Kezdőlap Címkék Adat

Címke: adat

Közérdekű adatot visszatartani nem kell félnetek

0

Vannak olyan adatok, tények, információk, amelyek a közre tartoznak, ezeket összefoglalóan közérdekű adatoknak hívjuk. S bár e közérdekű adatokat tulajdonló intézmények ezt tudják, mégsem hajlandók azokat minden esetben nyilvánosságra hozni.

Ilyenkor a pártok, a sajtó munkatársai, vagy épp a civil szervezetek un. közérdekű adatigényléssel fordulnak az illető szervezethez, mely aztán vagy eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, vagy megtagadja az adatok kiadását. Számos esetben ezért bíróság dönt arról, hogy az adatokat ki kell adni, vagyis, lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.

Legutóbb a Demokratikus Koalíció járt így. A párt éveken át pereskedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, hogy kiadják, mire költötték a TAO-pénzeket. A DK jogerősen nyert, a bíróság kimondta, hogy a TAO közpénz, a Kúria pedig jogerős ítéletben arra kötelezte a Felcsútot, hogy adja ki, mire költötték a TAO-milliárdokat.

Ám számlák helyett csak egy levelet kaptak Mészáros Lőrinctől,

miszerint jogerős ítélet ide vagy oda, nem tudják kiadni a kiperelt dokumentumokat, mert azokat bekérte tőlük az EMMI. A DK feljelentette Felcsútot, ám a veszprémi rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, azzal az indokkal, hogy az adatok az EMMI-nél vannak. Még nem tudni, ennek a történetnek mi lesz a vége, a DK most azt tervezi, hogy képviselői bemennek a minisztériumba, és a jogerős bírósági végzésre hivatkozva elhozzák az adatokat.

Egy másik eset, amely még 2015-ben kezdődött, és még most is tart. Az Átlátszó 2015 augusztusában arról szeretett volna közérdekű adatigényléssel információt szerezni, hogy hány tanárt érintett a fizetések elmaradása. Az ügy előzménye, hogy a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ – akkor még KLIK – többmilliárdos közműtartozást halmozott fel, több tanár napokkal vagy akár hónapokkal megkésve kapta meg a fizetését. Az állami intézmény azonban annak ellenére sem válaszolt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a válaszadásra, ezért az Átlátszó 2015 őszén beperelte a központot. 2016. februárjában, az első tárgyaláson, abban állapodtak meg, hogy március végéig kiadják a kért adatokat, ám miután ezt a megállapodást nem tartották be, vagyis, a közpénzből fenntartott Klebelsberg Központ a bíróság döntése ellenére elzárkózott, az Átlátszó 2016 áprilisában újraindította a pert, júniusban pedig elsőfokon meg is nyerte. Az intézmény fellebbezett a döntés ellen, ám miután lecsúszott a határidőről, az ítélet 2017. januárjában jogerős lett.

Happy end nincs? Nincs:

az Átlátszó adatigénylése után majdnem 3 évvel, az utolsó jogerős ítélet után csaknem másfél évvel, még mindig nem kerültek ki az igényelt adatok, ezért az Átlátszó újra feljelentette a Klebelsberget.

Csak két tetszés szerinti kiragadott példa a sok közül. Szinte vég nélkül lehetne sorolni az ezekhez hasonló eseteket, alig akad olyan hét, hogy valamelyik párt, vagy civil szervezet ne jelentené be, hogy pert indított, vagy éppen pert nyert valamelyik, közérdekű adatot visszatartó intézmény ellen.

A felületes szemlélő akár azt is gondolhatja, hogy minden rendben van, a jogállam működik: ha valaki közérdekű adatot szeretne eltitkolni, vagy visszatartani, akkor bíróság kötelezi arra, hogy ezt nem teheti.

Ez azonban csak a látszat, vagyis, semmi sincs rendben. Egyfelől azért nem, mert, mint látjuk, még a jogerős bírósági ítélet sem garancia arra, hogy az állam polgárai megismerhetik az őket érintő és érdeklő adatokat. Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az állam, illetve annak intézményei nem mindig mutatnak jogkövető magatartást. Ez a hozzáállás a demokrácia gyakorlása szempontjából azért is káros, mert gátolja az állampolgárokat jogaik gyakorlásában, hiszen felelősen csak úgy dönthetnek – például egy parlamenti választáson – ha a köz számára fontos adatok és tények ismertek előttük.

A törvények be nem tartása, esetünkben közérdekű adatok visszatartása mindemellett azt is üzeni a polgároknak, hogyha az állam nem tartja be a saját törvényeit, akkor azok rájuk nézve is csak akkor kötelezők, ha rajtakapják őket, hogy kijátsszák azokat. Másként fogalmazva: a törvények ugyan elvileg mindenkire kötelezők, de a gyakorlatban ezt csak azok esetében érvényesítik, akiknek nincs lehetőségük a törvények kijátszására, megkerülésére.

Az állam – az adatokat eltitkolni szándékozó intézményein keresztül – rossz üzenetet küld a polgároknak. Az adatok visszatartása, a velük való titkolózás azt a bon mot-ként elterjedt közvélekedést erősíti az állam polgáraiban, hogy a törvények csak azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

Akkor sem adják ki az adatokat, ha nem kéri őket senki

0

A Kormányzati Tájékoztatási Központ ma sajtótájékoztatón közli a nyilvánossággal, hogy  „A kormány nem adja ki a Helsinki Bizottságnak az üres állami tulajdonú lakások listáját”.

A Magyar Helsinki Bizottság erre a hírre reagálva közölte: „nem tart sajtótájékoztatót arról, hogy nem kérte ki a kormánytól az állami tulajdonú lakások listáját. Pedig az az igazság, hogy tényleg nem kérte ki.”

A történet mögött az a gyakorlat állhat, hogy mind a Fidesz, mind a kormány szervei azzal riogatják a magyar lakosságot, hogy az ellenzéki pártok, valamint a velük szövetséges civil szervezetek felmérik az üres lakásokat, hogy azokba egy majdani kormányváltás után migránsokat telepítsenek.

Minderre persze nincs bizonyíték, legalábbis eddig senki mutatott be ilyet, de nem is kell, hogy bizonyítékokkal támasszák alá ezeket a kijelentéseket, mert arra jelen formájukban is alkalmasak, hogy az emberekben félelmet keltsenek.

 

145 millió amerikai adatait lopták el az identitástolvajok

0

Bár Magyarországon kevesen tudnak róla, Amerikában nagy port kavart az Equifax-ügy. Az Equifax egy olyan cég, amely az emberek hiteltörténetét tartja nyilván.

Három nagyobb ilyen cég van, és néhány sokkal kisebb, és a bankok, hitelkártyacégek, egyéb hitelezők, esetleg munkaadók és bérlakásmenedzserek rendszeresen értesítik ezeket a cégeket, ha valaki számlát nyit, hitelért (állásért, bérlakásért stb.) folyamodik, vagy
változás áll be például a lakcímében.

Ettől az Equifaxtól hackerek ellopták 145 millió (!) amerikai adatait.

Amerikában már eddig is hatalmas probléma volt az identitástolvajlás,

és ez az adatszivárgás (inkább adatáradat…) csak tetézi a bajt. Az adatok birtokában az identitástolvajok például hitelkártyát igényelhetnek, elkölthetik az egész hitelkeretet, és a végén az áldozatot zaklatja a hitelkártyacég, hogy már ideje lenne fizetni.

Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az ember befagyasztja a hiteltörténetét, aminek az a hatása, hogy a hitelező nem kapja meg a hiteltörténetcégtől az áldozat adatait, és visszautasítja az identitástolvaj kérelmét. A befagyasztást egy PIN-kóddal lehet majd
később feloldani, amit a cégek maguk generálnak.

Az amerikai médiában a kisebb, szakmai vagy a szenzációhajhász médiumok naponta hoznak le valami újdonságot az Equifax-botrányról. Egy Seattleben élő nő arról beszélt a helyi televíziós csatornának, hogy a nagy adatszivárgás után még legalább 15 alkalommal lopták el a személyazonosságát.

“Folyamatosan leveleket kapok az olyan cégektől, mint a Kohl, Macy, Home Depot vagy akár az Old Navy, amelyben megköszönték a jelentkezésemet, miközben ő egyáltalán nem vásárolt ezektől semmit és semmiféle papírokat nem töltött ki”

Az Equifax először július 29-én figyelt fel a hackertámadásra, de valószínűleg már május közepén illetéktelen belépések történtek a rendszerben.  Viszont

a hitelinformációs ügynökség az amerikai közvéleményt erről csak szeptember 7-én tájékoztatta az ügyfeleket.

Eric Schneiderman, a New York-i főállamügyész vizsgálatot indított az ügyben. Az Equifax elnök-vezérigazgatója, Richard Smith október 3-án felmondott, és a Kongresszus is meghallgatta őt.

A botrány azonban nem maradt meg az Egyesült Államok határain belül, ugyanis a BBC szerint brit állampolgárok adatait is megszerezték: 637 000 telefonszámot, 29 000 jogosítványszámot, 15 000 Equifax-felhasználó jelszavát és bejelentkező nevét és 12 000 e-amil címet.

A hiteltörténet minden az egyén által kezelt hitellel kapcsolatos dolog rögzítése. Tartalmazza a kölcsönzés és a visszafizetés információit, a banki hiteleket, az autó hitelt és minden a hitelező általi adósságot. A hiteltörténet nem csak a számlák nyitását őrzi, hanem tartalmazza a hitelkártya fiókokat és az igényelt hiteleket, vagy a már lejárt hiteleket is. Kilistázza a kései fizetéseket, illetve a visszafizetetlen hitelt is.

2011. október. 11.-én lépett hatályba, a 2011. évi. CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről (KHRtv), amely önálló törvényben szabályozza a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) személyi, tárgyi és területi hatályát, működését, felhasználóit, adattartalmát, működtetési körülményeit, valamint a rendszert üzemeltető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) státusát és feladatait. A KHR, a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis, amely az adatkezelést elektronikus eszközökkel, automatizáltan végzi.

Impozáns építőipari adat – első ránézésre

0

Habár első látásra impozánsan bővült az építőipari termelés volumene az idén júniusban, a 27,2 százalékos megugrás 2016. júniusához képest egy igen alacsony bázisról történt.

Az 1,1 százalékos havi bővülési ütemnél az idén csak egyetlen gyengébbet produkált az ágazat: áprilisban visszaesést rögzítettek. A jövő kedvezőnek tűnik a szerződésállomány alakulása alapján.

Az építőipar termelési trendje szépen megy felfele – ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal által ma közzétett gyorstájékoztató grafikonja is mutatja.  De van is honnan, hiszen a legfrissebb, mai adatot is beszámítva – a 2010-es év átlagának az eredményét alapul véve – a 109,4 százalékos mutató – ha éppen csak hogy, de azért még mindig elmarad a 2016. januáritól. Igaz, azt megelőzően egy borzasztó nagy zuhanás következett be.

A trendek fényében nem meglepő, hogy az első félév építőipari termelés volumene közel 30 százalékkal – pontosan 27,0%-kal – bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Júniusi eredmények

S ami a konkrét, júniusi számokat illeti: az év hatodik hónapjában mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az előbbi főként az ipari és raktárépületek, s kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében

a közel 30 százalékos növekedéshez az alacsony bázis mellett az út- és vasútépítési munkák játszották a legnagyobb szerepet.

Növekvő szerződésállomány

A kedvező jövőt vetíti előre a megkötött új szerződések volumene, amely az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal – ez utóbbi a jövőbeni útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal (!)  volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Nőnek az árak is

Az idén április és június között az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a KSH.

Áremelkedés volt az előző negyedévhez képest is, az építőipar egészében 1,4 százalékos.

Komoly az építőipari drágulás

Jelentősen nőtt az építőanyagok ára, emelkedtek a fuvardíjak és a bérköltségek – olvasható a Magyar Idők egy mai, az építőipari vállalkozások körében végzett felmérés eredményeit ismertető cikkéből. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)  négyszáz mikro-, kis-, közepes vállalkozás és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérése szerint minden építőanyag-csoportban legalább 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható a fővárosban és környékén. Az építőipari bérek is emelkedőben vannak: a segédmunkások keresete 15-20 százalékkal emelkedtek, de a fővárosban és környékén a jó szakmunkások fizetsége akár 35 százalékkal is nőttek.

A szakszövetség szerint a fentiek miatt sok esetben nem lehet az építkezést a korábbi vállalási áron megvalósítani. Szerintük az építés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező együttes felelőssége az áremelkedések korrekt kezelése – írja a napilap.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK