Kezdőlap Címkék Ankara

Címke: Ankara

A brexit és a migráció a téma az uniós csúcson

0

Ebben a félévben Ausztria az Európai Unió soros elnöke, épp ezért Salzburgban tartanak csúcstalálkozót az uniós országok vezetői. A két téma a brexit és a migráció.

Már csak alig több mint három hónap maradt arra, hogy megkössék a szerződést Nagy Britannia kilépéséről. Lényegében egyetlen megoldatlan kérdés maradt: a határ Írország és Észak Írország között. Minthogy ebben nincs megállapodás Brüsszel és London között, ezért valószínűleg rendkívüli EU csúcsot kell összehívni a közeljövőben.

Ami a migrációt illeti,

Kurz osztrák kancellár úgy akar megakadályozni egy új menekülthullámot, hogy megállapodik Egyiptommal.

Olyan szerződést javasol, mint amelyet Merkel német kancellár kötött Erdogan török elnökkel. Ennek értelmében Törökország évente három milliárd eurót kap az Európai Uniótól. Cserébe Ankara megakadályozza azt, hogy újra olyan menekült hullám induljon el Európába, mint 2015-ben, amikor több mint másfél millió ember érkezett az Európai Unióba.

Korábban Sziszi egyiptomi elnök elutasította ezt a megoldást mondván, a 100 milliós országnak így is 10 millió menekültet kell eltartania. Kurz kancellár szerint, ha megfelelő mennyiségű pénzt ajánlanak Egyiptomnak, akkor Sziszi elnök belemegy a dologba. Egy EU-Afrika csúcs keretében rendezhetnék az ügyet – javasolta az osztrák kancellár.

Az újabb szankciók elriaszthatják Magyarországot is

0

A New York Times szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a rohamosan romló amerikai-török viszonnyal és a Trump elnök barátságos szavai ellenére keményedő washingtoni állásfoglalással Oroszországgal szemben. „Bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében.”

Az első vezércikk szerint Törökország lefelé tartó spirálba került és Trump, illetve Erdogan ellenségeskedésével minden eddiginél törékenyebbé válik Washington és Ankara szövetsége. Pedig egy NATO-államról van szó, amelynek területén atomfegyvereket állomásoztatnak a tengerentúlról, és az amerikai elnök egyik kedvenc erős embere nemrégiben még török kollégája volt. De hát fokozatosan kiderült, hogy igazából autokrata, aki a gazdasági populizmusban, a harcias nacionalizmusban és a társadalmi konzervativizmusban jeleskedik, miközben a maga személyi kultuszát építi.

Magyarország és Lengyelország, amely a saját tekintélyuralmi pályáján halad, bizonyította, hogy az uniós tagság nem szavatolja a demokratikus liberalizmust. A török gazdaság azonban nagyobb, mint a másik kettő együttvéve, és mélyebb, továbbá régebbi kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Stratégiai hiba volt az unió részéről, hogy nem vonta Ankarát határozottan a saját vonzáskörébe. De ha még tovább fokozódik a feszültség, mi marad a létfontosságú török-amerikai viszonyból és képes lesz-e Trump, illetve Erdogan megjavítani azt? A török eset ismételten felveti a kérdés, hogy az iszlám értékek mennyire összeegyeztethetők a liberális demokráciával, benne az egyenlőséggel, a sajtó, a szólás és a vallás szabadságával.

Az orosz-amerikai viszonnyal kapcsolatban a New York Times megállapítja: Trump ugyan csúcstalálkozókon haverkodik Putyinnal, ám az államapparátus az újonnan elrendelt szankciókkal bekeményít Moszkva ellen. Az biztos, hogy a megtorló intézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, mégsem befolyásolták látványosan Oroszország viselkedését. Mi több, Putyin minden egyes alkalommal súlyosabb vádakat fogalmaz meg a Nyugat ellen. És ebben a kezére játszik, hogy az amerikai elnök – saját adminisztrációja ellenében – sorban jókat mond az orosz vezetőről. Ám a mostani lépések értelme az, hogy bizonyítja: az Egyesült Államok nem hajlandó megbékélnie az orosz agresszióval vagy beavatkozással.

Ezzel párhuzamosan bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében. Putyin éppen az ellenlépések eltérő amerikai, illetve európai megítélése láttán mondhatja, hogy itt azok csapnak össze a nyugaton, akik egyfelől nem szeretnék, ha Oroszország ismét nagyhatalom lenne, illetve másfelől akik baráti viszonyra törekednek vele, vagyis a szankcióknak semmi közük ahhoz, amit a Kreml csinál.

A politikust csak az térítheti jobb belátásra, ha érzékeltetik vele, hogy csak saját magától függ, nem pedig a Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójától, vagy egy pár európai populista vezetőtől: remélhet-e jobb elbánást. Viszont ha az amerikai államapparátus megosztott a kérdésben, az csak nevetségessé teszi a szóban forgó intézkedéseket.

Törökország: S 400-as rakétarendszer Oroszországtól

0

Összesen 2,5 milliárd dollár a rakétaüzlet és erről nemrégen Putyin orosz és Erdogan török államfő állapodott meg. Csemezov orosz védelmi miniszterhelyettes a Kommerszant című moszkvai lapnak elmondta: a rakéták leszállítása jövő márciusban kezdődik. Akkor a törökök kifizetik a vételár 45%-át. A többi 55% az orosz hitel. Ezt apránként fizeti vissza Törökország, amely nagy kockázatot vállal az orosz rakétarendszer megvásárlásával.

Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Erre az amerikaiak többször is felhívták Erdogan figyelmét, de ő hajthatatlan maradt. Erdogan azzal gyanúsítja az Egyesült Államokat, hogy támogatta az ellene irányuló sikertelen puccskísérletet. Kérte fő ellenfelének, Fethullah Gülennek (akit a puccs értelmi szerzőjének nevezett) a kiadatását az Egyesült Államoktól, de Washington ezt megtagadta.

Emiatt Törökország közeledni kezdett Oroszországhoz, mellyel korábban ugyancsak feszült volt a viszony, hiszen a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria és Törökország határán. Mindez már feledve van: Erdogan bocsánatot kért a gép lelövése miatt.

Mostanában a két állam vezérkari főnöke gyakran egyezteti Törökország és Oroszország katonai terveit a térségben. Bár Putyin nemrég a moszkvai hadügyminisztérium év végi ülésén azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak fegyverkezési versenyt, de a rakétarendszer eladása Törökországnak nem épp ezt mutatja. Mint ahogy az sem, hogy Oroszország mindkét szíriai támaszpontján nagyszabású fejlesztésekbe kezdett.

Az orosz és a török fegyverbarátság tehát egyre erősebb míg Ankara és Washington viszonya egyre feszültebb. NATO tagállam soha nem vett rakétarendszert Oroszországtól hiszen Washington nemrég újra megerősítette: Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekintik. Erdogant úgy látszik, hogy ez csak mérsékelten érdekli.

 

FRISS HÍREK

Első női imá...

Harry herceg...

Mégis kész a...

Orbán időt n...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!