Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Valaki hekkeli Kálmán Olga kampányát

Telefonon hívnak embereket a DK nevében arról, hogy jelöltjük Karácsony Gergely a főpolgármester-jelölti előválasztásban. A párt bejelentést tett az előválasztást szervező Civil Választási Bizottságnál.

A Demokratikus Koalícióhoz az elmúlt órákban tömegesen érkeznek állampolgári bejelentések egy félrevezető tartalmú automata hívásról, amelyet a +36 21 345 6107 számról indítottak. A hívás úgy állítja be Karácsony Gergelyt, mintha Gyurcsány Ferenc és a DK által hivatalosan támogatott jelölt lenne, ehhez pedig Gyurcsány Ferenc egy korábbi tévészereplésének hangját is felhasználták – tudatta közleményben a DK.

A DK az ügyben hivatalos bejelentést tesz a Civil Választási Bizottságnál választási csalás miatt. A párt jelöltje Kálmán Olga.

A DK áll minden versenyhelyzet elé, azonban mi a tisztességes verseny hívei vagyunk, ahol egyetlen fél sem nyúl tisztességtelen és a választókat megtévesztő eszközökhöz – írták.

Kerestük az érintetteket, egyelőre nem értül el őket. Jelenleg nem világos, kik szervezik a telefonhívásokat.

Kamu volt a „nyugat élelmiszer-szemete” vádja

Az elvégzett vizsgálat cáfolta, hogy a nyugati élelmiszerek „szemetét” öntenék a keleti tagországokba, azonos csomagolásba rejtve az Európai Bizottság szerint. Vagyis nincs kelet-nyugati eltérőségre utaló jel. A bizottság folytatja.

Az EU keleti tagállamaiban az elmúlt években felerősödött az a vád, hogy a nyugati élelmiszergyártók ideöntik „szemetüket”, amelynek egyik módja az, hogy a multicégek ugyanazokat a termékeket jelentősen eltérő (gyengébb) minőségben árulják mifelénk.

Az EU helyzetéről szóló 2017 szeptemberi beszédébe Jean-Claude Juncker bizottsági elnök váratlanul beemelte ezt a felvetést azzal, hogy elfogadhatatlan lenne ilyen gyakorlat. Ezután Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért is felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, de eltérő minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ennek érdekében kétmillió eurót különítettek el a vizsgálatokra.

A tesztek vége az lett, hogy semmi bizonyíték sincs a vádakra. Az Európai Bizottság közleménye legalábbis ezt állítja. Az elemzések során 19 tagállamban 128 különböző élelmiszerből 1380 mintát vettek, és ezeket vetették alá értékelésnek. Az uniós piacon forgalmazott élelmiszeripari

termékek rendkívüli sokszínűsége miatt a minta nem volt reprezentatív.

A felmérés az alábbiakat állapította meg:

  • az esetek többségében a termék összetétele megegyezett a termék megjelenítési módjával: a termékek 23 százalékának csomagolása és az összetétele is azonos volt, 27 százalékuk esetében pedig a különböző összetételt feltüntették a különféle uniós országokban alkalmazott eltérő csomagolásokon,
  • 9 százalékban az egész EU-ban azonosként bemutatott termékeknek eltért az összetétele: azonos volt a csomagolásuk, de különböző az összetételük,
  • a termékek további 22 százalékát hasonlóan jelenítették meg, de eltérő volt az összetételük: hasonló a csomagolásuk, mégis különbözött az összetételük,
  • az eltérő összetételű, de azonos vagy hasonló csomagolású termékek előfordulása nem mutat egyértelmű területi mintázatot.

Mindezen túlmenően

a vizsgált termékek összetételének eltérései nem feltétlenül jelentenek különböző termékminőséget.

Az eredmény vegyes képet mutat: örömmel nyugtázom, hogy nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy keleti-nyugati megosztottság alakult volna ki az összetételben, de aggodalommal tölt el, hogy a feltárt tények szerint a vizsgált azonos vagy hasonló márkájú termékek akár egyharmada eltérő összetételű – írta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság illetékes tagja. Vera Jourová szerint egységes piacán nem érvényesülhet kettős mérce.

Nincs vége

Az európai fogyasztók vásárlásaik során a jövőben maradéktalanul megbízhatnak abban, hogy mindenhol a jól ismert minőséghez jutnak hozzá.

Az Európai Bizottság ma új, 1,26 millió euró összköltségvetésű pályázati felhívást tett közzé, hogy megerősítse a fogyasztóvédelmi szervezeteknek a termékek tesztelésére és az esetleges félrevezető gyakorlatok azonosítására való képességét. A pályázatok benyújtásának határideje november 6-a.

Janus-arc: a lakosság optimistább az üzleti életnél

Júniusban az áprilisi kétéves mélypont után esett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, az ipar és a szolgáltatások szereplői a legpesszimistábbak. Töretlen viszont a lakosság jövővel kapcsolatos várakozásának javulása.

Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből.

Kettévált a világ

A konjunktúraindex a májusi 4,3 pontról júniusban 2,4 pontra romlott. Ezen belül az üzleti bizalmi index a májusi 9,4 pontról júniusban 5,7 pontra süllyedt, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10 pontról mínusz 7,0 pontra emelkedett.

Minden ágazatban romlottak a várakozások,

de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése – írják a kutatók.

Ebben megítélésünk szerint bizonyára szerepe van annak, hogy nem túl jó hírek érkeznek a külvilágból, az adatok és elemzések arra mutatnak, hogy a nemzetközi konjunktúra elérhette zenitjét. A következő időszakban ma még nem látható mértékű lassulás várható a világgazdaságban.

Vannak, akik látják a lassulást

Ennek pedig hatása lesz a magyar gazdaságra is. Jelentős kétségek övezik a kormány közeljövőre vonatkozó előrejelzését, a töretlenül magas növekedés megalapozottságát. A GKI mérése szerint az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott. Ez elég jól követi az előző két évben erősen meglódult lakásépítések terén jól látható lassulást. A bejelentett építkezések száma csökkenő tendenciát mutat.

A kereskedelmi bizalmi index értéke a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált,

s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

A GKI eme számai is arról tanúskodnak, hogy a kereskedelmi-szolgáltatói ágazat szereplői szintén borúlátóbbá váltak az időben előretekintve. Azzal számolhatnak, hogy a magyar gazdaság növekedésének mérséklődése rövid időn belül megjelenik a megrendelésekben.

A munkaerő-kereslet néhol már csökken

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ez se meglepő azon hírek ismeretében, hogy egyes területeken megállt a munkaerő iránti kereslet növekedése, sőt, itt-ott, például autóipari beszállítóknál már a visszaépítésre is van példa (például kölcsönzött alkalmazottakkal nem hosszabbítanak szerződést, visszaállnak a két műszakos termelésre).

A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez arány csak 70 százalék.

A GKI értékelése szerint

a magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott, ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult.

Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is. A fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, amelynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban.

Orbán: „kezdjünk tárgyalni a pénzről” – ezért vétózott

Ha az EU ad pénzt, tárgyalhatunk a klímatervről – indokolta Brüsszelben Orbán Viktor, miért szavazta le harmadmagával a 2050-ig szóló uniós tervezetet. Weber és Timmermans elbukott, ami jó – mondta.

Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai, 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta az EU-csúcs után Brüsszelben Orbán Viktor.

A rezsicsökkentés megvédése

Szerinte úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy

„a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért”.

Ez utóbbival indokolta, hogy a lengyel, a cseh és az észt miniszterelnökkel együtt elutasította a 2050-ig szóló úgynevezett karbonsemlegességi megállapodást. Ez azt célozná, hogy akkorra annyi lenne a széndioxid-kibocsátás az EU-ban, amennyit képesek ellensúlyozni. Vagyis megvalósulna a karbonsemleges energiatermelés.

Orbán közölte: a céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. Ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk” – jelentette ki.

„Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről”

– fűzte hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és „ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”. Olyan megoldás kell, hogy

klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is,

ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell – mondta.

Alacsony rezsi=Paks

Ennek kapcsán beszélt az atomenergiáról is, amelyről vita volt a csúcson is. Szerinte a magyar álláspont világos: ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára. Hozzátette: ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak. Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – fogalmazta meg jól ismert állítását.

Webert és Timmermanst „nem akarták a magyarok”

Az uniós csúcs fő eseményéről a különféle tisztségek betöltőiről folyt kudarcos tárgyalásról azt mondta, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket.

A kormányfő szerint nagy támogatást kaptak, az 53 százalék „példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs”. Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”. Ezt eddig sikeresen teljesítette, mert „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”.

A V4-eknek van esélyük fontos uniós posztokra, minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van – mondta. Neveket azonban nem akart mondani. A hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak az utolsó egyeztetésekre, aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit.

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

Paks II.: már a „nulla pont” is másfél évet csúszik

Megkezdődött Paks II. első felvonulási épületeinek kivitelezése. Már ez másfél évvel késik a tervekhez képest, a költségek pedig eurómilliárdokkal nőhetnek.

A paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és a vállalkozások áramellátása hosszútávon is olcsó, kiszámítható és biztonságos legyen. Atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem. Ezt mondta (Orbán Viktor minapi parlamenti szavait visszhangozva) Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter, amikor megtekintette az építkezést.

Tavaly januárra tervezték

A projekt ezen szakaszában a felvonulási területen összesen több, mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek – közölte Süli.

A paksi saga történetében már ez a „nulla pont” is másfél éves késében van: 2017 szeptemberében számoltunk be arról, hogy „a Roszatom nem látja akadályát annak”, hogy 2018 januárjában megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezetője. Ugyanerről beszélt Süli János, akinek szavaiból kiderült, hogy

visszavonhatatlanul megkezdődik a munka, a felvonulási területen 2018 januárjában elkezdődik az első épületek kivitelezése.

Azóta minden hozzáértő szerint a paksi erőmű eredetileg 2026-ra tervezett munkába állása már most legkorábban 2032-re becsülhető. Ennek oka, hogy az oroszok eddig egyetlen megfelelő dokumentumot se tudtak bemutatni ahhoz, hogy a kivitelezési engedélyt megkapják. Ez persze nem akadályozta meg azt, hogy 6 év alatt körülbelül 15 milliárdot fizettek ki csak bérekre.

Egyre csak drágul a beruházás

Maga a teljes beruházás pedig egyre többe kerülhet. Több szakértővel együtt Mártha Imre, az MVM Zrt. egykori vezérigazgatója szerint a 12 milliárd euróra beállított kivitelezési költség már most inkább 15 milliárd. Ezért tavaly novemberben levélben hívta fel Süli figyelmét a rá háruló történelmi felelősségre.

„A Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne”

– fogalmazott Mártha.

Úgy véli, az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosítható a vállalhatatlan szerződés Paks II.

Már kétszázötven professzor az MTA mellett

Debreceni és a budapesti ELTE professzorai csatlakoztak az MTA melletti kiálláshoz. Ezzel több, mint 250 egyetemi tanár tiltakozik az akadémia bedarálása ellen.

Debreceni Egyetemről eddig 58 professzor, az ELTE Természettudományi Karáról pedig 30 egyetemi tanár csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

Szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 90 professzora kérte, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést. Néhány napja a Szegedi Tudományegyetem csaknem 80 professzora szólította fel „az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje”.

Ezt a kiállást a BME professzorainak nyilatkozata követte. „A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet” – olvasható a BME 90 professzora által aláírt nyilatkozatban.

Az MTA legutóbb nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette helyzetüket, amelynek lényege, hogy a kormány elveszi tőle a kutatóintézeteket, költségvetésének több, mint 70 százalékát el is viszi az új rendszer alapján. A most zajló folyamat történelmi áttekintéséről itt írtunk.

Devizahitelek: forintosítás vagy árfolyammaximálás

Két javaslatot ad a Kúria a még folyamatban lévő devizahiteles perekben a bíróságoknak: forintosítást vagy az árfolyamok maximálását. A nem kötelező állásfoglalás eszerint kizárja a szerződések megsemmisítését a hiányos tájékoztatás esetében is.

A Kúria Konzultációs Testülete (KT) újabb állásfoglalásban kívánt támpontot adni azon devizahiteles perekben, amelyek még folyamatban vannak. A KT most azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya, vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán teljes egészében érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésre mely jogkövetkezmények alkalmazásának van helye és milyen tartalommal.

Ha már sikerült bizonyítani a bank tisztességtelenségét

Az előző állásfoglalásban bővebben fejtette ki a KT, hogy mely esetekben minősül tisztességtelennek a banki tájékoztatás, és némileg tágították az ennek kimondásához vezethető okok körét. A mostani tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást.

Az állásfoglalás nem kötelező a bíróságokra nézve.

Fontos kitétel, hogy ezekben a perekben a bíróság az érvénytelenségnek csak egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést, kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt.

Vagyis a teljes devizás szerződések visszamenőleges megsemmisítése nem lehetséges

a KT szövegének értelmezésével. A kúriai testület két megoldást ajánl a további perekben.

Érvényes marad forintosítva

Az egyikben a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mert a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ezzel a szerződés már nem minősül devizaalapúnak és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy

a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni.

Ilyenkor ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

Ezen számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén. A forintkölcsönként való érvényessé nyilvánítás tehát legfeljebb a fogyasztó keresetének elutasítását eredményezheti, de nem keletkeztethet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést.

Vagyis – ha jól értjük – ebben az esetben a tényleges forintösszeg plusz a kamatok megfizetésén felül nem lehet további követelése a banknak.

Érvényes maximált árfolyamon

A másik lehetőség az, hogy a szerződést a bíróság úgy teszi érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával.

Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróságnak – a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével – nem teljes értékegyensúlyt kell létrehoznia a felek között, hanem

az aránytalanságnak csak azt a mértékét kell kiküszöbölnie, amely már jelentőssé tette az egyenlőtlenséget.

(Vagyis az árfolyamelfutásból származó túlzott mértéket.)

A bíróság feladata a mérlegelés

Az viszont a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot. Ilyenkor figyelembe kell venni néhány szempontot.

Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy

a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat.

(Akkoriban 4-5 százalék kamatra lehetett felvenni például svájci frank alapú kölcsönt, a forinthitelek kamata ennek nagyjából háromszorosa volt.)

Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak és az alkalmazott kamatmértéknek. Az átlagos fogyasztó által előre látható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni, így euró hitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, amelyek léte a sajtóból jól ismert lehetett a kúriai testület szerint.

A legtöbbek által igénybe vett svájci frank alapú hitelek esetében a KT úgy fogalmaz, hogy az átlagos

fogyasztónak fel kellett ismernie, hogy a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak.

A bírói mérlegeléshez a későbbi jogalkotás is adhat támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetőek a 2011-es törvényben meghatározott árfolyamok (svájci frankra 180, az euróra 250, a 100 japán jenre 200 forint). Figyelembe vehető továbbá az uniós irányelvben előírt 20 százalék mértékű árfolyamkockázat, mint amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles.

A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.

Főpolgármester-jelölti vita: alig voltak ellentétek

Vita helyett inkább egymás kiegészítése hangzott el az előválasztási vitában az Atriumban. Négy témakört érintettek részletesen a főpolgármester-jelöltek.

Második vitájukat tartották meg az előválasztási kampány indulása előtt a főpolgármesterségre pályázó politikusok, Kálmán Olga (DK), Karácsony (MSZP-Párbeszéd) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum). Négy témakörben fejtették ki álláspontjukat 20-20 percben: lakhatás és hajléktalanság, közlekedés, klímavédelem, roma közösségek.

Leginkább egymáséra hajazó elképzelések bontakoztak ki. De – ennyi személyes megjegyzés engedtessék meg –

legalább volt vita, egymás nézeteinek összevetése. Már ez se kevés mifelénk.

A bevezető körben arról beszéltek, hogy vissza kell szerezni Budapestet, a fővárosnak szabadságát. Karácsony Gergely: a várost zöldebbé és szolidárisabbá tenné, amely így mindenki otthona lehet, Kálmán Olga: legyen jó budapestinek lenni, amihez szerinte a várost biztonságossá, tisztává és élhetővé kell tenni, havonta tíz busz cseréje elektromos meghajtásúakra, Kerpel-Fronius Gábor: élhető Budapesthez hosszú távú vízióra van szükség.

MTI/Balogh Zoltán

Lakhatás

  • Kerpel-Fronius: 5 ezer új bérlakás, szociális bérlakáskataszter az üresen álló lakásokról. Az új társasházakban az építtetők a lakások egyharmadát alacsonyabb áron adják át az önkormányzatnak. Sőt, lakatlansági adót vetne ki az üres lakásokra.
  • Kálmán Olga: a piacba beavatkozást általában nem szereti. Felmérni, mennyi önkormányzati lakás áll üresen. Öt év alatt 10 ezer új lakást lehetne építeni. Túl sok az üres önkormányzati lakás.
  • Karácsony Gergely: a közhiedelemmel szemben egész Budapest lakhatási válságban szenved. Szerinte se jó beavatkozni a piacba a társasházépítőknél, de más városok tapasztalata azt mutatja, hogy ez működik, másutt önkormányzatok vásárolnak lakásokat.

Hajléktalanság

  • Kálmán Olga: ezer új befogadóhelyet ígér. A hajléktalanság nem rendészeti ügy.
  • Karácsony Gergely: a nagy értékű magánlakások megadóztatásával, a Tiborcz-adóból évente több milliárd forint folyna be, ami a lakhatási szegénység enyhítésére fordítható.
  • Kerpel-Fronius Gábor: a Tiborcz-adó gazdagellenes hangulatkeltést válthat ki, és vannak, akiknek saját érdemük szerint van drága ingatlanuk, nem mindenki NER-lovag. A zuglói szociális rendszert viszont a személyre szóló megoldások miatt követendőnek tartja.

Közlekedés

  • Kálmán Olga: 10 év alatt az összes busz elektromosra cserélhető, havi tíz darabonként, jelentős kedvezmény érhető el. Felidézte, hogy a kormány 3 ezer új busz beszerzését tervezi. „Kérünk belőle.”
  • Karácsony Gergely megemlítette, hogy Budapestnek 150 milliárdos adóssága lesz, mire az új főpolgármester munkába áll, ő a kötött pályás közlekedés fejlesztését ajánlja: pesti fonódó villamos (a 14-es összekötése a 47-essel), a 4-es metró meghosszabbítása, a 2-es összekötése a Gödöllői HÉV-vel. Az éves BKV-bérlet árát csökkentené, mert akkor ez a forma lenne az első szempont a lakosoknak.
  • Kerpel-Fronius Gábor: 13 év alatt le lehetne cserélni a fővárosi buszflottát 14,8 milliárd forintból. A vasutat is lehetne használni Budapesten belül. P+R parkolók kellenek, a jelenlegi 2200 helyett legalább 40 ezer. És a kerékpár, de így most életveszélyes a közlekedés.
  • Kálmán Olga: biciklizni nem mer, és autósként is fél tőlük. A bicikliút nem egyszerűen sárga festék kérdése.

Klímaváltozás

  • Karácsony Gergely: nagy területeket kell kijelölni parkoknak, például Csepelen, ahol olimpiai létesítményt építenek olimpia nélkül. Jelenleg alig öt négyzetméter zöld terület jut fejenként. Az esővizet is összegyűjtené locsolásra.
  • Kálmán Olga: a fővárosi a széndioxid-kibocsátás 70 százalékát a fűtés okozza, nem a közlekedés, ezért újraindítaná a panelprogramot. Szigetelés, nyílászárók cseréje, napelemek uniós pénzből a középületek felújítása helyett.
  • Kerpel-Fronius Gábor: a globális felmelegedés európai szintű intézkedést követel, de egyetért, hogy lakásokból származik a szmog zöme, ezért kell fűtéskorszerűsítés.

Köztes: dugódíj

  • Karácsony Gergely: a stockholmi példa, társadalmi vita, népszavazás.
  • Kálmán Olga: ha már kész a körgyűrű.
  • Kerpel-Fronius Gábor: inkább használatarányos útdíj, mindenki aszerint fizet, mennyit használja az utat.

Romák helyzete

  • Kálmán Olga: Budapesten nem a nyomor és szegénység a romák jellemző problémája, hanem a roma kultúra megőrzése, az oktatás és a tanoda programok.
  • Karácsony, Kerpel-Fronius: nem vitatták ezt.

Miért jó, ha ellenzéki a főpolgármester, ha neki egy fűszál se terem?

  • Kerpel-Fronius Gábor: szimbolikus, jó érzés, hogy le lehet győzni a Fideszt. Tarlós István se ért el lényegében semmit a kormánynál.
  • Kálmán Olga: megfordítva a kérdést, a kormánypárti főpolgármester mit tett? Tarlósnál csak jobb jöhet. Erős főpolgármesterrel nem fordulhat elő, hogy nem hallják meg a hangját.
  • Karácsony Gergely: a Fidesz vajon szereti a várost, az önkormányzatiságot? Ez a választás nem pártokról szól, hanem hogy ki szereti a várost.

A záró kétpercesekben végül – nézői kérdésre – mindhárman vállalták, hogy főpolgármesterként kihirdetik a klíma-vészhelyzetet.

Négy fős családnak legalább 352 ezer kell havonta

Bár a KSH akadályozza az adatokhoz jutást, a Policy Agenda kiszámolta: egy felnőtt havi létminimumához tavaly 95 ezer forint kellett, két gyerekes családnak 275 ezer. A valami tartalékot is nyújtó társadalmi minimum összege 121 ezer, illetve 352 ezer font volt.

A KSH 2015 végén felszámolta a létminimum-számítást arra hivatkozva, hogy az nem fejezi ki a megváltozott életkörülményekből adódó fogyasztási igényeket, de jobb megoldással azóta se állt elő. A szegénységi küszöbnél magasabb, a mindennapos létfenntartást szerényen fedező összeget azóta a Policy Agenda (PA) számolja ki. Egyre nehezebben, mert a statisztikai hivatal minden eszközzel akadályozza az adatokhoz hozzáférést, akár pénzért is – írta meg a Népszava.

A KSH ellenében számolnak

A PA idén is nyilvánosságra hozta számításait. Mivel a KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták, így kénytelenek voltak többváltozós modell alapján becslést végezni. Ebben figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket.

Mindezek figyelembe vételével úgynevezett fogyasztási egységeket képeztek, amelyekben például a gyerekek kisebb fogyasztását és azt is számításba vették, hogy egyes tételek nem a családlétszámmal arányosan változnak, emelkednek.

A 2018-ra érvényes

egy felnőttre jutó létminimum átlagos értéke havonta 94 820 forint volt

(a korábbi három évben 88 016, 88 619, tavaly pedig 90 450 forint). A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás létminimumértéke 274 978 forintnak

felelt meg. Ebben a háztartásban tehát a létminimum

egy főre 68 745 forintot igényelt.

Most először a PA kiszámolta a társadalmi minimum összegét is. Ez az előzőnél valamivel nagyobb és jobb fogyasztást is lehetővé tesz, egy kevés pénz félretételére is futhatja belőle. Az egy fogyasztási egységre jutó

társadalmi minimum összege tavaly havonta 121 350 forint volt.

A két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás társadalmi minimumértéke 351 915 forint, egy főre tehát 87 979 forint volt.

Nem ez az egyetlen eset, amikor sokan élnek a gyanúperrel, hogy a KSH a hatalomnak nem tetsző adatokat igyekszik eltitkolni, nem kiszámolni. Évek óta nem alakítják át az adatfelvétel módját a külföldön élő, dolgozó magyarokról, csak a külföldi telephelyen alkalmazottak nagyjából százezres tömegét jelentetik meg, miközben félmillió körüli a valós érték.

Legutóbb pedig – bár hónapokkal előbb beharangozták – március végén mégsem adták közre az átlagkereset mellett a mediánjövedelmeket és a mikrocégekben dolgozók jövedelmeit. Ezekből ugyan az átlagnál sokkal alacsonyabb keresetek jönnének ki. A KSH aztán az egészet az adóhivatalra kente. A javított számok azóta se érkeztek meg.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!