Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9320 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bréking nyúz, július 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

A jó memóriával rendelkezők számára érdekes emlékeket felidéző személy, Boros Imre jól megvédte a Matolcsy-vezette jegybankot, s kiállt amellett, hogy igenis Soros és a hasonszőrűek politikai bosszújának lehetünk a tanúi. Simicskó István volt honvédelmi miniszter alaposan megtámadta a liberálisokat, akik a nemzettudatot akarják eltörölni a fiatalokban. És képzeljék el! Egy muszlim nő hidzsabban kebabot főzött egy svéd tévében, egy keresztény ünnepen.

Magyar Idők – Simicskó István: A liberálisok a nemzettudatot akarják eltörölni

Gyermekeinket egészséges nemzettudatra kell nevelni, de ehhez tisztában kell lennünk saját nemzeti közösségünk értékeivel – hangsúlyozta Simicskó István kormánybiztos a lapnak adott interjúban Orbán Viktor megbízására egy egészséges, hazafias nevelési módszertan létrehozásán dolgozik.

Ebben a globalizált, túlzott mértékben liberális elveket valló világunkban nagy erők ügyködnek azon, hogy ne a közösségeket, a nemzeti közösséget, a családokat és a nemzettudatot erősítsék.

Nagyon sok jel mutat arra is, hogy a nyugati civilizáció alapvető problémája leginkább a hitehagyottság. Ennek persze vannak jelei, és én azt gondolom – mondta – , hogy a gyermekeinket alapvetően egészséges nemzettudatra kell nevelni, ami azzal kezdődik, hogy tisztában vagyunk a saját nemzeti közösségünk értékeivel, tehát értékrendet tudunk átadni nekik. Keresztény emberként a hitet nagyon-nagyon fontosnak tartom, hiszen hit nélkül az életünk nem lehet teljes. Elgondolkodtató viszont az, hogy a legtöbb iskolás diák alig tud a nemzeti értékeink vagy a hungarikumok közül valamit is megnevezni. Pedig az ilyen típusú közismereti, értékalapú oktatásra is szükség van, a kormány szándékai pedig egyértelműek ebben a kérdéskörben:

a hazafias nevelés kulcsfontosságú a magyarság megmaradása szempontjából.

PestiSrácok – Boros Imre: Soros és a pénzhatalmi elit áll a forint elleni spekuláció mögött

A mostani forintgyengülés mögött részben világgazdasági folyamatok, részben migránsügy miatti politikai bosszú áll – nyilatkozta a portálnak Boros Imre közgazdász.

„Már 2012-ben megtapasztalhattuk azoknak a bosszúját, akik minket a nyugati féltekén nagyon nem szeretnek. Itt elsősorban Soros Györgyöt szokták emlegetni, de rajta kívül vannak még jó néhányan. Tudjuk, hogy a V4-ek diadalt ültek a legutóbbi EU-csúcson, hiszen a migránsügyi tárgyalások úgy alakultak, ahogy nekünk kedvező. Nyilvánvaló, hogy ezt az egyezséget ezek a pénzügyi körök már jó előre tudták. Úgy gondolták, hogy beiktatnak egy kis „büntit”. Ez a gyakorlatban úgy zajlik, hogy elkezdenek nagy volumenben eladni magyar államkötvényeket, amit átváltanak euróra és dollárra. Ezért kialakul az árfolyam gyengülés és az adósságunk hozamának emelkedése.

A hozamemelkedés miatt pedig Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét támadják, és sürgetik, hogy emelje a kamatokat. Na ezt hívják spekulációnak – szögezte le Boros.

Szerinte a Matolcsy György által vezetett jegybank helyesen teszi, hogy nem emel kamatot, mert azzal sokat ártana a magyar gazdaságnak.

Boros nem akar senkit se megnevezni, de vannak sejtések kik állnak a dolgok mögött.

Nem csak Soros Györgyre kell gondolni, mert ő lényegében egy kifutófiú.

Origo – Hidzsábos muszlim nő kebabot főzött egy svéd tévében Szent Iván éjszakáján

Hatalmas botrányt kavart egy muszlim nő Szent Iván éjszakáján, amikor is a köztudottan keresztény kötődésű ünnepen „hagyományos” kebabot főzött a TV4 műsorában.

Ezzel Svédország ismét lépett egy nagyot a teljes kulturális önfeladás lépcsőfokán.

„Június 24-én ünnepelték az országban a Mindsummert (!), ami a magyarban Szent Iván éjszakájának felel meg. A keresztény egyházak ezen a napon emlékeznek meg Keresztelő Szent Jánosról (más nyelvekben: Iván). Az eseményhez különösen a skandináv államokban számos tradíció kötődik, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtanak, továbbá burgonyát, heringet és gyógynövényekből készített italokat fogyasztanak. Az idén ez elmaradt a TV4 főzőműsorában, ugyanis valamelyik svéd szakács helyett ezúttal a migráns hátterű és iszlám vallású Zeina Mourtada bloggert hívták meg, aki „hagyományos” kebabot készített a keresztény ételek ellenében – írja a SaveMySweden című angol nyelvű helyi lap.

A nap kérdése – Nyerhet-e független jelölt Józsefvárosban?

0

Közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de elemzők szerint az ellenzék jelöltje megnyerheti a józsefvárosi polgármester választást július 8-án. Ráadásul a jövő vasárnapi voksolásra minden baloldali párt felsorakozott a független jelölt, Győri Péter mögé.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint legyőzi az ellenzék jelöltje a kormánypárti indulót Józsefvárosban?

Erősödik az antiszemitizmus Európában

0

A magyarok 20%-a antiszemita – legalábbis erről beszélt Izraelben Kunos Péter a World Jewish Congress igazgatóinak konferenciáján. Ez kétmillió embert jelent egy tízmilliós országban – hangsúlyozta Kunos, a magyarországi zsidó közösségek szövetségének igazgatója. Elmondta azt is, hogy a kormány fellép az antiszemtizmus ellen, de ez kevésnek bizonyul.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly Budapesten járt. Akkor nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, de a három másik visegrádi állam vezetőivel is.

Mindannyian megígérték, hogy felveszik a harcot az antiszemtizmussal.

Ennek ellenére vígan folytatódott a Soros ellenes kampány Magyarországon, Lengyelországban pedig elfogadtak egy olyan – Izraelben sokak által bírált – holokauszt törvényt, amely tagadta a lengyelek felelősségét a zsidók kiirtásában a második világháború idején. Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök javaslatára a varsói parlament újra elővette a törvényt, hogy enyhítsen azokon a megfogalmazásokon, melyeket Izraelen kívül az Egyesült Államok is kifogásolt.

Mindenütt Európában növekszik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy a kormányok fellépnek ellene – erről számolt be a World Jewish Congress konferenciáján a francia és a német küldött. Franciaországban és Németországban a kormányzat a maximális erőfeszítéseket teszi az antiszemitizmussal szemben, de a közvélemény egyes részei mégiscsak fogékonyak erre. Egyrészt a fiatalokról van szó, akiknek már semmilyen személyes élményük sem lehet a holokauszttal kapcsolatban:

Németországban az ifjúság 40%-a nincs tisztában azzal, hogy mi volt Auschwitzban.

Tanulnak róla az iskolában, de a zsidók tömeges kiirtása nem válik számukra megfogható élménnyé.

Anticionizmus címén viszont sokan akcióznak Európában. Különösen miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Izraeli zászlókat égettek több európai országban. Nincs különbség az antiszemtizmus és az anticionizmus között – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a hétvégén Simone Weil temetésén beszélt Párizsban. Az egykori miniszterasszonyt férjével együtt a párizsi Pantheonban temették el a francia nemzet nagyságai mellett. Mindketten a holokauszt túlélői közé tartoztak Franciaországban.

Ebben az országban él Európa legnagyobb zsidó közössége – mintegy 600 ezer ember. Franciaország ad otthont ugyanakkor Európa legnagyobb muzulmán népességének is – körülbelül 6 millióan vannak. A két közösség viszonya meglehetősen feszült.

Több iszlamista merénylet irányult zsidó célpontok ellen. A zsidó intézmények és iskolák körül megerősített terrorelhárító szolgálat működik.

Netanjahu miniszterelnök felszólította a francia zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, mert ott nagyobb biztonságban vannak. Ezt a francia vezetők elutasították, mondván Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait.

Forintról a Parlamentben – kormányzati mellébeszéléssel

0

A forint ma újabb történelmi mélységbe süllyedt, nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlésben is szóba került. Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagja napirend előtti felszólalásában a többi között kitért a kormány által sugallt spekulációs támadás kérdésére is.

Mellár Tamás, képviselõ (Párbeszéd)
MTI Fotó: Kovács Attila

„Bármi is az oka  a forint gyengülésének, az biztos, hogy hosszú távon nem maradhat fenn a helyzet, a jegybanknak előbb-utóbb emelni kell az alapkamatot. Kérdés, hogy mikor emel, illetve, hogy ki tudja, ki sejti, hogy mikor történik meg a kamatforduló. Ugyanis aki tudja, sejti, az nagyon jól tud spekulálni és nagy haszonra szert tenni, amíg ez az emelés megvalósul” – szögezte le, hozzátéve:

”Valami azt súgja, hogy nem Soros György rendelkezik a legautentikusabb információval arról, hogy mikor akar a jegybank kamatot emelni”.

Mellár emlékeztetett arra, hogy a kormány szerint spekuláció áll a forint gyengülése mögött, s ezt hallva sokakban merül fel Soros György neve, már csak azért is, mert volt olyan, hogy ő valóban spekulált az angol font ellen.  „Ám mielőtt gyűlöletfélórákat indítanánk el” – mondta, két tényt ajánl a kormány figyelmébe. Az első, hogy az amerikai jegybank kamatemelési fordulót indított a közelmúltban, aminek eredményeként  a külföldi tőke Közép-Kelet-Európából elindult vissza a tengerentúlra, a régió pénzei – s nem csak a forint – megérezték ezt.

A másik, ami ennél is fontosabb: az elmúlt két évben makacsul és erőteljesen emelkedett az infláció. Jelenleg 3 százalék körüli, s az MNB előrejelzése szerint marad is. Ezzel szemben 0,9 százalék a jegybanki alapkamat, amit az MNB nem is akar megváltoztatni, legalábbis nincs napirenden. Azaz, nincs reálkamat, s a forint elindult a gyengülés útján.

Ez pedig nem más, mint invit a spekulánsoknak, hogy shortoljanak. A jegybank meg tudta volna ezt akadályozni, amihez nem kellett volna mást  tennie, mint elkezdeni a kamatemelés.

Hogy ezt miért nem tette, azt nem nagyon tudni – szögezte le Mellár.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
MTI Fotó: Soós Lajos

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (!)  válaszolt Mellár Tamásnak. Pontosabban, nem igazán válaszolt, semmitmondóan beszélt arról, hogy a jegybanki lépéseket nem ismerik előre, majd rátért a magyar gazdaság terén az egymást követő Orbán-kormányok 2010 óta elért eredményeire, egyebek között  növekedésre, a foglalkoztatásra, a béremelésekre, majd hosszabban beszélt a kis- és középvállalatok működési körülményeinek fontosságáról.

Nem áll meg a forint, csak bukik, csak bukik

0

Alighanem újabb mélypontot ért el a forint hétfőn reggel 330,68-cal. Mindenki az MNB lépésére vár, de a jegybank csapdába kormányozta magát.

Valószínűleg mélypontot ért el a forint az euróval szembeni 330,68-cal, bár már nehéz nyomon követni az újabb és újabb rekordokat.

Amint azt többször leírtuk, külső és belső okok miatt folyamatos a forint gyengülése, és mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására, kamatemelésre vár. Ezt azonban nehéz megtennie a jegybanknak, mert alapos hitelességi válságba sodorta magát, ahogyan ezt Felcsuti Péter kifejtette.

„Unalmas” címlappal tiltakozik a Népszava

0

Az Alkotmánybíróság szerintük sajtószabadságot korlátozó határozata miatt minden címlapi cikkének címében az „Unalmas cím” szavakkal kezdi hétfői írásait a Népszava. Az Ab szerint ugyanis az újság cikkének címe önálló tartalmi egység, minden lényeges körülményt tartalmaznia kell.

„Unalmas cím, de törvényes”, „Unalmas cím, azért a cikk érdekes”, „Unalmas cím, nincs benne semmi, amiből baj lehetne” és „Unalmas cím, ez talán megfelel az Ab ízlésének”. A Népszava címlapja jelent meg így hétfőn. A sajtótörténeti szempontból is sajátos megjelenés oka az, ahogyan az azóta bezárt Népszabadság négy éve megjelent írásának végére tett pontot az Alkotmánybíróság szombaton megjelent határozata. Az ügyben egy püspökkel szembeni nyomozásról adtak hírt emígyen: Kényszerítés miatt nyomoznak egy püspök ellen, az írásból pedig kiderül, hogy egy püspöki ülnökkel szemben is.

Az érintettek bíróságra vitték az írást, mondván valótlan állítás, hogy bármit elkövettek volna. A nyomozás ugyanis

ismeretlen tettesek ellen indult, őket nem gyanúsította meg a hatóság.

A Kúria azonban végső soron elfogadta a cím tartalmát, mert szerinte az írás egészét kell figyelembe venni.

Az Alkotmánybíróság viszont úgy döntött, hogy a cím olyan kiemelt, önálló tartalmi egység, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott szerepe lehet, emiatt

szigorúbb megítélés alá esik, mint a cikk egésze

– írja a Népszava.

Az Ab döntése miatt a bírósági eljárást meg kell ismételni, már a határozat figyelembe vételével.

Miként az újság kommentárja írja, a különbség a „rossz” és a „jó” cím között az lenne, hogy „Kényszerítés miatt nyomoznak egy püspök ellen”, illetve Kényszerítés miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen egy ügyben, amelynek a gyanú szerint egy püspök a fő érintettje”. Utóbbit újságíró nem írja le magától.

Csúcson a német kormányválság

0

Súlyosbodik a politikai válság Németországban, miután Horst Seehofer kilátásba helyezte, hogy lemond mind belügyminiszterként, mind a CSU elnökeként, tekintve, hogy az uniós csúcson szerinte nem sikerült olyan megoldást találni, amely véget vetne a migránsok beáramlásának – írja a Südeutsche Zeitung. A Politico szerint Seehofer távozása magával ránthatja Angela Merkelt is.

Éjszakai sajtótájékoztatóján Seehofer közölte, hogy ma szeretne újra leülni az eddigi szövetséges CDU vezetőivel, utána dönt véglegesen a hogyan továbbról. A keresztényszociálisok 11 órán át tárgyaltak Münchenben a helyzetről és hírek szerint egységesen maradásra igyekeznek rávenni a politikust. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy vissza kell fordítani a bajor határról mindazokat a menedékkérőket, akiket más tagállamban már regisztráltak. Merkel kancellár szerint viszont a nemzeti külön út láncreakciót eredményezne, amitől összeomlana a schengeni rendszer.

A két uniópárt vezetése előzőleg külön-külön jóváhagyta a kormányfő, illetve a belügyminiszter álláspontját, ám Seehofer bejelentésével még tovább éleződik a vita. A politikus azt állítja, hogy minden rosszul megy a német menedékpolitikában, amióta az ország csaknem 3 évvel ezelőtt megnyitotta a határokat a menekültek előtt, akik rettenetes körülmények között vesztegeltek Budapesten. A döntés töréshez vezetett Európában, Németországban és a CDU-CSU-n belül – tette hozzá a belügyi tárca vezetője. Ő teljesen hatástalannak tartja a múlt heti uniós csúcson született határozatokat.

A Politico azt írja, hogy Seehofer a szakadék széléra sodorta a német kormánykoalíciót. Az amerikai honlap brüsszeli kiadása német szakértőkre hivatkozva úgy véli, hogy a belügyminiszter keménykedése mögött az októberi bajorországi választások miatti aggodalom rejlik. Ott ugyanis a szélsőjobboldali AfG előretörése miatt a CSU elveszítheti abszolút többségét. Tekintettel, hogy ez a párt csak a konzervatív bajor tartományban működik, országos jelentősége alaposan megcsappanhat. Pláne, ha megtörténik az elképzelhetetlen, vagyis, hogy szakít a két uniós párt: az országos (mínusz Bajorország) Merkel-vezette CDU és a csak bajor CSU. Ebben az esetben Seehoferéknek még azzal is szembesülniük kellene, hogy a CDU a saját tartományukban is politikai ellenfélként lépne fel ellenük.

Erre figyelmeztettek a CSU mérsékeltebb politikusai is, mint például Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője. A közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy a többség a kormányválság miatt inkább a CSU-t okolja, ami megbosszulhatja magát a bajor választásokon.

A Politico szerint a mostani válsághoz nagyban hozzájárul a személyes ellentét Merkel és Seehofer között.

Mindenesetre, ha Seehofer lemondásával magával rántja Merkelt, akkor ő lesz az, aki utoljára nevet. Lehet, hogy utolsó alkalommal is.

Újabb korlátozásokról dönt(het)nek

0

A héten kétnapos ülést tart az Országgyűlés. A mai nap kevésbé lesz izgalmas, holnap azonban számos, sokak szerint e a demokráciát tovább szűkítő kormánypárti előterjesztésről tartanak általános vitát. A képviselők ma döntenek  Burány Sándor mentelmi ügyében, majd a kormányt interpellálják. 

A gyülekezési jogról, a magánélet védelméről (ez utóbbiról véleményünk itt olvasható) és a választási szabályokról szóló indítvány is szerepel az Országgyűlés eheti étlapján. Holnap összesen kilenc kormányzati, illetve kormánypárti előterjesztés általános vitáját bonyolítják le.

Ami a hétfői ülésnapot illeti –  napirendi előtti felszólalások után a ház dönt Burány Sándor szocialista képviselő, a Párbeszéd frakiója tagjának mentelmi jogának a felfüggesztéséről. Burány már korábban vállalta a felelősségetazért, hogy januárban enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt vezette gépjárművét a fővárosban.

A képviselők ezt követően egy órában intézhetnek interpellációkat a kormányhoz, majd további hatvan percben azonnali kérdéseket, újabb fél órában pedig kérdéseket tehetnek fel a kabinet tagjainak.

Nyolc között az oroszok és a horvátok

0

Oroszország menetel tovább a foci vébén: a nyolcaddöntőben tizenegyesekkel gyűrte le Spanyolország nemzeti tizenegyét. A negyeddöntőbe jutott tegnapi másik csapat a horvát volt. Ők túlzás nélkül drámai küzdelemben tizenegyes-párbajjal verték meg a dán válogatottat. Így a negyeddöntőben az oroszok a horvátokkal játszanak szombaton, Szocsiban.

Az orosz válogtott 4:3-ra legyőzte a spanyolokat a nyolcaddöntőben
MTI/EPA/Szergej Csirikov

VI. Fülöp spanyol király csalódottan távozott a moszkvai Luzsnyiki stadionból, országa válogatottjának nem sikerült legyűrnie a házigazda orosz válogatottat. Az első félidő 12. percében a spanyolok szerezték meg a vezetést, igaz, egy orosz öngólnak köszönhetően: a védő Ignasevics sarkáról pattant a saját kapujába a labda. A spanyolok lassították az iramot, de a 41. percben kezezés miatt az oroszoknak tizenegyest ítélt a bíró, 1:1. A második félidőben a spanyolok kezdtek lendületesebben, de a körülményes spanyolok ritkán tudtak áttörni, az oroszoknak pedig ez eleve nem állt szándékukban. A rendes játékidő döntetlen eredménnyel zárult, a hosszabbításban nem született gól. Következtek a bűntetőrúgások; az első három-három tizenegyes betalált a hálóba, az oroszok negyedik lövéséből is gól lett, de a negyedik spanyol lövését az orosz kapus hárította. Ezzel az orosz válogatott bejutott a legjobb nyolc közé.

Kasper Schmeichel dán kapus kivédi a horvát Luka Modric 11-esét az oroszországi labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében
MTI/EPA/Etienne Laurent

Érdekesen és igencsak drámaian alakult a nap másik nyolcaddöntője, a horvát-dán összecsapás. A rendes játékidő nem egészen első négy percében született két gól, majd pedig a hosszabbítás vége előtt öt perccel kimaradt egy bűntetőrúgás. Az első gólra szinte nem is kellett várni: Mathias Jörgensen az 57. ,ásodpercben betalált a horvát kapuba, de rá 2 perccel megszületett az egyenlítés, köszönhetően Mario Mandžukićnak.

A hosszabbítás utolsó perceire drámaian alakultak a dolgok: a horvátok bűntetőrúgáshoz jutottak (a videobírót is igénybe vették a tizenegyes odaítéléséhez), ami eldönthette volna a meccs sorsát…de azt a horvát játékos, Luka Modrić kihagyta.

A bűntetőrúgásoknál is folytatódott a dráma: az elsőt a dánok hagyták ki, kapufára rúgták, míg az első horvát tizenegyest a dán kapus kivédte. Majd két további dán bűntető kimaradt, de Ivan Rakitić a mindent eldöntő, ötödik horvát tizenegyest bevágta a kapuba. Hiába fogott meg a dán kapus három tizenegyest is, ők búcsúztak a világbajnokságtól.

A nap kérdése – Lesz-e uniós szintű megoldás a menekültkérdésre?

0

Ugyan Angela Merkel német kancellár úgy vélekedett, hogy meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni a brüsszeli csúcson uniós szinten és kétoldalú alapon egyaránt, egyre több akadály látszik felbukkanni: a partnerországok sorra mondanak nemet a kiszivárgott tervek rájuk eső részére.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint sikerül végül uniós szinten megoldani a menekültkérdést?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK