Kezdőlap Szerzők Írta Falusi Tamas

Falusi Tamas

270 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nácikártya

Azt mondta Magyar Péter a szombati MTVA székház előtti gyűlésen, hogy: „Ismételj egy hazugságot elég sokszor, és az emberek azt fogják hinni, hogy az az igazság. Ez Adolf Hitler tanácsa a Fidesz, az állampárt propagandájának.”

Ha a mondatok igazságtartalmát vizsgáljuk, azt kell mondani, hogy a hazugságból igazság csinálási módszer Göbbels váratlan felfedezése volt. Nyilván beszámolt róla a főnökének, aki a hatalmat meg a pénzt biztosította a propagandához, azaz Hitler is biztos tudott róla, és akár javasolhatná is bárkinek, ha a feltételek adottak lennének hozzá. De ma már nem azok, így aztán ez nem is tanács, hanem csak történelmi példa. Példa egy adott típusú propaganda technikára, mely a megcélzottak gyönge tájékozottságát használja ki.

A hajdani német propagandaminiszter úgy nyilatkozott, hogy őt magát is meglepte a dolog, de a tapasztalatai szerint így van, és ha valaki tudhatta, hát ő igen. Mi, a modern kor gyermekei már nem lepődünk meg, hiszen tudjuk, hogy a nép döntő részének nincs információja, nem is akarja azokat megszerezni, de még ha megszerezné is, nem tudna mit kezdeni velük, azaz ha nincsenek értelmiségi lángoszlopok, akik mutatják az utat a népnek (nincsenek), a ravasz és becstelen politikusok azt etetnek meg vele, amit akarnak. Igaz, ezt nem csak a modern kor gyermekei, hanem már a régi görög is tudhatták volna, de nem tudták, amire bizonyíték, hogy ők alkották meg a demokráciát. További rákfene, hogy Churchill igazat adott a kritikusoknak, ugyanis ő mondta azt, hogy a demokrácia rossz, sőt nagyon rossz, viszont hozzátette, hogy jobbat még nem találtak ki. Mégse voltak ostobák a görögök.

A néppel való megetetés feltétele persze, hogy a hirdetett hazugsággal ellentétes információ még véletlenül se sulykoltassék, de még csak ne is legyen hallható, azaz sokkal nagyobb saját médiakonglomerátum szükséges hozzá, mint amekkora a politikai ellenfélnek van. Hajh, de tudta ezt Simicska, így aztán az ő tanácsára kezdte el építeni a FIDESZ a sajtóbirodalmát, pénzzel, ravaszsággal, fenyegetéssel, és hogy még kövérebb legyen a lúd, 2010-ben hatalomra jutva lenyúlták a komplett közmédiát is, amely már kizárólag FIDESZ propagandát közvetít. A közmédia hatalmas előnye, hogy egyrészt mindenütt fogható, másrészt vidéken ezt szokták meg a népek, ezt nézik meg hallgatják szinte automatikusan.

A közmédiában az még a jó, hogy mivel elvileg a közé, ezért a köz is fizeti. A FIDESZ-nek, az Orbán családnak és a NER arisztokratáknak nem kerül egy fityingjébe se. A jelenlegi juttatás az MTVA-nak 140 milliárd/év, és ugyan kiszámolhatnám, hogy ebből évente hány kórházi klímát lehet felújítani, vagy hány vadiújat lehet telepíteni, de nem számolom ki. Legyen elég annyi, hogy a gyermekkórház a nyáron 10 millióért állt ki a sarokra kunyerálni, amely 10 milliónak a közmédia éves költsége a 14.000-szerese.

Az ellenzéknek az a baja, hogy nekik elhanyagolható mennyiségű médiájuk van. Darabra is, méretre is kevés. Többen vitatkoznak ezzel, mondván, hogy a függetlenek, mivel rosszat írnak Orbánról, ők is ellenzékiek (a FIDESZ szerint „baloldaliak”, hehe), csakhogy a függetlenek az ellenzékről is csak rosszat írnak, őrizvén függetlenségüket. Így mintha még hasznot is hajtanának Orbánáknak, mivel a szavazó azt mondja magában, ha ez is rossz, meg az is, akkor minek váltsuk le a regnálókat? Az, hogy Orbánról sokkal több rosszat, ráadásul nem szubjektív, hanem konkrét rosszat lehet írni, nem érdekel senkit.

Magyar Péternek a jelenlegi helyzet nem tetszik, ezért ment el az MTVA székházhoz, és ezért mondta ott azt, amit mondott. Az óellenzéknek sem tetszett a helyzet, sőt nekik már régóta nem tetszett, például öt évvel ezelőtt (akkor Magyarnak még tetszett) a gonosz óellenzékiek behatoltak az MTVA székházba, és erőszakot alkalmaztak szegény biztonsági őrök ellen, akik testi épségüket nem kímélve próbálták elhárítani a durva támadást. Sajnos az egyik őr komolyan megsérült, amikor csak hatan maradtak a közismert vérivó, pillanatnyilag a földön fekvő Varju László ellen, de még ebben a beszorított helyzetben sem adták föl! Nem is röhögte ki őket senki az „Ezek biztonsági őrök? Hahaha!” lebecsmérlést hangsúlyozva, mert a hősiesség mindig elnyeri jutalmát. A bíróság nem is őket ítélte el, hanem a vérivót!

Az óellenzékről az újellenzékre visszatérve, Magyar fenti mondatairól a FIDESZ sajtó is beszámolt. A Demokrata például azt írta:

„Gyurcsányi retorikát alkalmaz Magyar Péter, elővette a nácikártyát

Magyar Péter szombati tüntetésén Adolf Hitler és a magyar kormány között vont párhuzamot, a zsidószervezetek sorra ítélik el a Tisza Párt elnökének megnyilvánulását. Nem a Tisza Párt elnöke az első azonban a baloldalon, aki előveszi a nácikártyát: korábban Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos is nyilatkoztak hasonlót.”

A párhuzam kapcsán Szalai Kálmán, a zsidó civil szervezet Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára a Mandinernek elmondta: bár minden politikusnak nyilvánvalóan az a célja, hogy a győzelme érdekében hangzatos kijelentéseket tegyen, a nagyotmondásnak, hatásvadászatnak is van egy határa. Az áldozatok emlékét is sérti Magyar Péter kijelentése… Magyar Pétert mindenképpen arra figyelmeztetnénk, hogy bármiféle párhuzamot vonni és egyenlőségjelet tenni a náci rémuralom és a jelen magyar társadalma között, nem pusztán hiba, hanem az áldozatok emlékét teszi semmissé – mondta. Arról nem is beszélve, hogy a Tisza Párt vezetője akkor nyúlt ehhez az eszközhöz, amikor tudvalevő, hogy az elmúlt tizennégy évben a magyar kormány soha nem látott mértékű forráshoz juttatta a zsidó közösségeket a felvirágoztatásukra.

Értékelve a fenti akármicsodát:

  • Magyar valóban párhuzamot vont Adolf Hitler és a magyar kormány között, mégpedig jogosan. Mindkettő ugyanazt a technikát alkalmazza: lenyúlja a média nagy részét, és ismételgeti a hazugságokat. Mindezt főleg közpénzből fizeti (a nem állami médiumok pénzének nagy része is onnan van, többek közt a Demokratáé is).
  • Magyar nem azt mondta, hogy a magyar kormány náci, hanem hogy ugyanolyan módszert alkalmaz, mint a náci kormány. És ez egyértelműen így is van. Hogy ez a tényszerű hasonlóság mennyiben „teszi semmissé az áldozatok emlékét”, azt a „nagytudományú” Szalai Kálmán úrtól kellene megkérdezni. Az „egyenlőségjel tevést” nem kell megkérdezni tőle, az egyértelműen ostobaság, Magyar ilyet nem csinált.
  • Ha nem kérdezzük meg, a titkár úr utolsó mondata akkor is pontos választ ad elemi felháborodásának okára: „… az elmúlt tizennégy évben a magyar kormány soha nem látott mértékű forráshoz juttatta a zsidó közösségeket a felvirágoztatásukra.”

Aha. Van az a pénz.

  • Gyurcsány Sulyokról: „Ha azonosul náci apjával, akkor mocskolja az egész jobboldalt, melyet képvisel, mocskolja a kormányfőt, aki jelölte őt.

Ha azonosul, akkor a náci kártya elővétele jogos. Egyébként ebből egyértelmű, hogy Gyurcsány Sulyokot nácizta le, őt is csak akkor, ha azonosul apjával, azaz nem „a teljes jobboldalt”. A Demokrata tehát vagy hülye, vagy hazudik.

  • Hadházy 2021-ben: „a magyar miniszterelnök nem egyenlő a német legfőbb vezetővel, bár a magyar propagandisták feltűnően gyakran használják Goebbels módszereit”.

Teljesen ugyanaz az eset, mint Magyaré. Semmiféle lenácizás, semmiféle holokauszt áldozat sértés, csak a módszerek azonosságának megállapítása. Jogosan.

  • Márki-Zay 2020-ban: Egyszerűen az történik megint csak, hogy egy újabb olyan gumicsontot talál Orbán Viktor, ami mentén egyrészt meg lehet osztani az országot, és indulatokat lehet kelteni egy csoport ellen, és majd megmentőként természetesen ismét Orbán Viktor fog megjelenni. Volt már ilyen megmentő a világtörténelemben egyébként, Adolf Hitlernek hívták, ő hasonlóképpen tudott egy rendkívül erős és bátor ellenséget találni a zsidóság személyében, majd őket fényesen le tudta győzni. Orbán Viktor hasonlóan bátran talál mindig ellenfelet…”

Ez is ugyanaz. Semmiféle lenácizás, semmiféle holokauszt áldozat emléksértés, csak a hitleri és az orbáni módszerek azonosságának megállapítása. Jogosan.

A tanulság? Ha valaki arról értekezik, hogy Hitler is lélegzett, meg Orbán is lélegzik, abból még nem kellene rögtön azt gondolni, hogy ez Orbán, plusz a FIDESZ, plusz a teljes jobboldal lenácizása, mert az nem igaz. Abból, hogy a Demokrata mégis ezt sugallja, persze nem lehet megállapítani, hogy a lap hülye vagy át akarja verni a népet, ők ugyanis azt írják, amit mondanak nekik.

Hogy kik mondják, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom.

Élet

Irigylem a vallásosokat. Nekem az élet küzdelem, harc az elemekkel, embertársaimmal (szellemi szinten természetesen), a tárgyakkal, a rosszul alakuló helyzetekkel meg a szerencsétlen folyamatokkal, és bár vannak napok, mikor megnyugodva fekszik le az ember azzal a tudattal, hogyha csak egy kicsit is, de jó irányba változtatta meg a világot, pontosan tudja, nem biztos az, hogy amit ő jó iránynak hisz, az tényleg jó irány. Egyébként is ki mondja meg, hogy melyik az, és milyen alapon?

A vallásosok esetén ilyen gond nincsen, minden meg van mondva, minden le van írva, azt kell követni, nincs mese. A gondolkodás ellenjavallt, de hogy akkor a Jóisten mi a fenének teremtett minket gondolkodó lényeknek, az a logika számára rejtély, melyet az emberiség sohasem fog megfejteni. A kezelési utasításainkban (Korán, Biblia, egyéb szent füzetek) a gondolkodás még érintőlegesen sem szerepel. Mindenre tudják a választ, oszt kész. Ami nincs leírva, abban Isten szolgája az illetékes, kérdés nyitva véletlenül sem marad.

Szóval a vallásosok méltók az irigylésre. Nekik csak a Próba helyszínén, a Siralomvölgyben kell pár évig előírás szerint viselkedniük, akkor a próba sikeres, az „ufarszin” rájuk nem vonatkozik, és máris övék a Mennyek országa, ahol szeretteikkel együtt majd boldogan élnek örökkön örökké, ámen. Ennyike. Fiatal koromban persze még ennél is jobban tetszett nekem a mohamedán Paradicsom, ahol egyhangú, unalmas boldogság helyett zaftos örömök várják a férfiembert. Igazán érdemes magunkkal együtt néhány gyaurt is felrobbantani, hogy minél hamarabb ott találjuk magunk a hurik közt, természetesen. Miért nem lettem akkor Allah követője, egyben fanatikus terrorista? Hát… nem is tudom… hogy jól kiszúrtam önmagammal, az viszont tuti.

A közelmúltban sokszor szólt a fáma Karsai Dánielről, akit Isten kegyetlen módon büntetett. Egyrészt gyógyíthatatlan betegséget küldött rá, amit még kibírna az ember, hisz’ így hamarabb a mennybe jut, de megverte vallástalansággal is, azaz elvette tőle a reményt. Igaz, hogy ez a büntetés semmi Szodoma és Gomorra szőnyegbombázásához képest (még a csecsemők is elpusztultak, és mind Pokolra került, gondolom), hát még a teljes emberiség kiirtásához képest, mikor csak Noé és a családja maradt életben. Hogy Karsai mit vétett, azt nem tudom, de valamit biztos, hiszen az ember bűnben fogant, és a bűnben él. Vagy csak próbára tette az Úr kedves teremtményét? De akkor miért őt? És másokat miért nem? Ezek nagyon ostoba kérdések, mondják a hívők kórusban, mivelhogy, mint az köztudott, az Úr szándéka kifürkészhetetlen.

Irigylem a vallásosokat. Mindenre van még az egyszerűbb emberek számára is tökéletesen érthető válaszuk.

Karsai sajnos tisztában volt vele, hogy ő majd hamar belehull a semmibe a fájdalmas és teljes tehetetlenségben töltött élet végén, ezért egy rendkívül okos gondolattal harcot indított a saját élet saját kézbevételének jogáért. Ennyit tudott tenni a világ jó irányba való megváltoztatása érdekében. És meg is tette, amit megtehetett.

Ezt a vallásosok igencsak rossz néven vették. Náluk ugyanis az élet szent. Ezt úgy kell érteni, rettenetesen küzdenek azért, hogy minél több fogantatás történjék, azaz tilos a védekezés, tilos az abortusz, tilos az eutanázia, ami „Az Úr a saját képmására teremté az embert” információval, valamint a „Sokasodjatok és szaporodjatok!” paranccsal együtt teljesen úgy néz ki, mintha az alienek itt a Földön egy génbankot hoztak volna létre arra az esetre, ha náluk otthon probléma lenne a vérvonallal. A génbank rendkívül sikeresnek bizonyult, 2022-ben elértük a nyolcmilliárdos létszámot, ami egy ekkora ragadozó esetében, a Föld méretét is figyelembe véve, egészen elképesztő eredmény. Persze hiába mindez, teremtőink nem jönnek vissza már soha, ugyanis rég kihaltak. Ahogy majd mi is. Nemsokára.

Ami nem teljesen világos, az a vallásosok abnormális ragaszkodása ahhoz, hogy mások élete az ő ügyük, és követelik a teljes beleszólást. Orbánt még megértem, mert miután lenyúlta a nyugdíjkasszát, nagyon kellenek neki az új magyar fiatalok ahhoz, hogy ne zuhanjon össze a nyugdíjrendszer, na de a többi vallásos! Az Úr bízta meg őket ezzel? Vagy ha nem ő, akkor kicsoda? Hol a megbízólevél? Esetleg maguktól találták ki az Úr szándékát, amely ugyan kifürkészhetetlen, de ők ennek ellenére mégis? És véghez is akarják vinni tűzön-vízen át? Az emberiségnek persze sokkal jobb, ha inkább csökken a létszám, mert a bolygónak szemmel láthatóan kezd elege lenni, és ha komolyan morcossá válik, akkor nekünk annyi, akármit is akarna az Úr! Igaz, a vallásosok társasága nem egy libernyák banda, ott az engedékenység maga az istentagadás, ezért kemények, mint a vídia. Az Úr ugyan mindenkinek mindent megbocsát, de ők semmit senkinek! És a politikai hatalmat használják arra, hogy biblikus nézeteik alkalmazásával mindenkit kordában tartsanak.

A konkrét sztori:

Kroó Zita, a Pesti Srácok műsorvezetője a csatorna egyik adásában arról beszélt, nem érti, hogy Karsai Dánielben „miért nem volt annyi türelem, hogy megvárja, hogy az élet mondja: Danikám, akkor most van vége”. A műsorvezető olyat is mondott, hogy szerinte az élet kezd nevetségessé válni, mert már abba is bele akarunk szólni, hogy mikor akarunk szülni és mikor halunk meg, de közben nemcsak Karsai Dániel türelméről kezdett el értekezni, hanem a beszélgetés egy pontján már a programozott császármetszéshez kezdte el hasonlítani az alkotmányjogász szomorú esetét.

A szöveg persze nagy feltűnést keltett, és sokan nehezményezték Kroó mondatait, aki egy bejegyzéssel válaszolt:

Kedves őrjöngők, akik a Karsai Dániel téma miatt most megölnétek engem. Nézzétek meg a teljes vlogot, ne csak szalagcímeket olvassatok. Arról szólt ugyanis az, amit mondtam, hogy az életet Isten adja és ő is veszi el. Tudom, ti ezt másképp látjátok, de legyetek annyira liberálisok, hogy az én véleményemet is elfogadjátok.”

Én magától értetődőn és bármi fajta nehezményezés nélkül szoktam elfogadni mások véleményét. Simán belenyugszom, ha valaki úgy gondolja, mindannyiunk életét és halálát illetően a Jóisten az illetékes. Szerintem nyugodtan gondolja úgy, még csak azt sem mondhatom, hogy téved, hiszen ebben a témában én éppúgy nem tudom igazolni a magam véleményét, ahogy Kroó sem a sajátját. A témát illetően két megjegyzésem azért lenne.

  • Hit alapján ítélkezni, sőt másokat a saját hitünk szerinti viselkedésre bíztatni, pláne kényszeríteni, nem szép dolog. Azt lehet mondani, hogy én másképp tettem volna, és vállalom a további fájdalmas és keserves életet, de mást bíztatni rá, hogy csak szenvedjen tovább, az Úr majd örül neki alapon, eléggé durva hozzáállás. Aki ráadásul ezzel kapcsolatban a halál kultúrájáról beszél, azt inkább nem minősíteném. Mivel minősíthetetlen. Az már nem viselkedés.
  • Vajon honnan tudja a hite alapján nyilatkozó, hogy az Úr nem pont azt akarta, hogy Karsai kövessen el eutanáziát? Vajon honnan tudja, hogy nem ez volt a terve Karsai életével, hogy haljon meg előbb, és ezért bocsátotta rá a szenvedést? Honnan veszi, hogy egy ember, például ő az Úr akaratát semmibe veheti? Ilyenkor nem elég az „azt hiszem”. Sokkal valószínűbb pont a vallásosok szerint hogy bárhogyan történik is, hajszálra az volt az Úr akarata. Akkor viszont honnan veszik a bátorságot, hogy az Úrhoz képest roppant szegényes agyműködésükkel bármibe, ismétlem, bármibe beleszóljanak? Mintha ők lennének az Úr! Botrányos dolog ám ez arrafelé!

Engem mindig a fölény zavar. Az ítélkezés. A világon sokkal több a bizonyíthatatlan, követhetetlen és emberi ésszel felmérhetetlen ügy, mint amennyi bizonyítható, ezért engedjük meg embertársainknak, hogy ha másokat konkrétan nem bántanak ezzel, amit akarnak, azt csináljanak. Utálom a szörnyülködőket, akik mindenhová felháborodni járnak.

A Karsai által tervezett eutanázia egy emberrel biztosan jót tett volna, ha odáig eljut életében, a többieknek abszolút közömbös, így aztán számomra érthetetlen, néhányuknak mi a baj vele.

Az Úrnak akarnak segíteni? Kösz, híveim, de ne. Mondaná az Úr, ha beszélne velünk.

Hazudós

Olvasom itt a lapban Bolgár úr rovatát, és bizony már nem is csodálkozik az ember. Hogy min? Hát azon a permanens miniszterelnöki hazudozáson, amelyet Szerző hetente tár az olvasó elé. Mivel pedig ez így megy sok éve, könnyen mondható, hogy jelenlegi miniszterelnökünk akkora hazugságvárat épített és épít magának, amelyben akár több NER is elférne – a hazugságok révén sikeres, sőt fölényes választási eredmények legalábbis ezt mutatják. Jól kell hazudni, oszt annyi. Remélem, érthető.

Fölvetődik persze a kérdés, vajon a miniszterelnök úr tényleg hazudik, vagy rosszemberek direkt félretájékoztatták, bár utóbbi nehezen lehetséges, hiszen a hazugságok mennyiségéből és minőségéből következően nagyon hülyének kell ahhoz lenni, hogy az ember mindezt elhiggye, sőt továbbadja. Mivel pedig a miniszterelnök úr pozíciójából adódón eleve okos, a 2. változat hanyagolható. Habár az utóbbi időben (úgy hat-nyolc éve) egyre inkább vannak kétségeim.

Ezek a hazugságok nem ám zártkörű, magán, sőt családi megbeszéléseken hangzanak el, és aztán titkos hangfelvételeken jutnak ki a nagyvilágba, mint az őszödi MSZP képviselők, Portik Tamás vagy Magyar Péter esetében, hanem nyilvánosan, direkt a népnek címezve. Így adatnak a miniszterelnök úr… khm, közreműködése révén ország-világ tudtára. Az ország-világban persze elég sokan vannak ám, akik értenek a dolgokhoz, így akár el is terjeszthetnék a nép közt, hogy ezek bizony mind-mind átverések, a miniszterelnök úr csak hülyít titeket, úgy hogy ébredjetek már föl végre!

Szép is lenne, de nem így van. Bolgár úrnak meg egy korábbi rádiós műsorából adódón kevés a hitele a nép közt (nem az ő hibájából, hanem jóval inkább a műsort „értelmezők” rosszindulata révén), több vállalkozó meg sajnálatos módon nem akad, az az egy darab hang halk és a nép szerint megbízhatatlan, így aztán mindenki simán lép túl az eseten, mintha természetes lenne demokráciákban.

Az ég kék, a fű zöld, a miniszterelnök hazudik.

Így aztán, ha már csillagok sem lennének az égen, Orbán Viktornak akkor is tuti a kétharmada.

Szóval bele. A nép képébe. Nyilvánosan. Ez így egyértelmű, elhangzásuk le nem tagadható. Nemhogy elhangzottak, de büszkén hangzottak el az ominózus mondatok, mert a miniszterelnök úr ezekkel dorongolta le a benne kételkedőket. A kicsempészett titkos hangfelvétel különben sem komoly dolog, hanem jóval inkább mulatságos módszer, mint mikor Gyárfás azért kapott 7 év letöltendőt, mert „a hangfelvétel tanúsága szerint” a Portik féle provokációs mondat elhangzása után széttárta a kezét. Legalábbis Portik azt mondta, hogy széttárta, ugyanis a hangfelvételen a széttárás nem hallatszott egyértelműen. Bizony, T. Hölgyek és Urak, ennyi elég 7 év börtönhöz, úgy hogy tessék vigyázni, mit beszélnek a feleségük, a férjük, az ismerősük, vagy a gyerek előtt! A „frakció előtt” az súlyosbító tényező, az eredmény országos és örökös gyűlölet. Ha valakit ez a dolog részletesebben érdekelne, itt, itt és itt utána nézhet.

Ezen igazmondási megbicsaklásokat a miniszterelnök úr láthatóan nem szégyelli. Mikor egyszer szembesítették az általa közöltekkel, könnyed fölénnyel jegyezte meg, hogy „Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok!” Ez a mondat egyértelműen azt jelenti, hogy „Hazudtam, és még fogok is”. Mindenkinek azt jelenti. Az idiótáknak éppúgy, mint a közepes értelműeknek. Ebből következően akárhogy is csűrjük csavarjuk, mint NER lapok az Orbán Balázs féle ötvenhatot, attól az értelme nem változik. Ebből következően Orbán maga is tudja, mit tesz, és nem akar változtatni rajta.

Hazugságból kétféle van, közvetlen és közvetett. Azt állította például Orbán a szocialista pártelnöknek adott parlamenti viszonválaszában, hogy „önök sokkal kevesebbet költöttek oktatásra és egészségügyre is, mint ahogy azt a mostani nemzeti kormány teszi”. Ez természetesen így igaz, a rendkívül nemzeti kormány dicsősége tehát szárnyal, mint a kacsamadár, és ha infláció meg GDP növekedés nem lenne, örülhetnénk akár mi is. De nem örülhetünk. Ugyanis:

  • 2010-ben az egészségügyre az állam a GDP 4,5 %-át költötte (akkori éves GDP 27.500 HUF), 2023-ban meg csak a 3,6 %-át (akkori éves GDP 79.200 HUF). A 2010-es érték tehát 1237 milliárd, a 2023-as érték meg 2850 milliárd, azaz utóbbi tényleg több, ahogy derék miniszterelnök urunk mondotta volt.
  • Szép is lenne – ha nem lett volna infláció. De mivel volt (a miniszterelnök úr hiába tett úgy, mintha nem lett volna), ezért a 2010-es 1237 milliárdot nem az előbb számolt 2850 milliárddal, hanem az inflációval lefelé módosított 1339 milliárddal kell összehasonlítani, az egészségügyi kassza növekménye nem 1613, hanem csak 102 milliárd. Azaz az emelkedés a GDP 0,37 %-a. Nem évente, hanem 2010. óta összesen!
  • Még mindig jól állunk, mondhatná az egyszeri választó, hiszen az összeg a sok évnyi Orbán regnálás alatt ezzel a 102 milliárddal mégiscsak növekedett! Igaz, mondjuk mi ravaszul somolyogva, viszont, emeljük föl a mutatóujjunkat, ha megnézzük, hogy a GDP ezen időszak alatt 35 %-kal nőtt, akkor látható, hogy az egészségügy jócskán veszített a súlyából a többi ágazathoz képest. Kevesebb a fizetés, kevesebb a felújítás, kevesebb minden, mint amennyi az ágazatban lehetne, azaz az Orbán regnálás miatt az egészségüggyel együtt két csoport járt rosszul: az ott dolgozók meg a betegek.
  • Na de a GDP mégiscsak nőtt 35 %-kal – erősködik tovább az egyszeri választó, és igaza is van. Egyetlen baj, hogy a 14 év alatt a hozzánk hasonló közép-európai országoké jobban nőtt, azaz nem az Orbán kormányok érdeme a 35 %-os növekedés, hanem az Orbán kormányok szégyene, hogy csak 35 % (átlag évi 2,3 %), hiszen ha jobban dolgoznak, nem hagyott volna le minket még Románia is.

Az oktatással sajnos ugyanez a helyzet, és hiába mondott a miniszterelnök igazat, én ezt kijelentését is a hazugságok közé sorolom. Az pedig, hogy a legócskább módon használta ki a választók információhiányát és a többség gyengébb adatfeldolgozási képességeit, a művön már csak a korona.

Azt is állította a miniszterelnök (ugyancsak a Parlamentben), hogy „az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil. Az államadósságot csökkenő pályán tartjuk; 75 százalékon áll, de nekünk az 50 százalék alatti szintet kell megcéloznunk.

  • Bizony ám! Annyira stabil, hogy az már közmondásos. A negyedéves teljesítmények (ipar, GDP) alig győzik egymást alulmúlni, ugyanolyan adóskategóriában vagyunk az S&P-nál, mint 2010-ben a világválság idején (BBB-), a forint értéke táncot jár az 1/400 EUR körül (2010-ben 1 EUR = 272 HUF), a tervezett éves adósságot folyamatosan fölfelé, a tervezett GDP növekményt folyamatosan lefelé módosítják (már csak 1 – 1,8 % várható). Ki idegeskedne itten, tessék mondani?
  • A csökkenő pálya, kérem, az csökkenő pálya, és punktum! Ahhoz képest, hogy a GDP arányos adósságráta 14 éve névlegesen 80 % volt, a 14 év alatt úgy csökkent 5 %-kal, mint a veszedelem. Évi átlag 0,36 %. Észvesztő ütem.

Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányváltáskor találtak még a mázlista Orbánék 2700 milliárdot a fiókban (MANYUP kassza, az akkori GDP 10 %-a), akkor a tényleges adósság 2010-ben nem 80 %, hanem csak 70 % volt, ami kevesebb, mint a mai 75 %. Hol is a csökkenő pálya, T. NER urak?

A MANYUP kasszát persze Orbánék azonnal lenyúlták, aminek kettős előnye volt: egyrészt maga  pénz (akkoriban hatalmas összeg) igencsak jól jött nekik, ráadásul megszabadultak az évenkénti befizetés nyűgétől is, amit az előző kormányok szorgalmasan teljesítettek, így gyűjtvén össze a 2700 milliárdot. Az, hogy még évi 1200 milliárdot kaptunk az EU-tól is, már csak a hab az Orbánnak kétharmaddal felszolgált tortán, mégsem sikerült 14 év alatt adósságot csökkenteni.

  • Megcélozni, azt lehet. Nem csak az 50 % (természetesen) mínuszt, hanem akár a 80 % pluszt is, azaz hogy mi hitelezünk Kínának a GDP 80 %-a erejéig, de már az 50 % is olyan mintha a mi derék utcai harcosunk a Duna budai oldaláról akarna sallert adni a Pesten tartózkodó államadósságnak. Azaz emeletes butaság.

Az ember mindezt átgondolva csodálkozni kezd. Hogy lehet ennyi mindent számító módon a nép torkán lenyomni? Át kell értékelnem a dolgokat, teszem föl, így: ezeket a fenti számokat valakik mondják a miniszterelnök úrnak, Varga, Matolcsy, esetleg többen is, ő mindet felírja, és mikor beszorul a lába, a legnagyobb lelkinyugalommal vág vissza velük. Hogy pontosan hogy is van, azzal nem szükséges foglalkoznia. Mindenre van ember, néha több is, mint kellene. Sok az éhes száj, mint köztudott, azokat  etetni kell.

A felírtakat ő csak használja. Nem dolgozza fel. Úgyse tudná értékelni, valószínűleg.

Nagy szerencse, hogy ennyire békepárti és patrióta a mi nemzeti kormányunk miniszterelnöke. Hogy néha átveri a népet? Hát istenem. Senki sem tökéletes.

Beavatkozás

Néha olyan érzés fogja el az embert, hogy sokkal jobban menne az ország szekere, ha például Sz.P. nem szólna bele a magyar külügyekbe, ehelyett két futsal meccs között szíjat gyártana. O.V.-vel sem jártunk igazán jól, mert még a gazdag szőlőtermést sem biztosítja, nemhogy vezetné az országot… illetve hát vezeti, csak nem oda, ahová kéne. És hogy ráadásul az orránál fogva, sőt 14 éve korlátlan hatalommal, az ám a valami! Kösz az illetékeseknek.

Mint azt olvashattuk mostanában, derék külügyminiszterünk szíjgyártás helyett bekérette a német nagykövetet. Bizony! Csak úgy fogta magát, és bekérette. Karakán magyar módra. És adott a pofájának piszkosul. Mint írja a fészbúkon:

Németország budapesti nagykövete tegnapi beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe. A hazánkban szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárjuk a tiszteletet, ezért a nagykövet beszéde teljességgel elfogadhatatlan. A nagykövetet délutánra bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.”

Az okot, illetve hát a bűnt plusz tiszteletlenséget illetően a következők tudhatók:

Az ünnep előestéjén tartotta meg hagyományos fogadását a budapesti német nagykövetség a német egység napjának alkalmából. A német egység napja október 3-a, ekkor egyesült újra a Német Szövetségi Köztársaság a Német Demokratikus Köztársasággal. Julia Gross, Németország Magyarországra akkreditált nagykövete a fogadáson mondott nyitóbeszédében megemlékezett a magyarok jelentős szerepéről, melyet a német újraegyesítésben játszottak. Úgy fogalmazott, hogy akkor hazánk jelentős bizalmi tőkét szerzett magának. Utána viszont a Magyarországot érintő bizonytalanságokat is szóvá tette, mégpedig ekképpen:

Jelenleg aggodalommal látjuk, hogy a magyar kormány ezt a tőkét, amely az Önöké is, egy teljesen bizonytalan célú és bizonytalan kimenetelű politikai fogadás tétjeként kockára teszi. Ez a bizalom mostanában egyre jobban megrendül. Most nem az elmúlt héten bizonyos politikusoktól hallott bizonyos kijelentésekre utalok, hanem kellemetlen esetek, elméletek, intézkedések és provokációk egész sorára, amelyeknek, úgy tűnik, nincsen semmi más céljuk, mint hogy kétséget ébresszenek Magyarország megbízhatósága iránt. A Magyarország  soros EU-elnökségünk kezdetével egybeeső miniszterelnöki békemisszió, illetve a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli magyar színjáték ilyen. Feltételezem, hogy önökben, magyar választókban – teljesen mindegy, hogy milyen a politikai irányultságuk – egyre gyakrabban merül fel a kérdés: hogy szolgálja ez az én érdekemet, mennyiben teszi ez jobbá az életet Magyarországon”.

Megjegyezve, hogy a többnapos geszti kihelyezett kormányüléssel egybeeső eseményen a kormány nem miniszteri, csak annál alacsonyabb szinten képviseltette magát, Gross nagykövet azt javasolta a jelenlévőknek, hogy:

Ha Önök azt akarják, hogy ismét közeledjünk egymáshoz, ha azt akarják, hogy Magyarország a tisztelet- és bizalmi tőkéjét a polgárai javára tudja fordítani, ha Önök azt akarják, hogy újra láthatóbbá váljék az, ami a német-magyar barátságot alkotja, akkor kérem, mondják el ezt úgy, hogy azt meghallják. Mondják el barátaiknak, családtagjaiknak, munkatársaiknak, polgármestereiknek, országgyűlési képviselőjüknek, a kormány képviselőinek.”

A beszédet illetően a nagykövet asszony természetesen azzal kezdte, hogy a magyarok jelentős szerepet játszottak Németország újraegyesítésében, és, mint tudjuk, ebben Németh Miklós akkori kormányfő, és Horn Gyula akkori külügyminiszter játszotta a magyar főszerepeket. Ezt a németek elismerik, és Magyarországot tisztelik emiatt. Wertheim városában a Reinhardshof negyed utcáit híres politikusokról nevezték el, mások mellett Willy Brandt néhai szociáldemokrata kancellárról, Ludwig Erhard volt kereszténydemokrata kancellárról, a „német gazdasági csoda atyjáról„, vagy Charles de Gaulle néhai francia köztársasági elnökről. Itt van a Horn Gyula utca is.

Magyarországon természetesen nem lehet Hornról közterületet elnevezni, mert:

„…közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.”

Ezért például rólam is tilos bármit elnevezni, mivel a hetvenes évektől kezdve számos energetikai létesítmény (erőmű, fűtőmű, fűtőerőmű) tervezésében és üzembe helyezésben vettem részt, amelyből a szovjetorosz gyarmati rendszer kiépítésben és az elnyomás fenntartásban játszott szerepem nyilvánvalóan kiderül. Orbán Viktor a Kádár alatt történt „tevékenysége” miatt simán kaphatna utcát (nem nagyon dolgozott akkoriban – a vezetőképzőben való rövid felbukkanását kivéve), és csak a mai saját önkényuralmi rendszerének megalapozása, kiépítése és fenntartása lehetetlenítené el az „Orbán Viktor híd” névadó ceremóniáját, mely Gyurcsányéktól lendületes ívben vezet a semmibe.

Félretéve az utcanévtáblákat: mint azt Sz.P. bejegyzésében olvashattuk, a német nagykövet asszony vette a bátorságot, és beleavatkozott a belügyeinkbe, súlyosan megsértve ezzel Magyarország szuverenitását. Ebből először azt kell megvizsgálni, hogy a kormány kritizálása mennyiben Magyarország kritizálása, és hogy a kritizálás mennyiben tiszteletlenség.

Az ugyebár egyértelmű, hogy a kétharmadokkal Magyarország népe derék miniszterelnökünket abszolút hatalommal ruházta fel, melyet csak saját jóízlése korlátoz(hatna). Ha ugyan egyáltalán. A fentiek szerint így tényleg mondható, hogy ő egyszemélyben Magyarország, mert az van, amit ő akar, és kész! Bírálni lehet (ugye hogy demokrácia ez, hülye libernyákok!), de megváltoztatni semmiképp.

A másik kérdés, hogy a kritika tiszteletlenség-e. Bizony hogy az! „Csak dicséret illet, nem bírálat!” mondá az Úr, és korlátlan hatalom esetén ez így igaz. Az egyetlen gond Orbán Viktor esetében, hogy ő csak Magyarországon kapott kétharmadot, az Unióban nem, így tehát ha itthon bírálatot kap a kormány, illetve hát a miniszterelnök, az tiszteletlenség Magyarországgal szemben, míg ha nem magyar ember kritizálja, akkor az ugyan szintúgy Magyarországgal szemben, de nem tiszteletlenség.

A német nagykövet asszony állítása nem vitatható. Magyarország, azaz Orbán Viktor tényleg az EU rosszcsont gyereke, aki külön-külön és együttesen is szünet nélkül rugdossa „az EU bürokratáit”. Ebben a probléma az, hogy ezzel, a többiek által leginkább feltűnési viszketegségnek látott harcmodorral nem a jelentősége lett nagyobb derék miniszterelnökünknek, hanem az elutasítottsága (kivéve Trumpot meg az EU szélsőjobbosait), és mikor odáig megy, hogy már az EU normál működését blokkolja, az a bürokratákat egyre jobban idegesíti. Ergo egyéni haszonszerzés helyett egész Magyarországnak komoly kárt okoz, mert rajta keresztül már nagyon utálnak minket, és azt sem nagyon kapjuk meg az EU-tól, amit kis jóindulattal meg tudnánk kapni. Elfogyott a jóindulat sajnálatosan.

A nagykövet asszony azzal folytatta, hogy gondolkodjanak már el a magyarok, használ-e ez a viselkedés nekik személyesen, vagy káruk származik belőle. Felmerül tehát a kérdés, ezzel a gondolkodásra való felszólítással beavatkozott-e a belügyeinkbe? Kiindulási tényként rögzítendő, a kormány és végső soron Magyarország célja a népi nemgondolkodás feltétlen fenntartása. Erős várunk nékünk a hit, a francnak kéne aztat bonyolítani!

Ebből következően azt kell mondanunk, hogy igen, a nagykövet asszony beavatkozott, hiszen a szuverenitás alapvető része a hazai regnálók diktátuma szerinti népi nemgondolkodás, nem ám pedig a népi „úgygondolkodás”, ahogyan azt gyanús külföldiek javasolják neki! Rövid fontolgatás után megállapítható, ez a gondolkodásra való felhívás egyrészt a magyar szuverenitást súlyosan sértő módszer, másrészt a beavatkozás egyértelműen fennforog. Arról, hogy mennyire súlyos, még vitatkozhatunk, de sok értelme nincs.

A beszéd vége az igazán ütős, amelyben a nagykövet asszony veszi a bátorságot, és (hoppá!) feltételeket szab a független és büszke magyaroknak, az EU tagállamaival való jóviszony fenntartását illetően, sőt arra bíztatja őket, hogy mondják el a feltételeket mindenkinek, még a kormánynak is, ami aztán derék külügyminiszterünk szerint végképp elfogadhatatlan! Nem elég, hogy súlyosan sért minket mimagyarokat (= miniszterelnök úr), de még ingyen propagandát is követel magának az asszonyság? Más beavatkozók legalább pénzt adnak a dollárbaloldalnak az aknamunkáért, de ő még azt sem! Hát mit képzel az ilyen?

A fentiek alapján megállapítható, hogy Sz.P.-nek nagyonis igaza van, mikor a beszédet hazánk ellen irányuló durva támadásnak fogja fel. Ám vigyázat T. Hölgyek és Urak! Ugyanis ha annak az értelmét és a jelentését is figyelembe vesszük, amit a nagykövetasszony mondott, még az is kiderülhet, hogy rajtunk, mimagyarokon kívül más sem hülye.

Sőt… mintha ellenkezőleg… affenébe is!

Köszöntés

A Nagy Francia Forradalom. Arra büszkék a franciák. Nem is értem, mit akarnak ezzel a szánalmas patriotizmussal a nyomorult csigaevők, mikor a derék Bencsik András úrtól mimagyarok már pontosan tudjuk, hogy:

  • a franciák nemzeti ünnepe a modern történelem legszörnyűségesebb tömegmészárlásának az ünnepe, a Bastille ostroma;
  • az ebből következő iszonyat, végül pedig az egyik logikus folyománya lett a kommunizmus, amelyet nekik köszönhetünk;
  • ez a nemzet az, amelyik kiirtotta a vallást, az az ország, amelyik lemészárolta a papokat és az apácákat,
  • ez az ország büszke arra, hogy szekularizálta, vagyis „istentelenítette” Franciaországot.

Tőle tudhatjuk azt is az olimpiai megnyitó kapcsán, hogy:

„…erről beszélt Orbán Viktor, amikor azt mondta, így képzeli el életét a Nyugat, nyomorékok, transzvesztiták, pedofilok és minden, ami szörnyűség, az így együtt, mert nekik ez így szép, hogy minden ki van forgatva és minden hazugság (…) megmutatta a Nyugat magát, és mi pontosan értjük Orbán Viktor szavait, hogy na, ez az az út, amin mi nem akarunk.”

Érdekes mondatok így, a XXI. század első negyedének vége felé. Mintha nem lett volna középkor sok halottal járó vallásháborúkkal, és ezek után nem lett volna felvilágosodás, amely a tudomány, a technika és a technológia fejlődését hozta, a jólétet, és azt az eredményt, hogy ma már a Föld 8 milliárd embert tud eltartani, ami csak imádkozással nehezen lett volna lehetséges. A Bencsik féle szöveg alapján úgy tűnik, mintha valakik továbbra is szeretnék megőrizni azt a „jogrendet” hogy a felső egy százalék a hatalmas többséghez képest hihetetlen bőségben élve, kénye-kedve szerint játszhatott a nyomorgó tömegekkel. Szó szerint játszhatott. Akár az életükkel is.

Ezt haladtuk meg a britek és Franciaország vezérletével, ennek köszönhető, hogy ma már Európában nincs ilyen… illetve, na jó, Magyarország természetesen kivétel, mert Orbán Viktor miután megmondta, hogy nem akarjuk a nyugati fertőt, az országgal együtt visszatért a középkorba. Nálunk ma már újból létezik az az egy százalék (azaz a kb. 100.000 NER kedvezményezett), akiknek a kétharmadok révén megadatott a ténylegesen korlátlan hatalom, és a korlátlan anyagi bőség. Csak a főistenség változott, ugyanis elvont lényből nagyon is konkréttá alakult, az viszont továbbra is úgy van, hogy hozzá kell imádkozni, és akkor minden jó lesz (tényleg). Az imákat általában a NER sajtó jelenteti meg, elvileg cikkeknek hívják őket, de elolvasva azonnal látható, hogy mindegyik egy szellemi leborulás és hozsánna, ami a pénz beérkezéséhez szükséges. Magyar specialitás, hogy noha a szekularizáció itt is létezik (a klérusnak semmilyen hatalma nincs, a KDNP inkább röhej, mint hatalmi ág), a vallás kihasználása a jelenlegi regnálók részéről száz százalékos. Az egyházatyák és egyházszolgák jól fizetett propagandisták, és még az az előnyük is megvan, hogy nem degradálták le őket alacsonyabb szintre, ugyanis az „Orbánviktor, Egypártrendszer, Mikutyánkkölyke” jelszó helyett továbbra is az „Isten, Haza, Család” használatos. Ez számukra nem csak elfogadható, hanem biblikusan is illeszkedik az egyházi névleges követelményrendszerbe. Azt, hogy a névleges itt mit jelent, mindenki tudja. Illetve nem mindenki. Korántsem. Sőt egyáltalán nem. Na, pont erre való a hit, hogy ezt a nemtudást biztosítsa.

Bencsik úr kissé frankofób megnyilvánulásait illetően:

  • A Bastille-t 1789. július 12-én a forradalmi tömeg megtámadta. A behatoláskor történt lövöldözésben közel kétszázan haltak meg, az elfoglalás után pedig a támadók kivégezték de Launay kormányzót, meg a 80 invalidust plusz 32 svájci gránátost, akik a védelmet alkották. Mondjuk ez rettenetes, de nem a „modern történelem legszörnyűségesebb tömegmészárlása”. Ha Bencsik a teljes forradalmi időszakra gondol, akkor körülbelül 40.000 kivégzést és a polgárháború 250.000 áldozatát lehet ide sorolni, de még ez is eltörpül Sztálin elvtárs közel 700.000 kivégzett áldozatához, meg a sztálini „gazdaságpolitika” 3,5 – 7 millió ukrán éhenhaltjához (holodomor) képest, és akkor még nem is vettük figyelembe a Gulagra, azaz gyakorlatilag a halálba küldött tömegeket. Ha pedig, lévén európaiak, még emlékszünk a holokauszt 6 millió zsidó áldozatára, valamint a még ide sorolható 4 milliónyi cigány, lengyel, orosz, meleg, Jehova-Tanúja, stb. áldozatra, hamar rájöhetünk, hogy Bencsik kövér ökörséget mondott. Talán nem véletlenül. A Nyugat ellenségei a mi legjobb barátaink, őket nem illik vegzálni. Bezzeg a szemét franciák, akik még az olimpiát is ellopták tőlünk!

Ja, egyébként az orosz agresszorok által Ukrajna ellen indított különleges hadművelet eredménye 300.000 halott. Eddig. Nagy Francia Forradalom? Ugyan kérem…

  • Az a kijelentés, hogy a Nagy Francia Forradalom „iszonyatának logikus folyománya a kommunizmus”, nyilván a háborgó lélek okozta agyi megbicsaklás. Mint azt tanulmányainkból tudjuk, az emberiség történelmében kommunizmus (= a termelőerők fejlettsége révén mindenki szükségletei szerint részesedik) eddig még nem fordult elő. Még az oda törekvő élcsapatok sem merték azt mondani, hogy már itt van, helyette több országban az ún. szocializmus üzemelt, azaz az egypárti államdiktatúra. Nálunk is ugyanez a fideszutálta rendszer volt, mégpedig szovjetorosz-kipcsák barátaink jóvoltából, de erről pszt! Illetve kuss.

A kommunizmus persze úgy 100 – 150 év múlva valóban várható (akkor már csak 10 – 20 millióan leszünk – ha ugyan egyáltalán), ám ez a bencsikes kijelentés tömény ostobaságán nem módosít.

  • Szóval főszerkesztő uram úgy tudja, a francia nemzet irtotta ki a vallást. Ezt a kérdést egy francia történész, Guillaume Cuchet tanulmányozta:

Egy 1872-es felméréstől kezdve egészen Boulard 1960-as évek elején végzett kutatómunkájáig a franciák 98%-a vallotta magát római katolikusnak. A francia gyermekek 94%-a lett megkeresztelve a születésétől számított három hónapon belül. Az 1965-ös összeomlás (= a kereszténység hanyatlása és nem csak Franciaországban) olyannyira meredek és hirtelen volt, amilyenre akkoriban senki sem számított… Hol következhetett be ez a törés, mert hiszen törésről van szó? Egy ilyen rendű jelenség mögött kellett lennie egy eseménynek, mely legalábbis kiprovokálta azt. Az én hipotézisem szerint ez a II. Vatikáni Zsinat”.

Cuchez szerint a zsinat nagy valószínűséggel nem szabadította föl az embert eléggé dogmatikus vallási kötöttségei alól, így aztán sokan megunták az állandó bűnben élést. Az ugyanis igencsak fárasztó valami.

A zsinat jellemzője ugyanakkor, hogy a résztvevők nem franciák, hanem katolikusok. A vallási szorgosság franciaországi visszaesése ügyében náluk tessék reklamálni.

Bencsik úr az olimpiai megnyitó örvén közölte még velünk, hogy a nyomorékságot a transzvesztitizmust és a pedofiliát szörnyűségnek tartja. A mondatból kiderül, hogy főszerkesztő uramnak fogalma sincs a paralimpiáról, amely közvetlenül követte az olimpiát, azaz a rendezők nem a perverzeket akarták a nyomorékok látványával kiszolgálni, hogy főszerkesztő uramnak nem tetszik a két szélsőség, azaz a férfi és a nő között létező, tengernyi egyéb változat, és hogy főszerkesztő uram nem látta a megnyitót, mert ott még közelítőleg sem volt szó semmiféle pedofíliáról, mivel azt a franciák is szörnyűségnek tartják. Kérdés persze, hogy aki nem látta, minek nyilatkozik róla? Hogy Orbán úrnak (és vele magától értetődőn a teljes sleppnek és papagájkommandónak) ezek nem kellenek, az érthető, viszont hogy vannak, az meg tény.

Megjegyzendő még, hogy bár Isten csak férfit meg nőt teremtett (a megfelelő hierarchikus sorrendben, természetesen), és most mégis itt van ez a rengeteg létező LBMTQ+ változat, többek között a transzvesztiták, akkor erre csak két magyarázat lehetséges: vagy neki is tetszik, vagy nem tudta megakadályozni. Mivel az utóbbi kemény istenkáromlás lenne, a magyarázatok száma egy darabra redukálódik, viszont akkor meg mi baja van velük a közismerten istenfélő Bencsik főszerkesztő úrnak? Érthetetlen dolog ez.

És hogy miért írtam minderről a rengeteg ostobaságról? Hát, kérem:

Ma a magyar hazafias értelmiség bástyája, a hazájukat szerető, történelmét ismerő, a jelen problémáit élesen ismerő és a jövőbe bátran tekintő gondolkodó embereké. Személyes megjegyzésként szeretném elmondani, hogy örömömre szolgál a kiadvány hozzáértő és magas szakmai színvonalú csapatával együttműködni, élén Bencsik Andrással, aki gondolkodó ember, az erős Magyarország lelkes támogatója, az államaink és népeink közötti pragmatikus kapcsolatok erősítése mellett, aki iránt őszinte baráti érzelmeket táplálok” – fogalmazott az orosz nagykövet. Jevgenyij Sztanyiszlavov a Magyar Demokrata szerkesztőségének „új szakmai újságírói magasságokat”, valamint sok sikert kívánt minden jó törekvéséhez, sorait pedig tisztelettel és baráti együttérzéssel zárta.

A tömeggyilkosok, Sztálin és Putyin országa köszönti őt. Baráti együttérzéssel.

Most már értem, hogy miért szegény franciákkal van baja. Macron egy rohadt sort sem írt.

Makutyi dumák – (Elnézést, Iszlai úr!)

Írtam már a lentebbiekről bőségesen, de a FIDESZ nevű egybeszabott, már-már prokrusztészi konglomerátum csak nem akar leszállni róluk. Mostanában pláne sok a baj, nagyon kell uralniuk a közbeszédet, ugyanis az új sztár szintén diktálni szeret(ne), és ez ügyben tevékeny is, ahogy ezt láttuk a hőmérőzős és a gumicsizmás akciókban. A legközelebbi nyilván a mozdonyvezetés lesz, amivel bemutatja, milyen sokat késnek a vonatok. Eddig erről fogalmunk se volt. Kösz az infót, haver.

Tudjuk, persze, hogyne tudnánk, a közbeszéd tematizálása a legfontosabb, így aztán annak ismertetése, hogy a TISZA mit tervez a minimálbéresekkel, a nyugdíjasokkal meg a tanárokkal, nyilván majd később fogunk hallani. Valamikor. Ráérni ráér, hiszen valamelyik nagyeszű eszmefuttatásában olvastam a minap, hogy egy pártprogramot öt perc alatt meg lehet írni. Látod, látod, hülye déká, mit erőlködsz itt a kilencven oldalas programoddal! Elég lett volna annyi, mint Magyaréknál: nem lesz lopás, oszt punktum. Ennek megírása fél percbe se telik. A vicc az egészben az, hogy a nagyeszű ezen irománya megjelent. Nem is akárhol. Nem is akármilyen lapban.

A témavariálás fideszéknél úgy szokott kinézni, hogy a lerágott csontokat nem dobják el, hanem gondosan elteszik máskorra, és mikor támadják őket, például Románia GDP-jével példálózva, gúnyos mosoly kíséretében, akkor hirtelen előkapják az egyiket, és mintha még lenne rajta bármi, belecsámcsogják a képünkbe. De komolyan ám!

Hát akkor lássuk… mármint a csámcsogást.

Menczer Tamás:

Magyar Péter pártja nem akar rezsicsökkentést, a kormánypártok viszont akarnak, és azt Magyar Péterékkel szemben is meg fogjuk védeni. Magyar Péter tagadja a nyilvánvalót, azt állítja, hogy ők nem támadják a rezsicsökkentést. Magyar Péter egyik embere nem olyan hazudós, mint ő” – folytatta a kormánypárti politikus Gerzsenyi Gabriellának, a Tisza Párt EP-képviselőjének szavait is idézve, aki Brüsszelben azt a kérdést tette fel: – Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” – Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést, nem akarja megvédeni az embereket, nem a magyar emberek oldalára állt.

Az csak a hülyék számára nem nyilvánvaló, hogy Magyar Péter embere nem akar rezsicsökkentést (2011 és 2021 között is végig ezen dolgozott, mint EP képviselő), de most nem azt mondta.

Csak arról érdeklődött, hogy a kormány kiktől veszi el azt az összeget (Kuss legyen! Ez nem megszorítás!), amely a rezsicsökkentés miatt az államkasszából hiányozni fog, mert be kell tömni ám a lyukat. Szegény Varga, nem irigylem, egyáltalán.

Egyébként a rezsicsökkentés tényleg megvédi a magyar embereket. A legjobban azokat védi meg, akik a legtöbbet fogyasztanak. Megvédi az állam persze a gazdagokat is, mert így ők is részesülnek a csökkentésből. A két halmaz között jelentős az átfedés, így aztán igen jól jön a rezsicsökkentés a nemzet Mészárosának, enyhítendő az anyagi gondjait, és mivel ő is magyar, a magyar emberek megvédését tekintve sikeres az ügy! Van is jachtja Mészárosnak az Adrián!

Megjegyzendő még, hogy Bulgárián és Magyarországon kívül az össze többi állam nem a szolgáltatásokat, hanem a szegényeket támogatja, így ugyanis az állam olcsóbban jön ki, a gazdagok jobban takarékoskodnak (nekik van pénzük is hozzá), és a rendszer a többi állam szerint igazságosabb. Arról pedig, hogy rezsicsökkentés költségeit végül nem ám Orbán meg a sleppje fizeti, hanem az egyéb adók révén pont mi, azaz a szegény, megvédendő magyarok, nem kell mindenkinek tudni. A nép jó része nem is tudja, az hótziher!

Szentkirályi Alexandra:

A fővárosi cégek vezetésében eddig nagy arányban szerepeltek Gyurcsány Ferenchez köthető személyek. Például Draskovics Tiborra, a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legsokoldalúbb megoldóemberére is kulcsfontosságú pozíciókat bíztak a Karácsony Gergely vezette Városházán. A BKK igazgatóságában ülő politikus korábban volt a Gyurcsány-kabinet pénzügyminisztere, a kormányzati közigazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztere, majd igazságügyi és rendészeti minisztere. De a már említett Mártha Imrét sem kell bemutatni a Demokratikus Koalíció elnökének, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2008-ban került a Magyar Villamos Művek (MVM) élére.

Ebben az az érdekes, hogy szegény, nemhogy a győzelemről, de még a versenyről is lemaradt jelöltasszony nem azt veti a nevezettek szemére, hogy rosszul dolgoztak, és ebből a városnak kára lett, hanem hogy ismerik Gyurcsányt. Na most, ha van olyan szabály, hogy „a Gyurcsányt ismerők biztosan rosszul dolgoznak”, akkor egyértelmű Szentkirályi felháborodása, ellenesetben viszont a helyzet az, hogy a „Hosszú haj, rövid ész” mondást ugyan nagyon helytelennek tartom, de vannak esetek, mikor el kell fogadni.

Egyébként a kormány tele van „Orbán Viktorhoz köthető személyekkel”. Azok ellen nincsen kifogása, tisztelt asszonyom?

Nyitrai Zsolt

A nyugdíjasoknak nagyon sokat köszönhet Magyarország, a magyar emberek, családok, éppen ezért a kormány mindig kiáll az érdekeikért és megvédi a juttatásaikat. Egyebek között visszaadtuk nekik a korábban a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, ráadásul megemelt formában. Eddig 5 alkalommal fizettünk számukra nyugdíjprémiumot, amire 2010 előtt sosem volt példa”

Mint az már néhányunknak a könyökén jön ki, a legtöbbünknek viszont fogalma sincs róla, a baloldal a nyugdíjemelésre a svájci indexálást használta, amely nem csak az inflációtól, hanem a bérektől való lemaradástól is megvédte a nyugdíjakat. Orbánék persze rögtön változtattak, a svájci indexálást eltörölték, így 2011. óta a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedik, következésképpen a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsult. Jó kis megvédés, mi?

A baloldal nem elvette, hanem bevezette a 13. havit (Medgyessy), egy miniszterelnök volt, aki regnálása alatt végig fizette (Gyurcsány), Bajnai pedig szüneteltetni rendelte a világválság miatt, és azt mondta, ha a válságnak vége, újból fizethető. Orbán a világgazdaság szárnyalása és az ide ömlő EU pénzek ellenére 10 évig nem fizette, azaz jóságos visszaadásról szó sincs, hanem 10 évig ellopta a nyugdíjasoktól, akik ezt az eltolvajolt pénzt már sohasem fogják visszakapni.

A nyugdíjprémiumot nem Orbán, hanem Bajnai vezette be (ezért „nem fizették 2010. előtt” – remélem, érthető). Bajnai azt mondta, ha az országnak jól megy, azaz a GDP növekmény > 3,5 %, kapjanak belőle  a nyugdíjasok is. Ezen az alapon Orbánéknak tehát nem ötször, hanem már hétszer kellett volna fizetniük, ha betartják Bajnai előírását. De nem tartották be.

Az pedig, hogy a nyugdíjpénztárak tőkéjének lenyúlásával a jövő nyugdíjasaitól elvették az akkori GDP 10 %-át (melynek jó részét Gyurcsányék gyűjtötték össze), a nyugdíjasok tönkretételének nagy művén már csak a korona.

Orbán Balázs

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Ezek után, ha valamelyik fideszes szidni merné a Kádár korszakot (amely orosz gyarmaton való élést Orbán Balázs önként választaná ’56-ban a forradalom helyett), vagy a negyvennyolcas hősöket emlegetné (amikor Orbán Balázs eltanácsolná Kossuthékat a forradalomtól, mondván, nincs értelme az egésznek, mert valaki úgyis behívja majd a ruszkikat), az a szerencsétlen nyugodtan körberöhöghető. Csak ne legyen balhé, igaz, Orbán Balázs úr? És ne tessenek jönni nekünk Trianonnal, mert ott Magyarország ugyanúgy területeket vesztett, ahogy most az ukránoknak tanácsolja, hogy inkább veszítsenek területeket. Miután pedig a gyarmat az gyarmat, ha mi kerülnénk Oroszországtól függő helyzetbe, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt Putyin úgy zavarná szanaszét, mint a sicc. Persze Viktor a helyén maradhatna, mint háromujjas báb, és végre tüzelhetnénk az orosz gázt dögivel.

Na, kérem, hát ezeket a megunhatatlanul ugyanolyan hazugságlepleket próbálják fideszék újból és újból és megint csak ráteríteni a választói tömegekre, hogy azok a sötétben botorkáljanak, és nehogy lássanak valamit a szegényházi olimpia leendő országában, ahol a dolgok egyre rosszabbul mennek.

Az igazi röhej az, hogy hogy továbbra is hisszük és hagyjuk. A Viktor mégiscsak jobb, mint a Gyurcsány, nem? Húzd rá cigány, csak azért is! Harcoljon a hazáért a rosseb!

Na, így vigadunk mi.

A nagy félreértés

Orbán Balázs egyszer csak elkarattyolta magát. Hajh, megindult rögtön a nemtelen támadás, belevetette magát mindenki, így aztán ömlenek a megnyilvánulások zsákszám.

Mint tudjuk, a balhét az ősi ellenség, szuverenitásunk legnagyobb veszélyeztetője és az országot úgy-ahogy víz felett tartó pénzecskénk mondvacsinált okok miatti visszatartója, az Ezerszer Elátkozott Brüsszel, az ottani gazemberek közül is az a szemét medvécske, azaz von der Leyen indította el, mégpedig azzal, hogy a szájára vette. Mármint ötvenhatot:

„Ezért szeretném megkérdezni: hibáztatná valaha a magyarokat az 1956-os szovjet megszállásért? Vajon valaha is a cseheket hibáztatná az 1968-as szovjet elnyomásért?”

Ezen aztán páran megsértődtek. Néhányan nagyon. Mint azt az egyik megsértődött, az 5. számú párttagkönyv büszke tulajdonosa kifogástalan úriemberként írja a hölgyről:

„Miközben normális ember olvassa, egyszerűen nem tudja eldönteni, ez a nyomorult senki ilyen gátlástalanul és lenyűgözően aljas és becstelen, vagy ennyire lefegyverzően ostoba és hülye. Esetleg egyszerre mindkettő? Igen, mindkettő.”

Erre természetesen magam is reagáltam, mégpedig itt, aztán úgy gondoltam, ennyi. Ő megírta, én megpróbáltam elmagyarázni, hogy miért emeletes hülyeség minden mondata, az ügymenet tehát a szokásos forgatókönyv szerint zajlott, és mikor befejeződött, mindenki nyugodtan hazamehetett.

Szépen haza is mentünk, de aztán hirtelen jött Aromo, illetve mit beszélek, Orbán politikai igazgató úr (a Balázs), és elvetette a sulykot. Mégpedig ekképpen:

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett.”

Ő magyarázatnak szánta. Lett is belőle balhé, az ellenzék annak rendje és módja szerint kiosztotta az igazgató urat. Akit ez érdekel, itt utána nézhet.

A megnyilvánulások közlési sorrendjében nyilván a TISZA az első, amely párt egyelőre egy emberből áll, de ez nem zavarja őket. Illetve őt. Elég az. Néha még sok is. A témára térve, Magyar Péter az orbánbalázsi békepártiságról azt írta a fészbúkon:

„Egészen felháborító mondatok, amellyel a XX. századi magyar történelem legfényesebben csillogó 13 napját sikerült az aljas napi propaganda kommunikáció oltárán feláldozni. Ezekkel a mondatokkal Orbán Balázs megalázta a sok ezer magyar szabadságharcos emlékét, akik közül sok százan – ellentétben Orbán Balázzsal – az életüket is hajlandók voltak feláldozni a hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Orbán Balázs ezen mondataival lábbal tiporta a magyar alkotmányosság és függetlenség alapjait is. Ilyen ember nem tölthet be közhivatalt a magyar miniszterelnök mellett, távoznia kell még október 23. előtt.”

Ebből a szövegből egyértelmű, hogy Magyar Péter is aljas háborúpárti féreg, mint Brüsszel meg az óellenzék, és nem olyan rendes békepárti, mint Putyin, aki azonnal leállítaná csapatait, de tényleg azonnal (bizony, ő ilyen!), ha Ukrajna feltételek nélkül megadná magát. Ezért pusztulnak még emberéletek, mert Ukrajna és a NATO is háborúpárti.

A nagy nyilatkozatdömpingből a miniszterelnök úr sem maradhatott ki, hogy szarva közt ragadja tőgyön az ügyet:

Ha az ember ilyen kérdésekről beszél, akkor nagyon pontosan kell fogalmazni, és semmilyen kétséget sem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően. Most a politikai igazgatóm félreérthetően fogalmazott, ami ebben az összefüggésben egy hiba, hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki, nem lenne a mi politikai közösségünk, ha nem lettek volna az 56-os hősök. Ezért a háború és béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, hanem inkább távol kell tőle tartani. Nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem, én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben.”

A fenti szöveget elemezve mondható, a Nyilatkozó óhaja egyértelmű. Nagyon pontosan kell fogalmazni. Abszolúte így igaz, talán azzal egészíteném ki, hogy nem csak az „ilyen kérdések esetén”, hanem minden kérdés esetén.

A továbbiakat illetően megállapíthatjuk, hogy a Nyilatkozó … khm… téved. A politikai igazgatója nem fogalmazott félreérthetően. Nagyon is egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, hogy ötvenhatban még ellenálltunk, de EBBŐL OKULVA ma már nem állnánk ellen, és ez utóbbit tanácsoljuk mindenkinek. Ezt tanácsoljuk, még ha az egész józan világ mögötte is állna, és támogatná katonailag meg gazdaságilag, akkor is. Ötvenhat persze más volt. Akkoriban nem támogatott minket senki. Csak mondta az akkori Szabad Európa, hogy „Kezdjétek el drága magyar testvéreink, mi majd jövünk!”, de nem jöttek. El voltak foglalva a szuezi válsággal, na!

Az is igaz, hogy fideszék az 1956-os forradalom talaján állnak. Annyira, hogy az csak na! Orbán Viktor legnagyobb szerencsétlensége a késői születés, így nem tudott ott lenni a Corvin közben, ezért volt kénytelen nyolcvankilencben személyesen elzavarni a megszálló csapatokat drága hazánk földjéről (gyenge pótlék ugyan, de az is valami).

Szintén helyes meglátás, hogy a háború és béke mai vitájától a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit távol kell tartani, mert még a végén kiderül, hogy ők is háborúpártiak voltak (Kossuth, Petőfi, Nagy Imre, Pongrátz), akkor meg mi lesz a békemisszióval, amely a Nyilatkozó személyes, sőt egyszemélyi terepe? Nem is megy oda rajta kívül senki. Még Meloni sem.

Ami meg aztán borzasztóan igaz: Orbán Viktornak nincs kétsége a fideszes vezetők politikai nézetei felől! Ők ugyanis teljességgel ugyanazt vallják, mint Orbán Viktor. Mégpedig szó szerint. Ott mindenki békepárti. Pont ezért jelentette ki a szintén békepárti Orbán Balázs, hogy harcba bonyolódni felelőtlenség. Orbán Balázs szövegéről tehát megállapítható, hogy egyértelműen azt mondta, ami Orbán Viktor békemissziójának leglényegesebb üzenete: „Adj oda mindent, ne háborúzz!” Úgy követte a főnököt, mint egy pincsikutya. Illetve mint egy bornírt másológép. Hajszálpontosan. És mégis mindenki Orbán Balázst akarja eltávolítani, nem pedig Orbán Viktort, akinek a pontos és egyértelmű iránymutatása alapján mondja a papagájkommandó, közte a derék Balázs is azt, amit, azaz Orbán Viktor elképzelését.

A miniszterelnök úr saját iránymutatásától mégis elhatárolódik. Ennyi elég is neki a talpon maradáshoz, mert ugyebár ő ott se volt, neki semmi köze hozzá, és hogy efféle ügyekkel nem foglalkozik, az annyira evidens, hogy nagyon! Így például a Tiborcz István, az Orbán Győző, a Novák Katalin, a Varga Judit ügyekkel sem foglalkozik, mert azokhoz a miniszterelnöknek semmi köze, hiába após, fiú meg közvetlen főnök, utóbbi ráadásul duplán. Hát nem röhej?

De. Az.

Hogy némi öröm is legyen a sok keserűség közepette: bizton állíthatom, hogy már sohasem kell harcolnunk a Corvin közben. Annak emlegetése egy egetverő ostobaság, hiszen mi NATO tagok vagyunk… hacsak… hacsak ki nem léptet minket ez a szerencsétlen kipcsák (onnan is?), és akkor Orbán Balázs, ahogy a főnökén kívül maga is szintén megígérte, ott lesz, és harcolni fog! Békeharcolni! A békepártiak nem is tehetnének mást.

Csak fegyvert ne adjanak a kezébe, mert még megsérülhet valaki.

Gógyi

Mint az a hálón olvasható, a papagájkommandó teljes erővel dolgozik. Tengernyi NER lapban jelent meg a hír, itt most a „Pesti Srácok”-ból idézek. Ez a magát médiumnak képzelő akármicsoda az ötvenhatos forradalmi ifjúság közkeletű nevét pofátlanul kihasználva jó pénzért támogatja a jelenlegi despotikus hatalmat. Vigyázat nem önfeláldozón, hanem jó pénzért, és nem támadja, hanem támogatja.

Bizony nagy bátorság kell ahhoz, hogy a korlátlan hatalmú kormányt, de főleg a miniszterelnök urat az egekig dicsérjük, nemde emberek?

Na de hagyjuk szegény igazi Pesti Srácokat tovább forogni a sírjukban (már jóideje azt kell tenniük), térjünk rá inkább a cikkre:

Magyar Péter embere már a rezsicsökkentést támadja Brüsszelben

– Magyar Péter pártja újra megtámadta a rezsicsökkentést Brüsszelben – írja a Fidesz a Facebook-bejegyzésében, amihez egy videót is megosztottak.

– Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által »kivéreztetett« szolgáltatók feltőkésítését?” – kérdezte Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője, amire a Fidesz EP-képviselője így válaszolt:

– Engedjék meg, hogy magyarul is válaszoljak részben, hiszen döbbenetes a számomra, hogy a Tisza Párt továbbra is támadja a rezsicsökkentést, ami a magyar kormánynak egy olyan hozzájárulása a családok jólétéhez, ami Európa-szerte egy jó gyakorlatként ismert.

– Magyar Péter pártja azt a rezsicsökkentést támadja megint, ami miatt a magyar családok fizetik az egyik legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban. Aki ezt teszi, az nem a magyarok érdekeit nézi! – hangsúlyozta a Fidesz.

Már a cím is érdekes. Teljesen olyan, mintha ezek az antisrácok most döbbentek volna rá arra, amiről ők saját maguk írták még májusban:

Magyar Péter és a Tisza párt európai parlamenti listájának 6. helyezettje, Gerzsenyi Gabriella egy 2023-as posztjában vallotta be, hogy évekig fúrta a magyarországi rezsicsökkentést.

– Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan. Hát, most már nincs hivatalos mandátumom, hogy erre javaslatot tegyek – írta. Gerzsenyi 2005 és 2021 között dolgozott Brüsszelben, az Európai Bizottságnál.

Hát mit tetszett várni ezek után Gerzsenyitől, tessen mondani?

Ha a szegény rezsicsökkentést érő támadást tekintjük, mármint a kérdést, amely úgy hangzik, hogy „Hogyan tervezik a rezsicsökkentés által »kivéreztetett« szolgáltatók feltőkésítését?”, arról rögtön látni a támadó mindenre elszánt, kegyetlen mivoltát. Már az is micsoda perverz aberráció, hogy kérdéssel támad! Hogy képzeli? Hát még, ha figyelembe vesszük, hogy ez nem is látszik támadásnak a rezsicsökkentés ellen, ugyanis az elvetemült képviselő asszony csak a rezsicsökkentés egyik negatív hatásának kivédéséről érdeklődött. A rezsicsökkentésről magáról szó se volt.

A kérdést részletesebben vizsgálva, két dolog szorul magyarázatra.

  • Az egyik a kivéreztetés. Ezt az „újságíró” gondosan idézőjelbe tette (ahogy őt én is), mintegy kételkedve a kivéreztetés tényében (ahogyan én is kételkedem Szerző újságíróságának tényében). A kivéreztetés ugyebár úgy jön létre, hogy a szolgáltatónak állami parancsra olcsóbban kell szolgáltatnia, mint amennyibe neki kerül. Ez az olcsóbban adási kötelezettség tény, és ugyan én nem tudom, hogy az állam hogy pótolja a kiesett bevételt, ám ismerve miniszterelnök úrék zseniális (de főleg követhetetlen) gondolkodásmódját, most, hogy nincs pénze az államnak sem, még az is lehet, hogy sehogy. Ügyeskedjen az a cég, ha már az igazgatóját a miniszterelnök úr nevezte ki!
  • A másik a feltőkésítés. Ha a hiányzó összeget az állam nem pótolja, akkor a szolgáltató elkezd takarékoskodni. A személyzeten, a karbantartáson vagy akár a szolgáltatás szűkítésével is (időnként áramszünet, például este 6 és 10 között), és persze a hálózatfejlesztést el is felejtheti. Ha már minden takarékossági intézkedést kimerített, akkor a saját tőkéhez kell hozzányúlni (felélni a tartalékot, eladogatni ezt, azt), hogy a szolgáltatás továbbra is fennmaradjon (állami vállalat nem menekülhet csődbe). Idáig, gondolom, nem jutottak el a szolgáltatók, de a támadó hallhatott valamit az ország pénzügyeiről, ezért kérdezett rá.

Természetesen megfelelőbb lett volna, ha nem a „feltőkésítést” emlegeti, az ugyanis kicsit más, mint az állami parancs miatt elmaradt bevétel pótlása, de úgyis mindenki tudja, miről van szó.

Megállapítható tehát, hogy a kérdés arra irányult, melyik területen fog a kormány megszorítani (honnan veszi el a pénzt), hogy a szolgáltató cégek továbbra is gond nélkül üzemelhessenek.

A kérdés egyben azt is bemutatja, nehogy azt higgye bárki, hogy a kormány a saját pénzéből „támogatja a családokat”, mivel ha támogatni akar, azt máshonnan kell elvennie. Így, ha valaki valamivel jól jár, akkor másvalaki meg másvalamivel rosszul. Azt a hatalmat, hogy a kormány, illetve hát miniszterelnök úr dönthesse el, kitől vesz el, és kinek ad, mi biztosítottuk neki a megválasztással, és hogy a döntéshez senkivel ne kelljen egyezkedni, azaz más magyarok szempontjait is figyelembe venni, akiket más pártok képviselnek, azt is mi adtuk neki a kétharmaddal. Azaz jelenleg korlátlan hatalmú úr. Azt csinál, amit akar, és még csak meg sem köszöni, sőt fennhordott orral járkál mindenfelé.

A rezsicsökkentés akkor és csak akkor lenne „a magyar kormány hozzájárulása a családok jólétéhez”, ha ugyanakkor a kormány nem járulna hozzá a családok rosszlétéhez a máshol megnövelt adók révén (Európában a magyar 27 %-os ÁFA a legmagasabb).

Arról, hogy milyen hazudozás folyik a lakosságnak megküldött rezsiszámlák mellékletében, már többször írtam, arról, hogy értelmesebb országokban nem az energiaárakat tartják mesterségesen alacsonyan, hanem a rászorulókat támogatják, szintén, és ha megnézzük a támogatásokat, csak két hely van Európában, ahol a rászorulók helyett mindenkit támogatnak, azaz a leggazdagabbakat is: Magyarország, és Bulgária. Na, így kell érteni azt a fideszes csúsztatást, hogy a „magyar rezsicsökkentés Európa-szerte egy jó gyakorlatként ismert”. Aha.

Azt, hogy a rezsicsökkentés nevű ökörség „a magyarok érdeke”, inkább nem is minősíteném, mert a támogatások mértékét tekintve a „magyarok”, akiknek az állam az érdekeit konrétan szolgálta (többek között a rezsicsökkentéssel is), nincsenek ám 9,7 millióan! A lista úgy kezdődik, hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Győző, Tiborcz István, et cetera, et cetera. A faluvégi Mari nénit, akihez se a villany, se a gáz nincs bevezetve, Orbán egyáltalán nem támogatja, pedig ÁFÁ-t ő is fizet. Nincs is jachtja neki az Adrián.

Az egészben röhej az, hogy mindarra, amit itt fentebb leírtam, az ország legtöbb magyarja maga is rájöhet, és hogy ennek ellenére a nagy többség mégis mindig a FIDESZ-re szavaz, az maga a csoda. Na, ehhez kell a gógyi, hogy ezt a kormányzat minden választáson újból és újból elintézze! Ehhez van elég esze. A legnagyobb baj, hogy máshoz sajnos nincsen, lásd Magyarország jelenlegi állapotát. Pedig az lenne a magyarok igazi érdeke, mert akkor nem lenne szükség rezsicsökkentésre sem.

Befejezésül egy derék, támogatott magyar hozzászólása a FIDESZ facebook oldaláról a jelen témát illetően:

A kleptomániás liberális ellenzék azért akar hatalomba kerülni, hogy lophasson, ellophassa a most a FIDESZ által a lakosságnak adott pénzt. Erre a liberális szándékra nem szabad szavazni.

Ehhez már csak gratulálni tudok. Rogán Antal úrnak természetesen.

No migration

Mint az a „Tartalék” című írásomban olvasható: „…szóval csak semmi önemésztés, mormogja a várható álmoktól visszadöbbent Great Peace Fighter, és inkább azon kezd el gondolkodni, mi lehetne a következő téma, amelyet kihasználva a hazai választók körében továbbra is népszerű lehet. Azaz a háború tartaléka. A békeharc okafogyottá válván még két téma választható (lásd: No migration, no gender, no war!).”

Hát, igen. A békeharc valóban okafogyottá vált, egyrészt felháborodás, másrészt kiröhögés miatt, hiszen mindenki tudja, amíg az egyik felet nem győzik le katonailag, azaz amíg nem szenved döntő, végleges vereséget (végleges vereséget! – nem tűzszünet ám, meg alkudozás!), addig itt még rövid fegyvernyugvás sem lesz, nemhogy béke. Amikor a legyőzetés megtörténik, a győztes összehívja a bizottságot, és elkezdi diktálni a szöveget. A vesztesnek a diktálás alatt végig kuss. Csak aláírási joga van, persze az nem jog, hanem kötelező.

A békegalambság tehát ad acta, több haszon belőle már itthon sem húzható. A két tartalék propaganda témából (migráció, gender) utóbbit a regnálók tanácsadói valószínűleg nem javasolják, mert a hazánkat egy személyben irányító, dilettáns kispolgár-középparasztnak fogalma sincs, hogy mi az, a körötte lévők meg vagy maguk sem tudják, vagy nem merik magyarázni neki, mert abból mindig baj van, ha valaki hülyének nézi a Főnököt.

Komoly begorombulás esetén a Főnök akár vissza is vághat, és beleíratja az Alaptörvénybe „Az apa férfi, az anya nő” szöveg után, hogy „X.Y. hüje. Ennek a veszélyét én sem vállalnám, ahogy nyilván a körötte nyüzsgő ikszipszilonok sem, mármint hogy ők a beírás parlamenti megszavazásától kezdve alaptörvényileg idióták. Sajnos az Alaptörvénynek megvan az a hibája, hogy korlátlan hatalom esetén (a kétharmad ilyen), azt ír bele despota amit csak akar. Ha ostobaság, ha nem. Általában az, de azzal nem törődik senki. Érdekes módon az értelmiség sem, amelynek pedig ez lenne a dolga.

Mint emlékezhetünk rá, a szülők nemileg pontos meghatározását illetően egy EU döntés verte ki a biztosítékot FIDESZ-KDNP-éknél, amely arról szólt, hogy egy már teljes jogú férfiként élő nő, ha terhes lesz (végül is előfordulhat, ha még nem operáltak át), a hivatalos férfiúsága ellenére is megkaphatja a terhes nőknek járó jogokat és támogatásokat. Hogy emiatt miért kellett a magyar Alaptörvényt átírni, azt inkább ne vizsgáljuk, mert a vizsgálatnak néhány potentát IQ-ját tekintve csúfos eredménye lesz.

Ilyenkor óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy minek az Alaptörvény, mikor ott a Biblia. Abban minden benne van. Teljesen olyan, mint a másik, hasonló vallás szentírása. Mikor a muszlim seregek elfoglalták Egyiptomot, és harcosaik elértek az Alexandriai Könyvtárhoz, I. Omár kalifa üzenetet küldött hadvezérének, Amr ibn al-Ász-nak: „Ha az ottani könyvek azt tartalmazzák, amit a Korán, akkor fölöslegesek, ha nem, akkor károsak!” Föl is gyújtották a katonák a könyvtárat annak rendje és módja szerint. Bár a sztori nem igaz, jellemző mind a keresztény, mind az iszlamista oldalra.

A fentiek alapján mondható, hogy a népszerűség szerzésre legcélszerűbb szöveg manapság a „no migration”.  Az igazság sajnos az, hogy az illegális bevándorlást tekintve Orbán több szempontból helyesen beszél. A történet:

  • 2010: „A németországi multikulturális társadalom felépítésére tett kísérletek „teljesen kudarcot vallottak” – mondta Angela Merkel kancellár. Szerinte az úgynevezett multikulti koncepció – ahol az emberek boldogan élnek egymás mellett – nem működött, és a bevándorlóknak többet kell tenniük a beilleszkedés érdekében, beleértve a német nyelv tanulását is.” Azaz Merkel 2010-ben még úgy látta, hogy a bevándorlást erősen korlátozni kell.
  • 2015: Merkel egy iskolalátogatás során találkozik egy németül tökéletesen beszélő palesztin kislánnyal, akinek elmondja, hogy nem lehet mindenkit befogadni, mire a kislány elsírja magát, mondván, hogy itt van az iskolája, itt vannak a barátai, mit fog ő csinálni, ha kitoloncolják? A riport nagy port ver fel, meghatja a németek többségét, és a migránsok számára kedvezőbbé válik a Willkommenskultur intézménye, amely jóval immár barátságosabb és segítőbb környezetet biztosít nekik a korábbinál. Német hatásra Nyugat-Európa többi országa is ebbe az irányba módosít, úgyis kell neki a munkás kéz, mert a nyugati országok saját állampolgárainak egy része már nemigen hajlandó dolgozni. A kelet-európaiak persze nem enyhítenek, ők túl szegények ahhoz, hogy a sok költséggel járó és sok időt igénylő migráns kérelmek elbírálását könnyen elviseljék.
  • 2015 után: A Nyugat-Európába érkezettektől folyamatosan pozitív hírek érkeznek haza, a fejletlenebb országokban ezért mind többen határoznak az útra kelés mellett. A migránsszállító rendszer egyre szervezettebb, a migránsok is egyre elszántabbak és harcra készek, hiszen ha valaki mindent föl- és eladott otthon, annak nincsen visszaút.

Az érkezők döntő részével az a baj, hogy pontosan ugyanúgy akar élni itt is, mint otthon élt, csak sokkal magasabb színvonalon, és bőven akadnak köztük olyanok, akik ezt az otthonélési vágyukat nem hajlandók visszaszorítani, sőt a megvalósulásért tesznek is. Ha úgy érzik, akár erőszakosan (lásd pl. burka). Ezért nem nagyon sikerül a beilleszkedés, az idegen közegben nyelvi, vallási és viselkedésbeli problémák miatt leginkább egymással kommunikálnak, megindul a gettósodás, a viszonylag rossz anyagi helyzet fokozza az elkeseredést, azzal együtt a haragot is, a harag pedig áldozatot keres. A helyzet erősen hasonlít a magyarországi romák helyzetére, amellyel évszázadok óta nem tudunk mit kezdeni. Ebből következően mi aztán tisztában vagyunk az üggyel, nem kérünk még egy zárt közösséget a nyakunkba, amelynek ráadásul nyelvi problémái is lennének. Orbán ebben az esetben tudja, hogy miről beszél. Általában nem tudja, de itt igen.

Érdekesség, hogy a kínai közösséggel semmi gondunk nincs, mert nagyon jól alkalmazkodnak, nagyon jól üzletelnek, és nem kifejezetten vallásosak. Így aztán pénzügyileg is egyenesben vannak, ami az együttélés elemi feltétele. Ugyanis ha nem, a szorult helyzetbe kerültek (és a nyugat európai bevándorló közösségekre inkább ez a jellemző) az életben maradás érdekében nem éppen jogtiszta módszerekkel próbálnak meg pénzt szerezni. A kínaiak további nagy előnye, hogy elsősorban azzal kereskednek, amit ők gyártanak, így az ottani kínai gyártó, meg az itteni kínai kereskedő jól megérti egymást. Nem is menekültként vagy bevándorlóként élnek nálunk, hanem nemzetközi vállalkozóként.

A migránshelyzet mind nehezebben kezelhető, noha a 400 milliós Európához képest elhanyagolható létszámú, de az eloszlása aránytalan. Egyre több az olyan migránsutaztató társaság, amely hatékonyan csábítja útrakelésre az erre hajlamosakat, az EU pedig ezzel kapcsolatban naponta bemutatja, miért olyan veszélyes a demokrácia. Egyik jellemzője ugyanis a döntésképtelenség (hogy az Orbán hívők még véletlenül se tudjanak megnyugodni, elárulom: a despotizmus dilettáns despotával még sokkal rosszabb eredményeket produkál, lásd például Magyarország EU-ban elfoglalt sorrendbeli helyezését, és anyagi helyzetét).

Egyetlen megoldás lehetséges a rendezésre: az EU el kell felejtse humánus hozzáállását, mert az katasztrófához vezet. A bevezetendő új szabályok értelmében az illegális EU határ átlépőket a magyar példa szerint egy adott időponttól kezdve azonnal ki kell toloncolni. Mostantól hirdetéseket kell feladni minden potenciális migránsküldő ország vezető médiatermékeiben, hogy az EU (pl.) 2025. augusztus 1-től minden illegális „bevándorlót” kérvénybeadás, vizsgálat, táboroztatás, ellátás, de főleg késedelem nélkül azonnal kitoloncol oda, ahonnan jött (ha a hajókon érkezők esetében ez szükséges, megállapodik egy észak-afrikai országgal, és fizet neki), mert az erőszakos behatolás az EU területére attól kezdve bűn. Mivel az EU nem hülye, előbb-utóbb meg fogja tenni az illegális bevándorlás ellen szükséges lépéseket. Minél tovább halasztják, annál több lesz a politikai és társadalmi kár (lásd az ultrajobboldali pártok előretörését). A kitoloncolás miatt néhány migráns rosszul fog járni, de a híreket hallva a bevándorlási folyamat aránylag hamar leáll, hiszen senki nem indul neki, ha biztosan tudja, a célját úgysem érheti el. Közben persze meg kell küzdeni a jogvédő szervezetek hadával, de ezt vállalni kell. Úgy gondolom, a bíróságokkal könnyebb a helyzet, hiszen az illegális behatolás bűncselekmény, illetve törvényileg könnyen azzá tehető.

A fenti EU intézkedések természetesen igazolják majd a magyar miniszterelnököt (ahogy az olasz miniszterelnök asszonyt is, meg még jó pár pártot és politikust Európában), de más megoldás nincs. Számítani lehet természetesen arra, hogy ezt Orbán itthon szavazatszerzésre használja fel, illetve nem számítani kell rá, hanem biztosra vehető. Ezért erősen javasolnám az ellenzéki pártoknak, hogy ebben a kérdésben maguk is minél hamarabb az orbáni álláspontra helyezkedjenek. Akkor esetleg elkerülhető az ezáltali szavazatszerzés, vagyis egy Holdról is látható vereség, mint amilyen 2022-ben történt. Érdekesség, hogy ott és akkor Orbánnak nagyon nem volt igaza, ám a szavazók jó részét mégis sikerült átvernie.

Most igaza van. Nem kell átverni senkit, azaz csak csatlakozhatunk hozzá. Egyhangúan és egyértelműen, ha kérhetem.

Botrány

Előre kell bocsátanom, hogy magánügyi kérdésekben rendkívül bigott vagyok. Szerintem a szexualitás (ha erőszak nem történik) mindenkinek a legszigorúbban tiszteletben tartandó magánügye, és még ha pap is az illető, aki éjjel-nappal a biblikus családmodellről prédikál, tőlem akkor is nyugodtan járhat akár melegpartikra, ha úgy tartja kedve.

Azt pedig, aki ezt nemhogy kiteregeti, de akár csak egy apró célzást tesz egy nagyobb létszámú közösségben embertársa bármely személyes paraméterére, úgy megbüntetném, hogy attól koldulna évekig. Fejlett társadalmakban (egyszer majd) ilyen témákról nyilvánosan senki, soha nem beszél, ám sajnos a mai közösségek (a magyarországi meg pláne) nagyon is éretlenek ahhoz, hogy azon esetekről hallva, amelyekhez semmi közük, megállják belepofázás nélkül. Fokozva a fokozhatatlant sokszor politikai kérdést csinálnak az ügyből, ami végképp döbbenet. Ez teljesen olyan, mint mikor az alsó tagozatban valakit az elálló fülei miatt közprédává tesznek, pedig a szerencsétlen így született, nem tehet róla, ráadásul még csak nem is árt vele senkinek, csakhogy ezt a sok hülye gyerek képtelen felfogni. Különösen idegesítő, ha hülye felnőttek teszik ugyanezt, miközben a Holdig hallatszik a kiskamaszos nyerítés meg a csámcsogás, és ennek a viselkedésnek rendkívüli sajnálatomra olyan lapok is helyt adnak, amelyekről nagyon nem hittem volna. Az pedig, hogy miért iszik valaki bort (magánügy), miközben vizet prédikál, az ő dolga, ő számol el magával, Istenével, mit tudom én, akárkivel, semmi köze hozzá senkinek! Rám és mindenki másra kizárólag a prédikálása tartozik. Az ugyanis már közügy.

A vallásokkal ugyanígy vagyok. Szerintem szigorúan magánügy, hogy ki miben hisz, és hogy hisz-e valamiben egyáltalán, ameddig másnak nem árt vele, emiatt őt sem kár, sem sérelem nem érheti. Az ateizmus ugyanúgy vallás, mint a többi, az ateista ugyanis abban hisz, hogy nincs Isten, de ezt éppen úgy nem tudja bizonyítani, mint ahogy az összes többi vallás sem tudja azt, hogy van. A vallástalan viszont úgy gondolkodik, fogalmam sincs, hogy van-e Isten, de sokkal valószínűbb, hogy nincs, ezért nem követem a vallások előírásait. A vallástalannak az ateistákkal ellentétben nincs vitája a vallásosokkal, ahogy persze az ateistákkal sem vitatkozik, mert nem léteznek érvek, se kontra, se pro.

A vallástalan csak akkor kezd nyűgösködni, amikor a szerinte szigorúan a magánéletbe tartozó vallás megkezdi a közéletbe való beszivárgást, ami teljesen ugyanaz, mint a sokak által kétségbeesetten sikoltozott keresztényüldözés, csak az iránya fordított. Az ilyen beszivárgás természetesen csak úgy fordulhat elő, ha a regnáló pártok, amelyek kezében a hatalom van, erőteljesen segítik a folyamatot, ugyanis a modern, szekularizált nyugati államokban a klérusnak nincs semmilyen hatalma, így maguktól nem képesek beszivárogni sehova. A szekularizáció leépítése tehát állami feladat.

Kies hazánkban sajnos nagyon hatékony az állam, a kétharmad az kétharmad ugyebár. A technikák ismerősek, a hivatalosan elismert egyházak rendszeresen és bőven kapják az anyagi és egyéb támogatásokat, hogy zökkenőmentesen folyjék a biblikus irányvonal és ezzel az „Isten, haza, család” jellegű, jelenleg regnáló pártok népszerűsítése. A nem hivatalos egyházak már nem állnak ilyen jól, lásd Iványi Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségét, igaz ők nem népszerűsítik a hatalmasokat, hanem segítenek a rászorulókon, és ez a krisztusi tevékenység nem korrelál eléggé a felülről elvártakkal. Ezért a Hivatal szerint semmi keresnivalójuk az állam által erősen támogatott csapat, azaz a keresztes propagandisták között. Az államnak még rosszul is jön, hogy az általa valószínűleg szándékosan az út szélén hagyottakat felkarolja valaki, hiszen így az evolúció „Pusztuljon a férgese!” elve nem érvényesül, és sokaknak tovább kell fizetni a nyugdíjat, meg ez egyéb ellátásokat, mint azt az állam szeretné. Csak a kiadás, haszon meg belőlük semmi, a fenébe is! Jobb lenne, ha Iványiék nem lennének itt.

A regnálók melletti agitáció természetesen nem csak a templomokban és egyéb hitközségi helyiségekben folyik, hanem az egyház által működtetett iskolákban is, melyek egy tanulóra vetítve sokszorosan annyi támogatást kapnak, mint az állam által működtetettek. Ebből következően az egyházi iskolákban nem kell a tanári fizetésekkel meg az egyéb taneszközökkel takarékoskodni, így aztán bizonyos mértékben nem csak egyházi, hanem elitiskolák is, ahová a szülők szívesen íratják be a gyermeket. Tökéletes helyek a NER kedvezményezetti csoport utánpótlás nevelésére, természetesen nem a dolgozók tömegtermelése céljából (arra ott vannak az állami iskolák), hanem középvezető gyártás, kiforrott technikával. Felső vezetőket a NER nem képez, azok a pozíciók már évtizedekre előre foglaltak.

Modern korban élünk, így aztán az egyház (vagy helyette a hatalom) is belátta, tovább kell lépnie. Mint azt az újság írja:

„Bese Gergő nemcsak megáldotta a Megafon irodáját, az influenszerképzésen is részt vett. A kicsapongó életvitele miatt felfüggesztett dunavecsei plébánost tavaly ősszel oktatták influenszerkedésre. Nem ő volt az egyetlen egyházi személy, aki részt vett a kormányközeli központ képzésén… Erről tanúskodik az egyik csoportkép, amelyet a Megafon tavaly szeptemberben töltött fel a Facebook-oldalára. Bese Gergő a Fidesz egyik leglelkesebb hívének, a politikai kereszténység legnyíltabb és legdirektebb támogatójának számított. Ő áldotta meg a Megafon irodája mellett a Miniszterelnökséget és a Pesti Srácok szerkesztőségét is. A Megafon tréningjein aktív és választásokon induló politikusok is részt vettek, így aztán tucatnyi függetlennek tűnő véleményoldal kötődik valójában a kormánypárti influenszerkeltetőhöz.”

A megáldás (benedictio) révén, azaz kivéve a profán hatóságok ügyköréből, az immár Isten szolgálatára rendelt fenti intézmények az Úrnak tetsző helyekké váltak, ahol szent, azaz megkérdőjelezhetetlen tevékenység folyik (a Karmelita már korábban meg lett áldva, a megkérdőjelezhetetlenség ott is abszolút alap).

Túllépve a szent helyek számának örömteli növekedésén mondható, az állam+egyház hatalmi kombó véleményformáló lehetőségként célba vette a hálót, közkeletű néven az internetet is, és szorgalmasan oktatja az egyház kiválasztottjait a leghatékonyabb ismeretterjesztésre. Hogy melyek azok a terjesztendő ismeretek, nyilván egyértelmű mindenkinek, mivel az állam jelenleg egyetlen párttal (némelyek szerint egyetlen személlyel) azonos.

Mint olvastuk, az influenszer oktatást a Megafon nevű, nonprofit társaság végzi. Egy nonprofit cégnél nem az a fontos, hogy nyereséges legyen, és minden bizonnyal a Megafonnál sem az a siker jele, hogy épp pluszban vagy mínuszban zár-e egy évet. A kormánypropagandát az online térben terjesztő cég árbevétele 2022-ben nulla forint volt, emellett viszont mégis lett 2,7 milliárd forintja a beszámoló tartalmazta „egyéb bevételek” soron. A kiegészítő mellékletből kiderül, hogy a társaság ezt a pénzt a hivatalos megfogalmazás szerint „tevékenysége céljának megvalósításához” kapta. Mivel bíróság mondta ki, hogy a Megafon közpénzhez is hozzájutott, valamint, hogy a cég nem az ellenzékiségéről híres, bárki könnyen kitalálhatja, honnét jött a pénz.

A fentebbi botrányok minősítései:

  • A meleg vagy akármilyen más mivoltnak megfelelő szexuális tulajdonság és tevékenység nem bűn, nem botrányos, és nem lehet közismeret tárgya, akár pap, akár teherautósofőr, akár oroszlánvadász az illető. A tulajdonság a születéskor már adott, a nemet a gének határozzák meg, a hajlamot a legújabb kutatások szerint a magzati fejlődés alatt kapott tesztoszteron adag, így az az egyének esetében nem akarati kérdés, és erőszakmentes esetekben nincs köze hozzá senkinek.
  • Az ilyen eseteken való röhögcsélés és gúnyolódás alacsony IQ szintre utal, a mások ezen tulajdonságának akár csak kis körben való terjesztését bűncselekménynek kéne minősíteni. Az botrányos, hogy az ország nagy része ezeken az eseteken éli ki alpári, kárörvendő hajlamát, megalázó helyzetbe hozva embertársát, aki erről nem tehet.
  • Az igazi botrány egyértelműen az, hogy állami pénzen folyik a hálón tevékenykedő NER agitátorok kiképzése, azaz én fizetek azért, hogy kioktassák az én nézeteim, és ennek megfelelően az én pártom ellen propagandahatjáratot folytatókat. Nincs elemi felháborodás ennek fokozása miatt sem, hogy a regnálók, azaz Pártunk és Kormányunk ahelyett, hogy az amúgy is rengeteg ellopott, és a lopás után immár sajátnak tekintett pénzből fizetné a Nemzeti Papagájkórust, külön, erre a célra létrehozott, állami kasszából teszi, lásd: Miniszterelnöki Kabinetiroda. Tovább fokozza a botrány jellegét a gyakorlatilag kisajátított vallások papságának agitációban való részvétele. A papok jó része ugyanis, ahelyett, hogy az Úr parancsa szerint minden embert beleértve az egyetemes emberiséget szolgálnák, az egyik embercsoport érdekében küzdenek a másik embercsoport ellen, mégpedig korántsem egyházi, hanem nagyon is világi, önös(!) érdekekből. Van az a pénz…

Itt tart az ország. Röhögünk a peches embertársainkon, pedig hogy mi „nem lettünk olyanok”, csak vakszerencse, az elképesztő pofátlanságokon meg, ahelyett hogy felháborodnánk, inkább nem vesszük észre. Egyiket sem.

Botrányt csinálni ebből? Ugyan kérem! Hát hol tetszik élni? Csak nem Belgiumban? Hülye Ursula!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK