Kezdőlap Címkék Andor László

Címke: Andor László

Korrupció és következmény

Érdekes tanulmány került szerkesztőségünk birtokába, nagyon érdekes – csak sajnálhatjuk, hogy nem tíz évvel ezelőtt született, ugyanis ebben az esetben mind jobb helyzetben volnánk, sőt, egész Magyarország is. Konkrétan az Európai Unió kohéziós támogatásairól és az azokkal kapcsolatos korrupcióellenes intézkedésekről szól – illetve ilyeneket javasol.

Éspedig reméljük, nem hiába javasolja: a szerzői Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője a Zöldek/EFA képviselőcsoportban és Andor László, a FEPS-nél dolgozó ösztöndíjas, korábban a magyarországi foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos, egyébként egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán (Gazdaságpolitika Tanszék, jelenleg fizetés nélküli szabadságon), valamint a Zsigmond Király Főiskolán. Jávor Benedek tekintélyes ember, Andor László tudós ember, érdemes adni a szavukra: lássuk, mit mondanak?

Azt, hogy az Európai Bizottság által javasolt többéves pénzügyi kerettervezet új eszközöket kell tartalmazzon az uniós pénzeszközökkel való rendszeres visszaélések kezelésére. Ez komoly előrelépés, mivel a Bizottság nem csak azt a problémát ismeri el, hogy az EU pénzeszközei valószínűbben válhatnak a csalás és a korrupció célpontjaivá, mint egyes országokban a nemzeti költségvetések, de azt is, hogy a mai napig rendszeres problémát jelent ez.

Bizony így van, a szerzők is csak annyit fűznek hozzá: a helyzet súlyos. Az állami szintű csalást a politika szereplői szervezik. Nemcsak az uniós források elpazarlását eredményezi a hűtlen kezelés, hanem a demokráciát rontja meg, szembefordul a közérdekkel és a jogállamisággal, valamint a politikai partnerség és minden tervezés alapelveit is aláássa. Látjuk, hogy a kormányzati szereplők európai uniós alapokat használnak fel arra, hogy gazdagítsák politikai vagy üzleti partnereiket saját hatalmuk gyarapítása érdekében, függetlenül a pénzügyi és erkölcsi felelősségtől. Külön „fekete könyvet” lehetne megtölteni a különböző országokat és különböző politikai családokat képviselő esetekkel, bár a legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat külön kategóriát, osztályt képvisel.

A szankciós mechanizmus alkalmazása sok kockázattal jár és maga az eljárás is komoly hiányosságokkal küszködik, igen nehézkes: a mostani esetekben úgy alkalmazható, hogy 1. meg kell állapítani, miszerint az adott ország megsértette a jogállamiság alapelveit, 2. miután ez megállapításra került, az adott ország elvágható az uniós támogatások egy részétől vagy akár egészétől is. Azonban sokat javítana a helyzeten, ha a szankciók feltételei nem általánosak, hanem konkrétak volnának, szilárd mutatószámokhoz és referenciaértékekhez volnának kötve, hogy a bűnöket elkövető politikust sújtsa a büntetés, ne ártatlan túszait és áldozatait, vagyis országának polgárait.

A kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló bizottsági javaslat jó szándékból ered. Ha ez bekövetkezik, megtiltja az új kötelezettségvállalásokat, amíg a szóban forgó tagállam vissza nem tér az európai értékek elvárható útjára. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a visszaélő kormányok nem reagálnak az ilyen fenyegetésekre. Valójában ezeket többnyire saját előnyükre fordítják, azáltal, hogy olyan elfogult testületként mutatják be az Uniót, amely zsarolja és bünteti az engedetlen, önállóskodó tagállamokat. Ha az EU esetleg visszatartja egy ilyen tagállam összes pénzét, akkor az könnyen értelmezhető zsarolásként, amely nagymértékben veszélyezteti vagy akár ellenkezőjére is fordíthatja a lépés politikai hatását.

Az EU-nak valamiképpen bizonyítania kellene, hogy épp a polgárok érdekeit tartja szem előtt, amikor valamely tagállamot szankcionálja; ennek az lenne a legjobb módja, ha az alapokat saját kezébe venné és az eredeti európai célok szerint osztaná el a tagállamokban. Más szóval, azt javasolják, hogy a Bizottság ilyen esetekben függessze fel a megosztott irányítást. Így az EU fellépése nem tekinthető zsarolásnak, miközben elkerülhetik a kormányközeli oligarchia korrupt elosztási csatornáit és finanszírozását.

Közvetlen menedzsment-típusú megoldások is bevezethetőek volnának fokozatosan és arányosan: először csak a kifizetések kerülnének közvetlenül az Európai Bizottság irányítása alá, olyan államok esetében, ahol már elutasították a kifizetéseket a szabálytalanságok vagy az észlelt csalások miatt. A következő lépésben az operatív programok vagy a teljes irányítási rendszer és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok rendszerszintű problémái esetén a közvetlen vagy közvetett irányítást átfogóbb módon lehetne bevezetni súlyos és rendszeres jogsértések esetén. Továbbmenve volna alkalmazható egy harmadik típusú kezelési módszer, a „támogatott irányítás”, melynek során uniós szakértőket telepítenének a különböző nemzeti fejlesztési ügynökségekbe, azok teljes megbéklyózása nélkül, viszont a szigorú ellenőrzés fenntartásával. Ezt akár a tagállam is kérhetné, akár egy bizonyos küszöb felett (a hibák gyakorisága, a felfüggesztések és az OLAF vizsgálatok eredménye alapján), a Bizottság is kezdeményezhetné.

Ne feledjük: a kohéziós politika és az uniós alapok nem „ajándékok” a tagállamok számára, hanem a kiegyensúlyozott és méltányos működőképes gazdasági kormányzás és az egységes európai piac nélkülözhetetlen részei. Azonban a teljes pénzkivonásnak továbbra is végső lehetőségnek, „gazdasági atombombának” kell maradnia, amit csak a legextrémebb helyzetben vetnek be.

Másrészt azonban ne feledjük, a rendszerszintű korrupció olyan helyzetekhez vezethet, ahol az uniós alapok egyszerűen nem teljesítik eredeti céljaikat a versenyképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a humántőke-befektetés vagy a jobb kormányzás területén.

A legjobb út kiválasztása semmi esetre sem könnyű, különösen egy ilyen erősen átpolitizált helyzetben, egy ilyen eszköz esetében. Az Európai Parlamentben és másutt lévő európa-párti erőket kell egységbe kovácsolni, és erőfeszítéseket kell tenniük az uniós értékek és források védelme érdekében. Ennek azonban nemcsak a populizmus ellen kell kiállnia, hanem meg kell védenie a rosszul működő kormányzatok áldozatainak jogait és lehetőségeit – és ők leginkább a szóban forgó tagállamok állampolgárai között találhatók.

Eddig a javaslat.

Okos tanulmány, minden szava aranyat ér.

Csak hát születhetett volna tíz évvel ezelőtt is.

Akkor nem itt tartanánk, hanem esetleg egy virágzó, európai országban élnénk.

Magyar javaslat a korrupt kormányokkal szemben

Az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik, ezzel szemben fel kell lépni – olvasható Jávor Benedek EP-képviselő és Andor László volt uniós biztos cikkében az uniós költségvetések új elosztási elveinek kapcsán. Szerintük a magyarországi korrupció egyedi a maga nemében.

Szavazás előtt áll az Európai Parlamentben az unió 2020 utáni költségvetés új szabályrendszere, benne arról a jogállamisági mechanizmusról, amely a rendszerszerű korrupciót és csalásokat hivatott visszaszorítani – írja Facebook-oldalán Jávor Benedek, Zöld párti EP-képviselő.

Az Európai Bizottság által benyújtott javaslat mindenképpen pozitív fejlemény, annak a jele, hogy az EU-s intézmények is felismerték a probléma súlyosságát – írja Jávor, egyúttal további pontosításokat sürgetve.

Erről az Euractiv brüsszeli hírportálon írt közös cikket Andor László korábbi foglalkoztatási uniós biztossal, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának vezető kutatójával, akinek a költségvetés elveiről írt teljes írása itt olvasható.

A szerzők amellett érvelnek, hogy az Európai Bizottság által javasolt lépések (például a források részleges vagy teljes felfüggesztése) mellett további intézkedési elemekre is szükség van.

Mindenekelőtt az uniós források elosztásának ellenőrzését ki kell venni a korruptnak bizonyuló tagállami kormányok kezéből

– ez a véleménye Jávornak és Andornak, összhangban sokak álláspontjával. Ha a bizottság nem a visszaéléseket irányító és megrendelő egyes kormányokra bízza a pénzosztást, hanem saját maga pályáztatja azokat, akkor elejét lehet venni az intézményesült korrupciónak, anélkül, hogy ezzel az adott tagállam cégeit és állampolgárait büntetnék.

Az áttételes kifizetéssel a támogatásokat folyósítani lehet, és nem kell egész országokat büntetni, ugyanakkor az uniós pénzek oligarchák és politikai körök zsebeibe vándorlását is meg lehet előzni.

Másfelől pontos, ellenőrizhető kritériumrendszerre van szükség, hogy mikor kell életbe léptetni a szankciókat. Ezzel el lehet kerülni nem csak azt, hogy politikailag motiváltnak bélyegezzék ezeket a döntéseket, amikor megszületnek, hanem azt is, hogy politikai okokból ne vezessenek be nyilvánvalóan szükséges szankciókat egyes tagországokkal szemben, csak azért, mert befolyásos politikai szövetségeseik megakadályozzák ezt. Úgy, ahogy az a Fidesz és az Európai Néppárt esetében történik – írja Jávor Benedek.

Az Euractivban írt cikkben a két magyar szerző komoly előrelépésnek nevezi az Európai Bizottság javaslatait, mert az felismerte, hogy rendszerszintű probléma a visszaélés a közösség pénzével.

Teljes mértékben osztják a bizottság elemzését, és egyetértenek abban, hogy

a helyzet súlyos: az állami szintű csalást a politikai szereplők szervezik

– szögezi le Jávor és Andor. Ez pedig a demokráciát, a közérdeket és a politikákban rejlő partnerség és tervezés alapelveit is aláássa.

A két szerző általánosságban szól kormányzati szereplőkről, amelyek európai alapokat használnak arra, hogy gazdagítsák politikai vagy üzleti partnereiket, s egy teljes “fekete könyvet” lehet teleírni a különböző országokat és különböző politikai családokat képviselő esetekkel. Egyúttal azonban leszögezik: megfigyelők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi magyar gyakorlat egyedi a maga nemében.

Jávor és Andor szerint az Európai Bizottság javaslatait finomítani kell, bár a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló előterjesztés jó szándékból ered. Ezek alapján

lehetőség lenne megtiltani új kötelezettségvállalások megkötését,

amíg a szóban forgó tagállam nem tér vissza az európai értékek útjára.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a visszaélő kormányok nem reagálnak az ilyen fenyegetésekre. Valójában valószínűleg ezeket saját előnyükre fordítják, azáltal, hogy az EU-t olyan elfogult szervezetként állítják be, amely zsarolja és bünteti a szabályszegő tagállamokat. Ha az EU visszatartja a tagállamok összes pénzét, az könnyen értelmezhető zsarolásként, amely nagymértékben veszélyezteti a politikai visszailleszkedést.

A két szerző azt javasolja, hogy a bizottság ilyen esetekben függessze fel a tagállammal megosztott irányítást. Ezzel elzárhatják az oligarchia korrupt elosztási csatornáit és finanszírozását a kormányok közelében.

Javaslatuk fokozatosságot tartalmaz. Először csak a kifizetéseket rendelnék közvetlenül a bizottság irányítása alá, a következő lépésben – az operatív programok vagy a teljes irányítási rendszer és a demokratikus ellenőrzési mechanizmusok rendszerszintű problémái esetén –  közvetlen vagy közvetett irányítást lehetne bevezetni.

Alternatív megoldásként egy harmadik típusú kezelési módszert, a “támogatott irányítást” lehetne bevezetni. Ebben

az uniós szakértőket a nemzeti ügynökségekbe telepítenék.

Ezt akár a tagállam is kérheti, de egy bizonyos küszöb felett (a hibák gyakorisága, a felfüggesztések és az OLAF vizsgálatok alapján) a bizottság rendelhetné el.

Jávor Benedek és Andor László szerint az uniós alapok nem “ajándékok” a tagállamok számára, hanem a kiegyensúlyozott és méltányos működőképes gazdasági kormányzás és az egységes európai piac nélkülözhetetlen részei. Ezért a teljes pénzkivonásnak továbbra is “nukleáris lehetőségnek” kell maradnia.

Ugyanakkor a rendszerszintű korrupció olyan helyzethez vezethet, ahol az uniós alapok egyszerűen nem teljesítik eredeti céljaikat a versenyképesség javítása, az infrastruktúra fejlesztése, a humántőke-befektetés vagy a jobb kormányzás területén. Ezekben az esetekben a megoldás nem az érintett tagállamok társadalmainak megbüntetése, hanem az irányítási rendszer javítása oly módon, hogy képes legyen hatékonyan megakadályozni a nemzeti politikai vagy irányítási rendszerek pénzeszközökkel való rendszeres visszaélését – írja Jávor és Andor.

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

Így nézne ki Karácsony Gergely kormánya

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje bemutatott több olyan szakértőt, akik kormányának tagjai lehetnek, ha megnyerik a választást: Komáromi Zoltánt, Daróczi Gábort, Hegyesiné Orsós Évát, Mellár Tamást, Andor Lászlót, Ámon Adát és Wittinghoff Tamást. Azt mondta: koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal közösen, ezért a miniszteri posztok felére van jelöltje.

Ámon Ada, Wittinghoff Tamás, Karácsony Gergely, Andor László, Mellár Tamás, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Gábor és Komáromi Zoltán.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony Gergely azt mondta, olyan embereket mutat be, akik nagyon sokat dolgoztak már a saját szakterületükön és nagyon sok tudás van bennük. Szerinte „az embereket szolgává tevő uralkodó helyett az embereket szolgáló kormányra” van szükség. Az elmúlt nyolc évben szerinte olyan kormány volt, amelynek minden számít, csak az emberek hétköznapi problémái nem.

Arról beszélt, hogy olyan minisztériumokat szeretne a bemutatott jelöltekre bízni, amilyen tárcák jelenleg nincsenek. A jelöltekről azt mondta,

világos értékrendet vallanak, de pártoktól függetlenek.

A szakértelem szerinte nem „bolsevik trükk”, hanem szükség van rá. Koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal, ezért a leendő kormány miniszteri posztjainak körülbelül felére vannak most jelöltjei, akik között szerinte vannak baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, zöldek is. Mint mondta, azt is tudja, hogy szakértőkön kívül azért politikusokra is szükség lesz a kormányban.

Az első jelöltje Komáromi Zoltán, akire

„a legnagyobb válságban lévő területet, az egészségügyet”

bízná, amelyet az alapoktól kell szerinte újjáépíteni.

Komáromi Zoltán arról beszélt, hogy szükség van egy önálló egészségügyi minisztériumra, vissza kell adni a társadalombiztosítás alkotmányos alapjait, anyagilag és társadalmilag is fokozottan meg kell becsülni az egészségügyben dolgozókat, a szakmai döntéseket pedig szakembereknek kell meghozni, és nem olyan politikusoknak, „akik nem értenek hozzá”, és nem is hallgatnak szakértőkre.

Karácsony Gergely szerint önálló oktatási minisztériumra is szükség van, ezt a tárcát Daróczi Gáborra bízná. Ő arról beszélt, hogy nem kell adatokat sorolni ahhoz, hogy

mindenki tudja, mekkora bajban van a magyar oktatás.

Szerinte a legfontosabb, hogy gondolati és lelkiismereti szabadságot hirdessenek, hogy senki ne érezhesse veszélyben az állását, mert nem ért esetleg egyet a hivatalos állásponttal. Arról is beszélt, hogy a GDP hat százalékát kellene az oktatásra költeni, „jól, okosan, bölcsen és igazságosan”, az első diplomának ingyenesnek kell lennie, és meg kell erősíteni az ösztöndíj-rendszert. Azt is fontosnak tartja, hogy ne terheljék túl a gyerekeket, és ne „bezárt szobákban” szülessenek az oktatást meghatározó döntések, hanem széles körű párbeszéd után.

Önálló tárcát kapna Karácsony Gergely kormányában a szociális, esélyegyenlőségi terület is, ezt Hegyesiné Orsós Éva vezetné. Szerinte

a kialakuló esélyegyenlőtlenségek komoly társadalmi, gazdasági feszültségekhez vezetnek.

A reáljövedelmek az emelkedés ellenére most érték csak el a válság előtti időszakot, ráadásul szélesedik a társadalmi szakadék, és nőttek a területi egyenlőtlenségek is. Szerinte hozzá kell nyúlni a jövedelemforrások elosztásához, például nem csak a gazdagokat kell segíteni abban, hogy lakáshoz jussanak, és mindenkinek esélyt kell adni ahhoz, hogy jó minőségű élete legyen – „van, akinek kevesebbet kell ehhez segíteni, van, akinek többet”. Beszélt arról is, hogy védelmet kell adni a rokkantnyugdíjasoknak, rendezni kell a legrosszabb helyzetű nyugdíjasok helyzetét, és hogy elfogadhatatlan a gyerekszegénység.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony szerint a magyar adófizetők pénzének okosabb elköltéséhez önálló pénzügyminisztériumra is szükség van. Ennek élére a jelöltje Mellár Tamás, akit értékelvű konzervatívnak nevezett.

Mellár Tamás arról beszélt, hogy ott, ahol az elosztás van, kell tudni nemet is mondani: az államháztartási hiányt 3 százalék alatt kell tartani, az államadósságot pedig csökkenő pályára kell állítani, és

meg kell kezdeni a felkészülést az euró bevezetésére.

Szerinte meg kell teremteni a költségvetés átláthatóságát, és meg kell szüntetni az „alternatív elosztási csatornákat”, amelyek az MNB-nél vagy a Szerencsejáték Zrt-nél vannak, illetve a taót is. Azt is mondta: Magyarországon nagyon elcsúszott az adózás a forgalmi típusú adók irányába a jövedelemadóktól, ezért megfontolná a társasági adó emelését, ez lehetővé tenné a rekordnagyságú, 27 százalékos áfa csökkentését. Fontosnak tartja az adórendszer csökkentését, valamint azt is, hogy visszamenőleg ne lehessen adókat módosítani.

Az egykulcsos személyi jövedelemadót igazságtalannak tartja,

ezért progresszív szja-t szeretne.

Karácsony Gergely kormányának Andor László volt EU-biztos is tagja lenne, foglalkoztatásügyi miniszterként. Ő azt mondta:

az elvándorlás mértéke nagyon nagy problémákat jelez.

Szerinte szükség van egy új munka törvénykönyvére, amelyet szociális párbeszéd útján lehetne elkészíteni, és megalapozná a versenyképességhez szükséges rugalmasságot, de a tisztességes munkakörülményeket is. Felállítana egy nemzeti foglalkoztatási szolgálatot is, külföldi példák alapján. Arról is beszélt, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, legalább duplájára kell emelni azt az időt, ameddig a munkanélküli segély jár, és érvényesíteni kell az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvet.

Karácsony Gergely szerint környezetvédelmi minisztériumra is szükség lenne, ezt Ámon Ada vezetné, aki első intézkedésként

felülvizsgálná, akár leállítaná a paksi bővítést.

Ennek feltétele, hogy modern technológiákat honosítsanak meg az energiaellátás biztosítására. Szerinte szükség lenne klímavédelmi beruházásokra is, mindenkinek joga van tiszta levegőhöz és meleg, komfortos otthonokhoz és fel kell éleszteni a környezetvédelmi hatóságokat.

Karácsony szerint az önkormányzatiságot is meg kellene erősíteni, ezt a területet Budaörs polgármesterére, Wittinghoff Tamásra bízná. Szerinte fontos az egyének és a kisebb-nagyobb szervezetek önrendelkezési joga is, ma viszont „esztelen centralizációt” lehet látni Magyarországon. Azt mondta: az önkormányzatoknak úgy kellene működni, hogy a helyi közösségeket megfelelő szinten el tudják látni. Szerinte

az alkotmányban kellene rögzíteni az önrendelkezés jogát,

ami minden magyar településen biztosítja az önkormányzatiságot, amihez az államnak segítséget kell nyújtania.

Karácsony Gergely szerint egyébként „nem kérdés, hogy Orbán megy”.

Miniszterelnök-jelölti vitát akar a V18 – vajon kik között?

A Válasszunk 2018! csoport – ahogy a Független Hírügynökség korábban megírta – miniszterelnök-jelölti vitát kezdeményez, amelyre valamennyi parlamenti frakció alakítására esélyes párt jelöltjét várja. Olyan nincs, hogy ezeknek a pártoknak ne legyen ilyen jelöltjük! – hangzott el. Előtte három szakpolitikai vitát is szerveznének – mindezt a teljes nyilvánosság előtt, élőben közvetítenék -, hiszen a választási rendszer mélységesen igazságtalan volta miatt különösen fontos szerintük a vita. A V18 beáll az egyénikben a legesélyesebbek – például Magyar György és Mellár Tamás – mögé. Jobbikos is szóba jöhet, ha elfogadja az alapelveiket. 

 

Van arra is elképzelésünk, ha Orbán Viktor nem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán, bár ha valakinek, neki kellene, hiszen ő találta ki az egyfordulós választást, ami még a korábbinál is fontosabbá teszi, hogy a választók ilyen fórumon is megismerhessék a programokat, terveket – mondta Balázs Péter, volt külügyminiszter, magyar uniós biztos a Független Hírügynökségnek. Arról kérdeztük, hogy mi értelme van egy ilyen vitának az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei között, ha borítékolható, hogy Orbán nem lesz ott, s az ellenzéki pártok csak egymás nézeteit ütköztetik.

A nemzetközi megoldások közül példaként említette, hogy a vita során videón megjelenik a regnáló kormányfő programja, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Felvetésünkre, hogy a Fidesznek immár hagyományosan nincs is választási programja, Balázs megjegyezte, hogy legutóbb az volt, hogy „Folytatjuk” – tehát ezt lehet alapul venni, illetve bejátszani azt, amit kormányon csinálnak. Holoda Attila, a második Orbán kormány energetikai államtitkára mindehhez hozzátette: már csak azért is érdekében állna Orbánnak részt vennie a majdani miniszterelnök-jelölti vitán, mert gyakran változtatja a véleményét, s ha a régit vágnák be, nem biztos, hogy az az aktuális álláspontja lenne. Bárándy Péter volt igazságügyminiszter mindehhez azt tette hozzá, hogy

„a jog és a társadalom is tudja a hallgatást, mint tartalmi jelentőségű dolgot kezelni”.

A téma azon a sajtóbeszélgetésen jött fel, amelyet a Válasszunk 2018! csoport tartott kedden, Budapesten. A felvezetőben Balázs Péter bejelentette, hogy (miként korábban azt a Független Hírügynökség is megírta)  a V18 választási vitát kezdeményez két lépcsőben. Elsőként három tematikus szakpolitikait: az emberekről (ezen belül az esélyegyenlőségről, a szegénységről, az oktatásról, az egészségügyről és a nyugdíjasok helyzetéről); a gazdaságról (a növekedésről, a munkahelyteremtésről, az elvándorlásról, a korrupcióról); az igazságosságról (az átláthatóságról, a kiszámíthatóságról, az európai unióhoz tartozásunkról, illetve az orientációnkról). Ezeket éppen úgy élőben közvetítenék, mint az utánuk jövő miniszterelnök-jelölti vitát, amelyre a „csúcsjelölteket”, azaz a legesélyesebb pártok miniszterelnök-jelöltjeit hívnák meg.

Az egyfordulós választási rendszer miatt nem emelkedhet ki egyetlen kihívó sem, ezért is kell vállalni a végén a vitát a jelölteknek, s különösképpen annak – Orbánnak –, aki kitalálta és bevezette a rendszert – hangzott el.

Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

“április 8-a előtt minden pártnak kell, hogy legyen egy miniszterelnök-jelöltje”.

A vitát meg kell követelni, hiszen jogunk van tudni, látni, hallani, hogy ki, mit akar – mondta, hozzátéve: a pártokat és a médiát is meg kell győzni ennek fontosságáról. Ők fogják végső soron kialakítani a viták végleges formáját, időpontját stb., amiben a V18 segít.

A leendő résztvevőkről elhangzott, hogy legfeljebb hét fő lenne megfelelő, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint követhetetlenné válik a vita, ha annál többen vesznek benne részt. S hogy kinek kellene ott lennie ezen, ha most tartanák? Balázs azt mondta:

látott egy plakátot, amelyen egy drótkerítést bontanak le drótvágó ollóval, nos, azok, akik ott láthatók, egy kivétellel: Soros helyett Orbán.

A sajtóbeszélgetés fő témáját ugyan a választási vita adta, ám több más fontos kérdés is szóba került. Bejelentették, hogy megalakult a V18 tanács (mint a most elindult honlapon látható, tagjai: Nahalka István oktatási szakértő, Kajdi József jogász, volt államtitkár, Somogyvári István jogtudós, volt államtitkár, Nagy Zoltán közgazdász, volt államtitkár és Érsek Ákos jogi szakközgazdász), elkészültek az arculati elemek, elindult a honlap, gyarapodott a kapcsolati háló. Ugyanakkor a cél nem változott: „Legyünk többen”, vegyenek részt minél többen a választásokon. És nem változott  programjuk sem (az a bizonyos 8 pont, amelyeket a cikk végén közlünk).

S továbbra is kitartanak amellett, hogy miután a körzetekben dől el a választás – körültekintő tájékozódás után – oda kell állni a legesélyesebb mellé, s a végjátékban, a billegő körzetekben, ha kell a V18 is ezt fogja tenni. Ezt akár úgy is tudatni lehet a választókkal, hogy a jelölt propagandaanyagára egy V18-as logót ragaszthatnak.

Az ilyen „csatakörzetekre” példaként hangzott el, hogy beállnak Magyar György és Mellár Tamás mögé.

A nem egészen két hét múlva esedékes hódmezővásárhelyi választás kapcsán Bod Péter Ákos azt mondta, hogy ő ma – személyes meghívásra – vesz részt a csalódott fideszesként függetlenként induló Márki-Zay Péter fórumán. A jelöltet „mindazon pártok, erők támogatják, amelyeknek a vezetőit vitára várjuk” – fogalmazott Bod.

Balázs Péter azt mondta, hogy akár egy konkrét miniszterelnök-jelölt mellé is készek odaállni.

A Független Hírügynökség kérdésére, hogy akkor is így tesznek-e, ha az adott körzetben a legesélyesebb jelölt egy jobbikos, Balázs azt mondta, hogy „Nem zárjuk ki”. Bod Péter Ákos pedig emlékeztetett a V18-ak 8 pontjára, amelyet, ha a jelölt oszt, akkor támogatnák, ha viszont nem, akkor a válasz is nem a kérdésre. Balázs Péter példaként említette, hogy amikor az ellenzéki pártok a közös oktatási programról egyeztettek, és a szegregációhoz, azon belül is a cigány gyerekek problematikájához értek, akkor a Jobbik már nem tudott a program mellé állni.

Balázs szerint egyébként ha későn is, de alakulni látszik a választási mezőny, látszik, hogy az 5 százalék alatti pártok keresik a szövetséget és az egyéni képviselői helyeket, miközben a nagyok már programokról is elkezdenek beszélni.

„Szörnyen hiányzik az első forduló, ezért is lépnek be zavaró játékokok”

– fogalmazott Balázs, vélhetően Lévai Katalinra utalva, aki ugyan alapító tagja volt a V18-aknak, ám azóta saját pártot hozott létre és bejelentette, hogy indul a választáson („tőle közös megegyezéssel megváltunk” – hangzott el most).

“A rendszer mélységesen igazságtalan és egyoldalú, de a csatát hegynek felfele is meg kell vívni” – fogalmazott Balázs Péter.

 

A 8 pont

  • meg kell állítani Magyarország kettészakadását;
  • mindenki számára hozzáférhető, európai színvonalon működő egészségügyi ellátást kell létrehozni;
  • újjá kell teremteni a nemzetközileg versenyképes magyar oktatást;
  • tisztességes piacgazdasági viszonyokat kell teremteni;
  • módosítani kell az „illiberális” Alaptörvényt, visszaállítva a szociális jogállam társadalmi-politikai formáit és szervezeteit;
  • ki kell aknázni az Európai Unió lehetőségeit;
  • együtt kell működni a NATO-szövetségesekkel a hatékony határellenőrzés erősítéséért és a nemzetközi terrorizmus ellen;
  • valamint segíteni kell a határainkon túl élő és dolgozó magyarokat, hogy ne érhesse őket hátrány.

Balázs Péter: Ha Orbán marad, folytatódik Magyarország lemaradása

Megalakult a „Válasszunk, 2018! „csoport, amely elsősorban azt tűzte ki célul, hogy az elbizonytalanodott szavazókat meggyőzze: a demokratikus ellenzéknek maradt esélye a választási győzelemre. Ehhez persze az is kell, hogy az ellenzékben politizáló pártok a siker érdekében képesek legyenek együttműködni, hisz a programjaik a legtöbb esetben hasonlóak, vagy kiegészítik egymást.

A „Válasszunk 2018” nevű szerveződést a rendszerváltás utáni kormányok 11 minisztere, vagy államtitkára alapította Balázs Péter, volt külügyminiszter vezetésével. A tagok között van Andor László uniós biztos, Bárándy Péter igazságügy miniszter, Bod Péter Ákos, ipari és kereskedelmi miniszter, Göncz Kinga külügyminiszter, Holoda Attila helyettes államtitkár, Lévai Katalin tárca nélküli miniszter, Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár, Raskó György mezőgazdasági államtitkár, Székely Tamás egészségügyi miniszter.

A csoport tagjai szerint ma egy kézben összpontosul a hatalom, amely megfojtja az egészséges versenyt nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában is. De Balázs Péter biztos abban, hogy a Fidesz túlzott hatalmát meg lehet törni, ha mindenki elmegy szavazni.

 

A frissen megalakult csoport, a Válasszunk! 2018 nevű szerveződés inkább mozgalom, vagy – ahogy a sajtó írja – árnyékkormány, esetleg annak csak a magját hozták létre?

Mozgalomnak tekintjük magunkat, árnyékkormánya a pártoknak lehet, mi pedig nem kívánunk a politikai versengésben részt venni. Mi elsősorban a civil társadalmat akarjuk meggyőzni, hogy van még esély a választás megnyerésére, de ehhez el kell menni választani. Ez a legfontosabb, különben nem indul be a változás Magyarországon.

Ilyen mozgalom még nem volt a rendszerváltás óta. Céljuk inkább a választók felébresztése, vagy inkább a pártok rábeszélése az összefogásra?

Pillanatnyilag a pártok mintha késésben lennének a társadalom igényeihez képest. Együttműködés helyett a saját pozícióikat méregetik, egymással versengenek. Eközben a társadalom határozottabb cselekvést, előrelépést vár. Mi ezt az aktivitást szeretnénk segíteni annak érdekében, hogy a pártok ismerjék fel a választók igényeit.

Egyetértek azzal, hogy ilyen mozgalom még valóban nem jött létre a rendszerváltás óta, de olyan sem fordult elő az elmúlt évtizedekben, hogy ennyire eltávolodtunk volna a demokratikus értékektől, mint az Orbán kormány regnálása alatt.

Miután sokan hasonlóan értékelik a mai helyzetet, épp ezért érthetetlen, hogy a pártok mégsem tudnak, vagy nem kívánnak együttműködni az Orbán kormány leváltása érdekében sem. Lehet ezen a helyzeten változtatni?

Józan eszükkel az egyes pártok vezetői tudják, hogy együtt kéne működni, össze kéne fogni, de amikor a politikai mozgalmak a jövőt tervezik, akkor az első kérdés az, hogy bejutnak-e a következő parlamentbe, s ott milyen pozíciót tudnak szerezni. Sajnos ezek a rövidtávú szempontok bénítják a politikai cselekvésüket, tehát a hosszabb távú gondolkodásra kéne rábírni a szereplőket.

Komolyan mondja, hogy van esély arra, hogy az együttműködéstől ma elzárkózó pártok képesek lesznek erre? Létrejöhet egy teljes ellenzéki összefogás?

Nem vagyok benne biztos, hogy a következő napokban erre már készek lesznek, de ahogy majd közeledik a választás időpontja, úgy erre a lehetőségre is nyitottabbak lehetnek. Talán ha hallgatnak a választóikra, akkor jobban meggondolják az együttműködés lehetőségeit. Nem lehet tartósan nagy szakadék a választók elvárásai, akarata és a pártok cselekvése, viselkedése között.

Amikor az ellenzéki pártok együttműködéséről beszél, akkor számít a nagy sietséggel középre tartó Jobbikra is?

Alapvető politikai kérdésekben a Jobbik olyan álláspontot foglal el, amihez a demokratikus oldalról nincs átjárás. Tehát amikor az ellenzéki pártok a hosszú távú jövőjüket, a kormányzást tervezik, akkor esélytelennek látom, hogy a Jobbikkal együttműködjenek.

Akkor sem, ha a korábbi szélsőséges és rasszista párt elfogadja azt a nyolc pontot, amelyben önök Magyarország újjászületési tervét igyekeztek összefoglalni?

Ha elfogadnák, akkor az már nem is a mai Jobbik lenne. Akkor talán már más nevet is kéne választaniuk, hogy a politikai stratégiaváltás valóban hiteles legyen.

Az önök mozgalma 11 alapítóból áll, mindenki volt már kormánytag; van, aki az MDF idején, mint Raskó György. Mások a szocialista időszakban, mint Göncz Kinga vagy Bárándy Péter, de olyan is akad Mellár Tamás személyében, aki a Fidesz idején vállalt fontos posztot. A mozgalom sokszínűsége azért szükséges, hogy demonstrálják: az Orbán kormány leváltása nemzeti érdek?

A sokszínűséggel az egész társadalomnak, tehát a választóknak és a politikai pártoknak egyaránt példát akarunk mutatni. Van ugyanis mód arra, hogy a különböző hátterű, beállítottságú emberek összefogjanak és együtt lépjenek fel egy olyan tendenciával szemben, amely veszélybe sodorja az országot. Minket is a közös aggodalom, a közös felelősség hozott össze, amit az ország sorsáért valamennyien érzünk.

Lehet, hogy a ma még Orbán hívő, jobboldali érzelmű választókat akarják meggyőzni, hogy a Fidesz kormány ártalmas az egész ország számára?

Mindenféle pártállású választóhoz szólni akarunk. Közöttük sokan eddig is kritikusan nézték a kormányzat munkáját, őket aligha kell meggyőzni, nekik legfeljebb reményt akarunk adni, hogy lehetséges a változás! Szép számmal vannak olyanok, akik sokáig hittek Orbán politikájában, ámbár ma már egyre kevesebben vannak. Nagyon fontos elérni azt a határozatlan tömeget, amely el sem menne szavazni, ha nem kapna újabb impulzusokat, újabb bátorítást.

Sajtó nélkül el tudják érni e kívánt tömeget?

Bizonyos nyilvánosság azért még megmaradt, de vannak olyan szervezetek, körök, esetleg pártok, amelyek csatornáin mi is megpróbálunk üzeneteinkkel eljutni a társadalomhoz. Egyébként a mi csapatunk sokszínűsége arra is jó, hogy kapcsolataink kiterjedtek, s ily módon elég széles rétegeket el tudunk érni.

El tudják mondani például azt, hogy ki legyen Orbán Viktor kihívója, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?

A jelölés nem a mi dolgunk, a pártoknak van kormányfő-jelöltjük, talán túl sok is.

Egy időben az ön neve is forgott…

Igen, de ez csak néhány ember szándéka volt, döntés nem született róla.

Ma Karácsony Gergely és Szél Bernadett hivatalosan is jelölt, van, akivel egyetértenek?

Ismétlem, ezt a pártok erőviszonyai fogják eldönteni. Mi azt mondjuk, hogy elsősorban mandátumokat kell szerezni, mert csak az egyéni kerületek megnyerése esetén van esély a többség megszerzésére. Csak ezután képes az ellenzék közös kormányfőt jelölni, addig csupán listavezetők vannak, akiknek mindegyikével szimpatizálunk.

Azt már korábban bejelentette Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hogy februárig kialakítja saját árnyékkormányát. Az önök mozgalmából, a V2018-ból is választhatna minisztert?

Mindenki önálló, autonóm személyiség, tehát ezt a döntést mindenki saját maga hozza meg.

Ön például vállalna külügyminiszterséget?

Én biztosan nem, mert a mozgalmat akarom szervezni, természetesen másokkal együtt.

A mozgalom megalapítását bejelentő sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy azt is eredménynek tartja, ha sikerül a Fidesz 2/3-os többségét megakadályozni. De mi kellene az ellenzék biztos győzelméhez?

Minél több mandátumot megszerezni a választási körzetekben. Vannak komoly számítások arra, hogy ez az alapvetően igazságtalan választási rendszer, amely a töredék- és maradék szavazatokat a győzteshez csatornázza, egy ponton már a Fidesz ellen fordulhat, ha a sokféle ellenzéki kezdeményezés egy irányba húz.

A Választás 18! nevű mozgalom 8 pontban kidolgozta a reményeik szerint újjászülető Magyarország célkitűzéseit. Benne szerepel a mindenkire érvényes létbiztonság, az elérhető egészségügy, versenyképes oktatás, piaci viszonyok, társadalmi párbeszéd, elkötelezett uniós tagság. Lesz ennél bővebb programjuk is?

Az a szándékunk, hogy mind a nyolc pontot részletesen is kidolgozzuk, s további területekre is nemzeti minimumprogramokat készítünk. Sok pártprogram készült, s szeretnénk mindenkit ráébreszteni, hogy a demokratikus oldalon lévő pártok elképzelései között több az azonosság, több a megegyező, mint a különböző elképzelés.

A Modern Magyarország Mozgalom alapítójától, Bokros Lajostól származik az elképzelés, hogy a pártoknak szövetkezni kéne a demokrácia, a jogállam helyreállítása érdekében. És ha sikerül, újra külön indulhatnának. Ezzel egyetért?

Alapvetően igen, ez egy demokratikus gondolat. Viszont a Jobbik aligha tudna együttműködni a többi párttal.

Mi történik, ha a demokratikus ellenzék elbukja a választást, és nyer a diktatúrába hajló Fidesz? Mi lesz ennek a nemzetközi megítélése, mi lesz az ország sorsa, s persze mi lesz a Választás 18 nevű mozgalommal?

Ha az Orbán rezsim marad, akkor folytatódik az ország lemaradása, leszakadása és elszigetelődése. Még jobban kiszorulunk Európából, és a következő nemzedékek esélyei is veszélyeztetjük, ami semmiképp nem lenne jó. Ezt kéne megérteni a szavazó polgároknak. A mi mozgalmunk végigcsinálja kampányidőszakot, remélem, ez meglátszik majd az eredményeken is. Ha látunk további feladatot az önkormányzati, vagy az európai választással kapcsolatban, akkor együtt fogunk maradni.

Merre tovább, szocialisták?

0

Miért gyengült meg a szocialisták támogatottsága Magyarországon? Hogyan lehetne azt visszaszerezni? Erről is nyilatkozott a Social Europe lapnak Andor László, Magyarország korábbi uniós biztosa, aki szerint a fordulópont az Európai Unióba történt belépés volt.

Fotó: Wikimedia Commons (Youssef Meftah)

Az uniós tagság elnyeréséig a szocialisták világos irányvonalat követtek, és jó volt a megítélésük, mint a technokrata kormányzás képviselőinek. Utána azonban megkezdődött a kiábrándulás. Míg az uniós tagság első éveiben az új tagállamok gazdasága szárnyalt, addig a magyar stagnált.

Az egyik oka ennek az volt, hogy Magyarországon jóval magasabb volt az államadósság, mint másutt, s ezt a problémát a baloldali kormányok nem mindig tudták jól kezelni. Másrészt 2008-2009-ben jött a nagy pénzügyi válság, amelyet Magyarország csak az IMF segítségével vészelt át. A Nemzetközi Valutaalap megszorításokat írt elő, és ezek megtépázták a szocialisták társadalmi bázisát.

Menetközben eltűnt az az illúzió is, hogy a baloldal jobban kormányoz, mert jobb technokratái vannak, mint a jobboldalnak.

S a magyar szocialisták nem voltak képesek koherens politikát megfogalmazni azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került, és egyre inkább autokrataként viselkedik. Andor László szerint

két út kínálkozik a magyar szocialisták számára:

az egyik a markáns nacionalizmus a baloldalon, amelyet Robert Fico képvisel Szlovákiában, sikerrel. A másik a nyugat-európai baloldali szociáldemokrata modell, amelyet a portugálok, svédek, angolok képviselnek.

S hogyan nyerhetik vissza a magyar szocialisták korábbi népszerűségüket?

Andor László szerint egyrészt a vidéket újra meg kell hódítaniuk, mert az csaknem teljesen elveszett. A szocialisták csak Budapesten és a nagyvárosokban számíthatnak komoly támogatásra.

A másik a fiatalok megnyerésének a szükségessége. Korábban a fiatalok többnyire a liberális pártokat támogatták (az SZDSZ-t és a Fideszt), később nacionalisták lettek vagy kivándoroltak.

A harmadik, hogy a szocialistáknak olyan koherens politikát kell kialakítaniuk, amely egyaránt megfelel az EU elvárásainak és a magyar választóknak.

Brüsszelnek is lenne feladata – olvasható ki szavaiból. Például az, hogy figyelembe kellene vennie: igen jelentősek a regionális különbségek az Unióban – hangsúlyozta a volt uniós munkaügyi biztos. Az alacsony keleti munkabérek tömeges emigrációt idéznek elő, ami egyes területeken munkaerőhiányt eredményezhet keleten, miközben nyugaton szociális dömpingről beszélnek. Andor László álláspontja:

„Az EU-nak anyagilag is hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy ezek a problémák mérséklődjenek”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK