Falusi Tamas, Author at Független Hírügynökség

Választókerületek

Falusi Tamas

-

2024-11-21

Mint azt a lapokban olvashattuk, Karácsony már megint kimutatta a foga fehérjét:

„Miből lehet tudni, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon? Hát onnan, hogy a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat. Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül. Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni.”

Nota bene, azért csak szép dolog ez egy tutyimutyitól, hogy így beszólt, helyre tette, odavágott, satöbbi, nem is beszélve arról, hogy ezen tutyimutyi immár bő öt éve vezeti a fővárost, mégpedig totális ellenszélben, de ennek ellenére különösebb balhék nélkül. A legnagyobb botrány abból volt, hogy a főváros által megbízott, Lánchíd felújító vállalat egyik alvállalkozójának az ügyvédje valami pénzt vitt valahonnan valahová, amiből végül annyira nem lett ügy, hogy mondák születtek a nép ajkán, és ha valami tényleg semmi, arra azt mondják a fővárosiak, hogy na, pont ennyit sikkasztottak a Lánchíd felújításkor Karácsonyék. Ja, és volt még az „Ezek el akarják adni a Városházát”, amiről szintén kiderült, hogy oltári nagy hülyeség. Csönd is van azóta mindjét vonalon.

Jó, jó, voltak ennél sokkal nagyobb botrányok is, csak azokról a kormány nem botrányként beszél, hanem azt mondja, hogy mindez a normál kormányzati működés része, mint például a fővárosra kivetett hatalmas különadók, a kormány által lenyúlt fékek és ellensúlyok általi inkasszózgatás, a budapesti számla könnyed mozdulattal való megterhelése, na meg a Budapestnek megígért pénzek gondos visszatartása. A Lánchíd felújításhoz adandó 6 milliárdot például azon az alapon nem fizetik ki kormányék, hogy szerintük a felételek között szereplő „eredeti állapot nem állt helyre”, mivel a nem közhasznú gépjárművek le lettek tiltva a hídról. Ebből látszik, hogy a kormány még azt is vállalja, hogy hülyének nézzék, akinek fogalma sincs, hogy egy hídfelújítás esetén mi tekintendő „eredeti állapot”-nak, egyetlen célja, hogy kárt tudjon okozni a fővárosnak, akármekkora is lenne az.

Ebből következően a normál kormányzati működés fő része a bosszúállás. Bosszúállás a vereségért, azaz azért, hogy az illiberális vidéki szavazóknál lényegesen liberálisabb Budapest nem a FIDESZ-t favorizálja.

Egy abszolút egypárti kormány bosszúállásában az a jó, hogy a saját szavazóknak mindig mindent meg lehet magyarázni. A saját szavazó azt fogadja el, amit el akar fogadni, például a fenti példát tekintve a kormány összevissza hazudozós szövegei alapján egyértelműen ő is úgy gondolja (de még mennyire!), egy híd eredeti állapota nem az, hogy akadályok nélkül lehet átkelni rajta a túlsó partra, hanem hogy pontosan ugyanazok mennek át a hídon, akik tegnap is átmentek. A saját szavazók jelentős része persze nem hülye, de az általa jó ügynek tartott fideszuralom érdekében hajlandó kikapcsolni akár a saját gondolkodását is arra az időre, amíg a kormány becsapja, hogy utána visszakapcsolva a racionalitást megnyugodva kezdhesse újra a töprenkedést az élet értelmén és egyéb fontos dolgain.

A fentebb vázolt fideszes technika alapján és előírásai szerint megérkezett a „cáfolat” a Karácsony féle bejegyzésre. A szokott módon történt minden, a cáfolat nyilvánosságra hozására kijelölt személy természetesen most is Sz.A., aki a központból megkapja a hivatalos, a főnökség által jóváhagyott szöveget, majd ezt a Facebook oldalán változtatás nélkül közzéteszi (Sz.A.-t nem a gondolkodásért fizetik):

„Karácsony azt hazudja, hogy a kormány a budapesti egyéni választókerületek számát büntetésből csökkenti, mert a fővárosiak nem a Fideszre szavaztak. Tarlós István alatt Budapest lakossága nőtt, majd amint Karácsony Gergely regnálásával rohamosan csökkenni kezdett, és 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Ennyi ember nem nevezheti már otthonának a várost. Egy ilyen mértékű elvándorlás Budapestről nemcsak intő jel és a főpolgármester elégtelen bizonyítványa, hanem a törvény is arra kötelezi a döntéshozókat, hogy ennek megfelelően, arányosítsák az országgyűlési választókerületeket.” Hát akkor lássuk:

Karácsony valóban azt mondja. Hogy hazudja-e, azt csak egy főfideszes őszinteségi rohama tudná eldönteni, de olyan nyilván nem lesz. A tapasztalat az, hogy mindig változtatnak, és az valahogy mindig nekik kedvez, ami azért… khm… mintha fölvetné a gyanút.
Az igaz, hogy a törvény arra kötelezi a döntéshozókat, hogy 20 %-nál nagyobb népességváltozás esetén változtassák meg a körzeti határokat, de hogy ilyen volt-e, azt csak a jóég tudja meg a statisztikusok. Amit én találtam, az ez.

Aki akarja utána nézhet.

Sz.A. szerint Tarlós alatt Budapest összlakossága nőtt. Sajnos ez nem igaz, mert a 2011-es 1 733 685 fős adat és a 2019-es 1 722 363 fős adat szerint inkább csökkent, mint nőtt. Az valóban igaz, hogy a 2015-ös csúcs 1 741 601 fős adata nagyobb, mint az induló adat, de a trend sajnos 2019-re igencsak elromlott.
Sz.A. szerint 2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma. Az adatok szerint ez sajnos nem így van. A 2019-es 1 722 363 fős adat, és a 2024-es 1 686 222 fős adat különbsége csak 36 141 fő, ami inkább Cegléd, mint Szolnok, és ugyan valóban egy egész városnyi ember, de Budapest lakosságának csak a 2,1 %-a. Hogy a polgármesternek mi köze van a 2,1 % kiköltözéséhez, azt nem tudom, de biztosan sokkal kevesebb, mint a kormánynak, amely simán elintézte, hogy egyre rosszabbul éljünk, és ugyan a NER kedvezményezettek simán fizetik a budapesti lakásárakat vagy a bérleti díjakat, de vannak, akik nem (SZ.A. a NER „munkatársa”, nyilván ezért nincs fogalma a helyzetről).
A törvény akkor kötelezi a döntéshozókat a kerülethatárok megváltoztatására, ha a változás 20 %-nál nagyobb, és ennek a fentebb megadott 2,1 % nem nagyon tesz eleget, még körzetekre lebontva sem. Igaz, hogy vannak körzetek, melyek lakosságszáma alacsony, de nyilván már régen az, és a módszer, hogy mindenkit kikerülve, a legnagyobb titokban, azaz a lehető legkevésbé demokratikusan csinálták, egyértelművé teszi a célt: Budapesttől annyi körzetet elvenni, amennyit csak lehet.

Az érdeklődőknek még pár adat (utolsó három oszlop: választókerületek, összes választó száma és választók átlagos száma kerületenként):

Az utolsó oszlop (választók száma választókerületenként átlagosan; 1000 fő/kerület) mutatja, hogy Budapest csak alig van az átlag alatt valamivel. Azon megyék, amelyekben egy választókerületre átlagosan még Budapestnél is kevesebb ember jut: Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, ha tehát ezeknél nem történt semmi, akkor egyre inkább úgy néz ki, hogy Karácsonynak igaza van. Bőven elég lett volna a tényleg kissé ortopédül magas átlaglétszámű Pest megyét két választókerülettel megnövelni, azaz a többi változtatás csak egyszerű gerrymandering. Business as usual.

Aki mást várt a FIDESZ-től, az tegye föl a kezét. Nem hiszem, hogy a kézfeltartásba belefáradna bárki.

1 000 000

Falusi Tamas

-

2024-11-17

0

Közvéleménykutatás:

„A teljes lakosság körében háromnegyedes többségben (74 százalék) vannak azok, akik pozitívan vélekednek az átlagbér egymillió forintra emelését célzó kormányzati célkitűzésről, míg a válaszadók mindössze 19 százaléka vélekedik negatívan erről a kormányzati szándékról.

A Tisza Párt szavazóinak körében abszolút többségben (61 százalék) vannak azok, akik egyetértenek a kormányzat új gazdaságpolitikájának egyik konkrét ígéretével. A DK szavazóinak 64 százaléka, míg a Mi Hazánk táborába tartozók 74 százaléka értékelte pozitívan a kormányzati célkitűzést. Öt Fidesz-KDNP szavazóból négy támogatja (83 százalék).”

Ki hitte volna, emberek? Nem erre számítottunk, de mégis így van, a dolgozók több pénzt szeretnének kapni a munkájukért (szinte hihetetlen), és teljes erővel támogatják Pártunk és Kormányunk eme nagyszerű törekvését, hosszan tartó nagy tapssal fogadva azt, hogy a Legfelső Vezetés így megbecsüli a társadalmunk építésében élenjáró munkás-paraszt tömegeket.

Visszaolvasva a szöveget kissé szocisnak tűnik, de mit mondjunk egy olyan állami törekvésről, amely a gazdaságban a kereslet-kínálat törvényei helyett akar valamit saját maga eldönteni, ugyanis ez teljesen megegyezik a Kádár korszak módszerével, ahol központilag állapították meg a gazdaság összes paraméterét.

Az persze nem tagadható, hogy a kormánynak rendelkezésére állnak bizonyos lehetőségek, melyek segítségével akár véghez is viheti a nagy tervet, melyet majd általános hozsánna és újabb kétharmad követ. Lángelmés elképzelés, egészen újfajta módi, ilyet még nem láttunk, hogy pénzt kell önteni a nép közé és akkor hálás lesz a következő választáson. Vagy tévednék esetleg, és már volt ilyen?

Na, mindegy, hagyjuk ezt, inkább lássuk a lehetőségeket

A kormány olyan intézkedéseket hoz és olyan támogatási rendszereket épít ki, amely az erre alkalmas hazai cégeknél innovatív, a mai általánosan jellemző, gyártószalag melletti munkáknál sokkal jobban fizető munkahelyek tömegét hozza létre, így a termékükért a vállalkozók többet kapnak, és többet is fizetnek a dolgozóiknak.

Azt javaslom, ezt gyorsan felejtsük el, egyrészt a kormánynak esze ágában sincs ilyesmi, különben sem tudja, hogy azt hogy kell, másrészt úgysem lenne ezekhez az állásokhoz megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő (lásd: rendőrségre bízott oktatás).

A kormány alaposan megemeli az összes állami vállalatnál és intézménynél dolgozók fizetését, mire megindul egy munkaerő áramlás az állami álláshelyek felé, ezért a piacra termelő vállalatoknak szintén fizetésemelést kell adni a dolgozóinak, hogy ne hagyják ott a céget, így a folyamat végeredménye a cél elérése.

Ilyen biztosan nem lesz, erre a célra különben sincs a kormánynak egy vasa se, meg aztán az infláció úgyis elvinné a többletet.

A kormány olyan oktatási rendszert épít ki és működtet, amelynek produktuma, a tömegesen rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő mágnesként vonzza a külföldi innovatív cégeket, hogy ide telepítsék a gyártó üzemeiket, sőt a fejlesztő részlegeket is. Mivel pedig az ilyen cégeknél a dolgozók sokkal jobb fizetést kapnak, mint a tömegtermelést folytató cégeknél a szalag melletti munkások, a drasztikus béremelési cél ezzel megvalósítható.

Miről tetszik beszélni? Hogy ilyen oktatást? Épít ki? A kormány? Na, lépjünk tovább, mielőtt röhögőgörcsöt kap valaki.

A kormány, illetve Orbán Viktor azzal próbálkozik ismét, amit már egyszer megtett, duplájára emeli a minimálbért.

Azt nem a kormány fizeti, hanem a cégek, ezért rengeteg előnye van, pl. a kormánynak nem kerül egy vasába sem egyetlen hátránya, hogy a cégek az emelést áthárítják a fogyasztókra, beindul az infláció, és hipp, volt fizetésemelkedés, de hopp. már nincs is. Még rosszabb, ha a cégek nem hárítják át, hanem úgy elmennek innen, mintha sose lettek volna itt. Ezzel kapcsolatban emlékezhetünk az Orbán – Medgyessy – Járai trióra, akiknek a (nem kicsi) kártételét Gyurcsánynak kellett helyrehozni. Akit részletesebben érdekel, itt utána nézhet.

Persze a kormánynak lehetőségében áll az is, hogy szándékosan indítsa be az inflációt. Jól megadóztatja a cégeket, akik erre persze megemelik az áraikat, és ha sikerül ezzel elintézni évente úgy kb. 16,2 %-os inflációt, akkor (mivel az inflációval nem csak az árak mennek föl, hanem a bérek is) három év alatt a mai bruttó 637 700 forintos átlagbérből 1 000 000 forintos átlagbér lesz.

A módszer egyetlen hátránya, hogy semmilyen előnye nincs, mert a három év alatt ugyan mindennek a nominális értéke fölmegy (árak, bérek, adók), de a reálértéke semmit sem változik, azaz ugyanúgy élünk majd, mint most, csak nagyobb számokkal fogunk dobálózni, és a kormány büszkén hirdetheti, hogy teljesítette, amit vállalt. Hurrá. Az újabb kétharmad már zsebben is.

Ha a fenti módszereken átrágtuk magunkat, hamar rájöhetünk, milyen realitása van egy TÉNYLEGES azaz reál átlagbér növekedésnek, és az sem lesz többé titok, hogy a kormány kábé olyan viszonyban van a gazdasággal, mint a hajdúk a harangöntéssel.

De ez persze nem számít semmit. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy a választók nagy része nem hogy nem rágja át magát a fentieken, hanem hozzájuk el sem jut, de ha eljutna is, úgysem olvassák el, azaz a csali a híveknek van kivetve, és ők rá is harapnak majd a bűvös egymillióra, mondhatni óraszám. Ezért van az, hogy a mindennel felszerelt, ellátott, kifényezett, népszerűsített, rogyásig támogatott, és abszolút képbe hozott Magyar Péter csak az óellenzék szavazóit söpörte be (igaz közülük mindet), ugyanis a FIDESZ hívők kizárólag azt tudják róla, hogy van, és majdnem olyan rossz, mint a Gyurcsány. Nála persze nem rosszabb, ugyanis ahol rosszaságversenyen Gyurcsány indul, ott az ördög maximum a hatodik lehet, de azért Józsi bácsi a faluszélen tisztában van vele, hogy a Magyar egy gonosz ember, mert nem tiszteli a jóságos Orbán miniszterelnök urat. Sőt, még csúnyákat is mond róla, ami aztán végképp elfogadhatatlan.

Saját, egyéni, különbejáratú véleményem szerint a kormány különösen nem fogja megerőltetni magát, hiszen nem ígért nagyot, a gazdasági helyzetünk meg a forint lesz olyan kedves és pár éven belül simán elintézi azt az egymilliós átlagot, ha meg magától nem sikerülne, és kell még hozzá valami, a nagy gazdasági machinátorok, majd a két utolsó módszer kombinációjával besegítenek.

Nem lesz ezzel gond. Az átlagbér 2010-ben 202 500 forint volt, onnan jutottunk el 14 év alatt 637 700 forintig, innen már megy ez simán akár 1 000 000-ig is, ugye? Jó, persze, ha figyelembe vesszük a 2010 óta megnőtt inflációt, akkor a mai 637 700 forint csak 284 687 forintot ér a 2010-es árakon, ami nem nagy etvasz 14 év alatt, de ígérni köztudomásúlag úgy kell, hogy az ígért eredmény akkor is bekövetkezzen, ha nem csinálunk semmit.

Vagy ha a dilettantizmusunk miatt csak rosszat csinálunk, akkor is.

Én még láttam egymilliárd bilpengőst. Sőt, játszottam is vele, ugyanis bátran nekem adták, mert nem ért valami sokat.

Még egy fél kiló zsírt sem lehetett belőle vásárolni.

Realitás

Falusi Tamas

-

2024-11-16

0

Az előadások elbliccelése alatt vagy a műegyetemi kispályás bajnokság elődöntője utáni nagy sörözés közben azzal szórakoztattuk egymást, hogy megpróbáltuk lejáratni a matematikusokat (meg persze a fizikusokat is). Oka egyszerű, a matematika az tudomány, a mérnökség meg nem. Magyarán irigykedésről van szó.

Az egyik ilyen a sokak által ismert sztori is. Holmes meg Watson utaznak egy léghajón, a szél elragadja a járművet, és egy leszálló légáramlat majdnem a talajszintig viszi le. Tehetetlenül sodródnak, mikor feltűnik egy ember, akinek Holmes azonnal lekiabál:

– Uram, meg tudná mondani, hogy hol vagyunk?
– Hogyne tudnám. – kiabál vissza a másik. – A léggömb kosarában.
Egy hirtelen széllökés tovább lendíti a két utazót, közben Holmes dühösen morog maga elé.
– Nem szeretem én ezeket a matematikusokat!
– Honnan tudja, hogy matematikus?
– Egyszerű. A válasza abszolút pontos volt, és teljesen használhatatlan.

Ilyen lejáratósdi az is mikor valaki megkérdezi, hogy mi a különbség mérnök és matematikus között, amely kérdésre az a válasz, hogy a mérnök tudja a harmincról, hogy az sok vagy kevés. Na, pont ez jutott eszembe, mikor olvastam a mi saját Nagyeszű Gyurgyókánk által az EU csúcsról mondottakat, miszerint:

„… olyan adatok és tények kerültek az asztalra, amelyek azt mutatták, hogy az Európai Unió gazdasági növekedése messze elmarad az Egyesült Államokétól és az ázsiai feltörekvő országokétól. Például az európai gazdaság 15 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben, míg az amerikai 65 százalékkal.”

Mint azt Mórától tudjuk, az ő Szeged melletti Gyurgyókája pofátlanul, sőt a mai ízlésünket tekintve kegyetlenül kihasználta a szegény, kicsi Ferikét, ahogy az a Nagyeszű Gyurgyókákhoz illik is (beleértve a mi mostani Gyurgyókánkat, mások kihasználásában ő is világbajnok), de most nem erről van szó, hanem az automatikus mérnöki becslésről. Ha ugyanis az ember meglátja együtt az „Egyesült Államok”, „tíz év” és „65 % GDP növekedés” triót, azonnal az jut eszébe, hogy az lehetetlen! A 65 ide túl sok, mert ha ez igaz lenne, az amerikaiak sohasem váltják le Trumpot, sőt esetleg királlyá is koronázzák a Mississippi jegén, és dinasztiát alapít United Kingdom of America néven. De nem így történt. Biden legyőzte.

Viszont miután most meg Trump söpörte el kegyetlen fölénnyel a demokratákat, azaz a Biden alatti éra sem volt gazdaságilag elég meggyőző a választóknak, azt még a legostobábbaknak is tudnia kéne, hogy sem Trump, sem Biden alatt nem történt gazdasági csoda, tehát a 65 % úgy hülyeség, ahogy van. Az átlagembernek ugyan nem kötelező rájönni, na de egy Nagyeszűnek! Különösen kötelező, ha jelenleg ő a VVP, azaz a világ vezető politikusa (legalábbis mi itthon úgy tudjuk), és ma már tőle függ a világon minden, például a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének fizetése is (5 483 520 HUF). Persze ekkora bizalommal a háta mögött már mindegy, hogy ostoba, vagy nem ostoba, a választók hite akár az Egyesült Államok GDP-jét is meg tudja mozgatni, még pedig pont arra, és pont annyival, amerre és amennyivel szükséges, azaz mindent elhisznek neki.

Kegyetlenül unom már, hogy mindig nekem kell utána néznem a dolgoknak, mert ez a sok féleszű állandóan hülyít, és gátlástalanul pofázik összevissza, de aztán felülkerekedik az emberben az igazság hajszolása utáni vágy és előveszi a Világbank adatokat:

2014 +2,5 +1,6
2015 +2,9 +0,1
2016 +1,8 +1,3
2017 +2,5 +2,1
2018 +3,0 +2,4
2019 +2,5 +1,8
2020 −2,2 +1,2
2021 +5,8 +4,7
2022 +1,9 +8,0
2023 +2,5 +4,1

Az adatok az Egyesült Államok éves reál GDP növekedését mutatják a fentebb megadott 10 év során százalékban. A második oszlop az infláció szintén százalékban.

Rövid számolgatással ebből kideríthető, hogy az Egyesült Államok GDP-je a 10 év alatt 25,6 %-kal nőtt, ami ugyan egy nagyon fejlett országtól elég szép érték (ők a magas bázisról nehezebben ugranak nagyot), de azért mégsem ennek a két és félszerese!

Na persze, a magyarázat egyszerű. A mi Nagyeszűnk ezt a számot olvasta valahol, és ha az ember utána néz, rögtön kiderül, hogy hol: a Portfolio egyik írásáról ( https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241114/az-usa-harmadik-legszegenyebb-allama-lenne-az-eu-ez-a-versenykepessegi-valsag-gyokere-722854 ) van szó, ahol valóban szerepel a „több mint 64 %”, csak ott Szerző gondosan megjegyezte, hogy az infláció ebbe nincs beleszámítva. Hja, kérem, úgy könnyű bombasztikusakat írni!

Egyébként a fenti számok alapján, azaz a reálértékű GDP növekedést az inflációnövekedéssel összeszorozva (= ha az infláció GDP növekedést csökkentő hatását nem vesszük figyelembe) tényleg megkapható a 64 százaléknál nagyobb érték. Ebből következően mindenkinek igaza van.

Rendben is lenne így, csak az a baj, hogy én egy különösen finnyás típus vagyok. Szerintem, ha valaki úgy érvel a saját igaza mellett, hogy érvként nem reális adatokat használ, például a tanárok fizetésének emelkedésénél csak a korábbi meg a mostani forintértéket mondja, vagyis nem veszi figyelembe a magyarországi inflációt, és ezt a tényt nem is említi meg az olvasóknak, az ócska csaló, aki egyéb aljasságokra is képes. A reális értékhez minden ilyen számnál úgy jutunk hozzá, hogy mivel 2010 óta az infláció értéke 124 %, minden mai adatot 2,24-gyel el kell osztani.

Miután tengernyi olyan írást olvastam már, ahol az inflációt Szerző nem nemes egyszerűséggel negligálta (néha már uncsi a szerkesztőségeknek való levélirogatás), javaslom, hogy legalább a független lapok szerkesztői egymás közt vezélkedőt indítsanak, hány ilyen trükköt tudnak észrevenni, és megtagadni a cikk közlését, vagy hír esetén megjegyezni (…. szerk.), hogy az inflációs hatást a nyilatkozó nem vette figyelembe, mert hülye a kérdéshez. Vagy így akar csőbe húzni minket. Azt, hogy a kettő közül melyik, mindenki döntse el maga, a lényeg annyi, az olvasó tudjon az átverésről.

Azért pedig, hogy a mi Gyurgyókánk által sokszor hangsúlyozott „keleti felemelkedés”-ről is essék szó, idézek egy másik írásomból:

„A kínaiak az egy főre jutó GDP-jüket 13 év alatt 5500 USD-ről 12 000 USD-re növelték (több mint a duplájára!), az amerikaiak meg csak 53 000 USD-ről 65 000 USD-re, az előnyük Kínával szemben mégis nőtt, mintegy 5500 dollárral. Azért Kínától ez a növekedés is szép, ma már csak úgy 4500 dollárral van lemaradva. Tőlünk. Az amerikaiaktól 53 000 dollárral.”

Szóval annyira még nem kell megijedni, mert bár a kínaiak sokan vannak, még mindig nem elegen ahhoz, hogy utolérjék az Egyesült Államokat. Jelenlegi hátrányuk a GDP-t tekintve 28 %.

És hogy irigykedem-e még a matematikusokra? Hát hogyne! Ők, ha vége a számításnak, a kapott végeredményt kétszer aláhúzzák, és megnyugodva hátradőlnek, én meg töprengve nézem, hogy elfogadható-e az az érték, ami nekem kijött. Vagy nem? És ha nem, akkor hol a jó, édes… hibázhattam el?

Szekularizáció

Falusi Tamas

-

2024-11-15

0

A szekularizáció történelmileg az egyházi javak magán vagy állami célra való lefoglalása, politikai értelemben pedig az állam és az egyház szétválasztása.

A szekuláris állam nem avatkozik bele az egyház ügyeibe, és az egyes vallásokat vagy egyházakat nem részesíti előnyben a többihez képest. A kifejezés az egyházi javak világi kézbe kerülését jelentő latin saecularisatio szóból származik.

A magyarországi egyetemek helyezései a világsorrendben (Times Higher Education)
A rangsorban összesen 11 magyar egyetem szerepel:
Semmelweis Egyetem: 251–300.
Óbudai Egyetem: 601–800.
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 801–1000.
Debreceni Egyetem: 801–1000.
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 1001–1200.
Pécsi Tudományegyetem: 1001–1200.
Szegedi Tudományegyetem: 1001–1200.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 1201–1500.
Pannon Egyetem: 1201–1500.
Széchenyi István Egyetem: 1501.+
Miskolci Egyetem: 1501.+

A többit nem értékelték.

Campus I.

Piliscsaba – Makovecz ide vagy oda – sajnos nem jött be. Ezért a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek új campus kell. Miután az első helyszínválasztás oltári nagy bukás lett, az otthagyott komplexum révén a pénzkidobás sem kicsi. Lackfi János író, aki tizenhét évig tanított a Pázmány bölcsészkarán és egy időben kint is lakott családjával a campuson egy tanári lakásban, búcsúposztjában „Makovecz-féle hungaro-Disneyland”-nak nevezte az épületegyüttest.

A kormány döntött arról, hogy az eddig Piliscsabán működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest belvárosába, a VIII. kerületi Palotanegyedbe költözhet (láthatóan még egyszer nem akartak hibázni! A belvárosi Palotanegyed az a minimum!). A kijelölt helyszínen új, modern campust alakítanak ki az intézménynek. Ennek értelmében a Pázmány ingyen megkapja a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épületét, illetve az Esterházy-palotát, a Károlyi-palota épületét és a Magyar Rádió egykori központi irodaépületét is – összesen 32 600 négyzetméternyi területet. 2021-re készültek el a Pázmány Campus első látványtervei, a költségeket 200-250 milliárdra kalkulálták, ez azóta 300 milliárdra módosult.

Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint egyeztetés nem volt, a kormány és a katolikus egyház a helyi lakosok és az önkormányzat feje fölött döntött az „évtizedeket meghatározó nagyberuházásról”. Mivel nem készült hatástanulmány, nem tudni, milyen egészségügyi kockázattal jár a bontás.

Lázár János a parlamentben ezzel szemben azt mondta, hogy több alkalommal is egyeztettek a civilekkel, csak „Budapest liberális vezetése üldözi azt, hogy a belvárosban egy katolikus egyetem épüljön”, ezért minden törvényes eszközt be fognak vetni, hogy felépüljön az új campus (főleg az üldözés tetszett).

Szóval minden törvényes eszközt. Remélem, statárium azért nem lesz, bár szükségállapotban az is egy törvényes eszköz (HVG 2024. november 4. „Megszavazták: jövő májusig biztosan marad a háborús veszélyhelyzet”).

Campus II.

Már meg is van, ki készíti el a Károli Gáspár Református Egyetem új, ferencvárosi campusának terveit.

A beruházás fontos szakaszába lép azzal, hogy megindul az építészeti tervek elkészítése (3 milliárd HUF nettó). Győztest hirdetni nem volt nehéz, mert csak egy pályázat érkezett. Oka egyszerű, több céget nem hívtak meg a speciális tenderre. Azért speciális, nem? Naponta látunk ilyet.

A tervek szerint állami támogatásból és egyházi forrásokból a Markusovszky tér környezetében épül meg az új campus, a tervezett beruházási összeg 62,5 milliárd HUF. A különféle előírások nem nagyon kötik majd meg a beruházó kezét, mert az Orbán-kormány nemcsak kiemeltté nyilvánította a campusberuházást, hanem további könnyítésként kivették a tervezést és a beruházás területét az általános jogszabályok hatálya alól.

Mint tudjuk, az egyház és az állam szétválasztása, azaz a szekularizáció Magyarországon is megtörtént, és akkor az egyházi javakat mind elvette az állam.

Amint látható, ezen javak visszaadása folyik most.

Van itt pénz, emberek! Sok hülye, aki szerint nincs…

Spekuláció

Falusi Tamas

-

2024-11-14

0

Magyar Nemzet: „Raskó a közösségi oldalán írta azt, hogy a Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek, mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok, mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik.”

Ha egy normális ember a fenti szöveget elolvassa, rögtön rájön, hogy mi ez. Tényekből kiinduló megállapítás. A bejegyzés írója rögzítette azt a tényt, hogy a nyugdíjasok közül a 2026-os választásokig sokan meghalnak, valamint azt is, hogy a fiatalok közül addigra sokan választókorba jutnak. Ezt a jövőt mindenki ismeri, sőt mindenki pontosan ilyennek ismeri.

A fenti tények alapján, valamint tudva arról a közvélemény kutatási megállapításról, hogy a fiataloknak inkább a TISZA párt szimpatikus, míg ugyanakkor az idősebbek a FIDESZ-t részesítik előnyben, a bejegyzés írója arra a következtetésre jutott, hogy az idő múlása a választásokat tekintve a TISZÁ-nak kedvez. Nem valami nagy kunszt ez a levezetés, még én is így gondolom, és nem hiszem, hogy kevesen lennének azok, akik szintén ugyanígy gondolják.

A fentiekből következően mindez egy sima Facebook bejegyzés maradt volna, ha a szöveg olvasói mind normálisak. Ám ez sajnos nem így van. A Magyar Nemzet rögtön ki is játszotta az aduászt a címadással:

„A nyugdíjasok halálára spekulál a Tisza Párt szakértője!”

Ebből rögtön látszik, hogy a cikkíró nem tudja, mi az a spekuláció. A spekuláció aktív tevékenység, az esélyek latolgatása, aztán a spekuláció alapján a spekulánsnak legmegfelelőbb lépés kitalálása, majd annak végrehajtása. Raskó bejegyzéséből az utóbbi két ténykedés nem következik, hacsak nem titokban, nyakában lógó gépfegyverrel járja a nyugdíjas otthonokat, de ennek, ismerve a szerző habitusát, akkora valószínűsége nincs.

Ilyen spekuláns például Magyarország egyik legnagyobb ellensége, Soros, aki létével hirdeti, hogy nem csak szorgos akkumulátorgyári szalagmunkával, hanem gondolkodással, és annak az eredménye alapján kötött, előnyös adásvételi szerződésekkel is lehet pénzt keresni. Mégpedig sokat. Ez a rémes lehetőség a régi szép szocializmusban (= egypárti államdiktatúra) nagy visszatetszést keltett a főelvtársak között, akik persze nem annyira az akkumulátorgyári szalag mellett szidták a kápitálizmust, és spekuláns ingyenélőit, mint inkább a pártházak jól fűtött irodáiban. Lejárató tevékenységük révén a „spekuláns” akkoriban szitokszó lett. A jelenlegi NER ezt az attitűdöt egy az egyben vette át tőlük, ahogy a jól fűtött irodákat is, amelyekben immár 14 éve nem a gondolkodó, hanem a munkaalapú társadalmat csiszolgatják egyre fényesebbre a NER-es kontraszelektáltak.

„Dolgozz többet, jobban élsz, ezt zúgja a gép”.

Vagy a szalag. Nem kívánt törlendő.

A Raskó által írtak alapján a cikk címe természetesen úgy hülyeség, ahogy van, aki kitalálta, nem normális – hogy finom legyen a fogalmazás – az országos polgári napilap mégis ezt harsogta 2024. 11. 09-én 13:39 perctől az országban szerteszét.

A gyalázatos Raskó spekulációra nem késett a hivatalos politikai válasz sem. A Magyar Nemzet 3 óra múlva, azaz 2024. 11. 09-án 16:40-kor már jelentette is, hogy Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán közölte a jónéppel: „Gyomorforgató, hogy nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban!”

Ebből az ortopéd szövegből rögtön látszik, hogy a nagy hülyeséget is lehet überelni, és Menczert direkt ezekért az überelésekért tartják, mert a FIDESZ hívők szerint akkora blődségeket mond, amekkorákat biztos nem merne mondani, ha nem lenne igaz! Ilyen például az, hogy a TISZA pártban a nyugdíjasok halálát kívánják.

Megjegyzendő, hogy Menczer bejegyzése nem csak afféle szerény vélemény, hanem határozottan állítom, hogy komoly parancs a beosztottaknak, hiszen nem akárkinek forog itten most a gyomra a szegény öregek halálának kívánása miatt, hanem magának a kommunikációs igazgatónak, aki aztán valaki! Még a FIDESZ frakcióvezetője, Kocsis Máté is ugrott az intésére:

„Láttunk már ilyet, a választókat akarják lecserélni ahelyett, hogy valami értelmes ajánlatot tennének nekik. Inkább gyűlölködnek. Ezek ugyanazok és ugyanolyanok, mint piszkos elődeik!”

Főleg „…a választókat akarják lecserélni…” szövegű emeletes ökörség tetszett, mert hiába törtem a fejem, hogy ezt Raskó szövegének melyik részéből vezette le ezt Kocsis, a fogalmazás olyan szikár, hogy nem sikerült rájönnöm. Mindig arra lyukadtam ki, hogy akár akarják, akár nem, a választók maguktól lecserélődnek, mégpedig úgy, hogy meg sem lehet akadályozni, és Raskó ennél többet egy fél szóval se mondott. Aki ebbe ilyesmiket lát bele, annak az IQ-jával baj van. És nem kicsi.

Persze megszólaltak maguk az érdekeltek is, és az origo azonnal ugrott, hogy leközölje:

„Minden ilyenfajta kijelentést minden jóérzésű nyugdíjas messzemenőkig elítél – mondta Ábrahám Katalin, az Idősek Tanácsának tagja. – Raskó Györgynek is vannak szülei, és biztos nem szeretné, ha róluk így nyilatkozna bárki is. Hozzátette: A Tisza Párt-féle társaságtól egyébként más nem is nagyon várható. A baloldalon ez már nem az első ilyen ügy. Ugyanez volt a hozzáállás a Gyurcsány-féle társaság részéről is, akik számtalanszor tettek ilyen megjegyzéseket. Mindegyiknek voltak ilyen, felvállalhatatlan kijelentéseik a nem velük szimpatizáló emberekről, és ez őket minősíti”

Ha valaki nem tudná, az Idősek Tanácsának „… elnöke a miniszterelnök, … alelnöke a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, és a tagjait – tizenkét főt – a miniszterelnök kéri fel a Tanácsban való közreműködésre.”

Jó kis Idősek Tanácsa, mi? Főidős a miniszterelnök. A fenti szereposztás alapján igencsak meglepő lett volna, ha mást mondanak, meg aztán igazuk is van, képzeljük csak el, mit érezne

Raskó, ha az ő szüleiről azt mondaná valaki, hogy meg fognak halni, pláne, hogy az Idősek Tanácsa szerint ő maga ezzel a mostani kijelentésével már mondta is. A tanácsnok asszony kiegészítő gyurcsányozása magától értetődik, ha Ábrahámék tanácsait az állam fizeti (pláne, elég bőkezűen, ahogy gondolom).

A nemes versengésben a Magyar Nemzet nem akart lemaradni, és hamarosan hozta is a hírt:

„Újabb nyugdíjasszervezet ment neki Magyar Péteréknek, mégpedig az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület. – Ez nagyon undorító, és felháborítónak tartjuk, hogy a nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban. Ők úgy vélik, hogy a nyugdíjasok legnagyobb része, többsége a Fidesz–KDNP-re szavazott, ez nem tetszett nekik. Szerintem ezek után is rájuk fog szavazni a többség, főleg ha ilyen kijelentéseket tesznek – mondta lapunk megkeresésére Murvainé Láng Róza, a közösség képviselője.”

Ha valaki nem tudná, hová tartozik az Egyesület politikailag, a Polgári jelzőből hamar rájöhet. Úgy látszik ők figyelmetlenek voltak (öregszenek, na!), a lapnak kellett megkeresni őket, hogy menjenek már neki Magyar Péteréknek, mert oda a támogatás, ha nem!

Na, kérem, hát így kell egy tökéletesen semleges, higgadt racionális megállapításból a nyugdíjasok halálára spekulálás, a nyugdíjasok halálát kívánás meg a választók lecserélni akarása szövegekkel egy velejéig hazug kampányt indítani. A kampányolók nem teljesen hülyék (az csak úgy látszik a bornírt szövegekből), hanem egyszerű politikai haszonlesők, akik a legkönnyebben átverhető réteget célozzák, amely tagjainak leginkább csak érzelmeik vannak, és nemigen értik, hogy mi történik körülöttük.

A legnagyobb baj, hogy rajtuk már nem lehet segíteni. Elköteleződésük végleges és megmásíthatatlan, és ha a mostani regnálók minden reggel behívatnák őket a legközelebbi rendőrőrsre, ahol kapnának egy nagy pofont, hálálkodnának az őrmesternek, mert nyilvánvaló lenne számukra, hogy mindez a Gyurcsány miatt van, és hogy kettőt kapnának, ha Orbán nem küzdene értük hősiesen Brüsszelben.

Ma mondta nekem egy idős ember, volt katona, hogy bízik Putyinban meg Trumpban, mert szerinte az elfoglalt ukrán területeken népszavazás lesz, és onnan már csak egy lépés, hogy Kárpátalján is az legyen. Elmosolyodva mondtam neki, hogy persze, nyilván így történik majd, aztán jön Erdély, a Felvidék, a Bácska meg a Bánát, ahol szintén népszavazás lesz Putyin és Trump jóvoltából, mire figyelmeztetően közbeszólt, hogy Burgenlandot kihagytam!

Tényleg kihagytam. Valahogy eszembe sem jutott, még a legkisebb mértékben sem, hogy az ott lakók esetleg Magyarországhoz akarnának tartozni.

Magyarország Hét Törvénye

Falusi Tamas

-

2024-11-11

0

Olvasgatva a napisajtót az ember sokszor ütközik olyan dolgokba, melyek már szembejöttek vele párszor, de mindig csak legyintett, mondván, vannak fontosabb ügyeink is, nem érdemes szót vesztegetni meg időt pazarolni rájuk.

Ilyen például Magyarország Hét Törvénye, amely valószínűleg a Tízparancsolat meg a Hét Vezér kombinációjából született, mégpedig a miniszterelnök úr jóvoltából, hogy ha valamely filozófiai/bölcseleti terepen eltévednénk a nagy globális forgatagban, tudjuk magunkat mihez tartani. Ez jellemző a miniszterelnök úrra. Sohasem hagyja tudatlanságban népét… egy-két kivételtől eltekintve.

Ezért közli velünk a tutit péntekenként, és telente, és nyaranta, sőt ősszel meg tavasszal szintúgy, és bár néha téved, ahogy azt Bolgár György rendszeres Népszava cikkeiben olvashatjuk, de a miniszterelnöki igyekezet becsülendő dolog. Az emberek feje nem káptalan, ezért mindig informálni kell a népet, merre meddig hány méter. A tévedéseit ugyan néhányan hazugságnak mondják, de mi ne is törődjünk velük, csupa rosszakaró, hitvány alak az, a genderlobbik ócska széltolója mind. A tévedés az tévedés, és punktum! Igaz, hogy minden tévedése merő véletlenségből mellette szól és/vagy őt erősíti, ami kissé gyanússá teszi a dolgot, de magyar a magyarra nem gyanakodhat, mert mi lesz akkor a nemzettel? Ugye? Legújabb találkozásom a Törvényekkel itt történt. Németh Szilárd úr volt szíves őket összekombinálni a Trump-nak való szurkolással, és megjelentetni a megfelelő helyen, hogy ebből Urfi Péter cikket írhasson, amelyet közölt az egyik független lap. Így futottam össze velük megint.

Ahogy nézegetem a bölcselmeket, mögöttük felsejlik a miniszterelnök úr ércalakja, a nemzet védelmezője, a bátor szűzhöz hasonlító Victor de Felcsuth, akinek köszönhetjük, hogy él a magyar, s áll Buda még. Az általa alkotott héttörvényi hívószavak feszes fonálra fűzhetők, úgymint haza, őrhely, erő, megvéd, nyer, nemzet, egyedül, és villámfénnyel vésik szívünkbe ezer oldalról szorongatott helyzetünket, ahogy az a magyarokhoz minden időpillanatban illik is. Egyedül vagyunk az őrhelyen, de velünk az erő, megnyerjük a csatát, és megvédjük a nemzetet! Egyetlen feltétel, hogy a Vezér ne a Gyurcsány legyen, mert az az Európával szövetséges, kompromisszumkész, nyugodt szociáldemokrácia, amelyet ő csinált, és ő akar csinálni, egyáltalán nem passzol a mi kirobbanóan virtusos lelkivilágunkhoz.

Bezzeg a miniszterelnök úr! Ahogy ő ellenséget keres, nem keres úgy senki! És hogy talál, magától értetődik, mert a stílusából következően mindenki az, vagy előbb-utóbb azzá válik. Az ebből következő „brüsszokratikus” támadásokat a miniszterelnök úr a magyar nemzet elleni aljas fondorlatnak fogja fel, ami jogos is, hiszen a kétharmadból adódón ő maga az ország. Korlátlanul. Aki tehát őt támadja, az a nemzet lelkébe tipor, nem adva meg a kellő tiszteletet a magyaroknak, illetve hát a miniszterelnök úrnak. És különben is! Coki!

A konkrétumok:

„Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.”

Tökéletesen igaz. A haza a szeretetből táplálkozik. Szeretet nélkül nincs haza, csak ország létezik sokfajta egyéni törekvéssel, közte a miniszterelnök úr törekvéseivel. Persze, hazaszeretet nélkül sokan vitatkoznának vele, mert másképp gondolják a törekvéseket, még tán le is hülyéznék szegényt (jézusmária!), de ezek az emberek nem is szeretik a hazájukat, mely haza jelenleg a miniszterelnök úr egy személyben.

Érdekesség a dologban, hogy hazaszeretetre elméletileg csak ott van szükség, ahol a külső elnyomás miatt a hazafiaknak össze kell fogni a közös cél, azaz a szabadság érdekében (lásd Petőfiék korát). Amikor nincs ilyen elnyomás, mint például most, akkor sokkal demokratikusabb az országként való működés, mint a sorba való kötelező beállás, azaz a miniszterelnök úrnak (= haza) és ténykedéseinek a mindenképpen szeretése, ha nem értek vele egyet, akkor is. Utóbbi ugyanis autokrácia.

A „haza” fogalom kihasználása a nép érzelmi megdolgozása érdekében persze pofátlan, de nagyon hasznos dolog, amint ez nálunk 14 éve látható.

„Minden magyar gyermek újabb őrhely.”

Ez nyilván megint a haza védelméről szól, azaz a gyermekszületések forszírozása a védelem növelésének a céljából (fixa idea: valaki mindig támad minket, de ha nem támadna, majd elintézzük, hogy támadjon). Sajnos a védelmi képességünk nem sokat változik attól, hogy 2090-ben 6,2 millióan vagy 6,6 millióan élnek majd magyarhonban, viszont egy ennél nagyobb létszám valószínűsége rendkívül csekély.

„Az igazság erő nélkül keveset ér”

A miniszterelnök úr láthatóan nem bízik a békében. Szerinte csak a fizikai erőszak hoz megoldást, azaz a békés és igazságos egymás mellett élés megvalósíthatatlan, sőt ha esetleg megvalósítható lenne (lásd EU), ő maga gondoskodik róla, hogy mégse legyen az. Persze a kijelentés abból a szempontból tökéletesen érthető, hogy neki saját, különbejáratú, egészen speciális igazsága van, és ha azt akarja tűzön-vízen át érvényesíteni, előfordulhat, hogy a többiek erőt alkalmazva visszapofozzák a helyére, de legalábbis kiküldik a folyosóra kávézni. Azaz ezt a törvényt a saját rossz tapasztalataiból szűrte le.

„Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni”

A szabadrablás jelszava. Csoda, hogy Luxemburg még létezik, hiszen amilyen kicsi, egyik szomszédjától sem tudna semmit megvédeni. A miniszterelnök úr egyszerűen képtelen felfogni, hogy már nem a kalandozások korát éljük, és egy teljes ország a miénk lehet, mert ugyan nem tudnánk megvédeni (még Szalai-Bobrovniczky úr erőfeszítései ellenére sem), de nem is akarja tőlünk elvenni senki. Na, legfeljebb Putyin, de neki rögtön odaadnánk, ha kérné.

„Minden mérkőzés addig tart, ameddig meg nem nyerjük.”

Ja. Tehát, ha valamely mérkőzésről úgy néz ki, hogy azt elvesztettünk (teszem föl, I. világháború), akkor azt nem is vesztettük el, mert még tart a meccs. Hogy mit szól ehhez

a többi ország, az minket nem érdekel. Még szerencse, hogy ezt az elvet egyelőre nem követtük, és nem vonultunk be Kárpátaljára, mondván, az ukránok most úgysem tudnak visszacsapni. A bevonulást a jövőben sem javasolnám. Pozsonyba meg Kolozsvárra se. Hiába tart még a meccs.

„Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.”

A világban szanaszét szóródott magyarokat tekintve bizony így van ez. Tán még Alaszkában is él néhány velünk azonos kultúrájú egyed (nemzési azonosságról, azaz közös ősökről az európai nemzetek esetében ma már nem beszélhetünk), de ez a „törvény” persze nem erről szól, hanem Trianonról. Ez az antalli hagyományok követése, amely követés a rendszerváltozás utáni első miniszterelnökünknek még nem hozott politikai hasznot, a mostaninak viszont igen. Antall még csak lélekben, érzésben kívánt 15 millió magyar miniszterelnöke lenni, Orbán viszont elintézte, hogy ténylegesen is az legyen, ezért osztotta ki az állampolgárságot a környező országok magyarjainak, ami 2022-ben kb. negyedmillió plusz voksot jelentett neki.

„Egyetlen magyar sincs egyedül.”

És ez így is van. Például Mészáros sosincs egyedül, mindig akad, aki segít neki 1 – 2 százmilliárdocskával, ha kell. Sőt még Iványi Gábor sem, akire pedig nagyon megharagudtak odafönt, mégis sok támogatója van idelent, karitatív munkáját segítve ezzel.

Az azért kicsit idegesítő, hogy ugyan valóban egyetlen magyar sincs egyedül, de hogy ki a magyar, azt ők mondják meg. Én például nem hiszem, hogy engem a magyarok közé számítanak, és ez így is van jól, mert nagyon nehezen tudnék Orbánnal egyetérteni, csak azon az alapon, hogy ő is magyar, meg én is. Az nekem valahogy kevés.

A fentiek alapján össze is lehet állítani a Legfőbb Törvényhozó jellemzését, amelynek jellegzetes állítása, hogy a miniszterelnök úr nem egy gólpasszkirály. Korántsem. Sokkal jobban szeret az önös cselezésbe belebonyolódni, és miután így elveszti a labdát, elkezd a foci helyett rugdosódni, főleg a saját csapat tagjait, ami aztán mindenkinek rossz. Leginkább a szövetségeseinknek, de még inkább nekünk. Se pénz, se posztó, se semmi. Az a Gyurcsány nevű bezzeg lepaktálna mindenkivel, és az mindenkinek jó lenne, az EU-nak is, a Sorosnak is, a magyaroknak is, mindenkinek. Kivéve a gyevi bírót, természetesen. Egyedül neki nem lenne jó, és ez látszana is rajta, ahogy ott vicsorog a folyosón a kávéautomata mellett, miközben sallerokat meg kokikat oszt a levegőnek.

Szóval ez a rossz, és az lenne a jó. Annak oka, hogy ezt a magyar nép pont fordítva tudja, és immár másfél évtizede eszerint is választ, ebben az évszázadban már nem fog kiderülni.

Jobb is így. Nehogy már mi legyünk a közröhej tárgya.

Győzelmi kényszer

Falusi Tamas

-

2024-11-07

0

Kicsit sok az Orbán féle diadalvijjogásból. Ezt az irritáló hangot, amely zene a fideszesek füleinek, immár 2010. óta hallani, és mostantól nem csak a magyar, hanem az amerikai választások után is.

A Holdról is látható ((Hungary), meg a zsákban a győzelem (United States) szövegek pontosan mutatják, hogy Orbán sohasem az okos, az országot előre vivő kormányzás érdekében akarja megszerezni a választási győzelmet, hanem magának a győzelemnek az érdekében, és mikor azt megszerezte, egyértelműen úgy tekinti, hogy az ország ettől kezdve az ő játszótere. Szabad kezet kap. Azt csinál, amit akar, hiszen győzött, nem? Sok hülye!

Építi is a homokozóban a várakat, meg körbe-körbe száguld a körhintán, melyre nagy betűkkel ráírta, hogy az ország előre megy, nem hátra, de sajnos ebből csak a „nem hátra” igaz. Még nagyobb baj, hogy közben a többiek, akik le voltak tőlünk maradva, a közös autóbuszon ülnek, amelyik tényleg halad, nem úgy, mint a körhinta, amely a játszótér átadása óta ott van, ahová az építők lebetonozták.

A forint az euróval szemben ma 411-en áll, az adósságszolgálat pedig (tőketörlesztés plusz kamatfizetés) a GDP 4,7 %-a, azaz ha ennyivel nőne a GDP, és ezzel együtt természetesen az adók is, akkor sem lenne a költségvetésben egy fillérrel sem több pénz, amelyből például a kórházi klímák karbantartását meg a tanári fizetések emelését fedezni lehetne. Tovább rontja a helyzetet, hogy a GDP növekedés jó, ha eléri az 1,8 %-ot, azaz ha nem is növekvő, de legalább változatlan költségvetési bevételek eléréséhez az adókat kellene megemelni. Nem kicsit. Az viszont megszorítás, amelyet csak a zemútnyócévesek csináltak (igaz, hogy arra is Orbán miatt volt szükség), a Nemzet Kormánya ilyet nem tehet! Még csak az kéne, ugyebár! Mást kell kitalálni, ha nem akarunk végleg és végzetesen lemaradni a feljövő Balkán mögött.

Az egyik adóemelés nélküli lehetőség, hogy mások hozzanak tőkét ide. Beruházást, építkezést, satöbbi, utána majd épül a vasút, termel a gyár, minden műszakváltáskor munka hadának a lépése dobog, csak azt kell elintézni, hogy legyen elegendő munkáskéz, azaz a munka hadát kell kinevelnünk. Ezért a tudásalapú társadalom nem lehet cél, az csak elrontaná a szép elképzelést.

Volnának persze még más lehetőségek is, de ezek hallatán a miniszterelnök urat kiveri a víz, és olyan hányingerrel kevert gyomorgörcs fogja el, hogy inkább meg se említsük neki. Ilyen például, hogy a törvényhozás teljesíti az EU által előírt 27 pontot (rendeleti kormányzással – és most nálunk az van – egy nap alatt meg lehet csinálni), akkor az EU rövid időn belül küldi a most visszatartott felzárkóztatási támogatást. Miután azonban a miniszterelnök úr megesküdött, hogy ezt nem, juszt sem, sőt csakazért sem, plusz dafke nem, azaz ott dögöljön meg minden brüsszelita, aki az ő korlátlan hatalmát, törvény előtti egyenlőtlenségét valamint kedves saját (jórészt az adófizetők pénzéből fönntartott) médiabirodalmát veszélyezteti, semmi esélye a pénzek hazahozásának. Előny: lehet szidni az ellenzéket, hogy a hazahozás ellen dolgoznak, holott pont Orbán az, aki elintézte, hogy ne küldjék.

A másik lehetőség: nem a rezsit kéne csökkenteni mindenkinél, hanem csak a szegényeket támogatni, akkor jóval kevesebb pénzből oldható meg a lakosság változatlanul ugyanolyan szintű energia- és létbiztonsága. Igaz, hogy akkor a Garancsi, az Orbán meg a Mészáros család elveszti a jelenleg nekik is járó rezsitámogatási összeget, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy ők akkor sem fognak télen úgy megfagyni a fűtetlen otthonukban vagy az utcán, ahogy nálunk évente úgy 200 – 300-an megteszik. Rezsicsökkentés ide vagy oda.

Az országot jelenleg a felső tízezer irányítja (tényleg kb. annyian vannak, azaz a lakosság 1 ezreléke), illetve hát dehogy irányítja, ők csak megpróbálják pontosan aszerint tenni a dolgukat, ahogy a főnök azt üres óráiban kitalálja, esetleg valakik bemesélik neki, vagy olvassa valahol, és attól kezdve azt hiszi. Ilyen helyzetben hátrány a gondolkodás, ezért a vezető réteg erőteljesen kontraszelektált, mert a nem kontraszelektáltak nem is vállalkoznának rá. A legfelső vezetés a vállalkozókat jól fizetett, zsíros állásokkal kötelezi le, így aztán ez nem egy hivatalos rendben működő állami bürokrácia, hanem leginkább rokoni és haveri kapcsolatok szövevénye, amely az „Én fedezem a te lopásodat, te fedezed az én lopásomat” elv alapján működik. Érdekessége, hogy a régi dal esetén Veress ugyan a szocializmusra értette a „Még meg sem hozta a gólya máris volt protekciója” szöveget (Dinnyés volt az előadó), de ide is pontosan illik.

Egy ilyen rendszer működtetése esetén sajnos a dolgok nem annyira mennek (pláne nem jól), mint inkább gurulnak, mégpedig a lejtőn lefele, ezért külső segítségre feltétlenül szükség van. A mi főnökünket sajnos olyan, illetve csak olyan dolgok jellemzik, amelyeket a brüsszeli européerek nehezen tolerálnak, ezért hiába, hogy velük vagyunk gazdasági szimbiózisban, máshol kell keresnünk a bukszából hiányzó manit.

A kipcsák-türk vonal láthatóan elhalálozott, onnét se üzlet, se pénz nem várható, maradt Kína, meg a tengerentúl, ahol megint a Nagy Testvér lett a főnök, és a kistesó itt nálunk igencsak örvendezik, mert azt hiszi, hogy ebből a politikai mellett pénzügyi előny is kovácsolható. Nem veszi észre, hogy Trump pont annyira patrióta nemzetállam hívő (= önző), mint ő, azaz nem lesz a dolog olyan egyszerű. A nárcisztikus alakokra különben sem jellemző a hála. Na de legalább Pressman ki lesz rúgva. Az is valami.

Marad Kína. Nekik nagyon kapóra jön, hogy van itt Európában egy ország, amely az EU tagja, viszont nincs jó viszonyban vele, ráadásul meg van szorulva, és úgy kell neki a külföldi tőke, mint egy falat kenyér. Így aztán a derék kínaiak az ide telepített autó- meg akkugyáraikkal Magyarországon keresztül lépnek be az EU belső piacára, és vám meg hosszú szállítási útvonal helyett helyben gyártják, és vám nélkül terítik az árut, amely aztán a fenti költségek elmaradása miatt igencsak olcsó tud ám lenni. Dolgos kéz van bőven, ha nem lenne, Pintér majd intézkedik (megszüntet néhány egyetemet meg főiskolát), áram meg majd lesz az orosz gázból, amennyi kell az üzemeknek.

A Budapest – Belgrád vasútvonalat persze nem a kínaiak találták ki, hanem nyilván a magyar kormány javasolta Hszi Csin-pingéknek, mert a nagyra növesztett házi (nem hazai!) oligarcháik túl nagyra nőttek. Mivel külföldön a leghalványabb esélyük sincs tendert nyerni, itthon meg maszek megrendelésük nincsen, ezért valamilyen állami munkát folyamatosan ki kell nekik találni, hogy össze ne omoljanak. Látványos pofáraesés lenne a sok csőd, ahogy demonstrálná, mennyire „oligarchák” ezek. Tisztára, mint a kövér macska, amelyeik nem megy el otthonról, hogy egeret fogjon magának, és hozzon is haza belőle valamit, helyette naphosszat ott fekszik a tálkája mellett, várja a kaját, és ha nem kap enni, éhen hal. A nagy vasútprojekttel viszont így elvan Mészáros is, meg Orbán Győző is. Egy darabig. Ha a projektnek vége, ki kell találni nekik valami mást, például a Duna budapesti szakaszának lebetonozása. Utána nem lenne gondunk a hidakkal, a rakpartokkal, és új belváros épülhetne a Kossuth tér meg a Batthyány tér között, aranyáron értékesíthető lakásokkal.

Pénz persze nem volt a Budapest – Belgrád vasútprojektre, de a kínaiak szívesen adtak azt is. Nekik van belőle nekik bőven, a hitel haszna az övék, a károsultak nyavajgása meg számukra érdektelen. Na, ezért kellett ezt a nekünk szörnyen ráfizetéses projektet erőltetni, titkosítani és tűzzel-vassal megvédeni minden támadástól. A többi érdektelen, a magyar adófizetők majd összedobják azt a 750 milliárd + kamatot, a kormány meg visszafizeti a hitelt kínaiaknak, oszt annyi.

Kíváncsian várom a további lépéseket, melyekkel Orbánék majd pénzt szereznek a 2026-os választások megnyeréséhez, mert hogy osztogatás lesz, az tuti.

Na ja, könnyen megtehetik, nem az ő pénzük, hanem az adófizetőké, így aztán annyiszor százmilliárdot nyúlnak le a kasszából, amennyi kell, nem úgy, mint az ellenzék, amely itthon nem tud pénzt szerezni, külföldről meg nem szabad neki (lásd Szuverenitásvédelmi Hivatal, ÁSZ, NAV, Ügyészség, satöbbi), így aztán, a médiafölényt is belekalkulálva, nem lesz itt gond, azt hiszem. 2026-ban sem.

Tán még a kétharmad is újból összejön. A győzelmi kényszer megköveteli.

Azonnali

Falusi Tamas

-

2024-11-06

0

Kanász-Nagy Máté (LMP), aki frakciótársával, Csárdi Antallal közösen nyújtotta be az azonnali kérdést. Azt kifogásolta, nem lehet tisztán látni a Budapest-Belgrád-vasútvonal kapcsán, mert a „kínai beruházás” minden részletét titkosították. Sem az érintett önkormányzatok, sem az illetékes vasúti főosztályok nem rendelkeznek gyakorlatilag semmilyen információval. Azt kérdezte, mikor lesznek nyilvánosak a projekttel kapcsolatos információk. Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban mintha visszafejlődött volna a vasút, Lázár János miniszter vezetése alatt sokkal lassabbak és pontatlanabbak a vonatok, 72 százalékról 33 százalékra zuhant a pontos vonatok aránya.

Orbán válasza tankönyvbe illő. Bemutatja mindazt a negatívumot, ami egy ilyen válaszba belezsúfolható, pláne, hogy a válasz nem is válasz, mert a kérdést illetően nem tudunk meg a miniszterelnöki hablatyból semmit, na, maximum azt, hogy ne piszkáld az alvó Lázár Jánost, mert baj lesz!

„Orbán Viktor miniszterelnök felszólalását azzal kezdte: Mégis csak jobb lett volna, ha arról beszélünk, hol van Csárdi képviselőtársunk és kilépett-e már az LMP-ből”

Vajon mi köze hozzá? És ez vajon mennyiben közügy?

„Orbán szerint a kérdést a képviselő inkább Lázár Jánosnak szánta, tegye fel inkább neki. Jóval kötözködik, nem javaslom – jegyezte meg.”

Hát igen. A miniszterelnök olyan apróságokkal, mint például az ország teljes lakosságát érintő tömegközlekedés, nem foglalkozik. Egyébként az a véleménye, ha a képviselők kérdeznek tőle vagy a minisztereitől valamit a Parlamentben, az kötözködés. Kb. így fogja föl a demokráciát.

„A kormányfő úgy folytatta, ha valaha volt esély arra, hogy a Magyar Államvasutakból korszerű, modern, nyugati típusú, a magyar igényeket kielégíteni tudó állami vállalat legyen, akkor az Lázár János minisztersége alatt fog megtörténni.”

Tehát, ha nincs esély, akkor sajnos Lázár minisztersége alatt sincs. Menjen mindenki helikopterrel, mint ő meg a haverjai. Neki az olcsó (mi fizetjük), és nem ráz. Annyira.

Arról sajnos nem hallottunk semmit, hogy mitől függ az az esély, számszerűleg egyáltalán mekkora, és melyek azok a vasútra vonatkozó „magyar igények” amelyeket a MÁV-nak ki kell tudni elégíteni. Még fogasabb kérdés, és arra sincs válasz, hogy mennyiben térnek el ezek az olasz, kanadai és ír igényektől, melyeket az ottani, szintén modern és nyugati típusú vasúttársaság elégít ki.

Orbán hozzátette: már most sokkal többen használják a vasutat, mint bármikor korábban. Elmondta, nem elégedettek a szolgáltatás színvonalával, a tempóval, a pontossággal, sok baj van még, amit ki akarnak javítani. Komoly eredmény, hogy olyan változásokat tudtak végrehajtani, amelynek eredményeként ezzel a színvonallal, ezzel a pontatlansággal is sokkal több ember veszi igénybe a vasutat, mint korábban. Ez a miniszternek is köszönhető.

Valóban. A miniszternek is köszönhető. Az ő áldásos tevékenysége révén született meg ugyanis az ország és vármegye bérlet.

Mint azt utazásainkból tudjuk, egy darab jegy az egyenlő egy darab utas és egy darab utazás, ezzel ellentétben egy darab bérlet az szintén egy darab utas, viszont nem egy, hanem egynél több utazás. Így minden arról függ, hogy a statisztikát illetően egy bérlethez hány utazást rendelünk. Az meg (ki hitte volna?) a miniszter privilégiuma.

Lázár János minisztériuma azt írta elő a vállalatoknak, hogy a vármegye- és országbérleteket havi 56 utazásnak, azaz havi 28 oda-vissza útnak kell számolni (hogy miért, azt tőle tessék megkérdezni – lehet, hogy egy hónapban csak két vasárnap van, mikor otthon marad a bérletes?).

Ebből következően a KSH által közzétett adatokhoz a Hivatal gondosan odaírt egy „a” indexet (lásd a táblázat legalsó sora), melyben jelzi, hogy 2023-tól a bérlet miatt új számítási módszert alkalmaz, ezért a 2023-as és az utáni adatok a korábbi adatokkal csak korlátozottan hasonlíthatók össze. De leginkább sehogy.

Ha tehát valaki a statisztikai táblázat alapján lelkendezik, hogy milyen jól megszervezte Lázár a MÁV-ot, hiszen most lényegesen többen utaznak vonaton, az vagy nem tud olvasni, vagy csak mondták neki, és ő elhitte, mert a témát illetően finoman fogalmazva is dilettáns, vagy pedig pofátlanul hazudik (nem kívánt törlendő). Valószínűleg mind a három, mindig az alkalomhoz illő kombinációban.

Egyébként azokkal a képességekkel, amelyek Orbánnak vannak, én sokkal kevésbé lennék határozott. Pláne a Parlamentben. Igaz, mindig bízhat az övéiben, mert mind a NER sajtó, mind a fideszes választói tömeg, bármit is mond, a javára fogja interpretálni, sőt még dicsőíti is.

Az persze fantasztikus, hogy valaki, például Lázár miniszter úr csak szervezéssel ilyen ugrásszerű növekményt érjen el, ugyanis fejlesztés az nem volt (csak folyamatos lerohadás van), mert többek között a MÁV-ra sincs pénz egy vas se. Vagy csak ravasz számolás kérdése az egész?

Orbán Viktor azt mondta, mindig vannak „sunyi kínai megjegyzések”, és kétségkívül kínai hitelből finanszírozzák a beruházást, de ez egy magyar beruházás. Evidens nemzetgazdasági érdek a beruházás, mert annak révén a görög kikötőkből Magyarországon keresztül jut el az áru Európába – rögzítette, hozzátéve, minden egyes forint, amit a Budapest-Belgrád-beruházásra elköltenek, benne van a költségvetésben.

Rendkívül kínos a miniszterelnök úrra nézvést, de a kérdés az volt, mikor lesznek nyilvánosak a projekttel kapcsolatos információk? Erre (már megint) nem kaptunk választ, pedig mi, magyar állampolgárok adjuk rá a pénzt, és az, hogy megtagadják tőlünk a választ, mire költik az általunk megkeresett, de tőlünk elvett adónkat, elég szomorú képet fest a magyar demokráciáról. Hogy gyanús is, az már csak a korona.

Arról, hogy a kérdés „sunyi kínai megjegyzés” volt-e, kissé eltér a véleményünk. A titkolózás miatt a sunyiskodás egyértelműen a kormányoldal viselkedése (miniszterelnök úr inkluzíve), és a kérdés nem azonos a megjegyzéssel.

Egyébként, ha a kínaiak nem finanszírozzák, hanem csak hitelt adnak hozzá, akkor persze, hogy magyar beruházás, hiszen a mi pénzünkből építik. Jól járnak: Mészáros Lőrinc (gazdasági haszon, azaz megrendelés és pénz), Orbán Viktor (politikai haszon, azaz a kínaiak jóindulata) és a kínaiak (minden haszon, ami csak elképzelhető, még a hitelezés kamatbevétele is az övék). Rosszul jár: a magyar nép (sok-sok adóforint elköltése mások haszna érdekében).

A „nemzetgazdasági érdek”-et tekintve érdemes elolvasni a telex írását.

Főleg a megtérülési idő érdekes, főleg annak ismeretében, hogy Orbán szerint ez a felújítás/bővítés hasznos nekünk. A kivitelezés sokba kerül, Mészáros miatt még többe kerül, haszna alig van, a kínaiak meg röhögnek a markukba, hát, mit mondjak? Mintha mást értenénk nemzetgazdasági érdek alatt, mint a miniszterelnök úr. Szerinte az ő saját érdeke a nemzetgazdasági érdek, szerintem meg nem. Az pedig, hogy a titkosítás a mi átverésünkön kívül még milyen „magyar” érdeket szolgál, sohasem fogjuk megtudni.

Sajnos egyre inkább az az érzésem, hogy ha létezne valamilyen fölső hatalom, és az nagyon akarna Magyarországnak ártani, még ő sem tudott volna az ország számára Orbánnál károsabb személyt előkaparni valahonnan, pláne nem kétharmadot biztosítani neki, amivel még diktátorrá is kinevezi.

Ha valaki még egyszer azzal jön nekem, hogy a magyarok okosak, mert ugye a Nobel díjasok, meg minden, akkor elég csak arra gondolnom, hogy ezt a szerencsétlent mi, magyarok tartjuk immár 14 éve hatalomban, mégpedig végig kétharmaddal, és úgy kiröhögöm az illetőt, hogy a Hold túlsó oldaláig meg sem áll.

Ha ugyan.

Népesség

Falusi Tamas

-

2024-11-04

0

Mint azt olvashatni, a legújabb kutatásokon alapuló modellek szerint a világ népessége 2039-ben érné el a csúcspontját, azaz több mint 40 évvel az ENSZ jelenlegi, alapesetnek tekintett forgatókönyvében megjósolt időpont előtt.

A fejlett gazdaságokban a létszám gyorsan csökken, és a folyamat azt eredményezheti, hogy a népességük a mai 1,3 milliárdról 2050-re 1,15 milliárdra, 2100-ra pedig 650 millióra zuhan. Ez a modell tehát azt jósolja, hogy egy fejlett piacgazdaságú országban a népesség az évszázad végére a felére esne vissza.

Normál esetben a hír nem hogy idegesítené az embert, hanem még örülne is neki. Jelenleg már 8 185 872 864-en vagyunk, és a népesség másodpercenként kb. 2,24 fővel nő, és ha ez változatlanul így menne tovább, a végén az emberiségen már csak a kannibalizmus segítene, az meg nem hiányzik senkinek. Se a sütőbe rakva, se az ebédlőasztalnál, se az egyik, se a másik oldalon.

Szóval nagy öröm, hogy emberiségként végre csökkenünk, mert az élet már egy jóideje rádöbbentett arra, hogy a Föld ennyi embernek kicsi. Ennek ellenére egymást érik a rémült, sikoltozós írások, hogy te jóisten, meg jézusmária, csökken a világ leggyönyörűbb és legokosabb populációja, azaz miénk, amiből rögtön látható, hogy a cikkeket illetően a nemzetállamok legnemzetibb Szerzőiről van szó. A világ népességcsökkenése egyáltalán nem érdekli őket, annál inkább a saját nemzetük, és leginkább annak örülnének, ha mindenki más csökkenne, csak ők növekednek korlátlanul, így majd mikor ők lesznek a legtöbben, csudálatos nemzetüknek sokkal könnyebb megszerezni a világhatalmat, mert az nekik jár. Nagy létszámú országnak lenni jóval kedvezőbb, mint törpeállamként éldegélni, mely törpeállamot az ócskább, de szemét módon népesebb nemzetek simán el tudják taposni. Pláne, ha egy pszichopata vezeti őket, aki szintén világhatalomra tör.

Példa: piréz deszantosok szállják meg a leendő magyar főváros, azaz Debrecen fontosabb pontjait, úgymint főutca, piac, akkugyár, esetleg Közlekedési Múzeum, miközben a 30 milliós piréz állam ultimátumot tesz közzé, mely szerint a magyar fasiszták Pirézia biztonságát és épségét fenyegetik. Ezért voltak kénytelenek alkalmazni a megelőző csapást, melyet nemsokára Budapest bombázása követ. Az új határ a Tisza… illetve a Duna … azaz a Fertő tó. Nyugati partja. Ellenállás esetén a magyar fasiszták megnézhetik magukat! Aláírás: Nagy Kipcsák, Főpiréz. A történteket meghallva Szijjártó vizsgálatot indít, majd sértődötten bekéreti az EU követeket, és szemükre hányja, hogy mi dolog ez a fegyverküldés nekünk? Mi a fityfenét csináljunk mi azzal, mikor kifejezetten békés, sőt nagyon is békepárti nemzet vagyunk? Nem úgy, mint a háborúpárti ukránok! Igaz, a miniszterelnök úr azt mondta: „Sohasem adjuk meg magunkat, sohasem adjuk fel a szabadságunkat, és sohasem engedjük át az országunkat idegeneknek”, de néha, a nagy melegben még ő is beszél hülyeségeket. Az erősebbnek oda kell adni, amit akar, és punktum (ezt is a miniszterelnök úr hirdeti).

A példából a valóságra térve (habár a példa is a valóságon alapul) mindenki által látható, hogy Magyarország kormánya nemzetállamhoz illőn igyekszik minket szaporítani. Sajnos eléggé sikertelenül, mert a tavalyi 1,51-es teljes termékenységi arányszám (TFR) ugyan nagyobb, mint a 2011-es 1,26, de így is olyan messze van a 2,1-től (amellyel a népesség, ha nem is növelhető, de legalább szinten tartható lenne), mint Spalató Jeruzsálemtől.

Szóval fogyunk. De néhányunk szerint nem akkora nagy baj ez, hiszen ha sikerülne is föltornászni a TFR 1,51-es értékét mondjuk, 1,66-ra (tovább már nem nagyon), és ennek révén 2090-re Magyarországon nem 6,2 millióan, hanem 6,6 millióan élnének, na bumm, akkor mi van? Az a négyszázezer ember se nem oszt, se nem szoroz. A hétmillió alatti szám, azaz a kétmilliós mínusz viszont már igen, mivel így megszűnik a lakásínség, kisebbek lesznek a dugók az utakon, és kevésbé lesz zsúfolt a villamos, azaz semmi értelme ennek a szaporítási erőlködésnek, sőt direkt hasznos a csökkenési folyamat.

Így hinné az ember, de ez nem igaz. Van ugyanis a népességen belül egy elég nagy, és a modern kor emelkedő életszínvonala, valamint a folyamatosan fejlődő orvostudomány révén egyre növekvő számú csoport, amely már semmi hasznot nem hajt, mégis el kell őket tartani. Mégpedig a többieknek. Ez a felosztó-kirovó jellegű nyugdíjellátás jellegzetessége, hogy a nyugdíjasokat az akkori aktívak tartják el, és nálunk ilyen rendszer van. Ebből következően, ha egyre kevesebb az aktív népesség, és egyre több a nyugdíjas, akkor a rendszer a fenntarthatatlanság felé halad.

Ez persze nem maradt észrevétlen a szakemberek előtt, és a Bokros-Surányi által fémjelzett korban (miniszterelnök: Horn Gyula), amely az országot éltanulóvá tette, sort kerítettek erre a kérdésre is. 1998-ban bevezették a nyugdíjpénztár intézményét, melyben mindenki magának gyűjti a nyugdíjat az aktív évei során, mégpedig kötelezően, így aztán tökmindegy, hogy hányan vannak az aktívak, meg a passzívak, a nyugdíjba vonulóknak mindig meglesz a nyugdíja, hiszen magának gyűjtötte össze. Ezzel a népességfogyás hatása kiküszöbölhető.

A módszernek persze van hátránya is. Mindaddig, amíg van nyugdíjas, akinek még nincsen nyugdíjpénztári megtakarítása, az államnak pénzbe kerül, hiszen a dolgozók adója most nem mind az akkori nyugdíjasokat tartja el, hanem a dolgozók saját, a jövőben felhasználható nyugdíjszámlájára megy, a hiányt pedig az államnak ki kell pótolni. Ez az átmeneti időszak sokáig tart, az elején kevés pénzbe kerül (Orbán kormány), aztán egyre többe (Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai kormányok), végül sokba (második Orbán kormány), így aztán Orbán nem is vacakolt sokat, úgy lenyúlta a 2700 milliárdnyi MANYUP-ot, mint a sicc. Helyette a dolgozók kaptak egy ígéretet, hogy ha majd nyugdíjba mennek, az akkori kormány folyósítja a nyugdíjukat. Hogy mennyit? Valamennyit. Amennyi telik, természetesen.

Ezzel a lenyúlással Orbán két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt megszabadult az évenként egyre növekvő összeg előteremtésének nyűgjétől, másrészt az ölébe hullott a főleg Gyurcsányék által gyűjtögetett 2700 milliárd, amely az akkori GDP 10 % volt. Ebből következően az akkori hivatalos ~80 % GDP arányos államadósság ténylegesen csak ~70 %, és, hogy ha ma ez az érték 75 %, teljes rejtély, hogy milyen alapon van képük Orbánéknak kijelenteni, hogy „Gyurcsányék eladósították az országot.” A lenyúlt összeg persze pillanatok alatt eltűnt a nagy kavargásban, és ma már csak bottal üthetjük a nyomát.

A MANYUP nem lévén többé, könnyen megérthetjük azt, hogy Orbánék miért forszírozzák a népesség növelését (legyen, aki majd fizeti a nyugdíjasokat), az viszont érdekes, hogy ez a forszírozás mennyire nem sikerült nekik. (Lásd itt.)

Az orbáni 13 év alatti születési átlag 90.226 gyermek/év, a gyurcsányi 5 év alatt ugyanez az átlag 97.618 gyermek/év, ráadásul a múlt évben született gyermekek száma 85.225, azaz minden idők negatív rekordja. 13 évnyi regnálás után! Ráadásul nehéz ráfogni Gyurcsányra, mert az ő idejében született gyermekek még csak most érettségiznek, azaz a főördögnek a népességcsökkenéshez láthatóan nincs köze.

Na de nem kell ám Orbánékat félteni, mert mint Hankó miniszter úr világgá harsogta:

„…abban, hogy mennyi gyerek születik, sajnálatos módon benne van a Bokros-csomag idején visszaesett születésszám. Ha jól számolunk, akkor a Bokros-csomag idején meg nem született gyermekeknek kellene most édesanyáknak és édesapáknak lenniük. A Kincs számítása szerint 322 ezerrel kevesebb szülő van ma Magyarországon a Bokros-csomag családellenes intézkedései miatt – tette hozzá.

Aha. Szóval a Bokros. Aki éltanulóvá tette Magyarországot, egyben családelleneskedett is egy jóízűt, és most, szegény Orbánék alatt ezért születik olyan kevés gyerek kies hazánkban, mint még soha.

Ha az ember a miniszter úr szavaiban kételkedik (és bizony jogosan, mert amennyit ezek tudatlanságból vagy tudottan összehazudoznak, azt már csak géppel lehet összeszámolni), akkor a fenti link segítségével megnézi a statisztikát, és hát uramfia! Valóban van benne egy születésszám zuhanás, mégpedig 1991 – 1999 között. Az éves születésszám a kilenc év alatt 127.207 gyermek/évről 94.645 gyermek/évre esik, mégpedig folyamatosan és egyenletesen, bármi fajta megbicsaklás vagy törés nélkül, azaz egyértelmű, hogy az 1995-ben, azaz az időszak közepén bevezetett Bokros csomag nem volt hatással a folyamatos születésszám esésre, se pro, se kontra. Még egy kicsit se.

Csak legalább egyszer mondanának igazat! De nem. És még képesek arról fecsegni, hogy Gyurcsány a hazudós!

Hja, kérem, ha sokan elhiszik…

Erkölcsi szint

Falusi Tamas

-

2024-11-02

0

Mint azt mindenki tudja, Putyin egy gátlástalan, pszichopata tömeggyilkos, és ez nem vélemény, hanem tény. Saját egyéni dicsvágya érdekében, agresszorként robbantotta ki az Ukrajna elleni háborút, amely rajta kívül senkinek az égadta világon nem jó (neki is rossz lesz, ha veszít, de már nem hátrálhat), halottak sokszázezrei (saját hazájának lakói is), egy életre nyomorékok hada (honfitársak dettó), romok garmadája, hadigazdálkodás (előbb a tank, csak aztán a többi, ha még jut rá egyáltalán. Pányimájes Másenyka?).

Az életszínvonal csökkenés (saját hazájában is), egy, illetve két szegény, tönkrement ország, és mindez egy ember beteges nárcizmusa miatt. Breivik a norvég tömeggyilkos nyomába sem ér az emberiség ezen legaljának, és még ő beszél ukrán nácikról, miközben Kijevet löveti.

Putyin pénzügyileg ugyanolyan helyzetben van, mint kies hazánkban Orbán Viktor. Minden évben az ország teljes GDP-je 100 százalékban rendelkezésére áll. Azt csinál vele, amit akar, annyit vesz el belőle és attól, akitől csak akarja, valamint annak ad belőle és annyit, amennyit csak akar, mégpedig anélkül, hogy ettől a pozíciója megrendülne. Demokratikus országokban nagyon kell vigyázni a regnálóknak, mert ha pénzügyekben rosszat lépnek, hamar leváltják őket a következő választásokon. Nem úgy a virtigli nemzetállamokban, ahol csak azt kell elhíresztelni, hogy a királynak/cárnak a Nemzet a legfontosabb, és akkor mindent, de mindent elnéznek neki. Így aztán anyagi gondjai egyiküknek sincsenek, ebből következően őket már nem a pénz, hanem az egyéni dicsőség motiválja, ha pedig ehhez még hazai korláttalanság (2/3 Budapesten, 4/5 Moszkvában) meg a szokványos saját gátlástalanság is tartozik, a világ megnézheti magát! Akkora kárt tudnak csinálni, hogy az elképesztő, mégpedig nem csak a harcoló feleknél, hanem világszerte.

A putyini népirtásba, sőt (a sajátját is belevonva) több nép irtásába torkolló cáros dicsőséghajhászás indoklásához persze rengeteg hazugság szükséges. Az egyik ordasabb, mint másik). Az ukránok, aztán az USA, végül már maga a NATO fenyegeti szegény oroszokat, akik kénytelenek lettek öt darab, a nagyhatalmak által is aláírt nemzetközi egyezményt felrúgva, puszta elővigyázatosságból legyilkolni és porrá rombolni Ukrajnát, hogy a rájuk állandóan csúnyán néző NATO-hoz „ne legyenek olyan közel”. Elfoglalás után persze sokkal közelebb lesznek, mint most, de a hazudozásban az a jó, hogy szabadon szárnyalhat akármerre, nem köti gúzsba az a sok tény, meg a szemét logika.

A normál européer úgy gondolná, ha már nem tudják a többi embertől azonnal és életfogytig börtönráccsal elválasztani ezt a mocskos bűnözőt (mert a nemzetállama – ahogy a nemzetállam szokta a tömeggyilkosokkal és egyéb gazfickókkal – megvédi), legalább messzire elkerüli mindenki, és még véletlenül sem tartanak kapcsolatot vele, nemhogy segítenék a céljai elérésében. Jóízlésű ember hányingert kap még csak a közelében is. Gondolná az européer.

De nem. A világ ettől az erkölcsi szinttől igencsak távol áll. Ahogy elkezdődtek a szankciók, megjelentek a színen a „helyzet kihasználói”, magyarán a csatatéri fosztogatók, akik ahelyett, hogy maguk is szankciókat vezettek volna be a tömeggyilkos ellen, lelkesen jelentkeznek Moszkvában, hogy ők majd megveszik a fölöslegessé vált gázt meg az olajat. Úgy mindketten jól járnak, lesz pénz Putyinnak a háborúra, a vevőknek meg lesz olcsó olaj plusz olcsó gáz dögivel. „Mert ugye piaci árat sajnos nem tudunk fizetni. Reméljük, megérti Vlagyimir Vlagyimirovics.” Cserébe mehetnek a szankciós áruk Oroszhonba, mégpedig főleg Kínából, azaz Kína a háború legnagyobb gazdasági nyertese. Sőt, politikai nyertes is, mert Kínának nagyon fáj a foga Tajvanra, és ha Ukrajna simán bekebelezhető, akkor Tajvan miért ne? Ott is volt Hszi Csin-ping a kazanyi BRICS csúcstalálkozón, méghozzá személyesen!

Merthogy rendeztek olyat. Persze nem csak a BRICS országok képviseltették magukat a legmagasabb szinten (Brazíliát kivéve, amely szegény fejsérült elnökének nem tanácsolták az orvosok a Kazanyba repülést), hanem ott volt Erdogan, sőt Guterres ENSZ főtitkár is, látványosan bemutatva, hogy az emberiség nagy része szerint a világ országait tőlük akár tömeggyilkosok is vezethetik. Putyinnak sikerült látványosan bizonyítani, hogy ő azért az emberiség megbecsült tagja, és ehhez az összes jelen lévő asszisztált. Nagyon szomorú, hogy az ENSZ főtitkár szintén. Nem vet jó fényt a világszervezetre.

Na de, próbálja magát fölvidítani az européer, az én kontinensem meg az én civilizációm legsikerültebb gyermeke az Egyesült Államok, mi teljesen mások vagyunk. Mi szankcionáljuk az agresszort, és segítünk a megtámadottnak, ahogy egy keresztény hagyományokkal bíró közösség teszi, amelyik tiszteli a tízparancsolatot, főleg a „Ne gyilkolj!”, „Ne lopj!”, „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” és „Felebarátod házát ne kívánd!” passzusokat. Az érthető, hogy a kommunista Kína meg a néptömegekbe fulladt India, melyek esetében keresztény hagyományokról sem beszélhetünk, negligálja az efféle passzusokat, na de hogy a szuperkeresztény Oroszország? Ráadásul ő az agresszor is, az européer már csak csodálkozni tud, hogy az Úr nem bocsát rá kénköves esőt.

Viszont Európa úgy viselkedik, ahogy kell! Igaz, 2014-ben a Krím annektálásakor nem viselkedett úgy, az akkori viselkedést ugyanis a derék Merkel asszony vezetésével annyira elbarmolta az EU, mint Szijjártó a lélegeztetőgépek beszerzését, nem csoda, hogy Putyin ügynök vérszemet kapott. Jelenleg viszont már van EU segítség a megtámadottnak, vannak EU szankciók az agresszor ellen, van harci eszköz szállítás, van pénzküldés és minden, ami kell ahhoz, hogy a megtámadott hatékonyan védekezni tudjon. Védekezik is rendesen, a villámháborúra számító cár súlyos csapdába került, amelyből csak akkor van menekvés, ha sokan segítenek neki.

Neki? A tömeggyilkosnak? Az lehetetlen, hinné az européer, mivel olyan alacsony erkölcsi szint nem létezik!

De létezik. Sajnos még Európában is. A komplett BRICS paláver demonstrálta, hogy Putyin az emberiség többségét tekintve bizony szalonképes, de hogy ez még megdöbbentőbb legyen, az EU-ban is van két támogatója. Az ötmilliós Szlovákia, meg a tízmilliós Magyarország. Jó, jó, az egyik miniszterelnökét több lövéssel súlyosan megsebesítették, megértem, hogy személy szerint dühös, de a másik kis ország miniszterelnökének viselkedése nem egészen érthető.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a mondott ország miniszterelnöke egyszer azt találta mondani: „Az ukránok sohasem tudják legyőzni az oroszokat!”, és mivel ő mindig nyer, valamint sohasem téved, evidens, hogy meg is tesz mindent a győzelemért. Természetesen nem az ukránok, hanem a saját győzelméért, amely győzelem ezúttal az oroszokéval lenne azonos. Ebből sokaknak úgy tűnhet, Putyinékkal van, pedig az csak egy mellékszál, ő ugyanis mindig csak önmagával szövetkezik, és az ő érdekében jár annyit Moszkvába Szijjártó (árulkodni az EU tervekről?), ezért gáncsolja Orbán az EU segélyeket, ezért hablatyol állandóan a békéről, az ugyanis az ő győzelmét jelentené. Putyinét is, de az nem annyira érdekes. A béke egyben hatalmas saját dicsőség lenne, mellékelve hozzá Putyin jóindulata, amely olcsó gáz szállításokban mutatkozna meg. Az most nagyon kell, mert Paks II. még sehol, az ország kénytelen gáztüzelésű blokkokat építeni.

Saját sikeréért küzd a derék miniszterelnök, és – amilyen mázlista – még Trump is győzhet az amerikai választásokon (azok is érzelmi lények, ugyebár). Akkor az Egyesült Államok elkezd önzőzni, az EU egyedül marad az ukrán támogatást illetően, Putyin nagy győzelmet arat, és itthon máris faraghatják a nyolcméteres fehérmárvány Orbán szobrot, vállán turul, csőrében olajággal, nyakában tábla, rajta PAX felirat, a szobor talapzatán pedig kereszt. Feltétlenül kereszt. Az olyan, mint a Vörös Csillag, mindenhova kell.

Hétvégén odajárnak majd imádkozni az általános iskolások. A rózsafüzéreket hozzá a belügy biztosítja.

Falusi Tamas

Mint azt a lapokban olvashattuk, Karácsony már megint kimutatta a foga fehérjét:

Közvéleménykutatás:

Na, mindegy, hagyjuk ezt, inkább lássuk a lehetőségeket

Rövid számolgatással ebből kideríthető, hogy az Egyesült Államok GDP-je a 10 év alatt 25,6 %-kal nőtt, ami ugyan egy nagyon fejlett országtól elég szép érték (ők a magas bázisról nehezebben ugranak nagyot), de azért mégsem ennek a két és félszerese!

A szekularizáció történelmileg az egyházi javak magán vagy állami célra való lefoglalása, politikai értelemben pedig az állam és az egyház szétválasztása.

Olvasgatva a napisajtót az ember sokszor ütközik olyan dolgokba, melyek már szembejöttek vele párszor, de mindig csak legyintett, mondván, vannak fontosabb ügyeink is, nem érdemes szót vesztegetni meg időt pazarolni rájuk.

„Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.”

„Minden magyar gyermek újabb őrhely.”

„Az igazság erő nélkül keveset ér”

„Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni”

„Minden mérkőzés addig tart, ameddig meg nem nyerjük.”

„Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.”

„Egyetlen magyar sincs egyedül.”

Kicsit sok az Orbán féle diadalvijjogásból. Ezt az irritáló hangot, amely zene a fideszesek füleinek, immár 2010. óta hallani, és mostantól nem csak a magyar, hanem az amerikai választások után is.

Mint azt olvashatni, a legújabb kutatásokon alapuló modellek szerint a világ népessége 2039-ben érné el a csúcspontját, azaz több mint 40 évvel az ENSZ jelenlegi, alapesetnek tekintett forgatókönyvében megjósolt időpont előtt.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA