Kérdés, hogy mi lesz a nehezen tető alá hozott német nagykoalícióval, miután a szociáldemokraták vezetője, Martin Schulz pártja nyomására úgy döntött, mégsem vállalja a külügyminiszterséget az új német kormányban.
Schulz azután döntött így, hogy a pártvezetésben elődje, illetve a posztról leköszönő pénzügyminiszter, Sigmar Gabriel élesen bírálta a pozíció elfogadását. A szociáldemokraták most kénytelenek új jelölt után nézni a szerdán elfogadott koalíciós egyezség értelmében. Schulzot egyébként csak Sigmar Gabriel támadta, hanem az egész párt részéről nagy nyomás nehezedett rá, hogy ne fogadja el a posztot – korábban ugyanis azt mondta, nem fog szolgálni Merkel alatt egy újabb nagykoalícióban.
Az a helyes, ha a személyes ambícióim háttérbe kerülnek a párt érdekei mögött
– indokolta Schulz a visszakozását. Egyébként Angela Merkel kancellárt is kritizálták az egyezség miatt, mert pártja szerint is túl sok kulcspozíciót engedett át az SPD-nek. A Bild is azzal a címmel írt a megállapodásról, hogy Merkel átengedte a kormányzást a szociáldemokratáknak. Úgy tűnik, a kancellár mindent megtenne, hogy a pozíciójában maradjon, miközben a sajtó már a vesztesek kormányaként emlegeti a koalíciót, hiszen a szeptemberi (!) választáson mind Merkel, mind Schulz pártja jelentősen rosszabbul szerepelt, mint legutóbb.
Martin Schulz öt évig volt az Európai Parlament elnöke. Miután lejárt a megbízása, tavaly márciusban került a válságban lévő SPD élére. A párt viszont a szeptemberi választáson története legrosszabb szereplését könyvelhette el, és Schulz bejelentette, nem folytatják a kormányzást Merkellel, az ellenzéki politizálást választják. Ehhez képest a párt vezetése mégis a nagykoalíció mellett döntött később, miután Merkel másirányú kormányalakítási tárgyalásai kútba estek. Schulz népszerűségének azonban nem tett jót a sok véleményváltoztatás, sokak szerint távoznia kellene a párt éléről.
Kérdés, hogy mit hoznak a jövő héten megrendezésre kerülő, hagyományos hamvazószerdai politikai nagygyűlések, amikor a német pártok a programjaikat szokták ismertetni.
Vasárnap döntött a német szociáldemokraták (SPD) pártkongresszusa a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdéséről Angela Merkel kereszténydemokratáival (CDU) és a Bajor Keresztényszocialista Unióval (CSU). Ugyan a Martin Schulz vezette szocdemek nem éppen nagy szavazattöbbséggel bólintottak rá a tárgyalásokra, illetve még az egyeztetések után is lesz egy szavazás az SPD majd’ félmilliós párttagságán belül, a nagykoalíció végre szemmel látható közelségbe került. A körülményes koalícióról Horváth Istvánt, volt bonni nagykövetet és számos, a magyar-német kapcsolatokról szóló könyv szerzőjét kérdeztük.
Tíz nappal ezelőtt ért véget a CDU-CSU és az SPD maratoni tárgyalása, ahol elkészítették a hivatalos koalíciós tárgyalás tervezetét. A kishíján huszonnégy órás megbeszélésen a bevándorláspolitika és a szociális kohézió volt a központi téma, de a kidolgozott tervre még a szociáldemokrata pártkongresszusnak is áldását kellett adnia.
Ez meg is történt tegnap, amikor 56 százaléknyi igennel engedélyezték Schulzéknak a hivatalos egyeztetések megkezdését. A külső szemlélőnek meglehetősen körülményesnek tűnő folyamat azonban még a hivatalos tárgyalások befejeztével sem fog véget érni, így úgy tűnhet, hogy a tegnapi szavazás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy megvalósul a nagykoalíció.
Erre a vélekedésre cáfolt rá Horváth István, volt német nagykövet, akit a nagykoalíciós huzavonáról kérdeztünk.
Horváth szerint a szociáldemokrata párton belül olyan kemény viták voltak, amelyek csak egy demokratikus párton belül lehetségesek. A választásokon súlyos vereséget szenvedtek, lényegesen meggyengültek az előző választásokhoz képest. Schulzék úgy látták helyesnek, hogy ebben a helyzetben
csak akkor tudnak megerősödni, ha visszavonulva, ellenzéki pozícióból politizálnak és megerősödnek a következő választásokra.
Ezt akkor jóvá is hagyta a kongresszus. Utána Merkelék elkezdtek tárgyalni a Jamaica-koalícióról, de nem tudtak megállapodni. A fő kérdésekben nem volt egység, a szabaddemokraták (FDP) pedig még jóval karácsony előtt felrúgták a koalíciós tárgyalásokat, így kialakult egy viszonylagos krízishelyzet.
Nem sikerült többségi kormányt alakítani, így három lehetősége maradt Merkeléknek: meggyőzni az SPD-t a nagykoalícióról, kisebbségi kormányt alakítani vagy új választásokat kiírni. Európa vezető országa viszont súlyos felelősséggel bír,
egy kisebbségi kormány pedig nem erősíti a németek pozícióját,
mert akkor tűrni kellene az ellenzéki pártok támadásait és úgy nehézkés kormányozni.
Martin Schulzék a nagykoalíció mellett döntöttek, de a feltételeket keményen megfogalmazták. A párton belül viszont nagy ellentét feszült, 74 százalék ellenezte a koalíció folytatását, továbbá a párt ifjúsági szervezete is mindenképpen az oppozíciós politizálás mellett állt. Persze volt olyan is, amiben egyetértettek, például abban, hogy az Európai Unió élén a németek és franciák kell hogy álljanak, de
a vita az utolsó pillanatig nyitva volt.
Végül a 646 delegált 56 százaléka szavazott a nagykoalíció mellett. Horváth István szerint a szociáldemokraták most totális felhatalmazással mennek a hivatalos tárgyalásokra, ugyanis az 56 százalék nem is olyan kevés. A volt nagykövet felidézte, hogy
1982-ben, amikor felbomlott a Helmut Schmidt vezette szociálliberális unió, mindössze 1 százalék döntött arról, hogy a szociáldemokraták együttműködésre léptek a CDU-val.
Horváth István a nagykoalíció jövőjéről azt jósolta, hogy a kedden kezdődő hivatalos tárgyalás már nem lesz annyira nehézkes, valószínűleg két héten belül megállapodnak a felek. A tárgyalásokat lezáró párttagsági szavazás már csak formalitás, van olyan fegyelmezett a párttagság, hogy
ha már egyszer jóváhagyták a nagykoalíciót, akkor nem fogják azt később leszavazni.
Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.
Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.
A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.
Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.
Némtország „új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.
Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.
Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.
Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.
Több mint három hónap telt el a német választások óta, és az országnak még mindig nincs új kormánya. Angela Merkel vasárnaptól megint tárgyalóasztalhoz ül, és újrakezdődnek a koalíciós tárgyalások.
Az ötnapos tárgyalássorozat Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU mellett a napokban saját tanácskozást tartó testvértpárt, a bajor CSU és a szociáldemokrata SPD vesz részt. Sok elemző szerint ez Merkel utolsó esélye arra, hogy stabil koalíciót alakítson ki.
Angela Merkel pártja 12 éve irányítja az országot, ebből nyolc éven keresztül a balközép SPD volt a koalíciós partnere. A párt vezetője, Martin Schulz azonban a rossz választási eredmények kapcsán fogadkozott, hogy nem lép újra koalícióra a CDU-val, inkább ellenzékbe vonul.
Merkel – akinek pártja a választási eredmények alapján nem kormányzóképes egyedül – ezután megpróbálkozott egy másik, eddig példátlan koalícióval, amelyet a tárgyalásokban résztvevő pártokról „Jamaica-koalíciónak” neveztek. Ebben a liberális FDP és a zöldek lettek volna a CDU partnerei, de a kezdeményezés novemberben elbukott.
Az újabb „nagykoalíció” kialakítása viszont a szociáldemokratákkal azért nehézkes, mert az érdekek számos ponton eltérnek. A legfontosabb ügyek, amelyekben a mostani tárgyalások során közöt pontokat kellene találni, az a migráció, az Európai Unió és a szociális ellátások kérdése. A cél az, hogy legalább húsvétra megalakulhasson az új kormány.
A tárgyalásokat beharangozó cikkében a Guardian megjegyzi, hogy a CDU és a CSU között sem teljesen harmonikus a kapcsolat, és a bajor párt elnöke, Horst Seehofer még azt is megkockáztatta, hogy a koalíciós tárgyalások megkezdése előtt az EU és Merkel migrációs politikájának leghangosabb kritikusát, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt lássa vendégül pártja kongresszusán.
Angela Merkel a gyenge választási eredmények és az egyre növekvő kormányalakítási nyomás miatt nem túl erős pozícióból vág neki a tárgyalásoknak.
Csaknem a felére csökkent az önként hazatérő migránsok száma az idén – írja a Die Welt, mely hozzáteszi: mindez annak ellenére történt, hogy a kormány jelentősen megemelte a juttatásokat azoknak, akik vállalják, hogy önként hazatérnek.
Tavaly több mint 50 ezer migráns távozott önként német földről, azok közül, akiknek elutasították a menedékkérelmét. Idén ez a szám nem éri el a 28 ezret. Pedig a német kormány mindent megtesz azért, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot. Thomas de Maiziere belügyminiszter bejelentette: 3000 eurót kap az a család, amely önként távozik. 1000 eurót pedig az, aki egyedül jött Németországba, de nem kapta meg a menedékjogot. Ez nem kevés összeg, de a migránsok átlagosan 6-7000 eurót fizettek ki azért, hogy Németországba jussanak, vagyis számukra mindenképp anyagi veszteség is a hazatérés.
Közben a migránskérdés egyre jobban megosztja a közvéleményt és a pártokat Németországban. Angela Merkelnek még mindig nem sikerült kormányt alakítania annak ellenére, hogy a választásokat szeptemberben megnyerte. Az egyik legfőbb vitakérdés a migránsok ügye: míg a bajor CSU igyekszik a minimumra csökkenteni az érkező és maximumra növelni a távozó migránsok számát, addig a baloldali pártok a befogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Angela Merkel jelezte:
a koalíciós tárgyalásokat az ünnepek után folytatják és legkorábban január közepén lehet eredmény.
Addig pedig állnak az ügyek és nemcsak Berlinben. Az Európai Unióban sem képzelhető el semmiféle komoly változás vagy reform Németország nélkül.
Ismét videóüzenetet tett közzé a miniszterelnök, amelyben összegezte a brüsszeli évzáró EU-csúcs első napját.
Az Orbán Viktor Facebook-oldalán éjjel megjelent videóban a miniszterelnök úgy értékelte a csütörtöki napot, hogy egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben, a betelepítésekről azonban továbbra sincs közös nevező.
Orbán úgy fogalmazott, hogy ez a rosszabb hír. „Továbbra is sokan vannak nagyok és erősek, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani” – mondta a jó éjszakát, Magyarország címmel közzétett videóban. Orbán szerint a közép-európaiak jól harcoltak, ez ellen, a hadállásokat meg tudták őrizni, de az ellenfeleket nem tudták meggyőzni, ezért a vita továbbra is tart.
Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők csütörtöki tárgyalásai után, hogy minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója.
Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.
A belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség, hiszen itt az álláspontok nem változtak – mondta Merkel.
Angela Merkel is résztvesz az EU csúcson, mely a keleti partnerkapcsolatokkal foglalkozik, és ez is azt mutatja, hogy Németország milyen jelentőséget tulajdonít az egykori szovjet tagállamoknak – mondta Johannes Hahn bővítési biztos a Deutsche Wellének.
Angela Merkel – a kormányalakítási gondjai miatt – nem ment el a legutóbbi EU csúcstalálkozóra, melyet Göteborgban tartottak a szociális helyzetről. Most hat egykori szovjet tagállamot hívtak meg Brüsszelbe: Ukrajnát, Fehéroroszországot, Georgiát, Moldovát, Azerbajdzsánt és Örményországot.
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka fehérorosz elnök nem vesz részt, hiába hívták, pedig az országa szerződést kíván kötni az Európai Unióval, és az EU nyitott is erre. Jelenleg az EU nincs olyan állapotban, hogy új tagokkal bővüljön, ráadásul olyanokkal, akik mindent megígérnek, hogy pénzt kaphassanak, majd nem nagyon teljesítenek semmit sem – véli Hahn. „Ezért most az ígéretek teljesítésének időszaka kell, hogy következzen”- hangsúlyozta a bővítési biztos.
„Az célunk, hogy az EU keleti határai közelében jólétben élő és sikeres államok legyenek”
– hangsúlyozta Johannes Hahn bővítési biztos, aki a keleti partner kapcsolatokkal foglalkozó brüsszeli csúcstalálkozó alkalmából nyilatkozott a Deutsche Welle közszolgálati médiának.
Megszólalt Soros György az ellene folytatott kampányról, zátonyra futottak a németországi koalíciós tárgyalások, Mugabe ragaszkodik a hatalmához, interjút adott a Független Hírügynökségnek Majtényi László és Ambrus Attila – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
Pontról pontra cáfolja Soros György a nemzeti konzultációt
Forrás: Wikimedia Commons
„A „Soros tervvel” kapcsolatos október 9-i magyarországi nemzeti konzultációs kérdőív állításai
csúsztatásokat és nyilvánvaló hazugságokat
tartalmaznak, amelyek célja, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra és menekültekre vonatkozó álláspontjáról” – ezt írja a közlemény, amelyben Soros György pontról pontra cáfolja a kérdőíven szereplő állításokat.
Az eddig a szociáldemokratákkal kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról. Kisebbségi kormány vagy új választás is jöhet.
„A verbális agresszió könnyen válhat fizikai erőszakká”
MTI Fotó: Mónus Márton
Minden pillanatát élvezte a köztársaságielnök-jelöltségnek – ezt mondta Majtényi László volt ombudsman a FüHü-nek. Az Eötvös Károly Intézet elnöke eredményesnek is tartotta, mert ugyan esélye nem volt arra, hogy a jelöltségből valóság legyen, de az mindenképpen sokat jelentett, hogy volt egy ügy, amely mögé felsorakozott az összes demokratikus ellenzéki párt és a független képviselők is.
Nem kérték fel miniszterelnök-jelöltnek, de azt a feladatot nem is vállalná,
amúgy pedig lát a jelöltek között alkalmasat is. Arra kevés esélyt lát, hogy ne a Fidesz nyerje a 2018-as választásokat, de a történelem arra is megtanította, hogy mindig jöhetnek váratlan fordulatok.
Újra rivaldafénybe kerül a „viszkis rabló”, aki a 90-es évek legismertebb sorozatrablója volt Magyarországon. A közeljövőben megjelenik Ambrus Attila bankrablásairól, illetve a Gyorskocsi utcából történő szökéséről szóló riportkönyv, ami arról is szól, hogy a bűnöző hogyan csinált bohócot az őt üldöző rendőrökből. Ezen kívül rövidesen a hazai mozik is bemutatják az Ambrus Attila egész életét bemutató játékfilmet. Elfogása után a bankrabló az ország legszigorúbb börtönében raboskodott, miközben leérettségizett, diplomát szerzett és kitanulta a keramikus mesterséget. Most a FüHü-nek nyilatkozott.
Paks II: meglesz a negyven százalék hazai?
Bizonyos munkákban a magyar beszállítói arány jelentősen meghaladhatja a 40 százalékot a Paks II. beruházása során – ezt mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese. Korábban a teljes beruházásban 40 százalék magyar arányt vállaltak.
Mugabe ragaszkodik a hatalomhoz
Fotó: MTI/EPA/Pool/Siphiwe Sibeko
Robert Mugabe, Zimbabwe eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke. A kormánypárt ugyanakkor úgy döntött, hogy kezdeményezi az elmozdítását.
Ez a film többet mond a szíriai háborúról, mint bármilyen híradás
Aleppo, a végsőkig. Forrás: Verzió
Ha beülünk a moziba egy filmre, akkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a főhős, ha halálos veszedelemben forog is, túléli a rá váró viszontagságokat, vagy, ha mégis meghal, a halálával jobb hellyé vált a világ. Ha a szíriai háborúról szóló dokumentumfilmet nézünk meg, akkor módosulnak ezek az elvárásaink, de
ennyi értelmetlen halálra, mint amennyit az Aleppo, a végsőkig című filmben láthatunk, nem lehet felkészülni.
Mint ahogy arra sem, amikor 104 perc után kiírják, hogy a filmben látott emberek nagy része már nem él.
Ezért veszélyes az internetes zaklatás
Stresszt, félelmet, sőt pánikrohamot is átélhet a nő, akit a közösségi oldalakon zaklatnak – ezt állapította meg az Amnesty International kutatása. Az érintettek 41 százaléka érezte legalább egyszer, hogy az online zaklatás fizikai fenyegetést jelent.
Meghalt az egyik legismertebb sorozatgyilkos
Negyven börtönben töltött év után 83 évesen meghalt Charles Manson, az amerikaiak számára a gonosz egyik megtestesítője. Egy kommuna-szektát alapított és manipulált a hatvanas években. Több másik áldozat mellett ők ölték meg Sharon Tate színésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen.
Az egyik leggyengébb csapat is megverheti az egyik legjobbat
Hatalmas meglepetésre az idén pocsékul szereplő New York Giants megverte a szezont remekül kezdő Kansas City Chiefs csapatát az NFL 11. játékhetén. Ismét voltak látványos jelenetek, különleges ünneplés, több hosszabbítás és persze kiemelkedő teljesítmények is.
További erőfeszítéseket sürgetett a párizsi klímavédelmi egyezmény teljesítéséhez Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Bonnba, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ülésén.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani
Angela Merkel azt mondta:
a klímaváltozás az egész emberiség jövőjét meghatározó kihívás.
A 2015-ös Párizsi Megállapodás „csak a kezdet”, az első lépés lehet, és már most látni, hogy az eddigi vállalások nem elegendőek legfőbb céljának eléréséhez, ahhoz, hogy az 1,5 és 2 fok közötti sávban maradjon a globális középhőmérséklet emelkedése – mondta.
A nehezen haladó koalíciós tárgyalásokra utalva arról is beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem Németországban is súlyos vitákkal jár. Szerinte az éghajlat felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez elengedhetetlen a szénre alapozott energiatermelés visszaszorítása – vagyis a széntüzelésű erőművek legalább egy részének bezárása -, ami azonban munkahelyek megszűnéséhez és súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet.
Németországnak is többet kell tennie vállalásai teljesítéséhez,
ami „egyáltalán nem egyszerű” – mondta, kiemelve, hogy sok munka van még hátra ahhoz, hogy elérjék 2020-ra kitűzött céljukat.
Németország azt vállalta, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti a felmelegedést okozó gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi becslések szerint az eddigi intézkedésekkel legfeljebb 32 százalékos kibocsátáscsökkentést lehet elérni.
Angela Merkel szerint nemcsak 2020-ra, hanem hosszabb távra kell tekinteni. Megerősítette: Németország legfőbb célja, hogy 2050-re csaknem teljes mértékben 80 és 90 százalék közötti kibocsátáscsökkentést érjen el, vagyis csaknem teljes mértékben átálljon az éghajlat alakulását nem befolyásoló, „klímasemleges” működésre.
Emmanuel Macron az Európai Unió tagországainak összefogását sürgette, kiemelve, hogy
EU-nak az párizsi egyezményből távozó Egyesült Államok helyére kell lépnie a klímaváltozás elleni küzdelemben,
így a többi között pótolnia kell az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pénzügyi támogatásából azt az összeget, amelyet az amerikaiak megvontak. Bejelentette, hogy Franciaország hajlandó befizetésének emelésére.
Azt is mondta: Franciaország a Párizsi Megállapodás sikeréhez azzal is hozzájárul, hogy
2021-ig bezárja valamennyi széntüzelésű erőművét.
Az egyezmény aláírásának második évfordulójára, december 12-re a francia fővárosba összehívott nemzetközi konferencia témáira utalva azt mondta: fel kell lépni azért, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében legkevesebb 30 euróra (9400 forint) emelkedjen egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ára, és meg kell akadályozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nem áldozó, és ezért olcsóbban termelő országok előnyre tegyenek szert „dömpingáron” forgalmazott termékeikkel.
A konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak, például arról, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről. A péntekig tartó tanácskozáson csak előkészítik az előírásokat, a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják majd el, Katowicében.
A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest.
Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Donald Trump négy nappal a németországi parlamenti választások után, csütörtökön, telefonon gratulált Angela Merkel kancellárnak a győzelemhez.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök sok sikert kívánt negyedik kormánya megalakításához Angela Merkelnek. Az elnök hangsúlyozta a Washingtont és Berlint összekötő „mély kapcsolatokat”, valamint „az Egyesült Államok elkötelezettségét a német kormánnyal és a német néppel fennálló erőteljes és régmúltra visszatekintő szövetség mellett”.
A telefonbeszélgetésben megvitatták Irán Közel-Keleten játszott szerepét, és azt is, hogy hogyan lehetne békés úton mentesíteni a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.
Donald Trump és Angela Merkel között korábban nem volt feszültségektől mentes a viszony. Az amerikai elnök erőteljesen bírálta a németeket az európai migránsválság kezeléséért, és az ország gazdaságpolitikáját is.
Júliusban a G20-as országcsoport Hamburgban megtartott csúcstalálkozóján viszont az amerikai elnök bár korábbi álláspontjait fenntartotta, dicsérte Merkel kancellár vezetői képességeit is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
