Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1858 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Szaddám Huszein lefizette Jacques Chiracot

Halottról jót vagy semmit! Ezt a szabályt szegte meg Nagy Britannia ex kémfőnöke, aki akkor nyilatkozott a 86 éves korában elhunyt francia elnökről amikor az már nem tudott reagálni rá. Sir Richard Dearlove, aki az MI 6 élén állt akkor amikor az USA és szövetségesei háborút kezdtek Szaddám Huszein ellen, a Mail on Sunday című londoni lapnak nyilatkozott a 2003-as helyzetről.

„Most mindenki azt állítja, hogy Jacques Chiracnak volt igaza amikor ellenezte a háborút Irak ellen. Valójában Chirac nem az éleslátása miatt szállt szembe az ifjabb Bush elnökkel hanem azért , mert Szaddám Huszein lefizette őt! 5 millió fontot (6,15 millió dollárt) kapott a francia elnök Irak diktátorától azért, hogy ellenezze a háborút Irak ellen. Személyes jó kapcsolat állt fenn Jacques Chirac és Szaddám Huszein között!” – állítja az egykori kémfőnök.

A francia sajtó is beszámolt erről a személyes jó kapcsolatról, mely korábbi együttműködéshez köthető: Franciaország nukleáris technológiát adott el Iraknak. Akkor Franciaországot Jacques Chirac képviselte és jó kapcsolatba került Szaddám Huszein akkori alelnökkel Irakban. Izrael később lebombázta a francia segítséggel félig felépített nukleáris erőművet Irakban.

Jacques Chirac nem egyedül szállt szembe Bush döntésével: a németek is osztották azt a véleményét, hogy az USA hírszerzése hazudik: nincs tömegpusztító fegyvere Szaddám Huszein elnöknek! Az amerikaiak és a szövetségeseik ezzel az ürüggyel vonultak be Irakba és buktatták meg Szaddám Huszein rendszerét. Washingtonban a döntést azért hozták meg, hogy az olajpiacon biztosítsák az USA szövetségesének, Szaúd Arábiának a döntő pozícióját. Egyúttal az amerikaiak bemutathatták a világnak informatikai fegyverekkel ellátott hadseregüket, mely minimális veszteséggel győzte le Irak jelentős katonai erejét – megbénítva annak kommunikációs rendszerét.

2003-ban a NATO-hoz csak nemrég csatlakozott egykori szocialista országok – köztük Magyarország akkor baloldali kormánya – támogatták az USA háborúját. Jacques Chirac elnök emiatt ellenük is kikelt: „ezek az államok ezúttal jól tették, ha hallgattak volna!” Második János Pál pápa is elítélte az Irak elleni háborút mondván annak nagyon sok civil áldozata lesz…

Jacques Chiracot hétfőn temetik el Franciaországban. Egy friss felmérés szerint De Gaulle tábornokhoz mérhető elnöke volt az ötödik köztársaságnak Franciaországban.

Európai-Japán együttműködés Kínával szemben

Az Új Selyemút pekingi programja aggodalmat kelt Brüsszelben és Tokióban egyaránt. Ezért az Európai Unió és Japán együttműködési egyezményt kötött az európai és ázsiai infrastruktúra összekapcsolásáról.

A megállapodás éppúgy jelent közlekedési kapcsolatot mint digitális fejlesztést annak érdekében, hogy a kínaiak ne élvezzenek szinte monopol helyzetet ezen a téren. Kína az Új Selyemút program keretében nagyszabású infrastruktúra beruházásokat folytat Európában: elég kiemelni Pireusz kikötőjét Görögországban vagy a Budapest-Belgrád vasutat. Nem is beszélve azokról a nagyszabású megállapodásokról, melyeket Hszi Csinping elnök írt alá Rómában egyes olasz kikötők fejlesztéséről. Az Európai Unió már akkor jelezte az olasz kormánynak, hogy túlzottnak tartja Olaszország elköteleződését Kína irányában.

A figyelmeztetés egyáltalán nem véletlen: Pireusz kikötője olyan hídfő állás lett az Európai Unió délkeleti csücskében, ahonnan dől befelé a kínaiak exportja lenyomva ezzel a hazai termékeket mindenütt Európában.

Abe Sinzo japán miniszterelnök külön megemlítette a Balkánt – mint olyan térséget, ahol az Európai Uniónak és Japánnak együtt lehetne és kellene valamiféle alternatívát teremtenie. Jelenleg ugyanis az amerikai, orosz vagy kínai jelenlét sokkal erősebb a Balkánon mint az Európai Unióé vagy Japáné. Trócsányi László magyar biztosjelölt épp azt a posztot  kapta meg a brüsszeli bizottságban, mely az EU bővítésével foglalkozik – elsősorban a Balkán félsziget irányában. Trócsányi kinevezése egyáltalán nem biztos, mert összeférhetetlenségi problémák merültek fel vele kapcsolatban. Ettől függetlenül az EU bővítése megmaradhat a magyar biztosnak, akinek a jövőben azt is figyelembe kell vennie, hogy Brüsszel nem Kínával vagy Oroszországgal hanem Japánnal kíván együttműködni a Balkán infrastruktúrájának fejlesztésében.

Putyin árnya lebeg Trócsányi elmeszelése mögött

A jólértesült brüsszeli Politico, mely megszerzett egy két dokumentumot a jogi bizottság döntésével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában az „orosz kapcsolat” a legnyomósabb érv az elutasítás mellett.

Az Európai parlament jogi a bizottsága a magyar és a román biztos jelöltet meszelte el csütörtökön, de azt nem közölték, hogy pontosan miért. Mindkét esetben az összeférhetetlenséget említették, de a jogi bizottság elnöke levélben indokolta meg a döntést az Európai parlament elnökének. Eszerint a román biztos jelölt valamilyen turista fejlesztéssel kapcsolatban vett fel hitelt, és nem világos, hogy miért is kapta a pénzt illetve az sem, hogy mikor fogja ezt visszafizetni. Trócsányi Lászlóval kapcsolatban is megemlítik az összeférhetetlenséget hiszen az általa alapított ügyvédi iroda sok előnyhöz jutott miközben ő igazságügyi miniszter volt. De nem ez a fő ok hanem az orosz kapcsolat:

Putyinhoz túlságosan is sok szál fűzi a magyar kormányt

Ez különösen azért lehet nyugtalanító, mert Trócsányi a bővítési biztos posztjára jelölt. Márpedig ott elsősorban a Balkánról lesz szó a következő öt évben. A Balkánon viszont Oroszország vetélytársa az Európai Uniónak! Ha tehát a bővítési biztos orosz befolyás alatt állhat, akkor ez nem elfogadható helyzet az Európai Unió számára! Mit kifogásol konkrétan az Európai parlament jogi bizottsága?

Az orosz fegyverkereskedők ügye

A két Ljubisin kiadatását kérte az Egyesült Államok és Oroszország. Washington előbb jelentkezett és ráadásul NATO szövetséges. A magyar kormány mégiscsak Moszkvának adta ki a két fegyverkereskedőt. Emiatt az USA hivatalosan is tiltakozott múlt novemberben.

Paks II

Sem Brüsszelben sem Washingtonban nem nézik igazán jó szemmel az orosz atomerőmű fejlesztést Pakson, de a magyar kormánynak sikerült ezt elfogadtatnia a szövetségeseivel. A Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda szerződést kötött a Paks II programmal, ez pedig felveti nemcsak az összeférhetetlenség problémáját hanem azt is, hogy a magyar biztos jelölt személyesen is elkötelezett Moszkva irányában. Az Európai parlament jogi bizottsága kifogásolja, hogy a Trócsányi és Nagy ügyvédi iroda tulajdonosa még mindig részben Magyarország egykori igazságügyi minisztere (12,5%).

Orbán Viktor megvédte miniszterét

A magyar kormányfő közölte: beszélt az ügyben Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és elmondta neki, hogy Magyarország továbbra is kitart Trócsányi László mellett. A magyar miniszterelnök szerint politikai támadásról van szó. A Fidesz megszavazta Ursula von der Leyen elnöki kinevezését. Macron francia elnök, aki ezt elintézte feltehetően ígért valamit Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek bár ezt mindkét fél cáfolja. Trócsányi László perrel fenyegetőzik. Az orosz kapcsolatról mindenki hallgat Magyarországon …

A Nemzeti Levéltárba kerülnek a Stasi aktái

Így döntött a német parlament, ahol a Zöldek és a kommunista párt utóda tartózkodott a szavazástól míg a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland ellene szavazott. A döntés alig előzi meg a német egység napját, október harmadikát. 

Harminc éve ezen a napon rombolták le a két Németországot elválasztó berlini falat.

Roland Jahn kormánybiztos épp ezzel indokolta meg azt, hogy a keletnémet titkosszolgálat aktáit áthelyezik a Nemzeti Levéltárba. Ott jobbak a digitalizálás feltételei – indokolta meg a döntést a berlini kormánybiztos. A bírálók szerint viszont fennáll a lehetősége annak, hogy az átszállítás során bizonyos dokumentumok eltűnjenek. A Stasi óriási méretű archívumát annak idején maguk a szolgálat tisztjei akarták megsemmisíteni, de az ellenzéki tüntetések ezt megakadályozták. Sok dokumentumot így is elégettek 1989-ben amikor meglepő gyorsasággal megbukott az országot vaskézzel irányító kommunista rendszer. A két német állam egyesülését október 3-án ünneplik, a berlini Fal leomlásának napján.

Atomháború törhet ki Kasmír miatt

Az ENSZ közgyűlésén Imran Khan pakisztáni elnök beszélt erről, aki korábban elutasította egy nukleáris konfliktus lehetőségét. Idén februárban már az indiai légierő bombázta azokat a kiképző központokat Pakisztánban, ahol iszlamista terroristákat képeznek ki.

Ezeket a dzsihád harcosokat Kasmírban vetik be, India egyetlen olyan államában, ahol a lakosság többsége muzulmán. Kasmír sokáig autonómiát élvezett, de idén augusztusban Narendra Modi hindu nacionalista kormánya megvonta ezt. Emiatt most fasisztának nevezte Modi elnököt Pakisztán kormányfője az ENSZ közgyűlésben.

Pakisztán hagyományosan az USA és Kína támogatására számíthatott Indiával szemben, amely viszont Oroszországgal ápolt jó viszonyt. Mostanában ez változóban van: Trump elnök barátkozni kezdett Narendra Modival. Indiát Kínával szemben akarja felhasználni. Nemrég Houston városában Texasban Trump elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közös választási nagygyűlésen vett részt. Korábban az Egyesült Államok garantálta azt, hogy Pakisztán nem vet be atomfegyvert, de a diplomáciai erőviszonyok módosulása miatt ez ma már erősen kétséges. Ugyanakkor maga Imran Khan nemrég még úgy nyilatkozott az Rt.com orosz portálnak, hogy „csak egy őrült vetne be atomfegyvert az India elleni háborúban.”

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

Oroszország eddig több mint négymilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, mely egykor Latin Amerika virágzó állama volt, de most a csőd szélére került. Az olaj árának csökkenése és a rossz gazdálkodás oda vezetett, hogy a baloldali populista rendszer az összeomlás szélére került. Ráadásul az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ország ellen mondván, hogy Venezuelában nem respektálják a demokráciát. A nyugatbarát politikus, Guaido a parlament támogatásával elnökké kiáltotta ki magát, de a hatalomátvétel nem sikerült, mert a hadsereg kitart Maduro elnök mellett.

Venezuelát jelenleg Oroszországon kívül Kína, Kuba és Törökország támogatja. Ennek persze ára van: az oroszok szépen csendben felvásárolják az olajmezőket Venezuelában cserébe azokért a hitelekért, melyeket Venezuela képtelen törleszteni. Maduro elnök mindenesetre végtelenül hálás Putyinnak, aki ebben a helyzetben is támogatja rendszerét. Nemcsak pénzzel, de katonákkal is. Az orosz titkosszolgálat fegyveres alakulatai védelmezik Maduro elnököt a kubai csapatokkal együtt. Ezért is adta át Maduro elnök a nagy szabadságharcos, Simon Bolivar kardjának a másolatát Putyin elnöknek a Kremlben, ahol először fogadták Venezuela államfőjét azóta, hogy országa az amerikai szankciók miatt végleg a padlóra került.

Egymillió eurós hiteléről faggatják a román biztos jelöltet az európai honatyák

Az Európai parlament jogi bizottságát zavarja, hogy Rovana Plumb közlekedési biztos jelölt nem tüntette fel vagyonbevallásában azt a két hitelét melyek összértéke egymillió euró!

Ez felvetheti az összeférhetetlenségi problémát, mert a közlekedési biztos olyan nagy fontosságú ügyekben játszhat szerepet mint például a kamionos vita, mely szembeállítja a keleti és nyugati szolgáltatókat az Európai Unióban. Rovana Plumb asszony, aki több szociáldemokrata kormányban volt miniszter Bukarestben azt állítja, hogy azért nem tüntette fel a vagyonbevallásában az egymillió eurós hitelt, mert azt az uniós előírások nem teszik kötelezővé. Romániában viszont bevallotta azt, mert ott mások a vagyon nyilatkozat szabályai.

A román biztos jelölt kínos kérdésekre számíthat ezzel kapcsolatban akkor amikor az Európai parlament meghallgatja a jelölteket az új brüsszeli bizottságba szeptember 30 és október 9 között. Annál is inkább faggatni fogják a román jelöltet  mert hazájában már belekeveredett különböző korrupciós ügyekbe. A többi között hozzásegítette a szociáldemokraták vezérét egy dunai sziget megszerzéséhez. Liviu Dragnea azóta börtönben csücsül – más korrupciós ügyek miatt. Az a román korrupcióellenes főügyész, aki lebuktatta őket az EU új ügyészségének vezetője lesz. Laura Codruta Kövesi jelölését saját hazájának kormánya egyáltalán nem támogatta. Sőt a román szociáldemokraták mindent megtettek azért, hogy a román jelölt ne kapja meg a posztot, melyet végül az Európai parlament támogatásával megkapott.

A szélsőjobb a fiatal katonák és rendőrök között toboroz

A politikai paletta szélsőséges jobboldali pártjai mindinkább katonák és rendőrök fiatal csoport igyekeznek megnyerni lépjenek be szervezeteikbe.

Erre hívja fel a figyelmet az Europol stratégiai jelentése, melyet a Süddeutsche Zeitung ismertet. A dokumentumból kiderül: növekszik Európában a szélsőjobboldali terrorcselekmények száma. Nincs összesítés erről, mert a legtöbb államban szélsőségesek címén foglalják össze azokat a többnyire illegális politikai vagy vallási szervezeteket, melyek rendszeresen fellépnek a migráns központok ellen. Ezenkívül támadják a muzulmán közösségeket, a baloldali szervezeteket és azoknak vezetőit valamint a melegeket és a Gay Pride felvonulásokat.

Mind több a diplomás fiatal az ilyen szélsőjobboldal szervezetekben, amelyek a törvényesség határán mozognak. Októberben az Európai Unió belügy és igazságügyi miniszterei megvitatják ezt a problémát – értesült a közszolgálati Deutsche Welle, amely arra számít: Horst Seehofer német belügyminiszter még azt megelőzően betiltja a Combat 18 szélsőjobboldali szervezetet Németországban, hogy példát mutasson Európa más államainak.

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

„Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

„Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy „a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy „mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. „Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

Meggyengült a NATO fölénye Oroszországgal szemben

Fogyatkozik a NATO katonai fölénye. Erről nyilatkozott a sajtónak Joseph Dunford tábornok. Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: legutóbb Ljubljanában találkoztak az észak-atlanti szerződése katonai vezetői, ahol elhatározták, hogy fellépnek az orosz törekvésekkel szemben. Részleteket a négy csillagos amerikai tábornok nem közölt, de utalt rá, hogy nagy figyelemmel kísérik az orosz fegyverkezési akciókat, melyeket az elmúlt évben Putyin irányításával végrehajtottak.

A hétvégén az oroszok nagyszabású katonai gyakorlatot rendeztek Orenburg városának környékén. Ezen az orosz csapatokon kívül részt vettek kínai, indiai és pakisztáni alakulatok is. Rajtuk kívül jelen voltak az egykori Szovjetunió közép-ázsiai tagállamai is: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán is. A hadgyakorlaton Putyin elnök vállalta magára a főparancsnok szerepet.

Washingtonban nagy figyelmet keltett Putyinnak az a javaslata, hogy Szaúd Arábia vásároljon orosz rakétavédelmi rendszert olajmezői védelmére. Trump elnök gyorsan amerikai katonákat küldött a szövetséges sivatagi királyságba nehogy Rijádban bárkinek is eszébe jusson orosz fegyvereket vásárolni amerikaiak helyett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK