Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9318 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tartalékai határán a BKV a metrópótlással

0

Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.

Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.

Az EKSZ-vezető elmondta, hogy a vásárolt és felújított buszokkal megoldható a metró kiváltása,

sofőrből viszont változatlanul komoly hiány mutatkozik,

őket csak szabadnapok csökkentésével tudják pótolni. Tartalék most már végképp nem marad a rendszerben – mondta.

Ugyanezt gondolja a VEKE elnöke is. Mint fogalmazott, darabra összeszedhető a napi 59 busz a 3-as metró mentén, de ennek az az ára, hogy több helyütt

csuklósokat kell szólóbuszokra cserélni,

amit az utasok járműszám-csökkenésként érzékelhetnek. Az 59-ből 54 új – mondta hétfőn Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója, a többi tehát felújított, illetve máshonnan átirányított busz.

Naponta átlagosan 1300 busz van forgalomban csúcsidőben, a BKV járműveinek körülbelül fele-fele csuklós és szóló, a metrópótláshoz igénybe vett 59-hez mintegy 180 vezetőre van szükség (a 2100 vezetőből) egy teljes napon – mondta Dörner. A BKV „normál” üzemmenetben is csupán négy-öt központi tartalékbuszt tart fenn, ezekkel oldják meg a mindennapos villamos- és metró-járatkieséseket elsősorban balesetek idején. Ha ez se elég, akkor az olyan sok buszos vonalakhoz nyúlnak, mint amilyen a 7-es – tette hozzá, érzékeltetve, hogy nagyobb számú pótigény komoly gondokat okozhat a következő egy évben.

A VEKE vezetője is a sofőrhiányban látja a legsúlyosabb problémát, mert busz beszerzése „csak” pénz kérdése, vezetőből viszont immáron Európa-szerte kevés van, és

a béremelési spirál következtében egymástól szipkázzák el

az embereket a közlekedési cégek – itthon és külföldön egyaránt. (A BKV-nál tapasztalható mintegy 300-as sofőrhiány pótlása miatti belső kereseti feszültségről itt írtunk.) Egy „nulla kilométeres” vezető buszra képzése minimum egy év. A metrópótlásban a legrutinosabb sofőröket kell bevetni, tehát a kisebb forgalmú külső járatokon nem csak szólóbuszok, hanem kezdő vezetők feltűnésére is számítani lehet.

Dorner Lajos szerint a BKV láthatóan mindent feltett arra, hogy az első napon-napokban semmiféle fennakadás se legyen a metró vonalán, emiatt szinte a teljes buszpark vadonatúj darabokból áll össze, noha ezek a gyártmányok nem ideálisak ekkora folyamatos terheléshez. Erre a célra legalkalmasabb az Ikarus 435-ös típusa, aminek legnagyobb hátránya, hogy nem alacsony padlós, de jól viseli a megpróbáltatást, derül ki a VEKE-elnök szavaiból. A BKV túlbiztosította magát az utasok komfortérzetében, szerinte idővel érdemes lenne a BKV 10-12 felújított 435-ösét „bekeverni” a metrópótló-forgalomba.

MSZP, DK: lesz megállapodás, csak még nem tudni, hogy mikor

0

Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy megszületett a megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között. Konkrét számot is említett, eszerint az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK nem sokkal később cáfolta, hogy megállapodtak volna.

A DK Sajtóirodája ma a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről.

Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is. Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.

Mindazonáltal szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy minden olyan állítás, amely tényként beszél egy már megszületett rész-, vagy átfogó megállapodásról, minden alapot nélkülöz.

Mindebből az valószínűsíthető, hogy – ha csak nem jön közbe valami -, akkor szinte majdnem biztos, hogy lesz megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között, csak még azt nem tudni, hogy mikor és mi lesz ennek a tartalma.

Kezdődik a paksi pénz költése

0

Elkezdik a Paks II orosz hitelének első részletének, 30 milliárd forintnak lehívását és kifizetését – jelentette be a beruházás kormánybiztosa egy konferencián. Először a tervezésért fizetnek.

Megkezdődött a Paks II beruházás első tíz, 98 millió euró (30,3 milliárd forint) összértékű fővállalkozói számlájának kifizetése – jelentette be Aszódi Attila egy energetikai konferencián. Hozzátette: a napokban megkezdik az orosz hitel lehívását.

Az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár elmondta: eddig nem hívták le az orosz hitelt, de a helyzet a napokban megváltozik. Az első, a tervezési munkákért járó kifizetések elindításával együtt megemelik a Paks II. Atomerőmű Zrt. alaptőkéjét – közölte Aszódi Attila. Hozzátette: a fővállalkozói számlák

80 százalékát az orosz államközi hitelből, 20 százalékát hazai költségvetési forrásból fedezik.

Az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János hétfőn döntött úgy, hogy megkezdődhet a számlák kifizetése.

A paksi beruházáshoz mintegy 3000 milliárd forintnyi hitelt vesz fel Magyarország.

MTI/FüHü

Putyin pénze a Facebookban és a Twitterben?

0

Jurij Milner orosz oligarcha megszerezte (és később el is adta) a Facebook részvényeinek 8%-át és a Twitter részvényeinek 5%-át! A Paradicsom Papírokból azután kiderült, hogy Putyin orosz államfő két kedvenc cége: a moszkvai külkereskedelmi bank /VTB/ és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött.

Mindebben semmi törvénytelen nem volt, akkor amikor a részesedést Jurij Milner megszerezte. Azóta egyébként el is adta ezeket a részvényeket. Csakhogy az FBI éppen azt vizsgálja, hogy az oroszok milyen szerepet is játszottak a tavalyi elnökválasztási kampányban? Mint ismeretes: Hillary Clinton részben azzal indokolta választási vereségét, hogy az oroszok nem épp ortodox módszerekkel ellenfelét, Donald Trumpot támogatták. A washingtoni kémelhárítás ugyanezt állapította meg, és az USA emiatt újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot.

Nem állítjuk – írja a New York Times – hogy Jurij Milner azért vásárolt részesedést a Facebookban és a Twitterben, hogy ezzel befolyásolja az amerikai cégek politikáját és befolyásolja az amerikai választásokat.

De hát a gyanú azért fennáll …

A New York Times idézi a washingtoni nemzetbiztonsági tanács egykori Oroszország felelősét. Michael Carpenter Obama elnök idején volt az orosz részleg vezetője amikor az USA szankciókat jelentett be Oroszország ellen, mert Moszkva 2014-ben annektálta Ukrajna egy részét. Michael Carpenter hangsúlyozza, hogy Moszkvában ma is stratégiai kategóriákban gondolkodnak. Az egyik cél az lehet a biznisz, – ahogy ezt az orosz oligarcha, Jurij Milner állítja – de

mindig ott van a politikai szándék is az orosz vezetők fejében!

A Paradicsom Papírok egy másik kínos amerikai-orosz ügyre is rávilágítottak: kiderült, hogy Ross washingtoni kereskedelmi miniszter komoly üzleti kapcsolatban állt egyes orosz cégekkel.

Van egy Trump számára különösen kényes harmadik ügy is a Paradicsom Papírok között. Kiderült ugyanis, hogy Jurij Milner miután kivette pénzét a Facebookból és a Twitterből, ingatlan befektetésekbe kezdett. Méghozzá egy olyan céggel, melynek társtulajdonosa nem más mint Jared Kushner, azaz az amerikai elnök veje és egyben főtanácsadója. Akit a szenátus vizsgálóbizottsága amúgy is faggat orosz kapcsolatairól hiszen a választási kampány idején ő tartotta a kapcsolatot az oroszokkal.

Donald Trump első kézből juthat információkhoz ezekben az ügyekben, mert Vietnamban hamarosan találkozik Vlagyimir Putyinnal. Mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek csúcstalálkozóján Danangban. Trump a találkozó témájaként Észak Koreát, Szíriát és Ukrajnát jelölte meg. De közbe jöttek a kínos Paradicsom Papírok, amelyekről szintén szó eshet az amerikai-orosz csúcson Vietnamban.

Két kiállítás a nácik által elrabolt műkincsekből

0

Felbecsülhetetlen értékű műkincsekre bukkantak a hatóságok Münchenben amikor adócsalás ügyében nyomoztak egy bizonyos Gurlitt családnál még 2012-ben. A lepukkant lakás hatalmas kincs rejtekhelye volt: a náci időkben ide spájzolhatták be  a zsidó családok műkincseinek jelentős részét.

Claude Monet és Pablo Picasso festményeit és Auguste Rodin szobrait tartják az 1400 műkincs közül a legértékesebbnek. Most először két kiállítás is nyílik a sokáig elveszettnek hitt műkincsekből. Az egyik Bonnban, az NSZK volt  fővárosában, a másik a svájci Bernben.

Miért a bonni Bundeskunsthalle és a berni Kunstmuseum ad otthont a Gurlitt-gyűjtemény mintegy 400 darabjának? Azért, mert

a művészettörténészek előtt ma is rejtély a legtöbb műkincs sorsa.

Hiába nyomoztak éveken át, de a ravasz műkereskedő eltüntette a papírokat. Ezért szinte lehetetlen kideríteni: mikor és főként hogyan szerezte meg a műkincseket a nácik kedvenc kereskedője. Sokszor üzletet ajánlott a kivándorló zsidóknak: ha neki adják el a műkincseket, akkor ő elintézi a kiutazási engedélyeket. A kényszerhelyzetben levő zsidó családok természetesen igen olcsón adták a műkincseket hiszen az életük megmentése volt a tét.

Ahol megtalálták a jogos örököst, ott visszaadták a műkincset a családnak.

Az értékesebb és nem azonosítható műkincsek egy részét aztán megvette a német állam. A maradékot visszaadták Cornelius Gurlittnak, aki ezt követően hamarosan meghalt. Végrendeletében a berni Kunstmuseumot jelölte meg az örökösének. Ezért nyílt az egyik kiállítás Bernben.

A másik kiállítás Bonnban, az NSZK régi fővárosában hármas célt tűzött maga elé: egyrészt a műkincsek bemutatását. Aztán azt a történelmi hátteret is megmutatják amikor a Gurlitt gyűjtemény keletkezett. A harmincas-negyvenes évek zsidóüldözését, amely egyben a zsidó családok kirablását is jelentette. Épp ezért a kiállításnak van egy harmadik célja is, ez pedig az erkölcsi tanulság. „Hitler imádta a művészetet. Karizmatikusnak tartotta. Olyannak, amely sohasem múlik el. Mindig hatást gyakorol az emberekre akármilyen korban élnek” – nyilatkozta a bonni kiállítás kurátora. Így a kiállításon a remekművek kontextusba kerülnek: van önmagában is jelentésük, de a történelmi háttér értelmezi is őket. A kiállításnak kicsit az az üzenete, hogy a művészet mindent túlél hiszen a bemutatott műalkotások nagyrészét már leírták a művészettörténészek. A teljesen elfeledett Gurlitt-gyűjteményt tehát most látni lehet Bernben és Bonnban, az utóbbiban még azt a történelmi hátteret is megmutatják, ahol a nácik kedvenc műkereskedője szinte ingyen juthatott felbecsülhetetlen értékű remekművekhez az üldözött zsidó családoktól Hitler Németországában.

Kúria: lehet népszavazás a civil szervezetekre vonatkozó törvény visszavonásáról

0

A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

Hitelesítette a Kúria a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést keddi ülésén.

A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”

A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.

A Kúria végzése jogerős.

Tények nélkül

0

Mi lenne, vagy mi lesz, ha a közvélemény átbújik a tű fokán és nem a jelenlegi kormánypártoknak kedveznének az itteni voksok, milyen harsányan követelnék a határon túli szavazati jog visszavonását ugyanazok, akik ma gyurcsányoznak.

 

Két téma borzolja a kedélyeket és a rommagyar médiatér poshadó állóvizét, és egyikben sem haladunk előre, szóval nem haladunk semerre, leállni és elakadni viszont még itt is színvonal süllyedést jelent. Nemcsak a vitakultúra hiányzik ahhoz, hogy demokratikus és plurális nyilvánosságban, felnőtt emberek módjára, a közös okoskodás hasznát keresve, álláspontokat meghallgatva és árnyalva, jobbító szándék mellett vitázva végig gondoljuk ügyeinket, de lassan már fogalmaink sincsenek, amivel a valóságot megjeleníthetnénk. És nem arról van szó, meglátásom szerint, hogy a tények utánra (post-fact), vagy az alternatív tények manipulatív világába kalauzolnának a nagysvádájú megszólalók, hanem TÉNYEK NÉLKÜL vagdalkoznak – tisztelet a gyér kivételnek – enervált és intoleráns, előítéletes (köz)szereplők. Egy rosszul strukturált és végletesen jobbra borult, (a szó szoros értelmében) együgyű mezőnyben, vakon és egyre türelmetlenebbül merül föl mind a kettős állampolgárság és félszavazati jog – és ehhez kapcsoltan persze a fidesz-kádéenpének való kampányolás – kérdésköre, mind a MeToo mozgalom által fölvetett molesztálási ügyek átbeszélése.

A szavazati jog kérdéskörével kezdve, soha nem vitattuk meg, sőt még föl sem merült, hogy vitára érdemes az, hogy a kettős állampolgárság „megadását” követően mit tegyünk, tegyünk-e egyáltalán valamit is a félszavazati jogunkkal? Márpedig a dolog fölöttébb kényes és problematikus, enyhén szólva is megosztja a magyar (széles értelemben vett) közösséget a határok mindenik oldalán. Ugyanis elvi és a demokratikus gyakorlatot torzító hatása lehet annak, hogy egyfelől olyan szavazók, akik nem élnek egy adott állam területén, nem is szándékoznak oda költözni, vagy ott adót fizetni, illetve a szavazatuk következményeit semmilyen formában nem élvezik, vagy épp ellenkezőleg szenvedik el, jogosan és morálisan tekintve dönthessenek félszavazatukkal sarkalatos kérdésekben. Azután a határon túli magyarságnak csupán egy része – a felvidéki és kárpát-ukrajnai magyarság, de az ausztriai sem vehet részt, még a listás szavazásban sem. És a félszavazatok nyomán az egyenlő, közvetlen és titkos szavazásról szóló törvényes előírás is sérül(het) a kialakult regisztrációs és levélben (sőt közvetítőkön keresztül történő) voksolási gyakorlattal, amire ráadásul a külföldön tartózkodó állampolgárok, állandó magyarországi lakhellyel rendelkező szavazók, nem is jogosultak. Ismétlem a regisztrációs manipulációtól (a Minority SafePack-re gyűjtött aláírást, nálunk összemossák a szavazási regisztrációval, sőt a fidesz-kádéenpé mellett való kampánnyal) függetlenül problematikus az eljárás, amellyel – persze jó adófizetői pénzért –  a Fidesz itteni zseb-, valamint fiókpártja „segítik” a regisztrációt. Mondom elmulasztottuk megbeszélni, hogy jogi és morális meggondolásokból miféle dolog is a hálavoks, és most jó kiadós „gyurcsányozással” lehet ismét csak elterelni a figyelmet, fölülírni mindenféle reális vitának még a lehetőségét is, ahogy azt az itteni pártok és megmondóemberek (most a névvel vagy álnévvel trollkodó kommentariátust nem is említem) sulykolják. Amikor többek között, Markó Béla vetette föl, hogy nem kellene belekeverednünk a magyarországi politikai csatározásokba, hiszen abból semmi jó nem származhat számunkra, akkor rámordultak ugyanazok, akik ma is tabuként kezelik a dolgot. Megvitatni nem lehet, mert aki ezt teszi az alanyban állítmányban és nem „nemzetben gondolkodik” és alulértetten nemzetáruló, oszt slussz. Úgy tűnik a tabusítás, a dolgok elsunyítása és szőnyeg alá söprése ma nemzeti érdekké avanzsált, csakhogy egy nemtelen és elvtelen eljárás sehogyan sem támogathatja a magyar kultúrnemzetet, de még az egyes vagy kettős állampolgárok közösségét sem. Érdemes viszont egy kis gondolatkísérlettel elképzelni, hogy mi lenne, vagy mi lesz, ha a közvélemény átbújik a tű fokán (márpedig a közvélemény természete szerint nagyon is változékony) és nem a jelenlegi kormánypártoknak kedveznének az itteni voksok, milyen harsányan követelnék a határon túli szavazati jog visszavonását ugyanazok, akik ma gyurcsányoznak.

Aztán előkerült a szexuális zaklatás tabutémája is, ugyanolyan félszeg és féloldalas, ugyanolyan át nem gondolt klisék szerint ki nem beszélve, mint a legtöbb közös dolgunk: perverz és az eredeti szándékokat szinte egészében elrejtő, mellébeszéléssel és gyűlöletbeszéddel fűszerezve. Olyan rosszul ütötte le az alaphangot mindkét rommagyar média – a vásárhelyi állami Rádió és nyomában a maszol.ro éppen úgy, mint a transindex.ro főszerkesztője -, hogy szinte nem is lehet érdemben hozzászólni a fölmerült ügyhöz/ügyekhez. Első esetben a színházigazgatókat kérdezték, anélkül, hogy az esetleges érintetteknek szót biztosítottak volna és ezzel nemcsak elbagatellizálták, hanem mintegy ad acta tették, befejezettnek tekintették az ügyet (Érdekes, hogy az színiigazgatók mindenike kikérte magának, hogy csak a színházak lennének/lehetnének érdekeltek ilyen ügyekben, de az eljárás, amivel a sajtó élt maga is csupán erre az egy területre/intézményre fókuszálta a kérdést, és ezt már nem is tették szóvá. Kíváncsi lennék mit gondoltak a szerkesztők, amikor csak az igazgatókat kérdezték az esetleges zaklatásokról, hogy majd maguk ellen beszélnek és ügyekkel jönnek elő?), nem volt, nincs és nem is elképzelhető molesztálás kies tájainkon, szóval ha lett volna, vagy lenne sem lenne, punktum. A vita így egyenesen a MeToo mozgalom és a szexuális zaklatás magán, illetve nyilvános jellegén rugózik, bár sejteni is alig lehet, a transindex.ro fölütéséből, hogy miről is beszélünk? Sanda sejtetések, vádak és ellenvádak, összemosás, gyűlöletbeszéd van, de tisztázó szándékú átbeszélés, tények és argumentumok fölsorakoztatása nincs. Márpedig (legalábbis Foucaulttól tudjuk) a szexualitás, a tabuk, az obszcenitás, az erőszak vagy éppen a perverzitás, az elfogadott és a tiltott szexuális gyakorlatoknál nincs is közérdeklődésre számot tartóbb téma: a szexualitás korszellemet és kultúrát, valamint hatalmi viszonyokat fejez ki és sokszorosan kapcsolódik a biopolitikai és a test-politikai meggondolásokhoz és eljárásokhoz. Ráadásul a kontextus, amiben, a Weinstein-botrány nyomán, fölmerült, a hatalom – amelyik mindig, még azon ritka esetekben is amikor éppen nem perverz – nyilvános, ezért a kiszolgáltatottságot, a megalázást a molesztálást is ki kell mondani, nyilvánossá kell tenni. Erről szólna a MeToo mozgalom, az „előbújásról”, hatalmi helyzetek és hatalmasok által elrejtett és tabusított esetek felszínre hozásáról, abból a meggondolásból, hogy ne fordulhasson elő, vagy ritkuljanak a szexuális zaklatások. Csakhogy eltorzult és állandóan a tabusításra hajló nyilvánosságunk (elsősorban a médiák, de nemcsak) átfordítja a dolgokat, semmiben sem segíti a tisztánlátást, nem is tudja hogyan tehetné, hiszen sem hozzáértése, sem hitele, nincs annak, amit és ahogyan eddig mondtak, de még egyenes szándék sem vezérli a megszólalókat, dadogásuk több kárt okoz, mint hasznot.

Magyari Nándor László

Kiderült: a sérült szupersztárt nem lehet pótolni

0

Az Aaron Rodgerst nélkülöző Green Bay Packersnek esélye sem volt hazai pályán a csoportrangadón a Detroit Lions ellen, 30-17-re nyertek a vendégek.

A Green Bay Packers a szezon előtt a csoport nagy esélyesének számított, az első fordulókban mutatott játék alapján pedig többen már Super Bowl-esélyesként emlegették őket. Aaron Rodgers sérülése után azonban

a rájátszás is bravúr lenne.

A Lions kicsit felemás csapat benyomását keltette eddig, főleg a futójáték felélesztésére lenne szükség a rájátszás eléréséhez.

Hosszú drive-val kezdte a Packers a meccset, a negyed több mint fele el is ment, de pont nélkül maradtak, mert a Lions védői blokkolták a mezőnygólkísérletet.

A Lions viszont touchdownnal kezdte a meccset, Matthew Stafford Marvin Jonest találta meg az endzone-ban – de ehhez az is kellett, hogy korábban egy buta védőszabálytalanság mégis folytathassák a már megállított támadást a vendégek.

Az első drive után aztán a Packers támadói nem tudtak haladni, így a következő pontokat is a Lions érte el, Ameer Abdullah futott egy touchdownt.

A félidő végén a hazaiak még egy mezőnygóllal tudtak szépíteni: kisebb bravúr kellett hozzá, hiszen a speciális egységnek alig

pár másodperce volt

arra, hogy felrohanjon a pályára, felálljon és elrúgja a labdát. 14-3-ra vezetett a Lions a szünetben.

https://twitter.com/NFL/status/927728358800072704

A második félidőt a vendégek kezdték egy mezőnygóllal, utána viszont a hazai védők labdát szereztek. A támadók viszont továbbra sem tudtak haladni, igaz, volt, hogy a bírók egyértelmű védőszabálytalanságot nem fújtak le.

Jött megint a Lions, el is jutottak az egyyardos vonalhoz – innen azonban három próbálkozással sem tudták bevinni a labdát, maradt az újabb mezőnygól, már a negyedik negyed elején.

A hazai támadók viszont TD-vel válaszoltak, egy hosszú passzjáték után végül a Rodgers helyén játszó Brett Hundley vitte be egy yardról a labdát.

A Lions viszont válaszolt: egy screen-játékkal szinte egyből végig mentek a pályán, utána pedig Marvin Jones megszerezte második touchdownját. Sőt, ezután is a vendégek szereztek még pontot, Matt Prater rúgott be egy újabb mezőnygólt, majd az utolsó másodpercben a Packers újonc futója, Jamaal Williams megszerezte első touchdownját a ligában, ezzel 30-17-re nyert végül a Lions.

Brett Hundley bíztatóan játszott, több tűpontos passza is volt, de több rossz olvasása és döntése is volt, így ismét kiderült:

a liga egyik legjobb játékosát nem lehet pótolni.

Végül 245 yardot passzolt és egy futott TD-je is volt.

A Packersnél a védelemben is vannak problémák, a leginkább az, hogy az ellenfelek irányítójára alig tudnak nyomást gyakorolni. Így aztán Matthew Staffordnak nagy meccse volt: 361 yardot és két TD-t passzolt.

A forduló többi meccséről itt írtunk.

MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak

0

„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében.

„A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”

A MoMa szerint a határon túliak érdekérvényesítése ilyen módon jobban kifejezésre juthatna. „ Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit.”

„Többek között ezért is értettünk egyet a Közös Ország Mozgalom által szervezett Agórán a demokratikus pártok által elfogadott, majd az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslattal, amely ezt a kérdést a MoMa álláspontjával összhangban szabályozza” – emlékeztet a Modern Magyarország közleménye.

Applebaum: visszatért a bolsevizmus

0

A neobolsevikok Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat – írja a történész-újságíró Anne Applebaum a Washington Postban.

A hosszú elemzés szerint a történelem ismétli önmagát, csak persze nem ugyanabban a formában. Ezért Trump, Orbán, Farage, Le Pen és Kaczynski neobolsevik, és bár jobboldalinak vallja magát, de nem sok köze van a 2. világháború után megismert jobboldalhoz. Az amerikai elnököt leszámítva az európaiak gúnyt űznek a kereszténydemokráciából, semmiben nem azonosíthatók az angolszáz konzervativizmussal, mert azok a képviseleti demokráciát, a vallási türelmet, a gazdasági integrációt és a nyugati szövetséget szorgalmazzák. Az említett vezetők viszont semmit sem akarnak megtartani abból, ami van. Csak ők Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat. Ellenségeik közé tartoznak a melegek, a faji és vallási kisebbségek, az emberi jogok szószólói, a sajtó és a bíróságok. Cinikus módon a kereszténységet törzsi jellemzőként arra használják, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől, a muzulmánoktól, vagy ha azok éppen nincsenek kéznél, a liberálisoktól.

Leninhez hasonlóan nem hajlandóak kompromisszumra, csak bizonyos társadalmi rétegeket támogatnak, és dühödten támadják „illegális” ellenfeleiket.

Náluk a nép misztikus fogalom, de nagyon hasonlít ahhoz a tömeghez, amelynek nevében annak idején Trockij szólt.

Amikor beiktatási beszédében Trump azt hangoztatta, hogy a hatalmat vissza kell adni az amerikai népnek, az nagyon emlékeztetett a proletárdiktatúrára. De ide lehet sorolni azt is, amit Le Pen és Kaczynski szokott mondani a népről. Persze elődjeikhez hasonlóan ők is hazudnak. Orbán pl. eltitkolta a paksi szerződés részleteit, és nem véletlenül. Az sem puszta egybeesés, hogy a sikeres neobolsevikok alternatív sajtót hoztak létre, dezinformáció és gyűlölethadjárat céljaira. 100 évvel ezelőtt ezt propagandának hívták és magas szinten művelték. A maiak meggyőződésből hazudnak, mert azt gondolják, hogy egy rothadt világban az igazságot fel lehet áldozni a „nép” nevében, vagy eszközként vethetik be a „nép ellenségeivel” szemben. A hatalmi harcban minden megengedett.

A legfájdalmasabb azonban, hogy

ők is kezdik nagyra becsülni az erőszakot a tisztogatás módszereként.

Trump varsói beszédében még a háború lehetősége is felmerült. Szerencsére napjainkban nem 1917 Szentpétervárján vagyunk, az állam még nem olyan gyenge, mint akkor. Azon kívül vannak már tapasztalatok a múltról, és azok a demagógok, akik a nemzetet ellenségekre és hazafiakra osztják, kellemetlen emlékeket ébresztenek. A francia, holland és osztrák választók visszautasították a nihilizmust és az idegengyűlöletet. Sőt, lehet, hogy Macron megválasztásával a franciák megtették az első lépést a liberalizmus újjáéledése felé. Az államfő receptje jelzi az utat, miként kell felvenni a küzdelmet korunk hamis prófétáival szemben. Pozitív, nyitott és hazafias képet kínál.

Ne engedjétek meg, hogy a nacionalisták az „emberekhez” forduljanak a szavazók feje fölött.

Nem szabad belemenni abba, hogy a szélsőségesek adják a politika fő áramát.  Nincs mentség az engedékenységre. Csak épp a világ nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy milyen szörnyetegek léphetnek színre és milyen szörnyűségek történhetnek meg.

Washington Post/B1

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!