Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1903 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Pénzügyi csődbe jut-e Ukrajna?

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

A szorongatott helyzetben levő Ukrajna ugyan hatalmas támogatást kap az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól valamint néhány más országtól: Nagy Britannia, Japán, Norvégia stb., de ennek az óriási összegnek a nagy része nem pénz hanem fegyver illetve csakis fegyvervásárlásra felhasználható támogatás. Zelenszkij elnöknek viszont működtetnie kell a kivérzett országot, melynek létesítményeit naponta támadják az orosz csapatok. A háború hatalmas összegeket emészt fel: évente legkevesebb 60-80 milliárd dollárt. Csakhogy Oroszország legkevesebb 120-140 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fordít a “korlátozott hadműveletre”, amely 2022 februárjában kezdődött, és még senki sem látja a végét.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

A Biden kormányzat igyekszik minden támogatást megadni Ukrajnának, de Trump – épp ellenkezőleg – úgy akarja rákényszeríteni a tárgyalásokra Oroszországgal Ukrajnát, hogy megvonná tőlük a támogatást. Mindez nemigen nyugtatja meg a magánbefektetőket, akik jelentős összegeket kockáztatnak Ukrajnában abban a reményben, hogy hamarosan véget érnek a harcok, és megkezdődhet az újjáépítés, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordozna.

Még inkább aggasztja a magán befektetőket, hogy Macron elnök meggyengült a francia választásokon, és ellenfele, az oroszbarát Marine Le Pen diadalmaskodott az első fordulóban. Ha a szélsőjobb alakítana kormányt Párizsban, akkor meggyengülne Ukrajna támogatottsága Brüsszelben. Bár a külpolitika az elnök területe, de a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje máris jelezte: visszafogná Franciaország elkötelezettségét Ukrajna mellett.

Putyin régebben nyíltan pénzelte Marine Le Pen mozgalmát, de azután törvényt hoztak Franciaországban ennek megakadályozására. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki átvette a staféta botot Vlagyimir Putyintól, és egy hűséges bank révén 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen kampányához. A szélsőjobb vezére azt a kampányt is elbukta, éppúgy mint az előzőt, de most fogadkozik: harmadszorra sikerül. A következő elnökválasztást 2027- ben rendezik meg Franciaországban.

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

Garantálhatja-e Orbán rendszerének stabilitását a Magyarországra települő kínai ipar?

10 milliárd euró értékben exportál akkumulátorokat évente Magyarország – közölte Nagy Márton gazdasági miniszter, aki elmondta, hogy az éves GDP 5,5%-át teszi ki az akkumulátor ipar, és ez 10-11%-ra nőhet, ha a nagy kínai akkumulátor gyárak megkezdik a termelést Magyarországon. Közben azt is elismerte, hogy a költségvetés hiánya 6,5%, és ebben még nincsen benne a Nemzeti Bank hatalmas vesztesége, amely tavaly elérte a GDP 3%-át. Hogy lesz így pénzügyi egyensúly?

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben az uniós euró milliárdokon alapult, de Brüsszelben elzárták a csapot. Orbán Viktor az európai választásokban bízott, de pofára esett. Marad a kínai kártya, ezt jelképezte Hszi Csin-ping elnök májusi látogatása. Azóta viszont az Európai Unió védővámokat vezetett be a kínai elektromos autók ellen. Veszélybe kerül-e Orbán kínai kártyája is?

“A német ipar is beleragadt abba, hogy részben a kínai beszállítóktól, részben pedig a posztszovjet térségből származó nyersanyagoktól függ. A gyártás pedig a kelet-európai uniós országok összeszerelő üzemeiben koncentrálódik az olcsó munkaerő miatt. Ennek a működésétől függ a nemzeti együttműködési rendszer iparpolitikája is.

Magyarországon például még van olcsó orosz földgáz, amely Németországban már nem elérhető”

– nyilatkozta a Telexnek Gerőcs Tamás, a Binghampton egyetem kutatója, aki sietett hozzátenni: ”Ez a modell iszonyatosan felerősíti a külföldi tőkétől, nyersanyag importtól és technológiától való függést.”

Ennyit a szuverenitásról, melyről oly szívesen beszél Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nagy belpolitikai kockázatot is vállal a kínai akkumulátor és elektromos autó gyárakkal a környezetvédelem miatt. Ez már Debrecenben is megmutatkozott, ahol a feldühödött tüntetők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

„építs akkumulátorgyárat Felcsúton!”

Még fel sem épült a gyárak nagy része, de máris rúgják ki a kirgiz munkásokat, mert csökken a kereslet.

Vezethet-e adósságcsapdába a kínai kölcsön?

Ven Csiapao kínai kormányfőt tapsvihar üdvözölte Athénban a parlamentben amikor jelentős kölcsönt ajánlott a pénzügyi csőd idején Görögországnak. Aztán a kínaiak megszerezték a legnagyobb görög kikötő, Pireusz legnagyobb részét.

Innen indul az Új Selyemút Európa elfoglalására. Ezért épül a Budapest-Belgrád vasútvonal.

Járhat-e pórul Magyarország is?

“Azt lehet mondani, hogy a kínai hitelek feltételei általában kevésbé szigorúak mint az IMF kölcsönökéi, mert nem követelnek meg húsbavágó reformokat. Nem korlátozzák a kölcsönt felvevő állam gazdaságpolitikáját mint ahogy azt sem, hogy a pénzt kinek osztja ki az állam. A nemzeti együttműködés rendszere nyilvánvalóan ezért is preferálja a kínai kölcsönt az IMF-el szemben.”

A kínaiak viszont általában ahhoz ragaszkodnak, hogy saját cégeik jelentős szerepet kapjanak a különböző projektek megvalósításában. A Budapest-Belgrád vasútvonalon a kínai és orosz cégek végzik a munka oroszlánrészét, mert ők adják a hitelt, de Magyarországon lehetőséget kapnak Orbán hűséges oligarchái is, mert egy uniós tagállamnak erősebbek a tárgyalási pozíciói.

Orbán Viktor nagy kockázatot vállal azzal, hogy szinte mindent a kínai kártyára tesz  fel, de a többi ajtó bezárult előtte. A baj az, hogy ezt Pekingben is tudják: a kínaiak a szankciók sújtotta Oroszországgal szemben is maximálisan kihasználják helyzetüket: Putyinnal például közölték, hogy csak orosz belföldi áron vesznek tőle földgázt, és nem hajlandók földgázvezetéket finanszírozni Oroszország és Kína között.

Fizessenek a szupergazdagok! – G20 javaslat

Brazília rendezi az idén a G20 csúcstalálkozót, melyre rendelt egy tanulmányt arról, hogy miképp lehetne pénzt szerezni a klímaváltozás elleni harcra?

2%-os jövedelem adót javasol Gabriel Zucman francia közgazdász, a tanulmány szerzője, aki szerint amennyiben a világ 3000 dollár milliárdosa megfizetné ezt, akkor ily módon több mint 200 milliárd dolláros vagyon keletkezne. Tanulmányában a Paris School of Economics professzora arra mutat rá, hogy a szupergazdagok jelenleg 0,3%-os adót fizetnek vagyis nevetségesen keveset. Ha viszont 2% lenne az adókulcs, akkor az összbevétel 200-250 milliárd dollárra rúgna.

“Jövedelmükhöz képest a szupergazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek” – mondta újságíróknak Rio de Janeiróban a francia professzor. Aki hangsúlyozta:

”A szupergazdagok megadóztatása erősíti a demokráciát, mert csökkenti a társadalmi egyenlőtlenséget. Ha ez megvalósulna, akkor növekedne a bizalom a kormányokban.”

A szupergazdagok jelenleg a világ GDP-jének 13%-át birtokolják, 1987-ben a globalizáció kezdetén ez még csak 3% volt. A neoliberális globalizációt Thatcher asszony illetve Reagan elnök indította el Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban. A chicagói iskola elképzeléseit valósították meg, melyeket a Nobel díjas Milton Friedman fogalmazott meg: a tőke, az áruk és az emberek szabad áramlása, az állam gazdasági szerepének csökkentése vagyis a kapitalizmus határok nélkül. A neoliberális gazdaságpolitikát a chicagói fiúk Chilében próbálták ki Pinochet tábornok katonai diktatúrájának idején 1973-tól kezdve. Jelenleg a szélsőjobboldali Milei elnök alkalmazza a neoliberális elveket Argentínában, a G20 egyik pénzügyi csőd határán imbolygó tagállamában.

Gabriel Zucman professzor elmondta Rio de Janeiróban, hogy nehéz megbecsülni, hogy a dollármilliárdosok mennyi adót fizetnek valójában hiszen majdnem mindnyájan igyekeznek eltitkolni bevételeik egy részét az adóhatóság elől.

Azt a francia professzor valószínűnek tartja, hogy a döntő többség kevesebbet fizet mint 2%.

Brazília pénzügyminisztere, aki megrendelte a tanulmányt, elismerte, hogy nem lesz könnyű elfogadtatni a szupergazdagokkal és a kormányokkal a 2%-os adót. Felipe Antunes de Oliveira brazil pénzügyminiszter elmondta, hogy “hosszú tárgyalási folyamatra számítunk.”

A baloldali brazil kormányzat ebből a pénzből szeretné fedezni a fenntartható fejlődés költségeit.

Az Oxfam kutatóintézet sietett támogatásáról biztosítani az elképzelést, mert az ő kimutatásuk szerint az elmúlt három évben különösen gyorsan nőtt az egyenlőtlenség a világban:

miközben a szupergazdagok megduplázták vagyonukat, a döntő többség életszínvonala stagnált vagy csökkent.

“Ez egy komoly javaslat, melynek a megvalósítása minden kormánynak az érdeke” – jelentette ki az Oxfam ideiglenes igazgatója.

Az USA nem támogatja a szupergazdagok adóját

A Tax Justice Network 4,8 ezer milliárd dollárt veszít a világ a következő tíz évben, mert ilyen hatalmas összegeket menekíteni ki az adóparadicsomokba – jelentős részben épp a szupergazdagok.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Wall Street Journalben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a szupergazdagok adóját. Yellen asszony még májusban így vázolta fel az amerikai álláspontot:

az USA híve a progresszív adóztatásnak vagyis, hogy a gazdagok fizessenek többet mint a szegényebb néprétegek, de azt viszont, hogy adóztassuk meg a szupergazdagokat globálisan, majd osszuk valahogy szét ezt a pénzt, ezt nem tartjuk reálisnak , és ezért nem is támogatjuk.”

Az Egyesült Államokban él a legtöbb dollármilliárdos, az ő adójukra a washingtoni kormány is igényt tart már csak azért is, mert az államadósság elérte az éves GDP 100%-át.

A javaslatot egyelőre Brazília és Franciaország támogatja valamint az Afrikai Unió, amely új meghívott a G20 csúcstalálkozón.

Trump ex elnök adócsökkentéssel kampányol az Egyesült Államokban, ezért a Biden kormányzat nem engedheti meg magának a szupergazdagok adójának támogatását. Ha pedig novemberben Trump jönne, akkor érvényesülne az America First elve vagyis az amerikai dollármilliárdosokat nemhogy új globális adó fenyegetné, de még az eddiginél is kedvezőbb az adózási feltételekkel számolhatnának, így a számuk és a vagyonuk minden bizonnyal tovább növekedne.

Miért ilyen a magyar média?

Magyar Péter, aki átvette a megbízólevelét Brüsszelben az Európai Parlamentben, indulatosan bírálta a magyar média elitet mondván “az úgynevezett független sajtó jelentős része is a hatalomgyár és a status quo fenntartásában érdekelt” – írja röpiratában Magyar Péter. Hozzáteszi: “Így tud a propaganda gondtalanul működni, így tud következmények nélkül hazudni, így tud bárkit akár magánszemélyeket is tönkretenni.”

Magyar Péter szerint is a média a negyedik hatalmi ág, de a valóságban ez inkább fikció mint realitás. Idézi Deák Ferencet, aki szerint

“a sajtótörvénynek egyetlen paragrafusa kellene, hogy legyen: ”hazudni pedig nem szabad!”

Egyáltalán nem véletlen, hogy a liberális Deák Ferenc nem vállalta el a neki felkínált kormányfői tisztséget , mert pontosan tudta: ez megvalósíthatatlan. Magyar Péter sem teszi fel a jogos kérdést: mitől ilyen a magyar média?

A magyar elit hazugságra van ítélve

A magyar társadalom döntő többsége a rendszerváltás után abban reménykedett, hogy hamarosan osztrák életszínvonalon fog élni. Az elit számára nagyon gyorsan kiderült, hogy erre jóformán semmi esély sincsen a többség számára. A választópolgárok ugyanezt csak néhány év késéssel realizálták, de végülis mindenki szembesülhetett azzal, hogy a periférián a globális kapitalizmus egészen más esélyeket kínál mint a centrum országaiban. A határ épp Ausztria és Magyarország között húzódik, ez nemcsak földrajzi, de jóléti határ is éppúgy mint az Egyesült Államok és Mexikó között.

Az elitnek ezt a siralmas helyzetet kell elfogadtatnia a választópolgárokkal, akik úgy érzik: átverték őket! Nem erre a rosszulléti kapitalizmusra fizettek be a rendszerváltáskor.

Ha a média nyíltan feltárná ezt a helyzetet, amelynek perspektívája se nagyon van hiszen Európa centrum államai is visszaesnek a globális versenyben: Németország, amely a térség zászlós hajója maga is keresi a helyét Észak Amerika és Kelet Ázsia versenyében. Az egész Európai Unióra stagnálás és csekély növekedés vár, a fellendülés reménye nélkül. Ez a vigasztalan kép sem a média számára sem a mindenkori hatalom számára nem fogadható el, mert illúziót kell kelteni ahhoz, hogy a társadalom működjön.

Kádár elvtárs ezt annak idején így fogalmazta meg a Kossuth Rádió reggeli krónikája számára, melyet “mindenki” hallgatott hiszen nem volt más:

“arra kell törekedni, hogy az emberek jó hangulatban menjenek munkába!”

Ezt Rogán Antal sem mondhatta volna szebben. Magyarországon a média nemcsak hazudik, de mellé is beszél: a legfontosabb témák meg sem jelennek benne. Mensonge par omission – mondják a franciák: azzal hazudunk, hogy nem beszélünk fontos témákról miközben jelentéktelen ügyek töltik meg a médiát.

Ez nemcsak a hatalom érdeke hanem a társadalom többsége sem kíván szembesülni saját vigasztalan helyzetével. Ki akar arról hallani, hogy egy jelentéktelen ország jelentéktelen polgára, aki egy provinciális rendőrállamban kucorog az Európai Unió szegényházában?!

Izrael: az ultraortodox fiatalok is hadkötelesek

Történelmi fordulat Izraelben, ahol a legfelső bíróság egyhangúlag úgy döntött: ezentúl az ultraortodox fiatalokat is besorozzák a hadseregbe. Emiatt összeomolhat a kormánykoalíció Jeruzsálemben.

“Egy nehéz háború kellős közepén az egyenlőtlenség ezen a téren mind nagyobb terhet jelent, ezért meg kell oldanunk ezt a problémát” – indokolta a kilenc tagú legfelső bíróság a döntést.

“A hadseregben és a biztonsági szolgálatoknál emberhiány mutatkozik” – állapította meg a bíróság arra utalva, hogy a 2023 októberében elkezdődött gázai háború mind több áldozatot követel, és senki sem látja még a konfliktus végét. Eddig több mint hatszáz katona halt meg a gázai háborúban. A haredi ultra ortodox közösség tagjai eddig mentesültek a katonai szolgálat alól. Benjamin Netanjahu kormányában részt vesznek olyan szélsőjobboldali pártok, melyek elleneznek minden változást ebben a tekintetben, ezért előfordulhat, hogy a kormány összeomlik Izraelben.

A kormány képviselői a legfelső bíróság előtt azzal érveltek, hogy a sorozás elrendelése a haredi közösségben “szétszakítaná a társadalmat.”

Jichák Goldknopf ultraortodox építési és lakásügyi miniszter a legfelső bíróság döntése után úgy nyilatkozott, hogy “az ítélet rendkívüli szerencsétlen és csalódást okoz”, arról azonban nem beszélt, hogy az Egységes Tóra párt kilép-e a koalícióból?

Eddig miért nem katonáskodtak?

Izrael biztonsága érdekében a lányokat is behívják a hadseregbe hiszen a zsidó állam megalakulása óta gyakran fenyegeti létében is valamilyen külső támadás a kicsi és nehezen védhető országot. Ráadásul Nagy Izrael területén már több arab él mint zsidó, és a demográfia nem Izrael népének kedvez.

A haredi közösség úgy véli, hogy a jesivákban tanuló ultra ortodox fiatalok azzal teljesítik hazafias kötelességüket, hogy folytatják a több ezeréves vallási tradíciójukat. Nem is alkalmasak katonai szolgálatra, mert a vallási tanulmányokra koncentrálnak, és elhanyagolják a matematikát, fizikát vagy a történelmet.

A haredi közösség rendkívül családcentrikus, és minden gyermeket isten adományának tekint, ezért a létszáma dinamikusan növekszik: évente több mint 4%-kal. A hivatalos adatok szerint évente 13 ezer ultraortodox férfi éri el a 18 éves korhatárt amikor be kellene vonulnia, de közülük csak kevesen teszik ezt: még a 10%-ot sem éri el az arányuk. Ezen változtathat a legfelső bíróság ítélete, amely immár a haredi közösséget is katonai szolgálatra kötelezi Izraelben.

Nem a NATO provokációja miatt támadta meg Putyin Ukrajnát! 

Mítoszromboló videót tett közzé Londonban a hadügyminisztérium azt követően, hogy a szélsőjobboldali Nigel Farage a választási kampányban azt állította: a NATO provokálta ki Putyin csapatainak támadását Ukrajnában 2022 február 24-én.

A NATO komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy együttműködjön Putyinnal – hangsúlyozza a videó, amely rámutat arra, hogy az orosz elnök volt az, aki félredobta a az észak-atlanti szervezet javaslatait, és a fegyverekhez nyúlt. “Oroszország előbb megtámadta Grúziát – Georgiát, majd pedig Ukrajnát.”

Rishi Sunak konzervatív kormányfő kijelentette:

”Nigel Farage állítása teljes mértékben alaptalan, és Putyin kezére játszik.”

Farage a BBC-nek adott interjúban elismerte, hogy az agresszió Ukrajna ellen “Putyin hibája” volt, de azt állította, hogy erre azért került sor, mert “a Nyugat provokálta őt.”

Mit értett ezen a szélsőjobboldali angol politikus, aki a brexit első számú híve és propagálója volt Nagy Britanniában annak ellenére , hogy hosszú évekig az Európai parlamentben vette fel a nem épp szerény fizetését. A brit sajtóban arról is megjelentek hírek , hogy Nigel Farage pénzt is kapott Putyintól , de ezeket az állításokat nem sikerült igazolni.

Mit állított Nigel Farage a BBC interjúban?

“Számomra világos volt, hogy a NATO és az Európai Unió keleti előrenyomulása alkalmat adott Putyinnak arra, hogy azt mondhassa az orosz népnek:

“újra ránk támadnak, háborút hoznak ránk.”

Farage hangsúlyozta: a NATO és az Európai Unió “ürügyet szolgáltatott Putyinnak az agresszióra.”

Rishi Sunak miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elfogadhatatlan akciókat indított már korábban is Nyugaton: ”Ez az ember ideggázt vetett be Nagy Britannia utcáin” – célzott a novicsok esetre amikor az orosz hírszerzés híres árulóját és annak lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól Putyin titkosszolgálata. Az orosz elnök, aki maga is a titkosszolgálatnál töltötte ifjúságát, és annak újjászervezésével került be az elitbe, állítólag személyesen adott parancsot az áruló orosz ezredes meggyilkolására Nagy Britanniában. Az akció hajszál híján sikerült is, de végül az ezredes és lánya megmenekült, mindketten azóta is védőőrizetben vannak.

Rishi Sunak brit miniszterelnök arra is utalt, hogy “Putyin nemrég Észak Koreával kötött katonai egyezményt.”

Észak Korea folyamatosan ENSZ szankciók hatálya alatt áll, mert fura ura állandóan nukleáris háborúval fenyegeti a világot. Kim Dzsong Un aktívan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját: fegyvert és lőszert szállít. A duci diktátor katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz diktátor ezt egyelőre nem fogadta el.

“Churchill forog a sírjában”

Ezt írta Farage kijelentései kapcsán az egykori brit hadügyminiszter a Daily Telegraphban. A Munkáspárt vezetője, aki a választások után jó eséllyel Nagy Britannia miniszterelnöke lehet, szintén elítélte Farage Putyint mentegető állásfoglalását: “ez a vélemény gyalázat!” – hangsúlyozta Keir Starmer, aki hozzátette:

”mindenki, aki be akar kerülni a brit parlamentbe, el kell, hogy ismerje: Putyin az agresszor Ukrajnában!”

Nigel Farage eddig hétszer próbálkozott, hogy bekerüljön a brit parlamentbe, de egyszer sem sikerült. Ezért az Európai Parlamentben vette fel dús fizetését, de ott Nagy Britannia tagsága – jelentős részben az ő brexit kampánya miatt – megszűnt.

Farage nem is titkolja, hogy csodálója Putyinnak:

“mint embert nem kedvelem, de mint politikust csodálom hiszen át tudta venni Oroszország irányítását.”

Farage közölte: 2029-ben szeretne indulni a miniszterelnöki tisztségért az Egyesült Királyságban.

A bírálatokra válaszolva Nigel Farage ezt írta a Telegraphban: ”Sosem voltam Putyin támogatója, de hogyha bottal támadjuk meg az orosz medvét, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy visszaüt.”

A Liberális Demokraták vezetője erre azt válaszolta: ”A választási kampány során sok városban járok, és sok helyen ott lobog az ukrán zászló. Ezt azt jelenti, hogy Nagy Britannia népe szolidáris Ukrajnával” – jelentette ki Sir Ed Davey, a liberális demokraták vezetője. Aki hozzátette:

“Nigel Farage ezzel a kijelentéssel azt igazolta, hogy Putyin oldalán áll nem pedig a szabadságén.”

Robbanás egy Dél Korea-i akkumulátorgyárban

Legkevesebb 20 ember meghalt a tűzben, amely a robbanás után kialakult az akkumulátor gyárban 45 kilométerre Szöultól.

67 ember volt az épületben, ahol tűz ütött ki, amelyet csak nehezen tudtak eloltani, mert a lítium igen könnyen fog tüzet, és nagyon nehezen oltható el. 21 embert keresnek, őket az okostelefonjuk jeladása alapján próbálják megtalálni. A gyárban legkevesebb 35 ezer akkumulátor volt a raktárban, és ezek robbantak fel. Egyelőre nem tapasztaltak környezeti ártalmakat, de a hatóságok attól tartanak, hogy a lítium, amely igen környezetszennyező kijut a gyár területéről Dél Koreában.

Magyarország már most is a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója

“Időtlen idők óta most először nem a követői vagyunk egy forradalmi technológiai átalakításnak, hanem az éllovasai. A magyar zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker”

– büszkélkedett idei évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán 2017-ben Gödön azt mondta a Samsung gyár megnyitóján:

”a jövő költözik be Gödre.”

Azóta a Samsung gyár óriásivá nőtt: az árbevétele évi 1600 milliárd forint, és további bővítést terveznek. 39 akkumulátorüzem építését jelentették be Magyarországon, egy kis országban ez hallatlanul magas szám. A legnagyobb a kínai CATL akkumulátor gyár lesz, amely megelőzi a Samsungot az első helyen.

A kínai gyár hatalmas állami támogatást kap: 320 milliárd forintot. A kormány elképzelései szerint az akkumulátor gyárak és az elektromos autókat előállító cégek valamiféle szimbiózisban élnek majd egymással. Debrecenben például a BMW autókba építik majd be a CATL akkumulátorokat. Erről a kínai és a német cég már meg is állapodott, Magyarország itt csak a területet adja, ahol nagy lehet a környezetkárosodás. Emiatt Debrecenben, amely pedig a Fidesz egyik fellegvára, komoly tiltakozó akció bontakozott ki, mert a lakosság félti az ivóvizet és a talajt, ezenkívül tart a lehetséges balesetektől, amelyek vegyi gyárakban a legszigorúbb fegyelem mellett is előfordulhatnak mint most Dél Koreában.

Ezért a debreceni környezetvédők azt javasolták Orbán Viktornak, hogy

“építsen akkumulátor gyárat Felcsúton!”

25 milliárd dolláros kártérítést kérnek a Boeing károsultak

A washingtoni igazságügyi minisztériumhoz címzett panaszukban a károsultak azzal vádolják a Boeinget, hogy az “Egyesült Államok történetének legnagyobb vállalati katasztrófáját okozta.” 346 ember vesztette életét két Boeing katasztrófában 2018-ban és 2019-ben Indonéziában és Etiópiában.

“Bocsánatot kérek azért a fájdalomért, amelyet okoztam” – mondta a Boeing elnök vezérigazgatója a szenátusi vizsgálóbizottság előtt Washingtonban, ahol a családtagok tüntettek ellene. Mi történt?

2018 októberben Indonéziában Jáva szigetén nemsokkal a felszállás után a tengerbe zuhant egy Boeing óriásgép. Mindenki meghalt, az áldozatok száma 189 volt.

A másik Boeing 737 Max Etiópiában zuhant le 2019-ben, ott is a felszállás után nemsokkal következett be a katasztrófa. Etiópiában is mindenki meghalt: 157 volt az áldozatok száma.

Mindkét katasztrófát a Boeing műszaki hibája okozta.  Calhoun elnök-vezérigazgató elismerte ezt a szenátusi vizsgáló bizottság előtt, és közölte:

”levontuk a tanulságokat, tanultunk a hibákból.”

A Boeing főnök azt is elismerte, hogy megpróbálták elhallgattatni azokat az alkalmazottakat, akik házon belül jelezték a hibákat. “Később azonban ebből is levontuk a következtetést” – mondta az elnök vezérigazgató, aki hatalmas végkielégítéssel az év végén távozik a Boeingtól.

Az igazságügyi minisztériumban most újra elővehetik azt a félretett ügyet, amely a Boeing csalását vizsgálta ki: a repülőgépgyártó óriás tudatosan félrevezette a repülésbiztonsági hivatal embereit amikor azok ellenőrizték az óriásgépeket.

A Boeing gépek azóta is furcsa dolgokat produkáltak: idén januárban felszállás után kiesett az ajtó egy része Oregon államban – USA. A pilóta kényszerleszállást hajtott végre, és szerencsére senki sem sérült meg, de nagy volt a pánik. A vizsgálat megállapította, hogy gyártási hiba történt, melyet korábban ugyan jeleztek, de nem javítottak ki.

24,8 milliárd dolláros kártérítés

Ennyit követelnek a családtagok, akik közül sokan eljöttek a szenátusi meghallgatásra.

“Én Angliából repültem Washingtonba, hogy halljam: mit tud mondani a Boeing elnök-vezérigazgatója a szenátusi vizsgáló bizottság előtt. Hogy tették biztonságosabbá a repülést?” – nyilakozta a BBC-nek az egyik meghalt utas lánya Washingtonban. Hozzátette:

”El akarjuk érni, hogy az Egyesült Államok bűnügyi vizsgálatot folytasson a Boeing és főként annak vezetői ellen hiszen ők 346 ember haláláért felelősek. Addig nem nyugszunk amíg igazságot nem szolgáltatnak nekünk!”

Richard Blumenthal szenátor, a biztonsági albizottság feje azzal vádolta a Boeing vezérét, hogy nem hajtotta végre azokat az intézkedéseket a biztonság javítására, melyeket megígért hiszen januárban jött az újabb katasztrófa, amely szerencsére nem követelt áldozatokat, de megmutatta, hogy a Max 737 továbbra sem biztonságos.

Josh Hawley szenátor egyenesen nekiszegezte a kérdést a Boeing elnök vezérigazgatójának:

“miért nem mondott le?!”

A szenátor azután is érdeklődött, hogy “ön évi 32,8 millió dolláros fizetést kap a Boeingtól, mégis miért?! ”Az elnök vezérigazgató végül márciusban jelentette be távozását.

A januári katasztrófa után a repülésbiztonsági hivatal főnöke látogatást tett a Boeing gyár telepen, ahol megállapította:

”nagyon erősen koncentrálnak a gyártási határidőre, de a biztonságra nem fordítanak kellő figyelmet.”

A Boeing egyik régi munkatársa rendszeresen jelezte a biztonsági problémákat, de ahelyett, hogy meghallgatták volna, halálra szekírozták.

A katasztrófa áldozatainak családtagjai úgy vélik, hogy a felelősöknek börtönben a helyük: ”A Boeing főnökök és mérnökök tudták, hogy a gép nem biztonságos, mégsem tettek semmit. Ők a felelősök azért, hogy a 24 éves lányom meghalt amikor az etióp gép lezuhant 2019-ben. Az egész Boeing vezetésnek  börtönben a helye hiszen lényegében ők a felelősök a lányom haláláért” – mondta egy felháborodott apa Washingtonban a szenátusi meghallgatás után.

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK