Kezdőlap Címkék Adókedvezmény

Címke: adókedvezmény

Orbán 30 milliárdos adóelegedéssel támogatta vejét

A magyar miniszterelnök nemcsak az országot vészhelyzetbe kormányzó maffia Keresztapja, de gondos családfő is – ezt erősítette meg Tiborcz István a LinkedIn egyik bejegyzésében: “büszke vagyok arra, hogy a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött olyan műemlék épületek felújítására és megmentésére mint a turai kastély, a Dorothea Hotel épületegyüttese vagy az Adria Palota, visszaállítja eredeti szépségüket, megőrizve azokat a következő generációknak.

A hatályos adózási törvények adta lehetőségekkel élve összesen ennek a hét évnek a során a cég ennek töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesített  adókedvezményként miközben a BDPST csoport 2023-ban több mint 15 milliárd adót fizetett be a magyar költségvetésnek és a különböző önkormányzatoknak.”

Miért közölte ezt a világgal Tiborcz István, aki fiatal kora ellenére máris a tíz leggazdagabb magyar közé tartozik, noha nem veheti még fel a versenyt Mészáros Lőrinccel, akinek vagyona immár meghaladja az 1000 milliárd forintot!

Magyar Péter, az ellenzék vezére így írt erről hétfőn: ”nem elég, hogy Tiborcz 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ, Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!” –

írta Magyar Péter, akinek Tisza pártja immár utolérte népszerűségben a Fideszt.

“Tanácsot ad vagy kap Orbán Georgiában?”

Ezután érdeklődik Magyar Péter annak kapcsán, hogy a magyar miniszterelnök rögtön támogatásáról biztosította Tbilisziben az oroszbarát pártot, amely kétes körülmények között nyerte meg a választást.

“Nem túl jó jel az oroszbarát kormánynak, hogy Orbán ilyen látogatásai után általában felkelés vagy háború szokott kitörni” – írta Magyar Péter arra célozva, hogy a magyar miniszterelnök elutazott Fehéroroszországba is, hogy támogassa a Putyin-barát rendszert, mely ellen felkelés indult az elcsalt választás után. A Nyugat-barát felkelést Lukasenka elnök Putyin intenzív támogatásával leverte. A magyar miniszterelnök nem sokkal azelőtt találkozott Putyinnal Moszkvában, hogy az orosz csapatok megindultak Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Elmondta-e Putyin Orbánnak, hogy Ukrajna megtámadására készül? Valószínűleg nem hiszen erről nagyon szűk körben döntöttek Moszkvában, ahol minden bizonnyal Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Kádár és Grósz utódának tekintik Orbán Viktort, a nemzeti szuverenitás nagy bajnokát.

Mit mondott most Orbán Tbilisziben?

“A georgiai emberek nem engedték meg, hogy országukat második Ukrajnává tegyék. Támogatni fogjuk Georgia európai integrációs erőfeszítéseit és a magyar-georgiai kapcsolatok fejlesztését.”

Sztálin még feleséget is adott Rákosi elvtársnak

A szovjet diktátor mielőtt hazaküldte Magyarországra a kommunisták vezérét, hogy átvegye a hatalmat az országban, ahol a párttámogatottsága minimális volt, parancsba adta Rákosi Mátyásnak: meg kell nősülnie! “Az ország vezetőjének kell, hogy asszonya legyen!” – mennydörgött a grúz diktátor, aki magányosan élt miután neje “öngyilkos lett”. Sztálin mindjárt feleséget is ajánlott “legjobb magyar tanítványának”, a szovjet állambiztonság egyik munkatársnőjét.

Rákosi tiltakozott mondván: ”Sztálin elvtárs, én impotens lettem miután tizenhat évet húztam le a Csillag börtönben Szegeden.” Rákosi tiltakozása hiábavalónak bizonyult, hátralevő éveit a szovjet kémnő oldalán élte le 1956-ig Magyarországon utána pedig a nagy Szovjetunióban.

Vajon Orbán Viktor miért rajong ennyire Vlagyimir Putyinért, hogy azonnal Tbiliszibe sietett népes magyar delegáció élén a kétes értékű választások után? Bidzina Ivanisvili, Putyin georgiai helytartója a KGB jóvoltából vált dollár milliárdossá Moszkvában, és ezért követi az orosz diktátort. Évtizedek óta ismerik egymást Putyinnal. Vajon Orbán Viktor mióta ismeri Putyint, aki újjászervezte a KGB-t az ezredfordulón?

Németország adókedvezménnyel csábítja a szakképzett külföldi munkaerőt

Komoly gazdasági gondokkal küzd Németország, ahol gyorsan öregszik a lakosság és fogy a szakképzett munkaerő. Jelenleg 573 ezer szakmunkás hiányzik. Ezért a kormány sokféle módon kívánja vonzóbbá tenni Németországot a biznisz és a külföldi munkavállalók számára.

“Adókedvezményt kínálunk három évre szakképzett vendégmunkásoknak” – jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter. A liberális FDP vezetője elmondta, hogy 10,20 és
30%-os adókedvezményről van szó, amely az első évben a legmagasabb, és utána folyamatosan csökken. Ez egyelőre még csak törvénytervezet, de kicsapta a biztosítékot a szakszervezeteknél és az ellenzéki pártoknál:

“ez a hazai munkaerő lebecsülése és diszkrimináció!”

Mások azt jósolják, hogy ebből “valóságos társadalmi robbanás lehet” – írja a közszolgálati Deutsche Welle. A kormánykoalíció egyik pártja, a zöldek is csatlakoztak a bírálók kórusához mondván:

”ez alkotmányellenes hiszen lehetővé teszi, hogy valaki ugyanazért a munkáért több pénzt kapjon.”

A zöldek egyik parlamenti képviselője így fejtette ki álláspontját: ”Németországban alkotmányos elv az, hogy mindenkit egyenlően kell kezelni. Ez pedig szerintem diszkrimináció a hazai munkavállalókkal szemben, akik kevesebbet keresnének mint a vendégmunkások” – mondja Beate Müller-Gemekke zöld képviselő.

A szociáldemokrata munkaügyi miniszternek is kétségei vannak: ”Ezt még alaposabban meg kell vizsgálnunk nehogy a társadalomban félreértés alakulhasson ki” – nyilatkozta a Deutschlandfunk rádiónak Hubertus Heil munkaügyi miniszter.

A liberális FDP mindenáron növekedést szeretne

Németország gazdasága stagnál amióta megszűnt az olcsó orosz energia, gondok merültek fel a legfontosabb kereskedelmi partnerrel Kínával miközben az USA csábítgatja a német cégeket Biden elnök zöld programjával.

“A jelenlegi helyzet rossz a vállalatoknak, rossz az egész iparnak” – mondja az Iparkamara ügyvezető igazgatója. Martin Wansleben rámutat arra, hogy

“hiába vártunk a belső fogyasztás felfutására, arra, hogy ez majd dinamizálja a gazdaságot, mert ez nem következett be. A külföldi kereslet sem növekedett.”

Miért nem? Az egyik fő ok az, hogy hosszú évek óta szakmunkás hiány van Németországban. Az öregedő társadalomban nincs munkaerőutánpótlás. A szakértők egy része úgy véli: ez akadályozza leginkább a német gazdaság fejlődését.

573 ezer szakmunkás hiányzik jelenleg a német gazdaságban, és ez hatalmas szám, amely állandóan növekszik. Ekkora deficittel nehezen birkózik meg Európa legerősebb gazdasága. A Német Gazdaságkutató Intézet kiszámolta: a gazdasági növekedés évente 1%-kal nagyobb lehetne, ha elegendő szakmunkás állna rendelkezésre.

Németország évek óta rengeteg szakmunkást importál az Európai Unióból sőt azon kívül is. A Bertelsmann alapítvány kimutatása szerint 2022-ben 70 ezer szakmunkás érkezett az Európai Unión kívülről Németországba.

A nyelvi probléma komoly gond hiszen a nagy angol nyelvű országok is szívesen importálnak szakmunkásokat külföldről: USA, Nagy Britannia, Kanada és Ausztrália.

Versenytársat jelentenek a többi uniós államok is: 14 uniós tagállam adókedvezményekkel és más juttatásokkal csábítgatja a külföldi szakképzett munkaerőt: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország.

A német kormány tisztában van azzal, hogy a szakképzett munkaerő adókedvezménye problémát okozhat, ezért úgy finomítja a törvénytervezetet, hogy az ne vonatkozzon minden szakmunkásra hanem csakis azokra, akik olyan szektorban helyezkednek el, ahol égető a munkaerő hiánya Németországban.

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

ORBÁN: B-terv, A-terv

Felmerült a nyilvánosságban a gondolat, hogy Orbán arra játszik elveszítse a következő választást. Nem hinném, hogy így lenne.

A múlt héten Arató Gergely azonnali kérdésére adott második válaszában így fogalmazott: „Nem fognak tőlem megszabadulni, akkor sem egyébként, hogyha a terveik teljesülnének, mert parlamenti képviselőként itt fogok maradni, mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán, ne reménykedjenek. Úgyhogy számíthatnak az együttműködésemre a következő húsz évben.”

Ez a válasz látszólag megerősíti ezt a feltételezést.

Valójában másról van szó. Orbán ebben a válaszban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha netán bekövetkezne az, hogy a mai ellenzékből felálló pártszövetség mandátumtöbbséghez jutna a következő parlamentben, akkor – a 2010 előtti évekhez hasonlóan – olyan ellenzék lesz, amely a rendelkezésére álló minden eszközzel – melyek ma sokkal bővebbek, mint 2010 előtt voltak – ellehetetleníti annak a kormánynak és parlamenti többségnek a működését. Ezt szolgálják azok a lépések – egyetemek és kulturális intézmények függetlenítése a mindenkori kormánytól, és a Fidesz ellenőrzése alá helyezése, fideszes tisztségviselők megbízása ciklusokon túlnyúló időtartamra – amelyeket a jelenlegi parlamenti többség siet meghozni.

Azért is siet, mert tisztában van vele, hogy a mai ellenzéki pártszövetség a közös indulással a kétharmados többségtől alighanem megfosztja a Fideszt.

Erre a helyzetre is felkészül Orbán, de ez csak a B-terve. Amit Orbán a tegnapi gazdasági konferencián, majd a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón meghirdetett, az nyilvánvalóvá teszi: az A-terv természetesen a jövő évi választás megnyerése. A gyereket nevelő aktív keresők idén befizetett személyi jövedelemadójának a választások elé időzített visszafizetése nyilvánvalóan kivételesen erőteljes kampányeszköz, mondhatni kampánybomba.

Ennek a nagylelkű intézkedésnek a lehetőségét Orbán és az egész fideszes propagandagépezet a keleti vakcinák beszerzéséből, az erre épülő gyorsabb oltási kampányból és – mint ezt Orbán újra meg újra hangsúlyozza – legalább egy-másfél hónappal korábbi nyitásból és ennek gazdasági hozadékából vezeti le, amit egy százalékpontnyi többletnövekedésben számszerűsít.

Újabb, ismét nemcsak online, de papíron is lebonyolított (tehát szélesebb kört elérő) nemzeti konzultáción fogja ezt intenzíven népszerűsíteni, amelynek kérdései közé visszahozza a menekültügyet és az ebben, valamint a klímavédelem terheinek megosztásában (aminek kapcsán a rezsicsökkentés-retorikát is visszahozza) az Európai Unióval szembeni folyamatos harcot.

Ismét offenzívába lendül.

Az ATV műsorvezetői – szokás szerint ellenzéki politikusokat kérdezve – „jó dologként” jellemzik Orbán kampánybombáját. Szeretném leszögezni: nem tartom annak. A gyerekeket nevelő aktív keresők – munkavállalók és vállalkozók – több mint két évtizede jelentik az első számú választói célcsoportot Orbán számára, és őket célozza meg ez az intézkedés is.

A gyermekvállalás támogatásának nemzetközileg egyedülálló mértékét eddig sem tartottam helyesnek, mert méltánytalannak tartottam más társadalmi csoportokkal szemben, és hasonlóképpen elítélem a gyermekvállalás támogatásának gazdasági aktivitáshoz kötését.

Ezért helytelenítem, hogy a folyó támogatás adókedvezményként, a lakáshoz jutás támogatása pedig többnyire hitelezési kedvezményként valósul meg Orbán rendszerében, és ugyanakkor nem emelik, elértéktelenítik a családi pótlékot, és nem támogatják a bérlakásépítést. (Az utóbbi ellenvetéseket a parlamenti ellenzéktől is hallani lehet, a gyermekvállalás támogatásának mértékét azonban nem vitatják.) Ez az orbáni felfogás jelenik meg ebben a mostani kampánybombában is.

Az első nyilatkozatok szerint az ellenzéki politikusok nemigen tudnak vele mit kezdeni, nem mondanak rá világos nemet. Értem őket, hiszen az akció nyilván sokaknak nagyon tetszik majd – Orbán 1,1 millióra teszi a kedvezményezettek körét –, és az ellenzékiek nem akarják őket maguktól elidegeníteni. Ahogy a családi adókedvezmény fenntartását is megígérik, ugyanerre a csoportra gondolva. Mégis azt gondolom: helyes lenne ebben a dologban világosan beszélni. A kedvezményezettek sokan vannak, de azok, akik a dolog árát majd megfizetik, még többen.

Varju válaszol

Varju Lászlót kérdezték az ATV Startban. Olyan ügyekben is, amelyekben nem volt könnyű népszerűnek gondolt válaszokat adni.

A műsorvezető visszatért arra, hogy Vadai Ágnes arra kérdezett rá a miniszterelnöknél, hogy Magyarországra járnak magukat oltatni határon túli magyarok. Míg Gulyás Gergely múlt csütörtökön ezt tagadta, arra hivatkozva, hogy csak a magyar TAJ-számmal rendelkezők kapnak az országban oltást, a miniszterelnök viszont a Kossuth-rádióban azt mondta, hogy „a kormány 13 millió embernek elég vakcinát rendelt, azért, mert szerettek volna felkészülni arra, ha határon túl nem lesz elég vakcina, és így minden magyart be tudnak majd oltani”.

Varju válasza:

„Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, aki be akarja magának adatni, vagy élni akar a védőoltás lehetőségével.”

A műsorvezető újabb kérdésére: „Tehát nem ellenzik, hogy a határon túli magyarokat, a kettős állampolgárokat is oltassa a kormány?”, Varju megerősíti: „Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani erre.”

Ezen a héten kerül az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely mentesíti a személyi jövedelemadó alól a 25 évnél fiatalabbak keresetét. Erre is rákérdezett az ATV műsorvezetője. Varju válasza:

„Nézze, az egészen biztos, hogy a fiatalok számára meglevő kedvezmények, azok mindig jól jönnek. Az, hogy a fiataloknak nem ez a fő problémája, mert nincs munkahelyük, nincs hol elhelyezkedni, az lesz az igazi probléma, és ezért ez szemfényvesztés. Ezért a frakciónk a döntését még megfontolja. De mindenképpen jó volna, hogyha a fiataloknak igazából tudnánk segíteni, és erre lesznek javaslataink is a vitában.”

A műsorvezető újabb kérdésére, hogy Varju inkább amellett lesz-e a frakcióülésen, hogy szavazzák meg, Varju válasza: „Én személyesen azt gondolom, hogy igen, ezt támogatni kell.”

Én magam ezen az oldalon mindkét ügyben leírtam már, hogy nem helyeslem, amit az Orbán-kormány csinál. Nem helyeslem a 25 éven aluliaknak adott kedvezményt, mert szerintem minden jövedelmet adóztatni kell, így a négy gyerekes anyák jövedelmét is, és a 25 éven aluli fiatalokét is, és ez alól legfeljebb a legalacsonyabb jövedelmek jelenthetnek kivételt, ahogy ez 2010 előtt történt, függetlenül nemtől, gyerekszámtól és életkortól.

Egyszerűen azért gondolom ezt, mert noha a polgárok, adófizetők, fogyasztók részéről elfogadható, ha örülnek minden adókedvezménynek, a politikusnak, kiváltképp, ha a költségvetési bizottság elnöke, mindig abból kell kiindulnia, hogy ha egyeseknek kedvezményt adunk, annak árát a többieknek kell megfizetniük.

Már ez a megfontolás is elegendő lenne annak megkérdőjelezéséhez, hogy vajon a magyar állam feladata-e, hogy a szomszéd országokban élők védőoltásáról gondolkodjék. Van a magyar államnak alkotmányos felelőssége a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok iránt, de ez – szerintem – arra vonatkozik, hogy hozzásegítsük őket magyar mivoltuk megőrzéséhez: magyar nyelvű oktatáshoz, magyar nyelvű kultúrához, az anyaországgal való kapcsolattartáshoz. Életük ama vonatkozásiban, amelyek nem magyar mivoltukból következnek, tehát gazdasági vállalkozásaikban, lakáshoz jutásukban, egészségügyi ellátásukban nincs a magyar államnak ilyen felelőssége. Ezért

a koronavírus elleni védőoltásukról sem a magyar államnak kell a magyar adófizetők adóbefizetéseinek terhére gondolkodnia.

Én tudom, hogy népszerűnek gondolt ügyekben nemet mondani ellenzéki politikusként nem könnyű. Az MSZP-frakció az Orbán-kormányok ilyen lépéseire rendszeresen igent mondott az elmúlt immár több mint tíz évben: támogatták a „rezsicsökkentést”, támogatták a családi adókedvezményt, támogatták a kettős állampolgárságot, támogatták a nők 40 szolgálati év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

A DK-t többek között éppen az különböztette meg az MSZP-től, hogy volt bátorsága nemet mondani a Fidesz törvényjavaslataira olyan ügyekben is, amelyekben a többi ellenzéki párt a Fidesz mellé állt.

Varju válaszai most mást mutatnak.

A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Kálmán Olga, aki ma a DK politikusa, elnökségi tagja, elmondta a napokban, hogy a Szputnyik V vakcinával oltatta be magát, miközben a DK helyteleníti az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinák alkalmazását az országban. Varju szerint „… mindenkinek a személyes ügye, és el kell döntenie, hogy melyikkel mit tart fontosabbnak, vagy mit tart elsődlegesnek. (…)

Én azt gondolom továbbra is, hogy az egy nagyon fontos és a magyar emberek számára elérhetővé vált korábban akár a Pfizertől, akár más gyógyszergyáraktól elérhető vakcina.

Mivel a magyar kormány nem tett eleget annak, hogy a rendelkezésére álló gyógyszert behozza Magyarországra, helyette mással próbált kísérletezni, én azt gondolom, hogy továbbra is helyes, és követeljük azt, hogy a magyar kormány hozza be végre, és adja be az embereknek, és adja meg azt a lehetőséget, hogy Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott védőoltással oltathassák be magukat.

” Ebben az esetben nehéz dilemmával kerülünk szembe, amelyre Varju nem adott egyértelmű választ, amit meg tudok érteni. Erre a kérdésre egy külön jegyzetben térek vissza.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK