Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tízszeres pénz a BMW-nek

Nem 12,3 milliárd, hanem (eddig) 137 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés a BMW debreceni megtelepedéséhez. A kormány forintosította az eddig elhatározott infrastruktúra-építéseket: 125 milliárd.

Eddig azt tudtuk, hogy a vártnál kevesebb közvetlen támogatást, 12,3 milliárd forintot fizet a költségvetés a BMW-nek, hogy az ide hozza új európai gyárát. A döntést július végén jelentették be. Kezdetben ezer új munkahely, évi 150 ezer autó, a telket az önkormányzat 44 milliárdos hitelből veszi meg. A támogatási szerződés októberi aláírásakor Szíjártó Péter azt mondta, hogy az adómilliárdok odaítélése

„busásan meg fog térülni”.

Már szeptemberben sejteni lehetett, hogy a 12 milliárd nem a vége az adakozásnak. Ekkor jelent meg ugyanis az a kormányhatározat, amely egy sor infrastrukturális beruházást jelentett be a debreceni Észak-Nyugat Gazdasági Övezetben. Új autópálya-csomópont, új autóút az ipari övezet körül, új sávval bővítenek meglévő útszakaszt. Ugyancsak az autógyár érdekében új logisztikai és konténerterminált húznak fel. Mindemellett kiépítik a teljes villanyáram-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési hálózatot a 400 hektáros területen.

Nos, mostanra meglettek a számok is. Új kormányhatározat értelmében 2019-21-ben útépítésre 44,115 milliárdot, vasútépítésre 71,591 milliárdot, közművekre pedig még idén 10 milliárdot fordít

a kormány mindannyiunk pénzéből.

Ez összesen több, mint 125 milliárd forint. A 12 milliárdos közvetlen támogatással együtt 137 milliárdért a BMW készpénz mellé készen kapja az üzemben és környezetében a komplett infrastruktúrát.

Sok a nyitott kérdés a bedőlt hitelű lakások visszavásárlásában

A lényegi kérdésekre nincs válasz az állam által megvett bedőlt hitelű lakások tervezett visszavásárlásának feltételeiről. Nem ismertek a kedvezmények és a vételár meghatározása sem.

Amint arról pár napja írtunk, a kormány terve az, hogy minél több olyan lakástól megszabadul, amelyet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. vásárolt meg 2012 óta tulajdonosaiktól a bedőlt hitelszerződések miatt. (Egy kormányrendelet pedig azóta megjelenése napján le is zárja az egész eszközkezelős programot, már csak a benyújtott szándéknyilatkozatok elbírálására lesz lehetőség.)

Röviden összefoglalva a felkínálandó lehetőséget: a bérlővé vált volt tulajdonos – ha rendben fizette a havi díjat – kedvező feltételekkel egy összegben megveheti a lakást. Ehhez annak elhelyezkedése alapján százalékos kedvezményt kap a vételárból, amelybe beszámítják az eddigi bérleti díjak összegét. Nincs kamat az árra, és az összes költséget az állam fizeti.

A másik lehetőség hosszú távú részletfizetéssel vásárolni vissza a lakást. Az árba ekkor is beszámítják a korábbi bérleti díjakat, és ez is kamatmentes, a költségek ekkor is az államot terhelik.

Harmadik választás lehet, hogy a lakó marad a lakásban bérlőként a jelenlegi feltételekkel.

A visszavásárlási szerződéseket 2019-ben kell megkötni.

Az első ránézésre kedvezőnek tűnő ajánlat olvastán az első felmerülő kérdés az, hányan lehetnek azok, akik idő közben olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy megvegyék a lakást. Erre semmilyen utalás sincs a NET honlapján olvasható közleményben.

A benyújtott törvényjavaslat semmilyen részletet se árul el a leglényegesebb kérdésekről: hogyan állapítják meg a vételárat.

A jelenlegi piaci árakat veszik alapul, vagy az évekkel korábbi megvásárlási árat?

Arra sincsen egyértelmű rendelkezés, hogy nem emelkedhet a bérleti díj a benn maradó lakók esetében. (Ezeket később nyilván rendeletben a kormány fogja meghatározni.)

A NET 2012. eleje óta 36 ezer ingatlant vett meg, 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott – ennyi az összes információ, amit a NET közreadott a program lezárása előtt.

A NET lakásállományának megoszlása 2015-ben. Forrás: NET Zrt.

Ha megnézzük a jelenleg érvényes bérleti díjakat, világossá válik, hogy miért akar megszabadulni ezektől az ingatlanoktól az állam. A lakbér alapja a lakóingatlan hitelfelvételkor megállapított forgalmi értékének 1,5 százaléka, osztva 12-vel. Ez annyira kevés, hogy

a lakások szükséges állagmegóvására se futja,

a lassan esedékes ilyen-olyan felújítások elmaradása miatt ezek a lakások-házak rohamosan veszítenének értékükből. (Egy jelenleg 16-18 millióért megvehető használt garzon esetében 13-15 ezres havi bérlet lenne, miközben a piaci díj minimum 80-90 ezer.)

Ez tehát a tulajdonos államnak folyamatos veszteségforrás volt eddig is. (Ezen még az se sokat javít, hogy az éves hivatalos inflációval emelhették a havi díjat.)

Mindezekből az is következik, hogy a vételárba beszámítható bérleti díjak összege nem lesz túlságosan magas, pontosabban nagyon nem mindegy, hogy annak, aki mondjuk öt éven át kifizetett összesen egymillió körüli pénzt, ezt az összeget mekkora vételárba számítják be. (Ebből piaci lakásár esetén pár négyzetméterre futja.)

A jogszabályok alapján figyelembe vett

megvásárláskori vételárak meglehetősen nyomottak voltak.

Eleve nem túlságosan magasan húzták meg a plafont a figyelembe vehető forgalmi értékben.

A jelzáloghitel-szerződés aláírásakori maximális forgalmi érték Budapesten és agglomerációjában, valamint a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településeken 20 millió lehetett. (Igaz, a bedőlt hitelesek szerződései még jóval a pár éve zajló áremelkedések előtt keletkeztek.)

A NET a hitelszerződésben megállapított forgalmi értéknek csak 47 százalékát fizette ki a fővárosban, az agglomerációban és a megyei jogú városokban, a többi városban 43, községekben már csak 29 százalékát. További megszorítás volt, hogy a NET a fenti három települési kategóriában legfeljebb 9,4 millió, 6,45, illetve 4,35 milliót fizethetett.

Mindezek alapján nem csoda, hogy a NET honlapján elérhető utolsó, 2015. januári nyilvános adatsorok szerint a megvásárolt ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,9 millió forint, a NET Zrt. által fizetett átlagos vételár 3,7 millió forint volt. (Ekkorra 24,2 ezer ingatlant vett meg a NET a jelenlegi 36 ezerből.)

Macedón válaszok: akár súlyos diplomáciai lépések jöhetnek

Kevés jogi, annál több politikai-diplomáciai lehetőséggel élhet Macedónia, ha a magyar kormány nem adja ki Nikola Gruevszkit. Az pedig érdekes kérdésnek ígérkezik, hogyan dönt a hazai bíróság a kiadatási kérelemről.

Egyelőre a belpolitika hangos a volt macedón miniszterelnök ügyében, aki két éves jogerős börtönbüntetés ellen Magyarországra szökött, s azóta erősen vitatott érvekkel politikai menedékjogot kapott.

Szkopjében már a múlt héten bejelentették, hogy hivatalos kiadási kérelmet nyújtanak át Magyarországnak. Kedden ezt meg is tették. Macedónia lehetőségeiről Valki László nemzetközi jogászt, egyetemi tanárt kérdeztük.

Macedónia lehetséges nemzetközi jogi és diplomáciai lépései azután következhetnek, hogy hivatalosan is elküldték a Gruevszki kadására vonatkozó kérelmet. Ennek gyorsasága érthető, még úgy is, hogy egy ilyen több száz oldalas jogi anyag összeállítása nem egyszerű.

Ennek megérkezése után következik a magyarra fordítás itt, Budapesten – feltéve persze, hogy a macedón hatóságok nem takarítják meg Magyarországnak ezt a munkát – mondta Valki László.

Vagyis a magyar kormány

jó sokáig elhúzhatja az eljárást

anélkül, hogy állást foglalna a kiadatási kérelemről.

Valki László nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a menekült státusz megadása akadálya lenne a kiadásnak. Az európai kiadatási egyezmény és ennek kiegészítései egyértelműen szabályozzák az országok kötelezettségeit.

A macedón politikust a korrupció miatti ítélet nyomán éppenséggel kötelező kiszolgáltatni hazájának.

A kiadatási kérelmet először a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Ha úgy látja, hogy az abban foglaltak meggyőzőek, akkor a kérelem teljesítéséről dönt. Ezt a kormánynak – elvben – kötelező végrehajtania. Az igazságügyminiszter azonban minden jogi következmény nélkül

megteheti, hogy nem írja alá a kiadáshoz szükséges papírokat.

Macedónia nem EU-tagként csak a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, amely aztán hosszú évek múlva kötelezheti Magyarországot Gruevszki kiadására.

Ennél előbb is eredményre juthatnak a macedónok, igaz, ehhez külső segítségre lenne szükségük. Az EU működését szabályozó alapszerződés előírja a köztörvényes bűncselekmények esetében a kiadást. Nem EU-tagként Macedóniának „nem osztottak lapot” ebben, de az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.

Ezt az unió luxemburgi bírósága bírálja el,

s ennek döntése már kötelező.

Nagy súlya, kötelezést előíró eredménye viszont nincs annak, ha Macedónia az Európa Tanácshoz vagy az ENSZ menekültügyi főbiztosságához fordul.

Teljes magyar visszautasítás esetén a macedón kormány természetesen végigjárhatja a diplomácia le nem írt, de a nemzetközi gyakorlatból ismert „büntetőintézkedéseit”. Éleződő konfliktus esetében szokták határozatlan időre hazarendelni az ország nagykövetét; az ezt megelőző lépcsőfokot már elérte Szkopje, amikor a múlt héten berendelték a magyar nagykövetet a külügyminisztériumba és szóbeli jegyzékben követelték Gruevszki kiadását.

Ha ez hatástalan marad, netán „fokozódik a helyzet”, akkor

nem kívánatos személynek nyilváníthatnak

a küldő országból egy vagy több diplomatát (ezzel az eszközzel élt Ukrajna nemrégen, amikor kiutasította az egyik magyar főkonzult az oktatás nyelvhasználata miatti vita keretében).

A súlyos válaszlépések sorába tartozik

a diplomáciai kapcsolat felfüggesztése, végül megszüntetése.

Előbbire láttunk példát, amikor a „baltás gyilkos” hazaengedése miatt Örményország ehhez az eszközhöz nyúlt Magyarországgal szemben.

Mindezekkel párhuzamosan a kormányok szoktak élni azzal a lehetőséggel is, hogy egyes kétoldalú kapcsolatokat, programokat felülvizsgálnak, megszakítanak. Ezek országspecifikusak, konkrét állami kapcsolatok függvényében választható megoldások.

A nemzetközi jogi-diplomáciai lépésektől valamennyire függetlenül megindulhatnak olyan nyilvános vagy informális nyomásgyakorlások, amelyek jellemzően Magyarország NATO-szövetségesi és uniós tagsága mentén várhatók.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már két ízben adott ki határozott közleményt Gruevszki kiadását szorgalmazva. Az EU-n belül eddig távolságtartó megnyilatkozások voltak olvashatók. A legmagasabb rangú megszólaló az Európai Bizottság bővítési biztosa volt, aki „alapos magyarázatot” vár a magyar kormánytól arról, hogyan egyeztethető össze Macedónia EU-tagságának támogatása és a menedékjogi döntés.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy a nyilvánosság kizárásával milyen megkeresések érkeztek már eddig is a magyar kormányhoz. Az viszont biztos, hogy az USA erőteljes megszólalása annak következménye, hogy Orbánék beletenyereltek a balkáni amerikai-orosz rivalizációba. Pontosabban nyugati szövetségesként

a magyar kormány szembekerült az orosz beavatkozás visszaszorításáért küzdő amerikaiakkal.

Ebben az érdek-összecsapásban figyelemre méltó, hogy Gruevszki megszökése után szinte azonnal nyilvánosságra került tiranai magyar nagykövetség szerepe, a politikus útvonala és határátlépéseinek pontos ideje, a közreműködő magyar diplomataautók rendszámai és diplomatáinak nevei, majd az esetleges külföldi (fehérorosz) közreműködés is. Később aztán, hogy Gruevszki szeptemberben kiürítette bankszámláit, megszabadult minden vagyontárgytól. Vagyis legalább azóta készült a szökésre.

Ez arra utalhat, hogy akár több ország titkosszolgálata figyelhette Gruevszkit, s az sem kizárt, hogy tudtak arról a sokak által valószínűsített ígéretről (a menedékjog esetleges megadására), amit tavaly tehetett Orbán, amikor a már egy éve ellenzékben lévő macedón politikust meglátogatta.

Abban vita van a hivatalos információk és értesülések tengerében, hogy mi az érdeke a mostani szocdem macedón kormánynak. Kívül tudni Gruevszkit, vagy éppen mielőbb otthon rács mögé dugva végleg leszámolni előző és lehetséges jövőbeni riválisával. Véletlen volt-e, hogy szem elől tévesztették Gruevszkit, akkor is, amikor november 8-án nem vonult be a börtönbe, s csak három nappal ezután adták ki ellene a nemzetközi körözést (egy nappal azt követően, hogy a politikus világgá kürtölte Budapestre érkezését).

Mert az mindenesetre tény, hogy Gruevszkit eddig az alighanem legkönnyebben bizonyítható korrupciós ügyben, a méregdrága Mercedes törvénytelen megszerzésében ítélték el, de további négy büntetőper még folyamatban van. Ezekben klasszikus korrupció („visszaosztás” közbeszerzésekben), tömeges törvénytelen lehallgatások, szélsőségesek erőszakos cselekményre bujtogatása és hasonlók találhatók nem csak Gruevszkivel szemben. Ezek alapján a végső ceh a mostani két év sokszorosa lehet.

Csak mérséklődhet a bérlemaradás a térségben – a kelet nyomorúsága

A dinamikusnak tetsző magyar béremelkedés a következő években csak arra lesz elég, hogy legfeljebb Romániát tartsuk magunk mögött. A Policy Agenda számítása alapján a csehek bő 30 százalékos bérelőnye változatlan marad. A térség lemaradása hatalmas.

A visegrádi négyek között a magyar átlagbérek az utolsó helyen vannak, az elmúlt években elkezdődött jelentős béremelkedések nem rendezik át a térképet. A Policy Agenda (PA) friss összehasonlítása a térség országainak költségvetési előrejelzései alapján készült.

A 2017-es adatok alapján Csehország majdnem 40 százalékkal, Szlovákia 18, Lengyelország 17 százalékkal előzi meg hazánkat a nettó átlagbérekben. Egyedül Romániát előzzük meg bő tíz százalékkal.

A PA friss számítása szerint a románok előzetes béremelkedése a legnagyobb idén, utána Magyarország következik, megelőzve a V-4-ek többi tagját, ahogyan azt a táblázat mutatja az országok költségvetési előrejelzései alapján.

Forrás: Policy Agenda

Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy az infláció Magyarországon már most közelíti a 4 százalékot, akkor látható, hogy a reálbér-emelkedésben a magyar pozíció rosszabb lesz.

Az összesített adatok alapján valószínűleg csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk, de a hazai bérbővülés még a kormány szerint is mérséklődni fog a következő években. A PA elemzése arra fut ki, hogy ha megvalósul a bruttó bérek emelkedése, akkor

folytatódni fog Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz.

Az átlagfizetésekben azonban mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos különbség. Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett.

A szerény örömöt azonban lerántja a valóság talajára a nemzetközi kitekintés.

Forrás: OECD

Az OECD 2017-es adatokat tartalmazó jelentéséből látszik, hogy az egész térség rémesen lemaradva a sor végén kullog. Az előttünk lévő európai országok utolérése jelenleg meglehetősen bátor vállalkozásnak tetszik.

Szabadul a devizahiteles lakásoktól a kormány

A bedőlt devizahitelesek visszavásárolhatják korábbi lakásukat egy összegben vagy részletfizetéssel. A törvényjavaslat egyidejűleg az ócsai önkormányzatnak adja át a lakóparkban lévő lakásokat.

Mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is otthonában maradhatott úgy, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) megvette azt és bérbe adta. Egy most benyújtott törvényjavaslattal a kormány megszabadulna ezektől az ingatlanoktól úgy, hogy lehetőséget ad kedvező feltételekkel a visszavásárlásra – derül ki a NET közleményéből.

A január elsején hatályba lépő törvény alapján a korábbi tulajdonos egyik lehetősége az, hogy kedvező feltételekkel egy összegben megveszi a lakást. Ennek során annak elhelyezkedése alapján százalékos

kedvezményt kap a vételárból,

amelybe beszámítják az eddigi (a piaci alatti) bérleti díjak összegét.

Az állam nem ró ki kamatot a vételárra, és az összes költséget átvállalja a vevőtől. A lehetőséggel közeli hozzátartozók is élhetnek.

A másik lehetőség hosszú távú részletfizetéssel vásárolni vissza a lakást. Az árba ekkor is beszámítják a korábbi bérleti díjakat, és

ez is kamatmentes

(voltaképpen ez a kedvezmény igazán ebben az esetben komoly könnyítés), és a költségek ekkor is az államot terhelik.

Harmadik választás lehet, hogy a lakó marad a lakásban bérlőként a jelenlegi feltételekkel.

A visszavásárlási szerződéseket 2019. végéig kötik meg a régi-új tulajdonosokkal.

A NET Zrt. közleményéből kimaradt, de a törvényjavaslatból kiderül, hogy ezzel a lehetőséggel együtt a hírhedett

ócsai lakóparkban lévő 80 ingatlant a helyi önkormányzat tulajdonába adják

január elsején. A megmaradó bérleti feltételeken az önkormányzat két évig nem szigoríthat.

Túl soká élünk, ami pénzügyi kockázat

A vártnál is tovább élnek az emberek, ami akár 50 százalékkal megdobhatja a kiadásokat 2050-re – derül ki az IMF jelentéséből. A valutaalap vezetője a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését szorgalmazza, de szó lehet az ellátás csökkentéséről is.

Az idősek túl sokáig élnek, és ez veszélyt hordoz a globális gazdaság számára, most valamit kell tenni – véli Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. Az IMF következő féléves csúcstalálkozójára készítette elemzését.

Az IMF tőkepiaci részlegének vezetője, a spanyol José Viñals a becsültnél hosszabb életet

„élettartam-kockázatnak”

nevezi. Eszerint ha az átlagos élettartam 2050-re várhatóan több, mint három évvel növekedne a 2010-es referenciaértékhez képest, akkor a fejlődő gazdaságokban az öregedés költsége a kormányokra, a vállalatokra, a biztosítókra és a magánszemélyekre 50 százalékkal emelkedne.

A feltörekvő országok esetében ez a többletköltség 25 százalék lenne. Abszolút összegben a várt többletköltségek több tízmilliárd dollárba kerülnek globálisan. Ez veszélyezteti az államháztartás fenntarthatóságát, mert az államadósságot hasonló arányban növelné. Ez a magánszemélyek fizetőképességét is veszélybe sodorná.

„A hosszabb élet jó dolog, de jelentős pénzügyi kockázatot hordoz. Többe fog nekünk kerülni”

– mondta Vinals.

A bemutatott adatok szerint az élettartam valósággal száguldva nőtt az elmúlt bő 250 évben. 1750-ben Nyugat-Európában a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet. 1900 óta lineáris növekedés következett be, míg 2010-re el nem érte a 80-at. Globálisan az 1950-es 48-ról 1950-ig 70 évre nőtt a várható élettartam.

Az ENSZ várakozása szerint 2050-re a 60-dik év után a várható élettartam még 26 év lesz a fejlett gazdaságokban, és 22 a fejlődő országokban. Vagyis évente egy hónappal fog kitolódni. Az 1910-ben élt 60 éves európaiaknál a várható élettartam 15 év volt, egy évszázaddal később ez elérte a 24 évet.

Ez természetesen növekvő kiadást von maga után a nyugdíjakra és az egyéb társadalombiztosítási ellátásokra. „Felismerni és mérsékelni ezt a kockázatot olyan folyamat, amelyet most kell elkezdeni” – mondja az IMF szakértője.

Christine Lagarde szerint a hatások semlegesítése érdekében ajánlott kombinálni a nyugdíjkorhatár növekedését más intézkedésekkel. Azt javasolja, hogy

a korhatár növelését igazítsák a várható élettartamhoz,

ezzel nem nőne a nyugdíjban töltött évek száma.

A 67 éves nyugdíj-korhatárt kitoló spanyol reformban már van ilyen mechanizmus. A törvény előírja, hogy a nyugdíjrendszer legfontosabb változóit (mint például a korhatárt) a várható élettartam növekedésétől függően ötévente felülvizsgálják. De az IMF szerint ez se elegendő. Meggyőződésük, hogy további intézkedéseket kell hozni. Többek között a nyugdíjak csökkentését, a járulékok növelését és annak lehetőségét, hogy az államok a magánbiztosítókkal szerződést kötnek a „vártnál hosszabb ideig” élők miatti kockázat fedezésére.

Albánok: illegálisan lépett Albániába Gruevszki

Illegálisan lépett be Albániába Nikola Gruevszki – írja az alsat-m.tv az ottani rendőrségre hivatkozva. Egyértelmű, hogy a körözött macedón ex-kormányfő magyar diplomata kocsiban utazott.

Illegálisan lépett be Albániába a vasárnap Macedónián át Magyarországra érkezett és menedékjogot kért Nikola Gruevszki – írja az alsat-m.tv az albán rendőrségre hivatkozva. Mefogalmazásuk arra utal, hogy nem volt a határátkeléshez szükséges irata a Macedóniában börtönre elítélt politikusnak.

Egy másik forrás, a Balkan Insight arról ír, hogy Gruevszki, amikor Montenegro felé elhagyta Albániát,

személyi igazolványt mutatott fel.

Az albán tv egyértelműen úgy fogalmaz, hogy nem csak az autó viselt magyar diplomáciai rendszámot (CD1013A), hanem a benne ülő másik személynek,

a vezetőnek diplomata útlevele volt.

A tévé híre egyértelművé teszi, hogy az albánok csak kedden este kapták meg az Interpoltól a Gruevszki körözéséről szóló értesítést.

Hivatalos albán megerősítés: magyar kocsi menekítette Gruevszkit

Az albán rendőrség megerősítette: a magyar nagykövetség autója menekítette Montenegróba a szökött macedón ex-miniszterelnököt. Az albánok bejelentést tettek az Interpolnál hétfőn.

Ahogyan azt nemrégiben megírtuk, albán sajtóhír szerint a tiranai magyar nagykövetség autójában hagyta el szombaton Albániát a Macedóniában két évre jogerősen elítélt Nikola Gruevszki, aki aztán Magyarországra érkezett és menedékjogot kért.

A shekulli.com.al most az albán rendőrség hivatalos megerősítése után azt közli, hogy Gruevszki szombaton este a Han is Hot-i határátkelőn keresztül menekült Montenegróba.

A rendőrség megerősíti azt is, hogy

a Gruevszkit szállító CD1013A rendszámú jármű a tiranai magyar nagykövetség tulajdonában van.

Az albán hatóság azt is tudatja, hogy Gruevszki nem jelentkezett a határon mint körözött személy, ezután 19.35-kor az Interpolnál adtak be nemzetközi körözést.

A MÁV fizetni fog, mint a katonatiszt

Dupla kártérítés jár az egy órát meghaladó vonatkésés esetén az Európai Parlament döntése nyomán, két óra után a teljes ár. Megkönnyítik a mozgássérültek és a bringások utazását is.

Az Európai Parlament csütörtökön úgy döntött, hogy a vonatok késése utáni kártérítés összegét jelentősen megemelik.

Az egy óránál hosszabb késések esetén a jegy árának negyedéről felére emelkedik a visszafizetés. Ha a vonat másfél órát késik, akkor a jegy 75 százaléka, két órás késésen túl pedig a teljes jegyár járna kártérítésként.

Kibővítik a biciklik vonatra felvitelének jogát is. A helyi járatokra is kiterjesztik a kerékpárok szállíthatóságát. A mozgássérültek is újabb könnyítésben részesülnek, amelyek teljesítése nem lesz egyszerű a MÁV részéről. A csökkent mozgásképességű emberek számára a nagyobb állomásokon ingyenesen és előzetes kérés nélkül segítségnek kell rendelkezésre állnia – szól a határozat.

A képviselők úgy döntöttek, hogy az eddig felmentést kapó országoknak (így Magyarországnak) legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépte után alkalmazniuk kell az új előírásokat.

A tiranai magyar követség menekítette ki Gruevszkit?

Az albániai magyar nagykövetség autójával érkezett Magyarországra Nikola Gruevszki elítélt macedón politikus – írja egy albán lap.

A shekulli.com információja szerint vasárnap este 19 óra 11-kor a tiranai magyar nagykövetség diplomáciai védettségű autójával lépték át a Hani Hoti határt, ezután hozták Magyarországra Nikola Gruevszkit, a két évre elítélt macedón ex-kormányfőt.

Az albán lap egy hivatalos (TIMS) rendszerre hivatkozva közli, hogy a CD 101 3A rendszámú autó szállította Gruevszkit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK