Abdullah Qardash, Abu Omar al Turkmani néven irányítja a fanatikus terrorista szervezetet miután az amerikaiak légicsapása megölte elődjét és barátját, Abubakr al Bagdadit.
Oszama bin Laden óta mindeddig arab vezér állt az iszlamista fanatikus terrorszervezet élén. Most viszont egy olyan türkmén vezető irányítja az Iszlám államot, aki jó kapcsolatokat ápol a török titkosszolgálattal. Abu Omar al Turkmani testvére Törökországban irányít egy iszlamista szervezetet, amely nyíltan együttműködik Erdogan rendszerével.
Szíria és Líbia
Ebben a két országban elsősorban olyan türkmén milíciák küzdenek Erdogan zászlaja alatt, melyeket szoros szálak fűznek az Iszlám államhoz. Szíriában Asszad elnök csapatai ellen küzdenek míg Líbiában a kormány csapatokat támogatják Haftar tábornok ellen. A törökök mindkét államban szembekerültek Oroszországgal, mellyel pedig szövetségben állnak a Közel Keleten.
A CIA szerepe
Abubakr al Bagdadi és türkmén barátja, Abu Omar al Turkmani együtt ültek egy iraki börtönben Szaddám Husszein bukása után. Korábban minden bizonnyal a diktátor titkosszolgálatának dolgoztak, mert Szaddám Husszein élete vége felé a szalafistákra alapozta a hatalmát. Mindkét lecsukott szalafista vezető az Al Kaida embere volt Irakban.
Ezért kerültek börtönbe azután, hogy Szaddám Husszein rendszerét legyőzték az amerikaiak. A hivatalos verzió szerint a két al Kaida főnök megszökött a börtönből. Az igazság azonban az – írja a párizsi Le Monde – hogy jó magaviseletük miatt engedték őket szabadon!
Abubakr al Bagdadi vállalta a szunnita milícia megszervezését, hogy megakadályozza Irán hatalomátvételét Irakban, ahol a lakosság többsége síita volt.
Az Al Kaida a CIA támogatásával szervezte meg az Iszlám államot, amelynek élén azután Abubakr al Bagdadi kalifának vagyis Mohamed próféta utódának kiáltotta ki magát. Oszama bin Ladenhez hasonlóan szakított az USA-val. Így aztán rövid életű lett az Iszlám állam. Az amerikaiak levadászták Abubakr al Bagdadit, a bukott kalifát. Ám az iszlamista szervezet megmaradt, és élére a „jó tanítvány” Abu Omar al Turkmani került.
A nevéből is látszik, hogy nem arab. Ami azért probléma, mert elődje Mohamed próféta leszármazottjának vallotta magát. Persze a török szultánok is kalifák voltak: arra hivatkoztak, hogy az ő kezükben van Mekka és ők vezetik a muzulmán világot. Abu Omar al Turkmani az új „szultán”, Erdogan szövetségese vagy sokkal inkább alattvalója. A francia sajtó már a nagy párizsi merénylet sorozat után arról írt, hogy az iszlamista terrorakciók mögött a törökök titkosszolgálata áll. Ezentúl ezt már nehezebb lesz cáfolni …
Az FBI nemrég lerohant a Bázis elnevezésű neonáci csoport központját, és ott rengeteg dokumentumot foglalt le. Az akcióra azért került sor, mert a neonáci aktivisták sok zsinagóga falára náci szimbólumokat festettek. Propagandájukban nyíltan népszerűsítették a pittsburgh-i zsinagóga elleni merényletet éppúgy mint azt az ausztrál neonáci lövöldözőt, aki mecseteket támadott meg Új Zélandon, és több mint 50 ember megölt.
Az Egyesült Államokban is megnövekedett az antiszemita bűncselekmények száma, és ez összefügg azzal, hogy mind több a neonáci szervezet az USA-ban. Közülük is kiemelkedik a Bázis, melyet 2018-ban alapítottak.
A Bázis az Al Kaidát tekinti példaképnek
Az Al Kaida bázist jelent, és a neonáci szervezet innen vette a nevét. Céljaik sokban hasonlítanak egymáshoz: terrorakciókkal akarják elérni a liberális demokrácia összeomlását. „Fel kell gyorsítani a liberális demokrácia agóniáját! Ehhez kellenek a jól megtervezett és meghatározott célpontokra irányuló akciók!” – hangsúlyozza a Bázis alapítója. Aki sok álnevet használ, de az FBI szerint Rinaldo Nazzaronak hívják, 46 éves USA állampolgár. Nazzaro azonban fellelhetetlen az Egyesült Államokban. Az FBI szerint Oroszországban dekkol!
Az orosz kapcsolat
Miért éldegél a Bázis „karizmatikus” vezére Oroszországban? – ezt vizsgálja most az FBI, amely a megszerzett dokumentumok alapján arra gyanakszik, hogy az orosz hírszerzés a Bázist is fel akarja használni az USA destabilizálására. Erre egyértelmű bizonyíték nincs, de a „karizmatikus” vezér felesége állítólag orosz és a hírszerzésnek dolgozik. A belső dokumentumok szerint a „biztonsága érdekében” helyezte át a székhelyét Oroszországba.
A terrorizmus ellenes harcban az oroszok és az amerikaiak rendszeresen egyeztetnek, de ez a Közel Keletre vonatkozik. A szélsőjobboldali, neonáci terrorszervezetekkel kapcsolatban nincs ilyen egyeztetés. Moszkva természetesen minden ilyen kapcsolatot tagad, de a politikai szélsőjobboldal támogatását nyíltan felvállalja. Putyin nyíltan támogatja Marine Le Pen asszonyt Franciaországban és Matteo Salvinit Olaszországban.
„A terror a megoldás, nem a politika”
Ezt hirdeti a Bázis, mely erőszakkal kívánja megváltoztatni a társadalmat „a fenyegetett fehér faj védelmében”. Az FBI azt különösen aggasztónak tartja, hogy a neonáci szervezetek nemzetközi hálózatot szerveznek, amely információkat cserél és aktív propagandát folytat a társas oldalakon.
Az antiszemita merényletek elkövetői arra hivatkoztak Amerikában, hogy épp ennek a propagandának a hatására hajtottak végre támadásokat zsinagógák és más zsidó intézmények ellen.
2001. szeptember 11-én megrendült a világ. Az al-Kaida terrorszervezet nem is olyan váratlanul súlyos csapást mért az Egyesült Államokra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két Boeing repülőgép csapódott be.
Két órán belül mindkét épület összeomlott, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. 2002 szeptemberében Joszri Fúda dokumentumfilmjében Hálid Sajh Mohammad és Ramzi bin as-Sajba azt állította, hogy a negyedik eltérített gép nem a Fehér Ház felé, hanem a Capitolium irányába tartott. A géprablók a repülőgépekre felcsempészett szúrófegyverek segítségével ölték meg vagy tették hatástalanná a pilótákat, utaskísérőket és utasokat. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt.
A szeptember 11-ei terrortámadás ötletét 1996-ban Khalid Sheikh Mohammed vetette fel Oszama bin Ladennek. Ekkor helyezte át székhelyét bin Laden és az al-Kaida Szudánból Afganisztánba. Az 1998-as afrikai nagykövetség robbantás és bin Laden 1998-as fetvája fordulópontot jelentett az Egyesült Államok megtámadását illetően. 1998 decemberében a Központi Hírszerzési Hivatal terrorista-elhárító központja jelentette az elnöknek, hogy az al-Kaida az Egyesült Államok elleni támadásokra készül, többek között terroristák kiképzésével repülőgépek eltérítésére. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első eszköze Afganisztán megszállása volt.
Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tűzharc során megölték Oszama bin Ladent, a támadások kitervelőjét (2011. május 2.-án).
Hamza bin Laden volt Oszama kedvenc fia. Elemzők szerint hamarosan ő veheti át az al-Kaida vezetését. Nemcsak származása miatt lehetséges ez, hanem azért is, mert beszámolók szerint ő is kifejezetten karizmatikus. Ő is igyekszik apja örököseként pozicionálni magát. Hangüzeneteiben az Iszlám Államnak is tesz gesztusokat, a két szervezetet is közelebb hozhatja egymáshoz. Kommandós akció indult, hogy elfogják vagy megöljék.
Ali Soufan évekig az FBI különleges ügynökeként dolgozott, a terrorizmusra és az al-Kaidára specializálódott. Idővel az egyik legmagasabb rangú terrorelhárító és kihallgató lett, visszavonulása után pedig az egyik legelismertebb elemző. Ő írt most a 28 éves Hamza bin Ladenről, Oszama bin Laden kedvenc fiáról egy tanulmányt, amely a West Point akadémia Terrorellenes Központjának Sentinel című folyóiratában jelent meg.
Soufan azt írja, hogy 2001 novemberében Oszama bin Laden az afganisztáni Dzsalalabad környékén vett búcsút három fiától, Bakrtól, Khalidtól és Hamzától, és a Tora Bora barlangrendszerben rejtőzött el. Bakr később eltávolodott a dzsihádista mozgalomtól. Khalid 2011 májusában, a pakisztáni Abbottabadban apjával együtt halt meg. Hamza viszont hosszú időre eltűnt –
két éve került elő, mint a legvalószínűbb jelölt arra, hogy újraegyesítse a széttagolt dzsihádista mozgalmat,
és vezesse az al-Kaidát.
A korai évek
Oszama bin Ladennek Hamza anyja, Khajria Szabar volt a kedvenc felesége. Ő is Szaúd-Arábiában született, gyerekpszichológusként dolgozott. Így is ismerkedtek meg: bin Laden első feleségétől, Najva al-Ghanemtől született fiát, Szaadot kezelte.
Khajria ekkor már a 30-as éveinek közepén járt, és még nem volt férjnél, ami a konzervatív Szaúd-Arábiában meglehetősen szokatlan volt.
Oszama bin Laden hét évvel fiatalabb volt nála,
és már ekkor ismert volt, mint a szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedek támogatója. És bár már volt két felesége, elvette Khajriát is.
Évekkel később született meg közös fiuk, Hamza – ugyanabban az évben, mint Khalid, akinek anyja bin Laden negyedik felesége, Sziham Szabar volt.
Oszama és Hamza bin Laden Forrás: YouTube
A következő években Khajria Szabar, akit innentől kezdve inkább Umm Hamzaként, vagyis Hamza anyjaként emlegettek (ez magyarul degradálóként hangzik, de az arabban megtiszteltetést jelent), szép lassan több lett, mint feleség: sokkal inkább tanácsadó. Bin Laden testőre, Abu Dzsandal azt mondta róla: mindenki nagyon tisztelte.
Amikor bin Laden Szudánba tette át az al-Kaida bázisát, ő tanította a nőket és a gyerekeket az iszlamista ideológiára, de házassági tanácsokat is adott.
Komoly szerepe volt abban, hogy a szervezet együtt maradt.
Bin Laden második felesége, Khadija Sarif egyébként ekkoriban hagyta el őket (Najva később, 2001-ben, a szeptember 11-ei terrortámadások előtt).
1996-ban aztán a nemzetközi nyomásnak engedve a szudáni diktátor, Omár Basir kiutasította az al-Kaidát, így Afganisztánba mentek, ahol a tálibok biztosítottak nekik menedéket.
Itt lett lassan egyre egyértelműbb, hogy
Hamza Oszama bin Laden kedvenc fia.
Még nem volt tíz éves, amikor már propagandavideókon tűnt fel. Kiképzést is kapott.
2001. szeptember 10-én Oszama bin Laden elküldte feleségeit és a gyerekeit addigi bázisukról, Kandaharból. Pakisztánba akarta őket menekíteni, ahol a korábbi években nyugodtan tevékenykedhettek, a terrortámadások után azonban Pervez Musarraf pakisztáni elnök támogatni kezdte az amerikai ellencsapást. Így a család inkább Iránba ment.
Az al-Kaida hiába szunnita szélsőséges szervezet, Irán pedig síita, ez volt gyakorlatilag az egyetlen hely, ahol számíthattak arra, hogy ellenállnak az amerikai nyomásnak.
Az al-Kaida biztonságos házak egész hálózatát működtette
itt – ezek egyikében rejtőzhetett egy ideig Abu Muszab az-Zarkávi is, aki nem sokkal később az Iszlám Állam elődszervezetét alapította Irakban.
Az iráni titkosszolgálat természetesen tudott a jelenlétükről, folyamatosan megfigyelték őket – gyakorlatilag foglyok voltak. Ezzel együtt, Hamzát anyja folyamatosan tanította, és ebben más, szintén itt bujkáló al-Kaida tagok is segítségére voltak. Hamza állítólag kiváló ismerője lett a Koránnak, az iszlám jognak és a hádisznak, vagyis a Mohamed életéről és tanításáról szóló gyűjteménynek, ráadásul ismerősei szerint karizmája is volt.
Közben meg is nősült, egyik tanára, a régóta az al-Kaida egyik parancsnokaként tevékenykedő Abu Mohammed al-Maszri lányát vette el. Két gyerekük született: Oszama és Khajria. Közben
folyamatosan leveleztek apjával,
akinek mindig azt írta, hogy találkozni akar vele.
Hamza bin Laden kb. 10-12 évesen Forrás: YouTube
2010-ben aztán az al-Kaida túszul ejtett egy iráni diplomatát, akit augusztusban, a Ramadán kezdetén kicseréltek Hamzára, anyjára, feleségére és gyerekeikre. Pakisztán egyik tartományába, Vazirisztánba mentek, ahol sok al-Kaida tag élt – pakisztáni védelem alatt.
Oszama fiai ekkor teljesen szétszórtan éltek.
A legidősebb, Abdullah például Szaúd-Arábiában, visszahúzódó üzletemberként dolgozott. Bakr nagyanyja családjával élt Szíriában. Omar Katarban lakott egy ideig, majd ő is Szaúd-Arábiába költözött. Uthman és Mohammed Vazirisztánban élt, Khalid pedig Abbottabadban volt, apjával együtt, ő volt a búvóhelyükként szolgáló erődítmény mindenese.
Oszama Hamzát először Katarba akarta küldeni, hogy ott tulajdonképpeni szóvivőjeként működjön, de erről lebeszélték, mondván, Katar az USA szövetségese, és fennáll a veszélye, hogy kiadják. Így aztán úgy döntött, hogy Uthmant, Mohammedet és Khalidot Pesavárba küldi, és Hamzát veszi maga mellé.
Oszama bin Laden nagyon óvatos volt a fiaival, különösen azután, hogy egy évvel korábban Szaad meghalt egy amerikai rakétatámadásban, szintén Vazirisztánban. Éppen ezért
Hamzára nagyon vigyáztak,
és hónapokig tervezték, hogyan juthatna biztonságban Abbottabadba. 2011 áprilisának végére állt össze minden, és a terv szerint Hamza hamarosan el is indult volna. Néhány héttel később azonban apját, a még vele együtt lévő Khaliddal együtt, amerikai kommandós akcióban megölték.
Apja halála után
Napokon múlt, hogy Hamza nem ért Abbottabadba. Anyját a pakisztáni hatóságok letartóztatták, egy évvel később több más családtaggal együtt Szaúd-Arábiába deportálták. Most is ott él, Dzsedda mellett, gyakorlatilag fogolyként.
A következő években az addigi második ember, Ajman az-Zavahiri lett az al-Kaida vezetője. Az-Zavahiri eddig is kulcsfigurája volt a szervezetnek. Ahogy Michael Weiss és Hassan Hassan írja az ISIS – Inside the Army of Terror című könyvében, az egykori sebészorvos már a 80-as években járt a Vörös Félhold tagjaként Pakisztánban és Afganisztánban, majd sok más szélsőségessel együtt őt is bebörtönözték otthon, Egyiptomban, Anvar Szadat elnök meggyilkolása után. Szabadulása után Afganisztánba ment, és már ott is maradt.
Nagyon nagy hatással volt Oszama bin Ladenre,
akivel már a nyolcvanas évek óta kapcsolatban volt. Elméletei nagy mértékben befolyásolták bin Laden gondolatait: ő volt a terrorszervezet fő ideológusa.
Ugyanakkor bin Laden halála után az-Kaida lassan elvesztette a vezető szerepet a dzsihádista világban. Az Abu Muszab az-Zarkávi által alapított szervezetből ugyanis kinőtt az Iszlám Állam. Zarkávi ugyan hűséget fogadott bin Ládennek, de voltak nézetkülönbségek a két szervezet között, ami 2013-ban nyílt szakításhoz, sőt, háborúhoz vezetett.
Hamza bin Laden a háttérben maradt, egészen 2015 augusztusáig, amikor is egy hangüzenettel jelentkezett. Apja és bátyja, Khalid „mártíromságát” dicsérte, megemlékezett több terrortámadásról, és arra szólította fel a dzsihádistákat, hogy
„Kabultól, Bagdadtól és Gázától Washingtonig, Londonig, Párizsig és Tel-Avivig”
lépjenek a csatamezőre.
A következő évben aztán már májusban, júliusban és augusztusban is üzent. Idén év elején az amerikai külügyminisztérium felvette a terroristák listájára. Azóta háromszor üzent, kétszer májusban, majd a szeptember 11-ei terrortámadások 16. évfordulóján.
Üzeneteiben rendszeresen a zsidók és a Nyugat elleni támadásokról beszél.
Arra szólítja fel híveit, hogy olvassák az Arab-félszigeti al-Kaida propagandamagazinját, de késekkel, vagy autókkal végrehajtott terrortámadásokra is buzdít.
Követőit arra utasítja, hogy ne az iszlám területeken folyó harcokhoz csatlakozzanak. Egyfajta prioritási listát is felállít, hogy kiket kell támadni: először azokat, akik támadják az iszlámot, aztán a zsidó érdekeltségeket, az Egyesült Államokat, a többi NATO-tagállamot, és végül Oroszországot. Szaúd-Arábiáról is beszélt, ahol szerinte meg kellene dönteni az uralkodó családot.
Ami figyelemreméltó, hogy
Hamza gyakran szóról szóra elismétli apja 20 évvel korábbi mondatait.
Sőt, még arra is figyel, hogy hozzá hasonlóan hangsúlyozza mondatait.
A szervezetben közben egyre magasabb a rangja. Az al-Kaida médiájában kezdetben még csak „mudzsahid testvérként” emlegették – májustól kezdve azonban már sejkként, vagyis most már a legfelső vezetőséghez tartozik.
Képet ugyanakkor nem közölnek róla.
Az utolsó, biztosan őt ábrázoló ismert kép még 2001-ben, vagyis 12 éves korában készült. Májusban a CBS megpróbált számítógéppel elkészíteni egy portrét, hogy most hogy nézhet ki. Az eredmény nagyon hasonló lett ahhoz, ahogy apja kinézett a 20-as éveiben.
A dzsihádisták egyesítése
Az al-Kaida népszerűsége az utóbbi időben mélypontra került a dzsihádisták között. Ehhez nem csak az Iszlám Állam felemelkedése járult hozzá, hanem az is, hogy az inkább szobatudós az-Zavahiri közel sem olyan karizmatikus, mint bin Laden volt. Ezért is dönthettek úgy, hogy bin Laden örökösét tolják az előtérbe.
Egy korábbi propagandavideóban Forrás: YouTube
Az Iszlám Állam gyengülése és esetleges szerepváltoztatása (erről itt írtunk bővebben) azt a lehetőséget is felkínálja, hogy a harcosaik közül többet esetleg az al-Kaida magához tud csábítani. Az-Zavahirinek azonban jó eséllyel nem fogadnának hűséget, nem csak a karizma hiánya miatt, hanem azért is, mert egyiptomi.
Hamza bin Laden mellett szól viszont a származása és a házassága is. Rokonsága miatt könnyebben tud adományokat is szerezni az Öböl-menti országokból.
És az is fontos, hogy ő, más al-Kaida vezetőkkel ellentétben, soha nem kritizálta nyíltan az Iszlám Államot.
Inkább azt emeli ki, hogy szükség van az egységre a „keresztesek, zsidók, alaviták, hitehagyottak” ellen. Ezt a másik oldal viszonozza is: míg az Iszlám Állam propagandistái rendszeresen támadják Zavahirit, Hamzát sosem. Ráadásul
apját továbbra is minden dzsihádista tiszteli és egyfajta példaképnek tartja.
Eddigi utolsó, szeptemberi üzenetében Hamza bin Laden már, némi fordulatot végrehajtva, azt mondta, hogy nagyon fontos a szíriai hadszíntér is. Sőt, a „nemzetközi keresztes-síita agresszióról” beszélt (sértő kifejezést használva a síitákra), ami egyértelműen az Iszlám Állam felé tett gesztus, hiszen ők a síitákat is üldözik.
Az al-Kaida az utóbbi időben erősödni kezdett. Szíriában a nevét Levantei Felszabadítási Bizottságra (Hajat Tahrír as-Sam) változtató an-Núszra Frontnak 20 ezer harcosa is lehet, az Arab-félszigeti al-Kaida Jemenben nagy területeket tart ellenőrzése alatt, a Maghrebi al-Kaida nemrég több kisebb terrorszervezetet beolvasztott.
Az utóbbi időben azonban nem hajtottak végre terrortámadásokat Nyugaton. Zavahiri inkább csak szavakban fenyegette az Egyesült Államokat, de ha Hamza bin Laden végleg átveszi a hatalmat, ez Ali Soufan szerint megváltozhat.
Azt, hogy ennek veszélyét a nyugati terrorelhárítás is tudja, azt is jelzi, hogy néhány nappal ezelőtt kiderült: a koalíciós csapatok, brit kommandósok részvételével, akciót indítottak, hogy elfogják vagy megöljék Hamza bin Ladent.
A terrorszervezet jemeni ágának a propagandalapja ír arról, hogy a támogatóiknak Amerikában és Európában kell vonatokat megtámadniuk.
Az Arab-félszigeti al-Kaida (AQAP) propagandamagazinja, az Inspire a legfrissebb, 17. számában szólítja fel a szervezet szimpatizánsait, hogy „akár kívülről, akár belülről” támadjanak meg vonatokat, vasútvonalakat vagy akár vasútállomásokat, amelyek
„mindig tömve vannak”.
A magazin, szokása szerint, részletes leírást is ad arról, hogy egy ilyen támadást miként lehet végrehajtani. Azt is írják, hogy ez nem feltétlenül jár „mártírrá válással”, vagyis nem jelent öngyilkos merényletet, tehát többször is megismételhető.
Thomas Joscelyn, a Foundation for Defense of Democracies kutatóközpont vezető elemzője szerint az al-Kaida taktikájának régóta része, hogy
minél nagyobb biztonsági kiadásokba, és ezzel gazdasági nehézségekbe hajszolja
a nyugati államokat. Ezzel a következménnyel járt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, de azok az egyébként sikertelen kísérletek is, amikor utasszállító repülőgépeket akartak felrobbantani.
2010-ben például ugyanebben a propagandamagazinban azt írták, hogy mindössze 4200 dollárt költöttek annak tervezésére, hogy felrobbantsanak egy repülőt, de ennek eredményeként a „Nyugat” dollármilliárdokat költött biztonsági intézkedésekre – értékelésük szerint
ez akkor is sikeres akciónak minősül, ha a tervet nem tudták végrehajtani.
A magazin mostani száma szerint „eljött az ideje”, hogy olyan biztonsági intézkedések bevezetésére kényszerítsék a nyugati államokat a vasúti közlekedésben, mint amilyenek a repülőtereken vannak, és hogy félelmet ébresszenek – mert a terroristák egyik legfőbb célja valójában ez. Ezért azt is írják, hogy az olyan akciókat is támogatják, amikor a vonatok kisiklatása nem jár áldozatokkal.
Alig néhány órával azután, hogy a felhívás megjelent a magazinban, a New York-i rendőrség terrorelhárító irodája már reagált is a Twitteren.
We've known about the content & threats presented in the current issue of AQAP's Inspire 17 prior to its release… pic.twitter.com/9Im7ITlF0P
Az al-Kaida egyébként korábban is támadott vonatokat. 2004. március 11-én a terroristái 10 bombát helyeztek el Madridba tartó vonatokon.
191 ember meghalt, közel 2000 megsebesült.
Forrás: Wikimedia Commons
Öt évvel később az amerikai hatóságok azt jelentették be, hogy meghiúsítottak egy elővárosi vonatok elleni terrortámadást New Yorkban. 2013-ban Kanadában letartóztattak két embert, akik Toronto és New York között közlekedő vonatokat akartak kisiklatni. Ők is az al-Kaidával álltak kapcsolatban.
2014 óta az al-Kaidától egyre inkább átvette a dzsihádista világ vezetőjének szerepét a belőle kivált Iszlám Állam. A kalifátus sorozatos katonai vereségével azonban az al-Kaida úgy érezheti, újra vezető szerepre törhet a terroristák között. Az AQAP vezetője, Kászim al-Rajmi már májusban nyugatiak elleni terrortámadásokra szólította fel a követőit.
Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam és az al-Kaida is „meg tudta őrizni képességeit”, a katonai vereségek ellenére.
Hiába szorul ki egyre inkább az Iszlám Állam Szíriából és Irakból,
„továbbra is képes pénzt küldeni harcosainak a közel-keleti konfliktusövezeten kívülről”
– írja az ENSZ Biztonsági Tanácsának készült beszámoló, amely szerint egyszerre csak kisebb összegeket küldenek, amelyek felderítése szinte lehetetlen.
A jelentés szerint a dzsihádisták továbbra is elsősorban az olajból és az adókból szereznek pénzt.
Az Iszlám Állam továbbra is képes merényletek szervezésére és ösztönzésére a Közel-Keleten kívül,
és a jelentés szerint elsődleges célpontjuk Európa, de megpróbálják megvetni a lábukat Délkelet-Ázsiában is.
A szakértők szerint „az Iszlám Állam moszuli ellenállása megmutatta, hogy
nem sikerült teljesen szétzúzni a szervezet parancsnoki struktúráját,
és a csoport továbbra is jelentős katonai fenyegetés marad”.
Az al-Kaidának Nyugat- és Kelet-Afrikában, különösen Jemenben vannak nagy tartalékai. A jelentés szerint komoly fenyegetés a Száhel-övezetben, de Kelet-Afrikában is, ahol becslések szerint a két szélsőséges csoport tagjainak száma hatezer és kilencezer közé tehető.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
