Látványosan megbukott a nagy görög–amerikai földgázaukció, amelyet az USA energiaügyi minisztere még tavaly úgy harangozott be, hogy „minden orosz földgázt amerikaival akarunk pótolni Európában”. Az eredmények azonban azt mutatják: az európai vásárlók egyre kevésbé bíznak Trump energiapolitikájában.
A görög kikötőből induló, úgynevezett „vertikális vonal” földgázvezeték kapacitására hirdettek aukciót, amely az amerikai LNG-t szállítaná észak felé, a kelet–nyugati gázkereskedelem részleges kiváltására. A meghirdetett 72 gigawattórányi kapacitásból mindössze 48 megawattra érkezett ajánlat – vagyis az érdeklődés a meghirdetett mennyiség 0,1%-át sem érte el.
A helyzet azért különösen kínos, mert decemberben már tartottak egy hasonló aukciót, amely teljes érdektelenségbe fulladt. Ez tehát a második egymást követő kudarc.
Miért bukott el az aukció?
A szakértők szerint:
- gyenge a kereslet a földgázpiacon,
- túl magasak a szállítási díjak.
A görög kormány azonban más okot lát.
Pokolian rossz az USA–EU viszony
A görög kormány szerint a kudarc hátterében az Egyesült Államok és az Európai Unió között kialakult feszültség áll. A Grönland körüli viták tovább mélyítették az atlanti kapcsolat válságát, ami elbizonytalanította az európai energiapiac szereplőit.
Stavros Papastavrou görög energiaügyi miniszter az Open TV-nek úgy fogalmazott:
- az energiaipari cégek nem bíznak Trump energiapolitikájában,
- és nem hisznek abban, hogy a földgáz iránti kereslet a közeljövőben jelentősen nőne Európában.
A brüsszeli Politicónak nyilatkozó Charles Ellinas, az Atlantic Council Global Energy Centerének vezető szakértője szerint:
- óriási a bizonytalanság Trump Európa-politikáját illetően,
- mindenki kivár, amíg nem látják, milyen irányba mozdul az USA–EU kapcsolat.
Ellinas szerint,
ha Trump továbbra is kiszámíthatatlanul kommunikál, mint Davosban, akkor senki sem vállal új beruházást, és nem csatlakozik új kezdeményezésekhez.
A helyzet sokaknak a venezuelai példát idézi: Trump 100 milliárd dolláros beruházást várt, de az ExxonMobil vezetője közölte, hogy „a jelenlegi feltételek mellett nem lehet beruházni Venezuelában”.
Európa nem akarja az orosz függést amerikaival felváltani
Az Ukrajna elleni orosz agresszió után Európa igyekezett csökkenteni függését az orosz energiahordozóktól. Az USA gyorsan felajánlotta, hogy pótolja az orosz földgázt – nem először. Trump első elnöksége idején Mike Pompeo külügyminiszter „a szabadság földgázát” próbálta eladni Európának, kevés sikerrel, mert az amerikai LNG túl drágának bizonyult.
Az orosz agresszió után azonban az amerikai LNG-import valóban megugrott. Most viszont, Trump második elnöksége alatt, egyre több európai döntéshozó látja úgy, hogy az USA-tól való energiafüggés ugyanolyan kockázatos lehet, mint korábban az orosztól való függés volt.
Harry Tzimitras, a Peace Research Institute igazgatója szerint:
- az EU egy függőséget cserélne le egy másikra,
- az USA–EU viszony kiszámíthatatlan,
- ezért az amerikai gázra épülő stratégia veszélyes lehet.
Szerinte az EU ismét késve kezd hozzá az energiaimport diverzifikálásához.
Brüsszel és Washington között is feszül a húr
Ursula von der Leyen korábban nagy mennyiségű amerikai LNG importját ígérte Trumpnak az EU–USA kereskedelmi megállapodásért cserébe, amelyet Brüsszel elsősorban az Ukrajna melletti amerikai támogatás miatt fogadott el.
Az amerikaiak eredetileg Ukrajnát is fontos vásárlónak szánták a görög LNG-terminál számára, ám Kijev egyelőre inkább a lengyel és litván útvonalat részesíti előnyben, ahol szintén amerikai gáz érkezik – de olcsóbban.
Görögország Brüsszelt is bírálja
A görög kormány szerint az EU úgy akarja 2027-re teljesen leválasztani Európát az orosz földgázról, hogy nem biztosít megfelelő alternatívát.
Papastavrou miniszter szerint az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a Görögországból induló „vertikális vonal” engedélyezési eljárását, arra hivatkozva, hogy az nem felel meg minden uniós előírásnak.
