állomásként ismét az Alkotmánybíróságot emlegetik, ahol a közeljövőben ismét felszabadulnak „státuszok”.

Balog Zoltán miniszter széke stabilnak látszik,

de a Fideszben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a miniszterelnök „könnyít” lelki vezetője terhein, és a szinte áttekinthetetlen konglomerátummá növesztett minisztériumát feldarabolja. Ez ésszerű döntés lenne, ugyanis a kormányt érő legtöbb, jogos bírálat az oktatás-és egészségügy siralmas állapotát teszi szóvá.  Novák Katalin szociális és ifjúsági államtitkár jöhet szóba oktatási miniszterként, megtartva a korábbi területeit is. Az egészségügyi tárca esetleges új irányítójáról nem lehet semmit hallani informátorunk értesülései szerint.

Varga Mihály gazdasági miniszteri posztja nem látszik inogni,

de bizonyos szóbeszédek már keringenek arról, hogy a negyedik Orbán kormányban ismét lehet Pénzügyminisztérium is. Orbán azonban csak egyetlen embert tekint igazi pénzügyi zseninek, és ez Matolcsy György. A bankelnöknek azonban még egy éve van ebben a tisztségében, nem valószínű, hogy egy „szerény” miniszteri posztért feladja a helyét, de ha egy év múlva másként döntene, akkor alighanem Vargának kellene munkahelyet keresnie.

Valószínűleg elúszik Kósa Lajos miniszteri posztja

– úgy hírlik – már akkor boldog lehet, ha sikerül egy fontos bizottságban vezetői tisztséget kapnia.

Hogy a jelenlegi szóbeszédek „béljóslásnak” bizonyulnak-e, néhány nap múlva kiderül.  

Mindenki, aki számít

Ott volt mindenki, aki számít. Mindenki, akire számítottak, és aki számított valamire az elmúlt években. Az idei évértékelőn sem az volt a kérdés, hogy mit mond a vezér, hanem az, hogy mit hallanak azok, akik elmentek őt meghallgatni. Mit akartak hallani, és sikerült-e azt hallaniuk, amit hallani akartak.

A vejére súlyos megállapításokat tartalmazó OLAF-jelentés után mit tud nekik mondani a vezérük? Van-e mondanivalója arról, hogy kiderült: miközben milliárdokat költenek a Soros elleni gyűlöletkampányra, Magyarország befogadott menekülteket. Lesz-e valamilyen mondandója a vezérnek a Lázár Jánosék birtokai által körülölelt hódmezővásárhelyi luxuskastélyra? (Lázár, mintha ott sem lett volna.) Arra, hogy napnál világosabb lett, hogy a rezsicsökkentés szemfényvesztés, mert lehetne olcsóbb a gáz, mint amennyiért az állam adja az embereknek. (Németh Szilárd sem mutatkozott.)

Tudja-e lelkesíteni a hallgatóságát valamivel? Hogy mozduljanak, ha majd mozdulni kell?

Egymást vizslatták a meghívottak. Nem mindegy, hogy ki hol kapott helyet. Előrébb, mint tavaly, netán néhány sorral hátrébb lett helyezve. De legfőképp a másik arcát lesték, a rezdüléseit. Hogyan reagál a hallottakra, mer-e nem nevetni a miniszterelnök viccein.

A korábbi években sikk volt itt lenni. Elismertséget jelentett, az akol melegét, egzisztenciát. Azt, hogy benne vagy a brancsban.

Most nem sikk volt, hanem kötelező. (Mármint annak, akit meghívtak.) Akit nem, az már ment a levesbe. De ott lenni sem volt feltétlen öröm. Mutatják az ember képét a tévében, le sem lehet majd tagadni évek múltán. Lemondani csak igen alapos indokkal lehet a meghívást, amit vagy elhisznek odafent, vagy nem. Akiben már nem hisznek, annak annyi. Jobb tehát itt lenni és mosolyogni.

Ez a túlélés feltétele, és még ettől sem biztos semmi. Csak egy lehetőség, hogy holnap is legyen nap.

Nem arra volt kíváncsi a közönség, hogy mit mond a vezér, hanem arra, hogyan mondja. Papírról olvassa, görcsösen, mint már évek óta mindig? És ha valami fura huzat hirtelen kitépné a kezéből a leírt szöveget? Mit mondana akkor?

Sokan úgy tudják, hogy beteg, mások szerint csupán bizonytalan. Kérdés, hogy legalább rövid időre, a nyilvánosság előtt, tudja-e még erősnek mutatni magát. Mert a mi erőnk nála van. Addig vagyunk erősek, ameddig ő annak látszik. Ha neki vége, mi is becsukhatjuk a boltot.

Ha ő nincs, mi sem vagyunk.

Az a tévén keresztül is érződött, hogy megpróbált magabiztosnak mutatkozni. Hatalmasnak, tekintélyesnek. Jó lenne tudni, mi jött le mindebből az ő közönségének a helyszínen. Őszinte volt-e a taps a végén, vagy csupán a már megszokott ceremónia része.

Már csak másfél hónap van a választásig, utána meg majd csak kibírjuk valahogy.

Tibet For Never!

Nemzetközi szempontból elenyésző mozzanat, hogy a magyar ellenzék most éppen Tibet-párti, a kormány pedig reálpolitikát folytat. A Trumppal sújtott világban egyébként is Pekingnek áll a zászló, de azért a mindenkori demokratikus ellenzéknek, ha ad magára valamit, ki kell állnia, többek között, a kicsik és elnyomottak jogaiért.

A közlekedésileg bénulttá vált Budapesten két „tibeti” esemény zajlott. Az egyik a parlamentben: „Free Tibet” felkiáltással zárta az Országgyűlésben elhangzott interpellációját Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki ennél is látványosabban is kinyilvánította pártja véleményét a tibeti helyzetről, a kínai miniszterelnök budapesti látogatásáról. Tibeti zászlót kötött díszsálként magára.

A másik: rendőrök vetették rá magukat Hendrey Tiborra, a Tibetet Segítő Társaság – Sambhala Tibet Központ alapítványi elnökére, aki a kínai kommunista diktatúra Budapestre látogató miniszterelnökének konvoját tibeti zászlóval akarta üdvözölni.

Az RTL Klub ezenkívül rákérdezett Balog Zoltánra.  Az Emmi-vezér ugyanis 2008-ban egy nagy tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren: tiltakozásul a kínaiak Tibettel szembeni politikája miatt. Éppen akkor, amikor az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél járt egy nagyobb kínai delegáció. A miniszter szerint a tüntetők szíve joga ezt tenni, a rendőrségnek meg mérlegelnie kell a biztonsági kockázatok és a véleménynyilvánítás szabadsága között.

Ilyen esetek nemcsak Magyarországon, hanem sokfelé a világon megtörténnek. Van ahol nagyobb a visszhangjuk, hevesebb a demokratikus közvélemény tiltakozása, másutt kevésbé.

A mindenkori kormány hatalmas hibát vétene, ha nem üzletelne azzal a Kínával, amely már gazdasági világhatalom. Hogy milyen ésszerűen teszi ezt, az más kérdés. Az ésszerűség határain belül van-e a Budapest-Belgrád vasútvonal újraépítésére felvett kínai hitel? Szerbiának például 2 milliárd dollárjába kerül a szerbiai szakasz. Ottani vélemények szerint ez a világ legdrágább vasúti befektetése: 1 km = 5 milliárd forint. A szakemberek állítólag kiszámolták, hogy

2400 év múlva térül Szerbiának és Magyarországnak.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a világon mindenki együttműködik Kínával. Az afrikai kontinensen már olyan befolyása van Pekingnek, hogy még egy véreskezű diktátort, Mugabét is el tudta távolítani a hatalomból. Mert veszélyeztette zimbabwei érdekeltségeit.

A világ magáévá tette a kínai kommunista reformátor Teng-Hsziao Ping halhatatlan mondását, hogy

„mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret”.

Ki emlékszik már az 1989-es tienanmeni vérengzésre, amikor a reformokat követelő tüntetők százait – egyes feltételezések szerint ezreit – gyilkolta le a kínai néphadsereg.

Meghekkelt interjúk – Balog Zoltán bevallja, hogy számukra mindennél fontosabb, hogy a zsebük teli legyen

– Balog úr, kezdjük a legfrissebbel. Ma előkerült egy 2008-as fotó, amelyen Ön egy tibeti zászlót lengetve a kínai elnyomás ellen tiltakozik.

– Még nem láttam a fotót. De lehetséges, hogy akkoriban ez volt a véleményem, mert Orbán Viktornak is ez volt a véleménye.

– Nem érzi disszonánsnak, hogy most, nem egészen tíz év elteltével, Ön és a kormány egészen másként gondolkodik erről?

– Mi bármikor képesek vagyunk bármiről, bármit gondolni.

– Ön szerint nem lesznek attól hiteltelenek, hogy mást mondanak, mint korábban?

– Mi mindig ugyanazt mondjuk. Mindig azt, amiről azt gondoljuk, hogy az emberek hallani szeretnék.

– Sokan azt gondolják Önökről, hogy köpönyegforgatók.

– Ezért foglaltuk el a média nagy részét. Hogy csak kevés helyen írhassák meg rólunk, hogy mások vagyunk, mint amilyenek régebben voltunk.

– Balog úr, váltsunk témát!  Önök lerohasztották az oktatást, padlóra küldték az egészségügyet.

– Még nem jött el az ideje, hogy ezeket az ágazatokat felfutassuk.

– Mikor jön el az ideje?

– Majd amikor Mészáros Lőrinc, vagy teszem azt, Garancsi István ezekre a területekre is beteszik a lábukat. Ha Lölő kezébe kerülnek a kórházak, akkor majd jut elég pénz az egészségügyre. Ha majd Garancsi rektor lesz valamelyik egyetemen, vagy minimum díszdoktor, akkor majd az oktatásba is dőlni fog a lé.

– Balog úr, nem kínos, hogy Önök hazudnak az embereknek?

– Nem, mert azt várják tőlünk, hogy azt mondjuk nekik, amit ők hallani szeretnének. És mi ezt meg is tesszük a kedvükért.

– Utolsó kérdés, Balog úr! Teli van az ország gyanakvással, gyűlölködéssel. Ezt akarták?

– Nem. Mi azt akartuk, hogy a zsebünk teli legyen. A gyűlölködés ebben az esetben nem cél, csak eszköz.

FRISS HÍREK

Neonáci csop...

Erdogan 50 e...

Kémek cseréj...

Lázongás Irá...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK