adósság Archives › Független Hírügynökség

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

ki

-

2023-01-13

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Kenderessy Milán

-

2021-10-04

0

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Oly sok pénzzel tartoznak egyes államok Kínának, hogy Peking adósság diplomáciát folytathat: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értékes gazdasági területek kerülnek kínai ellenőrzés alá az adósságtörlesztés fejében. Az amerikai AidData kutató csoport kiemeli Laosz példáját. A kis ázsiai állam 5,9 milliárd dolláros szerződést írt alá a vasúti hálózat fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget eltitkolták a külvilág előtt nagyon is érthető okból: ez Laosz éves GDP-jének az egyharmada! Ez akkora összeg, amely minden bizonnyal meghaladja Laosz visszafizetési lehetőségeit.

Az Új Selyemút program 2013-ban indult el azzal a céllal, hogy növelje Kína befolyását a világban. Szegény és közepesen fejlett országoknak nyújtanak hitelt a kínaiak elsősorban infrastruktúra fejlesztésre. 13 ezer ilyen hitel szerződést vizsgált meg az AidData összesen 843 milliárd dollár értékben 165 országban.

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Az Új Selyemút program meghirdetése előtt szinte kizárólag kormányok közötti szerződéseket kötöttek a kínaiak, és ezekről lehetett is valamiféle információt kapni. Az Új Selyemút filozófiája más: immár állami cégek kötnek szerződéseket a szóbanforgó ország intézményeivel és vállalkozásaival. Ezekről jóval nehezebb információt szerezni, mert mindenki az üzleti titokra hivatkozik. Pekingnek ez ezért is előnyös, no meg azért is, mert a kínai cégek mögött ott áll a kínai állam vagyis az erőviszonyok igencsak egyenlőtlenek.

Mindez odavezetett, hogy az adósságot nem jelzik, mert a magáncégeknek nincs olyan szigorú szabályozásuk mint az államoknak. Az AidData szerint így következhetett be az, hogy 385 milliárd dollárral alábecsülték az eladósodott országok adósságállományát.

Korrupció

Peking azért is hagyta homályban az adósságot, mert ezzel tág teret nyitott a korrupciónak. Ez kétoldalú: egyrészt lefizetik a szóbanforgó államok vagy cégek döntéshozóit másrészt pedig a kínai fél képviselői is dolgozhatnak magán kasszára. Hszi Csinping elnök megkongatta a vészharangot 2019-ben mondván a jövőben zéró toleranciát tanúsítanak a korrupciós ügyekben az Új Selyemút programban.

Lelassult a terjeszkedés az Új Selyemúton, mert egyre több országban jöttek rá arra, hogy a kínai kölcsönök komoly függést jelentenek. A függést pedig Peking bármikor kihasználhatja.

„Sok szegény ország már nem jut kölcsönhöz. A kínaiak pedig ezt kreatívan kihasználják”

– mondta az AidData főnöke az AFP hírügynökségnek.

Azt is kihasználják, hogy a helyi elitek gyakran igen korruptak. Különösen így van ez a nyersanyag kitermelő országokban. A korrupt elitek lefizetése a kínaiak kedvelt módszere.

A másik kedvelt módszer az árukapcsolás: a kölcsönhöz olyan kötelezettség is társul, amely kiköt bizonyos mennyiségű nyersanyag szállítást.

Így például Oroszország 125 milliárd dollárral tartozik Kínának, és ezeket a hiteleket olaj és földgáz szállítások garantálásával biztosítja. Venezuela ugyanígy 86 milliárd dollár értékű hitelt szerzett jórészt úgy, hogy jövőbeni olaj szállításokra vállalt garanciát.

Peking nem habozik kihasználni az adós államok nehéz helyzetét.

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Minthogy Peking szívesen választ nehéz helyzetben levő államokat, ezért kamat felárat kér, és a szokásosnál rövidebb időt ad a visszafizetésre. Pakisztán például 3,76%-os kamatot fizet Kínának míg az OECD átlag 1,1%!

Mit mond minderre a pekingi külügy?

„Nem minden adósság fenntarthatlan. Az Új Selyemút mindig azon az elven alapult, hogy kölcsönösen konzultálunk, osztozunk a befektetésen és osztozunk a hasznon.”

Milyen arányban osztoznak a hasznon? Az erőviszonyok ismeretében ez aligha lehet kérdéses…

A londoni Guardian cikke nem foglalkozik Montenegróval vagy Magyarországgal, de nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem véletlenül ragaszkodnak mindenütt a teljes titoktartáshoz.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

FüHü

-

2021-08-10

1

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

Soha ilyen gyorsan nem nőtt az USA államadóssága

Polonius

-

2020-09-12

0

Soha ilyen gyorsan nem nőtt az USA államadóssága

A Covid-19 járvány öt hónapjában az Egyesült Államok adóssága 23,5 ezer milliárd dollárról 26,5 ezer dollárra növekedett. Az USA történetében ilyen még nem volt. Ezért senki sem tudhatja, hogy mi lesz ennek a hatása az amerikai és a világgazdaságra?

Figyelmeztető jelekről ír a Business Insider, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az öthónapos időszakban az arany ára 35%-al, az ezüsté 100%-al, a bitcoin árfolyama pedig 200%-al emelkedett miközben a dollár árfolyama 7-8%-al csökkent a nemzetközi valuta kosárhoz képest. A Federal Reserve Board szeretne mérsékelt inflációt beindítani – éppúgy mint a többi jegybank – de ez nem megy könnyen. Blu Putnam, a CME vezető közgazdásza szerint csakis a részvények árfolyamát sikerült növelni, de a reálgazdaságban változatlan a helyzet. A piac egyik veteránja úgy nyilatkozott a Business Insidernek, hogy a kormány jól teszi, ha eladósodik: „rendkívüli időket élünk. Most kell eladósodni amikor a kamatláb alacsony, nem pedig akkor amikor magas!” – mondja Jack Bouroudjian.

Felelős gazdálkodás

Ennek két fő mutatója lenne: egyrészt a dollár árfolyama, másrészt pedig az, hogy mennyire sikerül eladni az államkötvényeket a piacon. A mostani rendkívüli helyzetben egyik mutató sem ér túlságosan sokat. Miért? Mert a többi kormány és jegybank is hasonló politikát folytat mint az USA! Mindenütt a leértékelésre játszanak.

Az amerikai kincstárjegyek értékét szintén nem lehet reálisan értékelni, mert a legnagyobb vevőjük nem más mint a Federal Reserve Board!

Ilyen körülmények között nem tehetünk mást minthogy óvatosak vagyunk és nagyon figyeljük a piaci változásokat. A hagyományos mutatók híján nehéz tájékozódni, mert ilyen helyzet még sohasem volt sem az Egyesült Államokban sem pedig a világgazdaságban – állapítja meg a Business Insider.

Peking: az USA a nyakunkba akarja varrni az adósságát

FüHü

-

2020-08-04

0

Peking: az USA a nyakunkba akarja varrni az adósságát

Trump a belső adósságot növeli csak mivel a FED által piacra öntött dollárözön, a munkanélküliség fokozásában és a GDP katasztrofális csökkenésében mutatkozik meg, addig Peking a jövő iparágaiba fektet be és kilábal a vírusválság okozta gazdasági bajokból.

Nem veszünk túlárazott amerikai kincstárjegyeket! – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A pekingi vezetés nézeteit hűen tükröző angol nyelvű portál rámutat arra, hogy Trump válságkezelése gyengíti a dollár helyzetét a globális piacon és leértékeli magát az Egyesült Államokat is. Közben Trump Kína ellenes politikát folytat, mert mindenáron meg akarja nyerni a választásokat.

A Federal Reserve Board közölte még márciusban: korlátlan ideig alkalmazza a quantitative easinget, hogy megmentse a gazdasági válságtól az Egyesült Államokat. A válság így is beköszöntött: a GDP katasztrófális mértékben visszaesett, a munkanélküliség rekordokat döntöget miközben a jegybank szerepet betöltő Fed önti a pénzt a piacra: 8500 milliárd dollárt érhet el az év végéig! Ez csaknem 5000 milliárd dollárral több mint a járvány előtt. Meddig lehet ezt csinálni? Addig ameddig a dollár őrzi az erejét és amíg a kamatlábak és az árak nem változnak a globális gazdaságban. Csakhogy a Fed szinte nullára csökkentette a kamatlábat, hogy ezzel segítse a tőzsde szárnyalását. A New Yorki tőzsde igen szépen teljesített: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere egyetlen napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb! Csakhogy ez a rendszer kizárólag Amerikának kedvez – állapítja meg a pekingi Global Times.

A globális piac nem kedveli az amerikai kincstárjegyeket

A nemzeti bankok és a pénzügyi óriások egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az USA 1000 milliárd dollár számra önti a kincstárjegyeket a piacra. Nem hisznek ugyanis abban, hogy Amerika – Trump irányításával – hamarosan túljutna a vírusválságon. A szakértők többsége pangást jósol középtávra sőt egyre többen hosszú távra is. Az USA egyre növekvő pénzügyi deficitje egyáltalán nem kelt bizalmat külföldön.

Kína más utat választ

Míg az USA recesszióba süllyed addig Kína kilábal a válságból. A második negyedév mutatói kedvezőek. Épp ezért Peking nem követi az USA agresszív pénz kibocsátó politikáját hanem óvatosan cselekszik. Nem óriási ösztönző csomagot alkalmaz, melynek nagy a pénzügyi kockázata hanem rugalmasan támogatja a gazdaságnak azokat a szektorait, amelyek a jövőben hasznosak lehetnek a versenyképes fokozása szempontjából.

Az USA nem tudja áthárítani az adósságát

Februártól májusig nem nőtt hanem csökkent annak az amerikai kincstár jegy mennyiségnek a száma, melyet külföldiek tartanak kézben. 7,07 ezer milliárd dollár volt februárban míg – washingtoni adatok szerint- csak 6,86 ezer milliárd májusban. Vagyis az amerikaiak maguk vették meg a saját kincstár jegyeiket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kínaiak, de más vevők is igen szkeptikusak Trump válságkezelésével szemben.

A dollár is gyengélkedik

A dollár index 103 ponton állt márciusban, nemrég viszont kétéves mélypontra süllyed: 94 pontra. Trump arra akarta késztetni Kínát és más államokat, hogy vásárolják fel az amerikai adósságot, de a kísérlete nem járt sikerrel. Kína ehelyett a belső fogyasztást élénkíti és fokozza szerepét a globális piacon, hogy stabilizálja gazdaságát a Covid-19 járvány után – írja a pekingi Global Times.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

FüHü

-

2018-09-15

0

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Merkel: az eurozóna nem lesz adósságunió!

FüHü

-

2018-06-03

0

Merkel: az eurozóna nem lesz adósságunió!

Az eurozóna nyakig eladósodott államai szeretnék, ha Németország garanciát vállalna az ő adósságaikért is, de ez a közeljövőben aligha történik meg. Erre figyelmeztetett mindenkit Angela Merkel.

A kancellárasszony a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában kerek-perec elutasított mindenfajta „adósságuniót”. Ezt korábban Emmanuel Macron francia elnök javasolta. A két állam június végén közös javaslattal áll elő az eurozóna reformjára. Merkel kancellár csak óvatos reformot akar, mert tudja: a németek semmiképp sem fogadják el, hogy garanciát kelljen vállalniuk olyan hatalmas adósságért, mint amely például Olaszországot terheli. Ez jelenleg több mint 2300 milliárd euro és állandóan növekszik.

Ráadásul most olyan kormánya van Olaszországnak mely nyíltan Brüsszel-ellenes.

Angela Merkel szombaton telefonon tárgyalt Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel, és az új olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is felhívta. Mind a francia államfőt, mind pedig a német kancellárt az aggasztja elsősorban, hogy az olasz kormány programjában benne van, hogy az Európai Központi Bank töröljön el Itália államadósságából 250 milliárd eurót! (Ennyi olasz államkötvény van az EKB kincstárában jelenleg).

Erről szó sem lehet!- mondta Merkel kancellár az idézett interjúban. Az Európai Központi Bank elnökének, Draghinak, aki egyébként olasz, ugyanez az álláspontja.
Mi lesz így az olasz államadóssággal? Az új olasz kormány nem hajlandó megszorító intézkedésekre, mert az életszínvonal a nagy pénzügyi válság óta stagnál Itáliában. „Az egyszerű olasz polgárok érdekeit fogom képviselni a G 7 csúcson!”- írta a Facebookon Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A fejlett nagyhatalmak vezetői a jövő hétvégén Kanadában találkoznak egymással. Ott nem az olasz államadósság lesz a fő téma, hanem Trump kereskedelmi háborúja. Az olasz államadósságról érdemben az uniós csúcson lehet szó először nemzetközi fórumon.

Június végén terjeszti ugyanis elő Németország és Franciaország az eurozóna reform terveit.

Olaszország az eurozóna harmadik legfontosabb állama, amelynek olyan magas az államadóssága, hogy egy pénzügyi válság esetén végzetes helyzetbe hozhatná az egész eurozónát. Ezért akarják az olaszok, hogy az Európai Központi Bank írja le az államadóság egy részét.

Merkel kancellár viszont nem véletlenül közölte, hogy erről szó sem lehet! Ha ugyanis Németország kormánya elfogadná az olasz javaslatot, akkor erre Karlsruhéban a német alkotmánybíróság csaknem biztosan nemet mondana. Vagyis róka fogta csuka helyzet alakult ki: Olaszország államadóssága már olyan nagy, hogy legalább akkora fejfájást okoz a kölcsönadóknak, mint maguknak az olaszoknak, akik semmiképp sem akarnak elfogadni olyan megszorító csomagokat mint a görögök. Pedig az unió legerősebb állama, Németország erre ösztönzi őket.

Hosszú a nagy és tartós adósok listája

FüHü

-

2017-10-21

0

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Szeptember végén 2889 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1856 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak.

Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem ismertetik.

A most feltett lista szerint magánszemélyek és egyéni vállalkozók a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 28,9 milliárd forinttal, a szervezetek a 100 milliós küszöbbel 185,6 milliárd forinttal tartoztak szeptember végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 214,5 milliárd forintra rúgott.

A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 2146 magánszemély, 716 egyéni vállalkozó, 27 adós pedig lakcím nélküli – jegyzi meg az MTI.

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 501 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 631 kényszertörlés alatt, 689 felszámolás alatt, 35 pedig végelszámolás alatt van.

Címke: adósság

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Korrupció

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

A Covid-19 járvány öt hónapjában az Egyesült Államok adóssága 23,5 ezer milliárd dollárról 26,5 ezer dollárra növekedett. Az USA történetében ilyen még nem volt. Ezért senki sem tudhatja, hogy mi lesz ennek a hatása az amerikai és a világgazdaságra?

Felelős gazdálkodás

Trump a belső adósságot növeli csak mivel a FED által piacra öntött dollárözön, a munkanélküliség fokozásában és a GDP katasztrofális csökkenésében mutatkozik meg, addig Peking a jövő iparágaiba fektet be és kilábal a vírusválság okozta gazdasági bajokból.

A globális piac nem kedveli az amerikai kincstárjegyeket

Kína más utat választ

Az USA nem tudja áthárítani az adósságát

A dollár is gyengélkedik

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Az eurozóna nyakig eladósodott államai szeretnék, ha Németország garanciát vállalna az ő adósságaikért is, de ez a közeljövőben aligha történik meg. Erre figyelmeztetett mindenkit Angela Merkel.

A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA