Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9324 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bréking nyúz, július 13. – Tudósítás a másik valóságból

0

Új megmondóembert kapott a Pesti Srácok, a Figyelő szinte még kevesli is a képviselők fizetésemelését, a 888 szerint „liberális eunuch”, aki nem szereti a focit, az Origónál pedig hiteles forrásnak számít egy oroszbarát álhíroldal – megnéztük, mi a helyzet az alternatív valóságban.

Csintalan Sándor lánya a Pesti Srácok új megmondóembere

„A PestiSrácok.hu áprilisi választások előtt megjelent, szavazásra hívó videójában bukkant fel a nagyközönség előtt Vincze Emília, aki többedmagával a kormány melletti kiállásra buzdított. (…)

Jobboldaliságának és kormánypártiságának nyílt felvállalása mellett, Vincze Emília történetét az teszi még érdekesebbé, hogy a korábbi MSZP-alelnök, majd Fidesz-tag, jelenleg pedig Jobbik-támogató Csintalan Sándor lánya. (…)

Vincze Emília a jövőben állandó produkcióval jelentkezik a PestiSrácok felületén: ez lesz a Social Justice Emília című videóblog.

Apa és lánya
Forrás: YouTube

A fiatal nő a társadalmi igazságosság önjelölt bajnokait, az álcivil vágyforradalmárokat veszi górcső alá hetente jelentkező új sorozatában. Leplezetlenül mondja el véleményét azokról, akik minden szociális kérdésből képesek politikai ügyet kreálni, csak hogy támadhassák a kormányt, és az emberek felbőszítésével visszasegítsék a hatalomba a sokszor leszerepelt baloldali kurzust. Azt a baloldali kurzust, amely akár akasztgató kommunistákból, akár posztkommunista szociáldemokratákból, akár újbaloldali „jóemberekből” áll, mindig ugyanaz az országrontó marad.

A Figyelő most a képviselők fizetésemelését védi meg lelkesen

„A balliberális sajtó „pofátlan”, illetve „durva” béremelésről beszél, miközben a parlamenti képviselők illetményének mostani 18,5 százalékos emelése eltörpül az országban tapasztalható béremelésektől. A versenyszférában például 50 százalékkal nőttek a bérek 2012 óta, de a közférában is hasonló mértékű emelés történt. A képviselők illetményét utoljára és a közszféra többi területnél jóval alacsonyabb mértékben emelik. A magyar képviselői fizetések ezzel a szlovák szint környékére kerülnek. A javaslatot az ellenzéki képviselők többsége is elfogadta a törvényalkotási bizottságban.”

A 888 a foci vb kapcsán liberális eunuchokról értekezik

„Ez az ún. „liberális kukac” tankönyvi esete, akit amúgy senki sem vesz észre az asztal szélén, de épp annyira nyálkás és idegesítő, hogy az ember ne tudjon rendesen figyelni tőle a meccsre.

A liberális kukacnak nem csak esztétikai vagy normatív problémái vannak a focival, általában személyes trauma kötődik a futballhoz. Hiszen nem kellemes azon testnevelésórák emléke, amikor mindig ő volt a kapuba állítva, de akkor is csak afféle harmadik kapufaként. A rossz érzés a többi foglalkozáson sem szűnt meg, mert amikor a liberális kukac szipogva, szemüvegét igazgatva nyomogatta tamagocsiját, egy-egy osztálytársa néha hátba verte, hogy törölje már meg az orrát, mert csöpög. Nemcsak a fociból, hanem az összes többi közösségi élményből is kimarad élete során, de a foci épp alkalmas arra, hogy minden sérelmét összegezve lássa benne.

Így teltek a liberális kukac mindennapjai, és ezért lehet bennünk megértés sajátos felfogásával szemben. Mindenki más úgy éli az életét, hogy merőben földi dolgok foglalkoztatják, a foci, a csapatnak szurkolás, a csajok, a kocsmázás, a jogosítvány megszerzése és ehhez hasonlók. A liberális kukac ezeket megveti és lenézi, ha már része nem lehetett bennük. Amikor mások a szabad levegőn voltak, vagy a kocsma füstös levegőjét szívták, ő már hálózatban játszott stratégiai játékokkal – akkor, amikor a többieknek otthon még számítógépük sem volt. És amikor a többiek a hétvége eseményeit beszélték meg, ő éppen feszengett, hogy mikor jön már ki az új Pentium.

Azzal vigasztalta magát egész életében, hogy nagy feltaláló lesz, és ő küldi a Marsra az első kapszulát I. Szent Elon Musk helyett, de aztán ez sem történt meg. Pusztán tagja maradt egy egyre szűkülő és öregecskedő haladó szektának, amely továbbra is egy progresszív utópia lázálmában él, és hajtja a bosszúvágy Mucsával szemben. Nedves álmaiban külön múzeumot épít a falurombolás emlékére. Fiatalos tevékenységnek tartja a jövő megvitatását az aldis szatyrot szorongató Bauer Tamás társaságában. Hamarosan megvásárolja első könyökfoltos zakóját, ha ugyan nincs már rég túl ezen.

Azok az iskolapadban szipogók, akik később valóban nagy dolgokat vittek véghez, tényleges felmentéssel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az az egy szabályos fekvőtámasz sem sikerül. A többieknek viszont semmi sem maradt: nem jutott Mucsa földhözragadt, de legalább életszagú örömeiből, és közben a furcsa geekek nagy eredményeiből sem. Így próbálnak erényt kovácsolni abból, amikor beesett vállaik összeomlanak a szörnyűséges teher alatt, amit a karton ásványvíz félemeletre való felcipelése jelent.”

Az Origónál egy oroszbarát álhíroldal is hihető forrásnak számít

„A hollandiai Denk nevű muszlim migránsok érdekeit képviselő párt vezetője szerint a hollandoknak el kell hagyniuk a hazájukat, ha nem tetszik nekik a sokszínűség.

A Denk egy szélsőbaloldali, iszlámbarát párt, amelyet két Munkáspártból kivált török migráns, Tunahan Kuzu és Selçuk Öztür alapított 2015-ben – közölte a Voice of Europe.”

A nap kérdése: Komolyan gondolta Orbán, amit az oroszokról mondott?

0

A NATO-t fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson, azok után, hogy az elmúlt években egyre inkább oroszbarátságának adta jeleit. Ön szerint mi történt? Orbán Viktor kijelentése fordulatot jelent, vagy csak a környezetnek akart megfelelni? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Fordulatot jelent, hogy Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot?
×

Egyre erősebb az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja

0

Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.

Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.

Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:

átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.

Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.

Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.

Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással

NATO-parancsnokság jönne létre Magyarországon,

amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.

Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.

Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.

Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy

már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,

és a két ország viszonya nem egydimenziós.

Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.

De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.

Irán bojkottjára akarja rávenni Európát Trump

0

Eszkalálódni fognak a kapcsolataink Iránnal – ezt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Trump.

A színfalak mögött tovább is ment: arról győzködte NATO-partnereit, hogy Irán a nemzetközi terrorizmus legfőbb támogatója, ezért szerinte minden tagállamnak a minimálisra kell csökkentenie az együttműködését Iránnal. Trump érve ebben az ügyben az a merényletkísérlet, amelyet a CIA segítségével hiúsítottak meg Belgiumban.

Június végén letartóztattak két iránit, aki

egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani.

A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is. A CIA információi alapján a németek elfogtak egy iráni diplomatát, aki állítólag a terrorakció szervezője volt. A diplomata állítólag a titkosszolgálat ügynöke Bécsben.

Richard Grenell, az USA berlini nagykövete azt kérte a németektől, hogy tagadják meg a berepülési engedélyt az iráni Mahan Airtől. Ez a légitársaság a Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, a szervezetet pedig terrorizmust támogató intézménynek tekintik az Egyesült Államokban.

Az USA megpróbálja elszigetelni Iránt,

Trump nemrég kilépett az atomalkuból is. Annak keretében Irán azért mondott le az atomfegyverről, mert cserébe a nagyhatalmak, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a szankciók megszüntetését ígérték. Amerikán kívül a többi ország nem akar kilépni az alkuból.

Trump most arra akarja rávenni Európát, hogy alkalmazzon újra szankciókat Iránnal szemben. Sok európai cég felfüggesztette iráni beruházásait, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülhet az Egyesült Államokban.

Trump nemcsak az Európai Uniót, de

Oroszországot is szeretné rávenni arra, hogy csökkentse együttműködését Iránnal.

A hírek szerint Helsinkiben azt javasolja majd Putyinnak, hogy ha Oroszország ráveszi Iránt arra, hogy elhagyja Szíria területét, akkor cserébe megszüntetik az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagy-Britanniának választania kell az USA és az EU között

0

Theresa May szabadkereskedelmi egyezményt szeretne Nagy-Britannia és az USA között, de Donald Trump szerint ehhez teljesen ki kell lépnie az uniós piacról a brexit során.

Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak – ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet elfogadtak a brit kormányülésen, és amely miatt

a brit kormány több minisztere lemondott,

köztük Boris Johnson külügyminiszter és David Davis brexit-ügyi miniszter, akik teljesen szakítani akarnak az EU-val. Az üzleti szektor viszont egyetért a tervvel, kivéve a pénzügyit, hiszen a szolgáltatásokra nem vonatkozna, kérdés ugyanakkor az is, hogy az EU mit szól majd hozzá.

Theresa May azt is bejelentette, hogy a brexit után

szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal.

Erről akkor beszélt, hogy amikor díszvacsorán látta vendégül Donald Trumpot és feleségét. Mint mondta, a két ország kölcsönösen egymás legnagyobb külföldi befektetője, a kétoldalú befektetői tőkeállomány értéke meghaladja az ezermilliárd dollárt. Szerinte Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból példátlan lehetőséget teremt a még szélesebb gazdasági együttműködésre.

Donald Trump és tanácsadói köre viszont az úgynevezett hard brexitre, vagyis az EU-val való teljes szakításra akarja rávenni a brit kormányt. A látogatása előtt meg is mondta a The Sunnak adott interjújában: enélkül Nagy-Britannia nem számíthat arra, hogy szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal. Sőt, azt is mondta, hogy

erről korábban is beszélt Theresa Mayjel, de ő nem hallgatott rá.

Trump Boris Johnsonról is beszélt: azt mondta róla, hogy jó miniszterelnöke lenne Nagy-Britanniának. Ez a mondat viszont sokak szerint elég egyértelmű beavatkozás a brit belpolitikába.

Orbán áldemokráciája

0

Orbán Viktor felteszi a pontot az ’i’-re, és teljes mértékben kifejleszti az áldemokráciát – mutat rá a Die Presse vendégkommentárja. A szerző, Csekő Balázs, Bécsben élő szabadúszó újságíró szerint a trükk tökéletes és azzal, hogy Simicska feltette a kezét, elhárult az egyik utolsó akadály is az illiberális rezsim útjából.

A korábbi barát erőteljes ultimátumot kapott a miniszterelnöktől, így eladta 60 cégből álló birodalmát Nyerges Zsoltnak. De a vagyon pár hónapon belül Mészáros Lőrinc ölébe hullhat. Orbán azon van, hogy csírájában fojtsa el a legcsekélyebb bírálat lehetőségét is, ez az egész tranzakció üzenete. Előreláthatólag hamarosan bezár a Hír TV is. A legfőbb kérdés ezek után, hogy mi lesz az Index sorsa?

Már csupán pár kritikus orgánum marad, bár azok egy részét alighanem a Fidesz-központból irányítják, mint pl. a Népszavát. Vagyis a kilátások nem túl rózsásak a független újságírás számára. Az orbánizmusnak szerves része a napi 24 órában terjesztett kormánypropaganda mellett a hatalommal szemben álló nyilvánosság visszaszorítása. Az illiberális demokrácia áldemokrácia. Jellemzi a hatalmi ágak megosztásának hiánya, hogy az állami intézmények (rendőrség, titkosszolgálat, adóhatóság, nagykövetségek) egytől egyik a Fidesz érdekeit szolgálják. A parlamenti ellenzék csupán díszletként szolgál, a választások szabadok, de nem tisztességesek. A törvények bűnözőkké nyilvánítják az emberi jogi aktivistákat és a civil szervezeteket. Orbán egyértelműen szakít a liberális értékekkel és ez rég meghaladottnak vélt időkbe viszi vissza az országot.

Die Presse/Szelestey Lajos

Az orosz veszély, amiről Orbán beszélt

0

„Hogy a jelzett politikai fordulat valódi párfordulásnak bizonyul-e vagy csak újabb megtévesztő manővernek, azt a jövő dönti el. De ha pávatánc marad, az egyszerre irritálja majd a kétértelműségeket kevéssé kedvelő orosz vezetést, s mélyítheti el azt az ellenszenvet, amely Orbánnal kapcsolatban már-már közmondásossá vált az amerikai adminisztrációban.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Komoly zavar mutatkozik a magyar diplomáciai kommunikációban, melynek okait nehéz megítélni: vajon csak a már állandósuló „helyezkedési káosz” hozta ezt magával, vagy inkább megtervezett és a megtévesztést szolgáló lenne-e a „szétbeszélés”? Bármi is a magyarázata a jelenségnek, nem valószínű, hogy az bármilyen vonatkozásban is könnyebbé vagy jobbá tudná tenni a kormányzat helyzetét a nemzetközi térben.

Az épp most zajló NATO-csúcs alkalmával Orbán Viktor valami olyasmit tett szóvá, amit 2009 óta egyáltalán nem hallottunk tőle. Az Európára leselkedő veszélyek két típusáról beszélt; a már jól ismert déliről, vagyis a „migránsokról”; illetve a keletiről, azaz Oroszországról. Mindeközben érvényben maradt külügyminiszterének kijelentése, hogy amíg Ukrajna nem teljesíti a kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarokkal – szembeni emberjogi vállalásait, addig Magyarország nem hajlandó támogatni az ország számára kilátásba helyezett európai perspektívákat, elsősorban a NATO-hoz köthető védelmieket.

Orbán és Szijjártó megnyilatkozása nem illeszthető egyazon kormányzati stratégiába. A külügyminiszter Kijeven ugyan egy, a magyar kisebbséghez kapcsolódó jogos elvárást kér számon, de azt is tudjuk, az ukránok a diplomáciai érintkezések során egyértelművé tették: a jogok szűkítése nem a magyarok ellen irányul, hanem kifejezetten azon orosz etnikumú ukrán polgárok ellen, akik az orosz „hibrid háborút”, illetve az ország keleti tartományainak dezintegrációját támogatják. Kijev arra is ígéretet tett, hogy csendben mellőzni fogja az efféle korlátozó intézkedéseket Kárpátalján. Ha ebből a szempontból nézzük a Szijjártó által többször elismételt magyar álláspontot, akkor azt nem értelmezhetjük másként, mint az Oroszországnak tett diplomáciai szívességként, melynek folyományaként megakadhat Ukrajna és a NATO kapcsolatainak szorosabbra fűzése.

Orbán viszont az Európát – és a NATO-t – fenyegető egyik fő kihívásként most épp Oroszországot nevezte meg. Ha a miniszterelnök ezt komolyan gondolja, akkor:

egy totálisan új stratégiát helyezett kilátásba, amely minden elemében ellentmond a Fidesz eddigi politikájának;

és közvetve fordulatot ígér az Ukrajnához való viszonyban is, elvégre, ha Magyarország hozzá akar járulni ahhoz, hogy Európa biztonsága erősödjék, akkor fenntartások nélkül támogatnia kell Ukrajna integrációját.

Persze nem először fordul elő, hogy inkonzisztensnek bizonyul a magyar kormány politikája, a mostani azonban különleges eset. Az oroszok ugyanis mindig gyanakvással figyelték és büntették is, ha a tőlük függő vagy hozzájuk törleszkedő kormányok nem tették egyértelművé álláspontjukat s nem mutattak következetes lojalitást. Hogy Orbán mostani megnyilatkozása épp a NATO-csúcs idején hangzott el, az külön súlyt ad az ügynek, ami nem feltétlenül lehet Orbán érdeke.

Hogy a jelzett politikai fordulat valódi párfordulásnak bizonyul-e vagy csak újabb megtévesztő manővernek, azt a jövő dönti el. De ha pávatánc marad, az egyszerre irritálja majd a kétértelműségeket kevéssé kedvelő orosz vezetést, s mélyítheti el azt az ellenszenvet, amely Orbánnal kapcsolatban már-már közmondásossá vált az amerikai adminisztrációban.

Washington ugyanis a múlt évben komoly kísérletet tett arra, hogy megújítsa az amerikai-magyar kapcsolatokat. Ehhez az amerikai fél teljes nyitottságot ígért, beleértve egy hivatalos fehérházi Orbán-látogatást is, ha teljesül két feltétel:

a magyar kormány békén hagyja a Közép-Európai Egyetemet (CEU), illetve, ha nem akadályozza Ukrajna bevonását az európai védelmi struktúrákba.

Mint tudjuk, Orbán azóta sem járt a Fehér Házban, melynek okai nyilvánvalók: a CEU továbbra is nyomás alatt áll, s úgy tudni, a kormány valódi szándékai jottányit sem változtak az egyetem sorsával kapcsolatban. Ami pedig Ukrajnát illeti, ezzel kapcsolatban eddig a Szijjártó által többször elismételt elutasító álláspont érvényesült.

Bár a felszínen mindkét washingtoni elvárásban amerikai és magyar közös érdekek fogalmazódtak meg, ám mindenki tudta: ott lapul azok hátterében egy másik állam is, jelesül Oroszország. Az Ukrajnához való viszonyban napnál világosabban – lásd fentebb –; ami pedig a CEU-t illeti: úgy tudni,

Putyin külön kérése volt Orbán felé, hogy Magyarország ne tűrje meg azt az amerikai tanintézményt,

mely a posztszovjet térség rendszerváltó és demokratikus mozgalmainak vezetőit képezte ki.

Bréking nyúz, 2018. július 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A volt balettművésznek, aki most a Magyar Idők főmunkatársa, sem a szurikátához, sem a Billy Elliothoz nincs köze, Orbánt hiba antiszemitának nevezni, a nyitott határokkal viszont jó lesz vigyázni, mert ott sokkal könnyebben terjesztik a migránsok a vérmételyt, mint a nem nyitott határokon. 

 

Egy afrikai rágcsáló sajnálatos elhalálozása

„Nem is tudom, melyik úgynevezett ügy vetett nagyobb hullámokat kedves, ám kicsiny hazánkban. Egy bizonyos afrikai rágcsáló sajnálatos elhalálozása (a szurikátaincidens), avagy annak a szimpatikus, ám fiktív brit kisfiúnak az életét feldolgozó musical, aki boksz helyett a balettművészet fáradságos, ám kevés sikerrel és még kevesebb fizetséggel járó, azonban sok buktatóval és megpróbáltatással kikövezett útját követi végig.

Én magam ugyanis körülbelül ugyanannyira érzem érintettnek magam. Ugyanannyi közöm van egy távoli országból származó szurikátához, mint a Billyhez. Semmi. Ezért sem reagáltam eddig a számtalan, sokszor rendkívül erőszakos megkeresésre: fejtsem már ki, hogy én, mint az Operaház volt balettművésze és a Magyar Idők jelenlegi főmunkatársa, mit is gondolok a Billy Elliot néven futó musicalről”. (Magyar Idők: A szurikáta és a Billy Elliot)

Vérmételyt hoznak Európába a migránsok

„Karl Hoffmann, az Aberystwyth University parazitológiai professzora a The Independentre írt hosszú elemzésében figyelmeztet egy olyan veszélyre, amihez nagyban hozzájárult a nyitott határok gondolata. Így ugyanis olyan betegségek terjednek – sokkal könnyebben, mint korábban -, amelyek okozhatnak emésztési zavarokat, vakságot, vagy megnövelik az Aids fertőzés, a rák kialakulásának valószínűségét. A szerző egy konkrét példát is citál, a schistosomiasis vagy bilharziózis nevű betegségre figyelmeztet  – emberi nyelvre lefordítva vérmétely fertőzésről.

Nem olyan régóta még azok a betegségek, amiket ezek a férgek terjesztenek, még Afrika, Ázsia és Dél-Amerika földrészére korlátozódtak. De manapság, amikor szabad a mozgás, és itt a klímaváltozás, ezek a paraziták Európában és Észak-Amerikában is felütik fejüket. (888:Halálos paraziták érkezhetnek Európába az afrikai migránsokon keresztül)

Orbán ajtaja nyitva áll a zsidók előtt

„Kirívóan súlyos hiba antiszemitának bélyegezni Orbán Viktor magyar kormányfőt, hiszen Magyarország Izrael kevés barátainak egyike a nemzetközi diplomáciában – állapította meg cikkében a First Things című konzervatív, ökumenikus amerikai vallási magazin szerzője, David P. Goldman.

Orbán ajtaja nyitva áll a budapesti zsidó közösség vezetői előtt, és a város egyre vonzóbb az izraeli befektetők számára a jó infrastruktúra és az alacsony költségek miatt – mutatott rá a szerző. „Budapest azért biztonságos a zsidók számára, mert nagyon kevés muszlim migráns él ott” – vélekedett Goldman. (Lokál: Kirívóan súlyos hiba antiszemitának bélyegezni Orbánt)

A nap kérdése

0

A Sajókazán működő Dr. Ámbédkar Iskola 2017-ben befizette a tanulóit, köztük három roma gyereket egy borsodi cserkésztáborba, de amikor kiderült, hogy cigány származású diákokról van szó, azt mondták nekik, hogy „sem származásuk, sem hitük alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé.”

This poll is no longer accepting votes

Ön egyetért azzal, hogy a roma gyerekek nem lehetnek keresztény cserkészek?
×

Izrael Moszkvával vonatná ki az iráni csapatokat Szíriából

0

Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.

Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban

Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.

Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.

Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.

Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.

Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.

Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.

Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK