Kezdőlap Címkék Annegret Kramp-Karrenbauer

Címke: Annegret Kramp-Karrenbauer

Thüringia elsodorta a CDU elnökét

Váratlanul bejelentette lemondását a CDU elnöki posztjáról Annagret-Krann Karrenbauer: nem akar kancellárjelölt lenni, s a két tisztség együtt jár egymással. Német jelentések szerint a múlt heti thüringiai miniszterelnök-választási botrány áll a háttérben: az, hogy AfD-támogatással lett miniszterelnök az FDP jelöltje.

Nem akar indulni a kancellári tisztségért a jövő évi választáson – jelentette be a német CDU elnöke a párt elnökségi ülésé reggel – írta meg a Der Spiegel online verziója. Mivel Németországban a kancellár a kormányt vezető párt elnöke, az AKK-nak nevezett politikus döntése mindkét tisztséget érinti. Nyáron még levezényli a a kancellárjelöltséget a pártban, aztán távozik a CDU éléről. Angela Merkel kancellár kérésére a védelmi miniszteri posztot viszont megtartja.

AKK szavaiból kiderült, hogy a múlt heti thüringiai botrány miatt lép le. A keleti tartományban az addigi SPD-Balpárt-Zöldek alkotta kormányt új koalíció váltotta volna, és az egykori NDK utódpátjának politikusát az FDP embere váltotta volna. Csakhogy Thomas Kemmerichet úgy emelték a miniszterelnöki székbe, hogy a harmadik fordulóban a neonácinak tekinthető AfD visszalépett saját jelöltjétől és a CDU is – addigi tartózkodását feladva – Kemmerich mellé állt. (Ezzel egy mandátumnyi többséggel alakulhatott volna új kormány is.)

Általános vélemény szerint a CDU tudott az AfD cseléről, és lepaktált az AfD-vel. Az országos botrány láttán egy nap elteltével lemondott Kemmerich. A CDU a problémát új választással kívánja megoldani, de a helyi szervezet szembe helyezkedik a berlini központtal; az idő előtti választáshoz kétharmad kell a tartományi parlamentben, de ez a CDU nélkül nincs meg, csak az AfD-vel együtt. AKK a jelentés szerint azt mondta, hogy „rendezetlen kapcsolat van a CDU és az AfD, valamint és a baloldal között”. A CDU hivatalosan – és AKK is – mindeddig szigorúan elzárkózott mind a Balpárttal, mind az AfD-vel való együttműködéstől.

Krann-Karrenbauert 2018. decemberében emelték a CDU élére, ő Merkel egyik legrégebbi munkatársa, korábban a kormánypárt főtitkára volt. Merkel célja az volt három évi átmenettel gondoskodjanak az ő visszavonulásáról, ezért választották szét időlegesen a pártelnöki és kancellári tisztséget. AKK azonban nem bizonyult jó választásnak, nem sikerült megállítani a CDU térvesztését, és személyes „varázsa” is hiányzik a széles körű társadalmi háttérhez.

Nachrichten.at – Lapszemle

„A magyar reagálások közül az összeállítás első helyen Gyurcsány Ferencet idézte, aki „korrupt disznónak” nevezte Strachét, és idézte a DK elnökének facebook-bejegyzését.”

A tartományi portálokat üzemeltető vállalkozás a Strache-botrány nemzetközi visszhangját gyűjtötte egybe. Manfred Weber, az FPP csúcsjelöltje azzal vádolta az európai jobboldali populistákat, hogy kiárusítják az országukat. Kijelentette: az ausztriai fejlemények és a szélsőjobb milánói találkozója jól mutatja, hogy sok forog kockán az európai választáson. Hozzátette: az jobboldali pártok szavazatai nélkül akar az Európai Bizottság élére kerülni.

Angela Merkel német kancellár határozott harcot követelt a jobboldali populizmus ellen. „Európa olyan országok egyesülése, amelyek úgy döntöttek, hogy közös értékek alapján működnek együtt. Olyan populista áramlatokkal van dolgunk, amelyek sok területen megvetik és le akarják rombolni ezeket az értékeket. Ezekkel eltökélten szembe kell helyezkednünk” – mondta Zágrábban az ausztriai botránnyal kapcsolatos kérdésre. Nem foglalt állást abban, hogy Sebastian Kurz kancellárnak véget kell-e vetnie az FPÖ-vel fennálló koalíciónak.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke kijelentette: a videó megmutatja, hogy a jobboldali populisták Európában, bármely országban készek eladni hazájuk érdekeit a saját jólétükért, „egy vajas kenyérért.

Ezeknek az embereknek Európában nem szabad felelősségteljes pozícióba jutni”. A szélsőjobboldali német AfD nem reagált még. Heiko Maas német külügyminiszter (SPD) Kurzot bírálta, amiért koalícióra lépett az FPÖ-vel. A Bild am Sonntagnak kijelentette: „A jobboldali populisták a szabadság ellenségei. Felelőtlenség velük közösködni”. Mindenkit felszólított, hogy határozottan foglaljon állást a jobboldali populisták ellen. „Egyértelműen szembe kell szállnunk ezzel, hogy a jobboldali populisták ne szerezzenek még több szavazót Európában” – mondta. Paul Ziemiak, a CDU főtitkára a Welt am Sonntagnak azt mondta: „A Strache-ügy megmutatja, hogy a jobboldali populisták soha nem az emberekért folytatott politikát állítják a középpontba, hanem mindig saját magukra gondolnak. A Strachéhoz hasonlóknak nincs helye egy kormányban”.

A magyar reagálások közül az összeállítás első helyen Gyurcsány Ferencet idézte, aki „korrupt disznónak” nevezte Strachét, és idézte a DK elnökének facebook-bejegyzését. A cikk idézte a HVG állásfoglalását is. Marine le Pen Milánóban, az európai szélsőjobboldali politikusok Matteo Salvini kampány-rendezvénye alkalmából rendezett találkozón nem kívánta kommentálni az ügyet, azzal, hogy az osztrák belügy, de annyit megjegyzett: sajátságos, hogy a két éve készült videó alig néhány nappal az európai választás előtt került nyilvánosságra.

Ara-Kovács Attila

Harc az antiszemiták ellen

0

A külföldre sok nyelven sugárzó német közszolgálati rádió „Az antiszemiták ellen politikai harcot kell folytatni, nem keblünkre ölelni őket” című cikkében megállapította: az Európai Néppártnak és a német kereszténydemokratáknak most lépni kell, mert kudarcba fulladt az utóbbi évek minden kísérlete, hogy ártalmatlan színben tüntessék fel a budapesti autokrata politikailag kiszámított tabutöréseit, elsimítsák a kiváltott felháborodást, és befogják valahogy a kritikusok száját.

Az unió, az európai kereszténydemokraták és Németország nagy sikere lenne, ha Manfred Webert választanák meg a Bizottság elnökének, de Németország, a kereszténydemokraták, és Weber számára nagy szégyen lenne, ha – egyebek mellett – antiszemiták szavazataival jutna ebbe a tisztségbe. Ezért megálljt kell parancsolni, méghozzá most. Az autokrata Orbán pártbarátainak rövidlátó toleranciáját csak undorító stratégiájának további eszkalációjával viszonozta. Újabb kampányában, amely náci publicisták szellemét idézi, olyan összeesküvés-elméleteket állít fel, amelyek „nem csupán nem felelnek meg a valóságnak, hanem teljesen őrültek is” – írta a szerző.

Az uszító plakátot mindenki ki tudja egészíteni a mögötte rejlő üzenetekkel: Juncker a világuralomra törő szörny altisztje. Ebben nem csupán antiszemita felhangok, vagy a náci jelszavakkal való hasonlatosságok vannak, hanem ez maga a színtiszta antiszemitizmus. És ezt nem csak tudni lehet, hanem tudni kell, különösen, ha az ember német, és/vagy európai. Markus Söder kijelentései ellenére tudható, hogy a CSU egy része még mindig fejet hajt Orbán előtt, épp úgy, mint Horst Seehofer idején, és csak néhány fokozattal jobb, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer bizonyítékokat követel Orbántól arra nézve, hogy még mindig az EPP-hez tartozónak érzi-e magát.

Milyen bizonyítékokkal kell még Orbánnak szolgálnia, hogy ez nem így van? Hanem hogy komolyan gondolja, amikor Matteo Salvinivel közösen bejelenti, hogy az egész EU-t a maga világképére akarja formálni? A német kereszténydemokratáknak jelt kell adni, nem elég, ha a CDU elnöke most Orbánra vár, mert az EPP-ben sokan a CDU-ra várnak, a jelre, hogy most a német kereszténydemokraták is ki akarják zárni Orbánt. Az antiszemiták ellen harcolni kell, nem dédelgetni őket – írta a szerző.

A CDU szigorítja migráns politikáját

0

“2015 kivétel volt. Még egyszer nem követjük el ugyanazt a hibát” – hangsúlyozta a kereszténydemokraták elnökasszonya. Annegret Kramp-Karrenbauer a kétnapos CDU tanácskozáson jelezte: megtanulták a leckét és még egyszer nem engednek be több mint egy millió migránst Németország területére.

Angela Merkel kancellárt, aki 2015-ben beengedte a migránsokat, meg sem hívták a kereszténydemokraták tanácskozására. Decemberben Angela Merkel átadta a CDU vezetését Annegret Kramp-Karrenbauer-nek. Akit a német sajtó mini Merkelnek nevez, de aki ebben a fontos kérdésben igyekszik eltávolodni elődje politikájától. A CDU ugyanis az elmúlt időszakban gyenge választási eredményeket ért el miközben megerősödött a szélsőjobboldal. Az Alternative für Deutschland Németország vezető ellenzéki ereje lett.

Az Alternative für Deutschland zéró migrációt akar. A német kormánykoalíció baloldali pártja, az SPD viszont fenntartja korábbi álláspontját vagyis azt, hogy helyes volt a migránsok tömeges beengedése Németország területére 2015-ben. Májusban európai választásokat rendeznek. A CDU attól tart, hogy a népszerűsége tovább csökken. Ezért jelentett be szigorúbb politikát Annegret Kramp-Karrenbauer asszony. Korábban az elnökasszony a brüsszeli Politico-nak úgy nyilatkozott: a mérsékelt centrista pártoknak közösen kell küzdeniük Európa jövőjéért. Annegret Kramp-Karrenbauer ide sorolta az Európai Néppárton kívül a szocialistákat, a liberálisokat, Macron elnök követőit és esetleg a Zöld mozgalmakat. A szélsőséges erőkkel nem kívánnak együttműködni a német kereszténydemokraták. Szigorítja pártja álláspontját a migráns kérdésben, hogy az európai választásokon megállítsák a CDU szavazatvesztését, ami miatt Angela Merkel kancellár arra kényszerült, hogy lemondjon a nagyobbik kormánypárt vezetéséről Németországban.

CDU főnökasszony: ha Orbán tagja az Európai Néppártnak, akkor vitatkozhatunk vele

0

Ha kizárnánk, akkor erre nem lenne lehetőség – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, aki első látogatását tette Brüsszelben azóta, hogy decemberben a német kereszténydemokraták megválasztották őt Angela Merkel utódának a CDU élére. A brüsszeli Politico interjút kért a német politikustól, akinek fontos szerep jut a májusi európai választások során. A CDU ugyanis az Európai Néppárt vezető ereje, jelöltje az uniós bizottsági elnöki posztra Jean-Claude Juncker utóda lehet ezen a fontos poszton.

Az egész EU kihívásnak van kitéve

Ne az USA és Kína határozza meg a globális gazdaság fejlődésének az irányát hanem legyen ebbe beleszólása Európának is! – ez a legfőbb üzenete a CDU főnök asszonyának. Aki tisztában van vele: sokan nincsenek tisztában a kihívással és másképp ítélik meg a helyzetet. Így fordulhatott elő, hogy Brüsszel blokkolta a tervezett Alstom-Siemens egyesülést holott olyan európai cég jöhetett volna létre, mely versenyképes az egész globális gazdaságban. Annegret Kramp-Karrenbauernek az a véleménye, hogy minél több ilyen nagy európai cégre lenne szükség, mely versenyképes az egész világon. Az EU brüsszeli központjának politikai támogatottságra van szüksége. Mire számít májusban a CDU főnökasszonya?

Széles pártkoalíció kell az európai parlamentben

A Néppárt, a szocialisták, Macron mozgalma, a liberálisok és talán a Zöldek

Ők irányíthatnák együtt az Európai Uniót a következő öt évben. Semmiféle populista szélsőséges erő nem csatlakozhat! Sem jobbról sem balról! Mi lesz Orbán Viktorral, aki gyakran úgy beszél mint a szélsőjobb populisták?

Orbán súlyos problémát jelent a Néppártnak

A szociális piacgazdaság fejlesztésében egyetértünk a Fidesz-szel. A jogállamiság tiszteletben tartását fontosnak tartjuk. Az EU ebben az ügyben nem véletlenül indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Nem értünk egyet az egyetemi szabadság korlátozásával sem. Ha Orbán Viktor bentmarad az Európai Néppártban, akkor ott vitatkozhatunk vele. Ha kizárjuk, akkor ez a lehetőség elesik – mondta a CDU elnökasszonya a brüsszeli Politico-nak.

AKK, ahogy a német sajtó rövidíti, nem beszélt arról, hogy az Európai Néppártnak szüksége van a Fidesz támogatására. A felmérések szerint a centrum pártok gyengülni fognak mindenütt Európában míg a Fidesz még erősödhet is. Így az RMDSZ támogatásával egy csökkenő párt növekvő ereje lehet – ez pedig nem elhanyagolható az európai parlamenti erőviszonyok szempontjából. Erre számít a magyar miniszterelnök, aki nem véletlenül mondta azt Angela Merkel kancellárnak Pozsonyban a visegrádi csúcstalálkozón, hogy minden döntést halasszunk el a májusi választások utánra!…

Merkel utóda felülvizsgálja a migráns politikát

0

A CDU új elnökasszonya, aki Angela Merkel támogatásával szerezte meg a posztját, új migráns politikát akar kidolgozni és ehhez szükségesnek tartja a közelmúlt alapos megismerését. Annegret Kramp-Karrenbauer, aki decemberben nyerte meg az elnökválasztást a CDU-ban a Welt am Sonntag című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kereszténydemokraták sok szavazatot veszítettek a migráns politika miatt, ezért elkerülhetetlen annak a felülvizsgálata. 2015 óta  több mint egymillió migráns érkezett Németországba, ahol heves viták alakultak ki a probléma kezeléséről. Sokan bírálták Angela Merkel döntését, mellyel beengedte a menekülők tömegeit, akiknek az ellenőrzését azután Németországban végezték el. Később Angela Merkel kancellár az Európai Unió nevében megállapodott Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország nem enged újabb tömeges migráns vándorlást Európa felé. Ezért az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.

A migráns probléma meglovaglásával az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali párt sok szavazatot szerzett. Jelenleg az ellenzék legerősebb pártja a Bundestagban. Közben a kormánypártok sokat gyengültek. Angela Merkel ezért is mondott le a CDU elnöki posztjáról. Kancellári tisztét viszont megtartotta. A migráns probléma felülvizsgálatáról úgy nyilatkozott, hogy az „időpocsékolás lenne”. Utóda viszont nagyonis szükségesnek tartja a tisztánlátást ebben az ügyben. Épp ezért a vizsgálatba bevonják nemcsak a német migrációs hivatalt, de a Frontex-et is. Az Európai Unió határvédelmi szervezete a déli határok ellenőrzésével próbálja meg korlátozni az illegális bevándorlást az uniós államok területére. A migráns probléma a tavaszi európai választások egyik fő kérdése. Ezért szeretne a CDU elnökasszonya új lapot nyitni ebben az ügyben, mert attól tart, hogy a kereszténydemokraták szavazatokat veszíthetnek a migráns probléma miatt az európai uniós választásokon, melyeket idén tavasszal rendeznek meg minden uniós államban.

Die Presse: A magyarok illiberálisok

„A magyarok illiberálisok” – ezzel a címmel közölte az osztrák konzervatív lap tudósítója, Boris Kálnoky cikkét. A szerző szerint Orbán Viktor körkörös csapást intézett Európa, Németország, Macron és a migráció ellen.

Áprilisi választási győzelme óta ez volt az első eset, hogy a magyar miniszterelnök kiállt a sajtó elé, és láthatólag jókedvűen válaszolt a kérdésekre. Arra a felvetésre, hogy mit tervez még illiberálisabbá tegye országát, „szemrebbenés nélkül” ezt válaszolta: az egy dolog, hogy ő mit tervez, de „a lényeg, hogy a magyarok illiberálisak”.

Kálnoky beszámolt arról, hogy az ismerősei és rokonai meggazdagodásával kapcsolatos kérdésekre Orbán többször is azt válaszolta: a kormány nem kommentál magánüzleteket, és „állította, hogy a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”. A szerző szerint ebben az Orbán kegyelméből való oligarcháknak szóló figyelmeztetés is érzékelhető: egyetlen üzletember se higgye, hogy beavatkozhat a politikába.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU új elnöke címére enigmatikus megjegyzést tett, miszerint Kohltól azt tanulta, hogy Németországot csak úgy lehet stabilan kormányozni, ha a kancellári és a pártelnöki tisztség egy kézben van, ezért érdekes most látni, hogy a két tisztség ilyen hosszú időre elválik, és kíváncsian várja, hogy kiderüljön, ennyire megváltoztak-e az idők Németországban. „Ez úgy hangzott, mintha azt várná az új pártelnöktől, vagy egyenesen azt tanácsolná neki, hogy ne várjon a következő választásig, hanem mielőbb szorítsa ki Angela Merkelt” – írta Kálnoky.

Részletesen szólt arról, hogy Orbán kijelentette: a magyar migrációs politika célja, hogy minden európai intézményben a migrációellenes erők kerüljenek többségbe, és ebből a szempontból üdvözölte az olasz-lengyel együttműködést. Idézte a szerző, hogy Orbán Viktor kötelességének érzi a harcot Emmanuel Macron francia elnök ellen, de ez nem személyes ügy, hanem amit Macron akar a bevándorlás kérdésében, az rossz Magyarországnak. Kálnoky azt is részletesen idézte, hogy Orbán Viktor szerint jelenleg két tábor áll szemben Európában: a hozzá hasonló kereszténydemokraták, vele szemben pedig a keresztény-muzulmán vegyes civilizáció támogatói, és a miniszterelnök egyenesen modellnek minősítette Jair Bolsonaro új brazíliai elnököt.

Az ellene irányuló tiltakozási hullámot Orbán Viktor aggasztónak nevezte, mert „átlépik az erőszak határát, és ebben parlamenti képviselők járnak az élen”. Az erőszakot a két vitatott törvényről szóló szavazás kapcsán az országgyűlésben lejátszódó jeleneteket jelölte meg, és azt mondta, „ez nem jó a nyilvános diskurzus alapvető hangvételének”. „Úgy tűnt, Orbán nem fél az ellenzék növekvő nyomásától. Azt mondta, ha közös listát állítanak az európai választásra, a saját sírjukat ássák.

Kifejtette, hogy pártja az európai választásra Magyarországon is bevezeti a csúcsjelölti rendszert: a Fidesz csúcsjelöltje Trócsányi László igazságügyi miniszter, és így egyben ő a várományosa az EU-biztosi tisztségnek is. Ezzel Magyarország azt kívánja elősegíteni, hogy az EU-Bizottság nagyobb demokratikus legitimációval rendelkezzen” – írta Kálnoky, és megállapította: ezt úgy kell érteni, hogy az EU instanciáinak nehéz lenne elutasítani Trócsányit.

Ara-Kovács Attila

Shakespeare után szabadon: nem temetni, dicsérni jöttem a kancellárt

A hétfői (okt. 29) bejelentés, miszerint Angela Merkel kancellár asszony a következő országos (szövetségi) választáson nemhogy nem indul, de teljesen visszavonul a politikai élettől, valójában nem lepte meg a német belpolitika ismerőit. Látható volt, hogy a világban zajló változások a német politikában is új irányt és gondolkodást kívánnak. A jelenlegi alapját közel 70 éve, 1949-ben, rakták le az ország nyugati felében, amerikai segédlettel. Pontosabban Adenauer kancellár nem a két Németország (mielőbbi) egyesítését tűzte ki céljául, hanem a gazdasági és politikai szabadság amerikai változatának meghonosítását Európa nyugati felében. Adenauer számára már a hidegháború kezdetén világossá vált, hogy egyesült Németországról addig nem lehet beszélni, amíg a Szovjetunió katonai és ideológiai megszállás alatt tartja az ország (és Európa) keleti felét. Ehhez még hozzájött a náci diktatúra emlékezete, a 12 éves (1933-1945) rombolás, a demokrácia felszámolása, mi több az ország teljes elpusztítása. 1945 után az ország nyugati felében szembenéztek a múlttal, és őszintén kibeszélték a hitleri diktatúra hatalomra jutásának valódi okait. Mindenekelőtt a hiperinfláció és a magas munkanélküliség okait. Hitlerék megpróbáltak a néppel elhitetni, hogy az I. világháborúért és annak következményeiért, azaz mindenért (a német lakosság 1 százalékát kitevő) zsidók a hibásak, a felelősek. Ugye, ez a másra mutogatás ismerős a Kárpát-medencében. Különösen napjainkban, amikor a jelenlegi magyar vezetés mindenért a liberálisokat (a külföldi „sorosbérencek”) teszi felelőssé.

Ez ellen a mentalitást ellen harcolt a kancellár asszony kormányzása utóbbi éveiben, különösen 2015 óta. Magyarországon a jelenlegi államvezetés (és propagandája) ugyanakkor egy szinten emlegeti Merkelt és Sorost, mondván mindkettő migránspárti. Csak arról feledkeznek meg Budapesten, hogy

Merkel mentette meg az orbáni tehetetlenség (és felkészületlenség) miatt 2015 augusztus végén Magyarországot fenyegető emberi katasztrófát.

A Budapesten kialakult áldatlan állapot (elsősorban a Keleti pályaudvar környéke) láttán jutott arra a következtetésre Angela Merkel, hogy befogadja a Magyarországra özönlöttek közül a szíriai menekülteket. Orbán 4.000 menekült tovább küldéséről beszélt, miközben 20.000 szerencsétlent dobott át az osztrák-magyar határon. A mintegy egymillió menekült Németországba érkezése elvben nem okozott akkora terhet a stabil német gazdaságnak. Viszont megosztotta a lakosságot, különösen érzelmi alapon. Pedig az ugyancsak muszlim vallású harmadik generációs törökök beilleszkedése példamutató. A baj, mint mindig, Kelet-Németországban (egykori NDK) kezdődött és terjedt át a nagyvárosokra. Érdekes, a vidék szinte sértetlen maradt (napjainkban is). Az első jelek már 1991-ben megmutatkoztak (Hoyerswerda). A frissen egyesült ország bürokratái naivan úgy képzelték, hogy a menekültek szétosztásában a volt NDK is épp úgy részesül, mint a nyugati tartományok. Csak a szociális környezettel nem számoltak. A keleti országrészben a színes bőrű menekültek megjelenését ellenségesen fogadta a lakosság. Akkoriban (a német rendszerváltáskor, épp úgy mint Magyarországon) a keletnémetek elvesztették munkahelyüket, segélyeken éltek, és a lakbéreket alig bírták fizetni, miközben a nyugatról érkező színes bőrűek rögtön lakáshoz jutottak, pontosabban azonnal elhelyezték őket, sőt ellátásban is részesültek, ami igencsak szította az idegenek elleni ellenszenvet (gyűlöletet).

Merkel az ország gazdasági (és politikai) biztonsága érdekében mindent a nagykoalícióra tett fel. Meggyőződése (volt), hogy ha a hagyományosan 30 százalék feletti két néppártot (SPD, CDU/CSU) közös kormányzásra rá tudja venni, akkor továbbra is jó irányba halad a Szövetségi Köztársaság. Azzal viszont nem számolt, hogy az az elégedetlen réteg, akik nem szoktak elmenni szavazni, most országszerte hallatják szavukat, és akik elégedetlenségét kihasználják a szélsőjobboldali, EU-ellenes („szkeptikus”) nacionalisták. Ma már minden tartományi parlamentben jelen vannak az AfD képviselői. Miközben a hagyományosan 30 % feletti szavazattal rendelkező nép- (vagy tömeg-) pártok elvesztik eddigi többségüket.

Színtiszta logika, ahogy Merkel eltervezte az elkövetkező három évet. Pártja (CDU) elnöki posztjára nem pályázik, sőt hagyott két hónapot, hogy Németország legnagyobb és legerősebb pártja (decemberig) megtalálja az új pártelnököt, tehát nem Merkel szellemi utódját! Ugyanakkor, kancellári idejét ki akarja tölteni, annak reményében, hogy három év alatt megtalálják a jelenlegi válságból a kiutat: egy erős EU, melynek továbbra is (egyik) vezető ereje lesz Európa legnagyobb gazdasága, a német. Új stratégia kell, hogy visszaszorítsák a német és európai „EU-szkeptikusokat”, különös tekintettel a lengyel és magyar nacionalista szélhámosokra.

Látva az elnöki posztra jelentkezőket, ill. azok múltját, feltűnő, hogy nincs köztük egyetlen keletnémet sem! Emlékeztetőül: a CDU sem volt biztos Merkel kancellár-jelölt állításában. Már akkor is sokan fenntartással fogadták egy keletnémet, ráadásul nő jelölését. Az évek folyamán azonban nemcsak frizuráját változtatta meg, hanem politikai rátermettségéről is bizonyosságot adott, vezető és szervező képessége a legnagyobbak közé emelte.

Tehát, az elnöki posztra pályázók

  • Friedrich Merz, a Saar-vidékről származik, ott volt ügyvédi irodája
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, ugyancsak Saar-vidéki, a tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke volt 2011-18-ig
  • Jens Spahn Münster környékéről származik, közel a holland határhoz, tehát egyértelműen „nyugatnémet”
  • Armin Laschet Achen-i születésű, Északrajna-Westfália szövetségi tagköztársaság (tartomány) miniszterelnöke
  • Daniel Günther a dán határ közelében fekvő Schleswig-Holstein tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke

Ők a jelöltek, hogy az Adenauer-i örökséget, a német kereszténydemokráciát, tovább vigyék és megerősítésék.

Stephen Elekes

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!