Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9322 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bréking nyúz, február 23. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Pesti Srácok elmagyarázza, hogy a Transparency International hogyan rúgta magát tökön, amikor Magyarországot (is) kritizálta; az Origo megtalálta a perdöntő bizonyítékot: a Soros-féle migráns-szótárt; a Magyar Hírlap elmagyarázza miért haragszik egy cseppnyi nagyhercegség külügyminisztere, míg a Magyar Idők tudja, hogy merkel zsákutcába jutott.

Arról, hogy miként  rúgta tökön magát a választási kampány kezdetén a Transparency International – a Pesti Srácok tálalásában
Ha nem szálltak volna be a civil szervezetek az idei választási kampányba, talán sosem tudjuk meg, hogy egyik ikonikus zászlóshajójuk, a Transparency International olyan adatok alapján teszi közzé immár több mint két évtizede a Magyarországot rendszeresen lejárató jelentéseit, amelyeknek a jelek szerint semmilyen alapja sincs. A csütörtöki Nagy Leleplezés attól sem lett hitelesebb, hogy arra szakértőként szedték elő a Bajnai-kormány külügyminiszterét, aki az ősszel még a DK-MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt néhány hír erejéig. A sértődött Balázs Péter szerint minden bajunkért ( vagy az ő bajáért) Orbán Viktor a felelős, de nincs probléma, mert az EU legalább rendszeresen megbüntet minket a vitáinkért. Újabb adalék az idei kampányban, hogy immár nem csak az ellenzéki, a választásokon induló politikusok akarják bebörtönözni az általuk fideszesnek vélt hivatalnokokat, hanem a magukat a politikától látszólag kényesen távol tartó civilek is.

Origo: Birtokunkba került Soros migráns-szótára
Az Origo birtokába került a Soros György egyik szervezete által készített migráns-szótár. Az amerikai tőzsdespekuláns által finanszírozott brossúra gyakorlatilag egy többnyelvű szótár, amely olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyek használatával a migránsok könnyebben kaphatnak menekültstátuszt. A kiadványt az Open Knowledge Foundation Deutschland (OKFD), vagyis a Nyílt Tudás Németországi Alapítványa adja ki, és ennek a Soros által finanszírozott szervezetnek az emberei a magyar határtól délre osztogatják az illegális bevándorlóknak.

Magyar Hírlap: Haragszik a luxemburgi külügyminiszter
Asselborn úr azon kívül, hogy a cseppnyi nagyhercegség külügyminisztere, a kormányfő helyettese is, hiszen koalíció van, és ő a baloldali traktust képviseli. Volt több haragosunk is Luxemburgból, és nem csak a baloldali pártokból. Az előző, Barroso vezette Európai Bizottság egyik alelnökére, az ugyancsak luxemburgi Viviane Redingre is még sokan emlékezzünk. Ő az Európai Néppárt színeiben került a biztosi székbe, mégpedig alelnöki minőségben. Napi gyakorisággal fejezte ki rosszallását hazánk viselt dolgaival szemben. Az Európai Parlamentben ugyancsak az Európai Néppárt színeiben képviselő Frank Engel is gyakran marasztal el minket. Semmiképpen nem feledkezhetünk meg magáról a Bizottság jelenlegi elnökéről, Jean-Claude Junckerről. Ő is rendkívül fukarul bánik az elismeréssel, annál többször emeli fel mutatóujját figyelmeztetésként felénk.

Magyar Idők: Merkel zsákutcája
A berlini terv azonban a kölcsönös segítségvállalásra hivatkozva már nem is a konkrét számokon alapuló, hanem a felső határ nélküli befogadást készíti elő. Orbán – érezve a leselkedő veszélyt – hétfőn Bulgáriában azt mondta: „Az európai szolidaritásra nem a migránsok szétosztásánál, hanem a határok védelménél van szükség. A [magyar] javaslat minden schengeni tagállamtól azt követeli meg, hogy teljesítse a határvédelmi kötelezettségeit.”

Merkel azonban más útvonalon közlekedik. A zsákutca végéről most azt üzeni, hogy legyünk felelősek a migránsokért, pedig Magyarország nem vitatja a felelősség kérdését. Csupán azt kívánja, hogy az unió viseltessen felelősen az európai polgárokért, akik egyre gyakrabban terrortámadásoknak, brutális gyilkosságoknak, nemi erőszaknak, vallási intoleranciának, antiszemitizmusnak, fertőző betegségeknek vagy lakhelyük teljes leromlásának vannak kitéve.

Orbán a Facebookon: a határkerítéssel nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük

0

Eljött az ideje, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Ezzel „nemcsak magunkat, hanem Európát is védjük” – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök.

Az unió ennek legalább a felét térítse meg! – jelentette ki. „Ezt is szóba kell hozni a mai napon. Munkára fel!” – tette hozzá Orbán Viktor.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is” – fogalmazott a kormányfő.

Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – közölte a miniszterelnök.

Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké – jelentette ki.

A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti.

A pénteki egynapos csúcstalálkozón szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.

Bemelegítés a csúcs előtt: a hollandok tanulmányoznák a német javaslatot

0

Tanulmányozni kell azon német javaslatokat, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene – közölte Mark Rutte holland kormányfő pénteken Brüsszelben az uniós vezetők csúcstalálkozójának kezdete előtt.

Rutte elmondta, lát előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de alaposan meg kell vizsgálni a kérdést.

Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e a szükséges változások, a kívánt célok.

A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből.

Pikettyre hivatkozva hirdet új „szubjektív gazdaságpolitikát” a lengyel miniszterelnök

0

Az elmúlt 25 évben gazdaságunk nagyrészét eladtuk a külföldnek. Évente 75-80 milliárd zloty áramlik ki emiatt az országból – hangsúlyozta Mateusz Mazowiecki. A lengyel miniszterelnök a francia Piketty tanulmányára utalt, mely néhány munkatársával együtt azt vázolta fel, hogy a volt szocialista országokból óriási pénzek áramlanak ki a korábbi befektetés eredményeként.

Mit akar most Lengyelország nemrég kinevezett közgazdász miniszterelnöke? „Szubjektív gazdaságpolitikát”! Ez kevesebb külföldi beruházást jelent, és a hazai tőke előtérbe helyezését. Emiatt megállítanák a privatizációt. Növekedne az állam újraelosztó szerepe. Ez összefügg azzal, hogy a kormányzó párt jelentős összegű szociális támogatással kívánja növelni politikai tőkéjét. Ez eddig be is jött, mert a kormánypárt népszerűsége és elfogadottsága magas annak ellenére, hogy sok olyan új törvényt hoztak, melyek ellenérzéseket szültek Brüsszelben és másutt külföldön.

Egyelőre megy a szekér: tavaly a GDP 4,6%-al növekedett.

Az államadósságot sikerült lejjebb vinni a GDP 60%-ról 50%-ra. Csakhogy, mondják a kritikusok, mindez összefügg a jó európai konjunktúrával és az uniós pénzekkel, melyekből Lengyelország kap a legtöbbet. A következő években aligha érkezik ennyi uniós pénz hiszen a brexit miatt baj van az EU költségvetésével. Ezenkívül Varsó kötelezettségszegési eljárás alatt áll jogrendjének reformja miatt. A varsói kormány és Brüsszel viszonya pocsék, és ez nem bátorítja a külföldi befektetőket, akik a miniszterelnök szavaival ellentétben nélkülözhetetlenek Lengyelországban! Miért? Mert nincs hazai tőke! A lengyelek képtelenek pénzt félretenni, mert a fizetésük olyan alacsony, hogy a többség örül, ha megél! Ennek következtében pénz csakis külföldről jöhet. Illetve az államtól!

Mateusz Morawiecki miniszterelnök – valószínűleg a magyar példán felbuzdulva –

állami támogatással kíván megteremteni egy hazai tőkés osztályt.

Amely aztán nyilvánvalóan hűséges támasza lenne a kormánypártnak. A hazai vállalkozóknak eddig nem voltak meg az eszközeik a külföldi vetélytársakkal folyó versenyben – mondta a miniszterelnök. Ebből érthető meg a jogrend reformja is: a hatalom olyan jogot akar, mely előnyben részesíti a hazai vállalkozókat! Ezért megy szembe Brüsszellel! Sikerre vezethet-e a lengyel miniszterelnök „szubjektív gazdaságpolitikája”, mely sok tekintetben Matolcsy György nemortodox nézeteire emlékeztet? A liberális reformközgazdászok szerint a varsói kormány feléli a jövőt: olyan pénzeket oszt el politikai és szociális alapon, melyeket jelentős részben külföldről kap. És melyeket talán jobb lenne a versenyképesség javítására költeni hiszen például az informatikai forradalomban Lengyelország messze lemarad az uniós átlag mögött, és akkor még nem beszéltünk Észtországról, mely az egész államigazgatást átállította a digitális rendszerre…

Bemelegítés a csúcs előtt: Franciaország feltételekhez kötné EU hozzájárulását

0

Emmanuel Macron egyik tanácsadója az EU csúcstalálkozója előtt fejtette ki a hivatalosnak tekinthető álláspontot. A tisztségviselő nem rejtette véka alá, hogy elsősorban Lengyelországra és Magyarországra gondol, mert ez a két állam – amellett, hogy a legtöbbet veszi ki a közös alapból – rendszeresen megsérti az EU előírásait.

Angela Merkel kancellár hasonló gondolatokat fogalmazott meg az EU csúcs előtt, melynek fel kell vázolnia a következő költségvetést. Kínos a dilemma hiszen a brit kilépés 10-12 milliárd eurós veszteséget jelent miközben az EU fokozni szeretné kiadásait olyan fontos ügyekben, mint a migráció vagy a közös védelem. A szegényebb közép- és kelet-európai tagállamok Budapesten megígérték Oettinger költségvetési biztosnak, hogy hajlandók növelni a befizetésük mértékét, de ez viszonylag elhanyagolható tétel az EU össz költségvetésében.

Németország a legnagyobb befizető, már jelezte, hogy hajlandó növelni a hozzájárulását. Ugyanígy nyilatkozott Olaszország is, de Itáliában választások lesznek március elején, ezért semmit sem lehet biztosra venni a római kormány ígéretei közül.

Négy állam már egyértelműen jelezte: nem akar többet költeni az Európai Unióra!

Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország mind nettó befizető és a hazai költségvetés állapota miatt nem tud és nem is akar többet fizetni. Hajlik erre az álláspontra néhány más tagállam is: Belgium, Finnország vagy Luxemburg.

Angela Merkel kancellár nem sokkal az uniós csúcs előtt találkozott Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel. A hírek szerint megmondta neki, hogy

a jövőben Lengyelország kevesebb pénzre számíthat,

ha nem működik együtt Brüsszellel. Mindez nem hatotta meg a lengyel kormányfőt, aki kitartott korábbi álláspontja mellett. Sőt azzal lőtt vissza, hogy Németország jobban tenné, ha teljesítené a NATO előírását, mely a GDP 2%-át kívánja hadi célokra fordítani. Németország évtizedek óta nem teljesíti ezt – sok más európai tagállamhoz hasonlóan. Donald Trump amerikai elnök ezt nehezményezi is.

Lengyelország mint Trump fontos szövetségese, ezért bírálhatja Németországot.

Nyolcszoros különbség a minimálbérek között

0

Csaknem 2000 euró a luxemburgi minimálbér, a legkisebb a bolgároké, 261 euró. Az Eurostat friss listáján Magyarország változatlanul a legalsó harmadban van 445 euróval. A vásárlóerőben valamivel jobb a helyzetünk.

Csaknem nyolcszoros a különbség az Európai Unió tagországai között a legkisebb és a legnagyobb minimálbér összegében – olvasható az Eurostat pénteken közzétett jelentésében.

Mivel nem minden tagországban van jogszabályban előírt legkisebb kereset (Dániában, Cipruson, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban nincs), az Eurostat 22 tagállam adatait gyűjtötte össze. Az adatok a teljes munkaidős foglalkoztatásra érvényesek és a bruttó összeget tartalmazzák.

Az 500 euró alatti minimálbérű országok: Bulgária (261), Litvánia (400), Románia (408), Lettország (430), Magyarország (445), Horvátország (462), Csehország (478), Szlovákia (480), Észtország (500) és Lengyelország (503).

Az 500 és 1000 euró közöttiek: Portugália (677), Görögország (684), Málta (748), Szlovénia (843) és Spanyolország (859).

Az 1000 euró fölöttiek: Nagy-Britannia (1401), Franciaország és Németország (1498), Belgium (1563), Hollandia (1578), Írország (1614) és Luxemburg (1999).

A magyar minimálbér a luxemburgi 22 százaléka.

Az Eurostat elkészítette az úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján is az összevetést. Ez a tényleges értéket igyekszik bemutatni az egyes országok jövedelmei között, kiszűrve például az árak közti torzító hatást. Ennek alapján a két szélső érték (Luxemburg 1597 és Bulgária 546) közti differencia csak háromszoros.

Magyarországon 743 PPS (vásárlóerő-egység) értékű a minimálbér, amellyel az ország a 16. helyre került a vizsgált tagállamok között, és megelőzi a cseheket, szlovákokat és horvátokat, akiknek a nominális minimálbérük magasabb. Ebben a sorban a luxemburgi összeg 45 százalékát éri a magyar érték.

Átadták a magyar váltónak a történelmi aranyérmeket

0

A csütörtöki döntő után pénteken megtartották a hivatalos eredményhirdetést is a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltóban. A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállítású csapatnak Schmitt Pál adta át az aranyérmet.

Most először végeztek a magyar sportolók első helyen téli olimpián, a történelmi aranyérmeket Schmitt Pál adta át a váltó tagjainak. A döntőt ugyan tegnap rendezték, de akkor csak egy kisebb ceremóniát tartottak: az érmesek felálltak a dobogóra, és megkapták az phjongcshangi olimpia kabalafiguráját.

A magyar váltó akkor a dobogón állva Usain Bolt híres mozdulatát utánozta, ugyanis azt olvasták az interneten, hogy az atléta minden győztesnek pezsgőt küld, aki ezt megcsinálja. Bolt az Instagramján már jelezte is, hogy jár a pezsgő.

Liu Shaolin Sándor pedig ezt a képet osztotta meg a csütörtöki győzelemről:

https://www.instagram.com/p/BfgIPknlN-W/?taken-by=shaolinliu

 

Tudja, mik azok a babalaborok?

0

Elsőre furcsának hangzik a kifejezés, valójában fejlődéskutató központokról van szó, amelyek munkájába most bárki bepillanthat.

Talán kevesen tudják, de a magyar fejlődéskutatás a világ élvonalába tartozik, néhány éve például a világon először Budapesten zajlott olyan pszichológiai vizsgálatsorozat, amely héthónapos gyerekeknél figyelte, hogyan következtetnek mások mentális folyamataira. Azóta is komoly kutatások folynak, amelyek a gyerekek gondolkodási folyamatainak megismerését célozzák. Vagyis azt, hogy

mire gondolhatnak, amikor még ezt nem tudják elmondani.

Több ilyen fejlődéskutató központ, más néven babalabor is működik Budapesten. A négy legnagyobb kutatásának más és más áll a központjában. A CEU Babakutató Labor a korai gyerekkor fejlődési folyamataival foglalkozik, többek között azzal, hogy hogyan ismerik és értik meg a csecsemők az őket körülvevő világot és embereket. Az ELTE Babakutató Labor azt vizsgálja, hogy

a fejlődésük során miképp kezdik el a babák megérteni az őket körülvevő társas világot.

Az MTA Babaakadémia a kogníció és a társas képességek fejlődését, kibontakozását vizsgálja, valamint azt is, hogy hogyan értelmezik a gyerekek és a kutyák a társas környezetük jelzéseit. Az MTA Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoportja pedig, ahogy a neve is utal rá, az információfeldolgozási folyamatok kialakulásával és működésével foglalkozik.

Ezeknek a vizsgálata egyébként játékos formában történik, most szombaton a négy babalabor meg is mutatja, hogyan, ugyanis nyílt napot tartanak a CEU-n.

Nem állította meg a tömeggyilkost a floridai iskola mellé kirendelt rendőr

0

Hiába volt egy kirendelt seriffhelyettes a floridai Marjory Stoneman Douglas középiskolánál, nem ment be az épületbe, hogy megállítsa a vérengzést és ártalmatlanná tegye a támadót.

Ezt Scott Israel, Broward megye seriffje közölte. „Teljesen le vagyok sújtva … Egyáltalán nem ment be” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az egyenruhában lévő és felfegyverzett tiszt nagyjából másfél perccel azután ért a helyszínre, hogy az iskola volt diákja, Nicolas Cruz lövöldözni kezdett az épületben. A támadás körülbelül hat percig tartott, a maradék négy percig a seriffhelyettes az épületen kívül maradt. Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna tennie, Israel azt mondta, hogy be kellett volna mennie és hatástalanítani a lövöldözőt.

A seriffhelyettes, aki egy olyan rendőrségi egységhez tartozott, amely kifejezetten az iskolák biztonságáért felel, nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem ment be az épületbe. A BBC szerint 14 és 20 ezer között van azoknak a rendőröknek a száma az USA-ban, akik kifejezetten az iskolai bűnmegelőzésért felelnek. Az érintett seriffhelyettes 2009 óta volt kirendelve a Marjory Stoneman Douglas középiskolához.

Donald Trump amerikai elnök szerdán arról beszélt, hogy a tanárokat és az iskolai dolgozókat is fel kellene fegyverezni, hogy kezelni tudják a hasonló eseteket, csütörtökön pedig prémiumot is kilátásba helyezett azoknak, akik hajlandók erre. A javaslatát azonban az érintettek közül többen kritizálták, és a fegyveres erőszakkal foglalkozó szakértők között olyan is volt, aki egyenesen őrültségnek nevezte.

Nicolas Cruz 17 embert ölt meg az iskolában február 14-én, majd a menekülő diákok közé vegyült, de még aznap elfogták. Az iskolában jövő hét szerdán folytatódik az oktatás, hétvégén pedig tanácsadáson vehetnek részt a diákok és a tanárok.

Budapesten megtorpant a lakáspiac

0

Jelentősen, 44 százalékkal több lakás épült tavaly, mint 2016-ban. A 14 ezer új ingatlan számának alakulásában azonban egyértelműen a vidék játszotta a főszerepet, Budapesten megállt a növekedés 2017-ben.

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a telítődés jelei mutatkoznak-e meg abban, hogy a fővárosban kissé még vissza is esett (elhanyagolhatóan, 0,6 százalékkal) az átadott új lakások száma 2017-ben. A KSH pénteken nyilvánosságra hozott jelentése mindenesetre azt mutatja, a 2761 új lakás lényegében megegyezik az egy évvel korábbi mennyiséggel.

Ezzel szemben a 14 389 összes új lakóingatlan 44 százalékkal több a 2016-osnál, és egyértelműen a vidék felé eltolódást mutatja. A népességméret csökkenésével fordítottan növekszik az ingatlanértékesítés növekménye. Megyei jogú városokban éppen másfélszer több új lakást adtak el 2016-hoz képest, a többi városban 69, a községekben is 65 százalék volt a mennyiségi gyarapodás.

Forrás: KSH

A KSH a fővárosi adathoz annyi megjegyzést fűz, hogy azt „az értékesítésre és bérbeadásra épített lakások számának 8,6 százalékos csökkenése okozta”.

A folyamatban lévő és jövőben tervezett építkezések számának alakulására lehet következtetni a kiadott engedélyekből. Tavaly 20 százalékkal több, 38 ezer volt, amelyen belül Budapesten 14,6 ezer (56 százalék a növekedés), a megyei jogú városokban pedig éppen hogy mérséklődés (9 százalék) figyelhető meg.

Az adatok mindenesetre arról tanúskodnak, hogy a felfutás az utolsó negyedévben következett be, az új lakások majdnem felét ekkor adták át.

Arról már korábban írtunk, hogy a gyerekek után járó támogatás java részét elvitte a lakások nagy mértékű drágulása. Ebben éppen Budapest jár az élen, ahol tehát tavaly stagnált az új építésű lakások átadása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK