Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

0
1344
Euronews

A rendezetlen Brexitet megtiltó törvényt fogadott el a londoni alsóház. Boris Johnson miniszterelnök ezután közölte: előrehozott választást kezdeményez. Ennek kétharmados többsége azonban nem jött össze.

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban késő este az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Mindenki mindenkit mattolt

Ezzel szinte átláthatatlan helyzet állt elő. A megelőző órákban a londoni alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból. Az előterjesztés azonban azt is tartalmazta, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül további vitára. (A törvényre egy konzervatív párti képviselő is igent mondott, ellene pedig a beterjesztő Munkáspárt egyik tagja szavazott – írta a BBC.)

- Hirdetés -

Johnson az alsóház szerda esti döntése után bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére. Szerinte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

Johnson kijelentette: saját és kormányának meggyőződése szerint is

a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.

Az előrehozott választáshoz azonban kétharmados szavazattöbbség lett volna szükség. De 434 helyett csak 298-an szavaztak az indítványra. Ráadásul a szerda este elfogadott – a no dealt megtiltó – javaslatot a felső háznak (Lordok Háza) is meg kell szavaznia ahhoz, hogy ennek törvényi ereje legyen. Erre várhatóan csütörtökön kerülhet sor.

Még egy csavar

A javaslat beterjesztői – elsősorban a Munkáspárt – érdeke az volt, hogy a no deal Brexitet elutasító javaslat törvénnyé válik, hogy az – új választás esetén –

az új kormányt is arra kötelezze, hogy betartsa a tiltást.

Enélkül egy Johnson vezette új konzervatív kormány nem köteles betartani a parlament döntését. Ez is magyarázat lehet arra, hogy az új választás nem kapta meg a szükséges többséget. Emellett Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Mi a terv?

A szavazás előtti vitában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról beszélt, hogy Johnsonnak semmilyen stratégiája nincs a Brexitre, az általa folyton hangoztatott újratárgyalásra a feltételekről. A kérdésre a miniszterelnök nem tud válaszolni, azért,

mert nincs semmilyen beterjesztés az Európai Bizottsághoz

– mondta Corbyn.

Erre utalt az Európai Bizottság szóvivője is délután, amikor arról beszélt, meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból. Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.
Eddig nem érkezett javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására – mondta a szóvivő.

Korábban már elvetették a no deal Brexitet, és a megállapodást is

Az esti szavazásra azután kerülhetett sor, hogy egy nappal korábban 21 tory képviselő is arra szavazott, kerüljön az alsóház elé a rendezetlen kilépést megakadályozó törvényjavaslat. Ez amúgy összhangban áll a tavasszal megszavazott – nem törvény erejű – határozattal, amelyben a parlament elutasította a megállapodás nélküli kilépést. Azután, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May által a bizottsággal tető alá hozott szerződést három alkalommal hajította a szemétbe.

A fő probléma az úgynevezett backstop, az a tartalékmegoldás,

amely megoldást kínál a tagság megszűnésének súlyos következményei alól. Amely szerint vissza kell állítani a határt az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország közti 500 kilométeres közös szakaszon. Ez azonban ellentétes a Dublinnal kötött 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezménnyel, amely lezárta a felekezetközi polgárháborút Észak-Írországban. Nagy-Britannia vállalta, hogy a jövőben nem lesz határellenőrzés.

Bezárult a csapda

Az Európai Bizottsággal megkötött – és az alsóház által háromszor elvetett – szerződés azt tartalmazza, hogy Észak-Írország bennmaradna a közös vámövezetben, és Nagy-Britannia is a közös kereskedelmi térség része maradna. Ezt azonban nem fogadják el a kemény brexiterek, mondván: nem lehet kétféle szabály Észak-Írországra és a korona többi részére, illetve ezzel az ország lényegében nem is lépne ki az EU-ból.

Ezzel bezárult a csapda a Brexit felett.

A bizottság ugyanis egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani a feltételeken, és nem veszi ki a backstopot a szerződésből.

Márpedig ez volt Johnson feltétele bármilyen további tárgyaláshoz. A kormányt támadók érve viszont az, hogy a kilépési népszavazás nem adott felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitre.

Johnson sokszor kinyilvánított elve az, hogy bármi áron kiviszi az országot az EU-ból, ehhez azonban arra is szüksége lett volna, hogy az október 17-i EU-csúcson már tisztségében megerősített miniszterelnök képviselje az országot. A rendkívüli választás elmaradásával erre aligha kerül sor. Tehát, ha csak nem történik csoda, Johnson üres kézzel megy Brüsszelbe másfél hónap múlva.

Egyes értékelések szerint elvileg nem kizárt annak lehetősége, hogy Johnson bizalmi szavazást kér maga és kormánya ellen. Ekkor egyszerű többség is elegendő ahhoz, hogy megbuktattassa magát, és új választást kényszerítsen ki.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .