ki, Author at Független Hírügynökség

Kezdőlap Szerzők Írta ki

569 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

A kamatlábemelés kontra klímaváltozás

2023-05-09

A jegybankok mindenütt a világon a kamatláb emelésével védekeznek az infláció ellen, de ily módon az olaj óriások kezére játszanak, mert kevesebb pénz jut a fenntartható energia szektor fejlesztésére – írja a londoni Guardian.

Csakis akkor versenyképesek a megújuló energia források a piacon, ha alacsonyak a kamatlábak hiszen kezdetben viszonylag nagy beruházásokat igényelnek. Dráguló hitelekből ezek finanszírozása problematikussá válhat. Emiatt a kamatláb emelése automatikusan kiváltja a nap és szélenergia drágulását: ha a kamatláb 4-4,5%, akkor a nap és szélenergia 11%-kal illetve 25%-kal kerül többe mint nulla százalékos kamatláb esetében. Mit jelent ez erőművek esetében? A nemzetközi energia ügynökség – IEA – kiszámolta: egy gáz erőmű 4%- al drágul, ha a kamatláb 3-ról 7%-ra emelkedik, szél és nap erőművek esetében ez 30%!

A magas kamatláb azért is előnyös az olaj és gázóriásoknak, mert nem kell pénzt áldozniuk a régi lepukkant erőművek felújítására, mert azokra továbbra is szükség van hiszen nincs elég fenntartható energia forrás.

A magas kamatláb eredménye: rekord profitok az olaj óriásoknál. Az Exxon 2022-ben 56 milliárd dolláros nettó profitot ért el. Az olajóriások együttes éves profitja megközelítette a 200 milliárd dollárt. Mire használja ezt a profitot az Exxon? Visszavásárolja részvényeit – idén 30, jövőre pedig 50 milliárd dollár értékben.

A részvényesek jól járnak, de a melegház hatás egyre nagyobb lesz végül is a Föld melegházzá válhat.

A kamatlábemelés az infláció ellen sem hatékony

A felmelegedés egyre gyakoribbá teszi a természeti katasztrófákat: árvíz, tűzvész, aszály stb. Ezek gyengítik a globális szállítási láncokat, és destabilizálják a már amúgyis instabil pénzügyi rendszert. Egyáltalán nem mellesleg emelik az árakat. A mostani hőhullám Spanyolországban és Ázsia egyes részein csapást mér a mezőgazdaságra. A rossz időjárás Marokkóban és Spanyolországban „salátaválsághoz” vezetett Nagy Britanniában, ahol eltűnt a szupermarketek polcairól a paradicsom, a paprika és az uborka. A BBC azt tanácsolta a leleményes háziasszonyoknak, hogy helyettük görög dinnyével és zellerrel készítsenek salátát.

A klímaváltozás más módon is árfelhajtó: Floridában például drasztikusan emelkednek a biztosítási díjak a tengerparti területeken. Kaliforniában 340 ezer ingatlan tulajdonos járt pórul, mert a biztosítók nem voltak hajlandók velük szerződni az egyre gyakoribb erdőtüzek miatt.

A közgazdászok és a jegybankok tehát tévednek amikor azt gondolják, hogy a kamatláb emelés megoldja az infláció problémáját – érvel Thomas Ferguson, a Massachusetts Egyetem emeritus professzora és Servas Storm, a Delfti Műegyetem tanára. Úgy vélik, hogy egy mindinkább multi poláris világban egyre jobban gyengülhetnek a nagy szállítási láncok, ennek következtében áruhiány alakulhat ki, ez pedig erősíti az inflációt. A megszorításoknak ugyanakkor nagyon magas a társadalmi ára.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Pontosan célzott intézkedésekre lenne szükség például az árak ellenőrzése terén – javasolja a két szerző. Meg kellene akadályozni azt, hogy a nyersanyagokkal spekuláljanak ahogy azt a nagy olaj és földgáz cégek tették az energiaválság idején. A kormányoknak ki kellene alakítani új iparfejlesztési politikát, melynek célja a zöld átmenet gyorsítása lenne. Ha ily módon az energiapiacon nagyobb kínálat jönne létre, akkor sokkal könnyebb lenne a gazdaságot irányítani mint hiány esetében.

Honnan lenne pénz erre a zöld iparfejlesztésre?

Extraprofitadót kellene kivetni az energiaóriásokra, és megadóztatni a szupergazdagokat. Ez nem jelentené azt, hogy az egekbe kellene emelni az adókat, de mindenképp növelni kellene az óriás cégek és a szupergazdagok adóját. Ezenkívül meg kellene szüntetni az off-shore adóparadicsomokat.

John Maynard Keynes azt javasolta, hogy a háborús inflációt úgy lehet mérsékelni, ha a gazdagokat ráveszik kincstár jegyek vásárlására. A jegybankok pénzügyi politikájának támogatnia kellene ezt az irányvonalat nem pedig szembemenni vele. Meg kell szüntetni a jegybankok függetlenségét, és alá kell rendelni az állami iparpolitikának, melynek célja a zöld átmenet felgyorsítása.

Ha a jegybankárok nem lennének képesek a másodhegedűs szerepre, akkor ahhoz asszisztálhatnak majd, hogy a világunk lángra gyullad

– vonja le a radikális következtetést a két közgazdász.

Jüan kontra dollár

2023-05-06

A kínai jüan meg akarja ingatni a dollár uralmát a világgazdaságban. Az USA immár fegyverként használja a dollárt – ez kiderült az Oroszország elleni szankciók idején, Kína ezt használja ki arra, hogy megnövelje a jüan szerepét a globális gazdaságban – írja a Bloomberg.

“Már nincs szükségünk az USA-ra, megvagyunk az amerikai dollár nélkül is. Ez nagyon erős üzenet” – mondja Hongkongban az UBS helyi vezetője. Adrian Zuercher az egész Ázsia-Csendes óceán térségért felel a svájci bankóriásnál, és jól látja, hogy a jüan előrenyomulása szinte mindenütt megfigyelhető.

Egyetlen év alatt többet nyomult előre a kínai jüan mint korábban tíz év alatt. Nemcsak Oroszország esetében látványos a változás, de olyan országok esetében is mint Szaúd Arábia, Brazília vagy épp Franciaország. Peking azt akarja igazolni, hogy van egy másik világ is a Nyugaton kívül, amely mind nagyobb szerepet kíván magának a világgazdaságban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a jüan részesedése megháromszorozódott a világkereskedelem finanszírozásában 2019 óta.

Oroszország esetében ez 32 szeres növekedést jelentett a tavalyi évben!

Ez még mindig csak igen kis részesedés, és a pekingi hatóságok teljesen kézben tartják a jüant, nem engedik át a piacnak mint a dollárt.

A nagy dobás: Szaúd Arábia. Ez az ország 1945 óta az USA kitüntetett olaj partnere volt, de Hszi Csinping elnök változtatott a helyzeten: újraválasztott vezetőként egyik legelső útja ide vezetett. Az olajegyezmény, melyet megkötött titkos, de annyit tudni lehet róla, hogy nemcsak dollárban, de jüanban is finanszírozzák a kínaiak az importot.

Peking összehozott egy béke egyezményt két fő közel-keleti energia szállítója között: Irán és Szaúd Arábia kibékítése megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak immár ezen a téren is komoly vetélytársa van.

Lula brazil elnök egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol kereskedelmi egyezményt írt alá, és bírálta a Nyugat Ukrajna politikáját. Hasonlóképp Emmanuel Macron francia elnök a kínai fővárosban jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa.

Swift kontra CIPS

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az oroszokat kizárták a Swift rendszerből, így Oroszország átállt a kínai CIPS – re, amely teljesen független a másiktól. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az orosz bankok ezt a rendszert használják még a világ olyan távoli pontjain is mint Brazília.

“Kína lendületes fejlődése más országokat is arra buzdít, hogy használják bátran a jüant” – nyilatkozta a Bloombergnek Victor Gao professzor a Szucsoi egyetemről, aki egyáltalán nem mellesleg egy kínai agytröszt alelnöke is. A Kína és a globalizáció kutató központ alelnöke arra is rámutat, hogy “a kínaiak felkészülnek arra, ha az USA szankciók jönnek ezen a téren is, akkor készen álljanak, és ne szenvedjenek hajótörést.”

Oroszország balsorsa elgondolkodtatta Pekinget hiszen az USA már a Krím megszállása után megfenyegette Moszkvát azzal, hogy kizárja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerből. Akkor még nem sok történt, de 2022 tavaszán Putyin Ukrajna elleni agressziója után Washington villámgyorsan lépett, mert jól elő voltak készítve a pénzügyi szankciók. Hogy reagáltak az oroszok? Jüanban kezdtek el takarékoskodni: míg korábban egyáltalán nem voltak ilyen betétek, egyetlen év alatt az összes megtakarítás 11%-át már kínai pénzben tartották Oroszországban. A dollárt és az eurót immár messze megelőzi a jüan Oroszországban. Ez azt is jelenti, hogy Moszkva más államokkal is immár jüanban kereskedik: Banglades például 300 millió dollár értékben rendelt egy atomerőművet Oroszországtól, de a számlát már jüanban fizeti ki.

Az orosz szuverén alap jüan vásárlásra készül az olajpénzekből

Mark Mobius, a legendás befektető rámutatott arra, hogy egyelőre még nem igazán komoly a jüan piac hiszen eltörpül az amerikai dollár mellett, és jelentős gondot jelent az, hogy nehéz nagyobb összeget kihozni jüanban az egyik országból a másikba.

A jüan még nem világpénz:

“Egy nemzetközileg teljesen elfogadott jüanhoz az kellene, hogy Peking nagyobb szabadságot biztosítson mind a külső mind a belső piacon a pénz mozgásának”

– hangsúlyozza Jim O’Neill, aki nemrég még a Goldman Sachs vezető közgazdásza volt.

Rámutatott arra, hogy a jüan még nem teljesen konvertibilis , mert a külföldi tőkebefektetéseket és hitelnyújtást Peking még erőteljesen korlátozza. Enyhítettek ugyan a korábbi szigorú korlátozásokon , de egyelőre nem merik azokat megszüntetni , mert Peking attól tart, hogy megindulhat egy olyan erős tőke kiáramlás, melyet nem lesz képes ellenőrizni.

“Hosszú sorok kígyóznak Kínában azért, hogy külföldre vihessék a pénzt, de ellenkező irányban csak kevesen várakoznak”

– vázolja fel a helyzetet a UBS regionális főnöke Hongkongban.

Végeredményben a jüan szerepe ezért még nem túlságosan jelentős a világgazdaságban, ahol csak az ötödik helyen áll a dollár, az euró, a jen és a font mögött. Részesedése mindössze 1,7%.

A bizonytalan világ helyzet ugyanakkor diverzifikálásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, és ez előnyös a jüannak. “Kína számára ebben a helyzetben egyre fontosabb, hogy a jüan nagyobb szerepet kapjon a világgazdaságban, ahol kifárasztásos amerikai-kínai pénzügyi háborúskodás folyik” – mondja Stephen Jen, a Eurizon SLJ Capital társ alapítója.

A Bloomberg természetesen megkérdezte a jüan szerepéről a kínai kormányt és a nemzeti bankot is Pekingben, de ők egyelőre nem kívánták kommentálni a cikket a dollár – jüan háborúról.

Sajtószabadság Orbán módra

2023-05-06

Interjú közben kivezették a londoni Guardiant tudósító magyar újságírót a budapesti CPAC konferenciáról, ahol mindenki elszántan védelmezi a sajtószabadságot.

Rick Santorum egykori republikánus szenátorral készített interjút a konferencián Garamvölgyi Flóra, aki a baloldali Guardiant tudósította már napok óta a radikális republikánusok konferenciájáról, melynek fő szónoka és persze szponzora Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Videóüzenetben köszöntötte a tanácskozást az USA ex elnöke, Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szólásszabadság nyugati normáinak a védelmezése.

Ehhez képest Garamvölgyi Flóra újságíró ezt írta Twitteren: ”kirúgtak a CPAC konferenciáról. A rendezők arra hivatkoztak, hogy csak egy rendszerhiba miatt tudtam magamat regisztrálni. ”A valóság az, hogy visszaigazolták a sikeres regisztrációt az újságírónak, aki részt is vett a tanácskozás kezdetén, tudósított Orbán Viktor beszédéről is. Nyilván ez csapta ki a biztosítékot a magyar miniszterelnök környezetében hiszen Garamvölgyi Flóra a többi között azt írta Orbán beszédéről, hogy “Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke követelte Trump visszatérését a Fehér Házba. Ezenkívül liberális vírusról beszélt, mely ellen harcolnia kell a konzervatívoknak. Magyarországot pedig példaként állította a világ országai elé, és sürgette a konzervatív mozgalmakat, hogy kövessék Magyarország példáját.

Kísért-e a múlt?

Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanebben a hangnemben beszélt a konferencián, ahol kifejtette, hogy Orbán Viktor választási ellenfele, Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter egy “alvó Soros ügynök”. A magyar választások során pedig “a külföldről illegálisan finanszírozott liberális ügynökök a magyar szuverenitás ellen harcoltak mert bele akarták vinni Magyarországot a háborúba a nyerészkedők javára.”

Arról természetesen nem beszélt Lázár János, hogy 1986-ban Aczél György vitte el Soros Györgyöt a Bibó kollégiumba, melynek egykori diákját nagylelkű ösztöndíjjal támogatta. Az amerikai nagykövetség annyira kedvelte akkoriban Orbán Viktort, a Fidesz ifjú vezérét, hogy amikor Budapestre érkezett idősebb George Bush, az USA akkori elnöke, akkor Orbán Viktor kísérte őt, hogy megmutassa neki Budapest szépségeit. Orbán Viktor akkoriban a liberális Internacionálé alelnöke volt. Most pedig a liberalizmus ellen hirdet ádáz harcot…

FORGÁCSAIM – Veszélyhelyzet

2023-05-03

„Meghosszabbodhat a háborús veszélyhelyzet (Infostart) A háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbításáról is szavaz az Országgyűlés.”

Szeretnék már egy olyan parlamenti szavazást ahol a Fidesz Európára és az országra gyakorolt szellemi és gazdasági károkozásának ismételt veszélyeztetése miatt NÉGYÉVES VESZÉLYHELYZETET hirdetnek.

USA, és a fizetésképtelenség réme

2023-05-02

Az amerikai pénzügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az adósságplafon megemelése nélkül a kormány elfogyhat a forrásokból, és június 1-jén fizetésképtelenné válhat. Ezt Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozta a kongresszus vezetőinek írt levelében – írja a Financial Times.

„A legutóbbi szövetségi adóbevételek áttekintése után a legjobb becslésünk az, hogy június elejéig, és potenciálisan már június 1-jéig nem tudjuk továbbra is teljesíteni a kormány összes kötelezettségét, hacsak a Kongresszus addig nem emeli vagy felfüggeszti az adósságplafont – mondta Yellen.

Megjegyezte: a Pénzügyminisztérium értékelése az adóbevételekre vonatkozó legfrissebb adatokon alapul, de

„nem lehet biztosan megjósolni, hogy a Pénzügyminisztérium mikor nem tudja kifizetni a kormány számláit”.

Az adósságplafon, vagyis a szövetségi hitelfelvételi korlát emeléséről szóló vita örök kérdéssé vált Washingtonban. A Biden-kormányzat és a republikánusok közötti ellentét azonban felkeltette az aggodalmakat, hogy a kormány valóban fizetésképtelenség felé tart.

Yellen levelének hírére a Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök felhívta Kevin McCarthy republikánus házelnököt, hogy meghívja őt egy május 9-i találkozóra a Fehér Házba a kongresszusi vezetőkkel. A meghívás a Fehér Ház stratégiájának változását jelzi, amely azt követelte a republikánusoktól, hogy emeljék meg az államadósság plafonját, és korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdés nem kerül megvitatásra.

Most azonban Biden kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni, miután a képviselőház republikánusai a múlt héten elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely megemeli az államadósság plafonját, és legalább jövőre halasztja a fizetésképtelenség kockázatát.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban.

Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

Továbbra sem világos, hogy a demokrata vezetők készek-e tárgyalni a hitelfelvételi limit emeléséről. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetőjének szóvivője azt mondta, hogy a május 9-i ülésen „egy új, alapértelmezett megelőzésről szóló törvény elfogadását vitatják meg”.

Yellen arra is figyelmeztetett, hogy még a fizetésképtelenség veszélye is megrázhatja a piacokat, és sokkhullámokat küldhet az egész amerikai gazdaságra.

Ferenc pápa és Putyin

2023-05-01

A katolikus egyház feje békemissziót vállalt, és ennek érdekében tárgyalt Budapesten Hilarion Alfajev orosz metropolitával és Orbán Viktor miniszterelnökkel – ez derült ki a sajtóértekezleten, melyet Budapestről hazatérőben a repülőgépen tartott meg a pápa.

“Nemcsak Piroskáról és a farkasról beszélgettünk” – mondta mosolyogva Ferenc pápa, aki találkozni szeretne az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. A magyar diplomácia vétózta meg Kirill pátriárka felkerülését az uniós feketelistára. Kirill pátriárka, akit Hilarion Alfajev metropolitával együtt az FSZB magasrangú tisztjének tartanak Nyugaton, támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A két budapesti tárgyaláson szó volt arról is, hogy Ferenc pápa szívesen találkozna Putyin orosz elnökkel a béke érdekében.

“Mindenki érdekelt a békében, én pedig a magam részéről hajlandó vagyok mindent megtenni a békéért. Egy küldetés már folyamatban is van, de egyelőre nem nyilvános” – mondta Ferenc pápa, aki hozzátette, hogy “Hilarion Alfajev intelligens ember, akivel fenn kell tartani a kapcsolatot, ha komolyan vesszük az ökumenét.”

Hilarion Alfajev Moszkvában az orosz ortodox egyház külügyminisztere volt, nemrég érkezett Budapestre, ahol már bemutatták Karácsonyi oratóriumát és könyvét.

Ferenc pápa és Magyarország

Először 1956-ban figyelt fel Magyarországra a katolikus egyház mai vezetője, aki fiatal jezsuita szerzetesként Argentínában találkozott Magyarországról érkezett szerzetes társaival.

Már pápaként a migránsok befogadásának ügyében szembekerült Orbán Viktor kormányával. Ferenc pápa első útja a Vatikánon kívül egy migráns tábor meglátogatása volt Lampedusa szigetén. Mostani sajtóértekezletén az Európai Unió felelősségét hangsúlyozta a migráns probléma megoldásában “hiszen a legnagyobb teher az Európai Unió déli határára nehezedik: Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra stb.”

Ferenc pápa a migránsok befogadásának és uniós újraelosztásának híve, míg Orbán Viktor a kerítés építésének.

A pápai nuncius azokat a magyar főpapokat támogatja, akik a pápai irányvonalat követik míg azokat, akik Orbán Viktor politikájának hívei háttérbe szorítja. Jó példa erre az egykori veszprémi érsek ügye: ő szentelte fel a Karmelita kolostort a várban, és beszédeiben maximálisan támogatta Orbán Viktor migráns ellenes politikáját. Amint elérte a 75 éves nyugdíj korhatárt, azonnal nyugdíjazták Márfi Gyulát. Helyére egy Róma irányvonalát követő érseket, Udvardy Györgyöt nevezték ki, aki egy vita után kiutasította az egyház megyéből elődjét.

A püspöki kar elnöke, Veres András szeretne Erdő Péter bíboros utóda lenni. Vele a pápai nuncius állítólag közölte: ez csakis akkor lehetséges, ha a Vatikán irányvonalát követi és nem Orbán Viktorét. Veres püspök ezért nem is akart hosszabbítani a püspöki konferencia élén, de a miniszterelnök bizalmi emberei tudatták vele: ha nem marad, akkor annak egyháza láthatja kárát. Veres András újra a püspöki konferencia elnöke lett, de a karrierről le kellett mondania – legalábbis addig amíg Ferenc pápa ül Szent Péter trónján.

Ferenc pápa a vasárnapi misén hangsúlyozta: ”szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni. Zárt kapukat azokkal szemben akik idegenek, mások és szegények.”

Ez egyértelmű bírálata Orbán Viktor migráns politikájának. A pápa nem takarékoskodott a hatalom bírálatával sem:

”a pásztor nem rabló és nem tolvaj! Nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat.”

Végül arra szólította fel a híveket a Kossuth téren, hogy

“legyetek ti magatok a nyitott kapuk!”

A világtól elzárkózó nacionalizmussal szemben a kereszténység univerzális jellegét hangsúlyozta Budapesten Ferenc pápa, akinek háromnapos látogatása az egész magyar közvéleményt felrázta.

Jó üzlet az Oroszország elleni szankciók kijátszása

2023-04-29

Örményország és Georgia gazdasága kifejezetten fellendült az oroszországi szankciók kijátszásával. Nem újkeletű üzletfajta ez, Mongólia már az első Oroszország elleni szankciók után felfedezte ezt a kivételesen jövedelmező bevételi forrást. Jónéhány élelmes magyar vállalkozó is sietett mongol céget alapítani. Nem véletlen, hogy Litvánia uniós szankciós biztos kinevezését sürgeti.

Fellendült Oroszország kereskedelme Georgiával és Örményországgal amióta Moszkvát szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Georgiában vagy ahogy korábban nevezték Grúziában 22%-os növekedést regisztráltak az orosz kereskedelemben, Örményország orosz exportja az ötszörösére emelkedett! Mindennek igen kedvező hatása volt a kis ország gazdaságára, amely meglepő módon 11%-kal nőtt tavaly annak ellenére, hogy háborúskodik másik szomszédjával, Azerbajdzsánnal. A Világbank jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hétszer annyi árut exportált Örményországba mint az ukrajnai háború előtt vagyis nyilvánvalóan így akarja megkerülni a nyugati szankciókat.

Kazahsztán 57%-kal növelte exportját Oroszországba vagyis kivette a részét a szankciók megkerüléséből annak ellenére, hogy bezárta fő kereskedelmi irodáját Moszkvában, és jelezte Brüsszelben: hajlandó a szorosabb együttműködésre. Amint a hvg.hu is megírta az Európai Unió négy országot szeretne Brüsszelhez édesgetni, ezek között van Kazahsztán is, amely távolodni kíván Moszkvától, és emiatt közeledik Kínához és az Európai Unióhoz.

Első az üzlet

Néhány Oroszországgal határos országban nagyon megnőtt a nyugati import, melyet azután minden valószínűség szerint továbbadnak az oroszoknak” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi és biztonságpolitikai kutató intézet vezető munkatársa.

“Óriási üzletről van szó, több milliárd dollárról.”

Moszkvában nyílt titok, hogy az alkohol a szomszédos országokból érkezik: ”a sört még nem szankcionálták, az jön még, de a tömény szeszt Kazahsztánból kapjuk, a Coca Colát pedig Georgiából” – mondja egy moszkvai vendéglős, aki persze nem siet elárulni nevét hiszen ő is hallott az orosz Windows programról: túlságosan gyakran esnek ki az ablakból azok, akiket Putyin rendszere azzal gyanúsít, hogy együttműködnek a Nyugattal.

Az Európai Unió, Nagy Britannia és az USA korlátozta a tömény szesz exportját Oroszországba, azt viszont nem akadályozza, hogy a szomszédos államok jelentős mértékben növeljék importjukat. Például az ukrajnai háború kezdete óta Georgia alkoholexportja Oroszországba 120%-kal nőtt.

“Ezek az országok komolyan profitálnak ebből. Sok olyan jelentést láttam, amelyben az oroszok arra kérik üzleti partnereiket Georgiában, Kazahsztánban Kirgizisztánban sőt még Üzbegisztánban is, hogy szerezzenek be olyan árukat, melyeket ők a szankciók miatt nem tudnak megvenni. Ez a kereskedelem rendkívüli mértékben felgyorsítja ezeknek az országoknak a gazdasági fellendülését” – nyilatkozta Temur Umarov a Carnegie kutató központ munkatársa.

Amíg fogyasztási cikkekről van szó addig nem aggódnak igazán Washingtonban vagy Brüsszelben, de fennáll a veszély, hogy az oroszok sok más stratégiailag fontos áruhoz is hozzájuthatnak kerülőúton.

Washington már figyelmeztette Törökországot, amely szintén profitált a szankciókból, és 34 milliárd dollárról 68 milliárdra növelte orosz kereskedelmét egyetlen év alatt. A Der Spiegel megírta, hogy sok német cég Törökországon keresztül kereskedik Oroszországgal. Így nem csoda, hogy Törökország első számú kereskedelmi partnere Oroszország lett. A törökök megígérték a szankciókat ellenőrző amerikai főnöknek, hogy stratégiai fontosságú árut nem szállítanak Oroszországba.

Szigorúbb ellenőrzés kell

Ezt sürgeti Landsbergis litván külügyminiszter. Litvánia is szovjet tagállam volt, de a függetlenség kikiáltása óta egyre távolodik Moszkvától: belépett az Európai Unióba és a NATO-ba, az ukrajnai háború kezdete óta a szankciók legelszántabb hívei közé tartozik. Litvánia szankciós biztos kinevezését sürgeti Brüsszelben.

“Az Európai Unió tagállamainak világos üzenetet kell küldeni mind a közvetítő országoknak mind pedig az európai cégeknek, melyek rajtuk keresztül kereskednek Oroszországgal”

– hangsúlyozza Litvánia külügyminisztere.

Brüsszelnek már van egy szankciókat ellenőrző megbízottja: David O’Sullivan, aki korábban az Európai Unió washingtoni nagykövete volt, de egyelőre nem világos a hatásköre. A szankciók sok érdeket sértenek az Európai Unióban is, ezért kijátszásuk sok cég számára üzleti érdek. Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nemzetbiztonságnak felül kell írnia az üzleti érdekeket:

”csak akkor tudjuk betartatni a szankciókat, ha elfogadjuk azok átmeneti negatív hatását a bizniszre”

– hangsúlyozta Litvánia külügyminisztere, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

2023-04-27

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

Meghalt Francois Léotard, a francia hadügyminiszter, aki az oroszoknak kémkedett

2023-04-26

81 éves volt amikor meghalt, de a politikai halála már jóval előbb bekövetkezett amikor kiderült róla: tájékoztatja az orosz hírszerzést a NATO ülésekről és a francia hadsereg fontos ügyeiről.

2001-ben mondott búcsút a politikának az egykori nagy ígéret, aki Franciaország elnöke akart lenni. “Prostituálódott a francia politikai élet“ – ezzel indokolta meg visszavonulását, melyet akkor csak nagyon kevesen értettek meg. Lassacskán kiderült: Franciaország egykori hadügyminisztere kémkedett az oroszoknak! Erre nem a francia kémelhárítás jött rá hiszen senki sem feltételezte a liberális politikusról, hogy ilyesmire vállalkozna, de a CIA észrevette, hogy Moszkvában túlságosan is sokat tudnak a NATO tanácskozásokról. Vajon ki a vakond? A biztonság kedvéért minden résztvevőt ellenőriztek, és így bukkantak rá Francois Léotard francia hadügyminiszterre. Párizsban nem tudtak mit kezdeni az üggyel, ezért inkább elhallgatták. Máig nem tudja senki sem, hogy mivel vették rá az oroszok a kémkedésre.

Francois Léotard 1993-ban lett hadügyminiszter Edouard Balladur kormányában. Balladur elindult az elnökválasztáson 1995-ben miután Léotard lemondott erről cserébe azért az ígéretért, hogy ő lehet a miniszterelnök, ha Balladurt elnökké választják. Balladur nem nyert. A választási kampány körül viszont sok volt a pénzügyi szabálytalanság, és ezért Léotard volt a felelős. Így tíz hónapos felfüggesztett börtönre ítélték.

Karachi gate

Franciaország nagyszabású fegyver üzletet kötött Pakisztánnal, és ebben nagy szerepe volt a megvesztegetésnek. Csakhogy a pakisztáni tábornokok nem kapták meg a teljes kialkudott összeget, mert annak egy részét Balladur kormányfő választási kampányára fordították. A hoppon maradt pakisztáni generálisok furcsa módon álltak bosszút: “elnéztek” egy iszlamista merényletet, amely azt a szállodát célozta meg Karachiban, ahol a francia fegyvereket kísérő katonák laktak. A robbanás közülük is sokakat megölt. A dühös rokonok vizsgálatot követeltek, és kiderült az igazság: a francia korrupció büntetése volt a merénylet Karachiban.

Léotard ex hadügyminisztert újra elítélték: ezúttal kétéves felfüggesztett börtönbüntetést és 100 ezer eurós pénzbüntetést kapott. Emlékiratait nem adta ki, valószínűleg nem akart eldicsekedni a kínos részletekkel. Fiatalabb kortársát, Nicolas Sarkozyt, aki pedig elnök is volt Franciaországban, jogerősen börtönbüntetésre ítélték korrupcióért. Természetesen fellebbezett, de ő lehet az ötödik köztársaság első elnöke, aki börtönbe megy, mert a korrupciós ügyeit nem sikerült olyan jól eltitkolnia mint Francois Léotardnak, aki még kémügybe is belekeveredett. Mindenesetre tanulságos, hogy Franciaországban nagyot lehet bukni azért, ha valaki idegen nagyhatalommal túlságosan is jóban lesz, és belekeveredik korrupciós ügyekbe.

A magyar elit igyekszik úgy tenni, hogy mindez csakis a “nyugat alkonyát” jellemzi, de valójában Magyarországon sokkal nagyobb az esélye annak, hogy országos vezetők együttműködjenek nagyhatalmak irányítóival, és ezért még juttatást is kapjanak. Az oroszok ezt jól tudják: Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta külföldi “barátait”. A brit hírszerzés hozzájutott egy ilyen Gazprombank listához, és ezt eljuttatta Washingtonba is.

Moszkvában a lista kiadásával gyanúsított Lukoil alelnök kiesett a kórház ablakán. Ez az orosz Windows program.

A magyar diplomácia idegesen érdeklődött Washingtonban: ki van rajta Putyin barátainak listáján? Az USA mosolyogva csak annyit közölt: magyar nevet egyelőre nem találtunk Putyin külföldi barátainak listáján.

Surányi: a betétesek pénzét 100 ezer euró fölött is garantálni kellene

2023-04-25

A bankbetét tulajdonosa bízik a bankban illetve a bankfelügyeletben, hogy ha a bank csődbe megy, akkor ezért ő semmiképp sem felelős.

A csőd esetében őt mindenképp kárpótolni kell a bankbetétek tulajdonosait – ellentétben a részvényesekkel és a kötvények tulajdonosaival, akik kockázatot vállaltak azzal, hogy a pénzüket oda hozták, és megvolt a lehetőségük arra, hogy megfelelően informálódjanak a bank állapotáról -mondta Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke a bankválságról szóló előadásában a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében.

Elsősorban az amerikai és a svájci példákon mutatta ki, hogy a betét tulajdonosokat mindenütt 100%-ig kárpótolták függetlenül attól, hogy volt-e törvényes plafon vagy sem.

Surányi szerint az Európai Uniónak is követnie kellene az amerikai és a svájci példát. Annál is inkább, mert a jegybankok is felelősek a bankválságokért, hiszen abba az illúzióba ringatták a piacot, hogy mindörökké marad az alacsony kamat. Amikor megindult a kamatláb emelése, akkor bele volt a rendszerbe kódolva a bankcsődök lehetősége. Annál is inkább, mert az Egyesült Államokban Trump idejében felpuhult a bankfelügyelet ellenőrzési rendszere. Most ott is szigorítás várható.

A Crédit Suisse válság nem az amerikai bankválság sorozathoz kapcsolódik hiszen Svájc második legnagyobb bankja már hosszú évek óta küzdött problémákkal.

Azért is fordult közel-keleti támogatókhoz: Szaúd Arábia és Katar be is szállt, de 10% fölé nem emelhették részesedésüket a svájci törvények miatt. Így aztán a Crédit Suisse a csőd szélére került, melyet a svájci jegybank 50 milliárd frankos támogatása sem húzott ki a pácból. Ezért döntöttek egyetlen hétvégén arról, hogy a legnagyobb svájci bank, az UBS megveszi a Credit Suisse-t. Ezzel megsértették a svájci banktörvényt viszont megmentették a svájci bankrendszert, melynek hírnevét így is megtépázta a második legnagyobb bank mélyrepülése.

Miért nem inog a magyar bankrendszer?

2008-ban az amerikai bankválságot épp az robbantotta ki, hogy a Lehman Brothers pénzintézetet úgy hagyták csődbe menni, hogy nem kárpótolták a betétek tulajdonosait. Ez bankpánikot idézett elő. Ez a bankválság átjött az óceánon, és csaknem bedöntötte a görög gazdaságot.

A magyar gazdaság is csak hatalmas IMF támogatással úszta meg a válságot.

Fenyeget-e most hasonló helyzet? Surányi György szerint nem, mert Európában nem puhult fel az ellenőrzés. Magyarországon egyelőre olyan nagy a likviditás, hogy minden szereplő megtalálja a számítását kivéve a betétek tulajdonosait, akik minimális kamatot kapnak miközben az infláció 25% fölött van.

A Nemzeti Bank több mint 1000 milliárd forintos veszteséggel zárja majd az idei évet, de ezt nem biztos, hogy fel kell vállalnia a költségvetésnek, mert az uniós szabályozás jelentős mértékben enyhült ezen a téren.

Kínai pénz?

Ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, és ha nem fordulunk a Nemzetközi Valutaalaphoz, akkor majd jön pénz Kínából – szokta mondogatni Orbán Viktor, aki nemrégiben fogadta a Karmelita kolostorban az egyik legnagyobb kínai bank elnökét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a világ legnagyobb bankjai immár kínaiak míg nem is régen még amerikaiak, svájciak, japánok vagy németek voltak.

Kína érdekelt abban, hogy finanszírozzon egy NATO és EU tagállamot – hangsúlyozta Surányi György, de hangsúlyozta: közben a kínaiak nagyon is jól járnak hiszen a külföldi befektetők számára előnyös a magas kamatláb, az infláció viszont nem érinti őket. A kínaiak a JP Morgan közvetítésével finanszírozták a Vodafone megvásárlását, amely Orbán Viktor egyik kedvenc programja volt, mert a miniszterelnök ezen a kulcsfontosságú területen is növelni kívánta a befolyását.

Pekingnek jól jön egy olyan NATO és uniós tagállam, mely lobbizik az érdekében Brüsszelben illetve Washingtonban. Igaz persze, hogy manapság Orbán Viktor lobby ereje nem túlságosan nagy, mert

a magyar miniszterelnök kezd olyan kategóriába kerülni Brüsszelben és Washingtonban mint Piszkos Fred a kapitány, akinek a barátsága öl.

1...192021...57 20. oldal a 57-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

ki