Immár kilencedszer találkozik Orbán Viktor miniszterelnökként Vlagyimir Putyinnal, ezúttal ismét Moszkvában. Hivatalosan a paksi bővítés és Magyarország gázellátása szerepelnek a napirendben – de az biztos, hogy több más témáról is szó lesz.
„Önök bizonyára tudják, hogy Magyarország nyílt és transzparens kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ennek az a formája, hogy
minden évben egyszer áttekintjük a legmagasabb szinten az orosz-magyar kapcsolatok állását”
– ezt mondta Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tavalyi, budapesti látogatásakor.
A két politikus között az évenkénti találkozók nem ekkor kezdődtek. Orbán 2009-ben, még ellenzéki vezérként találkozott Szentpétervárról Putyinnal. Ezt követte két üzletember titkos útja Moszkvába: őket nem Putyin fogadta, hanem üzleti ügyekről tárgyaltak, de találkoztak a titkosszolgálat vezetőjével is. Mindezt a Direkt36 oknyomozói újságírói derítették fel.
Ez a két üzletember az Orbánhoz akkor még nagyon közel álló Simicska Lajos és Nyerges Zsolt volt. 2010-ben aztán Orbán már miniszterelnökként járt Moszkvában Putyinnál. A Direkt36 szerint saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akart erősebb alkupozíciót Magyarországnak a nemzetközi színtéren, valamint gazdasági előnyöket is remélt tőle.
Azt is meg kell jegyezni, hogy
nem ő az első magyar miniszterelnök, aki próbál jóban lenni Putyinnal:
Gyurcsány Ferenc annak idején még a házában is fogadta az orosz elnököt, és megígérte, hogy támogatja egy új gázvezeték építését. Ezért aztán pont a Fidesz bírálta a leghangosabban.
De térjünk vissza az Orbán-Putyin találkozókhoz – ezek ugyanis hamarosan rendszeressé váltak. 2013 és 2014 januárjában Moszkvában, 2015 februárjában Budapesten, 2016 februárjában megint Moszkvában, majd tavaly februárban ismét Budapesten találkoztak.
Csakhogy közben változott a nemzetközi helyzet: a Krím 2014-es annektálása miatt ugyanis az USA és az Európai Unió is szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Így míg az első néhány találkozón főleg gazdasági kérdések voltak a középpontban, utána
Putyin számára szimbolikus jelentőségűek is voltak a találkozók:
megmutathatta, hogy őt az EU és a NATO egyik tagállamában is nagy tisztelettel fogadják.
Az oroszok közben terjesztették a dezinformációs kampányaikat a világban, beavatkoztak (többek között) az amerikai elnökválasztásba, Szíriában hatalmon tartották a tömeggyilkos, saját népe ellen ideggázt bevető Bassár el-Aszadot – Putyin viszont tavaly néhány hónapon belül másodszor is Magyarországra látogatott. Februári látogatásán ugyanis Orbán meghívta az itt rendezett augusztusi judo világbajnokságra is.
Idén sem a mostani lesz az első kétoldalú megbeszélésük: már találkoztak a foci vb kapcsán is. Orbán a vb elődöntőjét és döntőjét ment megnézni Oroszországba, és közben, ahogy Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök az MTI-ek elmondta, „a futballvébé megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt” Putyinnal, többek között szóba került a Török Áramlat gázvezeték és a paksi bővítés is.
Az orosz közmédia szerint Orbán azt is mondta Putyinnak:
a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai,
ha nem lennének a „kártékony szankciók”, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak.
A szankciók meghosszabbítását egyébként Orbán is többször elfogadta, ami jól mutatja azt a kettős játékot, amelyet az oroszokkal kapcsolatban is játszik.
Egyrészt Magyarországon rendkívül erős az orosz befolyás: a Kremlinwatch, az European Values elemzőközpont egyik programja nemrég egy olyan jelentést adott ki, amelyben az orosz befolyásolási kísérletek elleni kormányzati fellépéseket értékelte. Eszerint az EU-ban Görögország és Ciprus után Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben.
A Kremlinwatch többek között azt vizsgálta, hogy az ország vezetése elismeri-e a fenyegetést, milyen lépéseket tesz ellene és ezeknek milyen eredményük van. Magyarországon viszont a jelentés szerint
a kormányzat nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot,
hiszen Orbán politikai céljait jól szolgálja, hogy az orosz kormány egész Európában támogatja a populista erőket.
Pedig hosszasan lehet sorolni a magyarországi orosz befolyást bizonyító tényeket.
Több olyan esetet is lehet például mondani, ahol más ajánlatok ellenére oroszok nyertek el jelentős megbízatásokat: ilyen a paksi bővítés és a hármas metró szerelvényeinek felújítása.
A magyar kormánypropagandából az orosz dezinformációs kampányok köszönnek vissza.
A legnagyobb orosz propagandaadó könnyen elérhető Magyarországon, ráadásul rendszeres hivatkozási forrásként szolgál a kormányhoz közeli propagandatermékeknek. Ahogy Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója nemrég a Független Hírügynökségnek fogalmazott: a magyar kormány azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.
A Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta oknyomozó riportjából kiderült, hogy több, Putyinhoz közeli ember is magyar papírokat kapott a letelepedésikötvény-programban, többek között az orosz kémfőnök családja is
A Wall Street Journal pedig nemrég arról írt, hogy az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez.
A Direkt36 egy másik riportjából pedig az is kiderült, hogy a magyar kormány lelkesen asszisztál ahhoz, hogy Oroszország pénzügyi eszközökkel terjessze nemzetközi befolyását, a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül.
Ugyanakkor annak is vannak néha jelei, hogy a kormány próbál mást kommunikálni: a brüsszeli NATO-csúcson az állami tévének adott interjúban például Orbán azt mondta:
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon. Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Persze az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban. A Frontiers of Freedom amerikai intézet alelnöke, Radványi Miklós a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: Egyéb érdekei mellett Orbán egyik fő célja, hogy egyfajta közvetítővé váljék Putyin és az EU, illetve Putyin és az USA között. „Arra vágyik, hogy olyan szerepet töltsön be, mint amilyent a rendszerváltás előtt Ausztria játszott.
Csak azt nem veszi észre, hogy a kutyának sincs erre szüksége.”
Ráadásul Európában Orbánt és politikáját gyakorlatilag már csak a populista szélsőjobboldal támogatja – vagyis azok a pártok, amelyek többségét az oroszbarát alakulatok közé lehet sorolni. Oroszbarátnak azokat a pártokat lehet tekinteni, amelyek az orosz kormány narratíváját közvetítik, beleértve a Nyugat-ellenes gondolatokat, támogatják az orosz külpolitikát, és az oroszoknak kedvező törvényváltoztatásokat kezdeményeznek.
Orbán legújabb nagy barátja, Matteo Salvini pártjának például intézményesített kapcsolata is van az orosz kormánypárttal, Salvini többször járt Oroszországban, a pártja által vezetett észak-olasz megyék közül több is elismerte a Krím-félsziget bekebelezését.
A Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlamentben is szinte
csak az oroszbarát szélsőjobboldal állt Orbán mellé.
Ugyanakkor, ahogy Radványi Miklós fogalmaz: ebbe az orosz kormány nem fog beleszólni, uniós belügynek tekinti. Persze, az is valószínű, hogy az orosz propaganda ezt a lehetőséget is felhasználja majd az EU gyengeségéről, megosztottságáról szóló üzenet alátámasztására.
Tehát bőven lesz miről tárgyalnia Putyinnak és Orbánnak. Az előzetes információk szerint egyébként a két fő téma Magyarország gázellátása és a paksi bővítés lehet.
Persze. A könyvben azt próbáltam leírni, hogy néhány ember, aki szemben áll a kormánnyal, és ezt a saját szememmel láttam, szóval ők egyre jobban félnek attól, hogy negatív következményekkel jár, ha nyíltan ellenzik, amit a kormány tesz. Ez az érzés egyre jobban terjed.
