Kezdőlap Címkék Elnökválasztás

Címke: elnökválasztás

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

0

Jövőre Romániában parlamenti és elnökválasztást rendeznek, és ehhez jön még az európai és az önkormányzati választás. Ebben a helyzetben az SRI-nek komoly politikai feladata van: a stabilitás biztosítása.

A NATO számára Románia sokkal fontosabb mint Magyarország, ezért Washingtonban és Brüsszelben semmiképp sem szeretnék, hogy a nacionalista és oroszbarát AUR bármilyen formában is a hatalom közelébe kerülhessen. A választásokat esősorban az AUR szélsőségesen nacionalista és oroszbarát mozgalom veszélyezteti, amely különben erősen szimpatizál Orbán Viktor politikájával. Az AUR belügyminiszter jelöltjét, Dan Dungaciut az ügyészség sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolja. Az AUR vezetőjét, Gheorghe Simiont orosz kémnek nevezte a Digi 24 televízió.

Romániában az SRI állam az államban – ez a kommunista idők öröksége, de azóta nem sok minden változott ezen a téren. Legfeljebb annyi, hogy a titkosszolgálat Washingtonhoz és nem Moszkvához kötődik. Az ukrajnai háború különösen felértékelte Románia szerepét az Egyesült Államokban.

Nem a kormánynak van titkosszolgálata hanem fordítva: a titkosszolgálat irányítja a mindenkori kormányt

Klaus Johannis államfő a Securitate tisztje volt, ezért nem is engedték be Németországba amikor ki akart vándorolni Romániából  Ceausescu bukása után – 1989-ben. A Securitatenak többszázezer munkatársa volt Ceausescu idején, és e tekintetben ma sincsen változás.

“Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetés van, ahol ne lennének jelen. Kettős hatalom van: a titkos párhuzamos csatornákon folyik a döntéshozatal és a korrupció” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János a budapesti külügyi intézet kolozsvári születésű szakértője. Aki elmondta, hogy “a román titkosszolgálatnak több milliárd dolláros high tech cégei vannak külföldön. Romániában pedig mindenkit  megfigyelhetnek. A román titkosszolgálat cégei jelen vannak Ukrajnában, Közép Európában, a Balkánon és a Közel Keleten. A Digi cégcsoportot emiatt “tanácsolták el” Magyarországról.”

Nálunk milyen szerepe van a titkosszolgálatnak?

A 2022-es választások megnyerése után Orbán Viktor kivette Pintér Sándor belügyminiszter kezéből az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét, és Rogán Antalnak rendelte alá, de valójában ő maga irányítja azt -éppúgy mint Nicolae Ceausescu Romániában. A román diktátor a Szovjetunióban végezte el az államvédelmi akadémiát a negyvenes évek végén. A magyar titkosszolgálat főfelügyelője az a Kovács tábornok, aki korábban a MET biztonsági főnöke volt. Ez a Svájcban bejegyzett gázkereskedő cég  részben orosz tulajdonban volt. Moszkva a Gazprombankon keresztül finanszírozta a magyar elit számára fontos részét. Lantos Csaba, aki jelenleg energia miniszter, de korábban a MET elnöke volt, többször is cáfolni kényszerült, hogy Orbán Viktor a MET részvényese, és ebben a minőségben csinos magánhaszonra tesz szert az orosz-magyar gázüzleteken.

A magyar titkosszolgálat éppúgy mint a román az élet minden fontos területén meghatározó pozíciókkal rendelkezik. Különösen így van ez a média esetében, melyet ugyancsak Rogán Antal ellenőriz. Ezért nem meglepő a kormánypárti média hatékony működése hiszen titkosszolgálati tisztek hálózata üzemelteti azt.

Putyin elnök a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. A brit hírszerzés megszerzett egy listát ebből, és továbbította azt Washingtonba. Néhány fontos ember kiesett az ablakon Moszkvában emiatt. Budapesten is néhányan izgatottak lettek, és érdeklődtek Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a sejtelmes választ kapták, hogy egyelőre nem találtak magyar nevet a listán…

Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

A volt amerikai elnököt kizárták az elnökválasztáson való részvétel lehetőségéből, mivel már az előválasztáson sem indulhat, mivel felkelésben vett részt – állapította meg a bíróság.

Ez az első alkalom, hogy egy állami bíróság úgy ítéli meg, hogy a republikánusok éllovasát el kell tiltani a szavazástól, mert az Egyesült Államok alkotmánya kizárja a szövetségi hivatalból az embereket, ha azok „felkelésben” vesznek részt.

A Colorado Legfelsőbb Bíróság döntése, amelynek valamennyi bíróját demokrata kormányzók nevezték ki, egyben az első alkalom a történelemben, hogy a 14. módosítás e  pontját egy elnökjelölt kizárására használták fel.

Valószínűleg leszámolásra kerül sor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amelynek el kell döntenie, hogy Trump maradhat-e a versenyben. Trump kampánya azt mondta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fog fellebbezni a 4-3-as ítélet ellen, amely a 14. módosítás értelmezésén alapul.

A 14. módosítás 3. szakasza kizárja a tisztség betöltését, ha az Alkotmány elleni felkelésben vett részt, miután esküt tettek annak támogatására.

„A bíróság többsége úgy ítéli meg, hogy Trumpot a 14. módosítás 3. szakasza értelmében kizárták az elnöki tisztség betöltéséből” – írta a bíróság.

„Mivel kizárták, a választási törvény értelmében jogellenes cselekedet lenne, ha a coloradói külügyminiszter jelöltként tüntetné fel az elnökválasztási előválasztáson.”

Hozzátették, hogy „nem könnyű szívvel vonjuk le ezeket a következtetéseket”.

„Tisztában vagyunk az előttünk álló kérdések nagyságrendjével és súlyával” – írta a bíróság. Szintén tudatában vagyunk annak az ünnepélyes kötelességünknek, hogy félelem  és befolyásolás nélkül alkalmazzuk a törvényt, és nem befolyásolhatja a közvélemény reakciója sem azokra a döntésekre, amelyeket a törvény előír nekünk.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság egyik bírójának ítéletét, amely megállapította, hogy Trump felkelést szított a Capitolium elleni január 6-i támadásban játszott szerepe miatt.

De a bíróság azt is közölte, hogy a volt elnököt nem lehet kizárni a szavazásból, mert nem volt egyértelmű, hogy a rendelkezés az elnöki tisztséget hivatott fedezni. Az állam legfelsőbb bíróságának döntése csak a március 5-i republikánus előválasztásra vonatkozik, de valószínűleg ez Trump státuszát is befolyásolná az általános választásokon.

Az ítélet csak január 4-én lép hatályba, így lehetőség nyílik fellebbezésre.

„Teljesen hibás döntés”

Steven Cheung, Trump szóvivője azt mondta, hogy fellebbezni fognak a „hibás” és „nem demokratikus” ítélet ellen.

„Nem meglepő módon a demokraták által kinevezett Colorado Legfelsőbb Bíróság Trump elnök ellen hozott ítéletet, támogatva egy Soros által finanszírozott, baloldali csoport azon tervét, hogy beavatkozzon egy választásba Joe Biden nevében azáltal, hogy eltávolítja Trump elnök nevét a szavazásról, és kizárja a a coloradói szavazók joga, hogy az általuk választott jelöltre szavazzanak”  – mondta Cheung.

„Teljesen bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyorsan a mi javunkra dönt, és végre véget vet ezeknek a nem amerikai pereknek.”

Vivek Ramaswamy, aki a 2024-es jelölésért indul, és a felkelő kampánya során időnként Trumppal szövetkezett, „a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló választási beavatkozási taktikának” nevezte, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja jelölését Coloradóban.

„Így néz ki egy tényleges támadás a demokrácia ellen”

– fogalmazott közleményében.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 6-3 arányú konzervatív többségében három Trump kinevezett személy is szerepel.

Minnesotában és New Hampshire-ben a hasonló pereket eljárási okok miatt elutasították. Eközben egy michigani bíró a múlt hónapban úgy döntött, hogy a kérdés politikai jellegű, és nem ő dönthet, a fellebbviteli bíróság pedig megerősítette a döntést, hogy nem zárják ki őt.

Az ügyet a coloradói szavazók egy csoportja indította el, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Crew) segítségével, akik azzal érveltek, hogy Trumpot ki kell zárni, mert a Capitolium megtámadására buzdította támogatóit az elnöki hivatal átadásának megakadályozása sikertelen kísérlete érdekében.

Noah Bookbinder, a Crew elnöke kijelentette, hogy

a keddi döntés „nemcsak történelmi és indokolt, de szükséges is ahhoz, hogy megvédjük a demokrácia jövőjét hazánkban”.

Trump egyre több dollármilliárdos támogatására számíthat

Az USA ex elnöke egyre inkább elveti a sulykot, de ez egyáltalán nem zavarja a dollármilliárdosokat, akik közül mind többen biztosítják támogatásukról a Trump kampányt.

14 milliárd dollárt költöttek a legutóbbi elnökválasztási kampányra, kétszer annyit mint 2016-ban amikor Trump nyert. Már biztosan látszik, hogy a 2024-es elnökválasztási kampány minden rekordot túlszárnyal majd. Nem a kispénzű Trump rajongók adják össze a nagy pénzt a kampányra hanem a dollármilliárdosok: Phil Ruffin, a 88 esztendős kaszinókirály már sok egymillió dolláros hozzájárulással vétette magát észre az idén, de a nagy pénz befizetése még hátravan hiszen nem biztos, hogy Trump indulni fog. Phil Ruffin vagyonát 3,4 milliárd dollárra becsülte a Bloomberg.

Charles Kushner, aki szépen gazdagodott hála rokoni kapcsolatának: fia, Jared Ivanka Trump férje. Kushner papa vagyona 1,8 milliárd dollár. Ő családi alapon is érdekelt Trump újrakezdésében hiszen a kijelölt trónörökös Ivanka Trump a családban. A dinasztia alapítására kész Donald Trump lányában látja méltó örökösét.

Donald Trump számára Joe Biden személyes ellenség: legutóbb már azt közölte, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor különleges ügyészt nevez ki a Biden család ügyeinek vizsgálatára.

A harmadik dollármilliárdos Robert “Woody” Johnson, aki Trump nagykövete volt Londonban. Az ő nettó vagyona 3,7 milliárd dollár.

Közben Trumpnak nem árt figyelnie mérsékelt vetélytársára, Nikki Haleyre, akit még ő nevezett ki ENSZ nagykövetnek. Most egyre több dollármilliárdos benne látja a jövőt, mert úgy gondolják, hogy az ex elnök már lejárt lemez. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke már jelezte, hogy ő a maga részéről Nikki Haleyt támogatná a legszívesebben az elnökválasztási kampány során.

Összeegyeztethető-e a demokrácia és a kapitalizmus?

Ezt a kérdést feszegeti a londoni Guardianben Robert Reich. Az Egyesült Államok egykori munkaügyi minisztere szerint csakis akkor működik jól a rendszer, ha a demokrácia ül a vezető ülésen és nem a kapitalizmus. Trump és követői az ellenkezőképp gondolkodnak. Miután egyre nagyobb vagyon koncentrálódik egyre kevesebb család kezében, ezért a szupergazdagok attól tartanak, hogy a demokratikus többség el akarja azt tőlük venni, és ennek érdekében olyan elnököt és kongresszust választ, amely emeli az adókat. Ezzel szemben Trump első elnöki intézkedése az volt, hogy csökkentette az adókat. A választási kampány során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót.

Mi ennek a Trump politikának az alternatívája?

Egy hangos és határozott demokrácia kampány, amely az ellen küzd, hogy nagy vagyonok koncentrálódjanak kevés kézben.

Harcol az ellen, hogy a nagytőke politikai képviseletet kapjon, épp ezért adó emelést javasol. Ugyanakkor csökkenteni kívánja a csillagászati vezérigazgatói jövedelmeket.

Megadóztatná a nagy vagyonokat, és ezekből a pénzekből finanszírozná azt az egészségügyi rendszert, amely mindenkinek nyújtana ellátást. A Biden kampánynak ezt nyíltan fel kell vállalnia – hangsúlyozza Robert Reich, az USA egykori munkaügyi minisztere a londoni Guardianben.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

“A CIA ölette meg Kennedy elnököt”

„Ki ölte meg Kennedyt? Nem tudja senki.” Az ismételten fellángolt vitát, most nem más lobbantotta lángra, mint a néhai elnök unokaöccse Robert Kennedy junior, persze véletlenségből mostanság indítja kampányát a demokrata párt elnökjelölti versenyébe.

Azt állítja az Egyesült Államok egyik demokrata elnökjelöltje, a meggyilkolt elnök unokaöccse, Robert Kennedy junior, hogy a CIA megszervezte meg nagybátyja meggyilkolását 1963 novemberében.

“Túlságosan is sok bizonyíték mutat arra, hogy a CIA szervezte meg a gyilkosságot, és azután a titkosszolgálat fedte el a részleteket “

– állította Robert Kennedy junior, aki Biden elnök ellenében indul a demokrata elnökjelöltségért. Korábban lelkesen kampányolt a Covid védőoltás ellen. Most arról beszélt, hogy James Douglas könyve tele van olyan bizonyítékokkal, melyek azt igazolják, hogy a CIA végzett Kennedy elnökkel 1963-ban.

A Warren Bizottság, mely hivatalból kivizsgálta a Kennedy gyilkosságot arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald, a mesterlövész magányos gyilkos volt, nem állt mögötte szervezet. Lee Harvey Oswaldot, aki a mesterlövész képzést a Szovjetunióban szerezte, a televíziós kamerák előtt lőtte le Jack Ruby, ezért nem tehetett részletes vallomást. Főként az nem világos még hatvan évvel később sem: miért lőtte le Kennedy elnököt?

Robert Kennedy junior korábban a Twitteren reagált Tucker Carlson egyik videójára, melyben a Fox News nemrég kirúgott sztár riportere ugyancsak kétségeit hangoztatta a Kennedy gyilkossággal kapcsolatban.

“Ez volt a legmerészebb híradás az elmúlt hatvan évben! A CIA gyilkosság nem volt más mint egy sikeres államcsíny. Ebből az amerikai demokrácia sohasem épült fel” – állítja az unokaöccs, akinek édesapját, Robert Kennedyt is meggyilkolták 1968-ban amikor a demokrata párt esélyes elnökjelöltje volt. Gyilkosa ma is börtönben. Ebben az esetben sem derült ki, hogy miért végzett Robert Kennedyvel?!

A magányos gyilkosokkal kapcsolatban rendszeresen felmerülnek összeesküvés-elméletek. Most azonban a Kennedy család egyik prominens tagja állt elő ezzel. Arra is hivatkozott, hogy egy kutatócsoport kiderítette: a CIA és Lee Harvey Oswald szoros kapcsolatban állt egymással.

Mit mond a CIA?

“Mindez hazugság. Semmilyen olyan új tény nem merült fel, mely cáfolná a Warren bizottság jelentését”

– írja honlapján a titkosszolgálat.

A CIA egyik szóvivője pedig kijelentette: semmi sem igazolja azt az állítást, hogy Lee Harvey Oswald kapcsolatban állt volna a szervezettel. Kennedy viszont azt állítja, hogy nem véletlen: az USA állampolgárainak többsége ma sem ad hitelt a hivatalos verziónak. Fokozza a gyanút, hogy a Kennedy elnök gyilkosságával kapcsolatos dossziét teljes terjedelmében még mindig nem tette közzé a CIA – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.

1976-ban a washingtoni képviselőház egyik albizottsága újra megvizsgálta a Kennedy gyilkosság körülményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald nem egyedül lőtt hanem volt egy másik mesterlövész is. Mindez egy összeesküvésre utal, de nem találtak olyan szálat, amely a CIA, Kuba vagy a Szovjetunió felelősségét mutatta volna.

A Washington Post 1993-ban azt írta, hogy Lee Harvey Oswald a Szovjetunióban kapcsolatba került a KGB-vel. Két és féléves tartózkodása alatt mesterlövész kiképzést kapott. Kapcsolatban állt Valerij Kosztyikov KGB tiszttel, aki a híres tizenharmadik ügyosztály munkatársa volt. Ez a KGB ügyosztály szervezte a gyilkosságokat külföldön.

Oliver Stone filmet forgatott a Kennedy gyilkosságról 1991-ben, és ebben egy fekete esernyő férfi mérgezett nyíllal megbénította az elnököt, majd jelezte a mesterlövészeknek: tüzelhetnek az immár magatehetetlen elnökre. A CIA szerint ez nem egyéb mint rossz vicc. Előkerült a fekete esernyős ember is, aki elmondta, hogy semmi köze sem volt a merénylethez. Azért vitt magával fekete esernyőt Dallasban, mert Kennedy elnök apja, Joseph támogatta Chamberlain brit miniszterelnök politikáját, mely kiegyezést akart Hitlerrel. Chamberlain mindenütt fekete esernyővel jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez meglehetősen nyakatekert magyarázat, de az tény, hogy Joseph Kennedy mint az USA londoni nagykövete ellenezte a második világháborút, és nem akarta, hogy az Egyesült Államok hadba szálljon Hitler ellen. Végül a náci diktátor üzent hadat az USA-nak azt követően, hogy a japánok megtámadták Pearl Harbourt 1941-ben.

Robert Kennedy junior nyilvánvalóan azért hozta elő nagybátyja és apja meggyilkolásának ügyét, hogy előmozdítsa elnökválasztási kampányát. Televíziós interjújában Joe Biden elnököt régi barátjának nevezte, de közölte, hogy sok mindenben nem ért vele egyet. Különösen bírálta Biden külpolitikáját mondván, hogy az fokozza a háborús feszültséget Ukrajnában.

“Mi állítólag emberbaráti célból mentünk oda, hogy segítsük Ukrajnát, aztán kiderült, hogy a valóságos célunk az orosz hadsereg legyőzése. Proxy háborút vívunk Oroszországgal Ukrajnában, ahol ezért feláldozunk sokezer ukrán életet.”

A migráns vita kapcsán így foglalt állást:

”Lezárnám a határokat az illegális bevándorlók előtt, de erősíteném a legális bevándorlást.”

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Macron: ez népszavazás az Európai Unióról

Macron-Le Pen tv vitát rendeztek  négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.

„Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen „pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.

A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.

A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.

Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.

A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke

Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei  szorgosan támadták Macron választási kampányát.

Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.

Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? „Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.

Frexit?

Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az „az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.

Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió „törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal  a háború után.”

Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás „népszavazás az Európai Unióról”.

Párizs a második fordulóra készül

Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!