A Magyar Tudományos Akadémia nem akarja elengedni a kutatóintézeteket és többséget igényel irányító testületében. Az MTA elnöksége megerősítette: csak akkor pályáznak a kutatási támogatásokra, ha megkapják törvényes pénzüket.
A kutatóhálózat maradjon az akadémiánál – ez a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségének legfontosabb döntése keddi ülésén.
Ezzel ellentmondanak annak a kormányzati szándéknak, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képvisel a köztestület jövőjéről, hogy az intézményhálózatot leválasztanák az MTA-ról. Ezen felül létrehozni terveznek egy olyan irányító testületet, amelyben fele-fele arányban lenne képviselve a kormány és az MTA. Az akadémia erről is másképpen gondolkodik, szerintük ugyanis jelentős többsége legyen a tudományos közösségnek.
Az elnökség megerősítette két hete hozott döntését, amelyben írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait. Azóta kiszivárgott értesülések láttak napvilágot arról, hogy az ITM
szétszedné a kutatóhálózatot,
ennek egy részét alapítványokba olvasztaná, másokat valószínűleg megszüntetnének vagy bevinnének olyan intézményekbe, amelyeket az elmúlt időben hoztak létre például a közszolgálati egyetemen vagy önállóan (Veritas, vagy Magyarságkutató Intézet).
Az MTA elnöksége tárgyalási alapnak tekinti Palkovics munkaanyagát a kormány és az MTA megállapodására az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítási struktúrájának átalakítására vonatkozóan. Az MTA
írásban várja a minisztertől az MTA kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó álláspontjának kifejtését,
annak szakmai, jogi- és gazdasági indokolását.
Az elnökség hangsúlyozza tehát néhány szempont érvényesítését a kutatóintézet-hálózat tudományos függetlenségének és szakmai minőségének további biztosítása érdekében:
- a kutatóintézet-hálózat az MTA égisze alatt marad,
- a kutatóintézet-hálózatot irányító testület(ek)ben a tudományos közösség jelentős többséggel rendelkezik,
- a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.
Az MTA azt is igényli, a Palkovics-féle munkaanyagban foglaltak szerint az MTA költségvetési fejezetben önálló jogi személyként jöjjön létre a kutatóhálózatot összefogó szervezet.
Az elnökség megerősítette legutóbbi ülésének döntéseit. Két hete arról hozott határozatot, hogy a a kutatóközpontok főigazgatói és az önálló jogállású intézetek igazgatói először az MTA elnökségéhez terjesszék fel az ITM által meghirdetett kutatási pályázatokra való jelentkezésüket.
Az MTA elnöke pedig csak akkor továbbíthatja ezeket a pályázatokat, ha Palkovicstól előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják.
Jelenleg az ITM
nem folyósítja az alapműködéshez szükséges pénzt se,
ez 20 milliárd forint. Ezekre az összegekre is pályázatokon kellene jelentkezniük az MTA intézeteinek, úgy, hogy a pályázati összegeket megnyitnák az egyetemi intézmények előtt is. Ezek azonban az alapfinanszírozást megkapják a kormánytól.
A kormány álláspontja (részleteiben nem kifejtve) az, hogy az MTA intézetei nem elég hatékonyak, túl sok az alapkutatás, kevés az alkalmazott kutatás, kevés a találmányokban kifejeződő eredmény.
A kutatók általánosnak tekinthető véleménye ezzel szemben az hogy alapvető szerkezeti problémák vannak a hazai k+f-ben. A cégek, elsősorban a kkv-k kutatási intenzitása nagyon alacsony. Ezért az MTA hálózatának szétcincálása semmit se segítene ezen, az MTA-tól egyébként se lehet elvárni a közvetlen gazdasági hatékonyságot.
