„Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez” címmel szólította meg a Fidesz országgyűlési képviselőjét és egyben képviselőjelöltjét (amúgy a kormányzópárt alelnökét) Bauer Tamás, aki a Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanabban a budapesti választási körzetben. Bauer gyakorlatilag számonkéri politikai ellenfelén, hogy az – az esküjét megszegve – nem lép fel a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen. Nyolc konkrét eset kapcsán rója fel ezt az ellenzéki politikus, s fogalmazza meg a nyolc kérdést.
Hogy pontosak legyünk: Bauer Tamás nem is csak nyolc kérdést tesz fel – amelyeket alább, betű szerint idézünk -, hanem egy súlyos megállapítás zárásaként egy kilencediket is, nevezetesen:
Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?
És íme az ide vezető nyolc kérdés:
- Miért vett részt Ön 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?
Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.
- Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?
Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezeket súlyos korlátozások.
- Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíja?
Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.
- Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?
Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.
- Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?
Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők, országgyűlési képviselőre pedig különösen.
- Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, melyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?
Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.
- Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény módosításához nem volt kétharmaduk?
A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt, amíg volt kétharmaduk, a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.
- Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?
Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.
