Tegnap összejöttek az EU parlamentben az uniós országok civiljei, azért, hogy javuljon a cégadatokhoz való hozzáférés. Sok itt még a tennivaló. A független, tényfeltáró újságírók sokszor nem jutnak el az offshore-láncok végéig, pedig az átlátható tulajdonosi struktúrát a pénzmosás elleni jogszabályok is előírják.
Meg tudják-e állapítani, hogy mi rejlik a liechtensteini Insula Management Establishment cég mögött, hogy valójában kikkel állnak kapcsolatban, és miért kellett közbenső tulajdonosként szerepeltetni ezt a céget a Quaestor birodalomban. Fel tudják-e deríteni, hogy a Veresegyházi Ingatlan Kft-nek mi köze van ehhez az egészhez, és meg tudják-e állapítani, a brit Virgin szigeteken, valamint a Panamában bejegyzett ugyancsak Quaestor cégek tulajdonosi körét és esetleges magyar kapcsolataikat? Kétlem.
Amikor egy likviditási gondokkal küzdő cég vezetője egyetlen termelő eszközét kivonva, bedönti adóssággal terhelt cégét, hogy felvirágoztasson egy másikat, vagy amikor tömegesen fiktív ruháznak át cégeket, vagyonkimentési céllal, akkor jelennek meg a cégtemetők sírásói, ügyvédek és strómanok. Az interneten még cégmester is hirdeti, hogy fő területe az adóssággal terhelt cégek átvétele, kiközvetítése (cégátvétel), problémás cégek adás-vételének lebonyolítása (cégadásvétel), cégeladás, cégalapítás, cégmódosítás, üzletrész átruházás, no meg ügyvezető kölcsönzés és adósságátvállalás, adósságrendezés, továbbá esetenként pályázati pénzek, hitelek intézése.
A nyilvántartásból gyakran nem derül ki a valódi tulajdonos neve
Egy-egy cég adatát jelenleg ingyenesen megtekinthetjük az állami e-cégjegyzék szolgáltatáson keresztül, de ha nagyobb mennyiségű adatra, strukturált és kereshető adatbázisra volna szüksége egy cégnek, vagy újságírónak, akkor komoly pénzeket kell fizetnie érte. A végső tulajdonosokról pedig egyelőre nem is létezik hozzáférhető állami nyilvántartás Magyarországon. Szépen vagyunk, nem mondom.
Például a letelepedési kötvényeket, a forgalmazó cégek közül a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund hozta be. Ez a vállalkozás kapta meg a kínai ügyfelekre is a kötvényforgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, de kik a tulajdonosok a sor végén? A cégről annyit lehet tudni, hogy a testülettől kapott engedélyt átadta a hasonló nevű, Hongkongban bejegyzett Hungary State Speciel Debt Managementnek. Hogy erre mi szükség volt, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy a hongkongi vállalkozás tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. De kik állnak a tulajdonosi sor végén?
Azonban nem csak cégek, jogi személyek tűnnek el, mint szamár a ködben az érdeklődők szeme elől. Mint például olyanok, melyek tucatszám voltak bejelentve egy rózsadombi címre – szúrta ki a 444.hu. Természetes személyek is köddé váltak! Persze nem csak strómanok fordultak elő, miként a hvg.hu mutatta be Farkas Mihályt, egy milliárdos cég nincstelen zenész tulajdonosát. De hazánk elhíresült közmunkása, Orgován Béla is ide tartozik, akinek nevén négy társaság volt fellelhető az Opten adatbázisában – derítette ki a 24.hu.Teljesség igénye nélkül említettem e két példát, csak tájékozódási pontokként. Van még belőlük bőven, sorolhatnánk napestig.
Azért akad valódi tulajdonos is a felszívódottak sorában
Pólusról nem csak az irodaházas center, cukrászda, vagy fittnes edzőterem jut az ember eszébe, hanem Pólus Péter, a kétezres évek közepének vendéglátó ipari sztárvállalkozója, aki nagy üzletet hozott össze: 2005-re luxusgolfszállót épített Göd határában. Ma a résztvevők – az önkormányzat, a CIB és a Magyar Fejlesztési Bank – a pénzük után futnak. A válság a hibás, vagy a semmivel alá nem támasztott üzleti és politikai ambíciók okozták a milliárdos buktát? Netán egyszerű szélhámosság, ami zajlott?
Pólus Péter Csaba, mint annyi más hasonszőrű társa ismeretlen helyen tartózkodik. Bizonyára oka van rá. Ha valaki mégis többet tudna róla és csalafintaságairól, az jelentkezzen!
