Rendkívüli védelmi intézkedésekre volt szüksége 200 rendőrnek Svédországban, olyan sok támadás és fenyegetés érte őket az Aftonbladet című svéd napilap szerint. Előfordult, hogy családostul el kellett költözniük. Több száz rendőr a szakmáját is otthagyta.

Normális helyzetben a rendőrök szoktak vadászni a bűnözőkre, de Svédországban az elmúlt tíz évben visszájára fordult a rabló-pandúr reláció, azóta nagyjából rendszeresen támadják és fenyegetik meg a rendőrséget, illetve a rendőrállományt. Most viszont úgy látszik, hogy a helyzet kezd tarthatatlanná válni: a rendőrautók felgyújtása, a rendőrség elleni kézigránátos támadások egyre gyakoribbá váltak, 2017 októberében pedig bomba robbant a helsingborgi rendőrőrsön.

Az utóbbi évben a rendőrséggel szemben állók taktikát váltottak. Míg korábban inkább a rendőrséget, mint szervezetet támadták, mostanra gyakrabban válnak célponttá az egyes rendőrök. A kollektív fenyegetést felváltotta az egyének megfélemlítése annak érdekében, hogy a rendszert az alkotóelemein keresztül törjék meg.

A félelemkeltés hatásosnak bizonyult, vannak rendőrök, akik be sem ülnek már a szolgálati autójukba anélkül, hogy előtte ne néznének be a jármű alá robbanószer vagy oda nem illő vezetékek után kutatva.

De kik vadásznak a rendőrökre?

A két legproblémásabb környék, ahol a rendőrségellenes hangulat tetőzik, Malmö Rosengård nevű bevándorlónegyede, illetve a szintén bevándorlók lakta Rinkeby Stockholm közelében. Ezeken a helyeken a sorozatos támadások mellett megnehezíti a rendfenntartó erők munkáját az is, hogy a rendőrellenes hangulat miatt alig van valaki, aki hajlandó lenne tanúskodni vagy akár beszélni a szolgálatosokkal. Sőt, akkor sem hívják a rendőrséget, ha betörés vagy más bűncselekmény történik otthonukban, ugyanis félnek, hogy azután ők is a bűnbandák célkeresztjébe kerülnének.

Habár a rendőrség az elsődleges célpont, a velük szembeni bizalmatlanság már kiterjedt más szervekre is, a legveszélyeztetettebb helyeken előfordul, hogy a mentősöket és a tűzoltókat sem fogadják szívesen vagy akár erőszakot is alkalmaznak velük szemben.

Nyomozók a helsingborgi rendõrkapitányság elõtt 2017. október 18-án, miután hajnalban pokolgép robbant a fõbejáratnál. (MTI/EPA/Johan Nilsson)

Korábban írtunk már a tavaly nyártól év végéig tartó bandaháborúról a szomszédos Dániában, ahol a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlók alkotta bűnszervezetek eredetileg a hasispiac uralása miatt kezdtek végeláthatatlan háborúskodásba. Az elkövetők és a helyszínek tekintetében hasonló a svédországi helyzet, ahol szintén a bevándorló hátterű, bűnszervezetekbe tömörült fiatalok jelentik a problémát a bevándorlók lakta negyedekben.

Jelentős különbség viszont, hogy míg Dániában elsősorban egymás vérét ontották a bandák fél éven keresztül, addig Svédországban kifejezetten a rendőröket célozzák lassan egy évtizede. Ez pedig más tényezők mellett oda vezetett mostanra, hogy egyre kevesebben akarnak rendőrként dolgozni, a rendőrségnek a folyamatos támadások mellett még súlyos állományhiánnyal is kell működnie.

Válság: fogy a rendőr, egyre több az erőszakos bűncselekmény

Menjünk vissza kicsit az időben. A svéd rendőr- és rendőrségellenes hangulat 2016-ban kezdett tetőzni, ekkor jelentek meg az első újságcikkek, ahol konkrét krízisről⁠ beszéltek.

A sorozatos felmondások és az egyre veszélyesebbé váló munka miatt a svéd rendőrség már 2015-ben is meglehetősen gyengén teljesített, a bűncselekmények mindössze tizennégy százalékát tudták megoldani – ez tizenhat éves mélypontot jelentett.

Eközben ráadásul jelentősen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma: 2014-ben 87 gyilkosság történt, 2015-ben viszont már 112-ra ugrott a számuk. 2016-ban sem következett be jelentősebb csökkenés, 106 gyilkosság történt az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Norvégiában 2014 óta nem haladta meg az évi harmincat a gyilkosságok száma. Igaz, ők feleannyian vannak, mint a svédek, viszont még a népesség arányában is jóval kevesebb gyilkosság történt.

Az NRK grafikájából fordítva

2016-ban Göteborgban kiugróan megnőtt a lövöldözések és gyilkosságok száma is, egyre gyakoribbá váltak továbbá a kézigránátos támadások. Miután  ősszel nagy port kavart egy eset, amikor kézigránátot dobtak egy lakásba és meghalt egy nyolcéves kisfiú, egy helyi rendőrfőnök nyilatkozott arról, hogy száz rendőr hiányzik csak az ő körzetéből. Elmondása szerint az állományhiány miatt próbálkoztak az újraszervezéssel is, azaz az irodai munkát végzőket is megpróbálták külső szolgálatba állítani, de a kísérlet fordítva sült el, kevesebb járőr lett az utcákon.

Csak 2016-ban 950 svéd rendőr akasztotta szögre jelvényét és szolgálati fegyverét, ez a duplája az elmúlt öt év átlagának. A munkahelyváltást az állomány mintegy nyolcvan százaléka vette fontolóra.

Rendõrségi helyszínelõk dolgoznak Göteborgban 2016. augusztus 22-én, miután hajnalban kézigránátos támadás ért egy lakást a svédországi Biskopsgarden kerületében. A robbanás megölt egy nyolcéves fiút. (Bjorn Larsson Rosvall/TT News Agency via AP)

A veszélyes munkakörnyezet mellett a rendőrök alacsony fizetése sem a válság megoldását segíti elő. Kevés fizetésért egyrészt nem igazán vonzó az egyébként is kockázatos hivatás, másrészt pedig a már állományban lévők is gyakran döntenek úgy, hogy szakmát váltanak. Ez főleg a fiatalabbaknál jellemző, a régóta rendőrként dolgozók ritkábban távoznak.

Egy svéd rendőr kezdőfizetése 2016-ban havonta nagyjából bruttó 25 ezer svéd korona volt, amely majdnem 800 ezer forint, de Svédországban nagyon magasak az adók, tehát ebből a bruttó összegből körülbelül 50-60 százalék is lejöhet. Ugyanebben az évben egy jóval biztonságosabb munkakörben tevékenykedő templomi kántor kezdőfizetése 28 500, egy erdészé 41 500 és egy HR-esé 37 000 svéd korona volt.

A miniszterelnök szerint csak hisztizett a rendőrség

Mindeközben a politikai hatóságok szinte nem is foglalkoztak a problémával. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy “túl messzire ment a rendőrségi szerveknél a kiáltozás a krízisről”. Anders Ygeman, az ország szintén szociáldemokrata belügyminisztere is egyetértett, szerinte “egy krízis egészen más dolog”.

Ygeman mégis előterjesztette 2016 októberében, hogy a kövekező évi költségvetésben 100 millió koronával többet kapjon a rendőrség, de ez leginkább csak az elégedetlen hangok csitítására tett kísérlet, az összeg túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.

2017 augusztusában végül megérkezett a valóság a Löfven-kormányhoz is: 2 milliárd koronával többet szántak a rendőrségnek a 2018-as költségvetésből. A problémát ez persze nem oldja meg egy csapásra, de a svéd rendőrszövetség szerint azzal, hogy a kormány végre belátta az állományhiány súlyosságát, már van lehetőségük javítani a helyzeten.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .