Kezdőlap Szerzők Írta Falusi Tamas

Falusi Tamas

271 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Pártok

Falusi Tamas
-
0
Pártok

Mint a nyulak. Jobb hasonlat nincs rá, az ország jó része azon dolgozik, hogy megalkossa azt az erőt, amelyik végre majd hatalomra jutva megteremti az „igazi”, politikusok nélküli Magyarországot.

Mindenki undorodik a politikusoktól, mert a politikusok csúnyák meg rosszak, ezért maga is politikusnak áll, pártot alapít, és indul a választáson. Érdekesség, hogy a FIDESZ-KDNP oldal sziklaszilárdan 2,8 millió ember, azon az oldalon senkinek eszébe nem jut, hogy újabb illiberális pártot alapítson, a tortát mindenki az ellenoldalon szeletelgeti. Így alapítanak pártot például Kétfarkúék, a bukott igazságügyminiszter volt férje, a volt Összefogás volt miniszterelnök jelöltje, a volt… illetve van MSZP volt elnöke, és akkor a jelentéktelen, megszűnt meg egyéb pártokról, úgymint Szocialisták és Demokraták Pártja, Nép Pártján párt, Második Reformkor, ISZOMM, MOMA, satöbbi, még nem is ejtettünk egy szót sem.

Vannak régi nagy pártok, melyek ma már sehol sincsenek. Ezek közül kettőt Orbán úgy számolt fel, hogy szövetkezett velük (MDF, Kisgazdák), ők nem vették észre, hogy a baráti tűznél nincs veszélyesebb, mert az közelről jön, az SZDSZ meg önmagát számolta fel, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a magyar néplélekkel az ő megengedő életszemléletük nem korrelál. Az élet ezt a megállapítást igazolta is, mert íme, az illiberálisok már 14 éve ülnek tort a liberalizmus hazai teteme felett, trónra segítve az erős vezetőt, aki megvédi gyermekeinket az átkozott szabadosság fertőjének borzalmaitól. Jelenleg ugyan nem úgy látszik, hogy sikerül megvédenie, sőt mintha ellenkezőleg, a támadót védené, de azért bizakodjunk, emberek! Pár évtized, és minden jobb lesz! Hogy minél lesz jobb, az még nyitott kérdés, de ezt a kérdést majd az unokáink megválaszolják. Ők ugyanis ott lesznek, és látni fogják, méghozzá közelről, amilyen pechjük van. Pártot alapítani jó dolog. Látszik belőle, hogy van karizmánk, meg tudunk embereket szólítani, és van mondanivalónk is, amennyiben mi majd megmutatjuk! Ha megválasztanak. Minden párt esetében ez utóbbi a gond, az előbbi egy cseppet sem, bőven elég hozzá az, hogy mi majd mások leszünk, mint a mai levitézlettek! És ez nagyon igaz, mert aki már volt hatalmon, az mind követett el hibát, amelyet aztán éjjel-nappal lehet emlegetni, azaz a levitézlettség náluk adott. Ilyen például az MSZP, a FIDESZ, a DK (leánykori nevén szintén MSZP) és a KDNP. Az első magyarországi „Majd mi megmutatjuk” párt, az LMP – mint ez a nevéből is következik – ugyanúgy azért alakult, amiért az összes többi, hogy deklarálja, lehet más a politika, és ezzel alternatívát adjon azoknak, akik Orbánt is meg Gyurcsányt is rühellik, ám sajnos az LMP népszerűségéből kiderült, hogy az ilyenek nincsenek sokan. Nem kellett a népnek az alternatíva. Alakultak azért még egyéb pártok bőven szintúgy abból a hitből táplálkozva, hogy ha mi pártként se nem a Gyurcsány, se nem az Orbán vagyunk, akkor majd özönlik hozzánk a nép! De nem özönlött. Egyikhez sem.

A fentiekből világosan látható, hogy a magyar nép vagy nagyon kényes ízlésű egy társaság, vagy igazából fogalma sincs róla, hogy a választáskor miről van szó, így aztán a „Hagyjatok engem békén!”  jelszót hangoztatva otthon marad. Ez persze nem igaz, hiszen olyan, hogy magyar nép, nincsen, hanem csak magyar emberek vannak, mégpedig ilyen is, olyan is, meg amolyan is, bármiféle egységes megítélés használata tehát rasszista hülyeség.

A magyar nép egyedeinek politikai vélemény szerinti eloszlását a közvélemény kutatások mutatják, ezért a sommás (= igaztalan) megállapítások helyett használjuk inkább ezt. Tehát:

  • FIDESZ-KDNP, azaz az Orbán hívők: 26 %; magyarázatot nem igényel.
  • DK, azaz a Gyurcsány hívők: 12 %; ez sem.
  • Mi Hazánk (szélsőjobboldal) választói: 6 %. A rigorózusan vallásos és a lehető legeslegnacionalistább ország hívei. Esetleg királyt is választanának, ha hatalomra jutnak. Kompromisszumképtelenek, ezért az általuk favorizált MH magányos küzdő, hacsak Orbán nem kerül nagy bajba, mert akkor elképzelhető az együtt indulásuk. Lehet persze, hogy utána megszűnnek, mert Orbán szövetsége életveszélyes.
  • Momentum szavazók: 6 %. A mai SZDSZ, lehet mondani. A divatos „Válasszunk valami újat” jelszó komoly oldala, amelynek szavazói a régi SZDSZ-esekhez hasonlóan nagyon kényesek, nagyon válogatósak, és majdnem annyira kompromisszumképtelenek, mint a Mi Hazánk. Hajlamosak mindenkit elküldeni a francba, aki egy kicsit is nem tetszik nekik. Nagyon kellemetlen szövetségesek – ha ugyan szövetséget kötnek bárkivel.
  • A Magyar Kétfarkú Kutyapárt szavazói: 6 %. Ők azok, akik szerint az ország sorsa vicceskedéssel is befolyásolható. Nincsenek tisztában vele, hogy nem, de ami a nagyobb baj, hogy a párt sem. A divatos „Válasszunk valami újat” jelszó komolytalan oldalát képviselik, és a létezésük nem egy öröm az Orbánt leváltani akaróknak, ugyanis szövetséget valószínűleg nem kötnek senkivel, csak elviszik a szavazatokat.
  • MSZP szavazók (a ténylegesen baloldaliak): 3 %. Az MSZP a legrutinosabb párt, mind a politizálást, mind a kormányzást illetően, de mára már szinte teljesen kihaltak a szavazói, az ifjúság körében meg az MSZP nem divat.
  • LMP szavazók: 3 %. A „Válasszunk valami újat” jelszó idős hívei, akik már nem akarnak valami még újabbat választani. Bőven elég nekik a régi új.
  • A Párbeszéd – Zöldek szavazói: 2 %. Egy baráti kör pártot imitálva.
  • Bizonytalanok: 29 %. Az ország legnagyobb azonos politikai álláspontú választói csoportja. Ha párttá alakulnának, simán nyernék a választást.

Végigtekintve a fenti listán a FIDESZ leváltásához biztosan rendelkezésre álló szavazatok összege elméletileg: 12 (DK) + 3 (MSZP) + 2 (Párbeszéd-Zöldek) = 17 %. A bizonytalan szavazatok aránya: 6 (Momentum) + 3 (LMP) = 9 %, a biztos szavazatokkal együtt elméletileg 26 %, azaz az állás a FIDESZ-KDNP 26 %-át tekintve döntetlen. Elméletileg.

Az elméletiség hangsúlyozása két okból szükséges. Először is a pártok miatt, másodszor a szavazóik miatt. A pártokat illetően azért, mert noha a DK, MSZP és Párbeszéd-Zöldek szövetkezés biztosra vehető, a Momentum és az LMP csatlakozása hozzájuk nagyon is bizonytalan, a szavazókkal meg az a gond, hogy biztosan lesz olyan DK-s szavazó, aki semmiképpen sem szavaz egy Donáth Annát is magába foglaló konglomerátumra, és ez fordítva  is igaz, csak ott nem Donáth a visszataszító erő, hanem Gyurcsány. Ezért mondható, hogy még bőven van tennivaló, ha az ellenzéki pártok le akarják győzni Orbánt.

A pártok nagy baja, hogy nem csak politikai erőként, hanem munkahelyként is működnek, azaz vannak, akik innen kapják a fizetést. Mesterségük a politika, alkalmazójuk a párt. Ez abszolút érthető, az a kor már rég elmúlt, mikor a politika gazdag polgárok és arisztokraták hobbija volt, aki dolgozik, az megérdemli a fizetést. A pártok ugyanakkor csak annyi embert tudnak eltartani, amennyire népszerűek, azaz ahány emberüket be tudják juttatni a különböző parlamenti és önkormányzati helyekre, ugyanakkor, ha összefognak, előzetesen kell megsaccolni, hogy mennyi szavazatot hoz az egyik, mennyit a másik, azaz hogy egyenként mennyire népszerűek, ezért a fizetős posztok elosztása előzetes alkuk alapján dől el, ami sok személyes sértődést indukál. Ha pedig nem mindenki érzi úgy, hogy a pártjától megkapta azt a helyet, amit megérdemel, és ami egyáltalán az egzisztenciáját biztosítja, akkor baj van. Erről szokták a becsületes, nyílt tekintetű ostobák írni, hogy „Ne homályos hátsó szobákban dőljön el a jelölés!” Hát hol a jófenében, tessék mondani? Nyilvános veszekedések során? Egy-egy előválasztás megszervezése, meghirdetése, lebonyolítása sokkal több pénz és fáradság, mint amennyi haszna van, mivel a szavazóknak csak egy töredéke megy el előválasztani, akik a kisebb sarzsik esetén nem is ismerik a vetélkedő aspiránsokat, és hogy torz eredmény születik, amely senkinek sem jó, abban mindenki biztos lehet. Miniszterelnök jelöltek esetén az előválasztás igen, hatodik alabárdos jelülése esetén nem.

A választás utáni időszakot a fenti okból kilépések, médián keresztüli szidalmazások, számonkérések és egyéb, a pártok életét felforgató kellemetlen esemény tarkítja, a kilépések sokszor új párt születéséhez is vezetnek, amely aztán természetesen nem viszi semmire, de a sértettség, a düh és az utálat sokáig megmarad. Természetesen nem csak a választások után, hanem már az alkudozás alatt kezdődik ez a folyamat. Na, így fogjon össze az ember, ha még a saját pártjában sem bízhat… hajh de ismeri ezt Gyurcsány Ferenc!

Összefoglalásként a következők mondhatók az Orbánt ténylegesen leváltani akaróknak:

  • Az ellenzéki pártoknak, akivel csak lehet, mindenkivel össze kell fogni.
  • Akivel összefogtak, azokat nyilvánosan tilos bírálni. Kifogás esetén telefonálás, személyes megbeszélés, vezérkari tárgyalás, ha tetszik, de a közönség előtt semmit!
  • A saját szavazóknak meg kell magyarázni, hogy az másik pártban általuk utált személyeket is el kell fogadni a közös cél érdekében.
  • El kell menni a független lapokhoz, és megbeszélni az ellenzéki propagandát velük. Amelyik lap erre nem hajlandó, az nem is akarja Orbánt leváltani. El kell nekik mondani, hogy az ellenzéki propaganda az összefogott ellenzéki pártok és jelöltek megvédése a FIDESZ hazugságok ellen, valamint programjaik ismertetése, azaz a NER lapokkal ellentétben hazudni nem kell, de a fenti két feladatot folyamatosan és messze hangzón hirdetve kell végezni, a legkisebb szünet nélkül. Mellékesen a lehető legkevesebbszer szabad csak leírni, hogy az ellenzék hülye. Az ilyen leírások javasolt száma: 0.
  • Szövetséget kell kötni az úgynevezett mértékadó értelmiséggel a program kidolgozásában való részvétel érdekében, mert ha az értelmiségi részt vesz valamiben, a saját munkáját csak nem fogja utólag pocskondiázni, bár a pocskondiázásra nagyon hajlamos.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, rendkívül sajnálom, de más esély nincs. Sok békát kell közben lenyelni, mert minden pártban vannak ostobák, de ezen a lenyelési hajlandóságon fog eldőlni, hogy Magyarország ellenzéki pártjai és szavazói képesek-e megfordítani a jelenlegi, a középkorba visszavivő folyamatot, és újból elindulni a XXI. század felé, vagy nem.

Az ugyanis az ország érdekében kötelező. Lenne.

Műanyag

Falusi Tamas
-
0
Műanyag

A műanyagoknak sok kedvező tulajdonsága van. Könnyűek, olcsók, jól alakíthatók, sokféle célra felhasználhatók (főleg csomagolóanyagként), ellenállnak a nedvességnek és a vegyszereknek, ebből következően nehéz lenne ezeket bármivel helyettesíteni.

A műanyagoknak tartósságukból adódón létezik egy, a környezetre nézvést rossz tulajdonságuk is: ha a felhasználás után kikerülnek a természetbe, változatlanul megmaradnak. Anyaguk stabil, csak aprózódás és morzsálódás történik, mely mikrorészek aztán szétoszlanak a teljes földtekén. A műanyaggyártás kezdete óta rengeteg palack, zacskó, doboz és (döntő részben a mosógépek szennyvizével) nagyon apró műanyag száldarabka került ki hulladékként a természetbe, melyekkel az nem tud mit kezdeni, mert az eddig eltelt évmilliárdok nem készítették fel ennek, a számára vadonatúj anyagfajtának a feldolgozására.

A műanyagok hírhedt ellenálló képességének azonban van egy gyenge pontja. Mivel ezek hosszú szén- és szénhidrogén láncokból állnak (némi adalékanyaggal), a magas hőmérsékletet nem tudják elviselni, ekkor ugyanis a láncok elbomlanak és a műanyagban lévő szén és hidrogén elég. Az égetéskor sok hő szabadul fel, azaz a fűtőértékük kiváló. Hamu szinte alig van, az égéstermék nagyrészt CO2 gáz és vízgőz, de keletkeznek mérgező anyagok is, melyeket minden esetben füstgáztisztítóval kell kiszűrni.

Az EU által felállított jelenlegi preferálási sorrend a hulladékok általános kezelését illetően:

  1. kevesebb, később hulladékká váló anyag használata (megelőzés)
  2. a hulladék változatlan formában való újbóli felhasználása (pl. egy műanyag palack folyadékkal való újbóli megtöltése – természetesen tisztítás után)
  3. a hulladékból másfajta hasznos tárgy gyártása (a műanyag hulladék anyagának felhasználásával)
  4. a hulladék elégetése
  5. a hulladék tárolóba való lerakása

A műanyag hulladékok esetében:

  1. Mivel a főleg vegyianyagok és élelmiszerek csomagolásánál valamint fogyasztásánál felhasznált műanyagokat nagyon nehéz lenne bármivel gazdaságosan helyettesíteni, a műanyagokra kivetett magas adók és az intenzív propaganda se vezetne nagy eredményekhez a hulladékba kerülő műanyagok tömegének csökkentését illetően. A papírral való helyettesítés a papír nedvességgel szembeni gyenge ellenálló képessége miatt rendkívül korlátozott (ételtárolás csak speciális papír esetén történhet), más meg nincs nagyon.
  2. Az élelmiszerek csomagoló anyagának használt műanyag termékek változatlan formában történő felhasználása azon túlmenően, hogy a szükséges válogatás, tisztítás és fertőtlenítés élőmunka igénye miatt gazdaságtalan, a műanyagok mechanikai sérülékenysége miatt is csak nagyon kis hányadban lenne lehetséges. Valószínű az is, hogy nyomás alatti (pl. ásványvíz) palack ismét palacknak már használhatatlan lenne, mivel a gyártó nem merné újból megtöltve nyomás alá helyezni.
  3. A műanyaghulladék más termék gyártásához való felhasználása esetén az egyes műanyagtípusokat (sok van) fajtánként szét kell válogatni, még ha a „műanyagok” en bloc gyűjtése a többi szemétfajtától elkülönítve, szelektíven történik is. A szétválogatás után még meg is kell tisztítani ezeket, plusz egyéb módszerekkel alkalmassá tenni az újrafeldolgozásra, ami általában csak egy csökkent minőségű és használhatóságú terméket eredményez, ugyanakkor jelentős víz (melyből szennyvíz lesz), vegyianyag, energia és munkaerő felhasználását igényli. Újrafeldolgozás jelenleg leginkább csak ipari műanyaghulladékok esetében történik, ahol az alapanyag (általában műanyag tárgyak gyártása során lehulló, sorjázás utáni maradék) abszolút homogén és tiszta, így visszavezethető a gyártási folyamat elejére. Hja, úgy könnyű, lehet mondani. Egyéb esetben viszont a hulladékra a PET palackok kivételével gyakorlatilag semmilyen gyártói érdeklődés nem mutatkozik, hiába is szeretnők, hogy valaki belőle „másfajta hasznos tárgyat” gyártson. Maximum propaganda célból szoktak nagyobb cégek ilyesmivel próbálkozni, hogy aztán kiállhassanak a világ elé a kis mennyiségben és drágán gyártott akármivel, hogy hát ők mennyire környezettudatosak. Az erről szóló írás itt  olvasható.
  4. A fentiekből adódón a műanyagok legcélszerűbb hasznosítása az elégetés, az így keletkező hővel pedig villamos és távhő energia állítható elő, azaz a műanyag másodszor is hasznosul. Mivel az égetésnél a széndioxidon kívül egyéb káros vegyületek is létrejönnek, lakossági tüzelőanyagként való felhasználása szigorúan tilos (nagyon helyesen), azaz a műanyagok kizárólag a megfelelő füstgáztisztítási technológiával bíró erőművekben égethetők el!
  5. A lerakás csakis akkor jöhet szóba, ha semmilyen más lehetőség nincs, de pont ezért kell lehetőséget teremteni a legpraktikusabb módszernek, az elégetésnek.

Az elégetés természetesen lehetetlen akkor, ha a műanyag szemetet az emberek egy része nem a szeméttárolóba rakja, hanem a környezetben dobálja el. A környezettudatos nevelésnek már az általános iskola alsó tagozatában meg kell kezdődnie, és ha a gyerekeket kioktatják arról, hogy a műanyagok eldobása a legveszélyesebb, mert a természet nincs felkészülve arra, hogy lebontsa ezeket, akkor nem csak egy parancsot kapnak, hogy mit csináljanak, hanem meg is értik, hogy miről van szó, így nem okoz nekik nehézséget a műanyag hulladék helyes kezelése. Nagyon fontos tehát már az általános iskolában a környezet védelméről szóló oktatás. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a lelkesedés sohase mossa el a racionalitást, mert az érzelmileg felkapott szélsőségek, rendkívül rossz irányba tudják elvinni a dolgokat, és a másik oldal, kiröhögve minket, könnyen visszavág.

Az égetéskor a klímára nézve veszélyes CO2 gáz keletkezik. Mivel a világ műanyag gyártása évente 359 millió tonna, a műanyagoknak kb. a fele szén, és 12 gramm szénből 44 gramm széndioxid keletkezik, az összes(!) műanyag elégetésekor a levegőbe jutó mennyiség évente 658 millió tonna. Ez az emberiség által más módon levegőbe juttatott CO2 gáz (37 milliárd t/év) mennyiségnek csak az 1,8 százaléka, azaz mondhatjuk, hogy az elégetés (amely teljesen megsemmisíti és fertőtleníti a műanyag hulladékokat), még ha minden műanyag hulladékot elégetünk is, gyakorlatilag jelentéktelen szerepet játszik a klímaváltozásban. Az elégetés tehát, mint környezetvédelmi módszer végső megoldásként mindenütt nyugodtan javasolható, természetesen csak megfelelő gáztisztító rendszerekkel ellátott erőművek vagy fűtőerőművek kazánjaiban. Mivel az ilyen hulladéktüzelésű erőművek háztartási szemetet is égetnek, a nem hasznosítható műanyag hulladékot, azaz az össze műanyag hulladék kb. 95 százalékát nem kellene külön gyűjteni. Mehet egybe a háztartási szeméttel. A szakembereknek kell meghatározni, melyek azok a műanyag hulladékok (pl. PET palack), melyeket érdemes külön gyűjteni, és ezt a házakban és egyéb gyűjtőhelyeken kiragasztott plakátok révén ismertetni a lakossággal. Sajnos az ilyen ismertetőből nincs valami sok. Mondhatni semmi. Pedig igencsak javasolható.

Létezik az emberiség műanyag felhasználása miatt még egy veszély, mégpedig az egészen apró műanyag részecskék hatása. Ezek döntő része a ruházati termékek gyártása során keletkezik (műanyagok acélszerszámokkal való darabolása), benne maradnak a termékben, és az otthoni mosáskor kerülnek bele a mosóvízbe, onnan a szennyvíztisztítón keresztül a folyókba, azok révén a tengerekbe, ott a tengeri élőlényekbe, majd ezek elfogyasztása révén az emberi szervezetekbe is. Mivel ezekkel az élőlények szervezete a bekerült anyaggal nem tud mit kezdeni, a műanyag mikrorészecskék életük végéig ott maradnak, és egyelőre nem tudni, hogy milyen hatásuk van az egészségre vagy akár az életminőségre. Leghelyesebb lenne ezeket kiszűrni a szennyvízből, ám miután a részecskék igencsak aprók, speciális és nagyon nagy felületű szűrő kell a megfelelő leválasztáshoz. Ezért az ilyen szűrőrendszereket nem az otthoni mosógépekhez kell csatlakoztatni, hanem a nagy, városi szennyvízkezelőkhöz és a ruhagyárakhoz kell ilyeneket kifejleszteni, és azok kifolyó csővezetékéhez kötelezően csatlakoztatni. Az így összegyűjtött mikrohulladék, melynek része a műanyag mikrorészecskék tömege is, a megfelelő égetőműbe szállítható, és ott a szokott módon megsemmisíthető.

A fentiek alapján mondható, hogy megfelelő használat és használat utáni kezelés esetén a műanyagok gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt az ember és környezete számára. Ebből következően a klímaváltozás megállítását nem a műanyagok használatának korlátozása fogja biztosítani, sokkal inkább a fűtés és az elektromos energia ellátás hidrogén alapú rendszerekre való átállítása. A folyamat sajnos lassú, és az emberiség hiába egy faj, az önző nemzetállamok miatt nem is nagyon gyorsítható, mert azok együttműködés helyett csak rontanak a helyzeten. Nem is keveset.

Mivel a Föld nemzetállamokra való fölosztásán nem tudunk változtatni, még az ENSZ legnagyszerűbb működése esetén sem látszik sem konkrét terv, sem befejezés, azaz a klíma melegszik tovább.

Ez van, emberek.

Független

Falusi Tamas
-
0
Független

A függetlenség nagyon kívánatos dolog. Minden ember utál úgy táncolni, ahogy más fütyül, és hogy ne kelljen neki, akár még kellemetlenségeket is vállal. Ahogy a költő írja: „Fázunk és éhezünk, S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor, De szabadok vagyunk!”

Bizony, sokat megér a szabadság, azaz a mindenkitől való függetlenség… bár azért a mai világban már egyre kevesebbet. Ha az ember a függetlenségért fizetendő ár szerint fázik és éhezik, a nyomorgásról nem is beszélve, rendkívül büszkének és rátartinak kell lennie, hogy a függetlenség mellett szavazzon, azaz mások semmilyen parancsát se fogadja el. Általában ezt az abszolút változatot nem is preferálja senki, legfeljebb szegény hajléktalanok, mert ők nem tehetnek mást. Azon, hogy a hajléktalan kérdést a jelenlegi kormány nem megoldani akarja, hanem egyetlen laza csuklómozdulattal kriminalizálta, erősen látszik, hogy Nyusziék nem kedvelik a sok gondolkodást, és nem szeretnek pénzt kiadni Nyuszi rokonságán, barátain és üzletfelein kívül senkinek. Hazánkban ezt az elvet folyamatosan alkalmazva veszíti el a közpénz közpénz jellegét.

A függetlenség ma már inkább részleges, például csak anyagilag független az ember, vagy a kapcsolatait tekintve facér, esetleg politikailag nem tartozik sehova, azaz Magyarország esetében nem a NER csapat kitartottja (a másik oldalnak nem léteznek kitartottjai, mert sok év óta erre a célra nincs egy vasa se – még kampányra is alig). Ezeken kívül van még olyan függetlenség is, amely esetén az ember, egy közösség, vagy egy egész ország semmilyen csapatban nem tag, azaz magányos farkas, aki körkörös védelemre rendezkedik be. Ilyen például Svájc, amely ezzel a taktikával sokra vitte, bár egyesek szerint nem csak a sokra vivésnek, hanem egyáltalán az életben maradásnak is inkább a hegyek az okai, amelyek a korábbi századok műszaki színvonalát tekintve meggátoltak mindenféle komolyabb támadó csapatmozgást a területén. A rohamozó egységek kifulladtak, megfagytak, nagy részüket betemette a lavina. A fentiek miatt ez az ország látszott a legbiztonságosabbnak, ezért mindenki náluk tartotta a pénzét, amiből következően az összes állam és gazdag ember védte Svájcot az összes többitől, azaz a védők már eleve mindig sokkal többen voltak, eltántorítva így a támadókat bármiféle ellenséges lépéstől.

Magyarország kifejezetten és hatványozottan nemzetállam, ahogy például Oroszország is az. Nagy hegyei nincsenek, inkább átjáróháznak mondható, Svájc utánzására sajnos nincs esély, ezért célszerű tartoznunk valahova (NATO, EU). Ugyanakkor, lévén nemzetállam, a függetlenségi igényünk abszolúte maximális, a nemzetet soha semmiféle hátrány vagy kár nem érheti.

Ennek az igénynek az érvényesítésével az ország egyes számú utcai harcosát bízta meg, bízza meg, és fogja megbízni, mert az ellenzék a fenti „függetlenség” folyamatos biztosítására alkalmatlan, bárkinek lefekszik, aki arra jár (pl. EU, NATO), mindezt azzal az érthetetlen indokkal, hogy ezek szövetségek, mi meg ezen szövetségek tagjai vagyunk, azaz mint csapattagoknak az összjátékban kell jeleskednünk, nem az önzőségben. Az ellenzék állandóan keresi a win-win lehetőségeket, amiben sajnos (nehéz ezt lenyelni!) nekünk is engedni kell valamit.

Hülye érv ez a csapattagság, azt aztán mondhatom! Úgy táncoljunk, ahogy a többiek fütyülnek, csak azért, hogy győzzön a csapat? De hát mi akarunk győzni! Egyedül! A francot érdeklik a többiek!

Számunkra érthetetlen, hogy ezen csapatok többi tagja még mindig nem értette meg: a nemzetállami függetlenség legfőbb ismérve, hogy mi, mint függetlenek azt csinálunk, amit akarunk, ők meg azt csinálják, amit mi mondunk, mert ha nem, akkor vétó, és fenyegetünk, és szidalmazunk, és elítélünk, és lehülyézünk, meg ilyenek! De szigorúan ám! Ha nagyobbak meg erősebbek lennénk, még tán le is rohannánk őket, de sajnos gyöngék és kicsik vagyunk katonailag is meg gazdaságilag is – ezért léptünk be a NATO-ba és az EU-ba.

A fenti khm… függetlenségi álláspontot azért a megbízottunk, azaz a miniszterelnök úr képviseli, mert ő találta ki, ő hitette el velünk, hogy ez jó lesz, de sajnos annyira nem lett jó, ugyanis pont emiatt utálnak minket sokfelé, ezért jön az a szomorú helyzet egyre közelebb (ha ugyan még nincsen itt), hogy a többiek már csak a velünk való kiszúrás okán is fenntartják vagy fokozzák a nekünk kirótt büntetést, és a mi No.1. street fighterünk hiába ugrál, hogy itt ő a kakas, mert rögtön közlik vele, hogy ez viszont nem a szemétdomb, sipirc ki a folyosóra! Ott ugass vagy kukorékolj, öcsike!

A fentiekből látható, hogy Magyarország nem támadó középpályás vagy belső védő, hanem teniszező, aki még párost sem játszik, de elvárja, hogy a többiek szedjék neki a labdát. Van egy jelszava is a megbízott utcai harcos jóvoltából, amely a teljes Földre kiterjedő nemzetvédelem okán leginkább Lord Byron poétikus nyelvén hallható: no gender, no migrants, no war! A miniszterelnök úr szerint nem ám a demokrácia deficit miatt, hanem ezért büntet minket a többi EU-s csapattag, mert ők egyrészt a gender-ideológia hívei, és tőlünk is ezt követelik, másrészt elárasztanák országunkat a magyarok munkáját elvevő dzsihádistákkal, ráadásul háborúpártiak: nem hagyják Ukrajnát magára a töpörtyű által táncoltatott orosz medvével szemben, és utálnak minket amiatt, hogy ezen terveiknek ellenállunk. A szégyentelenek! Nem tisztelik a függetlenségünket!

A fentieket racionálisan értékelve a következők mondhatók:

  • A Nyugati EU és a Keleti EU nagyobb része (már Varsó is elesett!) nem a gender ideológia hívei, hanem pont azt akarják, hogy ne legyen társadalmi nem, azaz ne kelljen senkinek a társadalom elvárásai szerint élni. Ne büntesse a „renitenst” se egyén se közösség, ha másképp érzi jól magát, mert ha az nem rossz senkinek, és nem okoz kárt senkinek, tényleg hülyeség a számonkérés és a büntetés. Ezt miniszterelnök úrék nem biztos, hogy meg fogják érteni, ugyanis náluk inkább előny, ha a genderről valaki nem tudja, hogy mi az, és aki véletlenül tudná, rögtön letagadja, de ezzel mi, kívülállók úgysem tudunk mit kezdeni.
  • Az Európába érkezett migránsoktól nekünk, magyaroknak nem nagyon kell tartanunk. Már most is idejöhetne az összes, hiszen minden határ nyitott, de egy se jön, amit meg tudok érteni. Ha mi adjuk meg valamelyiküknek a jogot, hogy beléphessen az EU területére, csak addig tartózkodik nálunk, amíg bármilyen módon, de a lehető leggyorsabban el nem tud tűnni innen nyugat felé. A „no migrans” jelszó tehát hazánkat illetően automatikusan teljesül, az EU-t az állandó siránkozásunk sem nem érdekli, sem nem hatja meg, maximum a segítést várja el tőlünk: vagy a kvóta szerinti számú migráns kérelmének vizsgálatával, vagy a munka, és a vizsgálat végéig való eltartás pénzbeli megváltásával. Ha egyiket sem akarjuk teljesíteni, az baj, mert akkor tényleg újabb eljárásnak nézhetünk elébe.
  • A „béke”- illetve hát a „putyinpártiságunk” csak addig fontos a szövetségeseinknek, amíg nem teszünk keresztbe az ő háborúpártiságuknak. Ha ugyanis mindent megszavazunk az EU-ban meg a NATO-ban a nagy többség akarata szerint, a francot sem érdekli arrafelé, hogy hány békegalamb kel ki nálunk a tojásból naponta, és milyen gyújtó hangú békeüzenetet sikerült ismét összeeszkábálni miniszterelnök úrnak. A fecsegés a magyarok dolga, mondják, miközben ők küldik a fegyvert meg a lőszert Zelenszkíjnek, Ha a szavazás rendben lezajlott, utána azt csinálhatunk béke ügyben, amit csak akarunk. A miniszterelnök úrral együtt természetesen.

A fentiek szerint a pénzvisszatartásnak se a genderellenességhez, se a migránsokhoz, se a békepártisághoz nincs köze. Annál több köze van ahhoz a 27 db ponthoz, melyeket az EU már többször megküldött, és például itt  olvashatók.

Persze nem kötelező ezeket teljesíteni. Ha például az országnak a gazdasági vezetés ügyessége révén olyan jól megy, hogy nincs szüksége a pénzre, maradhat minden a régiben, vagy ha kilép a szövetségből, senki sem kér számon rajta semmit, viszont ha pénzt akar látni, akkor a pontokat teljesítenie kell, még ha úgy érzi is, ezzel a függetlenségét adja fel (nem dönthet országon belül azt, amit csak akar). Mivel jelenleg nem megy jól az országnak, a kilépés meg katasztrófa lenne, előbb utóbb valamire rákényszerülünk.

A legegyszerűbb lenne kormányt váltani, az ellenzék nem ennyire érzékeny a „függetlenségre”. Nem próbáljuk meg?

Választás

Falusi Tamas
-
0
Választás

Amint azt mindenki saját tapasztalatból is tudja, a választás mindig kellemetlen. Az lenne ideális, ha az abszolút jó és az abszolút rossz között választhatnánk, de még csak hasonlóról sem hallottam mostanáig sehol, vagyis valószínűleg nincs ilyen. Ebből következően a választás során az összes kívánságunk nem teljesül, mert eleve nem is teljesülhet, valamelyiket vagy akár többet is belőlük fel kell adni a választás során, mégpedig attól függően, melyik lehetőség mellett dönt az ember.

A fenti szerencsétlen helyzeten egyedül Buddha tudott segíteni, aki azt mondta, üljünk le egy fa alá, és addig koncentráljuk arra, hogy nekünk már egyetlenegy kívánságunk sincsen, amíg magunk is elhisszük. Amikor ez bekövetkezik, az összes kívánságunk azonnal teljesül, és így elérkezünk végre a végtelen és tökéletes boldogság honába, amelyet Nirvánának hívnak.

Ettől kezdve soha többé nem kell választani semmi közt, a tudat megleli a békét, az ide eljutottak együtt éreznek minden lénnyel, lemondanak a rögeszmékről és a berögzülésekről, a haragról és a szenvedélyről, valamint a mindenféle egyéb örömökről is. Hogy hogyan maradnak életben ott a fa alatt, az még kidolgozatlan, de a nagy elméleteket tekintve részletkérdésekkel nem foglalkozunk.

Mivel a buddhizmus kevéssé terjedt el minálunk, maradjunk azon választási lehetőségeknél, amelyekben számunkra mindkét választható változat tartalmaz jót is meg rosszat is. Ilyen például, mikor a bankból késő este hazafelé megyünk a sötét, néptelen utcán, táskánkban egy jelentős összeggel, mert a fürdőszoba felújítását végző vállalkozó csak készpénzt fogad el, mikor elénk toppan egy nagydarab, a bank kapujától minket követő álarcos alak, kezében a rugós késsel, akinek nem kell mondani, hogy pénzt vagy életet, mert tudjuk mi azt magunktól is. Ilyenkor az ember választ, aztán szomorúan ballag tovább erősen megfogadva, hogy legközelebb csak szikrázó napsütésben, hatalmas tömeg közepette és erős rendőri kísérettel. Másképp sehogy! Annak azért örülhetünk, hogy a derék rabló hagyott minket választani. A kisebbik rossznak köszönhetően épségben megúsztuk a dolgot, mert nem mi vesztünk oda, csak a pénzünk, így aztán holnap megint mehetünk a bankba, hogyha ugyan maradt még ott nekünk valami.

Az emberélet ilyen választások sora. Ennek tipikus példája a politikai választás, ugyanis a mai modern államokat leginkább választott képviselők vezetik. Ez nem demokrácia, a hatalmat a képviselők nem az egész néptől kapják, hanem a többségtől  Ha sokaknak nem tetszik a kormányzásuk, a szavazatarány eltolódik egy vagy több másik párt felé, és legközelebb már azoké lesz a többség, a kormányzó párt meg megbukik. Így működik a rendszer, amelyben senkinek sincs vétójoga, ennek révén biztosítja, hogy a többségnek nem tetsző kormányzat leváltható legyen. Az ellenzék feladata tehát, hogy a többséget megfelelő propagandával maga mellé állítsa, amihez egyensúlyban lévő társadalmak esetén van pénze, van médiája és eközben a regnálóknak tilos olyan törvényeket hozni, melyek révén az Adóhatóság, a Számvevőszék vagy hasonló testületek az ellenzékre ráuszíthatók.

Sajnos léteznek szerencsétlen államok, ahol a helyi Alkotmány olyan (volt, amíg volt), hogy megfelelően nagy többség, mondjuk, kétharmad esetén a választáson győztes párt bármifajta korláttól függetlenül száz százalékban szabad kezet kap, és ha annak a pártnak leválthatatlan/megdönthetetlen egyszemélyi vezetője van, akkor már el is érkeztünk a demokratikusan létrejövő autokráciához, amely hatalomra jutva gyorsan kiépíti a leválthatatlanságát garantáló rendszert. Ez a rendszer intézi el, hogy a többségnek állandóan tessen az autokrata vezetés minden tette és tevékenysége, amit általában a média, az elvileg semleges szervezetek, azaz a fékek és ellensúlyok, valamint az országban rendelkezésre álló összes pénz lenyúlásával könnyedén tud teljesíteni Örökre vasalva, mondhatnánk vigyorogva, ha nem lenne olyan szomorú.

Válasszunk talán egy példát az ilyen államok közül, legyen ez egy közép európai ország, mondjuk, Magyarország. A politikai előzmények itt, itt és itt elolvashatók.

Az előzmények ismeretében mindenkinek érthető lehet a 2010-től kezdődő új korszak. Mint azt Orbán mondotta volt (valószínűleg Simicskától hallotta egyszer, neki nincs annyi esze, hogy magától kitalálja),

csak egyszer kell győzniük, de akkor nagyon.

A győzelem megtörtént, és ezzel megkezdődött az ország zsebre rakása, ahol a zsebeket már jó előre kijelölték. Különös szerencséje Orbánnak, hogy a kormányváltáskor kezdtek érkezni az országba az EU pénzek, ugyanis Gyurcsány 2007-ben letárgyalta (többet ért el, mit az eredetileg tervezett összeg), a projektek 2008–2009-ben kezdődtek, és miután az EU a befejezés után fizet (nem hülye), a pénz nagy része már Orbánéké lett. Ajándékba kapott ezen kívül Orbán egy Bajnaiék által rendbe tett országot,  egy fellendülő világgazdaságot, egy zsebre tehető MANYUP kasszát, amelyet főleg Gyurcsány gyűjtögetett össze, valamint egy ördögnek maszkírozott figurát, akivel nagyszerűen lehetett az ország népét ijesztgetni, így aztán megkezdődött egy korszak, amelynek vezető hatalma 14 éve sikerrel eteti meg azt a néppel, hogy ő a jobb, ezért őt kell választani. A nép pedig engedelmeskedik a mindenhonnan áradó szlogennek: minden választáson Koppányt juttatja győzelemhez, ami mellé állandóan kétharmados diktátori hatalmat ad neki. – Mondd, te kit választanál? – éneklik az első királyunkról szóló darabban még mindig, miközben a kérdésnek immár 14 éve sem értelme, sem jelentősége nincs.

Hogy miért jobb a FIDESZ? Hát, például mert bevezette a rezsicsökkentést (a 2014-es választás csodafegyvere).

Igaz ugyan, hogy a népet a nép saját pénzéből, azaz a befizetett adójából támogatják (27 % ÁFA), igaz, hogy ez egy „szocialista árképzés” azaz beavatkozás a piaci folyamatokba, igaz, hogy igencsak igazságtalanul a nagyfogyasztókat nagyon támogatják, a kicsiket meg alig, igaz, hogy ez arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy olcsóbban működjenek, vagyis felejtsék el a karbantartást, és ott rohadjanak el a víz, gáz és elektromos a rendszerek, ahol vannak (rohadnak is – egyre jobban), igaz, hogy ez az olcsóságból kifolyólag nem ösztönöz takarékosságra, azaz a többletfogyasztás a földi klímának is egy nagy pofon, meg az energiaszegény Magyarországnak is az import növekedése miatt, viszont a kormány részéről gyönyörűszép gondoskodás az emberekről.

A szemét ellenzék bezzeg hagyná az árakat érvényesülni, és csak a rászorulókat támogatná, az Orbán családot nem. Hát értenek ezek a gondoskodáshoz? Ugye hogy semmit, emberek?

Ott van aztán a migráció (a 2018-as választás csodafegyvere). Az emberek nagy részének ezek szerint fogalma sincs az EU nyitott határairól (sohasem jártak Lobogányospuszta határain túl), így aztán senki nem tudja nálunk, hogy a migráns, ha itt is bíráljuk el a kérelmét, egy fél percet sem marad nálunk, és a migránsgettó is csak azért kell, hogy a bírálat befejeztéig ne szökjön át Nyugat-Európába. A FIDESZ tehát úgy védi az országot az „itt letelepedő” migránsoktól, hogy egyáltalán nem kell védeni, és nem akar segíteni a sok migránssal nehezített helyzetű EU tag országoknak.

A szemét ellenzék bezzeg segítene, és bár akkor pontosan ugyanaz lenne az itt letelepedő migránsok száma, mint most, ez a segítés (kvóta) valamiért csúnya dolog, ami ellen „Magyarországot meg kell védeni!” Hogy miért, annak megválaszolásán a fideszes propagandagépezet nagy erőkkel dolgozik, hátha a Soros plakát egyszer már nem lesz elég.

És akkor a békepártiság (a 2022-es választás csodafegyvere). A FIDESZ nagyon békepárti. Ez a háború nem az ő háborúja, ebből következően neki tökmindegy, hogy mi lesz belőle, illetve szerinte adjuk már oda Ukrajnát Putyinnak, és akkor beköszönt a béke. Ebből látható, hiába jár a teljes brancs állandóan Moszkvába, fogalmuk sincs az Einstand természetéről. Javasolható a „Pál utcai fiúk” c. könyv tanulmányozásra – ha ugyan használna az nekik valamit. Hozzátartozik a kérdéshez, hogy Orbán nem küld katonákat Ukrajnába. Igaz, nem is kérte senki.

Az ellenzék meg küldene, ha a NATO kéri. Igaz akkor Orbán is. Hogy ebből az azonosságból hogy sikerült a nép tudatában háború- meg békepártiságot csinálni, az rejtély.

Sok mindent írhatnék még a két oldal közti különbségről akár a nyugdíj, akár a gyermekvédelmi kérdést illetően, akár a gazdaság visszacsúszásáról a környező államokhoz képest (nőttünk mi is, de sokkal kevesebbet), akár az inflációról, vagy bármiről, de ezekről már írtam eleget, a korábbi írásaimból elolvasható. Azok alapján kész csoda nemhogy a FIDESZ sokszoros kétharmada, de még az egyszeri győzelme is. Ezzel a félelmetes ellentmondással az értelmiségnek kellene foglalkoznia, és az ország érdekében sürgősen megoldania, de ezt nem ragoznám tovább, mert már annyiszor megtettem, hogy ha lenne macskám, neki is a könyökén jönne ki, pedig a macskák nem is tudnak olvasni.

Végül egy bíztató hír, hogy tragikus helyzetünkben legyen legalább egy korhadt uszadékfa, amibe még kapaszkodhatunk: „Kiderült, hogy mire készül Orbán Viktor és Trump!”, írja az újság lelkesen. MEGA plusz MAGA, azaz Make Europe Great Again & Make America Great Again.

Ez derült ki. Óriási! Nem? Nagyon ideje volt kiderülnie.

Tudás

Falusi Tamas
-
0
Tudás

Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy tudás sokrétű. Van ugyebár a tudás mellett még a nem tudás, a féltudás meg a rosszul tudás is. A múltkor már irkáltam erről, és ott megemlítettem azt, hogy a legnagyobb bajokat Hawking szerint az utóbbi szokta okozni, ha illúzióval párosul, azaz az ember ugyan rosszul tudja, de az az illúziója, hogy jól.

Sir Francis Bacon jegyezte le, hogy scientia potentia est, azaz a tudás hatalom, és ebben nagyon igaza van. Ha valamit tudok, akkor evvel a tudással számomra jó irányba fordíthatom a dolgokat, hogy azok a magam, a szeretteim, sőt akár az elveim számára kedvezőbbek legyenek, mint ahogy eredetileg lettek volna. Probléma akkor szokott lenni, ha az én elveim az emberiség morális vagy egyéb elveivel nem vágnak egybe, mert akkor a magam számára a tudás ugyan hasznos, de az emberiség számára nem, és ebből akár hátrányom is származhat, ha a többiek a velük ellenséges viselkedésemet látván begorombulnak. Akár több hátrány is, mint amennyi előnyt eredetileg nyertem vele.

A hatalom, amit a tudásunk által magunknak biztosíthatunk, bárki ellen bevethető. Így például ha egy zsenge gyermek valamely pedofil bűnöző erőszakos közeledését látva pontosan tudja azt, hogy egyrészt ez micsoda, másrészt, hogy ezt vele nem teheti meg (még ha kiszolgáltatott is neki, mert az igazgatója, a gyámja vagy egyszerűen csak felnőtt), akkor hatásosan képes megakadályozni, leleplezni és ellehetetleníteni János bácsi további ténykedését, mert tudja, hogy ezt azonnal jelentenie kell, és azt is tudja, hol. Ma a gyermeket sajnos úgy „védik”, hogy törvénybe foglalják: a szexualitást illetően 18 éves koráig ne tudjon, és ne is tudhasson meg róla semmit, még az ún. „normál” változatról se (megjegyzendő, hogy mindegyik változat normális, legfeljebb nem többségi). Ebből következően, ha jön a pedofil bűnöző, a gyermeknek fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, nem tudja, hogy ennek nem kell így lennie, és azt sem, hogy nem ő a hibás, ha rossz neki. Teljesen olyan, mintha a gyerek előtt titokban tartanák a gravitációt, mert akkor sosem esik el. Persze előbb-utóbb találkozik vele (sokkal előbb, mint hinnénk), de akkor se! Tanulja meg a saját kárán a büdös kölök! Ahogy a szülei is.

A gyermekek ilyetén felvilágosítási igényéről persze hatalmas a csönd, mert aki ezt fel merné vetni, azt „Megrontás, megrontás!” kiáltások közepette elevenen falja fel a nép. Érdekesség, hogy a törvény által parancsolt gyermeki tudatlanságban tartás miatt bekövetkező magas pedofil bűnözői látenciát meg az aránylag sok leányanya terhességet azok leginkább tragikus következményeivel együtt simán elfogadják. Azt a nagy többség mintegy az élet természetes velejárójának tekinti.

A tudás a választók feletti hatalom kiterjesztésére is használható, amennyiben a népszerűséget ez által fokozni lehet. Ismeretes, hogy Putyin háborúja miatt 2022 őszén a tőzsdei földgáz ár másfél hétre a tizenkétszeresére nőtt. Na, ki is számolták gyorsan fideszék, hogy ez mit jelent rezsicsökkentésben, és bár ez már másfél éve volt, és azóta a tőzsdei ár réges-rég visszatért a normál szintre (ráadásul nálunk sohasem volt ennyi), a miniszterelnök úr még nemrég is azzal etette a jónépet, hogy ő minden háztartást havonta 181 000 forinttal támogat. A hülyítésünkhöz… illetve hatalom kiterjesztéshez persze az is kell, hogy a jónép ne tudja a részleteket, ezért a miniszterelnök úr gondosan nem árulta el, hogy egyrészt a rezsit nem ám az ő pénzéből, hanem a mi adónkból „támogatja” (minél több vizet, gázt, villanyt fogyaszt valaki, annál több támogatást kap az adózóktól), másrészt, hogy az immár másfél éve hangoztatott összeg régóta és messze nem igaz. Még Szijjártó sem tudott az oroszokkal olyan rossz üzletet kötni földgázszállítási téren (pedig ért ám hozzá, lásd lélegeztetőgépek), hogy a mondott összegnek akár a töredéke is igaz legyen. Ha ugyanis így lenne, az évi 8700 milliárddal növelné a költségvetési kiadást, ami legfeljebb egy éven belül az ország gazdasági összeomlását okozná, de ez, bár a 2023-as hiány kétségbeejtően magas (kb. 2500 milliárd), azóta sem történt meg, így aztán a miniszterelnöki szöveg csak egy primitív humbug. Ha valaki kap egy villanyszámlát azon narancssárgával kiemelt szöveggel, hogy a fogyasztásának ára 5000 forint, de ha nem lenne rezsitámogatás, akkor 40 000 forintra rúgna, ezért a megtakarítása Orbán miniszterelnök úr jóvoltából 35 000 forint, akkor tudnia kell, hogy ez színtiszta átverés. Van ugyan támogatás, de az jóval kevesebb, és amúgy is az ő pénzéből kapja önmagától, mert ha nem lenne ilyen támogatás, kevesebbet kellene adóznia a népnek.

Itt van aztán a migráció. Gyakorlatilag bunkósbotként forgatja a FIDESZ, mutatva, hogy mennyire igyekszik, és majdnem akkora elánnal véd minket a vérszomjas migránsoktól, mint gyermekeinket a tudás okozta erkölcsi fertő miatti elkárhozástól (utóbbit azért jobban). Hálásak is vagyunk neki módfelett. A migráció már régóta kérdés Európa szerte, és az EU folyamatosan próbálgatja megoldani a Mutti szarvashibájából összejött zűrzavaros helyzetet. A sok pont között már vagy tíz éve mindig szerepel, hogy tehermentesíteni kell azokat az államokat, akikhez a legtöbb migráns érkezik. A tehermentesítés úgy történne, hogy valamilyen kvótarendszer szerint meghatározzák, melyik országban mennyi migráns lehet, és amelyekhez sok érkezik, azok a kvóta szerint adnak át belőle azokhoz, amelyekhez kevés érkezik. Ezt Magyarországnak (korábban a lengyelekkel, ma már egyedül) sokáig sikerült blokkolnia, de a múlt év decemberében a javaslat érvénybe lépett, mert elég volt a minősített többség. Itthoni fegyverként viszont (kihasználva a nép tudáshiányát) továbbra is használatos:

„A miniszterelnök szerint Brüsszel azt akarja, hogy osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amiben évek óta szenvednek a rossz döntéseik miatt. – Az unió úgy döntött, hogy nekünk is fel kellene építenünk egy migránsgettót. Egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni – jegyezte meg. Orbán Viktor kiemelte, hogy a migrációval szemben egyetlen módszer, a magyar megoldás vált be. Mint mondta, hazánkban nincsenek migránsok, és nem is lesznek.”

Ahogyan az egyértelmű (sajnos nem mindenki számára), akár akarja Brüsszel, akár nem, már ma is, kvóta nélkül is, sőt 2004. óta „osztozunk abban a biztonsági kockázatban”, amelyben a többiek is osztoznak velünk, hiszen a schengeni nyitott határok miatt bármelyik másutt beengedett, és az EU területére engedélyt kapó migráns vagy akárki bármikor idejöhet. Egyetlen szerencsénk, hogy ebbe a lepusztulófélben lévő országba, ahol nincs segély, nincs dzsámi, és még utálják is őket, egyetlen épeszű migráns sem akar jönni.

Fordítva a helyzet ugyanez. A kvóta nem arra szolgál, hogy idetelepítsenek migránsokat, hiszen a nyitott határok révén bármikor elmehet, és el is fog menni, ugyanis minden hozzánk akár legálisan, akár illegálisan bejutó migráns csak addig marad, amíg bármilyen közlekedési eszközzel el nem éri az osztrák vagy a szlovák határt, és úgy eltűnik innen, mintha sohasem lett volna itt (panaszkodnak is az osztrákok meg a szlovákok, és néha lezárják a határokat). A kvóta arra kell, hogy vegyünk át arányosan terhet, például a migránsokkal elárasztott olaszoktól, ugyanis a migráns vizsgálatok pénzbe és fáradságba kerülnek, ráadásul, amíg a döntés meg nem születik (kiutasítás vagy engedély), el is kell őket tartani. Hogy addig ne mehessenek sehova, arra szolgál a nálunk rémséges fenyegetést jelentő „migránsgettó”.

Ebből következően két eset lehetséges: vagy fogalma sincs a derék miniszterelnöknek, hogyan működik az Unió, vagy ezekkel a fenyegető szövegekkel és annak állandó hangoztatásával, hogy ez a védelmünket szolgálja, át akar verni minket. Ahogy ismerem, mindkét eset könnyen lehetséges. Mint tudjuk, Soros azt írta, minden migráns oda menjen, ahova egyrészt ő szeretne menni, másrész ahol szívesen látják, mert ez a befogadás sine qua non-ja. Ezt Orbán, miközben a Soros tervvel ijesztget (ami nincs, csak javaslat van) gondosan elhallgatja előlünk, hiszen ha megtudnánk, hogy Soros pont ugyanazt akarja, mint Orbán, azaz hogy ide ne jöjjön egy darab migráns se (persze magától se jönne), egész más szemmel néznénk az ördög jellegét elvesztő Sorosra, meg a róla hazudozó miniszterelnök úrra is.

Nem kéne azt tenni, hogy folyamatos magyarázatokkal felvilágosítva a jónépet, az így nyert tudás révén hatalmat adunk neki, hogy végre leváltsa Orbánt? Jelenleg ugyanis a féltudásával és becsapva semmiféle hatalma sincs felette, ezért állandóan rászavaz.

Vagy tovább folyik az ódzkodás?

A Plakát

Falusi Tamas
-
0
A Plakát

A helyzet végtelenül egyszerű. Valamint érthetetlen. Ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, hogy akinek egy egyszerű helyzet érthetetlen, az hülye.

Persze a helyzet mégsem annyira egyszerű, ugyanis érthetetlenségről szó sincs, az emberek döntő többsége meg van győződve róla, hogy ő aztán érti, sőt nagyon is érti, mégpedig mindent, és ennek megfelelően nyilatkozik is. Jó páran egészen meglepőket, amiből aztán látszik, hogy szegény flótás hite nem igaz, azaz nem érti, vagy félreérti.

Hawking mondotta volt, hogy általában nem a nemtudás a gond, hanem a tudás illúziója, mivel az ember hajlamos azt hinni, tud, aztán a valóságban mégsem, és ebből komoly kalamajkák szoktak kerekedni. Például Putyin is abba az illúzióba ringatta magát, hogy ha egyszer-egy-az-egy (lásd a Krím annektálását), akkor kétszer-kettő-az-kettő (különleges orosz hadművelet Ukrajnában, amit pár nap alatt lezavar), és igencsak meglepődött a nem várt eredményen (négy), mert a számára simának látszó ügybe még ketten, név szerint a NATO meg az EU is belepofátlankodtak. Korábban úgy gondolta, tudja, de nem tudta. Ez az apró tudatlansága egy apró tökfilkónak iszonyú károkba, hatalmas emberveszteségbe, valamint világfélelembe torkollt, utóbbit illetően ismerve azt, hogy a sarokba szorított patkány mikre képes. Ráadásul szegény Putyin a terveivel ellentétben diadalmas hódító helyett idiotikus pszichopataként fog bevonulni az emberiség történelmébe.

Erősen javasoltatik tehát a tudásunk folyamatos kontrollálása, hogy tényleg jól tudjuk-e amit tudunk, és nem csak félig vagy hibásan. A gond az, hogy az egyetlen egy helyes tudás mellett sokfajta rosszul tudás létezik. Ilyen másik rosszul tudás például a fenti kétszerkettő esetében az az érdekes eredmény, hogy kétszer-kettő-az-egy, mivel ha két kabátot kétszer veszek fel, akkor mindkettőt csak egyszer, így mindig egy kabát van rajtam. Ne tessenek csodálkozni, kérem! Ha azt hiszik, hogy nincs ilyen, akkor tévednek – illetve, pardon, rosszul tudják. Ahogy az mindenkinél megszokott.

Példaként idehozható, hogy a NER-en kívüli magyar értelmiség tíz körömmel kapaszkodva ebbe a „tudásába” makacsul meg van győződve arról, hogy neki semmi köze az országhoz, a politikához, az ellenzéki pártok programjához, annak terjesztéséhez és elfogadtatásához, mert az mind egy szálig az ellenzéki pártok dolga. A dolog elvégzésének minőségéről ők, mint elegáns kívülállók maximum véleményt mondanak.

A fentebb vázolt értelmiségi attitűd pont ilyen ortopéd magyarázatokkal zsúfolt katyvasz. Ez az értelmiség (elemzők, politológusok, valamiféle intézményvezetők, szaktanácsadók, egyéb korifeusok és bölcselkedők) leginkább azt használja ki, hogy a választópolgárok is dilettánsok a témát illetően. A fenti értelmiségi kívülállás eredménye az ország odadobása az ezt kihasználók kényének-kedvének, és ha azok nem értenek az országvezetéshez, márpedig nagyon nem értenek, akkor pont olyan lesz az ország helyzete, mint amilyen most. És még mindig lefelé megyünk.

Azt a kérdést, hogy ez egy rosszul tudás eredménye, vagy a magyar értelmiség szellemi restsége, mindenki döntse el maga. További jellemzője az attitűdnek, hogy egyrészt kényelmes (a külső szemlélődők nem végeznek agymunkát), másrész a kudarcélmény teljesen hiányzik belőle, ugyanis a fentiek szerint az értelmiségnek se programot, se elképzelést, se tervet, egyáltalán semmiféle produktumot sem kell előállítani, így aztán nem is hibázik, bátran szidhat mindenki mást, főleg azokat, akik csinálnak valamit. Az

„Úgy tudom, hogy jól tudom, közben meg nem tudom”

jelenség akkor a legveszélyesebb, ha fejlett kritikai érzékkel párosul, olyankor szoktak a legvadabb dolgok kikerülni a sajtóba. Megjegyzendő, hogy a „magyar értelmiség” fogalmába az újságírók és a politikusok jó része is beletartozik, azaz van itt minden, ami szem-szájnak ingere, egy svéd, ha tudna magyarul, és olvasná a magyar újságokat, halálra röhöghetné magát, bár… nyilván a svéd újságok sem mentesek az ilyesmitől, azaz még magyarul sem kell megtanulnia.

Egy magyar példával élve itt van mindjárt a DK plakátja, amelynek a mondandója (elvileg) egyszerű. A jelenleg regnálók szentháromsága az Isten, Haza, Család trió, amelyeket teljes erőből védenek mindenfajta rémes nyugati genderlobbista befolyástól. Különösen a Gyermek védelme fontos, aki a Család fogalom legfontosabb tagja. Neki 18 éves koráig még nem hogy Apához és Anyához hasonlóan Alaptörvényileg kötelező neme, de semmilyen neme sincsen (még csak az kéne!), azaz abszolúte semleges (hogy mit szólnak ehhez a kamaszok meg a bakfisok, azt most inkább hagyjuk). A Gyermek tehát most a legvédettebb, gondolná az ember, és erre tessék, a Kaleta meg a Kónya ügyből egyszer csak kiderül, hogy regnálóék nem is annyira a Családot védik benne a Gyermekkel, hanem egyrészt a 19 000 darab pedofil képet birtokló pedofilt, másrészt egy másik pedofil hosszas „működését” lehetővé tevő segítőt, azaz így együtt magát a pedofíliát. – Családvédelem? – kérdezi a plakát önmagától. – Egy fenét! Pedofília-védelem! – És akkor magától értetődőn megkérdőjeleződik az Isten és a Haza védelme is.

Nehéz ezt félreérteni, mégis sikerül. Mégpedig nem is keveseknek. Undorító, ízléstelen, hányinger, ezek a szokvány jelzők, és sokfelől árad a „rosszul értelmeztem, így rosszul tudom, de arról, hogy rosszul tudom, sajnos nem tudok” állapotból eredő, elemi erejű felháborodás. Rengeteg mindent mondanak, de a legnagyobb hülyeség az, hogy a felháborodó szerint ezzel a plakáttal a DK a FIDESZ-t pedofilozza le. Vajon honnan veszi? Még az sem stimmel, hogy egy plakáton van Orbán és a „Pedofilia” főnév, mert ahhoz, hogy legalább Orbánra értsük, a „pedofil” jelzőnek kellene ott lennie. Az viszont, hogy a plakát jelentése szerint Orbánék védik a pedofíliát, tény, így aztán teljesen érthetetlen a nagy felzúdulás.

Az egész cirkuszból látható, hogy az emberek nem érteni és tudni akarnak, hanem érzelmileg ragadnak meg mindent, és aki rühelli Gyurcsányt, annak tökmindegy, mi van a plakáton, mindenképpen habzani fog a szája. A felháborodottak névsorán végigmenve, nagyon úgy tűnik, hogy van ebben a megállapításban valami.

Ha már az érzelmi megközelítésről esett szó, és sokan vádolták ezzel is, nézzük meg a plakát ízléstelenségi faktorát. Mint ugyan tudjuk, az ízlés esetében vitának helye nincs, de elvileg a Pedofília csúnya szó, ezért nem szabad akármely más dolgokkal együtt használni, és ezt nevezhetjük akár ízléskritériumnak is, mégpedig abszolút értelemben, azaz a plakát ebből a szempontból logikusan értékelhető. Ebből kiindulva a következőket lehet megállapítani:

  • A képen nincsen sem gyerek, sem pedofil (nagyon helyesen), aki, ha lenne, sokat rontana a helyzeten.
  • A plakátra rá van írva, hogy Pedofília, amely szó együtt szerepel Istennel és a Hazával, utóbbi kettő után viszont nem felkiáltójel, hanem kérdőjel van írva, azaz így pont azt jelzi a szöveg, hogy előbbinek az utóbbi kettőhöz nincs köze.
  • Rajta van még Orbán Viktor is, mégpedig egy kifejezetten ízléses képet választott a plakátkészítő, aki ezek szerint úriember (össze lehet hasonlítani a FIDESZ plakátokon szereplő Gyurcsány, Soros és egyéb nem FIDESZ körbe tartozók képeivel, azaz arrafelé az úri viselkedés nem divat). Ez az Orbán féle egy plakáton szereplés a Pedofília szóval akkor lenne ízléstelen, ha Orbán teljesen ártatlanul került volna ki a történésekből. Mivel ez nem így van, Orbán szerepeltetése jogos, azaz aki szerint ez ízléstelen, annak valószínűleg fogalma sincs a történtekről. Vagy rosszul tudja. Vagy tudja, de nem akarja tudni. Vagy tudta, de kiradírozta az emlékezetéből (valószínűleg hithű fideszes). Nem kívánt törlendő.

Nem akarnám én itt senki agyi képességét megkérdőjelezni, hogy még ha akarná, se értené a mondanivalót, de akkor, ha már ilyen okosak vagyunk, nem válhatna megszokottá, hogy mielőtt bárki nyilatkozik, először utána néz, majd az immár helyes ismeretek birtokában átgondolja a dolgot, és csak aztán teszi közhírré a véleményét? Mindjárt jobb lenne a szereplőknek is, a közönségnek is, meg neki is.

(jó, jó, tudom én is, hogy szó sem lehet róla, és semmiképp sem, még véletlenül sem válhat megszokottá, de van, aki már csak ilyen, mint én – állandóan hülyéskedik)

A Bölcs Vezető

Falusi Tamas
-
0
A Bölcs Vezető

Mi van? … Elnézést, most szólnak, hogy ez nem lesz így jó, mert a Nagy Vezér (Kim Ir Szen), és a Szeretett Vezető (Kim Dzsong Il) mellett már ez a Bölcs Vezető titulus is foglalt. Valami észak-koreai elnökről fecsegnek, eredeti nevén állítólag Kim Dzsong Un, akinek ez a kötelező címzése, és aki eltéveszti, azt rakétával agyönlövik, de ez nyilván hülyeség, egyértelműen a brüsszeli genderlobbival összebútorozott gyurcsánydobrev újabb hazugsága, amire mi rá se rántunk ugyebár.

Bölcs Vezetőnk ugyanis egyedül nekünk van. Egyesegyedül nekünk. Hogy milyen bölcs, az már közmondásszerű, még józan parasztok sem tudnák csőbe húzni, nemhogy részeg értelmiségiek a sárazsadányi szőlőhegyen! Most is megmondta (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK – gazdasági évnyitó), hogy az „adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos gazdaságpolitikai nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.”

Átrágva magunkat a szövegen hamar rájövünk, hogy a Bölcs Vezér szerint az MTA fölül még hiányzik egy MAJÓPÉG (Magyar Józan Paraszti Ész Grémium), amely utóbbi az előbbi fölött gyakorolná a szükséges ellenőrzést. Elnöke L.S.L. antialkoholista gazdálkodó-gondolkodó, fizetése havi 5 m HUF, a szervezet 180 további címzetes józan parasztból (egyéni kijelölés szerint), és a kb. 630 fős kisegítő személyzetből állna. Székház a magyarosan romantikus stílusban átépített Hilton a Mátyás templom mellett, vádlón kinyújtott karú Mária szoborral, ahogy figyeli az Akadémiát. Elsőnek ez a testület nézné át az MTA-ból kikerülő irományokat, amelyeket aztán megfelelő kontroll után küldenének tovább a zúzdába, hogy a Bölcs Vezető józan paraszti ésszel megfogalmazott téziseit még véletlenül se zavarják. Ezzel teljesülne az a legfelsőbb kívánalom, hogy a legfőbb közgazdasági tételeknek nem az adatokon és táblázatokon alapuló hókuszpókusz (levitézlett szóval: „tudomány”) szerintieknek, hanem az ilyesféle hókuszpókusz felett álló, józan paraszti ész alapjain nyugvóknak kell lenniük.

A Bölcs Vezető természetesen nem titkolózik, hanem népével is ismerteti tételeit, melyek fölött természetesen magának kell személyesen őrködnie (sok a rosszakaró, legújabban már a lengyelek is áskálódnak).

Ezek:

  1. „Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Sajnos ez a helyzet nem áll fenn, egyelőre az államadósság számai nem azt mutatják, hogy Magyarország élvezhetné ennek a bölcsességnek a gyümölcseit. Magas adósságrátát örököltünk, de nem szabad szem elől téveszteni azt a célt, hogy eljussunk oda, hogy mi adjunk kölcsön másoknak, és ne fordítva.”
  2. „Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. A költségvetési hiány egyelőre e tekintetben még nem állja ki az idő próbáját, egyelőre többet költünk, mint keresünk.”
  3. „Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ha nem dolgozunk, éhen halunk, ezért minden erőnkkel arra kell összpontosítani, hogy meggyőzzük arról az embereket, van értelme dolgozni – az ezzel kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul.”
  4. „Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.”

Ezekből kiindulva nyilván további főtételek várhatók, úgymint „Jobb egészségesen és gazdagon, mint szegényen és betegen”, „Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál”, valamint a szárnyasoknál maradva „Vak tyúk vízzel főz”, de ne szaladjunk ennyire előre, a főtételek józan paraszti ész alapján való kidolgozása különben sem a mi tisztünk, akik eléggé el nem ítélhető módon leragadtunk a hókuszpókusz adatainál meg táblázatainál. Mi ugyan ezt a tudományizét nem hókuszpókusznak mondjuk, de aki dilettáns a témát illetően, könnyen láthatja így – kivéve a gyevi bírót, aki per definitionem mindig jól látja, és ha ő hókuszpókusznak látja, akkor az az! Akármi lenne is. Punktum.

Ha a Bölcs Vezető által mondottakat tételesen vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk:

  1. A „Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak.” főtétel tökéletesen így igaz, mégpedig nem csak józan ésszel, hanem hókuszpókuszilag is. Az sem tagadható, hogy a számok tényleg azt mutatják, az ország ezen bölcsesség gyümölcseit egyelőre sajnos nem tudja élvezni, ugyanis a GDP arányos államadósság jelenleg 73,5 %. Az adósságunk abszolút értéke 2010. óta nőtt, de a GDP valamivel jobban, ezért csökkent a GDP arányos adósság a 2010-es 80 %-ról mostanáig 73,5 %-ra, ám ez sajnos nem valami nagy eredmény. Valóban igaz, hogy „magas adósságrátát örököltünk”, de ha csak ilyen ütemben csökken, akkor az adósság teljes elfogyásához 11,3 db, az elmúlthoz hasonló tizenhárom éves ciklus kell, vagyis kb. 147 év, annyi ideje meg nincsen senkinek. Ha a Bölcs Vezető nem gyorsítja fel lényegesen az adósságcsökkentést, vagy nem adja át a hatalmat egy jobb kormánynak (az is egy esély), akkor a „Nem mi tartozunk, hanem nekünk tartoznak” célállapotot unokáink sem fogják látni.
  2. A „Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk” nagyigazsága is nyilvánvaló. Nálunk a fenti főtételnek megfelelő parancs jelenleg nem érvényesül, ugyanis 2023-ben a költségvetési hiány 6,5 % volt, így aztán a múlt évben az adósságunk nem csökkent, hanem nőtt. Hogy mikor „állja ki majd a hiány az idő próbáját”, az egyelőre nagy talán Ember küzdj, és bízva bízzál, írta Madách reményvesztetten, ennél jobbat nem tudunk mi sem, a Bölcs Vezető meg nem árulta el. Teljes a homály minden vonalon.
  3. „Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ha nem dolgozunk, éhen halunk.” Hát, ez egy kicsit bizonytalanul hangzik. Néhányak szerint ugyanis jobb tengeni-lengeni, pláne, hogy elég sokan nem dolgoznak, mégsem halnak éhen, mert a többiek eltartják őket. Az adatok valóban azt mutatják, hogy ma többen dolgoznak, mint 2010-ben, de itt a Bölcs Vezető csúsztat kicsit, mert nem meggyőzik az embereket, hogy dolgozzanak, hanem kényszerítik, mégpedig a segélyek és támogatások minimalizálásával intézve el azt, hogy a nem gazdagok tényleg haljanak éhen, ha nem dolgoznak. A gazdagokkal megengedőbb a kormány, jóval több támogatást is kapnak, nehogy elszegényedjenek már.

Jelenleg Magyarországon 32,1%-kal több ember dolgozik, mint 2010-ben. Az érdekessége a dolognak az, hogy ebből a hókuszpókuszos adatból látható, milyen üzemek és gyárak költöztek ide, ugyanis a 13 év alatt elért 37,7%-os GDP növekedés (átlagosan 2,5% per év. Aszta!) nagy része ezek szerint nem a termelékenység javulásából, neadjisten innovációból eredeztethető, hanem az egyharmaddal több dolgos kéz az ok. Vagyis Magyarország valóban egyre inkább az összeszerelő üzemek hazája. Ha valaki látta Chaplin „Modern idők” című filmjét, pontosan tudja, miről lenne szó.

  1. „Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.” Abszolút tagadhatatlan, ebben a főtételben még a tudománnyal sincs vita. A Bölcs Vezető sajnos csak a harcot, a versenyt, a vetélkedést ismeri (annak is csak azt a fajtáját, amelyben ő győz), az úgynevezett win-win megállapodás, együttműködés, szövetség, összefogás neki teljesen idegen, ugyanis ha kompromisszumot kell kötnie a siker érdekében, akár a legkisebbet is, az szerinte a szuverenitásának a megsértése, ezért ilyesmiről szó sem lehet! Az ő világa a „Vagy te jársz rosszul vagy én járok rosszul, harmadik út nincs” világ, és mivel Bölcs Vezetőnk általában egyedül marad, azt hinné az ember, ő jár rosszul, de egy nagy fenét! Mindig mi járunk rosszul. Ő legfeljebb majd visszavonul Hatvanpusztára, ha a „Gyurcsány a hibás” fegyver már nem működik, de arról a magyar értelmiség mindig gondoskodni fog, hogy ha se haszna, se értelme nincs is, attól még  működjön. Így aztán a Bölcs Vezér élete végéig maradhat a Kolostorban, hacsak egyszer át nem költözik a Palotába. Elvégre a Kormányzó is ott regnált, nem?

A beszéd többi része érdektelen, legfeljebb az említhető, hogy a Bölcs Vezér szerint ők nagyon jól csinálták a dolgokat, hiszen „a korábbi válságos időszakokkal ellentétben” a 2020 és 2024 közötti időszak „nem zúzta össze a magyar gazdaságot”, ezért aztán nagyobb probléma nélkül vészelte át a mostani pénzügyi válságot. Ez a csoda két történésnek köszönhető:

  • Az egyik, hogy a Bölcs Vezető hagyta, a lakosság és a vállalkozások is keressenek 2010 és 2020 között. Ez egy olyan kellően tőkeerős állapotba hozta mind az embereket, mind a cégeket, amelynek köszönhetően komolyabb megrázkódtatás nélkül képesek voltunk túlélni egy globális gazdasági visszaesést.
  • A másik, hogy a Nyugatot utánzó gazdaságpolitika helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el a Bölcs Vezető gondolkodni. Így aztán, miközben a Nyugat megbotlott, a keleti láb továbbra is stabil maradt.

Az ember önkéntelenül is tapsolni kezd, amíg eszébe nem jut, hogy a „kellően tőkeerős” magyarok költik a legkevesebbet az Unión belül, hogy jelenleg Bulgáriával versenyzünk az utolsó előtti helyért, valamint hogy összezúzott gazdaságokból igencsak kevés van az Unióban. Mondhatni, nulla. Ráadásul a miénknél jóval alacsonyabb infláció mellett nincsenek összezúzva.

Te jó Isten! Mi lett volna, ha a Nyugat még csak meg sem botlik! Most sem vagyunk hozzájuk közel, de milyen mélyen tartanánk akkor az ő szintjükhöz képest?

Lemondósdi

Falusi Tamas
-
0
Lemondósdi

Zajlik a verseny. Ki vállalja jobban a felelősséget, ki vállalja még jobban, ki az, aki annyira vállalja, hogy annál jobban már nem lehet, ki lesz a győztes a nemes lemondási küzdelemben, amely népünk morális Csimborasszója felé vezet, hogy végül a csúcsra érve diadalmasan tekinthessünk le a sok alant zsibongó, lemondásban fejletlen, így erkölcsileg nulla népre azzal a jóleső érzéssel, hogy győztünk megint. Mit is kívánhatna mást a honkebel?

Mint az ismeretes, a lemondó verseny egy kegyelemadásból indult, amelyet a közvélemény akkora politikai bukfencnek minősített, hogy a botrányt még a holdlakók is látták. Egy darabig ment a szokásos sunnyogás, hátha megúszható az ügy, ám az országos cunami már a főgátat fenyegette, a Főnöknek muszáj volt lépnie. És a Főnök nem is várt tovább. Novák úgy lemondott, mint a sicc, Varga meg úgy vonult vissza, mint a förgeteg. A nép nyelvén szólva ettől még tovább gyűrűztek a szálak, így azután szegény Balog püspöknek is le kellett mondani. Jogi lépést ugyan egyet se tett, viszont ő volt az eljárás fő éceszgébere. A büntetlen előélet sokat ér, akkor az ember lehet megint kiskorúak mentora, és azt szegény K. Endre nagyon szerette volna, lévén sok munkát áldozott arra, hogy egy szexuális ragadozó működését zavartalanná, folyamatossá és boldoggá tegye a gyermekotthon-iskolában. És ő ezt a munkát nem akarta abbahagyni, ahhoz meg kell a büntetlen előélet.

Akadt még egy lemondás az ügyben, név szerint Magyar úré, aki korábban Varga miniszterasszony házastársa volt. Magyar szintúgy egy lendülettel mondott le az összes állami cégnél viselt tisztségéről, és azóta végzi korábbi bennfentesként a FIDESZ szennyes teregetését. Abból, hogy ezt a volt férj korábban nem csinálta, most meg csinálja, három okra következtethetünk:

  • Megszállta valami. Kisördög? Árulkodási ihlet? Az igazmondás szelleme? Ezt nem tudhatjuk pontosan.
  • Varga volt férje révén a FIDESZ-en akar bosszút állni a jó kis zsíros EP állás elvesztéséért.
  • Maga a férj lett megsértve, pl. nem is ő mondott le, hanem mint futballista feleséget a volt asszony bukása után mindenhonnan kirúgták, ezért most sértettségében vagdalkozik.

A három lehetőség esélyét mindenki becsülje meg maga.

Az ügyben csak egyvalaki nem mondott le. Ő volt Novák kitalálója és kinevezője, Varga felfedezője és a csapatba állítója („Csatárt igazoltunk!”), Balog volt főnöke és egyházának anyagi jótevője, sőt egyben Magyar legfőbb fölöttese is (a volt férj állami cégeket vezetett). A Főnök ezzel a nem-lemondással sajnos lehetőséget adott arra, hogy a gonosz és rosszindulatú ellenzéki pártok szemére vessék, asszonyok szoknyája mögé bújik, mikor ki kell állni a placcra, és mindent bevallani. Ő persze nem hagyta magát. Bevallás? Piha! A fekete lovag mindig győz! Két dologgal is előállt, hogy egyrészt szétzúzza a támadókat, másrész bemutassa, mindenért Gyurcsány a felelős.

  • „Amíg 2010-ben 81 pedofil bűnöző volt börtönben, addig most 663. A számok is bizonyítják, hogy a gyermekvédelmi rendszer erősebb, mint korábban és ma nyolcszor annyi pedofil van börtönben, mint a baloldali kormány ideje alatt.”

Orbán a kirobbanáskor nyilván parancsba adta, azonnal kidolgozni ellenérveket! Ezek a számok a kidolgozók túlzott kapkodása miatt kerülhettek érvelési szintre, de sajnos a Főnök ezt nem tudja kontrollálni, pláne nem tud rajtuk módosítani. Csak ismétli, amit mondanak neki.

Az érvet illetően: a magyarországi pedofilbűnözők száma a szokott lakossági arányt tekintve és szűkítve a kört (csak férfiak, a megfelelő korban, akik nem passzív pedofilok) kb. 10 000 – 12 000 fő. Mondhatni tehát, hogy a látencia még mindig igen nagy, ezért nem sokat számít, hogy az elítéltek száma 81 vagy 663 fő. A különbség nem arról szól, hogy 2010. előtt nem csukták börtönbe a pedofil bűnözőket, Orbán alatt meg már igen, hanem sokkal inkább azt mutatja, hogy a világtrendnek és az internetes információk sokkal gyorsabb és nagyobb körben való terjedésének megfelelően az áldozatok lényegesen bátrabbak, közlékenyebbek, valamint a megértés is sokkal nagyobb irántuk. Nagyszerű tendencia, melyhez a kormányoknak nincs köze. Ez tehát nem érv, felejtsük el.

  • „A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon-igazgatót önök először kinevezték, utána húsz évig otthagyták, majd a 2010-es kormányváltást követően mi börtönbe zártuk.”

A másik Orbán féle aduász. Igaz, az ember, ha beszorult a lába, kapkod fűhöz-fához, szalad a Vargához… illetve oda már nem, mert ő már visszavonult a politikától, így ezt nyilván más találta ki, de mindegy, akármilyen minőségű is, feltétlenül hangoztatni kell.

Első kérdés: kire utalhatott Orbán az „önök… kinevezték” szöveggel? Ki lehetett az ott ülő ellenzéki képviselők közül „önök”? Ki volt már 1990-ben is potentát a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságában? Kunhalmi? Nyolc éves! Gyurcsány? Közelében sem volt akkor a politikának. Demszky? Semmi köze a maiakhoz, és azoknak sincs hozzá közük, mivel pártja, az SZDSZ már nem is létezik. Érthetetlen, bornírt szöveg ez az „önök”. Hogy Orbán hazudik? Hát persze. Folyamatosan.

Második kérdés: miért ne hagyták volna ott 20 évig Demszkyék az igazgatót? Csak jó hírek érkeztek róla, mind pozitív értékelések, sőt 2001-ben Bicske díszpolgára lett (miniszterelnök: Orbán). Ilyen esetben minden vezetés örül, hogy nem kell új embert keresnie.

Az tényleg igaz, hogy a 2010-es kormányváltást követően Orbánék börtönbe zárták Vásárhelyit, de sajnos nem azonnal, hanem csak némi spéttel. Orbán szavaival élve még 7(!) évre „hagyták ott” az igazgatót a gyerekek között, hagy csináljon, amit akar (és ez már nem Demszky volt!) miközben kapott kitüntetést a fővárostól is (2015.), na meg az államtól is (2016.). Ilyen kitüntetést nem adott neki sem Demszky, sem Horn, sem Medgyessy, sem Gyurcsány, sem Bajnai a regnálásakor.

Az első negatív hírek 2011-ben kaptak nyilvánosságot. A rendőrség vizsgált (miniszterelnök: Orbán), nem talált semmit (rendőrminiszter: Pintér), nagy bukta lett így utólag Pintérnek is meg a miniszterelnök úrnak is. A rendőrség ügyetlen volt, és ezért nem csak Pintér, hanem Orbán is felelős.  Normál esetben, ha valakiről ilyen hírek kapnak lábra, akkor óvatosságból leváltják, de minimum megfigyelik, kitüntetést meg aztán semmiképpen sem kap senkitől. Na, Orbánék mindezt nem tették meg, illetve mindent fordítva tettek, és csak mikor már védhetetlen lett az ügy, akkor függesztették fel az állásából Vásárhelyit (2017.). A fenti politikai, rendfenntartási és morális bukdácsolások nem vertek fel nagy port a választóközönség körében, de aztán az elnöki kegyelem mégis kiderült, és ez betette fideszéknek a kaput. Így aztán most nagy a kapkodás, mindenki hülyeségeket beszél, a derék miniszterelnök urat is beleértve, sőt Lázár már megint keveri a homoszexualitást a pedofíliával. Ha rajtam múlna, nem engedném érettségire. Nehéz lesz így rákenni Gyurcsányra a dolgot.

A nagy botránynak vannak érdekes következményei is a felelősségvállalás-lemondás kombó terjedését illetően. Mint azt olvashattuk:

„Idén február 15-én ismeretlen személy telefonált az újpesti önkormányzathoz: a bejelentő egy 2023 nyarán történt szexuális jellegű esetről számolt be, mely az önkormányzat napközis táborában történt két gyerek között.”

Több mint fél évvel később. Hát persze. Ezek szerint a telefonáló kissé nehezen fogta fel, amit látott. Idő kellett neki. Hogy melyik párt megbízásából telefonált pont most, mikor a FIDESZ-KDNP duó bajban van, arról nehéz lesz fogadásokat kötni, mert mindenki ugyanarra fogad.

Az írás szerint gyermektáborba nem való dolgok (lásd a linket) történhettek, melyekről „Önkormányzatunk jelenleg nem állítja és persze nem is állíthatja, hogy mindez a magatartás a két kiskorú között szexuális jelentéstartalommal bírt, de mivel a jelenlévő pedagógusok ilyen értelemben félreértelmezhetőnek minősítették, a gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján az önkormányzatnak jelzési vagy jelentéstételi kötelezettsége volt„

Én még emlékszem gyerekkoromra, mi volt a táborokban – hát, ha akkor is ez van, igen sok embernek kellett volna lemondani. Az adott esetben az erkölcstelenség elszabadulásának gyanújáért Belán Beatrix vállalta a felelősséget, amennyiben lemondott az Újpesti Kulturális Központ vezetéséről is, meg a helyi MSZP vezetéséről is. Tudta a kötelességét, mert azt is tudta, mi történne már másnap az Orbán féle NER sajtóban, hogyha nem.

A felelősségvállaló-lemondó versenybe bárki jelentkezhet. Ez alól csak a miniszterelnökök kivételek, ugyanis se Antal nem mondta meg, hogy ha győznek, és rendszert váltanak, mekkora krach lesz a kormányzása alatt, se Horn nem mondta meg, hogy ha győznek, utána Bokros csomag következik, se Gyurcsány nem mondta meg, hogy ha győznek, rögtön „megszorítások lesznek”, se Orbán nem mondta meg, hogy ha győz (egyes szám!), simán lenyúlja a nagyrészt Gyurcsányék által a leendő nyugdíjasoknak összegyűjtött 2700 milliárdos magánnyugdíj pénztári tőkét. És ezek után egyik sem mondott le! Érdekesség, hogy ezért Gyurcsányt mindenki hibáztatja, a többieket meg senki. Orbánt sem.

Igaz, a leendő nyugdíjasok egyrészt még dolgoznak, azaz amikor ezt a lenyúlást érzékelni fogják, az meg még odébb van, másrészt nem is nagyon tudnak róla, hogy ennek következményei lesznek. Azt hiszem, mindenkinek jobb is így.

Az ellenzéket kivéve.

Ungár Péter elmagyarázza

Falusi Tamas
-
0
Ungár Péter elmagyarázza

Van az úgy, kérem, hogy az ember nem érti a dolgokat, ám akkor jön egy derék szakértő és mi, laikusok is megtudjuk tőle, hogy miről van szó. A jövevény sokkal járatosabb az éppen adott szakma, teszem föl, a politika berkeiben, mint mi, ismerős azzal, amivel mi nem, az pedig, hogy sokkal okosabb is nálunk, nem kérdés, így aztán a magyarázat után az ember végre megvilágosodik, sőt sokadmagával világosodik meg. Az ismeret birtokában már könnyedén illeszti be a korábban homályos valamit saját eszének puzzle rendszerébe, és ennek megfelelően fog viselkedni is. Persze ha félreértette a magyarázatot (akár hiszik, akár nem, van ilyen), akkor az észjárása a többiek számára követhetetlenné válik, ami nem a legszerencsésebb, pláne, ha az illető magas hivatalt tölt be.

Ahogy azt már korábban bejelentették, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – ZÖLDEK közös ellenzéki demonstrációt szervezett február 25-re a Kossuth térre. A tüntetésen a pártok a közvetlen elnökválasztást követelték. Ez nagyon is érthető, hiszen az ellenzéknek ezzel az elhibázott kegyelemmel végre olyan fegyvere van, ami egyrészt nagy érdeklődést keltett a választópolgárokban, másrészt a kérdésben a választópolgárok döntő többsége egyértelműen a FIDESZ ellen foglalt állást. Ha tehát az ellenzék bemutatja, hogy ő az emberek véleményével nagyon egyetért, mert ez a kegyelem szerinte is nagy hiba volt, és az államelnöknek jogosan kellett lemondania, akkor a következő lépés logikusan az, hogy immár nem Orbán kezébe adná a döntést, hogy ő mondja meg, ki legyen az államelnök. Ne azt nevezze ki, akit csak akar, hiszen a kinevezésnél már többször is melléfogott, hanem a nép kezében legyen a döntés. Eddig ilyen fegyvere az ellenzéknek nem volt, most viszont végre van. Racionális okokkal ugyan magyarázhatatlan, miért pont ez az államfői kegyelemadás verte ki a választópolgároknál a biztosítékot (), de az egy általános harci tétel, hogy a fegyvert nem magyarázni kell, hanem használni. Ezért szervezték a pártok a tüntetést.

Mint az ismeretes, eddig a FIDESZ-nek kétfajta elnököt sikerült kineveznie. Az egyik a megbukós típus (Schmitt, Novák – ebből van több), a másik, akinek tevékenységéből csak a horgászbotra meg az újévi pezsgőspoharakra emlékezhetünk (Áder), ugyanis olyan halkan és gyorsan írt alá mindent, amit elé tettek, hogy annak nem volt semmiféle hírértéke, így aztán az infó sohasem jutott a Sándor palota szomszéd szobájánál távolabb. Ez az aláírási magatartás persze az előbbi két államelnökre is jellemző, ami nem csoda, hiszen mindkettő, ugyanúgy, mint Áder, ízig-vérig a FIDESZ embere, akik mindent a pártnak köszönhettek, és ezért nem győztek hálásak lenni érte. Ebből következően az ellenzéki pártoknak van oka azt mondani, akkor már inkább a nép válassza, hogy ne legyen a regnálók kiszolgálója (mert a FIDESZ mindig olyat választ), és ne kövessen el szarvashibákat (mert a FIDESZ általában olyat választ).

Felettébb érdekes módon ezt a törekvést a közvetlen elnökválasztásra sokan támadják. Hogy miért lenne csúnya dolog, azt nem tudom, mindenesetre a témáról a következők mondhatók:

  • Szokvány ellenzéki technika, amelynek révén azt közlik a néppel, hogy a FIDESZ által választott elnökök egyrészt bábok, másrészt csődöt mondtak, azaz esetünkben a változtatás szükségességének az indoklása a lényeg, nem maga a változtatás. Az indoklás mutatja be a választóknak, hogy a FIDESZ nem ért hozzá, hiszen többször is hibázott, ezért jobb lenne az államelnököt közvetlenül választani, a csődöt mondott FIDESZ-t meg leváltani.
  • Mindenki tudta, hogy úgysem lesz a közvetlen elnökválasztásból semmi (ahogy nem is lett), még az ellenzéki pártok is, sőt ők tudták a legjobban, mert ismerik az ellenfelet. A FIDESZ majd hülye lenne a zsebre tett fékek és ellensúlyok közül akár egyet is semlegesként üzemelni hagyni. Ha minden az övék, akkor minden! Punktum. Ugyanakkor a téma felvetése, mint azt az előző pontban láthattuk, konkrét javaslattal csökkentheti a FIDESZ alkalmasságába vetett választói hitet, ezért az ellenzéknek jól jön.
  • Az a fideszes érv, hogy az ellenzéki pártok miért nem intézték el a közvetlen elnökválasztást, mikor ők voltak hatalmon, kövér ostobaság, ugyanis az akkori Alkotmány megváltoztatásához kétharmados többség kellett, és nekik nem volt annyi.

A fentiekből megállapítható, hogy a közvetlen elnökválasztás követelése inkább a FIDESZ alkalmatlanságának bemutatása, és egy tőle független módszer javaslata. Akik tehát szidják vagy elítélik ezért az ellenzéki pártokat (mindkettőből van bőven), azok nagyon finoman fogalmazva nem értenek a politikához.

A politikus Ungár persze megpróbálta magyarázni. Azt mondta, hogy az LMP azért nem vesz részt a megmozduláson, mert:

„Inspiráló volt már a tartalomkészítők megmozdulása és kiállása is a Hősök terén február 16-án, és az ott elhangzottakkal egyet is értünk, főleg azzal, hogy a gyermekvédelem a pártpolitikán felülemelkedik. Viszont a mostani megmozdulással kapcsolatban – hasonlatosan a tanártüntetésekhez – az LMP véleménye az, hogy nem a civilek és szakemberek elé és helyére, hanem a civilek mögé kell állnia a politikának.”

Ja. A gyermekvédelem felülemelkedik a pártpolitikán. Ahogy a tanárok fizetése is felülemelkedik, a lerohadt egészségügy feljavítási igénye szintén, a svédek NATO csatlakozásának megszavazása is, Orbánék botrányos fék és ellensúly valamint média lenyúlása meg pláne! De még mennyire, hogy felülemelkedik! Ezekhez tehát az LMP szerint a politikának nincs köze, hátrébb hát az agarakkal Gyurcsány! Kiáltja az LMP. Nehogy már a politika beleavatkozzon a gyönyörűszép civil megmozdulásokba, és az ellenzék hatalomra jutva még a végén tényleg megvalósítsa a komplex gyerekvédelmet részletes felvilágosítással és segítő központokkal (az előbbi a leglényegesebb, hogy a gyerek tudja, mi történik vele, és hogy mit tehet, mit kell tennie a saját érdekében), felemeli a tanárok fizetését, rendbe hozza az egészségügyet, satöbbi, satöbbi, satöbbi! A helyzet ugyanis az, hogy csak ők, az ellenzéki politikusok akarják és tudják ezeket megtenni, a civilek nem. A civilek maximum beszélnek róla, de attól még sem a tanári fizetés nem lesz több, se a gyerekvédelem nem lesz jobb. Ahhoz le kell győzni Orbánt, de ezt az LMP láthatóan nem akarja. Azon javaslat megfogadásával, hogy a politikai pártoknak a civilek mögé kell helyezkedni, végképp sikerülhet az ellenzéknek a láthatatlanná válás, ami nyilván az LMP legfőbb célja is. A cél közelítése sikeres, a párt jelenlegi támogatottságából legalábbis úgy tűnik nekem.

A magyarázatokból az alapító, a pártból azóta retirált Schiffer sem maradhatott ki:

„Konkrétan Sulyok Tamás tudomásom szerint soha nem volt egyetlen pártnak se tagja, még egy röpke időre sem. Önmagában az ő megválasztása üzenet a brüsszeli központ felé, hogy azért ez mégsem egy, a diktatúra posványában elsüllyedt ország, hiszen egy európai jogot is tudományos szinten művelő, oktató ember, egy alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság elnöke lesz az államfő. Remélem, Sulyok Tamás arra alkalmas lesz, hogy azt, ami közös bennünk, megpróbálja igenis időről időre akkor is felszínre hozni, ha ez nem érdeke egyik vagy másik politikai irányzatnak, éppenséggel a kormánynak.”

Az ember igazán nem tudja, hogy kacarásszon vagy sírdogáljon inkább, mikor elolvassa a sok helyre állandóan meghívott, sok ügyben megkérdezett „politikai szakértő” Schiffer fenti mondatait. Tisztára olyan, mintha sohasem politizált volna, de még újságot sem olvas, pláne nem itt Magyarországon, sőt még sohasem hallott Orbánról meg a FIDESZ-ről sem semmit, és most reméli, hogy Sulyok egy üzenet Brüsszelnek, akit úgy választott ki a miniszterelnök, hogy elsősorban a jelölt „független viselkedését” tartotta szem előtt. Aha. A miniszterelnök. Rendkívül jellemző rá, hogy így választ, amint ez köztudott.

Egyébként Schiffernek részben talán még igaza is lehetne, ha az a „mégsem” szócska nem lenne ott. Arról a vágyálmáról pedig, amelyben a rózsaszín bárányfelhők közül aranykarddal kibukkanó, szárnyas Sulyok majd jól ellenáll a kormánynak, inkább nem írnék semmit. Túl erős szavakat kéne használni hozzá.

Maga a Parlament, illetve hát Orbán általi elnökválasztás a szokott rendben zajlott. A Főnök nincs megelégedve a nőkkel mostanában, ezért lett az új államelnök férfi. Nem kérdés, hogy ő is nagyon hálás lesz Orbánéknak, ez abból is látható, ahogyan eddig az Alkotmánybíróság élén hálálkodott. A mostani kinevezéssel elégedett lehet, lakás, kocsi, suska, amit csak kívánhat egy volt alkotmánybírósági elnök, a  párt, de főleg Orbán iránti hálája a legfőbb pozícióba helyezésért ezek után annyira automatikus lesz, hogy annál automatikusabb már nem is létezik. Különösebb dolga az aláíráson kívül nincs, néha egy fogadás, hivatalos vacsora, repülőút valamely baráti kipcsák tartományba, és persze az újévi köszöntők, ahol a feladat minden január elsején annyi, meg kell ígérni, hogy a következő év jobb lesz, pedig mindenki tudja, hogy nem. Kegyelmi kérvény aláírása csak hosszas vizsgálódás után javasoltatik. Ha a bűnlajstromban van gyerek, akit ütött-vert, éheztetett, megalázott vagy lelökött a lépcsőn a kegyelmi kérvényt benyújtó delikvens, az nem baj, csak szex ne legyen. De még a gyanúja se!

És akkor az új államelnök nyugodt körülmények között töltheti be hivatalát, amíg világ a világ, sőt egy nappal még azon is túl.

Mi meg maradunk tisztelettel, itt a Alsóbékafalván. Üdvözlet mindenkinek.

Burzs Rákosrendező (a Budapest sorozatból)

Falusi Tamas
-
0
Burzs Rákosrendező (a Budapest sorozatból)

Mint tudjuk, ha Dubajban egy vállalkozó tíz luxuslakást épít, azonnal van rá harminc jelentkező. Ha jó magasra építi, akkor a felső lakásokban lakók átlátnak a mellettük lévő kisebb toronyépületek felett, panoráma a tengerre, így aztán még drágábban lehet egy lapos, sivatagi terepen ezeket eladni, de hálisten Dubajban van az a pénz, sőt még sokkal több is, ezért veszik. A befektető meg jól jár.

Az alsó lakások azért előnyösek, mert a többi toronyépület kellemes árnyékot biztosít a közvetlenül az ablakokra tűző napsütés ellen. A kis alapterületű magas ház esetén a Dubajban nagyon drága telekköltség egy lakásra eső része lényegesen csökkenthető, ráadásul a kis alapterületen sok lakás esetén sokan lesznek közel a város központi részéhez, ahová nem busszal kell menniük, hanem lifttel. Ilyen előnyök mellett majd hülye lesz a befektető nem építeni, és ha már épít, akkor tornyot épít luxuslakásokkal. Mivel pedig a befektetők nem hülyék (azért van annyi pénzük), pontosan ezt teszik.

Dubajban

Ha megvizsgáljuk az ügyet, hogyan nézne ki ez Budapest elhagyatott vasúti területén, ahonnan egy magasépület felső lakásaiból a pontosan ugyanúgy látható a város, mint a Várból vagy a Gellérthegyről (Dubajban nincs hegy), na, talán a budai hegyek távoli látványa ad valami pluszt, de csak a nyugati fekvésű lakások esetén. A telekár sem indokolja a toronyépületet (a telek itt elképesztően olcsóbb, mint Dubajban), és hogy a benne lévő, biztosan drága lakásokra fizetőképes kereslet lenne Budapesten… hát… inkább nem írok ide semmit. Messziről üvölt a „projektről”, hogy nem a befektetők jöttek azzal, szeretnének valamit építeni itt, nálunk a Rákosrendezőn, hanem valamelyik szerencsétlen odafönt megálmodta (valószínűleg jogász lehet, vagy ilyesmi, és járt már Dubajban – na, esetleg Hódmezővásárhelyen). A megálmodás következményeképpen szóltak Szijjártó Péter külügyérnek, aki egyben gazdaságügyér is (lásd például lélegeztetőgépek, amelyek beszerzésénél egyszer már nagy sikere volt). Ő a kapott parancs szerint végig vizitálta az öbölmenti államokat, az ottani befektetők előtt vázolta a lángelmés tervet, majd feltette a kérdést: „Na?”. A befektetők (mint már említettem, ők nem hülyék), nyilván végig gondolták mindazt, amit leírtam (sőt valószínűleg az ilyen épületeknél óhatatlanul felmerülő alapozási követelményeket és buktatókat is – a terep nekik ismeretlen), az udvariasság megkövetelte módon bólogattak, hümmögtek, aztán Szijjártó hazautazott. Mire hazaért, az „elképzelés” már nyilvánosságra került, és most mindenki ezt ragozza. Félő, hogy ha mi forszírozzuk a beruházást, a befektető egyre több engedményt és fejlesztés átvállalást fog kicsikarni a kormányzatból, ami nagyon sokba kerülhet a magyar adófizetőknek, akik ezzel a pénzzel a beruházót fogják „támogatni”.

Az projektről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy leginkább emlékezetpolitikai célból született, célja: az magyarok sokáig jó szívvel emlékezzenek a zseniális megálmodó, projekt támogató és mecénás nevére. A derék mecénás természetesen a mi pénzünkből lenne városépítő híresség – így kell sokra vinni, polgártársak, mert aki kevésre viszi, az annyit is ér. Mivel a szuperprojektet megálmodó akárki egy vezető politikus, a projekt nagy fényerejű, mindenkit elvakító csillogása alapkövetelmény, ide nagyvonalúság szükséges, azaz a tíz-tizenöt emeletes, szégyenletesen pimf viskók gondolatától kéretik a tervezőket azonnal eltanácsolni. Száz-százötven, az már jobban hangzik. Nagyon hasonló létesítmény volt Budapesten anno a raktárházak közé illesztett Bálna a Nehru parkban, amely egy néhai főpolgármester nevének megőrzésére létesíttetett (D. Emlékmű). Sok mindenre ugyan nem használatos, de az alapcélnak azaz egy név közpénzen való hirdetésének abszolúte megfelel. Döntő részben erre szolgálna ez a projekt is, ha egyéb téren hátránya is lenne, esetleg több is, teljesen érdektelen.

A város célja persze más. Jól használható, kedvező árú lakások, lakóparkként megépítve. Az elhanyagolt területen nem rendeznek már semmit, pláne vonatokat nem, viszont a terület a város belsejében van, azaz sokkal jobb lenne az emberiség (klímavédelem), az ország (olajimport), a város (légszennyezés) és az egyének (benzinköltség, napi beautózás), azaz mindenki szempontjából, ha az agglomeráció helyett itt laknának az emberek, és hosszas dugóban ácsorgás meg drága és környezetszennyező benzinpusztítás helyett közösségi közlekedéssel mennének be a városba. Ide tehát olyan lakásokat kell tervezni és megépíteni, amelyekre van fizetőképes kereslet. Ebben az esetben akár a város is lehetne befektető, és akkor teljes kontrollt gyakorolhat a tervkészítés és a beruházás felett, valamint elfogadható az is, ha kissé ráfizetéses az ügy. Ebben az esetben nem a maximális haszonra törekvő magánberuházó érdekei érvényesülnének, hanem a városé, és az új lakópark jól illeszkedne Budapesthez.

Az építkezéssel egyidőben a közlekedés fejlesztését is meg kell oldani. A fejlesztéshez alapvetően szükség van a Teleki Blanka úti felüljáró megépítésére, amely minden oldalról csatlakozik a lakóparkhoz, hogy az autósok könnyen bejuthassanak a belül már önálló úthálózattal bíró lakóparkba.

A közösségi közlekedés fejlesztéséhez több lehetőség áll rendelkezésre.

  • A tervek szerint az egyes számú változat a 3 villamos átvezetése az új felüljárón és további kiépítése a Szegedi úton, ahonnan akár a Lehel útra, bármelyik irányba kanyarodva tovább vezethető. A változat hátránya, hogy a villamos nem a centrumba viszi az új városrészből az ott lakókat, hanem Angyalföldre vagy Kőbányára, a másik hátránya, hogy igencsak drága, és persze a Szegedi út sem a villamosközlekedésre van méretezve.

Ha a felüljáróból kispórolják a villamost, nagy hátrányt nem okoz, mert az új felüljáró révén a 32 busz kitérője a Hungária körúti felüljáró felé megszüntethető, és akkor a busz pontosan ugyanazon az útvonalon járna, mint a 3 villamos tervezett pályája. Mivel a lakóparkból aránylag kevesen igyekeznek majd az Örs vezér tere vagy a Szegedi út felé, azoknak a buszjárat bőven elegendő. Így a 3 villamos nyugodtan maradhat mostani útvonalán, melynek jelenlegi végállomása a Hungária körúti 1 villamoshoz és a kisföldalattihoz csatlakozik, melyek így nem szűnnének meg.

  • A másik sokat hangoztatott lehetőség a kisföldalatti meghosszabbítása a vasút múzeumig. Elég drága megoldás, és bár vitathatatlan az eleganciája, van helyette jobb.
  • A javasolható megoldás a mostani, amúgy is adott MÁV sínrendszer kihasználásával ingázó vonatjárat indítása a Nyugati Pályaudvar és a Rákosrendezői Lakópark között. A vonatjárat a Nyugatiig vinné az utasokat, amely már gyakorlatilag belváros és nagy csatlakozási csomópont, innen a város bármely pontjára könnyű eljutni. Különleges kiépítést ez a változat nem igényel, egy, maximum két szerelvény közlekedne a pályán (kettő esetében középen lenne egy kitérő, így egy vágány elég). A biztos megállók száma három, az egyik a Nyugatinál, a másik a jelenlegi Rákosrendező pályaudvar épületénél, a harmadik a vonatmúzeumnál, és hogy utóbbi kettő között hány darab megálló lenne és hol, azt már a lakópark tervezésénél lehet és kell meghatározni.

Nem nagyon hiszek benne, hogy a mostani keresletnél és magyar vásárlóerőnél esély lenne bármilyen befektető idecsábítására (mondhatni, hálaisten!), ezért a területtel a városnak kell foglalkoznia.

A fentebb javasolt megoldás messze a legjobb, és bár a projekt megálmodója így rosszul jár, az legyen a mi legnagyobb bajunk.

1...131415...2814. oldal a 28-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség