Az USA arra szólított fel minden államot, amelynek vannak diplomáciai kapcsolatai Észak-Koreával, hogy szakítsák meg azokat, és utasítsák ki az észak-koreai munkásokat. A külügyi szóvivő külön kiemelte Németországon, és különösen fontosnak nevezte, hogy az EU legfontosabb állama lépjen a kérdésben.
Az uniós tagállamok közül Németország mellett Nagy Britanniának és Svédországnak is van nagykövetsége Észak-Koreában.
A Deutsche Wellének most Jürgen Hardt, aki a német kormánypártban a transzatlanti kapcsolatokat koordinálja, azt mondta: ez hiba lenne. Szerinte
„csakis diplomáciai megoldás lehetséges.
Ha lemondanánk erről, akkor nem maradna más, mint az orosz és a kínai nagykövetség Phenjanban.”
Németországhoz hasonlóan Oroszország is közölte: esze ágában sincs megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával.
Vudupolitika és ráolvasásbajnokok manipulációja, nagy liberális fordulat, Magyarországot „szidalmazó” EP-képviselő, EU-s politikai bűnözők és öltözködési tanácsok – a kormánysajtó alternatív valóságából szemezgettünk.
A Magyar Idők publicistája a Fidesz tisztújítása után
„Hiába vezetik a népszerűségi listákat minden kutatóintézetnél évek óta toronymagasan a kormánypártok, a vudupolitika ráolvasásbajnokai gátlás nélkül kormányváltó hangulatot vizionálnak.
A józan ész hívei gyakran gondolkodnak el azon, milyen súlyos, átláthatatlan köd ereszkedhetett az Orbán-fóbiások agyára, vajon miért produkálnak kifejlett elmegyógyászati kórképeket megnyilvánulásaikban. Ám ez tévút. Egyáltalán nem azért magyaráznak félre minden mérési adatot, nem azért vonnak le elképesztő következtetéseket minden eredményből, mert bolondok lennének.
Nagyon is tudatos manipuláció szándéka vezérli a közérzetromboló társaságot, aminek áldozatává válhat mindenki, aki nem figyel kellőképpen. Ezért fontos, hogy lelepleződjön az az álságos módszer, amely az idiótákat is beleszámítja a rezsimelsöprő kisebbség létszámába!”
Az Origo Apáti István jobbikos képviselőről
„Aki nem ma jött a falvédőről, az eddig is körülbelül tisztában volt vele, hogy a Jobbik, élén Vona Gáborral egy frászt néppártosodik, csupán a választók emlékeit törölné ki a múltról, hogy elhitesse magáról, hogy a párt bizony farkasból lett bárány. Ennek az erőlködésnek egy viszonylag látványos állatorvosi esete Apáti István jobbikos országgyűlési képviselő, aki a zsidózó radikális szerepet szögre akasztva lett a nagy liberális fordulat reklámarca.”
A Pesti Srácok Guy Verhofstadtról
„Ismét szidalmazta Magyarországot Guy Verhofstadt, liberális EP-képviselő. A hazánkat rendszeresen ócsároló politikus ezúttal egy Strasbourg-i sajtótájékoztatón vette elő a Nemzeti Konzultációt, amit antiszemintának nevezett, Orbán Viktort pedig ismét leárulózta. Természetesen kijutott a sárdobálásból a lengyeleknek is.” (a helyesírási hiba és az elütés is az eredeti szövegből való)
A Magyar Hírlap arról, hogy az amerikai kormány támogatná a független magyar sajtót
„Miközben a nálunk az NGO-k külföldi támogatását átláthatóbbá tenni akaró törvényre üvöltő farkashordaként magát oly „függetlenül” rávető Brüsszel ezen washingtoni, vészjóslóan hidegháborús, a sajtószabadságot szaúdi karddal ledöfő amerikai lépésére válaszul csukaként hallgat. Beleértve az olyan EU-s politikai bűnözőket is, mint Juncker bizottsági elnök vagy Verhofstadt liberális frakcióvezér. (…)
Egy olyan országban, ahol bármely kis faluban vidáman fogható a média alapcsomagban a legnézettebb RTL Klub híradója, az ATV vagy a Hír Tv. Míg sok esetben még a prémiumcsomagból is hiányzik az Echo Tv, ami azt mutatja, a kormány – sajnos és érthetetlen módon – még a töredékét sem hajlandó megvalósítani az ellene felhozott vádtömegeknek, azaz nem emeli fel a kagylót, és közli e kábelszolgáltatókkal, talán elég a politikai diszkriminációból, miközben hatalmas profitot vágnak zsebre.”
Újabb öltözködési tanácsok a Riposttól
„Több férfit megkérdeztek az interneten arról, hogy milyen ruhákat szeretnek látni a nőkön. Az eredmények alapján mutatjuk, melyek azok a divatos darabok, amikért a legjobban odavannak. Egy dolgot ne felejts el, hogy mindennek ellenére elsősorban magadnak öltözz fel, fontos, hogy jól érezd magad abban, amit viselsz. Egy magabiztos, pozitív kisugárzású nőnél szexisebb nincs! Persze jó, ha tudod, mi a kedvence a másik nemnek.”
2007. november 11-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Washingtonba utazott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az utazás első számú célja, hogy részt vegyen csütörtökön azon kitüntetésátadáson, ahol Horváth János fideszes képviselőt (az Országgyűlés korelnökét) a Truman-Reagan Szabadság Emlékéremmel tüntetik ki.
Az ünnepi rendezvényen részt vesz George H. Walker, az Egyesült Államok előző budapesti nagykövete is, aki a Fidesz elnökével együtt méltatja Horváth életútját. (Horváth János 1945 után kisgazda színekben nemzetgyűlési képviselő volt, 1956 után évtizedeken át az Egyesült Államokban élt emigrációban.)
A Fidesz elnöke már a napokban elutazott a tengeren túlra, és várhatóan egész héten ott tartózkodik majd.
Ez idő alatt találkozik Tom Lantossal, a Képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnökével, a Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács magas rangú tisztviselőivel, és részt vesz a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában tartandó kerekasztal-beszélgetésen.
Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett a három érintett, együtt közel 250 milliárd dollárjuk van.
Buffett, Gates és Bezos
A Milliárdosok Bonanzája – ez a jelentés címe, melyet az Institute for Policy Studies kutatóintézet készített. Ebből az derül ki, hogy hihetetlen tempóban növekszik tovább a szupergazdagok vagyona. Jeff Bezos, az Amazon főrészvényese még csak a második volt a leggazdagabbak listáján októberben 81,5 milliárd dollárral, de mára már ő lett az első. Az Amazon részvények árfolyama ugyanis 10%-ot nőtt, és ezért ma
Bezos vagyona már 95 milliárd dollár,
megelőzve Bill Gates 89 milliárdját, Warren Buffett 81,5 milliárdját és a Facebook-alapító Mark Zuckerberg 71 milliárd dollárját. Ahhoz, hogy valaki a 400 leggazdagabb amerikai közé kerüljön, már minimum kétmilliárd dolláros vagyon kell.
Ugyanakkor az Egyesült Államok háztartásainak egyötödének semmi vagyona nincsen, adósságai viszont igen. A kisebbségekre ráadásul ez sokkal jellemzőbb: a fekete családok harmadának, a hispán családok 27 százalékának több az adóssága, mint a vagyona.
Ez már veszélyezteti a demokráciát
– állapítja meg a tanulmány, amely óva inti Donald Trumpot egy újabb adócsökkentéstől. Az ugyanis egyértelműen a szupergazdagoknak kedvezne.
Az adócsökkentés hívei azzal érvelnek, hogyha kisebb az adó, akkor nagyobb esély van arra, hogy azt be is fizetik, de a Paradicsom Papírok azt mutatták meg, hogy a gazdagok szívesen viszik a pénzüket adóparadicsomokba. Maga Trump is azzal dicsekedett egyébként a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót.
Bár többször beszéltek róla, végül hivatalosan „időpont-egyeztetési nehézségek miatt” marad el a két elnök külön megbeszélése.
Mindkét elnök részt vesz az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vietnami csúcstalálkozóján Vietnamban, majd a a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozóján, Manilában is.
Tegnap Rex Tillerson amerikai külügyminiszter még azt mondta: akkor tart a két elnök külön hivatalos találkozót Danangban,
ha lesz érdemi megbeszélnivalójuk,
például, ha jelentős haladást tudnak elérni Ukrajna vagy Szíria ügyében.
Sarah Huckabee-Sanders, a Fehér Ház sajtófőnöke most azt mondta: „Soha nem nyert megerősítést, hogy lesz külön találkozó a két államfő között, és ténylegesen nem is lesz időpont-egyeztetési nehézségek miatt.”
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont arról beszélt, hogy „az egyeztetés még tart, nem világos, hogy mi lesz”.
Trump és Putyin találkozója azért is lehet pikáns, mert az amerikai választásba való orosz beavatkozást vizsgáló bizottság egyre közelebb ér Trump belső köreihez.
Pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Az objektív médiát akarják támogatni, 500-700 ezer dollárral, vagyis 135-188 millió forinttal.
A pályázati kiírás a külügyminisztérium honlapján jelent meg, a célja, hogy „támogassa a Magyarország fővárosán kívül tevékenykedő médiumokat adatokon alapuló riportok elkészítésében és közönségarányuk növelésében”. Az is a célok közé tartozik, hogy
„minél többen férjenek hozzá megbízható, hiteles információhoz”.
Budapesten kívüli médiumok pályázhatnak, többek között újságíróképzésre, műszaki és pénzügyi támogatásra is.
A pályázatoknak tartalmazni kell azt a célkitűzést is, hogy a munka demokratikus reformokhoz vezessen.
A határidő január 19., a pénzt május és július között kezdik folyósítani. Vagyis, már a választások után.
David Kostelancik Fotó: FüHü
A 444 forrásai szerint a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik amerikai ügyvivő néhány hete elmondott beszédével. Kostelancik akkor keményen kritizálta a magyar kormányt, folytatódó negatív tendenciákról és riasztó fejleményekről beszélt a sajtószabadság területén. Többek között azt mondta: bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon,
„nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.
A beszédet a magyar külügyminisztérium a magyar belpolitikába való „kéretlen beavatkozásnak” nevezte, és be is kérették az ügyvivőt.
A mostani pályázat azt is jelzi, hogy, Trump ide vagy oda, az amerikai kormányban valóban komolyan aggódnak a demokrácia magyarországi állapota miatt.
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
Az ámokfutó Devin Kelley volt apósa és anyósa abba a baptista templomba járt, ahol lövöldözni kezdett.
Devin Kelley, a texasi ámokfutó Fotó: MTI/EPA/Texasi közbiztonsági hivatal
Joe Tackitt megyei seriff mondta el, hogy Devin Kelley volt apósa és anyósa nem rendszeresen ugyan, de Sutherland Springs templomába járt. „Bár nem helyi lakosok, de időről-időre itt voltak” – fogalmazott a seriff. Most azonban nem voltak ott a templomban.
Az viszont kiderült, hogy
a volt anyós írásbeli fenyegetéseket is kapott Devin Kelleytől.
Az ámokfutó szinte biztosan családi viták miatt gyilkolt. A rendőrök azt is elmondták, hogy nem is vásárolhatott volna fegyvert, mert korábban Texasban ugyan folyamodott fegyverviselési engedélyért, de nem kapta meg. Az még nem derült ki, hogy miért.
Kelley autójában három fegyvert találtak, de az eddigi információk szerint összesen négyet vett az elmúlt egy évben: kettőt Texasban, kettőt pedig Coloradóban. Ott vette azt a fegyvert is, amellyel Sutherland Springsben lövöldözött, még tavaly. Bár San Antonióban lakott, coloradói címet adott meg.
Az amerikai légierő szóvivője bejelentette: Kelley 2010-től a légierő tagja volt.
2012-ben hadbíróság elé állították, mert megverte a feleségét és a gyerekét.
Lefokozták és el is bocsátották a légierőtől. Később elvált. Ezután egy víziparkban dolgozott, ahonnan öt hónappal ezelőtt kirúgták, azóta nem volt munkája.
Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith
Kelley a vasárnapi istentisztelet alatt kezdett lövöldözni. 26 embert megölt, több mint 20-at megsebesített, 10-en közülük még mindig életveszélyben vannak.
A legfiatalabb áldozat egy másfél éves gyerek volt.
A lövöldözésnek egy, a templom mellett lakó férfi vetett véget, aki fegyvert fogott és a templomhoz rohant. Kelley ekkor elmenekült, ketten üldözni kezdték. Mire a rendőrök megtalálták a kocsit, már halott volt: öngyilkos lett.
Annak az iskolakerületnek a vezetője, ahová Sutherland Springs is tartozik, elrendelte, hogy nemcsak a kisvárosban, hanem a környező települések iskoláiban is pszichológusok segítsenek a dráma feldolgozásában a diákoknak, családtagjaiknak és a tanároknak.
Trumpnál a Twitter számít a fő kommunikációs felületnek, egy ideig mégis elérhetetlen volt a fiókja. Kiderült: a cég egy távozó alkalmazottja kapcsolta le.
Trumpot több mint 40 millióan követik a Twitteren, és rendszeresen rohan itt ki vélt vagy valós sérelmei miatt. Váratlanul azonban elérhetetlenné vált a fiókja, és csak 11 perc után állították helyre.
Az amerikai főtárgyaló rendszeresen találkozik észak-koreai diplomatákkal.
A Reuters szerint Joseph Yun amerikai főtárgyaló azokkal a diplomatákkal szokott tárgyalni, akik Észak-Korea ENSZ-misszióján dolgoznak New Yorkban. A Reutersnek az amerikai külügy egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselője azt mondta:
ez a csatorna működik.
Vagyis, hiába mondja azt Donald Trump, hogy nem érdemes Észak-Koreával tárgyalni, megbeszélések mégis zajlanak – ahogy arról egyébként Rex Tillerson külügyminiszter is beszélt, aki szerint
„az első bombákig tárgyalni kell”.
Yun feladata korábban az volt, hogy kihozza Észak-Koreából az ott fogvatartott amerikai diákot – ami sikerült, de a diák nagyon rossz állapotban volt, valószínűleg a kínzások miatt, és hamarosan meg is halt. Azóta új feladatokat is kapott, de a külügyminisztérium nem árulja el, hogy pontosan mik is ezek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
