Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.
Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.
A XIX-ik századi példa
Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?
A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.
Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.
A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.
A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.
Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.
Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.
Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!
Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.
