Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9324 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

FAZ: Nem elég fényesek a jobbos szelek

0

Matteo Salvini az európai választás után a német AfD-vel közösen meg akarja alakítani az Európai Parlamentben a jobboldali populisták új frakcióját, de egyelőre hiányzik ehhez a elégséges támogatás.

  • Salvini a májusi választások megnyerésért tűzte célként
  • Európa megmentése és a teljes foglalkoztatottság víziója az elsődleges győzelmük után
  • Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását(Bárminek is a rövidítése ez.)
  • Május 18.-án nagy kampányzárót tartanak, ahol már számítanak a többi szélsőjobbos pártra is

A Ligán kívül három párt vett részt a milánói találkozón: az AfD mellett egy finn és egy dán szervezet. Matteo nem csak azért legfajsúlyosabb személyiség közöttük, mert a jelentős Olaszország miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, hanem azért is, mert ő mintegy az összes európai „szuverenista” csúcsjelöltje. Salvini ugyan beismerte, hogy a nacionalista mozgalmak között számos nézeteltérés és eltérő geostratégiai felfogás létezik, de úgy vélte, hogy ezeket elsimítja az „identitás és a hagyományok kérdésében vallott nézeteik, így mégis egymásra találhatnak egy »nacionalista internacionáléban«”.

Salvini Milánóban kifejezetten a májusi választásokon aratandó győzelmet nevezte meg célként, vagyis azt, hogy az „új európai állam megvalósításához” megszerezzék a mandátumok többségét. Ezek nagy szavak, és – legalábbis az ő szempontjából – túlzóan derűlátó feltételezések, de Salvini nem szokott a részletekkel foglalkozni. Kifejtette: a jelenlegi Európa rémálom, amelyet a tagállamokra és népeikre a brüsszeli bürokraták vezérlés és egyenlősdire irányuló hatalmi őrület, valamint a pénzügyi óriások kapzsisága szülte.

A megújított Európa alapjaként Salvini a maastrichti szerződést nevezte meg, amely „végső soron célként megjelölte a teljes foglalkoztatottságot”. Milánóban Salvini szerint az „Európa megmentését” célzó misszió vette kezdetét, egy olyan Európa felépítése, amely meghozza „a nemzetek biztonságát, a terrorizmus elleni harcot, a jól fizetett állásokat és a gyermekeink jobb jövőjét”.

Ennél konkrétabban szólt Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását. A rövidítés pontos tartalma egyelőre homályban maradt, de Meuthen Emberek és Nemzetek Európai Szövetségéről beszélt. Angolul „People and Nations”, vagyis lehet Népek és Nemzetek is, amint Meuthen a Twitteren írta. Mindenesetre az EANP az EP „minden szabadságpárti, konzervatív és hazafias erejének” ernyőszervezete kíván lenni, amely Meuthen szerint nem látja szívesen „a szocialistákat, a kommunistákat, az ökofasisztákat és a szélsőségeseket”. Jelenleg az Európai Parlamentben a legszélesebb értelemben vett nemzeti konzervatív pártok három kisebb frakcióban vannak jelen, és Orbán Viktor pártja egyenesen az EPP tagja. Mind Salvini, mind Meuthen azt reméli, hogy az egyelőre elég kicsi milánói ernyő alatt a megjelenteken kívül mások is csatlakoznak. Őket nem említették név szerint, de mindenki számára világos, hogy kikről van szó: Le Pen francia, Kaczyński lengyel és Orbán Viktor magyar pártjáról, az Osztrák Szabadságpártról, valamint több hollandiai, belgiumi, spanyol, cseh és szlovák pártról. Csakhogy ők Milánóban nem jelentek meg, meglehet, hogy csak egyelőre. A jelenlévők meghívták a lehetséges partnereket, elítélték a multikulti ideológiát, a szabályozatlan migrációt, óvtak a Merkel és Macron tervei szerinti centralizált európai államtól, és felszólítottak az európai kulturális örökség védelmére. Az összejövetel Salvini és egyben Olaszország európai választási kampányának nyitánya volt, és a résztvevők azt tervezik, hogy a választás időpontja előtt még további közös lépéseket tesznek majd. Ugyanakkor az új szövetség nem kíván hivatalosan csúcsjelöltet állítani. Végül Salvini bejelentette: május 18-án nagy kampányzárót rendez, és azt reméli, hogy ezen jóval több potenciális szövetséges vesz majd részt, köztük nagy nevek is.
(A cikk még nem olvasható a neten.)

Válság jön, de szórják a pénzt

A nemzetközi adatok is a gazdaság lassulását jövendölik, ahogyan arról a kormányban is beszélnek. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy nyolc éve most költötték a legtöbb pénzt a rendkívüli helyzetre félretett tartalékból – hívja fel a figyelmet a Policy Agenda.

Meg-megújuló kijelentések hangzanak el a kormány tagjai részéről arról, hogy az országnak fel kell készülnie gazdasági válságra, amire akcióterveket készítenek, s ez elő-válságkommunikációnak nevezhető – derül ki a Policy Agenda (PA) elemzéséből. Mint írják, a válságnak már olyan jelei lehetnek, hogy valóban rosszabb gazdasági adatok érkeznek például a német gazdaságból, emellett folyik az USA-Kína kereskedelmi háború, valamint még nem ismertek pontosan a Brexit hatásai sem. Az említett veszélyekre és a további esetleg bekövetkezőkre történő felkészülés érdekében mindenképpen szükséges feladat gazdaságpolitikai forgatókönyvek készítése.

Mindez alatt a költekezés zavartalan

A PA megfogalmazásában az elő-válságkommunikáció politikai értelemben arra szolgál, hogy előállítsa a „mi megmondtuk” hangulatot. Ugyanakkor

a kormány és az MNB érdemi lépéseket egyelőre csak ígérnek,

de még a versenyképességi programról sem sikerült döntést hozni.

Az elemzők arra az általuk talált ellentmondásra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a közegben a költségvetés általános tartalékából az országgyűlési választási évekhez képest is több pénzt költöttek el az idei év első negyedében, mint 2011 óta bármikor. Például 2011-2012-ben még csak 2,8-5,1 milliárd forint közötti összeget vettek ki a váratlan helyzetekre szolgáló tartalékból. Ezzel szemben 2019-ben eddig már 47,3 milliárd forintról született döntés. Ez pedig az általános tartalék 29 százaléka.

Forrás: Policy Agenda

A költségvetés tartalékát („rendkívüli kormányzati intézkedések” című sor) a kormány lényegében szabadon használhatja fel, ehhez elegendő kormányhatározat. Az összeg súlyát pedig jól mutatja, hogy az első három hónap döntéseivel ebből a tartalékból (a parlament politikai értelemben vett megkerülésével) több pénzt költöttek el, mint az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására egész évre szánt összeg, illetve éppen annyit, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási, képzési, szakképzési és felnőttképzési programokra szánt összeg szintén éves támogatása.

Természetesen egy esetleges gazdasági válság elleni fellépést főként nem az határozza meg, hogy a 160 milliárd forintos tartalékból mennyit költenek el az év elején. Ettől ugyanis még lehet sikeres egy kormányzati akcióterv.

A PA szerint a probléma inkább az, hogy nem tűnik összehangoltnak a gazdaságpolitikai irányítás. Egy elő-válságkommunikációval semmikképpen sem fér össze az, hogy 2011-óta idén költötték el a legtöbb pénzt a tartalékból. Az EU-választási kampány pedig várhatóan újra kinyitja a kormányzati pénztárcát.

Kihagyhatatlan Ryan McGarvey blues-rock gitáros koncertje

0

Immár negyedik alkalommal látogat Budapestre pénteken, április 12-én ez a nem mindennapi tehetséggel megáldott gitáros, akit ismét az Analog Music Hall színpadán láthatunk, csakúgy, mint tavaly május elsején.

A legújabb, Heavy Hearted címre keresztelt korongja négy év szünet után jelent meg, amelynek a turnéjával jön hozzánk, sőt, egyedülálló módon egy külön akusztikus estet is ad a nagykoncert előtti estén.

Elmondhatjuk róla, hogy a hazai blues-rock közönség egyik nagy kedvence Ryan McGarvey, bár még csak a harmincas évei elején jár, mégis rengeteg zenei díjat tudhat a zsebében. Ő már a jelen gitáros istenei közé tartozik, hiszen a közönség szeretetén és rajongásán túl a szakma legnagyobb neveinek elismerését is kivívta zenéjével. Joe Bonamassa is elismerően nyilatkozott róla, és azon túl, hogy baráti szálak kötik össze őket, szakmailag is „jóváhagyta” Ryan karrierjét, és fiatalkori önmagát látja benne.

Hősünk 1986. október 30-án az új-mexikói Albuquerque városában született. A zenével szülei lemezgyűjteménye révén ismerkedett meg, mint szinte minden zseniális gitáros a korosztályából: a klasszikus rock nagyjain nőtt fel, majd belecsöppent a blues zenébe. Eleinte Robert Johnson, Elmore James, John Lee Hooker, B.B. King, Albert King és Freddie King felvételeit hallgatta, később olyan kortárs blues zenészek muzsikájába szeretett bele, mint Kenny Wayne Shepherd, Chris Duarte és Joe Bonamassa.

Első sikerét 2006-ban a Guitar Center szervezésében évente megrendezett Guitarmaggeddon: Next King Of The Blues verseny megnyerésével érte el. A következő esztendőkben megszámlálhatatlanul sok rangos díjat nyert világszerte, és a legnagyobbak elismerését is begyűjtötte, hisz Jeff Beck, B.B. King és Joe Bonamassa is felfigyelt rá.

Pályafutása egyik legnagyobb sikerének tartja, hogy Eric Clapton négyezer előadó közül választotta a 2010-es chicagói Crossroads Guitar Fesztivál fellépői közé. Eddig összesen négy lemezt (Forward In Reserve, Redefined, The Road Chosen, Heavy Hearted) adott ki, mindegyikről elmondható, hogy nagyszerűen sikerült és csak saját szerzeményei szerepelnek rajta. 2018-ban megjelent első koncertlemezét pedig legutóbbi budapesti fellépése alkalmával „nyújtotta át” a közönségének.

A mostani koncertjén Artha Meadors (basszusgitár, vokál) és Wayne Proctor (dob) lesznek a társai.

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke elmagyarázta, hogy az államoknak meg kell védeniük az egyének szabadságát a Facebooktól. A PestiSrácok leleplezi, hogy az egész ellenzék már a Dobrev-Gyurcsány kettős foglya. A Magyar Nemzetből megtudhatjuk: alaptörvény-ellenes a Gyurcsány házaspár gondolata az Európai Egyesült Államokról.

A Facebook veszélyezteti az egyének szabadságát

Az idén 15 éves Facebook ma már komoly gátja a szólásszabadságnak – állítja a Századvég Alapítvány, amely a büntetőjog erejével csapna oda a közösségi portál cenzorainak. A Századvég kutatói szerint a Facebook egyre kiszámíthatatlanabb moderálási szabályai miatt sok felhasználó nem meri közzétenni véleményét, mert fél, hogy kizárják a fórumról. A Századvég szerint nem lenne probléma a techóriással, ha nem egy semleges platformként hivatkoznánk rá, hanem egy politikai tartalmakért is felelős felületre.

G. Fodor Gábor a Hír TV műsorában elmondta, az egyik legnagyobb probléma a közösségi portállal, hogy nem tudjuk, csak sejthetjük, hogy milyen elvek alapján, milyen értékek mentén és kik döntenek arról, hogy az én véleményem közéleti kérdésekről megjelenhet-e ebben a közösségi virtuális térben.” (888: Századvég: Az államoknak meg kell védeniük az egyének szabadságát)

Az összes ellenzéki párt támogatja Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségét, csak még maguknak sem merik bevallani

Ki fog össze Gyurcsány Ferenccel? Mindenki. Ki támogatja Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségét? Az összes ellenzéki párt, csak még maguknak sem merik bevallani, nem hogy a szavazóiknak. Nincs erről mit beszélni. Ez már eldöntött tény, a többi ellenzéki pártnak sem esze, sem ereje nincs arra, hogy az Apró-klán bandavezér-cseréjét megakadályozza. Az LMP és a Jobbik vezetői akkora lúzerek, hogy még meg is sértődnek azon, hogy Gyurcsány Ferenc nem tart rájuk igényt. Ez a két párt egyébként a mágnes harmadik pólusának képzeli magát. A középsőnek. (PestiSrácok: Az ellenzék már a Dobrev-Gyurcsány kettős foglya)

Alaptörvény-ellenes az Európai Egyesült Államok terve

Először a politikus férj a parlamentben, majd később a politikus feleség pártjuk, a Demokratikus Koalíció rendezvényén fejtette ki „nagy” gondolatukat: a magyar állami szuverenitást közösen kell gyakorolni az Európai Unióval. Nem tudják – vagy ha tudják, annál rosszabb –, hogy ez a vízió alaptörvény-ellenes.

Dobrev Klára bővebben indokolta is állításukat: a két világháború megmutatta, hogy a nemzetállamok versengése helyett a kooperáció kell ahhoz, hogy mindenkinek jó legyen. Úgy véli, hogy a (nyugat-)európai államok közösen gyakorolták a szuverenitást, s ez csaknem hetven éven át tartó prosperitást eredményezett.

A magyar Alaptörvény szigorúan védi a nemzetállami szuverenitásunkat. Vagyis: az Alaptörvény nem engedi a szuverenitás megosztását, pusztán azt állapítja meg, hogy a fennálló uniós szerződésekből következő egyes hatásköröket gyakorolja a többi tagállammal közösen. (Magyar Nemzet: A Gyurcsány házaspár alaptörvény-ellenes gondolatai a nemzeti szuverenitás „megosztásáról”)

Súlyos bántalmazás egy Baranya megyei szociális intézményben

0

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

Nevének elhallgatását kérő bejelentő panasszal fordult egy Baranya megyei intézménnyel szemben a TASZ-hoz, amelyben sivár lakókörülményekről és embertelen bánásmódról számolt be. Beadványához több kép-, és hangfelvételt is csatolt, amelyeken a bentlakók fizikai és verbális bántalmazása látható. A jelentés is megerősítette,  hogy a mellékelt filmanyagok egyikén egy, az ágyában fekvő, védekezésre képtelen, mentális fogyatékossággal élő ember ütlegelése látható. Egy másik felvételen párbeszéd hallható arról, hogy korábban, hogyan ütlegeltek egy bentlakót, miközben ütések és kiáltozások is hallhatóak. Egy további, fürdetés közben készült felvételen, egy gondozónő fürdet egy férfit, akit többször megüt, szavakkal megaláz, míg ugyanabban a helyiségben egy női ellátott várakozik a sorára ruha nélkül.

A bejelentő a következményektől való félelem miatt nem járult hozzá a videók közléséhez. Tekintettel arra, hogy rendszerszintű problémák feltárására, a bejelentő adatainak titokban tartására és az intézménybe való előzetes bejelentés nélküli vizsgálatra egyedül az ombudsmannak van hatásköre, ezért a TASZ a biztoshoz fordult, és kérte a panasz kivizsgálását. Az ombudsman munkatársainak helyszíni vizsgálata során az intézményvezető arról számolt be, hogy az agresszió nem jellemző az intézményben sem a lakók egymás közötti viszonyában, sem az ápolók részéről. Ugyanakkor kérdésre elmondta, hogy nem zárható ki a bántalmazás léte, nincs bent egész nap az intézményben, így nem kontrollálhatja szüntelenül az intézményben történteket. Az ombudsman vizsgálata nem tudta kizárni, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént-e. A biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

A biztos részben megalapozottnak találta a körülményekre vonatkozó panaszokat

A személyi feltételek tekintetében a mozsgói otthon a többi telephelyhez képest stabilnak mondható, azonban a vizsgált intézményben, mint a szociális szférában általánosan egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett gondozók hiánya. A napjainkban tapasztalható szakemberhiány már az intézmények működését veszélyezteti.

A jelentés nem erősítette meg, hogy seprűvel mosdatnák a lakókat. Azt azonban megállapította, hogy négyből egy mosdóban van meleg víz, ahol alacsony a víznyomás, továbbá, hogy a mosdók nem teljesen akadálymentesek, ami sérti az egyenlő hozzáférés elvét.

A biztos a lakók magánszférájának sérelmét is megállapította amiatt, hogy egyes lakószobákat közösségi programokra is használnak.

Az EPP súlyától hajlik az a derék

„A Müncheni Műszaki Egyetem részvétele a magyar felsőoktatásban a CEU-val való együttműködés keretében semmilyen akadályba nem ütközik” – válaszolta a 444 híre szerint Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára.

„A Kormány Bajorország részvételét olyan bizalomerősítő lépésnek tekinti, amelynek nyomán kész megvizsgálni az Egyesült Államokban, Németországban és Magyarországon egyaránt elismert diplomák kiadásának lehetőségét,” – tette hozzá. A CEU amerikai diplomát adó képzéseit vitte Bécsbe, miután bizonytalanná vált, hogy ezt a tevékenységét tovább folytathatja-e Budapesten.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti választási listavezetője még budapesti látogatásán közölte: a müncheni egyetem és a BMW beszállhatnak a CEU fenntartásába. Ha európai fenntartói is lesznek az egyetemnek, akkor már EU-s oktatási intézménynek számít, így a kormány nem találhat ki olyan szabályt, amelynek alapján  távoznia kellene Magyarországról.

Nekik még nem szóltak

A CEU Budapesten maradása ugyan nap mint nap szóba kerül, egyelőre azonban semmiféle olyan garancia nem született a kormány részéről, ami a felsőoktatási intézmény budapesti jövőjét biztosítaná – mondta a Klubrádiónak Michael Ignatieff, a CEU rektora.

Az Európai Néppárt három bölcse – akik azt vizsgálják, a Fidesz ténykedése összeegyeztethető-e a néppárti tagságával – már felvette a kapcsolatot a CEU-val. A CEU vezetői el fogják mondani nekik, hogy az amerikai diplomát is adó egyetem Magyarországon akar maradni, amennyiben erre megkapják a jogi garanciákat. Michael Ignatieff hozzátette, azt is részletezni fogja a néppárti bölcseknek, mit értenek a legalitás garanciáin.

ENSZ-különmegbízott: módosítani kell a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt

0

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény felülvizsgálatát kérte a kormánytól az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja. A törvény ugyanis túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét.

Túl nagy hatalma lesz az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét – írta a magyar kormánynak Diego García-Sayán, az ENSZ-nek a bírók és jogászok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja.

Az ENSZ oldalán elérhető közlemény emlékeztet arra, hogy az új bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is dönteni fognak. Valószínűleg ide tartoznak majd a választási ügyek is.

A különmegbízott már tavaly a magyar kormányhoz fordult a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban. Megkeresésére ugyan 60 napon belül kellett volna válaszolnia a magyar kormánynak, ám eddig nem érkezett válasz. A különmegbízottnak így a kormány magyarázata hiányában kellett állást foglalnia. Diego García-Sayán többek között azt írta ma publikált levelében, hogy

az új közigazgatási bírósági rendszer az igazságügyi miniszter befolyása alá kerül, ami aláássa a bírói függetlenségnek és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

A különmegbízott idézi a Velencei Bizottság márciusi véleményét, amiben a neves alkotmányjogászokból álló európai testület azt állapította meg, hogy a jövőre felálló új bíróságok működtetése során „nagyon széleskörű hatalom” összpontosul nagyon kevesek kezében, és „nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok, amelyek ellensúlyoznák ezeket a hatásköröket”. Az új bírósági rendszerben a bírók kiválasztásával, vezetők kinevezésével és a bíróságok működtetésével kapcsolatos jogok döntő többsége az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezében lesz. A különmegbízott azt kéri a magyar kormánytól, hogy nyilvános, tisztességes és átlátható eljárásban vizsgálják felül a törvényt, és ennek során a bíróságokkal, civil szervezetekkel, valamint a parlamenti ellenzékkel is egyeztessenek. A levél felszólítja a magyar kormányt, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve biztosítsa az új bíróságok függetlenségét, pártatlanságát és hatékonyságát.

A Magyar Helsinki Bizottság közigazgatási bíróságokról szóló korábbi elemzései az erről szóló gyűjtőoldalon érhetőek el.

Orbán a „képben” – a pápa Romániába látogat

„A találkozón semmi olyasmi nem került szóba, amit a felek korábban már ne tisztáztak volna, ugyanakkor érzékelhető volt, hogy a pápa erdélyi jelenlétével kapcsolatban Orbán Viktor nem akar „a képből kimaradni”. Vagyis sikerült a magyarországi hivatalos politikának ismét úgy felhasználnia a határon túli magyarokat, hogy az tovább élezze a történelmileg eleve meglevő nacionalista ellentéteket” – kezdi a csíksomlyói pápalátogatással kapcsolatos Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Június elején Ferenc pápa Romániába látogat. Tagadni is felesleges az utazás politikai üzenetét; egyik szempontból mindennek kiemelt fontosságot ad, hogy az ország legnagyobb kisebbsége épp a – részben katolikus – erdélyi magyarság. Ezt hangsúlyozza majd a pápa részvétele a hagyományos csíksomlyói búcsúban. Azonban épp a nemzeti szempont emeli ki a látogatás ökumenikus – vagyis a pápa által is hangsúlyozott egyfajta felekezetközi, vagy felekezeteken felülemelkedő – jelleget, hisz a többi magyar egyház is exponálja majd magát az események során.

Ugyanakkor a Szentszék nyilvánvaló fontosságot tulajdonít annak, hogy a pápa jelenléte az országnak, Romániának is szóljon, így a pápa találkozik majd a román ortodox egyház vezetőivel, s minden bizonnyal politikusokkal is. A miniszterelnök, Viorica Dăncilă épp egy évvel ezelőtt járt a Vatikánban, s az ő vizitje készítette elő a mostani eseményt.

Mind erdélyi magyar egyházi részről, mind pedig a kormány részéről persze úgy próbálják már most felépíteni a látogatást, hogy annak politikai haszna hangsúlyos maradjon, de ne legyen bántóan nyilvánvaló. A magyar katolikus vezetésnek más sem hiányzik, minthogy etnikai feszültséget szüljön az esemény; a román kormány pedig igyekszik máris elejét venni, hogy az ortodox egyház mögé bújó szélsőségesek húzzanak hasznot abból, hogy Ferenc pápa romániai látogatásában azonnal Erdély elszakításának kísérletét vizionálják. Akármennyire is abszurd ez a feltételezés, politikai kamatai nyilvánvalók, elvégre Romániában nem kell migránsozni ahhoz, hogy a populizmus nagyobb teret kapjon, elég a magyarokra mutogatni, s azok nemzetközi – „pápista” – kapcsolataira.

Már meg is indult egyfajta román ellenpropaganda. Egy, még 2011-ben, a vallások – ez esetben a magyar katolicizmus és a román ortodoxia – kibékíthetetlen ellentétének tényét hangsúlyozó aláírásgyűjtés új impulzust kapott a pápai vizit bejelentését követően, s ehhez már ötezren csatlakoztak. Ugyanakkor egy George Simion nevű aktivista, aki Románia és Moldova egyesülésének elkötelezettjeként tünteti fel magát, az Adevărul nevű országos napilapban arról írt, hogy a pápát Csíksomlyón maga Orbán Viktor fogja fogadni. A Putyin-barát magyar miniszterelnökről szőtt feltételezésnek különös pikantériát ad, hogy Simionról sokszor állították, hogy orosz ügynök lenne, s feladata az, hogy a társadalomban eleve meglévő feszültségeket tovább szítsa. Bár ezt a tényt eddig senkinek sem sikerült bizonyítania, de a románságot megosztó moldovai konfliktust illetően eleve kézenfekvő a feltételezés, s ugyancsak az, ha most a pápa látogatása örvén felmerülő magyar-román ellentétek szempontjából vizsgáljuk a kérdést.

Bár Orbán csíksomlyói szerepvállalását a miniszterelnöki szóvivő cáfolta, ám rögtön a nyilatkozat után megjelent egy másik közlemény is, mely szerint a miniszterelnök tárgyalt az erdélyi katolikus egyház fejével, a gyulafehérvári érsekkel, mégpedig arról: Budapest nem akar kimaradni a pápai látogatás eseményeiből, és komoly anyagi segítséggel járul hozzá annak megrendezéséhez.

Felhívtam néhány – az események hátterét is átlátó – erdélyi ismerősömet s érdeklődtem, miért volt szükség az érsek és a miniszterelnök találkozójára épp most. Kérdésemre azt az igen óvatos választ kaptam, hogy a találkozón semmi olyasmi nem került szóba, amit a felek korábban már ne tisztáztak volna, ugyanakkor érzékelhető volt, hogy a pápa erdélyi jelenlétével kapcsolatban Orbán Viktor nem akar „a képből kimaradni”.

Vagyis sikerült a magyarországi hivatalos politikának ismét úgy felhasználnia a határon túli magyarokat, hogy az tovább élezze a történelmileg eleve meglevő nacionalista ellentéteket. Mondjuk, aki Magyarország él, és van szerencséje közelről szemlélni a Fidesz politikáját, az ezen egy cseppet sem csodálkozik. Ám mondjuk, az erdélyi magyar katolikus egyház feje azért lehetne óvatosabb, különösen, ha egy ilyen, közösségét és őt személyesen mélyen érintő, nagy horderejű eseményről van szó, mint Ferenc pápa látogatása. Arról nem is beszélve, milyen megvetés veszi körül Orbánt épp azok körében, akik számára különösen fontos az európai konzervatív – így vallási – értékek ápolása és védelme. Feltűnően gusztustalanná teszi egyébként is e találkozó tényét, hogy az érsek jelen volt azon a szinóduson, melyen Ferenc pápa a Christus vivit című apostoli intelmét ismertette, s amelyet nyilvánvalóan Orbán, Salvini, Le Pen és Wilders közös politikai „credójára” adott, igen határozottan elutasító válasz:

„Egyes országokban, ahová menekültek érkeztek, a migráció jelensége riadalmat és félelmet váltott ki, és ezeket politikai okokból egyesek gyakran még szítják is és kihasználják. Ennek következménye az idegengyűlölő magatartás, amelyre az embereknek határozottan kell reagálniuk.”

Ferenc pápa nyilvánvalóan nem akarja Orbánt viszontlátni Csíksomlyón és másutt sem; az érseknek viszont sikerült mégis „a képbe” tuszkolnia a miniszterelnököt, megalázva ezzel magát a pápát, s saját katolikus közösségét is.

Frissítve!!! Puzsér egyelőre kiszáll, Karácsony: lesz előválasztás

0

A Puzsér Róberttel kidolgozott megállapodás alapján lesz előválasztás – közölte Karácsony Gergely. Előtte a tévés úgy döntött: kiszáll a főpolgármester-jelölti előválasztás tárgyalásaiból a csonka ellenzéki kerületi egyezség miatt.

„Budapesti előválasztás lesz” – közölte Karácsony Gergely. Méghozzá olyan feltételek mellett, amikről Puzsér Róberttel korábban megállapodtunk – tette hozzá az egyik ellenzéki főpolgármester-jelölt.

Puzsér: felrúgták a megállapodást

Ennek előzményeként Puzsér Róbert kampánycsapata azt közölte, hogy egyelőre nem vesznek részt azokon a tárgyalásokon, amelyeken az ellenzéki főpolgármester-jelöltségről kiírandó előválasztás menetéről van szó.

A tévés döntésének indoka az, hogy szombaton az MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum négypárti megállapodása a kerületi polgármester-jelöltek személyéről a Jobbik nélkül történt. (Az LMP kapott ajánlatot, de végül nem egyeztek meg.) Ezt Puzsérék a tavalyi megállapodás felrúgásának tartják. Azét, amelyet a budapesti MSZP-elnökkel, Molnár Zsolttal írtak alá arról, hogy „olyan megállapodásra van szükség egy összellenzéki főpolgármester-jelölt vezetésével, amely minden kerületben elsöpri a Fidesz uralmát”.

Karácsony viszont most azt is közölte, hogy neki nincsenek feltételei,

„aki jön, az jön, aki nem, az nem”.

A kerületi indulásokról pedig csak azokkal a pártokkal tudnak további egyeztetéseket folytatni, amelyek elfogadják, hogy az előválasztás győztesét, a budapestiek jelöltjét támogatják a főpolgármester-választáson – tette hozzá az MSZP támogatását élvező Párbeszéd-társelnök.

Puzsér már vasárnap reagált a szombati négypárti bejelentésre, a Momentumra kihegyezve.

Eszerint a Momentum, amely az elmúlt harminc évet jött leváltani, amelynek elnöksége szóba sem állt vele, mondván, hogy az EP-választásig az „még nem időszerű”, akik hónapokon át tagadták, hogy a szocialistákkal üzletelnek, a fővárosban összebútoroztak az elmúlt harminc évvel. A párt a NOlimpia mögül a budapesti olimpiát megszavazó Karácsony Gergely mögé tántorgott – két évbe sem telt, és az egyetlen ügyüket is elárulták.

Puzsér Róbert a Hír TV-nek azt mondta: mindenképpen elindul a főpolgármesterségért

Ehhez képest a baloldali pártokat vádolta azzal, hogy megosztják az ellenzéket és kiszolgálják a Fideszt.

„Nem akarnak osztozni az ellenzéken és nem akarják leváltani a Fideszt. A Fidesz maradjon hatalmon, az MSZP és a DK meg ellenzékben. Ők az ellenzéki pole-pozícióért hajtanak, ezért szalámizzák le a centrumot” – fogalmazott.

A Momentum – szerinte – ugyanazért csatlakozott a régi ellenzéki pártokhoz, amiért 1994-ben az SZDSZ vagy 2013-ban az Együtt és a Párbeszéd: „a júdáspénzért, a pozíciókért, a polgármesteri helyekért, a felügyelőbizottsági helyekért”.

Az előválasztás Puzsér Róbert szerint csak akkor jöhet létre júniusban, ha Karácsony Gergely kiad egy nyilatkozatot arról, hogy összellenzéki együttműködés lesz nem csak a fővárosban, hanem a kerületekben is – a Jobbikkal és az LMP-vel együtt.

Ha létrejönne az összellenzéki együttműködés minden kerületben, akkor nyitott lenne az előválasztásra. Hangsúlyozta, hogy nem lehet kihagyni a Jobbikot.

Előválasztás: felfüggesztve

Puzsér Róbert felfüggeszti a tárgyalásokat az előválasztásról  Karácsony Gergellyel, miután az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum az LMP és a Jobbik nélkül állapodott meg a kerületi polgármesterjelöltekről, értesült az Index. Ha Karácsony nem vonja vissza a négy párt tegnap bejelentett összefogását, nem lesz előválasztás.

Az MSZP–DK–Párbeszéd–Momentum szombaton jelentette be a polgármesterjelöltjeit. A Jobbik, az LMP, no és persze Puzsér Róbert  felháborodva reagáltak. Így sejteni lehetett, hogy az ellenzéki pártok és szereplők között elmérgesedik a viszony. A dologra nem is kellett sokat várni.
Az Index úgy értesült, hogy Puzsér Róbert stábja vasárnap este jelezte Karácsony Gergelyéknek, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat vele. Ezzel pedig gyakorlatilag kiszáll az előválasztásból.

Karácsony és Puzsér egy sajtónyilvános interjú keretében beszéltek megállapodásukról, miszerint az EP-választás után egy előválasztáson mérkőznek meg egymással. A vesztes hajlandó visszalépni a győztes javára, hogy egyetlen ellenzéki álljon ki Tarlós István ellen.

Úgy nézett ki, hogy Karácsony az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Szolidaritás jelöltje, míg Puzsért az LMP és a Jobbik támogatja. A Momentum nem állított saját jelöltet, hanem csak beáll az előválasztáson győztes személy mögé.

A szombati bejelentés a polgármesterjelöltekről felrúgta ezt a hallgatólagos status quo-t. Azt ugyan hangoztatták, hogy várják és nyitottak az LMP részvételéről tovább egyeztetni, de a Jobbikkal való összefogásról szó sem esett.

Az Index úgy tudja, hogy az LMP a következő ajánlatot kapta az MSZP–Párbeszédtől március végén: négy kerületben (IV., VIII., IX., XXIII.) a párt indíthat polgármesterjelöltet, a fővárosi kompenzációs listán befutó helyet kap, az egyéni választókerületekben pedig 35-re növelheti a mandátumai számát.

Az ajánlatot nem fogadta el az LMP, sérelmesnek tartják, hogy a DK több kerületben jelölhetne, mint az LMP. Szerintük a Jobbik a külső kerületekben biztosan erősebb jónéhány szereplőnél.

Nem csak a szombati bejelentés visszavonását követelik, hanem a Jobbik bevonását is a további egyeztetésbe.

Puzsér követeli, hogy őt is vonják be a további egyeztetésbe, ahogyan Karácsony is részt vett azokon.

Így nem kívánnak addig tárgyalni Karácsonnyal, ameddig a teljes ellenzéket be nem vonják a megállapodásba. A korrekt megállapodáshoz minden pártnak részt kell venni a koordinációban. – mondja Puzsér.

Keressük Karácsony Gergelyt, aki eddig nem reagált az LMP és a Jobbik éles hangú reakciójára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK