Megvizsgáltunk minden egyes aranyrudat és le is mértük őket. Nincs okunk a reklamációra – hangsúlyozta a Bundesbank igazgatósági tagja, Carl-Ludwig Thiele a kamerák előtt. A német aranykincs, melyet a hidegháború idején New Yorkban, Londonban és Párizsban tartottak, jórészt hazatért.
Nem kis értékről van szó: a 270 ezer aranyrúd a mai árfolyamon 120 milliárd eurót ér. Már a súlya is tekintélyes: 3378 tonna.
Miért vitték külföldre a Bundesbank aranykészletét? Azért, mert a hidegháború idején a Német Szövetségi Köztársaság frontországnak számított. Biztosabb az aranykészlet a Rajnától nyugatra – ez a konszenzus alakult ki a német elitben a gazdasági csoda idején, amikor Németország újra Európa vezető gazdasági hatalma lett. Így
a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.
De miért maradt ott a berlini fal leomlása után?
Sokan tették fel ezt a kérdést különösen a pénzügyi válságok idején, amikor az arany hagyományosan felértékelődik. A német Számvevőszék 2012-ben szólította fel a Bundesbankot, hogy most már itt az ideje az aranykészlet hazaszállításának. A Bundesbank szép csendben meg is kezdte ezt, de ezt nem verték nagy dobra. A biztonság ugyanis sokba kerül. Most, hogy az aranykészlet java hazakerült 7,7 millió euróra rúg a számla.
Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.
A Banque de France trezorjában immár semmi sincs pedig eddig 374 tonna német aranyat őriztek ott. Mire használja fel a Bundesbank ezt a hatalmas értékű aranykincset?
A hazaszállítás önmagában egy sikeres PR akció és a szeptemberi választások előtt minden bizonnyal megerősíti Angela Merkel kancellár pozícióját.
A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.
A nyugdíjkassza Németországban ugyanolyan gondokkal küzd mint nálunk és mint a legtöbb európai államban: túl sok az öreg és túlságosan kevés a munkaképes fiatal. A Bundesbank teljes mértékben elzárkózik attól, hogy az aranykészletet erre használják fel.
Macron francia elnök az eurozóna átfogó reformját javasolja: egységes pénzügyminisztériumot, amely központilag kezelné a tagállamok államadósságát. Schauble német pénzügyminiszter ezt egyáltalán nem fogadja el, de az eurozóna reformjával egyetért. Ennek
a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,
melynek nagyrésze évtizedek múltán hazatért abba a Németországba, amely vitathatatlanul Európa meghatározó gazdasági nagyhatalma. A szeptemberi választás után kiderülhet, hogy mi lesz az eurozóna reformjával és mire használják fel Németország aranykészletét, melynek értéke – mai árfolyamon – 120 milliárd dollár.
