Azok az arab államok, amelyek korábban ellenezték Irán katonai, politikai lépéseit, most elítélik Izrael június 13-i csapásait, tükrözve a változó szövetségi viszonyokat és a regionális eszkalációtól való félelmeket.
Egy évtizeddel ezelőtt Szaúd-Arábia az iráni rezsim egyik legerőteljesebb kritikusa volt, aggodalmát fejezve ki Irán agresszív szándékaival és nukleáris programjával kapcsolatban a régióban. Amikor azonban Izrael pénteken légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, ezzel egy potenciálisan pusztító háborút indítva el, amely évekre kihathat Teherán szerepére a régióban, az arab államok elítélték a csapásokat. Mi változott azóta?
2015-ben Szaúd-Arábia Jemenben harcolt és szembeszállt az Irán által támogatott húszikkal. A szaúdi külügyminiszter elítélte Teherán „agresszív kijelentéseit”. „Ez nem egy jó kapcsolatokra törekvő ország szándékait tükrözi” – mondta.
Nem csak Rijádnak volt problémája Iránnal. Teherán Bahreinnel és más országokkal is szemben állt. Irán „alaptalan vádakkal” és „feszültség szításával a régióban” ostorozta Bahreint. Jubeir azt mondta, hogy Irán megjegyzéseivel fokozza a feszültséget.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is magáévá tette az első Trump-adminisztráció régióbeli politikáját. Ez magában foglalta az Egyesült Államok kilépését a 2015-ös iráni atomalkuból. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein 2002-ben csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez. A szaúdiak vezették őket a Katarral való kapcsolatok 2018-as megszakításához is.
Szaúd-Arábia volt az első ország, amely elítélte Izrael támadásait
Mindez mára megváltozott. Rijád barátságos kapcsolatokat ápolt Iránnal, részben annak köszönhetően, hogy Kína közvetített a két ország között 2023-ban. Emellett Irán helyreállította kapcsolatait más Perzsa-öböl menti országokkal, és az öböl menti országok is javították saját belső kapcsolataikat. Katar most már jól kijön Rijáddal. Emellett Irán kapcsolatokat ápolt Egyiptommal.
Az Arab News szerint Szaúd-Arábia volt az első ország, amely pénteken elítélte Izrael Irán elleni támadásait. A királyság „határozottan elítéli és elítéli a testvéri Iráni Iszlám Köztársaság elleni égbekiáltó izraeli agressziókat, amelyek aláássák szuverenitását és biztonságát, és egyértelműen megsértik a nemzetközi jogokat és normákat” – közölte a szaúdi külügyminisztérium pénteki közleményében.
Katar és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozott azon országok hosszú listájához, amelyek elítélik a támadásokat. „Katar Állam határozottan elítéli az izraeli agressziót, amely a testvéri Iráni Iszlám Köztársaság területét célozta meg” – áll a katari külügyminisztérium közleményében.
Abu-Dzabi is elítélte a támadásokat, akárcsak Egyiptom. Kairó kijelentette, hogy tart a
„Közel-Kelet biztonságára és stabilitására gyakorolt példátlan következményektől”,
megjegyezve, hogy „ezek a támadások rendkívül veszélyes regionális eszkalációt, a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának égbekiáltó megsértését, valamint közvetlen fenyegetést jelentenek a térségbeli és nemzetközi békére és biztonságra”.
Eközben Irán kapcsolatokat ápolt a régió országaival. Jordánia miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, Ajman Szafadi telefonbeszélgetést folytatott Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel.
Az országok eltérő okokból ítélik el a csapásokat. Iránnak nincsenek valódi szövetségesei a régióban.
Legnagyobb szövetségesét, Szíria Asszad-rezsimjét 2024 decemberében buktatták meg. Iránnak milíciapartnerei vannak Libanonban, Jemenben és Irakban. Ezek közé tartoznak olyan terrorszervezetek, mint a libanoni Hezbollah és az iraki Kataib Hezbollah. Mint ilyen, Teherán jelentős befolyással bír ezekre az országokra, de ez nem pozitív befolyás.
Másutt Irán történelmi feszültségekkel küzd. Például gyakran fenyegette Bahreint, és történelmileg nem ápolt jó kapcsolatokat a szaúdiakkal. Az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek, potenciálisan destabilizáló szereplőnek tekintik Iránt. Például az Egyesült Arab Emírségek partjainál elaknásított és megtámadt hajókat.
Irak kormánya az Iszlám Köztársaság szövetségese. Az észak-iraki Kurdisztáni Autonóm Terület azonban gyakran nyilvánosan úgy tesz, mintha jó kapcsolatokat ápolna Iránnal, miközben valójában ellenzi a régióban tett lépéseit. Ez azért van, mert az iraki síita milíciák gyakran fenyegetik a Kurdisztáni régiót.
Bejrútban a vezetők attól tartanak, hogy az Izrael és Irán közötti jelenlegi összecsapás átterjedhet Libanonra. Az ország már most is a 2024-es háború következményeit éli, amelyben Izrael legyőzte a Hezbollah-t. Az új kormány megpróbálja fellépni a Hezbollah illegális fegyverraktárai ellen.
Joseph Aoun libanoni elnök szombaton biztonsági ülést vezetett, hogy megvitassák az Irán és Izrael közötti katonai konfrontációk okozta biztonsági fejleményeket – jelentette a libanoni Al-Akhbar média.
A jelentés szerint a találkozó során Aoun hangsúlyozta „a biztonság és az adminisztratív felkészültség fontosságát a helyzet minden aspektusának nyomon követésére, különös tekintettel a stabilitás és a biztonság fenntartására”.
Itt tartunk ma, amikor az izraeli-iráni háború eszkalálódni látszik.
