Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

567 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

0

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt  az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

Orbán nem fasiszta, de…

0

Az új szélsőjobboldal vetélytársainál előbb fedezte fel a világháló lehetőségeit, és a hagyományos elitek gyengeségét kihasználva egyre növeli a befolyását a világban. Erről írt könyvet egy  politika tudós, Steven Forti, aki Barcelona egyik egyetemén tanít. Könyvének címe: Extrema derecha 2.0 – szélsőjobb 2.0

“Engem nemcsak mint történészt, de mint állampolgárt is egyre jobban zavarnak az olyan politikai mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus pluralista rendszert, a jogállamot, ahogy ezt most látjuk Magyarországon. Fasizmusról beszélni Jair Bolsonaro, Marine Le Pen vagy Orbán Viktor esetében tévedés. A fasizmus az erőszakot rendszeresen alkalmazta politikai céljai elérésére, milíciákat hozott létre, ilyesmit ma nem tapasztalunk a szélsőjobboldali mozgalmaknál. Nincs totalitárius  párt, nem akarnak ilyen társadalmat létrehozni, de ebből még nem következik az, hogy nem veszélyesek” – hangsúlyozza a politika tudós, aki a francia közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

“Ezek a mozgalmak nem is populisták, mert ez csak egy stílus, melyet majdnem mindenki használ, ha el akar jutni a választókhoz. Macron elnök is így beszél.”

Globális szélsőjobb

“Az olyan szervezetek mint a Családok Világkongresszusa, az Edmund Burke alapítvány és mások világméretekben szervezik az újtipusú szélsőjobboldalt. A Conservative Political Action Conference-CPAC – az amerikai republikánusok szélsőséges szervezete gyakran szervez külföldön kongresszusokat: Magyarország, Brazília, Ausztrália, Japán stb.

Ezek a szélsőjobb szervezetek óriási pénzeket kapnak, és ezt jórészt a politikai technológiába fektetik be. Arron Banks finanszírozta például a brexit kampányt, amely másokat megelőzve alaposan elemezte a társadalmat a világhálón. Így személyre szóló propagandát tudtak kidolgozni megkerülve a hagyományos médiát, ahol hátrányban voltak.

Mi a céljuk? A társadalom polarizálása: a kisember szembeállítása az elittel, a tudósokkal

– például a pandémia idején.

Ki az ellenség? A migráns, és az elit, amely őt támogatja.

Az elit az Egyesült Államokban és Európában nem tudja kezelni a globalizáció következtében kialakult válságot, és ezt használja ki a szélsőjobboldal. A globalizáció meggyengíti a középosztályt a fejlett országokban, mert a munkahelyek jelentős része átkerül a fejlődő világba. A társadalmi egyenlőtlenség megnő hiszen az elit profitál a globalizációból míg a bérből és fizetésből élők jórésze nem tudja javítani az életkörülményeit a fejlett államokban.”

“Berlusconi Trump volt Trump előtt”

Ezt mondja Steven Forti, de Trump tanácsadója, Steve Bannon ugyanezt hangsúlyozta Orbán Viktor politikai sikere kapcsán is. Bannon volt Trump 2016-os kampányának fő szervezője, aki főtanácsos lett a Fehér Házban, de összekülönbözött Trumppal, aki kirúgta őt. Azóta Steve Bannon a szélsőjobb világméretű mozgalmának egyik szervezője, aki össze akarja kötni a hasonló gondolkodású szervezeteket mind az öt kontinensen. Járt Budapesten is, ahol a fogadta őt a miniszterelnök is. Orbán Viktor a mentorát látta Silvio Berlusconiban, aki a pénz mindenhatóságában hitt, a politikai befolyásolás fő eszközévé pedig a médiát és a futballt tette.

A Forza Italia jelszót Orbán átvette: Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok!

A most meghalt Silvio Berlusconi a leghosszabb ideig volt hatalmon Olaszországban a második világháború után – ebben nagy segítsége volt média birodalma. Mit ért el Silvio Berlusconi? Jóformán semmit! Olaszország továbbra is az Európai Unió beteg embere: egyre nő az államadósága, melyet a világpiac csak addig tolerál amíg Róma mögött ott áll Brüsszel. Ezt értette meg Giorgia Meloni, az új szélsőjobboldali vezér Itáliában, aki miután megnyerte a választást, szépen beállt a sorba. Gazdasági főtanácsadója nem más mint elődje, Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt. Giorgia Meloni paktuma Orbán Viktorral pedig feledve…

Miközben az életszínvonal csökken az Orbán kormány tagjai szépen gyarapodnak

0

A 20% fölötti infláció szinte minden társadalmi réteg reáljövedelmét negatívan érinti, de a hatalom emberei szépen gyarapodnak Magyarországon. A kormány tagjainak gazdagodásán szépen lemérhető, hogy kinek is kedvez a nemzeti együttműködés rendszere.

A legtöbb pénzt a tavalyi évben Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter vágta zsebre, aki korábban hatalomhű vállalkozó volt a nemzeti együttműködés rendszerében. Több mint 3 milliárd jutott a hadügyminiszternek  egészen pontosan 3 milliárd 61 millió forint. Ez már euróban vagy dollárban is csinos jövedelem. Ő az aranyérmes, aki hamarosan a Várba költözik, hogy közel legyen Orbán Viktorhoz.

Az ezüst érmes a belügyi veterán, Pintér Sándor vezérezredes. Akitől Orbán Viktor elvette a titkosszolgálatokat, mert ő akarja irányítani azokat, olyan időkben amikor az amerikai nagykövetséget nyíltan kormányt buktató puccs előkészítésével gyanúsítják.

Pintér Sándor a titkosszolgálatok helyett megkapta az egészségügyet és az oktatást. A két ágazat évtizedek óta alulfinanszírozott Magyarországon. Nem így az őket irányító belügyminiszter: Pintér Sándor 633 millió forintot vágott zsebre tavaly, ebből 28,5 milliót tett ki a fizetése. Nem könnyű ebből a pozícióból nemet mondani a tanárok fizetésemelési kérésére, de

“tekintettel a háborús válságos helyzetre”

Pintér Sándornak ez sikerült. Persze ő nem tehet róla: Orbán Viktor épp azért bízta rá a két megoldhatatlan feladatot, hogy ne zavarja a miniszterelnököt a rendőrállam kiépítésében.

Ennek az épülő rendőrállamnak az egyik kulcsfigurája Rogán Antal, aki a harmadik helyen végzett a gyarapodási vetélkedőben a kormány tagjai között: mindössze 425 millió forinttal kellett beérnie a sorsüldözött propaganda miniszternek, akinek arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy miért jó, ami nem jó?!

A negyedik helyezett Lantos Csaba energia miniszter, aki korábban a MET igazgató tanácsának elnöke volt. Ez a földgáz kereskedelmi cég, mely Svájcban van bejegyezve, állítólag részvényesei között tudhatja Orbán Viktort is.

47,2 millió forint a kormányfőnek

Mindössze ennyit vallott be Orbán Viktor. Ez a miniszterelnöki és a képviselői fizetése, semmi több! De hát, ha a veterán belügyminiszter több mint húszszorosát kereste tavaly a fizetésének, akkor Orbán Viktornak miért kellett ily kevéssel beérnie? Mert a többi jövedelme bevallhatatlan! Különösen azok okoznak manapság problémát, amelyek Oroszországhoz kapcsolódnak. Putyin elnök külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. Ez a bank nemrég kivonult Svájcból, ahol négy vezetőjét elítélte a bíróság, mert magának Putyinnak és az orosz elnök bizalmi embereinek a pénzügyeit intézték. A brit hírszerzés megszerzett egy listát a Gazprombank ügyfeleiről, akik pénzt kaptak Putyintól. Magyar nevet egyelőre nem találtak a listán, de hát lehet több lista is. Moszkva már a rendszerváltás előtt is finanszírozta külföldi barátait Magyarországon és másutt. Olaszországban például Silvio Berlusconit, aki nemrég hunyt el, de a semmiből lett dollármilliárdos és Olaszország leggazdagabb embere. Nem véletlen, hogy még idén februárban is üdvözlő kártyát küldött Putyin elnöknek Valentin napon.

A magyar miniszterelnöknek is nagyon körültekintően kell bánnia az orosz pénzzel, ha még mindig érkezik.

Orbánnak nemcsak ez okozhat gondot hanem az is, hogy az ilyen magas jövedelmekhez szokott minisztereket és oligarchákat a jövőben is pénzelni kell. Miből, ha nem jönnek a pénzek az Európai Unióból és a kínaiak sem sietnek pótolni a hiányzó brüsszeli forrásokat? Ingyen, csak fizetésért a miniszterek se lelkesednek a nemzeti együttműködés rendszerének atyjáért, aki miatt 27 milliárd euró nem érkezik meg Magyarországra Brüsszelből. Legalábbis ennyit említett Varga Judit igazságügyi miniszter Bayer Zsolt műsorában a Hír Televízióban.

Miért váltották le a cisztercita főapátot Zircen?

0

A több jelentős gimnáziummal és komoly gazdasági szervezettel rendelkező cisztercita rend vezetőjét leváltotta a Vatikán, és helyette három pápai megbízott irányítja a szerzetesrend ügyeit Magyarországon: maga a cisztercita generális – vagyis a rend római vezetője, a pannonhalmai főapát és egy kismarosi apátnő. Az előző vezetést felfüggesztették pénzügyi problémák miatt. Bérczi L. Bernát eddigi főapátot Dallasba “száműzték”.

Hol a fő probléma? A cisztercita rend eddigi vezetése irányítani akarta az iskolákat noha nem értett hozzá. Fontos iskolákat üzemeltet a cisztercita rend: Szent Imre gimnázium Budapest, Székesfehérváron a Szent István, Egerben a Gárdonyi Géza, Pécsen a Nagy Lajos és a Szent Margit gimnázium. Ezekből a gimnáziumokból  érkeztek a feljelentések Rómába: nem kapják meg az állami pénzeket, amelyek jelentős részét a rend vezetői maguknak tartják meg illetve a veszteséges sörfőzdére költik. Tavalyelőtt 71 millió forint volt a veszteség, tavaly 47 millió forint.

A cisztercita rend zavaros pénzügyei köthetők Rétvári Bence belügyi államtitkárhoz is, aki korábban országgyűlési képviselője volt a XI. kerületnek. Itt található a Szent Imre gimnázium, melynek sportcentruma az egyik legnagyobb cisztercita vállalkozás volt.

A valasz.hu portál vizsgálja az ügyet, és folytatást ígért.

A piarista rend is hasonlóképp járt korábban

Sikertelen gazdasági  vállalkozásba fogott ez a rend is, melynek gimnáziuma visszakapta híres épületét, ahol sokáig az ELTE bölcsészet tudományi kara működött  a rendszerváltásig. A piarista rend főapátja elzálogosította a váci kolostort, melynek szerzetesei meglepve tapasztalták, hogy egy bank szakértőket küldött az épület állagának felmérésére. Minthogy nem tudtak az egész ügyről semmit, ezért Rómához fordultak, ahonnan meg is érkezett a piarista rend generálisa. Elbocsátotta az egész piarista vezetést, és megmentette a váci kolostort. Az ügy nemigen került a magyar sajtóba hiszen furcsa fényt vetett volna a szerzetesrendek irányítására illetve az együttműködésre az állam és a katolikus egyház között a nemzeti együttműködés rendszerében.

Az is érdekes, hogy a katolikus egyház a pannonhalmi főapátot is bevonta a zirci ügyek rendezésébe holott a bencés rend nincs igazán jóban a nemzeti együttműködés rendszerével. Orbán Viktor nemigen rajongott a rend korábbi vezetőjéért, Várszegi Asztrik püspökért, de utóda Hortobágyi Cirill sem tudta elérni, hogy a bencés rend lekerüljön a nemzeti együttműködés rendszerének feketelistájáról.

Kína Kubából kémkedik az USA ellen

0

Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt  kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.

Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.

A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván

“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”

Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.

Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.

Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.

Blinken Pekingben

Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy

“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”

A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.

Orbán menekülő útja az infláció

0

Menekülés az inflációba. Ez derül ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkéből, melyet pártunk és kormányunk központi lapja, a Magyar Nemzet közölt.

“Az infláció nem tér vissza a korábbi 2-4%-os szinthez” – hangsúlyozza Nagy Márton, aki ezt az ukrajnai háborúval és a reglobalizációval indokolja. Valójában egyáltalán nem erről van szó hanem arról, hogy Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének a stabilitását félti vagyis ahogy Nagy Márton fogalmazza:

“Meddig és milyen áron érdemes az infláció ellen küzdeni, mekkora társadalmi és gazdasági költséget fizettetnénk az elérhetetlen célért.”

Kutyaharapást szőrével – ez a gazdaságfejlesztési  miniszter cikkének a címe, és valójában azt jelzi, hogy az infláció elleni harc irányítását át akarja venni a kormány a Nemzeti Banktól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Orbán Viktor arra készíti fel népét, hogy tartósan együtt kell élnie az inflációval. Ez Erdogan török elnök receptje, akivel Orbán Viktor újra találkozott a BL döntőn Isztambulban. A magyar miniszterelnök korábban elmondta, hogy imádkozott Erdogan győzelméért, amely Orbán számára azt igazolta: nem ortodox gazdaságpolitikával is lehet választást nyerni.

Együtt lehet-e élni az inflációval?

Azzal, hogy Orbán maga próbálja meg szabályozni az inflációt, erős fegyvert kaphat hiszen úgy érezheti: ő dönt arról, hogy kit mennyiben érintenek az áremelések? A valóságban a trendeket egyáltalán nem tudja befolyásolni a magyar miniszterelnök, de a lakosság érezheti úgy, hogy a hatalom iránt lojális személyek és csoportok még jól is járhatnak az inflációval miközben a többség elveszíti az elmúlt években elért életszínvonalát.

A pozitív diszkrimináció helyett jön a negatív diszkrimináció: az inflációval majdnem mindenki rosszul jár, de aki nem paríroz az végképp padlót foghat. Orbán azzal számol, hogy az emberek döntő többsége nemzeti keretek között gondolkodik: ha ott relatíve jól jár, akkor nem fáj neki annyira az életszínvonal stagnálása vagy épp csökkentése. Aki viszont túllát  a határokon, az fontolgatja a távozást főként, ha van versenyképes szakmája vagy jövedelme.

Az inflációval ugyanis Orbán Viktor rendszere elveszíti a jövőjét. Perspektíva híján csak azt teheti mint a Kádár rendszer, kiadja a jelszót:

Tovább a lenini úton.

Hova vezet az orbáni út? Ahova a lenini…

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

A CIA főnök után Pekingbe látogat Blinken külügyminiszter

0

Blinken Pekingbe látogat, ezt írta a jólértesült Bloomberg hírügynökség, de a kínai külügy egyelőre nem erősítette meg a hírt. Tony Blinken már egyszer jelezte, hogy Kínába látogat, de azután a tragikomikus kém léggömb incidens után elhalasztotta látogatását.

A Washington Post megírta: William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben tárgyalt. Állítólag csak titkosszolgálati vezetőkkel találkozott politikusokkal nem – szivárogtatta ki a CIA, de ez elég valószínűtlen hiszen utána Biden elnök Hirosimában közölte a G7 csúcson: megindult az olvadás az USA és Kína között, hamarosan csúcstalálkozó is lesz.

Azt nem mondta, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy ezt készíthette elő a CIA igazgatója, majd pedig Blinken külügyminiszter. Biden elnök egyébként jól ismeri Hszi Csin-pinget hiszen mindketten sokáig voltak alelnökök Washingtonban illetve Pekingben. Az USA akkor még támogatta Hszi Csin-ping párt főtitkári és elnöki kinevezését, mely meg is történt bár a kínai vezetésben nem mindenki örült ennek 2012-ben. Biden figyelmeztette akkor Hszi Csin-pinget, hogy fő vetélytársa, Po Hszilaj puccsot készít elő, hogy hatalomra kerüljön. Hszi Csin-ping köszönte szépen a CIA információját, és hazatérve lesújtott ellenfelére, akit nejével együtt életfogytiglani fegyházra ítéltek korrupció miatt és egy brit titkos ügynök megmérgezéséért – ez utóbbit az asszony intézte.

Kína az első számú stratégia ellenfél

Biden alighogy beült a Fehér Házba, új hidegháborús stratégiát vázolt fel: Kína és Oroszország ezentúl ellenség! Miért? Mert megkérdőjelezik az USA világhatalmát. Ezt persze nyíltan nem lehet bevallani, ezért a külügy Washingtonban a demokráciák és a diktatúrák szembenállásáról beszél megfeledkezve arról az apróságról, hogy 2021-ig vígan együttműködtek Kínával és Oroszországgal. Amikor az USA lepaktált Kínával 1972-ben, akkor még Pekingben Mao elnök volt hatalmon, aki legkevesebb 30 millió kínai haláláért volt felelős. Ráadásul a koreai háborúban a fronton is szembekerült az Egyesült Államokkal. Mao elnök legidősebb fia a koreai fronton halt meg, ahol az amerikai katonák ellen harcolt. Hszi Csin-ping elnök viszont a Harvard egyetemen taníttatta a lányát. Viszont elkövette azt a hibát, hogy 2016-ban Hangcsouban, az első Kínában megrendezett G20 találkozón bejelentette: Kína bele akar szólni a világ ügyeibe, nem hagyja, hogy az USA egyedül döntsön minden fontos kérdésben. Ezután megkezdődtek az amerikai szankciók Kínával szemben, és az amerikai sajtó sietve felfedezte, hogy Kína egy kommunista rendőr állam. Ez a helyzet már 1949, a kínai népköztársaság kikiáltása óta fennáll, de mindig akkor veszik elő Washingtonban, ha épp Kínát ellenfélnek tekintik.

Mitől tart Peking?

Attól, hogy Tajvan az USA támogatásával kikiáltja a függetlenségét. Az utóbbi időben sok amerikai politikus kereste fel Tajvant, és az amerikaiak komoly fegyver szállítmányokkal erősítették meg a sziget védelmét. Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, akkor Hszi Csin-ping elnök kényszerhelyzetbe kerülne ugyanis Peking az egységes  Kína elv híve, és ezt az Egyesült Államok is elismerte. Ez azt jelenti, hogy Tajvan elvben Kína része, de “egyelőre” önálló politikai és gazdasági rendszere van. Ha Tajvan ebből kilép és deklarálja függetlenségét, akkor Peking megindíthatja a hadseregét “Tajvan felszabadítására.” A világ pedig közel kerülne egy USA-Kína háborúhoz.

“Ennél szörnyűbbet el sem tudunk képzelni”

– mondta erről Szingapúrban az új kínai hadügyminiszter egy nemzetközi tanácskozáson.

Az USA hadügyminisztere is jelen volt, de közvetlenül nem találkoztak egymással. A kínaiak ugyanis garanciákat várnak az Egyesült Államoktól: betartja ígéretét az egységes Kínával kapcsolatban, és nem ösztönzi függetlenségre Tajvant. Az amerikaiak játszanak a kínaiak idegeivel, de Pekingben hosszú távra gondolkodnak. A kínaiak mindenképp el akarják kerülni a háborút az Egyesült Államokkal, mert tudják: ezen a téren az USA még sokkal erősebb. Gazdasági és technológiai versenyt akarnak, mert úgy érzik: ezen a területen az 1,4 milliárd kínai lefőzheti az USA 330 millió polgárát.

Orbán és a kínai pénz

A kínai kapcsolat és a kínai kölcsön. No, meg a kínai jelzálog. Az Új Selyemút sem vezet kormánynak nyújtott kölcsönhöz, Matolcsy ugyan barát, de nem annyira. 

A magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank főnökével tárgyalt. A Csin Licsün elnökkel folytatott megbeszélésről szokás szerint ezúttal sem derült ki semmi. Havasi Bertalan csakis annyit közölt, hogy a tanácskozáson részt vett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Aki nem is oly rég még a Nemzeti Bankban Matolcsy György alelnöke és jobbkeze volt. Aztán Orbán Viktortól kérte Matolcsy helyét, és ezért repült a Nemzeti Bankból. Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd a választások után megalakult kormányban megkapta a gazdaságfejlesztési miniszter posztját. Ez szépen hangzik, de Nagy Márton tulajdonképp válság menedzser: működtetnie kell a nemzeti együttműködés rendszerét uniós euró milliárdok nélkül!

Orbán Viktor azt szokta mondani, ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, akkor majd adnak a kínaiak. Csakugyan?

Mit kapott Matolcsy Pekingben?

A Nemzeti Bank jelenlegi elnöke még az ellenzéki időszakban elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol úgy fogadták az addig Kína ellenes húrokat pengető magyar politikust mint a jövő emberét. Orbán Viktor bizonyított is: a Kína ellenesség ma már a múlt, Peking immár a nagy testvér, akihez támogatásért lehet fordulni. Orbán Viktor már realizálta, amit Johannes Hahn uniós biztos így fogalmazott meg:

”Ez a brüsszeli bizottság nem ad pénzt a magyar kormánynak, mert nem lát őszinte változtatási szándékot.”

20 milliárd euró a tét. Ezért Orbán Viktor Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy érdeklődjön a kínai pénzek iránt. Hidegzuhany. A kínaiak udvarias mosollyal közölték, hogy kormányokat nem támogatnak csak egyedi beruházásokat. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot épp e célból hozta létre Kína 2016-ban 100 milliárd dolláros alaptőkével.

Mindez az Új Selyemút program finanszírozásához kell. Ide tartozik például a Budapest- Belgrád vasút. A probléma az, hogy a kínaiak a beruházási hitelekhez gyakran jelzálogot kérnek. Ha az adós nem fizet, akkor az infrastruktúra egy része kínai kézre jut. Pireusz kikötője Görögországban jó példa erre. Ma a kikötő nagy része kínai kézen van, és a kiindulópontja az Új Selyemútnak Európában. Washington óva inti valamennyi NATO szövetségesét az Új Selyemút programtól. Legutóbb Giorgia Meloni olasz miniszterelnök asszony jelezte a kilépését ebből a kínai tervből. Giorgia Meloni lett volna Orbán Viktor nagy európai szövetségese az Európai Unió tervezett átalakításához. Minthogy Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, Meloni kétszer is meggondolja, hogy úgy járjon mint Orbán Viktor. Ehelyett Meloni miniszterelnök asszony szépen beállt a sorba, fő gazdasági tanácsadója, az elődje, Mario Draghi, aki az atlanti együttműködés elszánt híve.

Orbán Viktor pedig barátok és pénz nélkül maradt…

Lagarde: még tovább kell emelni a kamatlábat!

0

Bár csökkenésnek indult az infláció az euró-övezetben, de az Európai Központi Bank főnökasszonya úgy gondolja, hogy további szigorítás szükséges, hogy elérjék a kitűzött célt, a két százalékos inflációt.

“Ma az infláció túlságosan magas és túl sokáig tart” – hangsúlyozta Christine Lagarde, aki hozzátette: ”világossá tettük: van még tere annak, hogy megfelelő magasságba emeljük a kamatlábat.”

Az Európai Központi Bank összesen 375 pontos emelést hajtott végre, és a kamatláb elérte a 3,25%-ot. A pénzpiacok Lagarde beszéde után 85%-ban tartják valószínűnek, hogy újabb 0,25%-os kamatláb emelés következik majd június 15-én.

Az infláció enyhült májusban amikor “csak” 6,1% volt szemben az áprilisi 7%-kal. Ez természetesen a 20 tagú euró övezet súlyozott átlaga. Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank kitart a 2%-os inflációs cél mellett.

Mi várható?

“3,75%-on állapodhat meg a kamatláb két 0,25 százalékos emelés után” – nyilatkozta a Reuters gazdasági rovatának Simon Harvey, a Monex Europe pénzpiaci részlegének főnöke.

Az Európai Központi Bank alelnöke megerősítette azokat a várakozásokat, melyek kamatláb emelést jósolnak: “a szigorítási politika már jórészt elérte a célját, de a ciklusnak még nincsen vége“ – hangsúlyozta  Luis de Guindos alelnök.

Az euró-dollár árfolyam érdemben nem változott a bejelentések hatására. A Federal Reserve Board valószínűleg szünetet tart a kamatláb emelésben – véli a szakértők többsége.

Mielőtt megszületett volna a döntés a költségvetési plafon emeléséről Washingtonban, a szakértők csaknem kétharmada a kamatláb emelés valószínűségére szavazott, de utána ez lement egyharmad alá – 32%.

A Federal Reserve Board kijelölt alelnöke is arról beszélt, hogy júniusban valószínűleg szünetet tartanak a kamatláb emelésében, hogy alaposan elemezni tudják a helyzetet.

“Korábban az volt az álláspontunk, hogy az európai infláció csökkenés elmarad az amerikaitól, de ez most megváltozott”

– nyilatkozta a BlueBay vagyonkezelő egyik menedzsere a Reutersnek.

Kaspar Hense szerint őszre jelentős mértékben enyhül majd a jegybankokra nehezedő nyomás az infláció miatt. Sok jel mutat ugyanis a recesszióra, amely Németországban, az euróövezet legnagyobb gazdaságában már be is következett. Az infláció ugyanakkor továbbra is probléma Európában – mutatott rá Cosimo Marasciulo, az Amundi vezető menedzsere. Ez a vagyonkezelő alap a legnagyobb Európában: 2100 milliárd dollárral vannak jelen a piacon.

“Szerintünk az Egyesült Államok piaca középtávon vonzóbb mint az európai. A Federal Reserve Board valószínűleg leáll a kamatláb emelésével, az ötéves amerikai kincstárjegyek árfolyama 50 bázis ponttal csökkenhet a jelenlegi 3,8%-ról” – nyilatkozta a Market Screener portálnak a legnagyobb európai vagyonkezelő, az Amundi vezető menedzsere.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!