Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1787 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért olyan alacsony az oltási hajlandóság a Székelyföldön?

36%-os az oltottsági arány (ez két oltást jelent) a Székelyföldön miközben Románia egész területén 48% – ezt állapította meg egy felmérés, melyet két magyar szociológus készített, és a Transindex portál ismertetett.

Mindössze 9% azok aránya a Székelyföldön, akik három védőoltást kaptak a Covid 19 vírus ellen – közli a tanulmány, melyet Kiss Tamás és Toró Tibor készített. Miért ez a vírus és oltás szkepszis a Székelyföldön?

Nem az általános bizalmatlanság miatt, mert az Románia egész területén elterjedt: a legszűkebb családon kivül senki sem bízik senkiben! A szerzők szerint a fő baj az, hogy az elit a Székelyföldön nem állt be az oltási kampány mögé. Az RMDSZ ugyan hivatalosan kampányol, de a helyi polgármesterek jórésze egyáltalán nem. Probléma ezenkívül a katolikus egyház, amely a román ortodox egyházhoz hasonlóan elég kétértelmű magatartást tanúsít miközben Ferenc pápa Rómában mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát.

Szegénység és tudatlanság

Ez is erősíti a vírus és oltás szkeptikus magatartást. A Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója éppúgy mint Moldva, amely szintén igencsak vírus és oltás szkeptikus.

Az Erdély más részein lakó magyarok sokkal közelebb állnak az európai normákhoz mint a Székelyföldiek. Románia lakosságának 44%-a van azon a véleményen, hogy helyes, ha csakis védettségi igazolvánnyal látogathatók egyes helyek. A Székelyföldön mindössze a megkérdezettek 19%-a helyesli ezt.

Nagyon sokan hisznek a különböző összesküvés elméletekben, és nem adnak hitelt a hivatalos tájékoztatásnak.

Orbán hatás?

Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki igen népszerű a Székelyföldön, befolyásolja a közvéleményt, és megindul az oltási kampány támogatása, de ez nem következett be. A felmérés azt mutatja, hogy Orbán hatása, amely más tekintetben ugyancsak jelentős, erre nem terjed ki. A magyarországi politika iránt érdeklődők körében ugyan nagyobb az oltási hajlandóság, de ez általában a jobban képzett társadalmi rétegekre jellemző, akik különben is komolyabban veszik a járvány elleni harcot. Az RMDSZ támogatói általában pozitívan viszonyulnak az oltási kampányhoz míg a bizonytalan választók többsége vírus és oltás szkeptikus. Az RMDSZ vezetője a Fidesz legutóbbi kongresszusán letette a hűségesküt Orbán Viktornak. Aki a Székelyföldön, Tusnádfürdőn szokta elmondani ideológiai szónoklatait, de a COVID járvány ezt is megakadályozta. A magyar miniszterelnöknek Magyarországon is az az egyik legnagyobb problémája az oltási kampánnyal, hogy lelkes hívei között nagyon sokan vírus és oltás szkeptikusak annak ellenére, hogy a járvány halottainak száma Magyarországon immár meghaladta a 40 ezret is.

22%-al csökkentek az autóeladások az Európai Unióban

December már a hatodik rossz hónapja volt az autókereskedőknek, akik csakis a chip hiány enyhülésétől remélhetnek javulást – írja a Bloomberg.

1,5%-al kevesebb autót adtak el az Európai Unióban tavaly mint a megelőző évben. Ez a legrosszabb eredmény azóta, hogy a European Automobile Manufecturers’ Association mérni kezdte az eladásokat a kilencvenes években.

Tavaly az autógyártók abban bíztak, hogy fokozatosan enyhül majd a chip hiány, de ehelyett romlott a helyzet. A második félév eladásai katasztrofálisak voltak.

A Renault, amely 500 ezer autóval kevesebbet gyártott a chip hiány miatt, azt közölte, hogy idén az első félévben marad a hiány, amely csak lassan kezd el enyhülni a második félévben. Nemcsak a chip hiány, de az Omicron vírus is komoly csapást jelent az autókereskedőknek.

„Az autó eladások éppoly nagy kihívást jelentenek az idén mint tavaly” – hangsúlyozta az EY autós részlegének partnere. Peter Fuss a Bloombergnek elmondta, hogy „még mindig globális fenyegetést jelent a pandémia, Európában különösen az Omicron vírusmutáns korlátozza a keresletet.”

Mindez azért jelent különösen nagy problémát, mert már a viszonyítási év, 2020 is katasztrófát jelentett az autó kereskedelemben.

Németország bajban

Az Európai Unió legnagyobb autós piaca 27%-os csökkenést produkált decemberben. A kormány ugyanis újabb szigorításokat volt kénytelen bevezetni az Omicron gyors terjedése miatt. Emiatt a negyedik negyedév a GDP egy százalékos csökkenését produkálta.

Hogy próbálták meg átvészelni a nagy autógyárak a nehéz időket ? Úgy, hogy a termelést átirányították a drágább autók piacára, ahol magasabb a profit.

A nagy uniós autógyárak így teljesítettek decemberben illetve az egész évben:

Volkswagen           -30%    -3,7%
Stellantis               -24%    -1,6%
Renault                  -11%   -10,9%
BMW                     -22%       1,3%
Mercedes              -15%    -11,0%

Az autógyárak nem tudják kielégíteni a keresletet a chip hiány miatt: „Az autóipar ellátási gondjai, mindenekelőtt a chip hiány miatt a kereslet és az eladások közötti kapcsolat továbbra is szakadozott marad 2022-ben is noha ez lassan javulni fog ahogy előrehaladunk az évben” – foglalták össze a helyzetet a Bloomberg számára az LMC Automotive elemzői.

Ahol komolyan veszik a járványt

Lemondott a Crédit Suisse főnöke, mert megsértette a Covid szabályokat. Antonio Horta-Osorio elnök tavaly megnézte  a wimbledoni tenisz döntőket, és ezzel megszegte a karantén szabályokat. A belső vizsgálat nyomán azonnal távozott, a bank már ki is nevezte ideiglenes utódát.

„Sajnálom, hogy személyes akcióim nehézségeket okoztak a banknak, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben képviseljem azt akár házon belül akár kifelé. Ezért azt gondolom, hogy a banknak és a részvényeseknek az áll az érdekében ezekben a nehéz időkben, hogy lemondjak tisztségemről” – írta távozását megindokoló közleményében Antonio Horta-Osorio.

Az igazgató tanács egyik tagja, Axel Lehmann veszi át ideiglenesen az elnöki posztot a Crédit Suisse-nél – közölte a Bloomberg.

Az elnök többször is megsértette a Covid szabályokat

Tavaly júliusban megnézte a tenisz döntőket Wimbledonban noha az akkor érvényben levő járvány szabályok szerint karanténban kellett volna maradnia az Egyesült Királyságban.

Svájcban is megsértette a karantén szabályokat – írta a Reuters. November 28-án be és december elsején kiutazott az országból holott Svájcban akkor az érkezése után 10 napos karanténba kellett volna vonulnia.

Csakugyan emiatt kellett távoznia?

Ebben ugyancsak kételkedik a BBC gazdasági szakértője.

Antonio Horta-Osorio csak múlt áprilisban került a Credit Suisse élére azt követően, hogy ott botrányok következtében a vezetés lemondott. A Lloyds Banking Grouptól érkezett új elnök reformokat hajtott végre, de ez nem lehetett az igazgató tanács ínyére.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Credit Suisse ügyfelei illetve maga a bank óriási veszteségeket voltak kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. Különösen az Archegos kockázati alap kezelő bukása rázta meg a svájci bankot.

A sors iróniája az, hogy Antonio Horta-Osoriot épp azért hozták a Credit Suisse élére, hogy helyreállítsa a bank megtépázott presztízsét, ehelyett neki kellett távoznia, mert megsértette a Covid szabályokat Nagy Britanniában és Svájcban.

Román nácik tombolása Temesváron

Az Aur neonáci szervezet emberei rövid időre elfoglalták a városházát Románia másik legnagyobb városában, ahol jelenleg német a polgármester – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Dominic Fritz kezdetben segély akciókban vett részt Temesváron, ahol 1989-ben megkezdődött a Ceausescu ellenes forradalom, nemrég pedig polgármesternek választották. Azóta céltáblája a román neonáciknak, akik a németek és a magyarok ellen mozgósítják híveiket Romániában, ahol az államfő is német.

A román Orbán?

George Simion, az Aur vezére szívesen így nevezi magát noha közben a magyar kisebbség ellen bújtogat Romániában. Az Aur jelenleg a negyedik párt Romániában, amely külföldön igyekszik szövetségeseket találni. Ezért elképzelhetőnek tartják, hogy belépjenek abba a szélsőjobboldali szövetségbe, melyet Orbán Viktor próbál meg tető alá hozni – egyelőre eredménytelenül – Európában.

Érdekes módon – sok más szélsőjobboldali vezérhez hasonlóan – George Simion is kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Az orosz államfő mindenkit támogat, aki gyengíti az Európai Uniót. A román elit viszont egyértelműen szembenáll Moszkvával és maximálisan hangoztatja hűségét a NATO-hoz. Ez olyan apró diplomáciai különbségekben is megmutatkozik, hogy – a magyar kormánytól eltérően – nem bírálja Ukrajnát a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt, mert tisztában van azzal, hogy ezzel Putyin malmára hajtja a vizet. Így nem csoda, hogy Putyin a választási kampány kellős közepén Budapestre látogat, ahol Orbán Viktor miniszterelnök örömmel fogadja őt, nem pedig Bukarestbe, ahol csak a neonácik állnak ki mellette.

Hogy reagálna a rendőrség Orbán választási vereségére?

Elképzelhető-e Magyarországon is olyasmi mint a Capitolium ostroma volt Washingtonban azt követően, hogy Donald Trump elveszítette a választásokat?

„Amit az Egyesült Államokban láttunk, és amivel Trump elnök próbálkozott, azt itthon egyszerűen nem lehet megpróbálni” – nyilatkozta a Hírklikknek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Aki azért hozzátette:

„ha mégiscsak megpróbálnák, akkor az nagyon durva lenne, mert polgárháborús helyzetet teremtene, amelyben a nyertes ellenzék és a vesztes Fidesz hívei egymásnak esnek.”

A rendőrség, az ügyészség és a többi szervezet „tudni fogja a dolgát” – legalábbis Tarjányi Péter szerint.

„Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy Orbán veszített, akkor ezek az erők tudni fogják a dolgukat. Egyszerűen nem fogják engedni, hogy akárcsak egy olyan eset is előforduljon mint a Capitolium ostroma az Egyesült Államokban. Persze nem lehet kizárni, hogy nálunk egymásnak esik mindenki, de ennek az esélye 1%”.

Tarjányi végül azt jósolja, hogy „ha Orbán veszít, akkor itt egy teljesen normális, békés átmenet lesz.”

Mire alapozhatja véleményét a biztonságpolitikai szakértő?

A magyar tisztikart az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokban illetve Nyugat Európában képezték ki. Ez feltételez bizonyos lojalitást a NATO-hoz és elsősorban Washingtonhoz. Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert, Orbán kihívóját. Brüsszel és az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői sem rejtik véka alá, hogy Orbán bukásában reménykednek. Ez erős korlát a magyar fegyveres erőknek. Amelyek 1990-ben is puskalövés nélkül adták át a hatalmat a demokratikusan megválasztott ellenzéknek.

Az USA nagykövetsége minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnököt is figyelmeztette, hogy a polgárháború nem opció Magyarországon. Donald Trump ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Az ex elnök újra be akar költözni a Fehér Házba, ahol újra szívesen fogadná Orbán Viktort. A Biden adminisztráció viszont mielőbb le akarja zárni az Orbán korszakot Magyarországon.

Csakhogy februárban Budapestre látogat Putyin orosz elnök. Számára Orbán Viktor választási győzelme lenne az előnyösebb noha kiválóan elboldogult Gyurcsány Ferenccel is, akit épp a Fidesz nevezett Putyin pincsijének.

A magyar választásra immár figyel a külvilág: ezt minden résztvevőnek tudomásul kell vennie. Mindenekelőtt magának Orbán Viktornak, akinek egyetlen túlélési esélye maradt: olyan választási eredményt produkálni, amely egyértelműen mutatja a többség támogatását. A választási csalás, melyet Putyin előszerettel alkalmaz, Magyarországon szinte kizárt a nagy nemzetközi figyelem miatt. A polgárháborús opciót, kevesen támogatnák külföldön, belföldön viszont minden bizonnyal nagyobb az esély 1%-nál, melyet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő említett.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Miért vált Putyin barátjává Orbán Viktor?

Márki-Zay Péter szerint Oroszország örökös elnökének van valamiféle kompromittáló dokumentuma Orbán Viktor magyar miniszterelnökről.

A HVG kérdésére ezzel kapcsolatban az ellenzék miniszterelnök jelöltje ezt mondta:

„valami volt Putyin kezében, hogy meg tudta győzni Orbánt a 2009-es találkozón.”

Az tény, hogy Orbán Viktor azt megelőzően hevesen támadta az orosz kapcsolat miatt Gyurcsány Ferencet, akit „Putyin pincsijének” titulált a Fidesz.

Orbán Viktor amióta újra kormányra került 2010-ben egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel, aki ezért hálás is. A magyar kormány az energiaválság kellős közepén tudott aláírni egy olyan hosszú távú földgáz szerződést Moszkvával, melynek kapcsán az oroszok nem használták ki teljes mértékben azt, hogy jelenleg számukra előnyös a helyzet a piacon.

A magyar-orosz együttműködésnek van racionális magva, amely minden kormányfőt józanságra ösztönöz. A kedvezően alakuló magyar-orosz kapcsolatok elsősorban az Egyesült Államokat zavarják, mert Washington újra domináns szerepet szeretne játszani a térségben mint a rendszerváltás idején. A kormánypárti sajtó ezért is állitja, hogy Márki- Zay Péter a CIA ügynöke.

Putyin Budapestre jön a választási kampány kellős közepén

Februárban látogat a magyar fővárosba az orosz elnök, aki az utóbbi időben nagyon megritkította a személyes találkozókat és a külföldi utakat, mert tart a Covid vírustól. A tervek szerint ellátogat a téli olimpiára Pekingbe pedig azt az USA és szövetségesei diplomáciai bojkottal sújtják. És ellátogat Budapestre, ahol politikai szövetségese, Orbán Viktor a túlélésért küzd. Érdekes, hogy

Orbán azt gondolja: az orosz támogatás ebben a helyzetben hasznos lehet a számára holott a magyar jobboldal tradicionálisan orosz ellenes és nyugatbarát.

A magyar miniszterelnök nem ideológiai vagy történelmi alapon mérlegel hanem a gazdasági és társadalmi hatékonyság alapján. Magyarországnak még sokáig szüksége lesz az orosz energiára, ezért Moszkva fontos partner. Az USA csak azoknak a NATO szövetségeseknek fontos, akik félnek Oroszországtól (a baltiak, Lengyelország, Románia stb.). Az Egyesült Államok gazdaságilag nem érdekelt ebben a régióban vagyis tőlük nemigen lehet semmit sem kapni.

Ami viszont új: a Biden adminisztráció nyugati egységet szervez Oroszországgal és Kínával szemben. Vagyis az Európai Unióval együtt akar fellépni Moszkvával és Pekinggel szemben. Orbán viszont azzal számolhat, hogy az Európai Unió vezető hatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind érdekeltek a jó kapcsolatban Moszkvával. Vagyis az orosz barátsággal távolról sincs olyan egyedül mint ahogy ez olykor látszik.

Az orosz hekkerek és a magyar választás

Putyin parancsára a titkosszolgálat hekkerei 2017-ben beavatkoztak a francia választásokba, hogy Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogassák. Ezt akkor Macron kampányfőnöke jelentette be, de nem lett belőle nagy botrány, mert a centrista jelölt így is fölényesen győzött. Csakhogy Magyarországon más a helyzet: Putyin jelöltje maga a miniszterelnök, aki felügyeli a titkosszolgálatokat. Aligha fülelné le bárki is az orosz hekkereket, ha Orbán Viktor érdekében dolgoznának. Persze ne becsüljük le az amerikai titkosszolgálat képességeit e téren hiszen az informatikában egyelőre még a vetélytársaik előtt járnak.

Orbán Viktor immár az USA-ban és Nyugat Európában is jólismert politikus. Győzelme vagy veresége szimbolikus értékű lehet. A Trump tábor és az európai szélsőjobb jelenleg vert helyzetben van, de Orbán esetleges győzelméből reményt meríthet a fordulatra. A Biden adminisztráció, és a szélsőjobb ellen sikerrel küzdő európai nagyhatalmak (Németország, Franciaország, Olaszország) Orbán bukására játszanak. A magyar választás ily módon felértékelődik, de ebből a választó polgárok csak annyit érzékelnek, hogy Orbán egyre újabb adományokkal próbálja megvenni őket miközben galoppozik az infláció, amely destabilizálja a magyar gazdaságot és egyre nehezebbé teszi a megélhetést.

„Amerikai fehérek, költözzetek Szibériába!”

Az Egyesült Államok frusztrált fehér családjait arra bíztatja  Zsirinovszkij, az egyik orosz nacionalista párt vezére, aki minden fontos ügyben Putyint támogatja, hogy ők költözzenek Szibériába.

Az USA önmagát gyilkolja és éppúgy a végzet felé közelít mint a soknemzetiségű Szovjetunió – állitja Zsirinovszkij, aki szerint a bukást az okozta, hogy a különböző nemzetiségek túlságosan nagy szerephez jutottak Moszkvában.

„Mi oroszok fizettük meg 70 éven át a multikulturalizmus árát” – hangoztatja az orosz nacionalista vezér. Aki így folytatta:

„amikor a nemzetiségi területek elváltak Oroszországtól, akkor az oroszok nem harcoltak értük, mert azokat nem tartották a saját területüknek.”

Zsirinovszkij szerint ugyanez fenyegeti az Egyesült Államokat: „ahol nincsenek nemzetiségek, de vannak viszont afro-amerikaiak, mexikóiak és általában a nem fehérek, akik rákényszerítik az akaratukat a fehérekre.  Ezért a fehérek már nem küzdhetnek a jogaikért, a kultúrájukért, a történelmükért.”

„Gyertek Szibériába!”

Zsirinovszkij úgy gondolja, hogy a fehérek tíz éven belül kisebbségbe kerülnek az Egyesült Államokban. Ezek után pedig megindulhat a tömeges kivándorlás Kanadába, Ausztráliába vagy Új Zélandra.

„Néhány millióan talán majd nálunk jelentkeznek, mert szeretnének Szibériában élni!”

Zsirinovszkij, aki a kormánypárton kívül a legnépszerűbb politikus Oroszországban, azt jósolja, hogy a hatalomra kerülő kisebbségek nem lesznek képesek megtartani az USA vezető szerepét a gazdaságban és a technológiában.

Miért épp Szibériába mennének az amerikai fehérek?

Mert Moszkva oda küldené őket! Ott van ugyanis szükség munkaerőre. Szibéria 10 millió négyzetkilométeres területén csak nagyon kevesen élnek. Az orosz nacionalisták állandóan azzal riogatnak, hogy „jönnek a kínaiak”.

Korábban Zsirinovszkij azt javasolta, hogy a kisebb bűnösöket ne börtönbe hanem Szibériába küldjék, és így népesítsék be a gyéren lakott területet. Sztálin is ezt gyakorolta a lágerekkel.

Zsirinovszkij arról nem tett említést, hogy Oroszország népessége folyamatosan csökken. A tehetséges fiatalok jórésze kivándorol, nem kevesen közülük az Egyesült Államokban folytatják.

A Szovjetunió népessége annak idején meghaladta az USA-ét, de ma már az Egyesült Államok 330 millió lakosával messze megelőzné a szétesett birodalmat. Oroszország népessége alig hallja meg a 140 milliót és állandóan csökken. Az USA népessége viszont folyamatosan növekszik, jelentős részben amiatt, hogy a bevándorlók továbbra is áradnak az országba miközben Oroszországban az emberek a lábukkal szavaznak, és inkább kivándorolnak.

Kína és az Omicron háborúja

A 15 milliós Tiencsin csatája  az Omicron ellen – így jellemzi a Pekinghez közeli nagy kikötőváros küzdelmét az Omicron vírusmutáns ellen a Global Times, amely hangsúlyozza: annál is nagyobb figyelem kíséri ezt a kínai fővárosban, mert február elején  kezdődik a Holdújév és akkor rendezik meg a téli olimpiát is.

Húsz Covid 19 vírusfertőzést észleltek a hétvégén Tiencsinben, és ebből kettő biztosan az Omicron vírusmutáns volt. Vasárnap ezért tömeges tesztelés kezdődött meg, mert ez „Kína első csatája az Omicronnal”- írja Peking portálja, a Global Times. A járványszakértőket azért döbbentette meg az Omicron jelentkezése a kínai kikötővárosban, mert a két fertőzött nem járt külföldön! Vagyis az Omicron vírust nem onnan hozták be, holott Kínát azért zárják el a külvilágtól, hogy távol tartsák az új vírusmutánsokat.

Ami méginkább zavarja a szakértőket az az, hogy a húsz fertőzöttből, akikből csak kettőnél biztos az Omicron, de a többieknél sem lehet kizárni azt, 15 gyerek van! 8-13 éves gyerekek kapták el a fertőzést pedig korábban ezt a korosztályt védettnek tekintették Kínában.

Vasárnap éjfélkor ezért megtiltották Tiencsin lakóinak, hogy elhagyják a várost. Csakis engedéllyel lehet távozni és érkezni Tiencsinbe, ezért a nagyváros határában ellenőrző pontokat állítottak fel, ahol mindenkit tesztelnek. Csakis azt engedik ki illetve be, akinek negatív a tesztje és rendben van az engedélye.

Minden polgárt tesztelnek Tiencsinben. Akinek nincs 24 órán belül készült negatív vírus tesztje, az nem szállhat metróra vagy buszra.

Vásárlási pánik

A 15 milliós Tiencsin lakói attól tartanak, hogy a 13 milliós Hszian sorsára jutnak vagyis lezárják az egész várost. Ez pedig azt jelenti, hogy minden családból csak egyetlen családtag mehet vásárolni, és ő is csak minden második napon.

Pánik felvásárlás kezdődött Tiencsinben, mert mindenki igyekszik bespájzolni a nehéz időkre.

A Global Timesnak arról számoltak be a helyi lakosok, hogy a szupermarketekben már a nyitás után teltház volt, és hosszú sorok kígyóztak a boltok előtt. Volt olyan piac, ahol mindent megvettek, ezért átmenetileg fel kellett függeszteni az árusítást, mert nem jött utánpótlás. A város vezetése igyekszik megnyugtatni a lakosságot: a zöldség még 3-4 napra elég, a rizs, a liszt és az étolaj 30 napig.

Az Omicron nem olyan mint az influenza

Kína egyik vezető vírusszakértője cáfolta azt a nézetet, hogy az Omicron nem okoz súlyosabb problémát, mert olyan mint az influenza. Zsang Venhung professzor szerint az Omicron vírusmutáns veszélyes. Le tudja győzni az emberek immunrendszerét! A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Omicron feltűnése a Peking közeli Tiencsinben veszélybe sodorhatja a téli olimpiát is. Rengeteg ember ingázik ugyanis rendszeresen Peking és Tiencsin között.

Körülbelül 100 ezren lehetnek a rendszeres ingázók, őket arra „kérték”, hogy dolgozzanak otthonról. Az a két városrész Tiencsinben, ahol az Omicron vírust észlelték karanténba került.

Ugyanakkor a vonatok menetrendszerűen közlekednek Peking és Tiencsin között – írja a Global Times.

Mi lehet a megoldás?

A villámgyors és tömeges tesztelés.

„A vírus négy vagy öt napig lappanghat, ezért a közeli napokban sok új fertőzéssel számolhatunk” – mondta egy vezető vírusszakértő Vuhanból, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén. Jang Zsancsiu professzor szerint az a legfontosabb, hogy a járvány gócokat gyorsan megtalálják és lezárják. Ha ez sikerül Tiencsinben, akkor biztonságos lehet a Holdújév fesztivál – mondta a kínai szakértő arra célozva, hogy olyankor több mint 500 millió kel útra, hogy felkeresse őseinek szülőföldjét.

„Puccskísérlet történt Kazahsztánban”

Tokajev elnök azt közölte  azon a virtuális csúcstalálkozón, melyen megköszönte Putyin orosz elnöknek „a testvéri segítség nyújtást”, hogy puccskisérlet történt Kazahsztánban. A virtuális csúcson Oroszország szövetségesei vettek részt: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán és Kirgizisztán.

A hattagú szövetség mindegyik tagja elvben köteles segítséget nyújtani, ha a másik államban puccs történik. Márpedig ezt állította Kaszim-Jomart Tokajev elnök, aki csak a lázongások idején vette át a Védelmi Tanács vezetését elődjétől, az országot háttérből irányító Nurszultan Nazarbajevtől.

A gázáremelés miatti elégedetlenséget kihasználva fegyveres csoportok érkeztek Kazahsztánba külföldről, hogy megdöntsék az alkotmányos rendet – állította a kazah elnök. Aki nem részletezte, hogy mi is volt elődjének szerepe ebben a zavaros ügyben? Miért tartóztatták le a nemzetbiztonsági szolgálat majd mindenható vezetőjét hazaárulás miatt? Miért vették őrizetbe a helyettesét, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét? Ők lennének a bűnbakok?

Menekülő út

A brit sajtót bejárta a hír, hogy Nurszultan Nazarbajev lánya londoni kastélyába menekült. Onnan pedig Dubajba menne tovább, ahol a lánya már jóelőre vásárolt egy palotát 14 millió dollárért. Dubaj azért jobb Londonnál vagy a francia Rivieránál, ahol Nazarbajevnek vannak hatalmas birtokai, mert nincsen kiadatási szerződése a világ államaival. Vagyis más bukott diktátorok és gyilkolásban megfáradt maffiózók között tölthetné napjait az idén már 82 éves Nazarbajev, aki szovjet párttitkárként kezdte karrierjét.

Putyin portálja, az Rt.com cáfolta, hogy Nurszultan Nazarbajev elhagyta volna Kazahsztánt.

Putyin két tűz között

Hétfőn kezdődött Genfben a tárgyalás sorozat az USA és Oroszország között. A fő téma Ukrajna. Putyin mindenképp meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ukrajna elnöke viszont épp az orosz fenyegetésre hivatkozva szorgalmazza ezt.

Közben a kormánypárti média azon elmélkedik Moszkvában, hogy a „kazahsztáni puccsot épp a  genfi tárgyalások idejére időzítették”. Vagyis az Egyesült Államokat és a CIA-t vádolják – éppúgy mint a szovjet időkben.

Ettől még persze lehet alapja a vádaknak hiszen Ukrajnában is aktív amerikai támogatással űzték el az oroszbarát elnököt még 2013-ban.

Putyin mindenesetre sietett csapatokat küldeni Kazahsztánba, de ily módon meg kell osztania a figyelmét kelet és nyugat között. Ráadásul a kazahsztáni lázongások figyelmeztetést jelentenek Oroszország majd mindenható urának is. Kazahsztánban a rendőr állam sikeres gazdaságot menedzselt. A probléma az, hogy ebből nagyon kevesen profitáltak. Az orosz gazdaság kevésbé sikeres mint a kazah, de ott is az a helyzet, hogy a szűk elit dollár milliárdos, míg a lakosság döntő többsége a megélhetésért küzd. Nem kell ahhoz a CIA, hogy az elégedetlenség felszínre törjön az egykori Szovjetunió más tagállamaiban – így Oroszországban is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK